A vád egyik tanújának terhelő nyomozati vallomásáról kiderült, hogy az okirat valótlanul tartalmazta a kihallgatók adatait, ugyanis Bói László rendőr századoson kívül egy másik nyomozó is részt vett a kihallgatáson, ám az ő neve nem került jegyzőkönyvbe. A most meghallgatott tanút ráadásul nem szabályszerűen idézte a rendőrség, hanem a vád egy másik tanúja hívta be telefonon a rendőrségre.

Az ügy fontos előzménye, hogy Pálocska László tanú, aki szintén a BKV egyik alvállalkozója volt, bíróság előtt tett vallomásában azt állította, hogy Bói nyomozó egy közös magánnyomozó ismerősük társaságában kereste meg őt. Állítása szerint Bói közölte vele, hogy "Hagyót le fogják tartóztatni, ez már eldöntött tény, kell a vallomás". A BKV-ügyet vezető nyomozó azt is felajánlotta a tanúnak, hogy ha segít, akkor - más hatóságok befolyásolásával - enyhítenek a fennálló kényszerintézkedésén, vagy megszüntetik azt. A százados a tanú állítása szerint azt is ígérte Pálocskának, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja az említett magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként.

A Pálocska által igazmondási kötelezettség alatt ismertetett körülmények alapján tehát egyebek mellett ezen, hamis tartalmú jegyzőkönyv alapján tartóztatták le a per elsőrendű vádlottját, Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest és munkatársait, L. Ottót és H. Évát. A vád tanúja a mai tárgyaláson azt is elmondta a tárgyaláson, hogy miután Pálocska aláírta kikényszerítettként aposztrofált vallomását Bói századossal, Pálocska behívta őt vallomást tenni a rendőrség Teve utcai székházába, ahol hármasban is találkoztak a nyomozóval.