csatornák:   
1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
1945-1990
1990-
? 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1910-1916   1913. évi XIV. törvénycikk

 
Törvények, jogszabályok a CompLex Kiadótól.

 

1913. évi XIV. törvénycikk

az országgyülési képviselők választásáról

ELSŐ FEJEZET

A választói jogosultság és a választhatóság

1. § Országgyülési képviselőválasztói joga van a férfinemhez tartozó minden magyar állampolgárnak, ha a választói életkort elérte (2. §), állandó lakóhelye van (3. §) és a választói joghoz megkivánt különös kellékek valamelyikének megfelel (4-7. §).

2. § A választói életkort a magasabb értelmiségüek (4. §) huszonnegyedik életévük, mások harminczadik életévük betöltésével érik el.

3. § A választói jogosultsághoz megkivánt állandó lakóhelye annak van, aki e törvény hatályosságának területén legalább egy év óta ugyanegy községben lakik, vagy lakással bir.

Az, aki a választói jogot megszerezte, ezt az állandó lakóhely kellékének hiánya miatt abban az esetben sem veszti el, ha lakását egy éven belül egy izben más községbe helyezi át.

Az e törvény hatályosságának területén bármily rövid ideig tartó lakás elegendő annak a választói jogosultságához, aki:

1. az állam, vagy valamely törvényhatóság, község, közintézet, közalapitvány (közalap), állami vagy községi üzem, nyilvános számadásra kötelezett vállalat vagy egylet tisztviselője; vagy

2. bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetnek hivatalos alkalmazásban levő lelkésze; vagy

3. nyilvános jellegü tanintézetnek tanára vagy tanitója; vagy

4. egyetemet vagy más főiskolát végzett, ha állandó foglalkozása vagy állása van; vagy

5. az Országos Szinészegyesület tagja.

Attól, aki a királytól, a m. kir. kormánytól, vagy a közös miniszterek valamelyikétől nyert kinevezés vagy megbizás alapján külföldön teljesit közszolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként külföldön van alkalmazva, a választói jogosultsághoz nem kivántatik, hogy e törvény hatályosságának területén lakóhelye legyen.

4. § Attól, aki a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának), vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangu más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát (évfolyamát) sikeresen elvégezte, vagy akinek olyan állása vagy foglalkozása van, vagy volt, amelyhez a törvény értelmében legalább ugyane tanintézetek valamelyikének elvégzése szükséges, a választói jogosultságokhoz egyéb különös kellék nem kivántatik.

5. § Aki az elemi népiskola hatodik osztályát, vagy az ezzel a választói jogosultság szempontjából legalább egyenlő értékü más iskolai osztályt vagy más tanfolyamot sikeresen elvégezte, annak abban az esetben van választói joga, ha még a következő különös kellékek valamelyikének megfelel:

1. legalább két korona egyenes állami adóval van megróva; vagy

2. iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart üz, vagy kereskedést folytat; vagy

3. olyan alkalmazott, aki:

a) ipari üzlet vagy vállalat körében - ideértve a bányászatot, kereskedelmi és iparszerüen folytatott közlekedést is - bármennyi idő óta, de nem csupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva; vagy

b) az őstermelés körében vezetőmunkási vagy felügyelői tennivalók végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva (11. §); vagy

c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább három év óta van állandóan alkalmazva; vagy

4. valamely választónak mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában mint segitő családtag (11. §) működik; vagy

5. a katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot ért el.

6. § Aki irni és olvasni tud anélkül, hogy az 5. §-ban meghatározott iskolai képzettsége lenne, annak csak akkor van választói joga, ha a következő különös kellékek valamelyikének megfelel:

1. akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve, legalább husz korona egyenes állami adóval van megróva; vagy

2. iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart üz, vagy kereskedést folytat, ha legalább egy segédmunkást állandóan alkalmaz, vagy akár egy adónemből külön legalább tiz korona, akár több adónemből együttvéve legalább husz korona egyenes állami adóval van megróva; vagy

3. olyan alkalmazott, aki:

a) ipari üzlet vagy vállalat körében - ideértve a bányászatot, kereskedelmet és iparszerüen folytatott közlekedést is - nem csupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva, ha vagy iparostanonc volt és a tanviszony befejeztével az iparhatóságtól bizonyitványt kapott, vagy az utolsó öt évi időtartamon belül akár egyfolytában, akár megszakitásokkal legalább három éven át ugyanegy ipari munkanemben (szakmában) dolgozott; vagy

b) az 5. § 3. b) pontjában megjelölt őstermelési vezetőmunkás vagy felügyelő; vagy

c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább öt év óta van állandóan alkalmazva; vagy

4. az 5. § 4. pontjában megjelölt segítő családtag; vagy

5. az 5. § 5. pontjában megjelölt kiszolgált altiszt.

7. § Attól, aki irni és olvasni nem tud, a választói jogosultsághoz különös kellékül az kivántatik, hogy akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve legalább negyven korona egyenes állami adóval legyen megróva.

8. § A középiskolával tanértékre nézve egyenrangu tanintézetek (4. §) különösen: a gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, kereskedelmi, közlekedési szakiskolák, tanitóképző-intézetek, katonai vagy honvéd főreáliskolák vagy hadapródiskolák, a haditengerészeti akadémia.

Az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékü (5. §) különösen: a középiskola vagy a polgári iskola második osztályának, vagy az iparos- és kereskedőtanoncziskola harmadik osztályának, vagy az elemi népiskola negyedik osztályán felül az iparos- és kereskedő-tanoncziskola második osztályának, vagy végül államilag szervezett megfelelő ipari szaktanfolyamnak elvégzése.

Egyebekben a középiskolával tanértékre nézve egyenrangu tanintézeteknek és az elemi népiskola hatodik osztályával a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékü iskolai osztályoknak és tanfolyamoknak, valamint a főiskoláknak (3. § 4. pontja) részletes jegyzékét a miniszterium állapitja meg, és erre vonatkozó rendeletét - ha a bekövetkező változások szükségessé teszik - azonnal kiegésziti.

Azt, hogy a választói jogosultság szempontjából mely ipari munkák tartoznak ugyanegy ipari munkanem (szakma) körébe, a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg állapitja meg és erre vonatkozó rendeletét - ha a bekövetkező változások szükségessé teszik. - azonnal kiegésziti.

9. § Az 5. § 1. pontjában, a 6. § 1 és 2. pontjában és a 7. §-ban emlitett egyenes állami adó alatt azt a föld-, ház-, kereset-, tőkekamat- és járadék- vagy bányaadót kell érteni, amelylyel a választó a névjegyzék elkészitésének vagy kiigazitásának (38. §) évét közvetlenül megelőző naptári évben akár ugyanegy, akár több községben volt megróva.

A választó adójához hozzá kell számitani a vele közös háztartásban élő feleség és kiskoru törvényes (törvényesitett) gyermekek föld- és házadóját is.

Az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok után kivetett adót is számitásba kell venni.

10. § Ha az 5. § 3. c) pontjában és a 6. § 3. c) pontjában emlitett alkalmazott a szolgálattól megvált, de egy éven belül ugyanahhoz a munkaadóhoz visszatér: ujabb alkalmazása idejét a közvetlenül megelőzőhöz kell számitani.

Az őstermelés vagy a háztartás körében alkalmazottnál az alkalmazás tartamába be kell számitani azt az időt is, amelyen át az alkalmazott a munkaadó örökhagyójánál, vagy a gazdaságban jogelődjénél szolgált.

Ha az alkalmazás azért szünik meg, mert a gazdaság tulajdonosának vagy birtokosának személyében változás állott be, az elhagyott munkaadónál töltött szolgálat idejét a közvetlenül következő munkaadónál töltött szolgálat idejéhez kell számitani.

11. § Az 5. § 3. b) pontjában és a 6. § 3. b) pontjában emlitett őstermelési vezetőmunkás vagy felügyelő alatt azt az alkalmazottat kell érteni, aki nem kizárólag testi munkára, hanem vezető vagy ellenőrző tennivalók rendszeres teljesitésére olyan gazdasági üzemben van alkalmazva, amelynek kiterjesztése vagy természete vezetőmunkás vagy felügyelő (munkavezető, béresgazda, magtáros, fővinczellér, főkertész stb.) állandó tevékenységet teszi indokolttá. Azt, hogy valamely gazdasági üzemben hány ilyen vezetőmunkás vagy felügyelő alkalmazására lehet szükség, a gazdasági üzem kiterjedésének, természetének és a helyi viszonyoknak mérlegelésével kell megállapitani.

Az 5. § 4. pontjában és a 6. § 4. pontjában emlitett segitő családtag alatt olyan személyt kell érteni, aki valamely választónak vagy feleségének gyermeke, rokona, örökbefogadott gyermeke, vagy ezek valamelyikének férje, a választóval közös háztartásban él és ennek olyan mezei gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában segédkezik, amely állandó segitő rendszeres alkalmazását teszi szükségessé.

12. § Aki a képviselőválasztóknak az 1913. évre érvényes névjegyzékébe jogerősen fel van véve, és e törvény értelmében a választásra jogosultak közül kivéve vagy kizárva nincs (13. és 14. §) választói jogát megtartja mindaddig, amig régi jogczime változatlanul fennáll ugyanabban a községben (városban), amelynek névjegyzékébe az 1913. évre felvették.

Az a közalkalmazott, aki az 1913. évre érvényes névjegyzékbe jogerősen fel van véve, áthelyezés esetében sem veszti el választói jogát. Az ilyen közalkalmazottat uj állomási helyének választói névjegyzékébe kell régi jogczimén felvenni.

Aki az 1913. évre érvényes névjegyzékbe az 1874:XXXIII. tc. 2. §-a értelmében, régi jogosultság alapján van felvéve, választói jogát élte fogytáig megtartja, ha rá nézve a jelen törvény 14. §-ában megállapitott kizáró okok valamelyike fenn nem forog.

13. § A választói jogosultsággal összeférhetetlen közszolgálata miatt ki van véve a választásra jogosultak közül:

1. a fegyveres erőnek és a csendőrségnek állandó vagy ideiglenes tényleges szolgálatban álló tisztje, katonai lelkésze, rangosztályba nem sorozott havidijasa és a legénység tagja, ideértve az ideiglenesen szabadságoltakat is, nem értve azonban ide a fegyveres erő ama tagját, aki törvényszabta kötelezettsége szerint fegyver- (szolgálati) gyakorlatot teljesit s e végből áll a meghatározott időn belül tényleges szolgálatban;

2. az állami, törvényhatósági vagy községi rendőrség legénységének tagja, nem értve ide a fegyverviselésre jogositott más polgári alkalmazottakat (pénzügyőr-, mező-, erdő-, hegyőr stb.).

14. § A választói jogosultságból ki van zárva az:

1. aki gondnokság alá van helyezve, vagy akinek kiskorusága meg van hosszabbitva;

2. aki elmebeteg, akkor is, ha még nincs gondnokság alá helyezve;

3. aki csőd alatt áll;

4. aki közjótékonyságban vagy közsegélyben részesül, illetőleg abban részesült és attól a naptól, amelyen a részesülés megszünt, egy év még el nem telt, ideértve azt is, aki népházban, szükséglakásban vagy más menhelyszerü intézményben ingyen vagy a lakás ellenértékéül nem tekinthető díjért lakik vagy lakott, nem értve ide azonban azt, aki betegsegélyező-, baleseti-, rokkantsági- vagy más efféle pénztárból kap segélyt vagy járadékot, aki elemi csapás miatt kapott segélyt, végül aki, vagy akinek gyermeke ösztöndijban részesül, tanpénz vagy vizsgadij alól mentetett fel;

5. aki, vagy akinek vele közös háztartásban élő felesége borbélyüzletet tart;

6. aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül öt koronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két izben jogerősen el volt itélve, és az utolsó büntetés kiállásától vagy elévülésétől számitott egy év még el nem telt;

7. akinek választói joga az országgyülési képviselőválasztások érvényessége felett itélő biróság (164. §) határozatával fel van függesztve;

8. aki bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztés-büntetésre van itélve, az itélet jogerőre emelkedésétől a kiszabott büntetés kiállásáig, kivéve, ha a büntetés feltételesen fel van függesztve, vagy királyi kegyelem utján elengedtetett vagy elévült; aki feltételes szabadságon van; aki bűntett vagy vétség miatt jogerős birói határozattal elrendelt vizsgálati fogságban van;

9. aki nyereségvágyból elkövetett, vagy az állam ellen irányuló, vagy a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. tc. 172. §-ának második bekezdésébe, vagy a büntetőtörvénykönyvek stb. módositásáról szóló 1908. XXXVI. tc. 43-44. §-aiba, vagy a kivándorlásról szóló 1909:II. tc.-be ütköző bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt itélve, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számitott öt év alatt, ha pedig ugyane büncselekmények valamelyike miatt egy izben már el volt itélve, az ujabban kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számitott tiz év alatt;

10. aki politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére van jogerősen elitélve, az itéletben megállapitott idő alatt.

Ha a választói jogosultságot kizáró büntetés királyi kegyelem utján egészen vagy részben elengedtetett, a 9. pontban emlitett időtartam a királyi kegyelem keltével kezdődik.

Ha a büntett vagy vétség miatt a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése is ki van mondva, ennek időtartamát a 9. pontban megszabott időbe be kell számitani.

15. § Választói jogát csak az gyakorolhatja, aki a választók névjegyzékébe (Negyedik Fejezet) fel van véve. A névjegyzékbe felvett személy sem gyakorolhatja azonban a választói jogot, ha közokirattal igazolva van, hogy magyar állampolgárságát elvesztette, vagy reá nézve a 13. vagy a 14. §-ban felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike áll fenn.

A fegyveres erőnek az a tagja, aki törvényszabta kötelezettsége szerint fegyver- (szolgálati) gyakorlatot teljesit, azon az időn belül, amig evégből tényleges szolgálatban áll, választói jogát nem gyakorolhatja.

16. § A választói jogot csak személyesen lehet gyakorolni.

Minden választónak egy szavazatra van joga.

17. § Országgyülési képviselővé választható az, akinek a választás időpontjában választói joga van (1-14. §), ha életének harminczadik évét betöltötte és a magyar nyelvet szóval és irásban birja.

Az, aki az előbbi bekezdésben meghatározott kellékeknek megfelel, választható akkor is, ha a választók névjegyzékébe nincs felvéve.

18. § Nem választható országgyülési képviselővé:

1. aki a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879:L. tc. 15. és 44. §-ai értelmében az országgyülés tagja nem lehet;

2. aki az országgyülési képviselőválasztások feletti biráskodásról szóló törvény (1899:XV. tc. 176. §-a) értelmében a képviselői megbizólevélnek be nem mutatása miatt, vagy az összeférhetetlenségről szóló 1901:XXIV. tc. 25. §-ának második bekezdése értelmében a kormánynál való tilos közbenjárás miatt a választás idejében még nem lehet képviselő;

3. aki nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen három évet meghaladó szabadságvesztés-büntetésre vagy ennél sulyosabb büntetésre volt itélve;

4. aki a 3. pont esetén kivül valamely bűntett miatt, vagy nyereségvágyból elkövetett, vagy az állam ellen irányuló vagy a bűntettekről és vétségekről szóló 1878:V. tc. 172. §-ának második bekezdésébe, vagy a büntetőtörvénykönyvek stb. módositásáról szóló 1908:XXXVI. tc. 43-44. §-aiba, vagy a kivándorlásról szóló 1909:II. tc.-be ütköző vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre volt itélve, a kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számitott tiz év alatt, ha pedig ugyane bűncselekmények valamelyike miatt egy izben már el volt itélve, az ujabban kiszabott büntetés kiállásától vagy elévülésétől számitott tizenöt év alatt.

A jelen § 4. pontjának eseteiben a 14. § utolsó két bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

19. § Nem választható országgyülési képviselővé:

1. aki a választás napjának kitüzése (77. §) és a választás közé eső időben kir. járásbiróságnál, vagy kir. törvényszéknél mint itélő biró, vagy kir. törvényszék mellett működő kir. ügyészségnél mint ennek tagja volt alkalmazva, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető kir. járásbiróság vagy kir. törvényszék területén fekszik;

2. aki az 1. pontban emlitett időben főszolgabiró, szolgabiró, törvényhatósági joggal felruházott vagy r. t. (rendezett tanácsu) város rendőrkapitánya (főkapitány, kapitány, alkapitány) volt, abban a választókerületben, amely egészen vagy részben az illető járás vagy város területén fekszik;

3. a fegyveres erőnek állandó vagy ideiglenes tényleges szolgálatban álló hivatalnoka;

4. a választási vagy szavazatszedő küldöttségi elnök (helyettes elnök) abban a választókerületben, a melyben a választásnál vagy a szavazatszedésnél közreműködik.

MÁSODIK FEJEZET

A választókerületek és a szavazókörök

20. § Az országgyülési képviselők választása választókerületenkint történik.

Minden választókerület egy képviselőt választ.

21. § A választókerületek és székhelyük megállapitásáról külön törvény rendelkezik.

22. § A választókerületek szavazókörökre oszlanak.

A szavazóköröket ugy kell megállapitani, hogy minden r. t. város és minden olyan nagyközség és körjegyzőség, amelyben a választók száma az 1000-et meghaladja, lehetőleg külön szavazókört alkosson.

Népesebb városokat és nagyközségeket, valamint a nagyobb számu és egymástól távol fekvő kisközségekből álló körjegyzőségeket több szavazókörre is lehet osztani.

Kisebb népességü szomszédos nagyközségeket, körjegyzőségeket és a különböző körjegyzőségekhez tartozó egyes kisközségeket egy szavazókörré lehet egyesiteni.

23. § A szavazóköröket a törvényhatósági bizottságnak, olyan r. t. városokban pedig, amelyek külön választókerületet alkotnak, a képviselőtestületnek közgyülése állapitja meg, illetőleg változtathatja meg. A határozat érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. E végből a határozatot a r. t. város is közvetlenül a belügyminiszterhez terjeszti fel.

A belügyminiszter a közgyülési határozatot - tekintet nélkül arra, hogy terjesztettek-e elő fellebbezést - érdemben felülvizsgálja.

Ha a belügyminiszter a felterjesztéstől számitott 40 nap alatt nem nyilatkozik, a határozat jóváhagyottnak tekintetik.

Ha a szavazókörök első megállapitásakor a törvényhatósági bizottság vagy a városi képviselőtestület közgyülése a belügyminiszter által a 154. § második bekezdésére tekintettel kitüzendő határidő alatt érdemleges határozatát fel nem terjeszti, a megállapitás joga a belügyministerre száll át.

A belügyminiszter a törvény végrehajtása alkalmával jogerősen megállapitott szavazókörök jegyzékét az e törvény kihirdetésétől számitott három hónap mulva a képviselőháznak bemutatni, a jegyzék megváltoztatását pedig azonnal bejelenteni köteles.

A szavazóköröknek jogerősen megállapitott beosztására vonatkozó változtatást csak attól a naptól számitott hat hónap mulva lehet végrehajtani, amelyen a belügyminiszter jóváhagyó rendelete a törvényhatósághoz, illetőleg a városi képviselőtestülethez leérkezett.

24. § A több községből álló szavazókör székhelyének megállapitására, megváltoztatására s a képviselőházhoz való bejelentésre a 23. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

HARMADIK FEJEZET

A központi választmány

25. § A választók névjegyzékének elkészitésére és évenkinti kiigazitása, ugyszintén a képviselőválasztások előkészitése végett minden törvényhatóságban, továbbá minden olyan r. t. városban, amely külön képviselőt küld, vagy amely két vagy több r. t. városból alakitott választókerület székhelye, központi választmányt kell alakitani.

Olyan választókerületben, amely kivételesen két (vármegyei és városi) törvényhatóság területéből alakittatik, a központi választmány tennivalóit a választási székhely szerint illetékes városi vagy vármegyei központi választmány látja el.

26. § A központi választmány az elnökön kivül ott, ahol a választmány hatásköre egy választókerületre terjed ki, 12 tagból, ott, ahol kettőre, 18, ott, ahol háromra, 24 tagból, ha pedig háromnál is több a választókerület, minden további kerület után még két-két tagból áll.

A központi választmányba minden választókerületből lehetőleg legalább két tagot, a két vagy több r. t. városból alakitott választókerület központi választmányába pedig minden városból egyenlő számu tagot kell választani. Ha a tagok száma a városok számával egyenlően nem osztható, a fennmaradó számu tagokat a választókerület székhelye választja.

Azt, hogy olyan központi választmányba, amelynek hatásköre két törvényhatóságra terjed ki (25. § második bekezdése), az érdekelt törvényhatóságok hány tagot küldjenek, meghallgatásukkal a belügyminiszter dönti el.

27. § A központi választmány elnöke törvényhatóságban a törvényhatóság első tisztviselője, r. t. városban a polgármester, két vagy több r. t. városból alakitott választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló város polgármestere, vagy ezek törvényes helyettesei.

A központi választmány jegyzőjét és helyettesét évenkint az elnök rendeli ki a törvényhatóság, a r. t. város, két vagy több r. t. városból alakitott választókerületben a kerület székhelyéül szolgáló r. t. város jegyzői közül. A jegyző ebben a minőségében nem tagja a központi választmánynak.

28. § A központi választmány tagjává csak az választható, aki a magyar nyelvet szóval és irásban birja, a megválaszthatóságból a 34. § harmadik bekezdése szerint nincs kizárva, és vagy az illető törvényhatóság (r. t. város) területén valamely képviselőválasztókerület választóinak névjegyzékébe fel van véve, vagy az illető törvényhatóság bizottságának tagja.

29. § A központi választmány tagjait a törvényhatóság bizottságának, illetőleg a r. t. város képviselőtestületének közgyülése szavazólapokkal, viszonylagos szótöbbséggel választja.

Két vagy több r. t. városból alakitott választókerületben minden város képviselőtestülete megválasztja a megfelelő számu (26. §) tagokat. A választás megtartása iránt az egyes városokat a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármestere keresi meg, akit a választás eredményéről a választmány megalakitása végett értesiteni kell.

A megbizás január hó 1-étől számitott három naptári évre szól.

A választást rendes közgyülésen legalább egy hónappal előbb kell megtartani, mint amikor a régi választmány megbizása a törvény értelmében lejár.

A választásról a tagokat jegyzőkönyvi kivonaton értesiteni kell. Az, aki a választást el nem fogadja, köteles ezt az elnöknek az értesitéstől számitott nyolcz nap alatt bejelenteni.

Annak a helyébe, aki a taggá választást el nem fogadta, meghalt, lemondott, vagy tagságát elvesztette (34. § harmadik bekezdése), a legközelebbi közgyülésen uj tagot kell választani.

A törvényhatósági bizottság (városi képviselőtestület) közgyülésének azon határozata ellen, amelylyel a központi választmány tagjait megválasztja, a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye.

30. § A központi választmány elnöke és helyettes elnöke, jegyzője és helyettes jegyzője működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalmat) teszik le:

"Én, N. N. esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazokban a tennivalókban, amelyek a törvény értelmében az országgyülési képviselő választók névjegyzékének elkészitése és kiigazitása, s az országgyülési képviselőválasztások előkészitése tekintetében a központi választmányra (a központi választmány elnökére, jegyzőjére) vannak ruházva, hiven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fogok eljárni. Isten engem ugy segéljen!" (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)

A központi választmány elnöke az esküt (fogadalmat) a törvényhatósági bizottság, illetőleg a városi képviselőtestület közgyülésében, a helyettes elnök ugyanitt, vagy a központi választmány előtt teszi le. A tagok vagy annak a közgyűlésnek (képviselőtestületnek) szine előtt, amelyen megválasztattak, vagy a választmány vagy elnöke előtt teszik le az esküt (fogadalmat). A jegyző és helyettes jegyző az elnök előtt teszi le az esküt (fogadalmat). Az elnök az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet vesz fel.

31. § A központi választmány hivatalos nyelve a magyar.

32. § A központi választmány a szükséghez képest tartja üléseit.

Az ülések első napjáról az elnök a tagokat külön meghivó utján értesiti. A meghivót legalább három nappal az ülések megkezdése előtt kell elküldeni és a törvényhatóság székházán (városházán) való kifüggesztés utján közzétenni. Rendkivül sürgős esetekben az elnöknek jogában áll a központi választmányt haladéktalanul összehivni.

Az általános választások alkalmával a vármegyei központi választmány a szükséghez képest naponkint ülésezik.

33. § A törvényhatósági bizottság közgyülése elhatározhatja, hogy a központi választmány az ideiglenes névjegyzék összeállitását (57. §) és az ellene benyujtott felszólalások és észrevételek tárgyalását (63. §) szükség esetében két vagy több osztályban végezze.

E végből a törvényhatósági bizottság közgyülése akkor, amidőn a központi választmány tagjait megválasztja, közülök egyszersmind a szükséges számban kijelöli azokat, akik az osztályokban a központi választmány elnökén és helyettesén kivül az elnöki tennivalókat végzik. Osztályelnökökül lehetőleg olyan tagokat kell kijelölni, akik egyszersmind törvényhatósági tisztviselők.

A központi választmány tagjait az osztályokba évenkint a választmány elnöke sorozza be, még pedig ugy, hogy egy-egy osztály az elnökön kivül legalább négy tagból álljon, s hogy lehetőleg minden osztálynak legyen legalább egy tagja mindazokból a választókerületekből, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja. Ugyancsak a választmány elnöke rendeli ki a szükséges számu jegyzőket a törvényhatóság jegyzői közül.

34. § A központi választmány ülései nyilvánosak.

Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül legalább négy tagnak, osztályülésben legalább két tagnak jelenléte szükséges.

Aki egy féléven át egy ülésen sem jelent meg és elmaradását minden alkalommal kellően nem igazolta, elveszti választmányi tagságát, és a legközelebbi tagválasztásnál ujra nem választható.

A központi választmány viszonylagos szótöbbséggel dönt.

A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök - aki különben nem szavazhat - dönt.

A központi választmány minden üléséről, a jelenlevők nevének felsorolása mellett, jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az elnök és két jelenvolt tag hitelesit. A jegyzőkönyvet a törvényhatóság, illetőleg a r. t. város levéltárában kell elhelyezni, s róla három nap alatt hiteles másolatot kell a belügyminiszterhez felterjeszteni.

35. § A központi választmány a belügyminiszterrel, a többi közigazgatási és a birói hatóságokkal, hivatalokkal és a magánosokkal közvetlenül érintkezik.

36. § A központi választmánynak a választói jogosultságot érintő határozatai ellen a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye (65., 66. és 72. §) Egyéb határozatai a határozat hozatalát követő tizenöt nap alatt a törvényesség szempontjából a belügyminiszterhez fellebbezhetők.

A belügyminiszter a törvénybe ütköző határozatot akár hivatalból, akár fellebbezés alapján a fellebbezési határidő lejárta előtt is megsemmisitheti, és amennyiben intézkedés tétele szükséges, uj határozat hozatalát rendelheti el. Ha azonban a központi választmány valamely határidő vagy határnap kitüzésében a törvényt helytelenül alkalmazta, és az idő rövidsége az uj határozat hozatalát kizárja: a belügyminiszter ebben a kérdésben érdemileg rendelkezik.

NEGYEDIK FEJEZET

A választók névjegyzéke

1. A névjegyzék általában

37. § Minden választókerület választóiról szavazókörök szerint, vagy ha a szavazókör több községből áll, községek szerint névjegyzéket kell vezetni.

A névjegyzékbe fel kell venni a választó családi és utónevét, polgári állását (foglalkozását), lakóhelyét, életkorát és választói jogczimét.

A névjegyzék mintáját a belügyminiszter rendeleti uton állapitja meg, s mind a megállapitott mintát, mind esetleges módositásait a képviselőháznak bemutatja.

38. § A névjegyzék állandó és azt az e törvény életbelépésének kezdőpontját (154. § első bekezdése) követő egy éven belül kell elkésziteni, az érvényessé válása évét követőleg pedig évenkint ki kell igazitani.

A névjegyzék elkészitési munkálatainak naptári határidőit - a kiigazitási eljárásra e törvényben megszabott időközök lehető megtartásával - a belügyminister rendeleti uton állapitja meg. (154. §)

2. Az összeiró küldöttség

39. § A központi választmány e törvény értelmében való első megalakulása alkalmával a szavazókörök megállapitásának befejezése előtt (154. §), később pedig minden évben legkésőbb márczius elsején minden szavazókörre nézve egy vagy több összeiró küldöttséget alakit. Kivételesen több szavazókörben ugyanarra a küldöttségre lehet bizatni az összeirást.

Ha ugyanegy szavazókörben több összeiró küldöttség működik, a központi választmány mindegyik küldöttség működési körét tüzetesen megállapitja.

A központi választmány megállapitja, hogy az összeiró küldöttség minden szavazókörben mely helyen vagy helyeken fog megjelenni.

Olyan ipartelepekre nézve, amelyek választói életkorban levő legalább száz férfimunkást rendszeresen foglalkoztatnak, a központi választmány az összeiró küldöttséget a helyszinén való eljárásra utasithatja.

40. § Minden összeiró küldöttség három rendes és egy póttagból áll.

A községi vagy körjegyző a hivatali működésének területén levő szavazókörben vagy szavazókörökben az összeiró küldöttségnek vagy küldöttségeknek állásánál fogva rendes tagja.

Az összeiró küldöttség többi tagjait a központi választmány választja. Megválasztani csak azt lehet, aki az illető törvényhatóság (r. t. város) területén valamely képviselőválasztókerület választóinak névjegyzékébe fel van véve, és a magyar nyelvet szóval és irásban birja, s ha az illető szavazókörben tömegesen vannak magyarul nem tudó választók, ezek nyelvét is érti.

Az összeiró küldöttség elnökét és helyettesét a küldöttség rendes tagjai közül a központi választmány jelöli ki.

Az összeiró küldöttség elnökét és választott tagjait megválasztásukról irásban értesiteni kell.

41. § Az összeiró küldöttség elnöke és tagjai működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalmat) teszik le:

"Én N. N. esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazokban a tennivalókban, amelyek a törvény értelmében az összeiró küldöttségre vannak ruházva, hiven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fogok eljárni. Isten engem ugy segéljen." (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)

Az összeiró küldöttség elnöke és tagjai az esküt (fogadalmat) a központi választmány elnöke előtt teszik le, de vármegyékben a lakóhelyük szerint illetékes főszolgabiró vagy a r. t. város polgármestere előtt is letehetik. Az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a főszolgabiró (r. t. város polgármestere) azonnal a központi választmány elnökéhez köteles felterjeszteni.

42. § Az összeiró küldöttség eljárása nyilvános.

Az eljáráshoz az elnökön kivül legalább egy tag jelenléte szükséges.

43. § Az összeiró küldöttség működésének kezdőnapját legkésőbb márczius hó 15-ére az összeiró küldöttség elnöke tüzi ki s mind a kitüzött napot, mind azt, hogy a küldöttség mely helyiségben fog működni, legalább nyolcz nappal működésének megkezdése előtt a községi előljáróság, illetőleg a városi polgármester utján, a szokásos módon (megfelelő számu falragasz utján, községekben esetleg dobszóval) kihirdeti azzal a figyelmeztetéssel, hogy az érdekeltek választói joguknak igazolása végett, okirataik bemutatása mellett, az összeiró küldöttség előtt jelentkezzenek, a munkaadók pedig az 55. §-ban emlitett adatokat meghatározott napon bocsássák az összeiró küldöttség rendelkezésére.

Ha a küldöttség elhárithatatlan akadály miatt a kitüzött napon működését meg nem kezdhetné, az elnök erről a községi előljáróságot (városi polgármestert) azonnal értesiti. Egyszersmind uj határnapot tüz ki, amelyet a községi előljáróság (városi polgármester) a szokásos módon azonnal kihirdetni köteles. Az uj határnapot akként kell kitüzni, hogy kihirdetésétől a működés megkezdéséig lehetőleg három napi időköz legyen.

3. Az összeirás módja és kellékei

44. § A választónak a névjegyzékbe való felvétele és a névjegyzékből való kihagyása a rendelkezésre álló hivatalos adatok felhasználásával hivatalból, amennyiben pedig hivatalos adatok nem állanak rendelkezésre, az érdekeltek jelentkezése s az általuk szolgáltatott adatok alapján történik. Különös méltánylást érdemlő esetekben, az érdekelt fél indokolt kérelmére, az összeiró küldöttség egyes hivatalos adatok megszerzése iránt hivatalból is intézkedhetik.

Azt, akinek az összeiró küldöttség tudomása, vagy a rendelkezésre álló adatok szerint a névjegyzékbe való felvételhez szükséges kellékei megvannak (1-14. §), kivánságára való tekintet nélkül fel kell venni a névjegyzékbe.

