2014. augusztus 30., szombat

Wutka Tamás emlékére

Wutka Tamás emlékére


Elmentél
(Wutka Tamás emlékére. 1951-2013)
Tudtam, hisz oly sokszor beszéltünk róla,
sírva, nevetve, komolyan mégis: hogy 
elmész,
s itthagysz mindent mi emlék,
s árnyaid homályát hagyod hátra,
huszonhat évnyi kincset, melyet adtál,
szórva mint napsugár.
Hiányod elvislehetetlennek tûnt,
s harag is gyúlt bennem hogy itthagytál,...
de megértem tetted s tán magam siratom,
hogy nem vagy többé számomra, kiben
mindig, mindenben számíthattam: szavaid,
tetteid, mindaz mi voltál s adattál, fénysugár,
mely még ma is átjár, s ölelõ fénye elkisér,
elmenve is bennem élsz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése