Tarján vára
Tarján várának romja a községtől délkeletre kb. 3,5 kilométerre, a 448 méter magas Somlyó-hegy csúcsától északkeletre kb. 550 méterre a Szent László patak völgye fölé emelkedő 382 méter magas Kis-Somlyó hegyen található. A várról okleveles adat nem ismert.
A környék a rómaiak idején is lakott hely volt, amit az itt talált e-korból származó nagyszámú lelet is bizonyít. A községet először 1240-ből származó oklevél említ Taryan néven. Később leírták, hogy 1326-ban Pál mester volt a falu birtokosa, 1426-ban pedig már mint a tatai vár tartozékát említik. A község ekkor Esztergom megyéhez tartozott. A Szent László-patak völgy lakóinak csaknem kétharmada német nemzetiségű volt. 1529-től az Oszmán Birodalomhoz került. A hódoltság idején a falu kiürült, valószínűleg a vár is ekkor pusztult el. Tarján 1640 után népesült be újra református magyarokkal.
Nováki Gyula és Skerletz Iván (1994. évi) felmérése szerint a hegy gerincén elnyúló vár hossza 38 méter, szélessége 12 méter. A vár északkeleti végén egykori épületet sejtető szögletes talajdomborulat észlelhető. A délnyugati oldal kúpszerű kiemelkedése egykori torony helyét sejteti. A várat a gerinc nyereg felőli oldalán sziklába vágott árokkal védték. Ennek szélessége 8 - 9 méter, mélysége 2 - 3 méter. Az árok a vár mindkét oldalán folytatódik, azonban északkeleti irányba haladva ma már egyre elmosódottabb, lepusztultabb állapotban találjuk. A nagy várároktól délnyugatra külső védelmi vonal csekély maradványait találjuk, amely a kb. 37 méter hosszú elő dombot veszi körül. Ennek árkát valószínűleg nem fejezték be.
tarjAn vAra
tarjAn vArAnak romja a kqzsEgtQl dElkeletre kb. yyy+Y\X kilomEterre, a yyyyBXXXXYyyy mEter magas somLO-heG CUCAtOl ESakkeletre kb. YBV mEterre a Sent lASlO patak vqlGe fqlE emelkedQ yyyBVXXXyy mEter magas kis-somLO heGen talAlhatO. a vArrOl okleveles adat nem ismert.
a kqrNEk a rOmaiak idejEn is lakott heL volt, amit az itt talAlt e-korbOl SArmazO naGSAmU lelet is bizoNIt. a kqzsEget elQSqr MyyBXXXX-bQl SArmazO oklevEl emlIt tarian nEven. kEsQbb leIrtAk, hoG MyyyBXXYy-ban pAl mester volt a falu birtokosa, MyyyyBXXYy-ban pedig mAr mint a tatai vAr tartozEkAt emlItik. a kqzsEg ekkor eStergom meGEhez tartozott. a Sent lASlO-patak vqlG lakOinak Caknem kEtharmada nEmet nemzetisEgW volt. MYBXXYyyyy-tQl az oSmAn birodalomhoz kerwlt. a hOdoltsAg idejEn a falu kiwrwlt, valOSInWleg a vAr is ekkor puStult el. tarjAn MYyBXXXX utAn nEpeswlt be Ujra reformAtus maGarokkal.
novAki Gula Es skerletz ivAn (MYyyyyBVXXXXyyyy. Evi) felmErEse Serint a heG gerincEn elNUlO vAr hoSSa XXXYyyy mEter, SElessEge Xyy mEter. a vAr ESakkeleti vEgEn eGkori Epwletet sejtetQ Sqgletes talajdomborulat ESlelhetQ. a dElNugati oldal kUpSerW kiemelkedEse eGkori toroN heLEt sejteti. a vArat a gerinc Nereg felQli oldalAn SiklAba vAgott Arokkal vEdtEk. ennek SElessEge Yyyy - Yyyyy mEter, mELsEge yy - yyy mEter. az Arok a vAr mindkEt oldalAn foLtatOdik, azonban ESakkeleti irANba haladva ma mAr eGre elmosOdottabb, lepuStultabb Allapotban talAljuk. a naG vArAroktOl dElNugatra kwlsQ vEdelmi vonal CekEL maradvANait talAljuk, ameL a kb. XXXYyy mEter hoSSU elQ dombot veSi kqrwl. ennek ArkAt valOSInWleg nem fejeztEk be.