Azt, aki az összeiró küldöttség előtt választói jogának igazolása végett személyesen megjelenik, a jelentkezés sorrendjében meg kell hallgatni.

45. § A névjegyzékbe azt kell felvenni, akire nézve az összeiró küldöttség meggyőződött arról, hogy a választói jogosultsághoz szükséges törvényes kellékei az összeirás időpontjában megvannak.

Életkor tekintetében a névjegyzékbe való felvételhez elég, ha a felveendő személy azt az életévet, amelynek betöltésétől választói jogosultsága függ, még abban a naptári évben betölti, amelyben az összeirás történik.

Fel kell venni a névjegyzékbe azt is, akire nézve a 13., 14. §-okban felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike fennforog, de akire nézve közokirattal igazolva van, hogy a kivétel vagy a kizáró ok kétségtelenül meg fog szünni abban a naptári évben, a melyben az összeirás történik.

46. § A névjegyzékből ki kell hagyni azt, a kire nézve az összeiró küldöttség meggyőződött arról, hogy meghalt, a névjegyzékbe való felvételhez szükséges kellékek valamelyikét elvesztette, vagy hogy tévesen volt a névjegyzékbe felvéve.

47. § A választót - az alább felsoroltak kivételével - csak egy névjegyzékbe lehet felvenni.

A felvétel annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékében (37. §) történik, ahol a választó az összeiráskor lakik, még pedig akkor is, ha a 3. §-ban meghatározott egy év alatt a városnak (községnek) különböző választókerületekhez vagy szavazókörökhöz tartozó részeiben lakott.

Az alább felsorolt személyeket a következő helyeken kell a névjegyzékbe felvenni:

1. Az állami, törvényhatósági, vagy községi alkalmazottakat és a közintézeteknél, közalapitványoknál (közalapoknál), állami üzemnél, nyilvános számadásra kötelezett vállalatnál vagy egyletnél alkalmazottakat akkor, ha a székhelyen laknak, a lakás szerinti szavazókörben, ha pedig a székhelyen kivül laknak, lakásuk helyén a jelen § második bekezdése értelmében, és ezenfelül a székhelyen is abban a szavazókörben, amelyben az alkalmazottnak hivatalos helyisége van.

2. Azt, akinek lakása helyén kivül olyan föld-, ház-, vagy bányabirtoka van, amelyek után a névjegyzék elkészitésének, illetőleg kiigazitásának évét közvetlenül megelőző naptári évben ugyanabban a községben - ideértve az ideiglenes adómentes föld- és házbirtok után kivetett adót is - összesen legalább 100 korona egyenes állami adó volt kivetve: lakása helyén kivül ott is, ahol a birtok fekszik. A választó föld-, ház- és bányaadójához hozzá kell számitani a vele közös háztartásban élő feleség és kiskoru törvényes (törvényesitett) gyermekek ilyennemü adóját is.

3. Azt, aki a királytól, a m. kir. kormánytól, vagy a közös miniszterek valamelyikétől nyert kinevezés vagy megbizás alapján külföldön teljesit közszolgálatot, vagy valamely nyilvános számadásra kötelezett magyarországi vállalat tisztviselőjeként külföldön van alkalmazva, annak a szavazókörnek, illetőleg községnek névjegyzékébe, amelyben kinevezése vagy megbizása (alkalmazása) előtt utoljára lakott, vagy amelyben adót fizet, vagy kivánatára Budapest székesfőváros általa megjelölt valamely szavazókörének névjegyzékébe.

48. § Az életkor kellékének igazolását csak akkor kell megkivánni, ha arra nézve kétség forog fenn. Az életkor igazolására anyakönyvi kivonaton kivül más közokirat is használható.

A 14. § 2. pontjában emlitett elmebetegség czimén a névjegyzékbe való felvételnél csak azt lehet mellőzni, akire nézve ez a körülmény gondnokság alá helyező birói itélettel vagy hatósági orvos bizonyitványával van megállapitva.

49. § Az elemi népiskolai hatodik osztály sikeres elvégzésének igazolását külön törvény fogja szabályozni.

Arra nézve, aki az elemi népiskola hatodik osztályát ennek a külön törvénynek hatálybalépte előtt végezte el, az emlitett iskolai osztály sikeres elvégzését a vizsgálat letétele idejében az eddigi törvényeknek megfelelően kiállitott, vagy ugyanabban az időben vezett hiteles iskolai feljegyzések alapján utólagosan kiállitott bizonyitványnyal, vagy ilyen bizonyitvány hiteles másolatával kell igazolni.

Azt, hogy milyen iskolai feljegyzések alapján lehet az elemi népiskola hatodik osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyitványt az előbbi bekezdésben emlitett igazolás czéljára utólagosan kiállitani s az ilyen utólagos bizonyitványok kiállitásának egyéb módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapitja meg.

50. § Az irni és olvasni tudás bizonyitása az összeiró küldöttség által megjelölt nyomtatott szövegnek az összeiró küldöttség előtt való elolvasásából és az elnök vagy valamely tag által tollbamondott szövegnek a küldöttség előtt való leirásából áll.

Az irni és olvasni tudás az összeiró küldöttség előtt a magyaron kivül más olyan nyelven is igazolható, amelyet az illető helyen tömegesen használnak. Más élő nyelven a fél az illető nyelvre jogositott valamelyik hites birósági tolmács bizonyitványával igazolhatja irni és olvasni tudását.

Mind az olvasás, mind a tollbamondás czéljára a vallás- és közoktatásügyi miniszter által az elemi népiskolák VI. osztálya számára engedélyezett, vagy az 1907:XXVII. törvénycikk 20. §-ának 2. pontja értelmében helybenhagyott olvasókönyvek valamelyikét kell használni, amennyiben ilyen az illető nyelven rendelkezésre áll. Ilyen kézikönyv hiányában a szöveget az összeiró küldöttség állapitja meg.

Az összeiró küldöttség azt, akire nézve az irni és olvasnitudás bizonyitását szükségesnek tartja, a helyi szokásnak megfelelő hirdetménynyel, ezenfelül esetleg egyénenkinti meghivók utján maga elé idézi azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben igazolatlanul elmarad, olyannak fogják tekinteni, mint aki irni és olvasni nem tud.

51. § Az elemi népiskolai hatodik osztály sikeres elvégzésének és az irni és olvasni tudásnak bizonyitását mellőzni kell azokra nézve, akiknek olyan állásuk vagy foglalkozásuk van vagy volt, amely a törvény által iskolai képzettséghez van kötve, vagy volt kötve akkor, amidőn az illető az állást betöltötte vagy a foglalkozást folytatta. Az irni és olvasni tudás bizonyitását mellőzni kell ezenfelül azokra nézve is, akik foglalkozásuk természeténél fogva - bár az törvényes minősitéshez nincs kötve - az irni és olvasni tudást nem nélkülözhetik.

Az irni és olvasni tudásnak az összeiró küldöttség által való megállapitását mellőzni kell továbbá azokra nézve is, akik azt, hogy irni és olvasni tudnak, a járási székhelyeken, valamint a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu városokban az elsőfoku közigazgatási hatóság kebelében e czélra szervezett állandó bizottság előtt igazolták s erről eredetiben vagy hiteles másolatban bizonyitványt mutatnak fel. Ezt a bizottságot a közigazgatási bizottság által kijelölt közigazgatási tisztviselők és tanerők sorából kell megalakitani. Az irni és olvasni tudás igazolására bocsátható a férfinemhez tartozó minden magyar állampolgár, aki huszonnegyedik életévét betöltötte. Az igazolás módjára nézve az 50. § rendelkezései irányadók. A bizottság által kiállitott bizonyitvány országos érvényü és az irni-olvasni tudást egyszersmindenkorra igazolja. Egyebekben a bizottság szervezetét és eljárását a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel szabályozza.

Ha alapos kétség nem forog fenn, az irni és olvasni tudás bizonyitását azoktól sem kell megkivánni, akik valamely magyarországi elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzését a vizsgálat letételének idejében kiállitott vagy ugyanabban az időben vezetett hiteles iskolai feljegyzések alapján utólagosan kiállitott bizonyitványnyal, vagy ilyen bizonyitvány hiteles másolatával igazolják, vagy arról, hogy az Országos Közművelődési Tanács által az irás és olvasás elsajátitása czéljából a felnőttek számára rendezett tanfolyamot sikeresen elvégezték, eredetiben vagy hiteles másolatban bizonyitványt mutatnak fel.

Azt, hogy milyen iskolai feljegyzések alapján lehet az elemi népiskola negyedik osztályának sikeres elvégzéséről szóló bizonyitványt az előbbi bekezdésben emlitett igazolás czéljára utólagosan kiállitani s az ilyen utólagos bizonyitványok kiállitásának egyéb módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapitja meg.

52. § A választói jog szempontjából figyelembe veendő adóösszegekre nézve az adófőkönyv, illetőleg az ideiglenes adómentes föld- és házbirtok tekintetében az adókivetési lajstrom irányadó.

A választó az adóösszeget adókönyvecskéjével vagy más közokirattal igazolhatja.

53. § Ipari üzlet vagy vállalat körében alkalmazottakra nézve az 5. § 3. a) pontjában emlitett alkalmazást, továbbá azt, hogy a 6. § 3. a) pontjában emlitett időn át ugyanegy munkanemben (szakmában) dolgoztak, rendszerint munkakönyvvel, esetleg az iparhatóság által a segédekről (gyári munkásokról) vezetett lajstrom hiteles kivonatával kell igazolni.

Az iparossegédek (gyári munkások) munkakönyvének kiállitását a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg ugy szabályozza, hogy az a választói jog megállapitásához szükséges személyi adatokat is tartalmazza.

Magánszolgálatban álló egyéb alkalmazottakra nézve az 5. § 3. b) és c) pontjában, továbbá a 6. § b) és c) pontjában emlitett alkalmazást rendszerint a munkaadónak vagy megbizottjának olyan bizonyitványával kell igazolni, amely az alkalmazás minőségét, az alkalmazott által végzett tennivalókat, illetőleg az alkalmazás idejét pontosan megjelöli.

Az, aki az ilyen bizonyitvány kiállitását elfogadható ok nélkül megtagadja, annyiszor, amennyiszer 10-100 koronáig terjedhető birsággal sujtható. A birság kiszabása kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, városokban a polgármester vagy a tanács valamely kijelölt tagja, Budapest székesfővárosban a kerületi előljáró hatáskörébe tartozik.

Az e §-ban emlitett alkalmazást szükség esetében más megfelelő okirattal (munkásigazolvány, munkaszerződés, cseléd- (szolgálati) könyv, községi bizonyitvány, bejelentési hivatal tanusitványa stb.) is lehet igazolni.

54. § A községi előljárók közül azok, akiket az összeiró küldöttség erre felhiv, az összeirásnál megjelenni és a szükséges felvilágositásokat megadni kötelesek.

55. § Minden hatóság, köztisztviselő, lelkész, nyilvános jellegü intézmény köteles a rendelkezésére álló adatokat az összeiró küldöttségnek vagy a központi választmánynak megkeresésére kiszolgáltatni.

Hivatalból köteles évenkint legkésőbb márczius hó 5-ig a központi választmánynak megküldeni:

1. minden hivatalfőnök a vezetése alatt álló hivatalnál alkalmazott választójogosultak jegyzékét;

2. minden bejelentési hivatal kimutatást azokról a választói életkorban levő férfiakról, akik az előző évi márczius hó 1-je óta a városból elköltöztek s azokról, akik ugyanazon idő óta az egy évi lakás kellékét a városban megszerezték.

A központi választmány ezeket az adatokat a törvényhatósághoz érkezett büntető birósági itéletekkel együtt, az összeiró küldöttségeknek küldi meg.

A kir. adóhivatalok és a községi (városi) közegek kötelesek az adófőkönyveket, adókivetési lajstromokat és az adófőkönyvben foglalt adóelőirások helyesbitésére vonatkozó más jegyzékeket kellő időben az összeiró küldöttség rendelkezésére bocsátani.

Minden munkaadó, aki választói életkorban levő legalább tiz férfialkalmazottat rendszeresen foglalkoztat, köteles ezekről olyan jegyzéket bocsátani az összeiró küldöttség rendelkezésére, amely a választói jog szempontjából figyelembe jövő összes szolgálati adatokat feltünteti. Egyszersmind köteles az illető alkalmazottak munkakönyvét (igazolványát, cselédkönyvét stb.) személyesen vagy megbizottja utján az összeiró küldöttség által meghatározott napon ennek betekintés végett bemutatni.

Az, aki az előző bekezdésben emlitett jegyzéket az összeiró küldöttségnek rendelkezésére nem bocsátja, vagy a munkakönyveket be nem mutatja, annyiszor, amennyiszer 10-100 koronáig terjedhető birsággal sujtható. A birság kiszabása az 53. § negyedik bekezdésében megjelölt hatóságok hatáskörébe tartozik.

Az alkalmazottak jegyzékének mintáját a belügyminiszter állapitja meg.

4. A névjegyzék tervezete

56. § Az összeiró küldöttségek minden szavazókörről, ha pedig a szavazókör több községre oszlik, minden községről külön egy példányban készitik el a választók névjegyzékének tervezetét.

A névjegyzék kiigazitása alkalmával az ujonnan felvetteknél az ujonnan történt felvételt a névjegyzék tervezetének jegyzet-rovatában fel kell tüntetni. Egyszersmind fel kell tüntetni az érvényben lévő névjegyzék jegyzet-rovatában azoknak a kihagyását, akik az uj névjegyzék tervezetébe nem vétettek fel.

A névjegyzék tervezetét - még pedig a kiigazitáskor az érvényben levő névjegyzéknek az előbbi bekezdés szerint jegyzetekkel ellátott példányával együtt - köteles az összeiró küldöttség működésének befejezése után, az összeirásban résztvett tagok aláirásával ellátva, a központi választmánynak olyan időben megküldeni, hogy a központi választmány átvizsgálásukat az 57. §-ban megállapitott időpontban megkezdhesse.

5. Az ideiglenes névjegyzék

57. § A központi választmány a névjegyzékek tervezetét április hó 15-étől kezdve naponkint folytatólag tartott üléseiben vizsgálat alá veszi, a rendelkezésre álló vagy a pótlólag beszerzett adatok alapján - a 44-54. §-ok szabályainak megfelelő alkalmazása mellett - módositja s ez alapon összeállitja a választók ideiglenes névjegyzékét.

A központi választmány, amennyiben a rendelkezésre álló adatok engedik, az összeirás óta időközben történt változásokat is figyelembe veszi.

A központi választmány az ideiglenes névjegyzéket minden választókerületre nézve, az 56. § első bekezdésének megfelelően, két-két példányban, betürendben állitja össze.

Egyszersmind a kihagyottakról ugyanilyen módon két példányban külön jegyzéket állit össze.

A munkálatok befejeztével a központi választmány a választókerület összes választói ideiglenes névjegyzékének és a kihagyottak jegyzékének egy teljes példányát a választókerület székhelyéül szolgáló város polgármesterének vagy község előljáróságának, az ideiglenes névjegyzéknek és a kihagyottak jegyzékének az egyes városok, nagyközségek és körjegyzőségek választóira vonatkozó részét pedig az illető városnak, nagyközségnek vagy körjegyzőségnek küldi meg. Egyuttal köteles mindazokat, akik az érvényben levő névjegyzékben előfordulhatnak, vagy az uj névjegyzék tervezetébe felvétettek, az ideiglenes névjegyzékből azonban kihagyattak, a kihagyásról, az oknak megjelölésével, postai uton közvetlenül értesiteni.

Egyidejüleg, de legkésőbb május hó 1-éig az állam hivatalos nyelvén és a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt bocsát ki, amelyben közhirré teszi, hogy az ideiglenes névjegyzék hol és mely időben lesz közszemlére kitéve; továbbá, hogy a névjegyzék ellen e törvény 59-61. §-ai értelmében felszólalásnak és a felszólalás ellen észrevételnek van helye; végre hogy a felszólalások és az ezekre tett észrevételek hol és mennyi idő alatt nyujthatók be.

Ezt a hirdetményt azokon a helyeken, ahol az ideiglenes névjegyzéket közszemlére kell kitenni (58. §), a községi előljáróság, illetőleg a városi polgármester köteles a szokásos módon közzétenni.

