Egyrészt a kedden a parlamentben váratlan sürgősséggel napirendre vett, majd szerdán meg is szavazott reklámadó miatt az RTL Klubra jelentős terhek hárulnak, hiszen a 10 milliárdosra remélt adóbevételnek legalább a felét kellene fizetnie a csak rá érvényes 40 százalékos kulcs miatt, másrészt a törvény a TV2-re is súlyos csapás mért volna, ha kedd este, az utolsó pillanatban nem érkezik módosító indítvány arról, hogy a veszteségesen üzemelő médiumokat felmentsék a magas terhek alól. Bár az RTL konkurense 1,8 milliárdot fizethetett volna, reklámbevételei jelentősen elmaradnak az RTL-étől - 2011-ben utóbbinak 25 milliárd fölött, míg előbbinek csak 16 körül "jutott" -, így ezt az összeget is nehezen állták volna. Az pedig - mint forrásaink fogalmaztak - egyértelműen a TV2-nek kedvez, ha a konkurensnek "elfogy a levegője".

A kormány eddig is következetesen hárította, hogy köze volna a TV2-t üzemeltető MTM-SBS Zrt. felvásárlásához, azonban a sajtó és számos ellenzéki politikus is rámutatott, bizonyos személyeken és bonyolult céghálón keresztül felfedezhető a Fidesszel való "barátság". Miközben fedezetük nem volt rá, a csatorna vezérigazgatója, Simon Zsolt, és a gazdasági igazgató Yvonne Dederick lettek a 100 százalékos új tulajdonosok - két frissiben alapított cégen keresztül -, miközben utóbbi férje, David Dederick ügyvédnek az ügyfelei között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is megtalálható. A vételárat sosem közölték, ellenben a piac legalább 15-20 milliárdosra taksálta azt, amelyet a szerződés szerint egyébként is hosszútávú hitel keretében kellene kifizetniük.

Az Origo-ügyben kiszivárgott, hogy vezető fideszesek között korábban elhangzott: "az RTL-el és az Origóval kellene kezdeni valamit" - ha megvenni nem is sikerült a tévécsatornát, láthatóan kevesebb állami pénzhez "juttatta" a kormány, mint a TV2-t. (lásd táblázat).

Eközben a reklámadóról szóló törvényt önálló képviselői indítványként benyújtó L. Simon László kitartóan titkolja, kivel szövegezte meg a jogszabályt; először arról beszélt, az ő ötlete volt, majd az elmúlt napokban már beismerte: többen is segítették. És miközben azt hintette el, hogy a Fidesz-frakció véleményét még nem ismeri, a Heti Válasznak adott friss interjúban elismerte, a tervezet bírta a párt támogatását. És nem csak a Fideszét: L. Simon szavaiból kiderül, hogy gyakorlatilag a Jobbik erőszakossága miatt adták be a törvénytervezetet. "Az elmúlt négy évben rendszeresen revolverezett minket a Jobbik, hogy következmények nélkül meg lehet szegni a médiatörvényt, például a reklámok hangerejével" - utalt L. Simon arra, hogy pártjának szinte nem volt választása, mint engedni a Jobbiknak, amely végül ugyancsak igennel szavazott a törvényre.

Ennél meglepőbb azonban, hogy a parlament kulturális bizottságának egykori fideszes elnöke elárulta, hogy a nemzetközi botrányt kavaró médiatörvényt is azért készítették, mert bizonyos műsorokkal szemben tartalmi gondjai voltak a Fidesznek. "Amikor 2010-ben megalkottuk a médiatörvényt, voltak olyan optimista várakozások, hogy minőségjavulást fog hozni a kereskedelmi médiumokban. Hogy a hírműsoraik nem bűnügyi, baleseti és katasztrófahírekkel lesznek tele. Nem így lett" - mondta a hetilapnak L. Simon, aki ezzel szemben a napokban többször kijelentette: a reklámadó bevezetésének "semmi köze a sajtószabadsághoz". Ám azt kár vitatni, hogy jelentős csorbát szenved a sajtószabadság, ha a politikai vezetés önkényesen, törvényi kényszerrel próbálja elvárásait egy kereskedelmi adóra erőltetni. Az Európai Kiadók Tanácsa - csak úgy, mint az Együtt-PM - jelezte, az Európai Bizottsághoz fordul a törvény miatt, ugyanis szerintük a sarc megbénítja a magyar médiaszektort, és pusztító hatással lesz a független hírszolgáltatókra.

A vezető fideszes politikusokkal ugyancsak összefüggésbe hozott Origo-ügyről írt riportot a Figyelő: ebből kiderül, hogy Sáling Gergő főszerkesztő menesztése - amely a sajtó szerint egyértelműen politikai okokból történt - csak idő kérdése volt. Vaszily Miklós, az Origo vezérigazgatója azt mondta, "érett" a személyi változás, amit gyakorlatilag a focivébével próbáltak leplezni. A tulajdonos Magyar Telekom ugyanis azon volt, hogy az Origo összeálljon egy 50-50 százalékos cégbe a Sanoma digitálismédia-portfoliójával. "Jött a nyár, most indul a focivébé, viszont a politikai választási szezonnak vége volt. Azt hittem, most kell lépni, mert a remélt nagy átalakításra minél több időt szerettem volna hagyni" - mondta Vaszily.

Az RTL Klub egyébként - noha az elmúlt években kevéssé "vette elő" a Fidesz politikusait - szerda esti Híradójában már keményen nekiment a felcsúti polgármester Mészáros Lőrincnek. A csütörtök esti Híradó már azt feszegette, érthetetlen a reklámadóból várt 10 milliárdos bevétel, ha a közmédia csaknem 80 milliárdból gazdálkodhat évente.

Műsorok átlagnézettsége (június első hete)

RTL Klub, Híradó - 552 ezer 406
RTL KLUB, Barátok közt - 986 ezer 947

TV2, Tények - 935 ezer 586
TV2, Jóban rosszban - 686 ezer 063

M1 Híradó - 413 ezer 242
M1 Kékfény - 377 ezer 416
(forrás: Nielsen)

Részesedés az állami reklámbevételekből

2008:
RTL Klub - 42 százalék
TV2 - 27 százalék

2012:
RTL Klub - 17,6 százalék
TV2 - 50 százalék

Barna L. Norbert