Új bíróra várnak a BKV-per vádlottjai

Már januárban kiderülhet, hogy a Kecskemétről Budapestre, a Fővárosi Törvényszékre szignált büntetőpert melyik bíró tárgyalja Hagyó Miklós és társai ügyében. Ennek nyomán a tavasszal folytatódhat – pontosabban újrakezdődhet – a büntetőper, ám mivel az újonnan kijelölt bírónak az eljárást elölről kell kezdeni, alighanem az első tárgyalásokon csak iratismertetés történik majd.

Érdemi folytatásra az ősztől lehet számítani, a lapunknak nyilatkozó védőügyvédek is ezt valószínűsítették.

A másfél éve kezdődött büntetőperben másfél milliárdos hűtlen kezelés vád, amit ráadásul bűnszervezetben követtek el. Többtucatnyi fiktív vagy szükségtelen szerződésről szól, amelyeket 2007-ben, illetve 2008-ban kötöttek a BKV vezetői többnyire Hagyó Miklós vagy kabinetjének tagjai utasítására.

Kecskeméten rohamtempóban tárgyalták az ügyet, egy év alatt nem csupán a vádlottakat, hanem a tanúk túlnyomó többségét is kihallgatta már a bíróság, az elmúlt fél évben pedig szinte valamennyi tanút meghallgatták.
A szakértők meghallgatása a büntetőper új vezető bírájának feladata lesz.

Az ügynek súlyos ellentmondásai vannak, hisz a vádlottak többsége visszavonta korábbi, a nyomozati szakban tett vallomását, a tanúk többsége viszont jellemzően fenntartotta azt. Ez még akkor is igaz, ha az egyik vádlott védője lapunknak úgy nyilatkozott, már csak azért is mindent elölről kell kezdeni, mert a vádat Kecskeméten „halálra ítélték”, s azt sem tartotta kizártnak, hogy az ügyészségnek a vádiraton is jelentősen módosítani kell. Ez egy szerződés esetében szinte bizonyosra vehető, a metrót átvilágító tanácsadó céggel, az AAM Zrt.-vel kötött szerződést ugyanis szinte valamennyi tanú hasznosnak és szükségesnek ítélte.

Büntetőjogi szempontból most már az új bírónak kell azt is mérlegelnie, hogy a vádlottaknak melyik vallomását fogadja el. Az ügy elsőrendű vádlottja, a bűnszervezet irányításával vádolt Hagyó Miklós esete egyszerűbb, ő a nyomozati szakban sem ismert el semmit a terhére rótt bűncselekmények közül, a bírósági eljárásban pedig egyenesen „tenyérjóslásnak” nevezte a vádiratot. A másodrendű vádlott, Mesterházy Ernő, Demszky Gábor volt politikai főtanácsadója, illetve a BKV egykori vezetői – köztük két korábbi vezérigazgató, Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott – viszont azt állították, hogy korábbi rendőrségi vallomásaikat pszichikai kényszer hatására tették. Sőt az ügyészséget törvénytelenséggel, kényszervallatással is vádolták.

A vádlottak azt mondták, amit a nyomozók hallani akartak – állította több vádlott, ezzel az ügynek politikai vetületet adva, hiszen a nyomozás finise a 2010-es választások előtt volt, Hagyó Miklóst az új parlament megalakulásának napján vették őrizetbe,
s helyezték előzetes letartóztatásba.

Megszólalt az ügyben az emlékiratait rendezgető Demszky Gábor egykori főpolgármester is, aki szintén súlyos szavakkal illette az ügyészséget. „Az erőszakszervezet a pártpolitika szolgálatába állt, mint Rákosi és Kádár alatt” – mondta Demszky.

A volt szocialista főpolgármester-helyettest bűnszervezet vezetőjeként hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel és zsarolással, a BKV különböző rendű és rangú vezetőit és a főpolgármester-helyettesi kabinet némely tagjait pedig részben társtettesként elkövetett hűtlen kezeléssel vagy annak bűnsegédletével vádolják. Az ügy újrakezdése miatt meglepő lenne, ha 2014-ben első fokú ítélet születne a büntetőperben.