58. § A választókerület összes választóinak ideiglenes névjegyzékét, a kihagyottak jegyzékével együtt, a választókerület székhelyén, az egyes városok és községek választóinak ideiglenes névjegyzékét pedig, ugyancsak a kihagyottak jegyzékével együtt, az illető r. t. városban, nagyközségben és a körjegyzőség székhelyén május hó 16-tól junius hó 14-ig bezárólag közszemlére kell kitenni.

A közszemlére kitétel a városházán vagy községházán, illetőleg a körjegyző hivatalos helyiségében, Budapest székesfővárosban pedig ezenfelül az egy-egy közigazgatási kerületbe tartozó választókra nézve a kerületi előljáróságnál is, naponkint reggeli 8 órától déli 12 óráig történik.

Ezen idő alatt a névjegyzéket és a kihagyottak jegyzékét a községi előljáróság (tanács, kerületi előljáróság) egy tagjának vagy megbizottjának jelenlétében mindenki megtekintheti és köznapokon délutáni 2 órától 6 óráig lemásolhatja.

6. Jogorvoslatok az ideiglenes névjegyzék ellen

59. § Az ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg mindenki felszólalhat.

Ezenkivül annak, aki az ideiglenes névjegyzékbe fel van véve, jogában áll abban a választókerületben, amelynek választójaként felvétetett, a névjegyzékbe történt minden felvétel vagy kihagyás miatt felszólalni.

A felszólalások május hó 16-ától ugyane hónap 30-ig bezárólag irásban nyujthatók be.

A felszólaló köteles felszólalását indokolni s mellékelni, illetőleg bemutatni azokat az okirati bizonyitékokat, amelyeknek megszerzése az egyeseknek módjában állhat, azokra a bizonyitékokra pedig, amelyeknek megszerzése az egyesnek nem állhat módjában, akként köteles felszólalásában utalni, hogy azok feltalálhatók legyenek.

Az adóra vonatkozó adatokat annak, aki fel akar szólalni, a községi előljáróság köteles haladéktalanul rendelkezésére bocsátani. Ha a felszólalás adófizetés czimén felvett olyan személy kihagyására irányul, akinek adója abban a községben, amelyben felvétetett, a választói jog kellékeül megkivánt összeget nem éri el, a központi választmány indokolt esetben a kihagyatni kért személyt annak igazolására hivhatja fel, hogy a megfelelő adóval más községben vagy községekben van megróva.

A felszólalás olyan változásokra is alapitható, amelyek az összeirás óta állottak elő. A felszólalásban uj bizonyitékok is felhozhatók.

Minden felszólalás csak egy-egy személyre vonatkozhatik.

60. § A felszólalást a központi választmányhoz kell intézni és városokban a polgármesternél, Budapesten a kerületi előljáróságnál, nagyközségekben az előljáróságnál, kisközségekben a körjegyzőnél kell benyujtani.

A felszólalónak, amennyiben kivánja, a felszólalás átvételéről elismervényt kell adni.

A felszólalásokat benyujtásuktól kezdve junius hó 14-ig bezárólag az 58. §-ban megszabott órákban és helyen naponkint közszemlére kell kitenni és azokat ugyanazon § rendelkezései szerint le lehet másolni.

61. § A felszólalásokra mindazok, akiket az 59. § szerint a felszólalás joga megillet, május hó 16-tól junius hó 14-ig bezárólag irásban észrevételeket nyujthatnak be.

Az észrevételt a 60. § első bekezdésének megfelelően s minden felszólalásra külön kell benyujtani.

62. § A felszólalásokat és észrevételeket érkezésük sorrendjében külön e czélra nyitott iktatókönyvbe kell beiktatni s a határidő (61. §) leteltével az iktatókönyvvel, az ideiglenes névjegyzékkel és a kihagyottak jegyzékével együtt a központi választmánynak azonnal meg kell küldeni.

Ha a törvényes határidőben felszólalást nem nyujtottak be, ezt a központi választmánynak be kell jelenteni.

63. § A felszólalások és észrevételek felett a központi választmány julius hó 31-ig köteles határozni. A határozatot indokolni kell s az indokokkal együtt jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Azt a felszólalást vagy észrevételt, amely az 59., illetőleg a 61. § rendelkezéseinek nem felel meg, a központi választmány érdemleges tárgyalás nélkül visszautasitja.

A központi választmány első ülésére szóló meghivóban közölni kell azt a sorrendet, amelyben a központi választmány az egyes választókerületek, szavazókörök és a hozzájuk tartozó községek névjegyzékei ellen benyujtott felszólalásokat és az ezekre tett észrevételeket át fogja vizsgálni.

A sorrendet megállapitó határozatot az ülést megelőző napon a törvényhatóság (r. t. város) székházán is ki kell függeszteni.

64. § A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatait, ideértve a 63. § második bekezdése alapján hozott visszautasitó határozatokat is, augusztus hó 1-jétől 15-ig bezárólag a központi választmány székhelyén, a törvényhatóság (r. t. város) székházán, az 58. §-ban megszabott órákban, naponkint közszemlére kell kitenni.

Annak, aki saját személyét illetőleg szólalt fel, az elutasitó határozatot kézbesiteni kell.

Ezenkivül az olyan határozatot, amely az ideiglenes névjegyzékbe felvettnek törlését rendelte el, kézbesiteni kell annak, akinek választói jogára a határozat vonatkozik.

65. § A központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozata ellen a közigazgatási birósághoz panasznak van helye (36. §) A panasz joga azt illeti meg, akinek felszólalása vagy észrevétele felett a központi választmány határozatot hozott, továbbá azt, akinek választói jogára a határozat vonatkozik. Az, akinek a 64. § szerint a határozat kézbesittetett, a kézbesitést követő tizenöt nap alatt, a többiek pedig legkésőbb augusztus hó 5-ét követő tizenöt nap alatt panaszukat a központi választmány elnökénél irásban nyujthatják be. A panaszban uj okirat bizonyitékok is felhozhatók, időközben történt változásokra azonban a panasz nem alapitható.

A központi választmány a panaszokra és a bizonyitékokra megteheti észrevételeit és az összes panaszokat együttesen, a reájuk vonatkozó iratok és saját észrevételeik kiséretében szeptember hó 1-ig felterjeszti a közigazgatási birósághoz.

Az, akinek a 64. §-ban emlitett határozat olyan időben kézbesittetett, hogy a panasz benyujtására engedett határidő reá nézve augusztus hó 31-e után jár le, a panaszt a kézbesitést követő tizenöt nap alatt, legkésőbb azonban október hó 15-ig még benyujthatja. Az ily panaszt a központi választmány a közigazgatási birósághoz haladéktalanul felterjeszti.

66. § A központi választmány azt, aki a magyar állampolgárságot elvesztette, vagy akire nézve a 13. és 14. §-okban felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike felmerül, az ideiglenes névjegyzékből október hó 15-ig hivatalból törli; egyébként azonban az ideiglenes névjegyzéken a közszemlére kitételtől kezdve (58. §) hivatalból nem változtathat.

A központi választmány annak, akit az előző bekezdés értelmében hivatalból törölt a névjegyzékből, határozatát azonnal kézbesitteti. A határozat ellen a közigazgatási birósághoz panasznak van helye (36. §), amelyet a kézbesitést követő tizenöt nap alatt, legkésőbb azonban november hó 15-ig kell benyujtani. A központi választmány a panaszt a közigazgatási birósághoz haladéktalanul felterjeszti.

67. § A központi választmány határozatai ellen benyujtott panaszok felett a közigazgatási biróság az általános közigazgatási osztályból alakitott három-tagu tanácsban határoz. A tanács tagjai közül legalább egynek birói képesitése legyen. A szükséghez képest több tanács alakitható.

Az ügyek elintézése nyilvános előadás mellett és rendszerint az iratok alapján, a felek meghallgatása nélkül történik. Ha azonban a biróság az ügy tisztázása érdekében szükségesnek tartja, szóbeli és közvetlen tárgyalás tartását rendelheti el.

A közigazgatási biróság szükség esetében az iratok kiegészitését és a tényállás bővebb felderitését is elrendelheti.

Egyebekben ezen ügyek elintézésének módját a miniszterium által megállapitandó ügyrend határozza meg.

A közigazgatási biróság deczember hó 1-éig a panaszokat érdemlegesen elintézni s az ügyiratokat a központi választmányhoz visszaküldeni köteles.

7. A végleges névjegyzék

68. § Ha a központi választmánynak a felszólalásokra és az észrevételekre vonatkozó határozatai ellen a 65. § értelmében panaszt senki sem nyujtott be és a központi választmány a 66. § értelmében a megengedett határidő lejártáig törlést nem foganatositott, vagy foganatositott ugyan, de a törlés ellen panaszt senki sem nyujtott be, vagy ha a közigazgatási biróság az illető névjegyzékre vonatkozó összes panaszokat érdemlegesen elintézte: a névjegyzék véglegessé válik.

A központi választmány a végleges névjegyzéket, az 56. § első bekezdésének megfelelően, betürendben és mind választót sorszámmal ellátva, annyi példányban állitja össze, amennyire a 69. §-ban foglaltak szerint szükség van.

A végleges névjegyzék összes hiteles példányait az elnök és a jegyző aláirják és azok hű és gondos kiállitásáért személyesen felelősek.

69. § A végleges névjegyzék egy példányát a belügyminiszterhez kell felterjeszteni; két példányt a törvényhatóság, illetőleg a r. t. város levéltárába kell elhelyezni; egy példány megfelelő részeit az érdekelt városoknak és községeknek, Budapesten az illető kerületi előljáróságnak kell megküldeni.

A választókerület székhelye szerint illetékes kir. közjegyzőnél, ha pedig több ilyen van, ezek mindegyikénél egy-egy példányt kell elhelyezni.

A kir. közjegyző az őrizetére bizott példányt dijtalanul veszi hivatalos őrizet alá és az érvényességi időt követő naptári év leteltével megsemmisitheti. Az 1913. évre érvényes névjegyzéket nem szabad megsemmisiteni.

70. § A központi választmány a végleges névjegyzéket évenkint deczember hó 31-ig köteles a 69. §-ban megjelölt helyekre eljuttatni.

71. § A végleges névjegyzék a kiigazitás évét közvetlenül követő naptári évre érvényes.

Ugyanazon képviselőválasztánál, ideértve a pótválasztást is, az egész választás alatt azt a névjegyzéket kell használni, amelynek alapján a választás megkezdődött, habár az az év, amelyre ez a névjegyzék érvényes volt, időközben le is járt.

72. § Ha a szavazókörök beosztásában változás történik (23. §), a központi választmány intézkedik az iránt, hogy azok a választók, akik az uj beosztás következtében más szavazókörben fogják választói jogukat gyakorolni, a névjegyzéknek az utóbbi szavazókörre vonatkozó részébe a változás életbeléptetésével egyidejüleg átjegyeztessenek.

73. § A névjegyzékre vonatkozó összes kivonatokat, bizonyitványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és - amennyiben e törvény másként nem rendelkezik - dijtalanul kell kiállitani.

A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek.

74. § A végleges névjegyzéknek az érdekelt városok és községek részére megküldött példányát bárki megtekintheti, lemásolhatja vagy lemásoltathatja s erre városokban a polgármester, Budapesten a kerületi előljáróság, községekben az előljáróság kivánatra köteles módot nyujtani.

A végleges névjegyzéknek a törvényhatóság (r. t. város) levéltárában őrzött példányairól teljes vagy részleges másolatot, az irásdij előzetes lefizetése mellett, bárki kaphat. A kérelmet a központi választmány elnökénél irásban kell benyujtani. A másolatot a kérvény beiktatásától számitott nyolcz nap alatt elismervény mellett kell kiadni.

A névjegyzéknek a belügyminiszteriumban őrzött példányáról - az irásdij előzetes lefizetése mellett - szintén adható másolat.

Mind a törvényhatóság (r. t. város) levéltárában, mind a belügyminiszteriumban őrzött példányok másolatainak irásdiját a belügyminiszter állapitja meg.

A kir. közjegyző a névjegyzéknek az ő őrizetére bizott példányáról bárkinek köteles hitelesitett teljes vagy részleges másolatot kiszolgáltatni, továbbá tanusitványt adni arról, hogy valakinek neve a névjegyzékben előfordul vagy nem fordul elő. A kir. közjegyző a másolatokért és tanusitványokért a szabályszerü dijakat számithatja fel.

75. § Ha a központi választmány elnöke a másolat kiadását megtagadja vagy késlelteti, a fél ez ellen a közigazgatási biróság elnökéhez fordulhat.

A közigazgatási biróság elnöke a központi választmány elnökét felhivja, hogy záros határidő alatt a másolatot adja ki, vagy a megtagadás vagy késedelem okait terjeszsze elő.

Arra a tisztviselőre, aki a kitüzött záros határidőben sem a másolatot ki nem adja, sem a megtagadást vagy késedelmet kellően nem igazolja, a közigazgatási biróság elnöke kétezer koronáig terjedhető birságot szabhat, amely ismételt engedetlenség esetében annyiszor, ahányszor, ismételhető.

Ezen a birságon kivül fegyelmi uton való felelősségrevonásnak is lehet helye.

ÖTÖDIK FEJEZET

A választás

1. A választások kitüzése és előkészitése

76. § Az általános képviselőválasztásokra a belügyminiszter tiz napi határidőt állapit meg, még pedig ugy, hogy rendeletének a hivatalos lapban való közzétételétől a választásokra megállapitott határidő utolsó napjáig legalább harmincz napi, a választásokra megállapitott határidő utolsó napjától az országgyülés megnyitásáig pedig legalább tiz napi időköz maradjon. Ezt a rendeletet a királyi meghivólevelek szétküldésével egyszerre kell kibocsátani.

77. § Az általános választásokat a központi választmány az összes választókerületekben, amelyekre hatásköre kiterjed, a 76. § értelmében megállapitott tiz napi határidőn belül ugyanarra a napra tűzi ki.

Az időközi választás napját a központi választmány ugy tűzi ki, hogy a képviselőház erre vonatkozó határozatának vételétől a választás napjáig legalább tizenöt napi és legfeljebb huszonöt napi időköz maradjon.

78. § A központi választmány az általános választásoknál a királyi meghivólevelek a törvényhatóság vagy a külön képviselőküldési joggal felruházott város (több r. t. városból alakitott kerületben a székhelyül szolgáló város) közgyülésében történt kihirdetése napján, vagy az ezt követő napon, időközi választásnál a képviselőház határozatának vételétől számitva három nap alatt összeül, hogy a választással kapcsolatos intézkedéseket (79. §) megtegye.

79. § A központi választmány minden választókerület számára választási küldöttséget választ, amely a választást az egész választókerületben, a szavazást pedig a választókerület székhelyén, illetőleg a választási székhelynek (városi választókerületnek) a központi választmány által meghatározott szavazókörében vezeti.

A szavazásnak a többi szavazókörben való vezetésére a központi választmány szavazatszedő küldöttségeket választ s megállapitja, hogy melyik küldöttség melyik szavazókörben működjék.

80. § Mind a választási, mind a szavazatszedő küldöttséget ugy kell megválasztani, hogy mindegyik egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy jegyzőből és egy helyettes jegyzőből álljon. A választási küldöttség elnöke egyuttal választási elnök.

A választási és a szavazatszedő küldöttség elnökévé és tagjává csak az választható, aki a magyar nyelvet szóval és irásban birja és vagy azon választókerületek valamelyikében, amelyekre a központi választmány hatásköre kiterjed, a választók érvényes névjegyzékébe fel van véve, vagy az illető törvényhatóság bizottságának tagja.

Községi és körjegyzől abban a választókerületben, amelyben laknak, a választást fegyelmi felelősség terhe mellett elfogadni kötelesek.

A választási és a szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait megválasztásukról irásban értesiteni kell.

Az elnök vagy jegyző akadályoztatása esetében tennivalóit helyettese végzi.

81. § A választási és a szavazatszedő küldöttség elnöke és tagjai a következő esküt (fogadalmat) teszik le:

"Én N. N. esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy mindazokban a tennivalókban, amelyek a törvény értelmében a választási (szavazatszedő) küldöttségre (a választási, szavazatszedő küldöttségi elnökre) vannak ruházva, hiven, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen fogok eljárni. Isten engem ugy segéljen!" (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)

A küldöttségi elnökök és tagok az esküt (fogadalmat) vagy nyomban megválasztásuk után, vagy a megválasztásukról szóló értesités kézbesitésétől számitott 48 óra alatt a központi választmány elnöke előtt teszik le, de vármegyékben a lakóhelyük szerint illetékes főszolgabiró, vagy a r. t. város polgármestere előtt is letehetik. A főszolgabiró, illetőleg a r. t. város polgármestere az eskü (fogadalom) letételét a központi választmány elnökének azonnal bejelenti.

