„7.4. Jurašević (Vranik-Gradina)
Erről a várról is csak Mercator térképe alapján van adatunk, aki mint
Iurasevic, Novaković-tól délnyugatabbra és
Zir-től keletebbre helyezte el. Ma itt, egy Vranik nevű település található,
s a vár is ezen a néven tűnik fel abban az
1577-es összeírásban, melyben a török kézre esett várakat
sorolják fel.
Ezekből az adatokból az a következtetés vonható le, hogy a
középkor folyamán Vranik vára, Jurašević falu területén
állott, de a falu pusztulása után ez a név, idővel elenyészett.
A vár romjai, a Lovinac – Ploča – Udbina közti út jobb oldalán,
Lovinac és Vranik közt, egy Gradina nevű hegy
tetején (797 m tszfm) találhatók. Miután írásos források nem
említik, így semmi megbízhatót nem mondhatunk a
birtokosairól. Egyedül, ami bizton elmondható róla, hogy se Kurjákovicsok, se
a Frangepánok kezén nem volt. A vár
szomszédságában lévő falvak a Mogorovics nemzetséghez tartoztak,
melynek volt egy Jurislavić nevű ága (háza),
mely felső Likában volt birtokos. Ez alapján feltehető, hogy ez az ág bírta
a várat és a nevét viselő falut, valamint a
mai Vranik körüli földeket, így a vár építtetői is ők
lehettek.
A várnak négyzetes alaprajza van, melynek déli oldalához, három
karéjben egy-egy tornyot illesztettek (az alaprajzon
I, Z és J). A vártetőn csak az alapok maradtak meg, míg a vár legjobban
megőrződött része a déli és a keleti torony,
melyek falai jól láthatók. A keleti (I), legjobb állapotban lévő torony
falai kívülről a 2 méteres magasságot is elérik, míg
a déli (J) torony kívülről 2,5 méter. Legkevésbé a nyugati (Z)
torony maradt fenn, melynek az alaprajzi kialakítása sem
határozható meg, mivel a nyugati fallal együtt a mélybe omlott, de csak
feltételezhető, hogy milyen irányban. A
toronyból egyedül egy kis falmaradvány látszik azon a sziklán, melyre egykor
a torony egyik sarka támaszkodott. Ez
alapján az is elképzelhető, hogy itt semmilyen torony sem volt, hanem csak a külső
fal haladt erre. Ám, a vár nyugati
falára merőlegesen álló, alig látható faldarab, mely a saroktól 5
méterre van, még is csak egy harmadik torony
létezésének lehetőségét veti fel. A létezése azonban
nem teljesen biztos, mivel csak pár darab, falra utaló kő látható
belőle. Hogy itt valóban egy toronyfal állhatott, s az valóban egy nyugati toronynak
az északi fala volt, azt csak egy
régészeti ásatással lehetne bebizonyítani. A déli és a
feltételezett nyugati tornyokat, a vár alkotórészét képező
élő
sziklákra alapozták, mely nem volt szokatlan se a likai, se más középkori
váraknál sem (pld. Hoteš, Buška Ostrovica,
Slivnik….).
---/---
A vár mai állapota:
A vár bejárása2010. 04. 18-án, Keserű László és
Szabó Tibor társaságában történt. A vár
megközelítése a várhegyet
benövő sűrű erdő és folyondárok miatt nagyon nehéz, pedig a
relatív magassága alig 80 m. Az előrejutást a vár
falaiból származó kőtenger is nehezíti, ám a vártető
szerencsére, a növényzettől kevésbé takart, viszont
falmaradványok is alig találhatók. A megközelítőleg
észak-dál irányú hegytető teljes felületét elfoglaló
maradványok
legjobban fennmaradt része a keleti oldalon található. Itt van egy 3 m belső
átmérőjű, patkó alakú torony és egy
némileg nagyobb, barbakánszerű, részben az alapot adó sziklába
vágott kerek torony. A „barbakán” alig gyalogkapu
méret bejáratát is a sziklából vágták ki. A kapuval szemben,
szintén a sziklába vágva, egy lőrésre utaló nyílás
figyelhető meg. A „barbakán” felett, a terepalakulatok alapján, egy kaputorony
is állhatott, ám ennek maradványai,
már ha volt ilyen, a föld alatt rejtőznek. A „barbakánon”, majd a
kaputornyon át, egy kb. 7 m széles, kb. 18 m hosszú,
keskeny udvarra lehetett jutni. Az udvart övező falaknak, nincsenek látható nyomai,
egyedül a keleti oldalon, kicsiny
sáncszerűségként figyelhető meg, alig 0,5 m magas
szintkülönbséggel. A nyugati oldal fala a várudvar egy részével,
az itt található alsóvárba omlott. A „kaputoronnyal” szemben, a
szűk udvar lezárásaként, egy újabb magaslat
figyelhető meg, amely alatt egy öregtorony rejtőzhet. Az „öregtorony”
mögött egy kb. 4x5 méteres, sziklás felszínű,
de egyenes tereplépcső található, ami talán egy palotának adhatott
helyet. A „palota” északi és keleti falának az
alapozását maga az élő szikla adta, mely egy taréjszerű vonulattal,
lenyúlik a vár nyugati oldalába. A vár nyugati
oldalában végigfutó alsóvár vége is itt lehetett. Az
alsóvár a „barbakántól” kissé hátrább
kezdődik, s talán a
„kaputorony” homlokzatával lehetett egy síkban. Tekintve, hogy a vár
nagyon lepusztult állapotban van, a fenti
megállapításokat csak egy ásatással lehetne tisztázni vagy elvetni.
A vár felkeresése, a nehézségektől nem meg rettenő,
vállalkozó túrázóknak ajánlott. Tekintve, hogy a
környék az
Orsini vipera élőhelye, így magas-szárú bakancs viselése erősen
ajánlott!
/Szatanek József/