„Úgy gondoljuk, a metróbiztonság mindig nemzetbiztonsági kockázat, a mérnök pedig (…) minden olyan információval rendelkezik, amelyek adott esetben akár - úgy fejezem ki - rossz célokra is felhasználhatók” – érvelt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának december 11-i ülésén Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója amellett, hogy a testületnek miért kellene mentesítenie a közlekedési céget a közbeszerzési törvény hatálya alól a beruházás mérnökének megbízása ügyében.

A vezérigazgató emellett egy másik érvet is felvonultatott, amely valószínűleg nagyobb súllyal esett a latba, amikor a bizottság kormánypárti többsége végül megadta a felmentést a közbeszerzési szabályok alól: „Mérnök nélkül nincsen metróépítés. Olyan mérvű elkötelezettségei vannak már a BKV Zrt.-nek, amelyeknek - ha nem fejeződik be a metróépítés - véleményünk szerint több százmilliárdos nemzetgazdasági kihatásai vannak.”

A BKV nemzetbiztonsági okokra hivatkozva próbált tehát kimászni egy olyan közbeszerzési vitából, amit lényegében az építkezés elhúzódása okozott, és ami az egész beruházást veszélyeztette. A próbálkozás annyiban sikerrel járt, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) december 21-én kelt határozatával megszüntette az úgynevezett független (vagy FIDIC) mérnöki munkákra kiírt közbeszerzés ügyében indult jogorvoslati eljárást, ami az egyik vesztes pályázó kezdeményezésére indult.

Rég lejárt a szerződés

A történtek előzménye, hogy tavaly június 30-án lejárt a beruházás mérnökének, az Eurometro Kft.-nek a szerződése. A mérnök minden EU-s beruházás kulcsfigurája, egyebek mellett jóváhagyja az elvégzett munkákat és a kivitelezéseket, így hatással van a végső árra is. A BKV tavaly júniusban kiírt ugyan egy közbeszerzést a mérnöki feladatokra, de az egyedül pályázó konzorcium 5,5 milliárd forintért vállalta volna a munkát, miközben a közlekedési cég legfeljebb 1,5 milliárdot szánt volna rá.

A következő, szeptemberi kiíráson hárman indultak: az Eurometro Kft. anyacége, az Eurout Kft., az M4 Mérnök konzorcium és a Metróber Kft. Legalacsonyabb árajánlatával végül a Metróber Kft. nyert, de az Eurout Kft. megtámadta a közbeszerzés eredményét, arra hivatkozva, hogy a kiírás nem volt egyértelmű. Az eljárás elhúzódása időlegesen az Eurout cégcsoportnak kedvezett, hiszen a BKV kénytelen volt év végéig meghosszabbítani az egyébként már lejárt szerződésüket.

Azon a napon, amikor Bolla a nemzetbiztonsági bizottságtól felmentést kért a közbeszerzés alól, ülést tartott a KDB is. Döntést még nem hozott, de elutasította a BKV képviselője kérelmét, és nem engedélyezte a szerződéskötést a Metróberrel, ami a cég szerint „nemzetgazdasági szempontból” is fontos lett volna. Ez azt jelzi, hogy a BKV vezetőinek nem annyira a nemzetbiztonság járt a fejében, inkább arra törekedtek, hogy az Eurometro helyére mielőbb új mérnökcéget szerződtethessenek.

Házon belül megoldanák

Erre utal az is, hogy a BKV nem alkalmazta azt az eljárást, amit a nemzetbiztonsági okokból mentesített beszerzéseknél szokásos (ilyenkor a vonatkozó kormányrendelet szerint egy nem nyilvános jegyzékből választhatnának ki egy céget, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal előzőleg megbízhatónak minősített). Inkább a közbeszerzési törvény egy másik kiskapuját használták ki, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett a megrendelő közbeszerzés nélkül bízza meg a saját cégét.

A négyes metró támogatási szerződése eredetileg előírta, hogy a mérnöknek mind a megrendelőtől, mind a kivitelezőktől függetlennek kell lennie, hiszen épp a munkájának egyik fontos eleme, hogy a felek egymással szembeni vitáiban kell döntenie. A fővárosi közgyűlés azonban december 21-én úgy módosította a szerződést, amelyből kikerült az az előírás, hogy a mérnöknek mindenképpen függetlennek kell lennie, így megnyílt az út az előtt, hogy a BKV felügyelője, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) másik leányvállalatát, a BKK Közút Zrt.-t bízza meg a feladattal.