Azt, aki az esküt (fogadalmat) a fenti határidőben nem teszi le, vagy kérelmére az eskü (fogadalom) letételére a központi választmánytól halasztást nem kap, ugy kell tekinteni, mintha a választást el nem fogadta volna és helyét azonnal összehivandó ülésen mással kell betölteni.

A központi választmány engedélye alapján a küldöttségi tag az esküt (fogadalmat) kivételesen a választás napján, az eljárás megkezdése előtt, a választási vagy a szavazatszedő küldöttségi elnök előtt is leteheti.

A megüresedett helyeket a központi választmány tölti be. A választási eljárás egész tartama alatt azonban a küldöttségi tagok helyett másokat a szükséghez képest a küldöttségi elnök nevez ki. (100. §)

Amennyiben a választási elnöknek, illetőleg a szavazatszedő küldöttségi elnököknek az eskü (fogadalom) letételéről közvetlen tudomásuk nem lenne, az eskü (fogadalom) letételét igazoló bizonyitványt a szavazatszedő küldöttségi elnökök a választási elnöknek legkésőbb a választást megelőző napon, a szavazatszedő küldöttség tagjai pedig a szavazatszedő küldöttségi elnöknek legkésőbb a választási eljárás megkezdése előtt kötelesek bemutatni.

A küldöttségi elnök által kinevezett küldöttségi tag az esküt (fogadalmat) működésének megkezdése előtt a küldöttségi elnök előtt teszi le. (100. §)

Az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

82. § A központi választmány az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt tesz közzé, amelyben tudatja:

a) a választás napját és megkezdésének időpontját;

b) a választási elnök és helyettes elnök, a választási jegyző és helyettes jegyző nevét;

c) mindenik szavazókörre nézve a szavazatszedő küldöttségi elnök, helyettes elnök, jegyző és helyettes jegyző nevét;

d) szavazókörönkint azt a sorrendet, amelyben a községek és városrészek (utczák, terek) választói szavazásra felhivatnak;

e) az ajánlat átnyujtásának helyét és időpontját;

f) a választási eredmény kihirdetésének helyét;

g) a választásnál szem előtt tartandó más intézkedéseket.

Ezt a hirdetményt a választókerület minden községe előljáróságának (városi polgármesternek) meg kell küldeni s ez köteles azt legalább hét nappal a választás előtt a szokásos módon közzétenni.

A központi választmány köteles továbbá a választási elnöknek a választókerület teljes névjegyzékét, a küldöttségi elnököknek pedig az illető szavazókör névjegyzékét hiteles alakban kellő időben rendelkezésére bocsátani.

83. § Azt a helyiséget, amelyben a szavazás történik, minden szavazókör székhelyére nézve a választási elnök állapitja meg s egyszersmind gondoskodik, hogy intézkedése a választókerület minden községében és városában idejekorán közzététessék.

84. § A választás napjának kitüzésétől (77. §) fogva nyilvános választási pártgyülést, pártünnepélyt vagy körmenetet csak abban az esetben lehet tartani, ha azt Budapest székesfővárosban az államrendőrség főkapitányánál, törvényhatósági joggal felruházott és r. t. városban a rendőrkapitánynál, kis- és nagyközségekben a főszolgabirónál a városban (községben) lakó, legalább négy választó, a helynek és az időpontnak, a körmenet utirányának és tartamának megjelölésével, legalább 48 órával előbb bejelenti.

A rendőrhatóság a bejelentőknek arról, hogy a bejelentés megtörtént, a bejelentés napjának és órájának feltüntetése mellett, elismervényt ad.

A rendőrhatóság a bejelentett pártgyülés megtartását meg nem tilthatja, ha azonban a közbiztonság kivánja, a pártgyülés megtartását indokolt határozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyülés megtartására más helyet is időpontot jelölnek meg.

Pártünnepély vagy körmenet megtartását megindokolt határozattal el lehet tiltani, ha ezt a közbiztonsági vagy közegészségügyi szempont szükségessé teszi.

A rendőrhatóság határozata ellen fokozatos fellebbvitelnek van helye.

Ha az illetékes rendőrhatóság a bejelentésről számitott 24 óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyülést, pártünnepélyt vagy körmenetet meg lehet tartani.

A nyilvános pártgyülésen vagy körmeneten az illetékes rendőrhatóság magát megbizott által képviseltetni köteles.

A nyilvános pártgyülésen mindenekelőtt elnökséget kell választani. A rend fenntartásáért addig, amig a megválasztott elnökség működését meg nem kezdi, a bejelentők, azontul az elnökség tagjai is felelősek.

Rendzavarás esetében a rendőrhatóság megbizottja a pártgyülést, pártünnepélyt, körmenetet feloszlathatja.

2. Képviselőjelölés

85. § A választást képviselőjelölés előzi meg.

Képviselőjelöltre vonatkozó ajánlatot legkésőbb a választás napját megelőző harmadik napon lehet átnyujtani. A választást megelőző harmadik napon a választási elnök köteles a választókerület székhelyén (a városi választókerületben) megjelenni s ott a hirdetményben (82. §) megjelölt helyiségben délelőtt 9 órától délután 2 óráig az ajánlatok átvétele végett a választók rendelkezésére állani. Később ajánlatot át nem vehet.

Képviselőjelöltet az illető kerületnek a végleges névjegyzékbe felvett, legalább ötven választója irásban ajánlhat. Ugyanaz a választó több jelölt ajánlásában nem vehet részt. Az ajánlók jogosultságát a választási elnök a választókerület választóinak névjegyzéke alapján állapitja meg.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, polgári állását vagy foglalkozását és lakását s el kell látva lennie valamennyi ajánló aláirásával. Minden ajánló köteles névaláirása mellett megjelölni azt a községet, a melynek névjegyzékében fel van véve.

Az ajánlatot legalább két és legfeljebb tiz olyan ajánlónak kell személyesen átnyujtania, akiket a választási elnök ismer, vagy akik előtte személyazonosságukat igazolják. A személyazonosságnak a községi előjáróság által történt igazolását az elnök köteles elfogadni. Az ajánlat átnyujtói az aláirások valódiságáért felelősek.

Az ajánlat átnyujtóit kivéve, a választási elnök az ajánlás átvételére rendelt helyiségből mindenkit kitilthat.

86. § A választási elnök olyan ajánlatot, amely a 85. §-ban megszabott rendelkezéseknek nem felel meg, át nem vehet, ellenben az olyan ajánlat átvételét, amely ezeknek a rendelkezéseknek megfelel, meg nem tagadhatja.

A választási elnök egy órán belül az ajánlat átvételéről az átnyujtóknak elismervényt ad, ha pedig az átvételt megtagadja, ennek okát velük egyidejüleg irásban közli.

Az elismervény mellett átvett ajánlatot sem az ajánlók vissza nem vonhatják, sem a választási elnök vissza nem adhatja. Az ajánlott jelölt azonban a jelöléstől visszaléphet, de visszalépését a választási elnök csak ugy veheti tudomásul, ha azt a jelölt személyesen szóval, vagy közjegyzőileg hitelesitett nyilatkozatban jelenti ki.

87. § A választási elnök az átvett ajánlatban foglalt jelölést elfogadni köteles, kivéve, ha olyan egyénre vonatkozik, aki a képviselőt megbizólevél be nem mutatása miatt a választás időpontjában országgyülési képviselővé nem választható (1899:XV. tc. 176. §).

A választási elnök az elfogadott jelölést utólag vissza nem utasithatja.

88. § A választási elnök az ajánlásra kitüzött határidő lejárta után köteles a jelöltek neveit a szavazatszedő küldöttségi elnökkel azonnal tudatni s egyszersmind minden szavazókör székhelyén közzététetni.

89. § Azokban a kerületekben, amelyekben a szavazás titkos (112. §), a választási elnök, ha több jelölt van, köteles az ajánlásra kitűzött határidő lejárta után a jelöltek neveit a központi választmánynak azonnal bejelenteni.

90. § Ha a jelöltek valamelyike már a választási eljárás megkezdése előtt visszalép és ezt a választási elnöknél a 86. § utolsó bekezdésének megfelelő módon bejelentik: a visszalépést a választási elnök a jelölésről már értesített szavazatszedő küldöttségi elnökkel azonnal tudatja; egyszersmind intézkedik, hogy a visszalépés minden szavazókör székhelyén közzététessék.

Azokban a kerületekben, amelyekben a szavazás titkos, a választási elnök, ha a bejelentett jelöltek (89. §) valamelyike visszalép, erről a központi választmánynak is azonnal jelentést tesz.

91. § Ha szabályszerü jelölés nem történt, vagy a választási eljárás megkezdésére kitűzött időpont előtt valamennyi jelölt visszalépett, vagy a jelöltek valamelyike meghalt, a választás elmarad. Erről a választási elnök a választási küldöttséget és a szavazatszedő küldöttségeket, valamint a választásnál közreműködésre hivatott hatósági közegeket (104. §) haladéktalanul értesiti; egyszersmind gondoskodik, hogy a választás elmaradása a választókerület minden községében és városában idejekorán közzététessék és minderről a központi választmánynak azonnal jelentést tesz.

3. Bizalmi férfiak és külön megbizottak alkalmazása; a rend fenntartása

92. § Azok a választók, akik az ajánlatot átnyujtották (85. §), az ajánlat átnyujtásától a választási eljárás megkezdéséig (96. §) a párt részére minden szavazókörbe egy vagy két bizalmi férfit alkalmazhatnak. A bizalmi férfiak a választás törvényszerüségét ellenőrzik és csak az elnök felhivására vagy engedélyével szólalhatnak fel.

A bizalmi férfiak nevét a küldöttségi elnökökkel idejekorán tudatni kell.

Ha a bizalmi férfi nem annak a szavazókörnek névjegyzékébe felvett választó, amelyben a szavazás történik, közokirattal kell igazolni, hogy az illető törvényhatóság valamelyik választókerületének érvényes névjegyzékében van felvéve.

93. § A küldöttségi elnök, ha szükségesnek látja, a választók és a szavazatszedő küldöttség közötti összeköttetés fenntartása, az egyes pártok részére egyenlően megállapitandó számban külön megbizottakat alkalmazhat.

94. § A választási eljárást megelőzőleg a választási elnök - a közigazgatási hatóság és a szavazatszedő küldöttségi elnökök meghallgatása után - gondoskodik arról, hogy az esetleg szükséges karhatalom rendelkezésre álljon és ezt a közigazgatási hatósággal egyetértőleg az egyes szavazókörökbe beosztja.

A szavazatszedő küldöttség elnöke a választók szabadságának biztosítása végett, különösen bevonulásukra és a szavazókör székhelyén való elhelyezésükre nézve, a közigazgatási hatóság meghallgatásával a szavazókör egész területére előzetesen is intézkedik s intézkedéseit alkalmas módon köztudomásra juttatja.

A választók elhelyezésére vonatkozó intézkedéseket a küldöttségi elnök akkor, ha a pártok bizalmi férfiai már ki vannak jelölve, ezek meghallgatásával s akképen köteles megtenni, hogy a rend fenntartása és a választóknak a szavazatszedő küldöttséggel való érintkezése biztosittassék, hogy továbbá a választók számára kijelölt gyülekezési helyek a szavazóhelyiségtől lehetőleg egyenlő távolságra essenek, s hogy végül a választók élelmiszerekkel ellátásukról gondoskodhassanak.

95. § A választási székhelyen és az olyan városi választókerületben, amely nem áll több r. t. városból, a választási elnök tartja fenn a rendet és rendelkezik a közbiztonsági közegekkel és a fegyveres erővel a választási székhely, illetőleg az emlitett városi választókerület egész területén. Ilyen helyeken a szavazatszedő küldöttségi elnökök csak a szavazóhelyiségben és ennek közvetlen környékén ügyelnek a rend fenntartására s a közbiztonsági közegekkel és a fegyveres erővel csak e határok között és a választási elnöknek rögtön teendő jelentés mellett rendelkezhetnek.

Másutt a rendet a szavazókör egész területén a szavazatszedő küldöttségi elnök köteles fenntartani. Őt illeti meg a rendfenntartásra kirendelt közbiztonsági közegekkel és a fegyveres erővel való rendelkezés joga is.

A rend fenntartására kirendelt közbiztonsági közegekkel és a fegyveres erővel való rendelkezésben az erre illetékes elnököt, kizárólag esetről-esetre adott felhatalmazás alapján, csak a helyettes elnök vagy az illetékes közigazgatási hatóság helyettesitheti.

A karhatalomnak a választási eljárás folyamán szükségessé vált kiegészitése, ugyszintén az illető választókerületben rendelkezésre álló karhatalom beosztásának megváltoztatása iránt a választókerület egész területére nézve a választási elnök intézkedik.

4. A szavazás általános szabályai

96. § Ha a választás a 91. § értelmében el nem marad, a választási küldöttség a választás napján a választókerület székhelyén megjelenni köteles akkor is, ha csupán egy a jelölt.

A választási elnök a választási eljárást reggel 8 órakor megnyitja is ha csak egy a jelölt, ezt megválasztott országgyülési képviselőül jelenti ki és az eredményt a hirdetményben (82. §) megállapitott helyen kihirdeti.

Ha több a jelölt, szavazásnak van helye.

97. § A szavazatszedő küldöttségek kötelesek a választás napján a részükre kijelölt szavazókörben a szavazásra szolgáló helyiségben megjelenni, hacsak a választási elnöktől már előbb arról nem értesültek, hogy a választás vagy a szavazás elmarad.

Ha a szavazókörben megjelent szavazatszedő küldöttség a választási elnöktől a szavazás megkezdése előtt a választás vagy a szavazás elmaradásáról értesül, ezt a küldöttség elnöke az összegyült választóközönséggel közli.

98. § A küldöttségi elnökök kötelesek gondoskodni a szavazóhelyiség berendezéséről és arról, hogy a szavazáshoz szükséges felszerelések és segédeszközök rendelkezésre álljanak.

Kötelesek továbbá - szükség esetében a közigazgatási hatóság utján - gondoskodni arról, hogy a szavazásnál előforduló irásbeli tennivalók végzésére megfelelő munkaerő (irnok) álljon a jegyző rendelkezésére.

Kötelesek végül a vissza nem lépett jelöltek neveit betürendbe szedve, jól olvashatóan és szembetünő helyen a szavazóhelyiségben kifüggesztetni.

99. § A szavazási eljárás minden szavazókörben a választás napján reggel 8 órakor kezdődik.

A szavazás megkezdése előtt a küldöttségi elnök megállapitja, hogy a küldöttség tagjai és az eljárásnál közreműködésre hivatott többi személyek megjelentek-e, s megteszi a szavazás megtartásához szükséges előzetes intézkedéseket.

100. § Ha a küldöttség valamelyik tagja nem jelent meg, vagy az eljárásban akadályozva van, a küldöttség megfelelő kiegészitéséről, a 80. § rendelkezéseire figyelemmel, a küldöttség elnöke intézkedik. Az uj tag működésének megkezdése előtt a küldöttségi elnök kezébe a 81. §-nak megfelelően esküt (fogadalmat) tesz.

A küldöttség elnöke kiveszi az esküt (fogadalmat) az irnoktól (98. §), továbbá attól is, aki azt a központi választmány engedélye alapján (81. §) előtte teheti le.

101. § Ha a szavazás megkezdéséig azok a választók, akik az ajánlatot átnyujtották, bizalmi férfiakat (92. §) nem alkalmaztak, a küldöttségi elnök őket törvényadta jogukra figyelmezteti.

Ha a bejelentett bizalmi férfiak valamelyike meg nem jelent, vagy működését abbanhagyja, helyette a küldöttség elnöke a jelölt pártjához tartozó választók közül más bizalmi férfit alkalmaz s erről az ajánlat átnyujtóinak valamelyikét azonnal értesiti. A helyettes bizalmi férfi megbizatása megszünik, ha az ajánlat átnyujtói uj bizalmi férfit alkalmaznak, vagy ha az általuk előre bejelentett bizalmi férfi megjelenik vagy működését folytatja.

