Napos, száraz időjárás mellett kisméretű forgószelek, portölcsérek alakulhatnak ki, amelyeket porördögként is emlegetnek. Ezek a porforgatagok általában 0,5-10 méter tölcsérátmérővel rendelkeznek, függőleges kiterjedésük pedig néhány métertől akár 1 kilométerig is terjedhet. Ezek a jellemzően ártalmatlan, a felszínről az égbe kígyózó forgószelek hazánkban sem ritkák a nyári félévben.

Kialakulásuk nyugodt időjárási helyzethez (anticiklonhoz) kötődik, amikor a száraz, napos időben az erős besugárzás hatására gyorsan melegszik a levegő. A felszín közelében felhevült és ezáltal a környezeténél könnyebbé vált légrész gyors emelkedésbe kezd, benne alacsony légnyomás alakul ki. Ez egy ún. száraz termik, ami úgy képzelhető el, mint egy légbuborék. A nyomás-különbség révén a légbuborékba minden irányból levegő áramlik, ami aztán forgó mozgásba kezd.

A gyors feláramlás miatt eközben a termik megnyúlik, így egyre gyorsabbá válik a függőleges tengely menti örvénylés. Szélsőséges esetben a forgás sebessége akár a 200 km/órát is elérheti, míg a porördögök haladási sebessége megközelítheti a 100 km/órát, de állhatnak szinte egy helyben is. A porforgatagok élettartama néhány másodperctől néhány 10 percig terjed. A tölcsért a felszínről felkapott por- és homokszemcsék színezik el.

Porforgatag a kaliforniai-mexikói határon fekvő Mexicali településen.

A portölcsérek a tornádókhoz annyiban hasonlítanak, hogy mindkettő kialakulása függőlegesen áramló és forgó mozgást végző légtömeghez kötődik. Míg azonban előbbiek a „szép idő” jelenségei és a felszín felől indulnak, utóbbiak zivataros időhöz, legtöbbször szupercellákhoz kapcsolódnak, és a felhőkből nyúlnak alá.

Szintén zavartalan, nyári napsütéses időben figyelhető meg a délibáb, vagy fata morgana jelensége. Ez felforrósodott, sík felületek (pl. aszfalt, homok, víz) fölött alakul ki, amikor a fényvisszaverődés révén egyébként nem látható tárgyak válnak láthatóvá, mások a láthatáron lebegnek vagy épp megkettőződnek.

A jelenség hátterében a felszín közeli légrétegek eltérő mértékű felmelegedése, és az ennek következtében megváltozott légköri tükröződési viszonyok állnak. A melegebb légrétegben a levegő fénytörő képessége kisebb, mint a sűrűbb, kevésbé felforrósodott légrétegben. A sűrűbb és ritkább rétegek határán teljes fényvisszaverődés jöhet létre, ami pl. csillogó víztükör látszatát keltheti.

A délibáb jelenségnek több formája létezik, ezek közül a leggyakoribb az alsó délibáb tükröződés. Ez akkor alakul ki, ha a környezeténél jobban felforrósodott légréteg közvetlenül a felszín közelében helyezkedik el, akkor a távoli tárgyat valós helyzeténél lejjebb, fordítva látjuk, a kép körvonalai elmosódottak. Ilyenkor látja a földön álló ember az ég tükörképét víztükörként a felszínen. Ezt tapasztalhatjuk forró nyári napokon az aszfalt utakon, a Hortobágyon, vagy épp a sivatagban.

Forró nyári napokon nem ritka a délibáb jelensége az országutakon,
ami olyan hatást kelt, mintha víztócsa borítaná be az utat.

Különösen veszélyes lehet a jelenség a sivatagban, ahol a nem létező víz,
oázis ígérete könnyen eltérítheti útjáról a szomjas utazót.

Alsó délibáb elmosódott körvonalai a tenger horizontján.

Felső délibáb tükröződésről beszélünk, ha a környezetnél melegebb légréteg nem közvetlenül a felszín közeli néhány 10 centiméteres rétegben, hanem a felett húzódik (inverzió van), akkor a tárgyakat valós helyzetüknél feljebb, fordított állásban látjuk lebegni. Ez a jelenség figyelhető meg például a tengereken, amikor a hajótestet az égen úszva, fejre állítva látjuk.

Felső tükröződés példája a tengeren. Az alsó képen a hajó felett megjelenik annak fejre
állított képmása is, ami összeolvad a hajóval.

Oldalsó (kettős) délibáb tükröződéskor a hőmérséklet- és sűrűségkülönbségek nem a függőleges, hanem a vízszintes síkban alakulnak ki, és ekkor a kép a tárgy mellett képződik, megkettőződik. A tükrözésnek ezt a formáját hívják fata morgananak.

Írta: Wendl Bernadett

A nagy porforgatag mellett egy kisebb porördög is életre kelt.