A kénsav (H₂SO₄) ún. oxosav, mivel molekulája hidrogénen és kénen kívül oxigént is tartalmaz. Benne a kén a maximális hat vegyértékével szerepel. Az oxosavakra jellemző, hogy a hidrogénatomok oxigénatomokhoz kapcsolódnak.

A kénsav stabilis, nem bomlékony, erős sav. Színtelen, olajszerűen folyó, a víznél nagyobb sűrűségű (1,84 g/cm³) folyadék. 98 tömeg %-os tömény oldatát hozzák forgalomba. A kénsav nem illékony, olvadás- és forráspontja viszonylag magas.

A kénsav veszélyes anyag. Tömény állapotban erős vízmegkötő tulajdonságú.

Tegyünk táramérlegre nyitott főzőpohárban kevés tömény kénsavat! Az óra elején egyensúlyozzuk ki a mérleget, majd az óra végén vizsgáljuk meg, változott-e a mérleg egyensúlya!

A főzőpohár tartalma nehezebb lesz óra végére.

A tömény kénsav megköti a levegő nedvességét, ezért lesz nagyobb a folyadék tömege.

A higroszkópos anyagok a levegő nedvességét is képesek megkötni. A kénsav vízzel minden arányban elegyedik.

Figyeld meg, ahogy tanárod kénsavat hígít! Mindig a tömény kénsavat kell óvatosan, üvegbot mellett, és állandó kevergetés közben a vízbe önteni. A víznél nagyobb sűrűségű kénsav ekkor a víz alá süllyed, a kevergetés nemcsak az elegyedést, hanem a felszabaduló hő egyenletesebb szétterjedését is segíti. A főzőpohár fala így is igen erősen felmelegedik.

Ha vizet öntenénk a tömény kénsavba, akkor a kénsavnál kisebb sűrűségű víz nem süllyedne le. A felszabaduló hőtől gyorsan felforrna, és a vízgőz hatására a tömény kénsav kifröccsenne a pohárból.

A kénsav higroszkóposságát és kitűnő vízoldékonyságát is azzal magyarázhatjuk, hogy a kénsavmolekulák erős hidrogénkötéseket létesíthetnek a vízmolekulákkal.

Ezek jóval erősebbek, mint amilyeneket a vízmolekulák vagy a kénsavmolekulák tiszta állapotban képesek alkotni. Ez az oka, hogy a kénsav vízzel való elegyedése már a kémiai reakciókhoz hasonló nagyságú hőfelszabadulással jár.

Soha ne öntsünk vizet a tömény kénsavba!

A kénsav hígítása

A kénsav erőssav, mert híg vizes oldatában gyakorlatilag teljesendisszociál.

Figyeld meg a tanárod által elvégzett kísérletet! Tegyünk körülbelül 2 ujjnyi magasságig porcukrot egy főzőpohárba. Igen kevés víz hozzáadása után keverjük meg a cukrot, öntsünk hozzá óvatosan, de gyorsan annyi tömény kénsavat, amennyi éppen ellepi. Gyorsan keverjük meg a pohár tartalmát, majd figyeljük meg a jelenséget.

A cukor megfeketedik, felpuffad, majd gőzölgés és szúrós szagú gázok képződése közben fekete, hurkaszerű képződmény nyomul ki a főzőpohárból.

A kénsav nemcsak egyszerűen higroszkópos. Vízelvonás közben képes elroncsolni a szerves anyagokat, miközben még oxidálja is azokat. A kénsav az oxidáció közben kén-dioxiddá redukálódik.

Locsoljunk meg híg kénsavoldattal egy pamutrongyot. Vizsgáljuk meg néhány óra múlva.

A rongyon barnás foltok, illetve lyukak keletkeznek, a ruhadarab szétroncsolódik.

A kénsav nem illékony, ezért a víz elpárolgása közben a híg oldat is betöményedik. A tömény kénsav pedig kifejti a korábbiakban is megfigyelt roncsoló hatását.

A tömény kénsav és a porcukor reakciója

Még a híg kénsavoldat is veszélyes, mivel a víz elpárolgása miatt betöményedik, és szétroncsolja a szerves vegyületeket, így bőrünket, ruhánkat! Természetesen nem kell pánikba esni, ha kénsav kerül a bőrünkre, de be kell tartani az alábbi szabályokat a kénsav eltávolításával kapcsolatban!

Ha híg kénsav kerül a kezünkre, akkor bő, szappanos vízzel mossuk le azt.

Ha tömény kénsav fröccsen a kezünkre, akkor annak nagy részét először egy rongydarabbal (akár a zsebkendőnkkel is) gyorsan töröljük le, különben a vízzel érintkezve a nagy hőfejlődés égési sérüléseket okozhat. A maradék kénsavat bő vízzel mossuk le bőrünkről!