A politikai rendszer a hatalom dimenziójában kialakult és intézményesült társadalmi alrendszer. Talcott Parsons a társadalmat, mint rendszert, a politikai alrendszert célelérő alrendszernek tekintette. A politikai alrendszeren kívül megkülönböztetünk gazdasági, integrációs és kulturális alrendszert.
David Easton a politikai rendszert a döntéshozatal szempontjából releváns elemek összekapcsolódásának látja. A rendszer határait azok a cselekvések vonják meg, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a társadalomra kötelező döntéshozatalhoz.
Niklas Luhmann a politikai rendszert a társadalom integrációs szükségletéhez kötötte, amely átnyúlt a többi alrendszerbe, napjainkban már ezek az alrendszerek önállóak, kevésbé befolyásolhatók.
Bihari Mihály szerint a politika társadalomirányító funkciójának a történelmi önállósulása hozta maga után a politikai rendszer önálló alrendszerként való megjelentését. A politikai rendszer elemei a hatalmi viszonyok által hierarchizált egységet alkotnak.
A politikai rendszer a politikai tevékenység szférájában kialakult normák szervezetek és szerepek, valamint az ezeket megvalósító emberi magatartások strukturálisan és funkcionálisan összefüggő rendszere.
A politikai rendszer végső meghatározója a társadalom struktúrája. A politikai rendszert befolyásolják a társadalom általánosabb értékei, eszméi, történeti hagyományai és kulturális viszonyai is. Az így kialakult, egymással funkcionálisan kapcsolatban lévő magatartások, normák, szerepek és szervezetek összességét nevezzük politikai rendszernek.
A politikai rendszer alrendszerekre tagolódik. Az alrendszerek ugyanazokból az elemekből tevődnek össze, mint a politikai rendszer egésze, szerveződésük azonban elsősorban a politikai tevékenység különböző formáihoz kötődik.
Minden politikai rendszerben élő norma emberi magatartásokon keresztül realizálódik. Ily módon az emberi magatartások sok más tényezőtől függően, kisebb-nagyobb mértékben általában alakítják a szervezet tevékenységét. Az alrendszerek kettős meghatározottságúak, a politikai rendszer egésze és a társadalmi környezet által.
A politikai rendszer 2 legfontosabb alrendszere
- politikai társadalmi tevékenység
- állami-politikai tevékenység
Társadalmi-politikai tevékenység:
Társadalmi-politikai tevékenységről akkor beszélünk, amikor a társadalom az államhatalom megragadására, felépítésének működésének befolyásolására irányul
Állami-politikai tevékenység:
Közvetlenül a társadalmi viszonyok alakítására, befolyásolására törekszik. Az erőszak alkalmazásának privilegizált lehetősége áll mögötte, lehetőségét és módjait jogszabályok tartalmazzák. Az állami politikai tevékenység jogalkalmazó jellegű, míg a társadalmi-politikai tevékenység számára a jogi szabályozás legfeljebb távolabbi kereteket ad. Ez egyfajta jogalkalmazói tevékenység egyedül az állam rendelkezik vele, legálisan az erőszak alkalmazásával.
A politikai rendszer mint minden más társadalomban élő rendszer csak környezetével együtt érthető meg. A politikai rendszer az egész világon lejátszódó folyamatokhoz is kapcsolódik, azok hatását is felszívja és közvetíti a politikai rendszerbe. A politikai rendszert meghatározó környezet történeti jellegű. Egyrészt a társadalomtörténetileg létrejött sajátosságainak hatását jelenti az adott társadalom múltjában kialakult és működő politikai rendszer még élő következményeivel együtt, másrészt egy-egy történeti-társadalmi szituációból fakadó kodicionáltságot jelent.
A magyar politikai rendszer történelmi vonásai:
- Az a felfogás élt sokáig, miszerint a politika határozza meg a társadalmat
- Perifériális fejlődés állandósága, vagyis a nyugati és közép-európai centrumhoz képest továbbra is perifériális maradt, hátrányos helyzete tartóssá vált.
- A perifériával összefüggő sajátosságok nem hozták létre azokat a gazdasági-társadalmi jelenségeket, amelyek erős politikai autonómiához vezethettek volna.
- A külső minta átvételével a politikai rendszer történetileg túlsúlyossá vált a társadalomban, vagyis a politika behatolt a társadalom ás tevékenységi szféráiba is.
- A modernizáció problémájának megoldatlansága csak tovább fokozták a politikai rendszer túlsúlyosságát és az ebből adódó problematikus jelenségeket.
- A politikai rendszerben megjelentek a nyugati centrum politikai rendszerének elemei. A nyugati centrumra jellemző politikai rendszer töretlenül nem bontakozott ki ebben a régióban.