102. § A választók személyazonosságának ellenőrzése végett minden szavazatszedő küldöttségnél minden községből a községi biró vagy helyettese és a községi előljáróságnak egy kiküldött tagja, minden városból pedig a tanács két megbizott tagja vagy a tanács által kiküldött két tisztviselő a szavazás helyén megjelenni s mindaddig, mig az illető község vagy város választói szavaznak s ezenfelül a záróra kihirdetésétől, illetőleg kitüzésétől (123. §) kezdve a szavazás befejezéséig, mint azonossági tanu, jelen lenni köteles.

Ezenkivül a párt bizalmi férfiainak joguk van arra, hogy akkor, midőn valamely községre vagy városra (városrészre, utczára, térre) a szavazás sora reá kerül, e község vagy város (városrész, utcza, tér) lakói közül egy-egy választót, mint azonossági tanut jelöljenek meg, aki mindaddig, mig az illető község vagy város (városrész, utcza, tér) választói szavaznak, a választók személyazonosságát ellenőrzi.

Ha a községi (városi) küldöttek valamelyike a választásra meg nem jelent, vagy működését abbanhagyta, helyette a küldöttség elnöke az illető községben vagy városban (városrészben) lakó választók közül mást nevez ki.

Az összes azonossági tanuk a szavazatszedő küldöttség előtt a következő esküt (fogadalmat) kötelesek tenni:

"Én, N. N. esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy azokra a kérdésekre, amelyek az országgyülési képviselőválasztóknak személyazonosságára nézve hozzám intéztetett, minden párt- és más mellékérdek nélkül, legjobb tudásom és meggyőződésem szerint, a tiszta igazságnak megfelelően válaszolok. Isten engem ugy segéljen!" (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)

103. § Ha olyan akadály támad, amely miatt a szavazást a megállapitott órában az illető szavazókörben nem lehet megkezdeni, a küldöttségi elnök, belátása szerint és saját felelősségére, az akadály elháritásáig a szavazás megkezdését elhalasztja. A szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban meg kell kezdeni. A szavazás megkezdésének elhalasztását és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb a törvényes záróráig (123. §) elháritható nem volt s ezért a szavazást megkezdeni nem lehetett, a szavazást az illető szavazókörben meghiusultnak kell tekinteni.

A megkezdett szavazást rendszerint megszakitás nélkül kell folytatni (125. §).

104. § A szavazás tartama alatt a szavazóhelyiségben a szavazatszedő küldöttség elnökén, tagjain és a szavazásra beszólitott választókon kivül csak a bizalmi férfiak (92. §), a külön megbizottak (93. §), a közigazgatási tisztviselő, az irnokok (98. §), továbbá mindaddig, mig az illető község vagy város (városrész) választói szavaznak, a községi előljáróság vagy a városi tanács által kiküldöttek és a bizalmi férfiak által megjelölt azonossági tanu (102. §) lehetnek jelen.

A szavazatszedő küldöttség összes tagjainak a szavazás egész tartama alatt a választókerület, illetőleg a szavazókör székhelyén (városi szavazókörben), az elnöknek vagy helyettesének és a jegyzőnek vagy helyettesének pedig a szavazóhelyiségben kell tartózkodnia.

A szavazatszedő küldöttség elnöke elrendelheti, hogy a szavazók az általa meghatározott számban bocsáttassanak be a szavazóhelyiségbe s innen szavazatuk leadása után azonnal távozzanak.

Azt, aki a rend ellen vét, vagy az e törvény értelmében jogos rendelkezésnek nem engedelmeskedik, az elnök rendreutasitja, ismételt rendreutasitás esetében pedig a szavazóhelyiségből kiutasithatja. Az ilyen választó, ha még nem szavazott le, szavazásra csak a törvényes záróra után, illetőleg az elnöki záróra alatt (123. §) jelentkezhetik.

Ha a választásnál közremüködő valamelyik közeget kellett kiutasitani, e helyett a küldöttségi elnök a 101. §-ban a helyettesitésre megszabott rendelkezés értelmében mást alkalmaz.

105. § A választók községek vagy városrészek (utczák, terek) szerint, a központi választmány által meghatározott sorrendben szavaznak, még pedig először a szavazókör székhelyének a választói.

Azokat a községeket vagy városrészeket, amelyeknek választói a szavazásra nem jelentkeztek akkor, amikor a megállapitott sorrend szerint rajtuk volt a sor, a többi község (városrész) leszavazása után a szavazásra még egyszer fel kell hivni.

106. § A központi választmány elrendelheti, hogy a választókat választói joguk igazolásának megkönnyitésére az illetékes községi előljáróság (városi polgármester) olyan igazolványnyal lássa el, amely a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a szavazás helyét és napját, a választó nevét, polgári állásást vagy foglalkozását és lakóhelyét (lakását) tünteti fel.

Az igazolvány hiánya sem a szavazóhelyiségben való megjelenésnek, sem a szavazásnak akadályául nem szolgálhat.

107. § A szavazás alapjául a szavazókör választói névjegyzékének az illető választásra érvényes hiteles példánya szolgál (82. § utolsó bekezdése). Ennek a szavazás egész folyamata alatt a küldöttségnél kell lennie.

Csak az a választó szavazhat, aki ebbe a névjegyzékbe fel van véve.

Azonban a szavazatszedő küldöttségi elnök és tagok, a bizalmi férfiak és a külön megbizottak, valamint a választáshoz kirendelt irnokok (98. § második bekezdése), ha az illető választókerület névjegyzékébe fel vannak véve, abban a szavazókörben, amelyben működnek, akkor is szavazhatnak, ha más szavazókör névjegyzékébe vannak felvéve.

Nem bocsátható szavazásra:

a) akinek személyazonossága nincs megállapitva;

b) aki a választói jogot a 15. § értelmében nem gyakorolhatja;

c) aki ugyanannál az általános választásnál (ideértve a pótválasztást és az uj választást is), vagy ugyanabban a naptári évben más választókerületben, vagy ugyanannál a választásnál más szavazókörben érvényesen szavazott.

A választót, ha személyazonossága különben kétségtelenül megállapitható, nevének, életkorának, polgári állásának (foglalkozásának) vagy lakásának hibás vagy hiányos bemondása, illetőleg bejegyzése miatt nem lehet kizárni a szavazásból.

108. § A választót a szavazásnál rábeszélni vagy más módon befolyásolni nem szabad. Kérdést a választóhoz csak a szavazatszedő küldöttségi elnök intézhet s ez is csak feladatának korlátai között.

A választás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló egész épületben s ennek a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén beszéd tartása, a választók rábeszélése s általában minden olyan cselekmény tilos, amely a választás eredményét befolyásolhatja.

A választóknak a választáshoz, illetőleg szavazáshoz fegyvert, botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt magukkal vinniök nem szabad.

109. § A szavazásról rovatos íveket kell vezetni s ezekbe fel kell jegyezni a községet vagy városrészt (utczát, teret), amelyhez a szavazó tartozik, a választói névjegyzék megfelelő sorszámát, a szavazó családi- és utónevét, szavazatát, illetőleg titkos szavazás esetében azt, hogy szavazott.

110. § A szavazatszedő küldöttség elnöke azokat a jelentkezőket, akik a 107. § értelmében szavazásra nem bocsáthatók vagy akiknek szavazata a 115. §, vagy a 122. § utolsó bekezdése értelmében el nem fogadható, visszautasitani, a többieket pedig elfogadni köteles.

A jelentkezők szavazásra bocsátása és a szavazatok elfogadhatósága ellen a küldöttségi tagok, a személyazonosság tekintetében pedig ezeken kivül a hatósági kiküldöttek és az azonossági tanuk (102. §) is a szavazat elfogadása előtt kifogást tehetnek.

E kifogások felett, továbbá a szavazás vezetésére vonatkozó kérdésekben s általában a szavazatszedő küldöttség hatáskörébe utalt ügyekben saját felelősségére a küldöttség elnök határoz.

111. § A szavazásra nem bocsátott választókról és az el nem fogadott szavazatokról, a szavazásra nem bocsátás vagy az el nem fogadás okának megemlitésével, külön jegyzéket kell vezetni (visszautasitottak jegyzéke).

112. § Budapest székesfőváros, Fiume városa és kerülete, valamint a törvényhatósági joggal felruházott többi városok választókerületeiben a szavazás titkos.

Más választókerületekben a szavazás nyilvános.

5. A nyilvános szavazás módja különösen

113. § Nyilvános szavazásnál a választók élőszóval szavaznak.

A néma (siketnéma) kitöltött szavazólap átadásával szavazhat, amelyet a küldöttségi elnök nyilvánosan felolvas.

A feljegyzett szavazat visszavonásának vagy módositásának nincs helye.

114. § A központi választmány által megállapitott sorrendben (105. §) szavazásra felhivott község vagy városrész (utcza, tér) választóit a szerint, amint egyik vagy másik jelöltre szavaznak, külön csoportonkint kell szavazásra bocsátani.

Az első községnél (városrésznél, utczánál, térnél), a küldöttségi elnök által huzott sors dönt afelett, hogy melyik jelöltre szavazók bocsáttatnak először szavazásra, illetőleg, ha kettőnél több jelölt van, minő sorrendben. Ez a sorrend a többi községekre, (városrészekre, utczákra, terekre) is irányadó.

115. § Nem fogadható el a szavazat, ha nincs értelme; ha feltételhez köttetett vagy másként korlátoztatott; ha többfélekép magyarázható; ha nem a jelöltek valamelyikére szól.

Ha egy családi néven csak egy jelölt van, a szavazat azért, mert az utónév hibásan vagy épen nem mondhatott ki, nem utasitható vissza, valamint nem utasitható vissza a szavazat más olyan esetekben sem, amikor azt, hogy a szavazat melyik jelöltre szól, kétségtelenül meg lehet állapitani.

116. § A szavazásra nem bocsátott személyt, ha neve az illető szavazókör választói névjegyzékében előfordul, a szavazatszedő küldöttségi elnök megkérdezni köteles, hogy melyik jelöltre szándékozott szavazni. A felhivás következtében tett nyilatkozatot a visszautasitottak jegyzékében (111. §) meg kell emliteni.

Annak a választónak a nyilatkozatát, akinek szavazatát a küldöttségi elnök a 115. § alapján nem fogadta el, ugyane jegyzékbe kell felvenni.

6. A titkos szavazás módja különösen

117. § Titkos szavazásnál a választók boritékba zárt szavazólappal szavaznak.

118. § A szavazólapok befogadására szolgáló boritékokat a belügyminiszter egységesen állittatja elő olyan át nem látszó papirosból, amely a boritékba helyezett szavazólapnak sem tartalmát, sem szinét el nem árulja.

A boriték 10X12 cm nagyságu, és el van látva az ország czimerével.

A belügyminiszter a központi választmánynak kellő időben megfelelő mennyiségü boritékot küld.

119. § A központi választmány, mihelyt a 89. § értelmében a választási elnök a jelöltek neveit bejelentette, nyomban intézkedik, hogy kézirással vagy sokszorositással minden jelölt számára az illető jelölt nevével ellátott legalább annyi szavazólap állitassék elő, ahány választó van a választókerületben.

Az összes szavazólapokat 8X10 cm nagyságban és egyenlő vastagságú és minőségü papirosból, de az illető választókerület minden jelöltje számára más-más szinben kell késziteni.

A központi választmány a belügyminiszter által megküldött hivatalos boritékokból és külön-külön mindegyik jelölt szavazólapjából gondosan elzárt és lepecsételt csomagokban legalább annyi példányt küld minden szavazatszedő küldöttségnek, ahány választó van a szavazókörben.

120. § A szavazatszedő küldöttség a szavazás megkezdése előtt a bizalmi férfiak jelenlétében megvizsgálja a szavazólapokat és boritékokat tartalmazó csomagok sértetlenségét, azután felbontja azokat s ha valamelyik jelölt szavazólapjából vagy a boritékokból a kellő mennyiség nem állana rendelkezésre, a hiány pótlásáról gondoskodik.

A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazás megkezdése előtt kihirdeti, hogy melyik jelöltnek milyen szinü a szavazólapja s valamennyi szavazólapnak egy-egy példányát felmutatja.

121. § Az asztalnak, amelynél a szavazatszedő küldöttség helyet foglal, minden oldalról könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

Az asztalra egy fedett és zárt urnát kell állitani, amely a szavazólapom bedobására alkalmas nyilással van ellátva. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő küldöttség köteles meggyőződést szerezni arról, hogy az urna üres. Ugyanezen vagy közvetlenül e mellé állitott asztalon kell elhelyezni a szavazólapok befogadására szolgáló boritékokat.

A végből, hogy a szavazó észrevétlenül helyezhesse szavazólapját a boritékba, a szavazóhelyiségnek egy közvetlenül belőle nyiló mellékszobával kell birnia, vagy pedig magában a szavazóhelyiségben kell erre a czélra egy vagy több elrekesztett fülkét berendezni.

A mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében a szavazólapokat jelöltek szerint elkülönitve és egyszerre csak kisebb készletben kell az asztalon elhelyezni. Ha a készlet fogytán van: az elnök ujabb készlet elhelyezése iránt intézkedik.

Mind a szavazóhelyiségben, mind a mellékszobában, vagy az elrekesztett fülkében és pedig a szavazóhelyiségben a 98. § utolsó bekezdésében emlitett kifüggesztéssel kapcsolatban, szembetünő helyen, jól olvasható felirást kell kifüggeszteni arról, hogy melyik jelöltnek milyen szinü a szavazólapja. A feliráshoz kell illeszteni minden jelölt szavazólapjának egy-egy példányát is.

122. § A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az elnöktől egy boritékot vesz át.

A választó kérelmére az elnök köteles megmagyarázni, hogy az egyes jelölteknek milyen szinü a szavazólapja.

Ezután a választó a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe megy, ahol annak a jelöltnek egy szavazólapját, akire szavazni akar, a boritékba helyezi és a boritékot lezárja. Innen visszamegy a szavazatszedő küldöttséghez és a szavazólapot tartalmazó boritékot átadja az elnöknek, aki azt felbontatlanul és ugy, hogy a szavazatszedő küldöttség minden tagja szemmel tarthassa, azonnal az urnába helyezi.

Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy szavazólapját kiválaszthassa vagy sajátkezüleg helyezhesse a boritékba és ezt az elnöknek átadhassa, kisérő segitségével élhet.

A mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében az alatt, mig a szavazó ott van, a szavazón s az előző bekezdésben emlitett kisérőn kivül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet és be nem tekinthet.

Azt a választót, aki a mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint a mennyi a szavazólapnak kiválasztására és a boritékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengettyüszóval vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszüntnek jelenti ki és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ilyen módon egyelőre elesett választó ujabb szavazásra csak a törvényes záróra után, illetőleg az elnöki záróra alatt (123. §) jelentkezhetik.

Azt a szavazólapot, amelyet a választó nem a hivatalos boritékban vagy ismertetőjellel ellátott boritékban akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhivására sem megy a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe, az elnök el nem fogadhatja.

7. A szavazás befejezése és a szavazatok összeszámitása

123. § A szavazásra d. u. 6 óráig, ha pedig a szavazás nem reggel 8 órakor kezdődik (103. §), a szavazás megkezdésétől számitott 10 órán belül lehet jelentkezni. A jelentkezésnek ezt a végső határidejét (törvényes záróra) a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazás megkezdésekor megállapitja és kihirdeti, hogy amennyiben már előbb elnöki záróra kitüzése nem válik szükségessé, a jelentkezést a törvényes záróra leteltéig fogja elfogadni.

A törvényes záróra leteltével az elnök felhivja a szavazásra várakozó választókat, hogy az általa kijelölt helyre vonuljanak s egyuttal intézkedik, hogy az ekként felhivott választók elkülönittessenek.

A törvényes záróra után csak az elkülönitett választókat lehet szavazásra bocsátani. Ha a felhivás után az elkülönitett választók közül szavazásra többé senki sem jelentkezik, a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást lezárja és ezután már csak a 107. § harmadik bekezdésében emlitett személyeket bocsáthatja szavazásra.

Ha a 105. § második bekezdése értelmében a szavazásra az egyes községek és városrészek (utczák, terek) választói másodszor is felhivattak, illetőleg leszavaztak, vagy ha olyan szavazókörben, amely nem áll több községből vagy városrészből, a választók csak gyéren jelentkeznek: a szavazatszedő küldöttség elnöke, az első bekezdésben emlitett törvényes záróra letelte előtt is, egy órától két óráig terjedhető határidőt tüzheti ki (elnöki záróra), azzal a kijelentéssel, hogy azok a választók, akik még szavazni kivánnak, ez alatt az idő alatt jelentkezhetnek.

