Nagykovácsiból irányítja a világot

A nemzetközi Mensa új elnöke, Balanyi Bibiána négy jelölt közül nyerte el a szervezet vezetését két évre. A nemzetközi fejlesztési igazgatói poszt után most első embere a világ legintelligensebb két százalékát tömörítő Mensának. 
Az elnökség elnyeréséről szóló első hírek a női mivoltát húzták alá, mintha furcsa lenne, hogy a legintelligensebbek hagyják, hogy egy nő legyen az elnökük. Nem érezte ezt visszásnak?
–  A nagy fegyvertény valóban az, hogy nőként és viszonylag fiatalon sikerült a tisztséget megkapnom. A világ öt kontinensén döntöttek úgy, hogy egy magyar nő a legalkalmasabb egy sokszínű, kultúrákon átívelő szervezet megjelenítésére, képviseletére. Pláne nagy dolog az eredmény azért, hogy a jövőre hetvenéves Mensa történetében jellemzően angol vagy amerikai, kissé élemedett korú úriemberek voltak a nemzetközi elnökök, két kivételtől eltekintve, akik német, illetve holland nemzetiségűek. Női elnök pedig csak kettő volt eddig, mindketten nyugdíjaskorban. Nem hibáztatom tehát az embereket azért, mert meglepőnek tartják azt, hogy nyertem.

Hogyan nevezhet egy mensás a posztra, és mivel jár az elnökség?
– Bemutatkozást és programot kell készíteni, amelyet a Mensa-országok lapjaiban jelentetnek meg, ez alapján választanak a tagok. Mint minden civil szervezetnél, itt is vannak adminisztratív feladatai az elnöknek, emellett terelgetni kell a szervezetet, irányt kell szabni neki.

Mivel győzhette meg a tagokat?
– Mivel fiatalabb vagyok, nyitottabb vagyok a modern technológiákra, a közösségi médiára. Nagyobb, jobb kulturális megértést ígértem. Fordító vagyok, beszélek öt nyelven, éltem más országokban, így talán jobban szót értek egy indiaival, koreaival vagy brazillal a helyi Mensa problémáiról, mint egy amerikai. Magyarként máshogy fordulok más kultúrákhoz, mint egy angolszász ember.

Holnaptól veszi át az elnöki tisztet. Hogyan dolgozik majd, interneten keresztül, vagy utazás lesz az élete?
– Ez önkéntes munka, így alapvetően az interneten keresztül, Nagykovácsiból irányítom majd a világot – ha egy kis viccet megengedhetek magamnak. A nemzetközi Mensa-találkozókra pesze el kell utazni, ha eseményekre hívnak meg, elmegyek, amennyiben tehetem.

Az angolszász férfiak Mensa-béli uralmának hátterében az áll, hogy a szervezetben is több a férfi?
– A magyar Mensában egyharmad-kétharmad az arány a férfiak javára, és a világ Mensáiban is az figyelhető meg, hogy inkább fiús ez a környezet. Eleve kevesebb nő jön el tesztet írni, bár a sikerarányuk közel azonos a férfiakéval. A férfiak és nők intelligenciájában van egy picike különbség: a nők között többen vannak átlagos és kevesebben nagyon magas vagy nagyon alacsony intelligenciájúak, míg a férfiak közt kevesebben vannak az átlagosok és valamivel többen a szélsőségesen magas vagy alacsony intelligenciájuak. A Mensán belül, mivel mindenki ugyanazt a szintet ugrotta meg, nincs jelentősége a nemi hovatartozásnak.

Ön miért ment el annak idején tesztet írni?
– Szerettem a kitöltős teszteket, és szerettem volna IQ-tesztet is kitölteni. Pécsett voltam egyetemista, ahol láttunk a barátnőmmel egy kiírást arról, hogy a Mensa felvételt hirdet. Nem hittünk a sikerben, de jó lehetőség volt arra, hogy legyen egy papírunk az intelligenciánkról. Megdöbbenten láttam, hogy az enyém elegendő ahhoz is, hogy belépjek, amit boldogan megtettem, bár eleinte tartottam én is attól, hogy itt csak szemüveges atomtudósok beszélgetnek nagy problémákról. Kiderült, hogy ők is olyan emberek, mint bárki más.

Hogyan látja, ma Magyarországon mennyire érték az intelligencia? Mennyire szexi belépni a világ legintelligensebb két százaléka közé?
– Remélem, hogy szexi. Én csak jót tapasztaltam. Az emberek kedvesen fordulnak felém. Az intelligencia ma divat, hiszen még a mosógép is „intelligens”, és az embereket eleve érdekli a téma. Azon dolgozik a Mensa, hogy pozitív tulajdonságként fogadjuk el, ne féljünk tőle. Az intelligencia Magyarországon ma érték – bár a magánéletben, munkahelyen adódhatnak gondok.

A magas intelligencia miatt?
– Abban, hogy érdemes-e „bevallani” például az életrajzban. Van olyan vállalat, vezető, akinek ez kifejezetten érték, de emberek vagyunk: akad olyan is, aki félti az asztalát, és inkább olyan embert keres, aki illik a hierarchiába, nem beszél vissza. Dolgozunk azon is, hogy a vállalati szférában is érték legyen az intelligencia. Például másodszor rendezi meg idén a magyar Mensa  az „Év intelligens vállalata” versenyt.

Az interneten rengeteg olyan teszt található, amely akár kevesebb mint tíz kérdés alapján akarja megmondani, kinek mekkora az IQ-ja. Érhet egy ilyen teszt valamit?
–  Mi küzdünk az ilyen, a neten gombamód szaporodó tesztek ellen. Ezek rosszul összeállított feladatsorok, melyekkel valaki pénzt akar keresni. Megbízható eredményt nem adnak, viszont pénzbe kerülnek. Az intelligenciaszintet kétféleképp lehet megtudni. Pszichológusok vesznek fel teszteket, de ezek általában akkor készülnek el, ha valakinél valamilyen probléma van. Vagy el lehet menni a Mensa tesztjére. Ajánlhatom még, a Mensa honlapján megtalálható adaptív online IQ-tesztet, melyet felügyelő pszichológusunk és a Mensa tagjai állítottak össze. A  többivel ellentétben nemcsak jó, de ingyenes is. Ha valaki itt jól szerepel, annak érdemes hivatalos tesztírásra is elmennie.

Lehet veszíteni az IQ-ból, ha valaki nem tornáztatja az agyát?
– Jó hír, hogy nem. Az IQ az egyik legállandóbb vonásunk, amely 17-18 éves korunkban kialakul, és egész életünkben közel azonos marad. Persze jó, ha agytornával karbantartjuk az agyunkat, de ettől nem lesz magasabb az IQ, mivel érdemben nem fejleszthető, legfeljebb 1-2 ponttal.

A legáltalánosabb, tizenötös szórású IQ-skála szerint a 130 feletti IQ-val tartozunk a legintelligensebb 2 százalékba, amelyet a Mensa keres.

Cikk ajánló

Sudoku 数独

sudokuLogikai játék a számokkal

Hírlevél regisztráció


PCLand.hu

Metropol Ingatlan