Kérdőíves kampányt indítanak a fogyatékkal élők érdekképviseletei
2011. szeptember 13., kedd
Kérdőíves kampányt indítanak fogyatékkal élőket képviselő szervezetek, mert álláspontjuk szerint a kormány nem folytat velük párbeszédet. A kérdőív kitöltőinek véleményét a rokkantsági nyugdíj megtartásáról, a megváltozott munkaképességűek munkába állításában vállalandó állami feladatokról és a civil szerveződések jövőjéről kérik ki.
Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke a közelmúltban azt mondta: "nincs társadalmi párbeszéd a fogyatékos emberek szervezeteivel". Véleménye szerint a kormányzatot, a parlamentet szembesíteni kell azzal, hogy "mi a magyar polgárok véleménye az egységes társadalombiztosítási rendszerről", emiatt - mint bejelentette - az érdekképviseletek kérdőíves kampányt indítanak – olvasható az MTI cikkében.
A kormányzati kommunikáció "félrevezető adatokat közöl" a rokkantsági nyugdíjban részesülők számáról, az egészségkárosodott embereket pedig "csalóknak" állítja be - mondta, hozzátéve: az önkéntesek által szétküldött kérdőíveken egyebek mellett a rokkantsági nyugdíj megtartásáról, a megváltozott munkaképességűek munkába állításában vállalandó állami feladatokról és a civil szerveződések jövőjéről kérik ki az emberek véleményét.
A kérdőíveket folyamatosan dolgozzák fel, és az eredményekről beszámolnak. Hegedűs Lajos az MTI kérdésére elmondta, hogy eddig csaknem 10 ezer kitöltött kérdőívet küldtek vissza. A MEOSZ elnöke reméli, hogy több százezer, sőt akár egymillió válasz is érkezhet. A kutatás eredményeit eljuttatják a parlament elnökének és kormány képviselőinek is.
A kérdőíves kampányt az értelmi fogyatékosok, az autisták, a vakok és gyengén látók, a mozgáskorlátozottak, a siketek és nagyothallók, a siketvakok és a szervátültetettek érdekvédelmi szervezetei kezdeményezték és támogatják.
Földesi Erzsébet, a MEOSZ alelnöke a tájékoztatón ismertette a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatait a rokkantsági nyugdíjban részesülőkről és a megváltozott munkaképességűekről: a munkaképes korú rokkantsági nyugdíjasok csaknem 80 százaléka 45 év feletti, mintegy háromnegyedük pedig még érettségivel sem rendelkezik. Elmondta: a megváltozott munkaképességek csaknem 42 százaléka tartozik a tartósan álláskeresők közé. 2006 és 2010 között 100 ezerrel csökkent a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma, míg 2010 januárja és 2011 márciusa között további 51 ezerrel.
A tájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a fogyatékos embereket képviselő szervezetek támogatják azt a kormányzati törekvést, hogy csak azok kapjanak rokkantsági nyugdíjat, akik erre ténylegesen jogosultak, ám elutasítják "a kollektív bűnösség elvét". Az érdekvédők szerint a rokkantsági nyugdíjak elvonása előtt az esélyegyenlőséget kell megteremteni.
Kovács Melinda, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón kifogásolta, hogy a fogyatékkal élők jogait is szabályozó új polgári törvénykönyv előkészületeibe nem vonták be őket, a jogszabály-gyűjtemény kodifikációjáért felelős miniszteri biztos pedig nem válaszolt eddigi megkereséseikre.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban az MTI megkeresésére közölte, hogy az új polgári törvénykönyv szövegtervezetének első részei ősszel kerülnek fel a kormany.hu weboldalra, ekkor kezdődik a kódex társadalmi egyeztetése. A polgári jogi kodifikációs szerkesztő bizottság ekkortól várja a szervezetek és szövetségek észrevételeit, javaslatait. A bizottság az első szövegtervezetek bemutatását követően nyitott a társadalmi konzultációra - olvasható a szaktárca közleményében.
A Társadalmi párbeszéd kérdőív interneten keresztül is kitölthető ide kattintva.
Kapcsolódó cikkek:
Társadalmi párbeszédet kezdeményeznek a civilek
Sehol sem tart a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata
Megszűnik a mozgáskorlátozott közlekedési dotáció, vásárlásra több pénz igényelhető
Felülvizsgálják a gyógyászati segédeszközök támogatását