Az elnöki záróra letelte előtt jelentkező választókat szavazásra kell bocsátani, habár a szavazás esetleg már csak a záróra letelte után történhetik.

Az elnöki záróra alatt jelentkező választókat a záróra leteltével el kell különiteni.

Az elnöki záróra letelte után jelentkező választókat szavazásra bocsátani többé nem szabad, kivéve a 107. § harmadik bekezdésében emlitett személyeket.

124. § Ha a szavazás lezárása előtt a jelöltek valamelyike a 86. § utolsó bekezdésének megfelelő módon a választási elnöknek kijelenti, hogy visszalép: a választási elnök azonnal intézkedik, hogy a visszalépett jelöltre nézve a további szavazást minden szavazókörben hagyják abba.

Teljesen meg kell szüntetni a szavazást, ha a visszalépést következtében csak egy jelölt vagy egy jelölt sem maradt.

A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazást e § alapján csak a választási elnök közvetlen szóbeli, vagy sajátkezüleg aláirt irásbeli utasitására hagyhatja abba vagy szüntetheti meg.

125. § Ha a szavazás lezárása előtt olyan akadály támad, amely miatt a szavazást szabályszerüen folytatni nem lehet, a szavazatszedő küldöttség elnöke belátása szerint és saját felelősségére az akadály elháritásáig a szavazás folytatását felfüggeszti. A szavazást, mihelyt az akadály elhárult, nyomban folytatni kell. A szavazás felfüggesztését és ennek előrelátható időtartamát ki kell hirdetni. Ha az akadály legkésőbb a törvényes zárórát követő két órán belül elháritható nem volt s e miatt a felfüggesztett szavazást folytatni nem lehetett, a szavazatszedő küldöttség elnöke félbeszakitja a szavazást.

126. § A szavazás befejezése után, akár szabályszerü lezárással (123. §), akár megszüntetéssel (124. § második bekezdése) ért véget a szavazás, ugyszintén a szavazás félbeszakitása esetében (125. §) a szavazatszedő küldöttség elnöke a megjelent küldöttségi tagok és bizalmi férfiak előtt a leadott szavazatokat jelöltek szerint összeszámitja.

A szavazatok összeszámitásánál a visszautasitottak jegyzékében foglalt szavazatokat nem lehet számitásba venni.

Ha a szavazást megkezdeni nem lehetett (103. §), vagy a szavazatok összeszámitása büncselekmény vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a szavazatszedő küldöttség elnöke megállapitja, hogy a szavazás meghiusult.

127. § Titkos szavazás esetében a szavazatok összeszámitása végett az elnök a boritékokat az urnából kiveszi és felbontatlanul megszámlálja. Egyuttal a szavazásról vezetett rovatos ivek alapján megállapitja a leszavazott választók számát. Ha az utóbbi szám a boritékok számával ismételt megszámlálás után sem egyezik: ezt és az esetleg felvilágositásul szolgáló körülményt a jegyzőkönyvben (130. §) meg kell emliteni.

Ezután a szavazatszedő küldöttség egyik tagja minden boritékot egyenkint felbont, kiveszi belőle a szavazólapot és betekintés után az elnöknek adja át, a ki azt hangosan felolvassa és felmutatja. A szavazólapot a küldöttségi tagok és a bizalmi férfiak megtekinthetik.

A szavazatok feljegyzésére minden jelölt számára külön jegyzéket kell nyitni és ebbe be kell vezetni minden ráesett szavazatot, ugy, hogy az első ráesett szavazatot 1, a másodikat 2, a harmadikat 3 számmal kell jelölni és igy tovább.

128. § Titkos szavazás esetében érvénytelen és a szavazás eredményének megállapitásánál számba nem vehető a szavazat, ha:

1. a szavazólap nem a hivatalos boritékban, vagy ismertetőjellel ellátott boritékban adatott le;

2. a szavazásra nem a hivatalos szavazólap használatatott;

3. a szavazólap ismertetőjellel van ellátva;

4. a szavazólapon a jelölt neve áthuzással, vagy más módon hatálytalanitva van;

5. a szavazólap nem jelöltre szól, vagy a jelölt nevén kivül más nevet is tartalmaz;

6. a szavazólap feltételt vagy más korlátozást tartalmaz;

7. ugyanegy boritékban különböző jelöltekre szóló több szavazólap találtatott.

Ugyanegy boritékba helyezett több szavazólap akkor, ha valamennyi ugyanarra a jelöltre szól, egy szavazatnak számit.

129. § Titkos szavazás esetében a szavazatok érvényessége tekintetében a küldöttségi tagok a szavazat feljegyzése előtt kifogást tehetnek.

A kifogás felett saját felelősségére az elnök határoz.

Azokat a szavazólapokat, amelyeknek érvényessége kérdésében határozatot kellett hozni, ugyszintén azokat, amelyeket az elnök a maga hatáskörében érvénytelenné nyilvánitott, külön kell választani és folyószámokkal kell ellátni; egyszersmind a jegyzőkönyvben (130. §) röviden meg kell emliteni az okot, amely miatt a szavazólapot az elnök érvényesnek vagy érvénytelennek nyilvánitotta.

Ha a határozatra a boriték szabálytalansága szolgált okul: a szavazólaphoz a boritékot is csatolni kell.

A többi szavazólapot és boritékot az elnök együttesen papirosba csomagolja és lepecsételi.

130. § Minden szavazatszedő küldöttség a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet vezet.

A jegyzőkönyvben megemlitendő:

a) a szavazókör székhelye és a szavazás napja;

b) a szavazatszedő küldöttség tagjainak, az ajánlók által alkalmazott vagy a küldöttségi elnök által ideiglenesen kinevezett bizalmi férfiaknak és a külön megbiztottaknak neve;

c) a szavazás kezdete és esetleges elhalasztásának vagy meghiusulásának oka;

d) a szavazás felfüggesztése esetében az, hogy miért és mikor függesztetett fel a szavazás, ki volt akkor az utolsó szavazó (nyilvános szavazás esetében mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára), s mikor folytattatott a szavazás; az esetleges félbeszakitás oka és időpontja, s hogy ki volt akkor az utolsó szavazó (nyilvános szavazás esetében mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára);

e) a törvényes záróra kihirdetésének vagy az elnök záróra kitüzésének időpontja, s hogy ki volt az utolsó szavazó (nyilvános szavazás esetében mindegyik jelöltre ki szavazott utoljára), amidőn a záróra kihirdettetett vagy kitüzetett; az elnöki záróra tartama;

f) a szavazás lezárásának időpontja;

g) azon leszavazott küldöttségi tagok, bizalmi férfiak, külön megbizottak és kirendelt irnokok megnevezése, akik nem az illető szavazókör névjegyzékébe voltak felvéve (107. § harmadik bekezdése);

h) a visszautasitottak jegyzékébe foglalt választók száma;

i) titkos szavazás esetében az érvénytelenné nyilvánitott szavazatok száma (129. §);

k) a szabályszerüen lezárt, illetőleg megszüntetett vagy félbeszakitott szavazás eredménye;

l) a szavazásközben előfordult fontosabb mozzanatok, az elnök esetleges határozatai és a rend érdekében tett intézkedései.

A jegyzőkönyvben sem óvásnak, sem más észrevételnek nincs helye.

131. § Mind a szavazási jegyzőkönyvet, mind a szavazási rovatos iveket, továbbá a visszautasitottak jegyzékét és az egyes jelöltekre esett szavazatok jegyzékeit az állam hivatalos nyelvén és három eredeti példányban kell vezetni. A kiállitásukra hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállitani.

A szavazatok összeszámitása vagy a szavazás meghiusulásának megállapitása után mindezeket az iratokat a szavazatszedő küldöttségi elnök és a jegyző aláirják. Ennek megtörténtével a küldöttségi elnök - amennyiben nem egyuttal választási elnök is - az emlitett iratok mindhárom példányát, a választók névjegyzékét, s titkos szavazás esetében ezenfelül a szavazólapokat és a boritékokat is személyesen, vagy a küldöttség valamely tagja, vagy a hatósági közeg utján haladéktalanul a választási elnökhöz juttatja.

8. A választás eredményének megállapitása

132. § Mihelyt a szavazásra vonatkozó iratok (131. §) az összes szavazókörökből megérkeztek, a választási elnök a megjelent szavazatszedő küldöttségi tagok és bizalmi férfiak előtt haladéktalanul megvizsgálja, hogy a szavazás az összes szavazókörökben befejeztetett-e (126. §), vagy esetleg nem hiusult-e meg (103. és 126. §), vagy nem szakittatott-e félbe (125. §)?

133. § Ha a szavazás valamennyi szavazókörben befejeztetett, a választási elnök legkésőbb az iratok beérkezésétől számitott 24 óra alatt, a megjelent szavazatszedő küldöttségi tagok és bizalmi férfiak előtt az összes szavazókörökben leadott szavazatok összeszámitásával megállapitja a választás eredményét.

A választási elnök a nem jelölt egyénre adott szavazatokat figyelembe nem veszi, egyebekben azonban a szavazásnak az egyes szavazatszedő küldöttségi elnökök által megállapitott eredményét és a küldöttségi elnökök eljárást vizsgálat tárgyává nem teheti.

A választás eredményét a választási elnök a hirdetményben (82. §) előre jelzett helyen kihirdeti.

134. § A választókerület megválasztott országgyülési képviselőjéül azt kell kijelenteni, aki a szavazatok általános többségét elnyerte. A szavazatok általános többsége az összes érvényes szavazatok felénél nagyobb szám, számitásba véve a visszalépett vagy elhalt jelöltre esett szavazatokat is.

135. § Ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét egyik sem nyerte el, a közt a két jelölt közt, akik aránylag a legtöbb szavazatot kaptak, ha pedig az aránylag legtöbb szavazat kettőnél több jelöltre esett akként, hogy közülök többen egyenlő számu szavazatot kaptak, az aránylag legtöbb szavazatot nyert összes jelöltek között pótválasztásnak van helye. (142. §)

Ha két vagy több jelölt volt, s mindegyik egyenlő számu szavazatot kapott, szintén pótválasztásnak van helye.

136. § Ha a jelöltek valamelyike a választás alatt visszalépett és csak egy jelölt maradt, a választási elnök ezt - a reá esett szavazatokra való tekintet nélkül - megválasztott országgyülési képviselőül jelenti ki.

Ha a visszalépés után egynél több jelölt maradt, s a szavazatok általános többségét (134. §) egyikük sem nyerte el, a megmaradt jelöltek körén belül, a 135. § rendelkezéseinek megfelelően, pótválasztásnak van helye.

Ha azonban visszalépés esetében a visszalépett jelöltre a választókerület összes választóinak felénél nagyobb számu szavazat esett, a választást meghiusultnak kell tekinteni és uj választásnak van helye. (143. §)

137. § Ha az a jelölt, akit a 134-136. §-ok értelmében megválasztott országgyülési képviselőül kellene kijelenteni, vagy pótválasztásra kellene bocsátani, a választási eljárás alatt meghalt, a választást meghiusultnak kell tekinteni és uj választásnak van helye. (143. §)

138. § Ha egy vagy több szavazókörben a szavazás félbeszakitatott (125. §), vagy meghiusult (126. § utolsó bekezdése), a választási elnök mielőtt a választás eredményét megállapitaná, az illető szavazókörben folytatólagos, illetőleg uj szavazást rendel el.

Ha azonban az illető szavazókörnek (szavazóköröknek) még hátralevő összes szavazatai a választás eredményét meg nem változtathatnák, a választási elnök a folytatólagos vagy az uj szavazás elrendelését mellőzi.

A folytatólagos vagy az uj szavazásra a választási elnök azonnal határnapot tüz ki, amely az elnöki intézkedés napjától számitott negyedik napnál korábbi és hatodik napnál későbbi nap nem lehet. A választási elnök erre vonatkozó határozatát közzététel végett megküldi a szavazókörbe tartozó községek előljáróságának (városi polgármesternek), amelyet ez a szokásos módon azonnal közzétesz.

A folytatólagos szavazásban csak azok vehetnek részt, akik a félbeszakitott szavazásnál érvényesen nem szavaztak. A szavazatok összeszámitásánál a félbeszakitás előtt leadott szavazatokat is figyelembe kell venni.

Egyebekben a folytatólagos és az uj szavazásra ugyanazok a szabályok állanak, a melyek a szavazásra általában irányadók.

Folytatólagos vagy uj szavazás elrendelése esetében a választási elnök a választás eredményét csak a folytatólagos vagy az uj szavazásra vonatkozó iratok beérkezése után állapitja meg.

Ha a szavazás a választókerület valamennyi szavazókörében meghiusult, az egész választást meghiusultnak kell tekinteni és uj választásnak van helye. (143. §)

139. § Az egész választás lefolyásáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A jegyzőkönyvben megemlitendő:

a) a választókerület neve;

b) a választás napja és a választási eljárás megkezdésének időpontja;

c) az ajánlatok átnyujtásának, átvételének vagy esetleges visszaadásának időpontja s a visszaadás indoka, a jelöltek neve;

d) az ajánlók által alkalmazott vagy az elnökök által ideiglenesen kinevezett bizalmi férfiak és a külön megbizottak neve;

e) a jelölt vagy a jelöltek esetleges visszalépése, s hogy azt az elnök mikor vette tudomásul; a szavazás megszüntetése iránt tett intézkedés időpontja;

f) szavazókörönkint a szavazás (az esetleges folytatólagos vagy uj szavazás) megkezdésének és befejezésének időpontja, a szavazás eredménye; a szavazás esetleges elhalasztásának, meghiusulásának vagy félbeszakitásának oka;

g) a visszautasitottak jegyzékbe foglalt választók száma;

h) titkos szavazás esetében az érvénytelenné nyilvánitott szavazatok szám (129. §);

i) a 133. § második bekezdése értelmében figyelembe nem vett szavazatok száma;

k) a választás eredménye s az eredmény kihirdetésének időpontja;

l) a választás alatt előfordult fontosabb mozzanatok, a választási elnök s a szavazatszedő küldöttségi elnökök esetleges határozatai és a rend érdekében tett intézkedései.

A jegyzőkönyvben sem óvásnak, sem más észrevételnek nincs helye.

A jegyzőkönyvet a választási elnök és jegyző irja alá.

140. § A választási jegyzőkönyvet az állam hivatalos nyelvén és három eredeti példányban kell vezetni. A kiállitására hivatott személyek kötelesek a netalán hiányzó példányokat pótlólag eredetiben kiállitani. Mindegyik példányhoz mellékelni kell a szavazatszedő küldöttségektől beérkező iratok (131. §) egy-egy példányát.

A választási jegyzőkönyv egyik példányát a mellékletekkel együtt a megválasztott képviselőnek azonnal át kell adni, vagy térti vevény mellett elküldeni. A másik két példányt a központi választmányhoz kell haladéktalanul küldeni, amely az egyik példányt a törvényhatóság (r. t. város) levéltárába helyezi el, a másikat a belügyminiszternek küldi meg.

Az eredeti ajánlatokat és titkos szavazás esetében a szavazólapokat és boritékokat is a törvényhatóság (r. t. város) levéltárában elhelyezett példányhoz kell mellékelni. A képviselő végleges igazolása után a szavazólapok és boritékok megsemmisithetők.

A megválasztott képviselőnek a választási jegyzőkönyv szolgál megbizólevél gyanánt.

141. § A 131. és 140. §-okban emlitett iratoknak (jegyzőkönyvek, szavazási rovatos ivek, jegyzékek, ajánlatok, visszalépési nyilatkozatok) a törvényhatóság (r. t. város) levéltárában őrzött példányáról teljes vagy részleges másolatot, a megállapitott irásdij előzetes lefizetése mellett, bárkinek kell adni, a belügyminiszteriumban őrzött példány másolata pedig kiadható.

A kérelem előterjesztésére, a másolat kiadására, a másolat kiadásának megtagadása vagy késleltetése esetében követendő eljárásra a 74. és 75. §-ok rendelkezései irányadók.

9. Pótválasztás és uj választás

142. § Ha a központi választmány a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy a 135. §-ban vagy a 136. § második bekezdésében megjelölt esetek valamelyike merült fel, a pótválasztást az arra bocsátott jelöltek között elrendeli, erről hirdetményt (82. §) bocsát ki és ezt közzététel végett a községi előljáróságoknak (városi polgármesternek) megküldi.