A 2011 októberében megalakult cég a közútfenntartási feladatokat látja el Budapesten, profiljában a metróépítés eddig nem szerepelt. A cég árajánlatában – amelynek dátuma december 19-én, tehát két nappal a közgyűlési döntés előtt kelt – nettó 45 millió forintért vállalta az első egy hónapra a munkát. A négyes metró honlapján közzétett szerződésben szerepel, hogy a szerződés meghosszabbításáról január 20-ig kell megállapodni. A BKK Közút árajánlata szerint 2015 végéig összesen nettó 1,6 milliárd forintért vállalnák a munkát - pont annyiért, amennyiért a Metróber vállalta volna a közbeszerzési ajánlatában.

Tízmilliárdos tét

Városházi forrásból a hvg.hu úgy értesült, a döntéssorozat hátterében elsősorban azt állt, hogy a BKK, illetve a városvezetés sokallta az Eurometrónak eddig kifizetett összeget, ami a BKV DBR Metró Igazgatóságának összesítése szerint 2006 óta majdnem nettó 7,8 milliárd forintra rúg. Másrészt a városvezetés azt reméli, hogy szorosabban kézben tarthatják a projektet, ha egy fővárosi cég veszi át a mérnöki feladatokat, hiszen a három oldal (megrendelő, kivitelező és mérnök) közül kettő fővárosi befolyás alatt áll.

A mérnökváltás ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz. A jelenleg 77 százalékban kész négyes metrónak egyrészt a finanszírozási szerződés szerint 2014. március 31-ig el kell készülnie, vagyis ekkor már közlekedniük kell a szerelvényeknek, a projektet pedig legkésőbb 2015. július 31-ig le kell zárni. A metróépítésben járatlan új mérnöknek azonban először bele kell tanulnia a munkába (még akkor is, ha vannak olyan szakemberei, akik értenek a FIDIC-eljáráshoz, illetve átveszi az Eurometro embereinek egy részét), ami biztosan lassítja a munkát.

A másik kockázat pénzügyi jellegű, hiszen a legfrissebb számítások szerint közel 400 milliárd forintba kerülő metrószakasz építése során a kivitelezők különböző jogcímeken hatalmas összegű többletköveteléssel álltak elő: az új finanszírozási szerződésben összesen 67,5 milliárd forint követeléssel számolnak. Ezek abból fakadnak, hogy a vállalkozók nem fogadták el a mérnök korábbi döntéseit, hanem döntőbizottság előtt, vagy bíróságon követelik a pénzt. Ezekben az eljárásokban a mérnöknek kell majd adatokat szolgáltatnia, vagyis sokmilliárd forint múlik rajta.

A BKV szerint ez az út járható

„A projekt nem maradhatott mérnök nélkül, mérnök hiányában ugyanis le kellett volna állítani a munkálatokat, aminek beláthatatlan anyagi következményei lehettek volna a városra nézve” – írta kérdésünkre a BKV, amely szerint az Eurometro nem volt hajlandó rövidtávra, a KDB eljárásainak lezárultáig megkötni a szerződést, hanem 2014. március 31-ig akart szerződést hosszabbítani. A BKV szerint jelenleg az tűnik „a legelfogadhatóbb alternatívának”, hogy január 31. után is a BKK Közút lesz a mérnök, „jelenleg a szerződéshosszabbítás jogi lehetőségeinek vizsgálata zajlik”.

A BKV szerint a mérnökváltásnak nincsenek kockázatai, a döntés „a BKV és a főváros jogi lehetőségeinek figyelembevételével született”. A BKK Közút, illetve jogelődje, az FKF Zrt. közútfenntartási ágazata a BKV szerint évek óta vesz részt műszaki ellenőrként a fővárosi út- és hídfelújítási projektekben. „Nyilvánvaló, hogy a cég fő profilja miatt nem rendelkezett minden területen speciális szakemberekkel, azonban ezen - alapvetően épületgépészeti és villamossági, valamint vasútbiztosítói berendezési - szakemberek felvétele 2012. január 2-ával megkezdődött” – írták a szakember-állományt firtató kérdésünkre.

A mérnökváltás miatti esetleges késedelemmel kapcsolatban feltett kérdésünre a BKV azt írta: átadás-átvételi folyamat már 2012 december végén megkezdődött, a BKK Közút munkatársai pedig „minden számukra kijelölt egyeztetésen, értekezleten megjelentek és ellátják a mérnöki feladatokat”. A mérnökváltás a BKV szerint nem okozhat késedelmet, ugyanakkor a zavartalan munkavégzést nehezíti, hogy az Eurometro „vonakodik átadni” a dokumentációs rendszer és adatbázis informatikai hozzáférését, illetve megnehezíti, hogy emberei az új mérnöknél vállaljanak munkát.

A BKV állításaival kapcsolatban megkerestük az Eurometro Kft-t, válaszaikat később közöljük.