A pótválasztást az alapválasztás napjától számitva legkorábban a nyolczadik, legkésőbben a tizedik napon kell megtartani.

A pótválasztásra a központi választmány uj választási küldöttséget és szavazatszedő küldöttségeket alakit, amelyeknek tagjaivá lehetőleg ugyanazokat kell megválasztani, akik az alapválasztásnál közremüködtek.

A pótválasztáson azok a választók is szavazhatnak, akik az alapválasztáson nem szavaztak.

A pótválasztásról uj jegyzőkönyvet kell késziteni.

Ha a pótválasztáson visszalépés következtében csak egy jelölt maradt, a választási elnök az ellenjelölt nélkül maradt jelöltet az uj határnapon országgyülési képviselőnek jelenti ki.

Ha a pótválasztásra bocsátott jelöltek egyike az uj határnap előtt meghalt, a választást meghiusultnak kell tekinteni és uj választásnak van helye (143. §). A jelölt a haláláról a választási elnök a központi választmánynak haladéktalanul jelentést tesz.

Szavazategyenlőség esetében sorshuzás dönt, amelyet a választási elnök a szavazatszedő küldöttségi tagok és a bizalmi férfiak jelenlétében foganatosit.

A pótválasztásra egyebekben ugyanaz áll, ami az alapválasztásra.

143. § Ha a központi választmány a választási elnök jelentéséből vagy a választási jegyzőkönyvből arról értesül, hogy valamelyik választókerületben a kitüzött választás elmaradt (91. §), vagy azoknak az eseteknek valamelyike merült fel, a melyekben a választást a 136., 137., 138. és 142. §-ok értelmében meghiusultnak kell tekinteni, vagy a választás eredményének megállapitása büncselekmény vagy más ok miatt lehetetlenné vált, a központi választmány uj választást rendel el, és megtartására határnapot tüz ki.

Az uj választás határnapját ugy kell kitüzni, hogy a választási elnök jelentésének vagy a választási jegyzőkönynek vételétől a választás napjáig legalább tizenöt napi és legfeljebb huszonöt napi időköz maradjon.

Az uj választásra a központi választmány a választási küldöttséget és a szavazatszedő küldöttségeket ujonnan alakitja meg, s megteszi a választás előkészitésére szükséges intézkedéseket.

Az uj választásra egyebekben a választásra vonatkozó általános szabályok irányadók.

HATODIK FEJEZET

Fegyelmi felelősség és kihágások

144. § A választók összeirásánál, a névjegyzék elkészitésénél, kiigazitásánál és megőrzésénél, a képviselőválasztásnál közremüködő, esküt (fogadalmat) tett minden közeg (központi választmányi, összeiró küldöttségi, választási vagy szavazatszedő küldöttségi elnök és tag, a központi választmány jegyzője, megbizásból a választásnál közreműködő egyén, felesketett irnok, a névjegyzékek megőrzésére hivatott közeg) ellen, ha a törvényt akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, az esetleges büntetőjogi következményeken felül fegyelmi eljárásnak van helye.

A fegyelmi eljárást, illetőleg az ezt megelőző vizsgálatot akár hivatalból, akár feljelentés esetében elrendelheti, az illető közeg kérelmére pedig elrendelni köteles a központi választmány, a közigazgatási bizottság, vagy a belügyminiszter. A központi választmány és a közigazgatási bizottság határozata ellen a kézbesitést követő tizenöt napon belül a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye.

A vizsgálat teljesitésére a közigazgatási bizottság egy vagy több tagját küldi ki.

A vizsgálat eredménye felett elsőfokban a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, másodfokban a választási elnökre és a szavazatszedő küldöttségi elnökre nézve a közigazgatási biróság, a többi közegekre nézve pedig a belügyminiszter határoz. A fegyelmi eljárásra egyébként a törvényhatósági tisztviselők ellen fegyelmi eljárásról szóló törvény rendelkezései irányadók. Ha a törvénysértés a választás meghiusulását okozta, vagy érvénytelenné nyilvánitását (megsemmisitését) vonhatja maga után, a pénzbirság négyezer koronáig terjedhet.

A kir. közjegyzők a névjegyzék megőrzése tekintetében a reájuk nézve irányadó fegyelmi szabályok hatálya alatt maradnak.

145. § Minden közhivatali alkalmazott ellen a választói jogszabályokba, vagy az ezeken alapuló hatósági intézkedésekbe ütköző cselekménye miatt, akár hivatalos minőségben, akár egyébként követte el azt, amennyiben nem esik a 144. § rendelkezései alá, saját fegyelmi hatósága előtt fegyelmi eljárásnak van helye.

146. § Állami, törvényhatósági és r. t. városi közhivatalban alkalmazott tisztviselőnek s a községi (kör-) jegyzőnek tilos, hogy a képviselőválasztással kapcsolatos politikai pártgyülés összehivásában résztvegyen, annak elnöke vagy jegyzője legyen és tőle megbizást fogadjon el; hogy a képviselőjelölt körutazásában résztvegyen, a választókat összegyüjtse és a szavazás helyére vezesse; hogy a rendőrséget, csendőrséget és a fegyveres erőt más czéljából, mint a csend és rend fenntartása és a választói jog szabad gyakorlatának megvédése érdekében igénybe vegye, vagy a felettük való rendelkezési jogot másra, mint hatósági közegre, csak részben is átruházza; hogy hatáskörébe eső valamely cselekménye vagy mulasztása, illetőleg ezekre vonatkozó igérete vagy fenyegetés által, vagy általában hivatali állásának felhasználásával valamely választót bizonyos képviselőjelölt mellett, vagy ellen való szavazásra, vagy a szavazástól való tartózkodásra birjon.

Tilos a hivatali fellebbvalónak a neki alárendelt alkalmazottat arra utasitani, hogy valamelyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, hogy szavazati jogát egyáltalában gyakorolja vagy mikor gyakorolja, vagy a szavazástól tartózkodjék, vagy hogy befolyását valamely más módon az egyik vagy a másik jelölt mellett vagy ellen, vagy a választóknak a szavazástól való tartózkodása érdekében érvényesitse.

Azzal a közhivatali alkalmazottal szemben, aki az ebben a §-ban megállapitott tilalmak valamelyike ellen vét, a 145. § értelmében fegyelmi eljárásnak van helye.

147. § Aki a választás vagy szavazás szinhelyén a rendet zavarja, amennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő.

Aki pedig a választás vagy szavazás szinhelyén az odavitt fegyvert, botot vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhivására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása czéljából veszélyes eszközt ragad, amennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik: egy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

148. § Aki a 84. § értelmében be nem jelentett vagy meg nem engedett időpontban és helyen pártgyülést, illetőleg be nem jelentett vagy eltiltott pártünnepélyt, körmenetet rendez, ugyszintén az, aki pártgyülésen, pártünnepélyen vagy körmeneten, a rendet zavarja, vagy a közrend fenntartása végett kiadott hatósági intézkedésnek, vagy a feloszlató hatósági intézkedésnek nem engedelmeskedik, amennyiben cselekménye sulyosabb beszámitás alá nem esik, kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

149. § Tilos olyan zászlót vagy jelvényt kitüzni, vagy nyilvánosan használni, amelynek kitüzése vagy használata abból az okból, mert a magyar állammal vagy ennek törvényes intézményeivel szemben ellenséges irányzatot jelez, belügyminiszteri rendelettel tiltva van; tilos a párt vagy jelölt zászlóját, jelvényét templomba (imaházba), állami, törvényhatósági, r. t. városi, községi középületre, nyilvános iskola épületére, vagy ezek tartozékaira kitüzni.

Kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki a párt vagy jelölt zászlaját vagy jelvényét a fent megjelölt helyekre kitüzi, vagy ilyen helyekre való kitüzésüket elrendeli, vagy megengedi;

2. aki megengedett zászlónak vagy jelvénynek jogosult kitüzését vagy nyilvános használatát megakadályozza;

3. aki az olyan helyre kitüzött zászlót vagy jelvényt, ahová ennek kitüzése meg van engedve, jogosulatlanul eltávolitja, megrongálja vagy bemocskolja;

4. aki olyan zászlót vagy jelvényt tűz ki, vagy használ nyilvánosan, amelynek használata tilos.

A tilalom ellenére kitüzött vagy használt zászlót vagy jelvényt a rendőrhatóság, illetőleg a községi előljáróság eltávolitani köteles.

A tiltott zászlókat vagy jelvényeket el kell kobozni.

A zászlókra és jelvényekre vonatkozó rendelkezések irányadók a választási hirdetményekre és felhivásokra is.

150. § A 147., 148., 149. §-okban megállapitott kihágásokra nézve az eljárás a rendőri büntető biróságként eljáró közigazgatási hatóságnak, és pedig a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.

Harmadfokban a belügyminiszter biráskodik.

151. § A 147., 148., 149. §-okban emlitett esetekben a rendőri büntető eljárás megindithatása a cselekmény elkövetésétől számitott harmincz nap alatt évül el.

HETEDIK FEJEZET

Vegyes és átmeneti rendelkezések

152. § Az összeiró, a választási és a szavazatszedő küldöttség elnökét és tagjait abban az esetben, ha nem laknak működésük szinhelyén, tényleges működésük ideje alatt napidij és utazási költség illeti meg. A napidij és az utazási költség mértékét és felszámitásának módozatait a belügyminiszter rendeletileg állapitja meg.

A választók összeirásával, a névjegyzékek elkészitésével a kiigazitásával járó, valamint a választási eljárás során felmerülő összes személyi és dologi hivatalos kiadások az államkincstárt terhelik.

153. § A névjegyzék elkészitésénél és évenkinti kiigazitásánál, továbbá a választási eljárásnál azokat a nyomtatványokat kell használni, amelyeket a belügyminiszter a központi választmányoknak e czélra megküld.

154. § E törvénynek a szavazókörök megállapitására, a központi választmányra és a névjegyzékek elkészitésére vonatkozó rendelkezései a választókerületekről szóló törvény (21. §) kihirdetése napján lépnek életbe.

A szavazókörök megállapitásának munkálatait az e § első bekezdésében megjelölt időpontban haladéktalanul meg kell kezdeni és három hónap alatt be kell fejezni.

A választói névjegyzékek elkészitését legkésőbb e három hónap leteltével azonnal meg kell kezdeni.

E törvénynek többi rendelkezései az e § első bekezdésében megjelölt időponttól számitott egy év elteltével lépnek hatályba.

155. § E törvény életbeléptetésének kezdő napjától (154. § első bekezdése) számitott egy év elteltével az összes képviselőválasztások a jelenlegi választókerületekben és az eddigi törvények szerint történnek. A törvény életbelépésének kezdő napján együttlevő országgyülés tartama alatt az összes időközi választások ugyancsak a jelenlegi választókerületekben s az eddigi törvények szerint történnek.

Ha e törvény életbelépése augusztus hó 31-ike előtt kezdődik, az eddigi törvényeknek megfelelő választói névjegyzékek kiigazitását mellőzni kell, s az esetleg már folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben az első bekezdésben emlitett választások alapjául, az e törvény életbelépése megkezdésének évére érvényes választói névjegyzékek szolgálnak.

Ha e törvény életbeléptetése augusztus 31-ike után kezdődik, az eddigi törvényeknek megfelelő választói névjegyzékek kiigazitása iránt már folyamatban levő eljárást a jelenlegi törvények szerint kell befejezni. Ebben az esetben az első bekezdésben emlitett választások alapjául, amennyiben a választás e törvény életbelépése megkezdésének (154. § első bekezdése) évére esik, az erre az évre érvényes névjegyzékek, amennyiben pedig a választás később történik, a jelen bekezdés értelmében kiigazitott névjegyzékek szolgálnak.

Az eddigi törvények alapján készült névjegyzékeket az előző bekezdésben emlitett eseten kivül többé kiigazitani nem kell.

156. § Minden törvényhatóság és minden olyan r. t. város, amely a választókerületekről szóló törvény (21. §) szerint magában vagy más várossal vagy városokkal együtt küld képviselőt, a belügyminiszter által kitüzendő határidőn belül a jelen törvény értelmében megválasztja a központi választmányt. Mihelyt e központi választmányok megalakitása jogerrősé vált, a törvényhatóságokban és azokban a r. t. városokban, amelyeknek a 21. §-ban emlitett törvény értelmében is külön képviselőküldési joguk van, a mostani központi választmány megbizása véget ér.

Az első izben alakitott központi választmányok megbizása véget ér, mihelyt a véglegessé vált első névjegyzékek szétküldettek. A második alkalommal megválasztott központi választmányok megbizása az első névjegyzékek szétküldését követő harmadik naptári év végéig tart.

157. § Olyan r. t. városokban és nagyközségekben, amelyeknek jelenleg külön képviselőküldési joguk van, de ez a választókerületekről szóló törvény (21. §) alapján megszünik, az eddigi törvényeknek megfelelő választói névjegyzékek kiigazitását (155. § harmadik bekezdése) a jelenleg központi választmányok fejezik be, s ugyanezek látják el a választások vezetésével járó tennivalókat is mindaddig, amig a képviselőválasztások a 155. § értelmében a mostani választókerületekben történnek.

158. § A névjegyzékek elkészitése alkalmával a felvételhez az életkor tekintetében elég, ha a felveendő személy azt az életévet, amelynek betöltésétől választói jogosultsága függ, a törvény kihirdetésének napjától számitott egy évi határidőn belül betölti.

Azt, akire nézve a 13. és 14. §-okban felsorolt kivételek vagy kizáró okok valamelyike fennforog, a névjegyzékbe fel kell venni, ha közokirattal igazolva van, hogy a kivétel vagy a kizáró ok a törvény kihirdetésének napjától számitott egy évi határidőn belül kétségtelenül megszünik.

159. § Azokat a jelenlegi választókat, akiket a választói jog e törvény 12. §-a értelmében megillet, a névjegyzék elkészitésekor az 1913. évre érvényes régi névjegyzék alapján hivatalból kell felvenni.

A régi névjegyzéknek a községnél (városnál) levő példányát az összeiróküldöttségnek rendelkezésére kell bocsátani.

160. § A választhatósághoz a harminczadik életév betöltése (17. §) nem kivántatik meg attól, aki az e törvény alapján tartandó általános választások előtt már érvényesen megválasztott országgyülési képviselő volt.

161. § Az e törvény életbelépte után készitett névjegyzék kiigazitás nélkül érvényes lesz annak az évnek hátralevő részére, amelybe a 154. § utolsó bekezdésében meghatározott egy évi határidőt követő nap esik, s ezenkivül az azt követő naptári évre.

162. § A szavazóköröknek e törvény értelmében első izben történt megállapitását a törvényhatóságok, illetőleg r. t. városok az első beosztás jogerőre emelkedését követő három év mulva átvizsgálni és a szükséghez képest módositani kötelesek. (23. §)

163. § A belügyminiszter ott, ahol ugyanahhoz a körjegyzőséghez tartozó községek különböző szavazókörökbe osztatnak be, a körjegyzőségeknek a szavazókörökkel való összhangba hozatala végett a körjegyzőségek átalakitása iránt a szükséges tárgyalásokat rendeleti uton kezdeményezheti, s ha a törvényhatóság az átalakitás iránt nem intézkednék, ezt hivatalból is elrendelheti.

164. § A polgárok választói joga ellen elkövetett büntetendő cselekményekről, a képviselőválasztások érvényessége feletti biráskodásról és a törvényhatósági választói jogról külön törvények rendelkeznek.

Ezeket a törvényeket a jelen törvénynek teljes hatálybalépésével (154. § utolsó bekezdése) egyidejüleg kell hatályba léptetni.

165. § E törvénynek a központi választmány, az összeiró, a választási és a szavazatszedő küldöttségi elnökének és tagjainak nyelvismeretére, ugyszintén a központi választmány, a választási jegyzőkönyv, a szavazási jegyzőkönyv, a szavazási rovatos ivek és a 111. és 127. §-ok értelmében készitett külön jegyzékek nyelvére vonatkozó rendelkezései Fiume városára és kerületére nem terjednek ki. A belügyminiszter e részben az ottani viszonyoknak megfelelő szabályokat rendelettel állapitja meg.

166. § E törvény életbeléptével a fennálló törvényeknek vele ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.

167. § E törvény végrehajtásával a miniszteriumra ruházott tennivalók tekintetében a miniszterium, egyebekben a belügyminiszter bizatik meg.





CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat