Főoldal » Felső menü » Témáink » Méhnyakrák megelőzése, HPV

Védelem a méhnyakrák ellen! Kérdések és válaszok a HPV elleni védőoltásról

Mi az a HPV?
A HPV a humán papillomavírus nevének rövidítése. Több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. Sőt azt is tudjuk, hogy a méhnyakrákok mintegy 70 százalékáért a humán papillomavírusok közül kettő típus, a 16-os és a 18-as tehető felelőssé. A felajánlott önkéntes védőoltás, amelyet az állam térítésmentesen biztosít, ezek ellen véd.

Mi a méhnyakrák?
A méh a születendő gyermek fejlődésére szolgáló szerv. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, ami a méh üregét köti össze a hüvellyel. A méhnyak rosszindulatú daganata a méhnyakrák. Ezt a daganatot a human papillomavírus okozza. A méhnyak hámján képződő daganatsejtek szétterjedhetnek a szervezet más részeire is.
A méhnyakrák védőoltással és szűréssel megelőzhető.

Mennyire gyakori a méhnyakrák?
2012-ben a méhnyakrák a világon a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés volt a nők körében, és a 9. leggyakoribb rákos halálok (a nők és a férfiak körében előforduló összes daganatos halálozást tekintve).
Hazánkban 2008 és 2012 között évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak. A betegség – ha időben felfedezik – gyógyítható, mégis 2008 és 2012 között Magyarországon évente átlagosan 407 nő halt meg méhnyakrák következtében. Hazánkban 2009 és 2012 között a méhnyakrák a 15 – 44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípus volt.

Gyógyítható-e a méhnyakrák?
A méhnyak esetleges elváltozásainak korai felismerését szolgálja a rendszeresen elvégzett méhnyakszűrés. A kóros elváltozás korai felismerését követően időben meg lehet kezdeni a kezelést, megelőzve ezzel a rosszindulatú daganat, az életet veszélyeztető állapot kialakulását.

Ki kaphatja el a humán papillomavírust, hogyan terjed?
A HPV-fertőzés nagyon elterjedt: élete során az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen HPV-fertőzésen – és a legtöbbjük nem is tud róla. A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket.

Mik a HPV-fertőzés tünetei? Meg lehet-e gyógyulni a HPV-fertőzésből?
A HPV-fertőzés általában tünetmentes, átmeneti jellegű, és az esetek legnagyobb részében egyáltalán nem okoz megbetegedést. A vírus legtöbbször 1-2 év alatt magától eltűnik a szervezetből. A nők igen nagy százaléka esik át HPV-fertőzésen, de többségüknél mégsem alakul ki kóros elváltozás, illetve méhnyakrák.
Ugyanakkor az erősen rákkeltő (pl. 16-os vagy 18-as) HPV-típussal történő fertőződés esetében átlagosan minden 10 ember közül egynél hosszú éveken keresztül észrevétlenül fennmarad a HPV-fertőzés a szervezetben – ez pedig magas kockázatot jelent a méhnyakrák kialakulása szempontjából. Fontos tudni, hogy a HPV vírusra a fertőződés után nem emlékszik az immunrendszer, így ugyanazt a HPV típust többször is el lehet kapni, akár ugyanattól a partnertől is.

Hogyan okoz a HPV daganatot?
A vírus bejut a méhnyak felszíni sejtrétegébe, ahol ritkán akár évekig is megmaradhat anélkül, hogy bármilyen problémát okozna. Ezt követően azonban előfordulhat, hogy különösebb közvetlen kiváltó ok nélkül elkezd a sejtekben kóros átalakulásokat előidézni. Ezt nevezzük rákmegelőző állapotnak. A méhnyakszűrés nemcsak a daganatot, hanem a rákmegelőző állapotot is fel tudja ismerni. Ha ez időben megtörténik, akkor az elváltozást sikeresen lehet gyógyítani. Ha ez elmarad, akkor a kóros elváltozásból rosszindulatú daganat alakulhat ki, ami súlyos betegséghez és halálhoz vezethet. A rákmegelőző állapotból a rosszindulatú daganat kialakulásáig akár 5-10 év is eltelhet, amely idő alatt a kóros elváltozás még időben felfedezhető.

Milyen hatást fejt ki a HPV elleni vakcina?
Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot ellene. Ezáltal a szervezetünk képes lesz kivédeni a fertőzést. A HPV elleni védőoltás tehát képes megelőzni a fertőzést a vírus azon két típusa esetében, amely a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozza.

Minden fajta méhnyakráktól megvéd a vakcina?
Az önkéntesen és térítésmentesen igényelhető vakcina elsősorban az ellen a két HPV-típus ellen nyújt védelmet, amelyek a méhnyakrákok mintegy 70 százalékát okozzák. Ezeken kívül más magas kockázatú HPV típusokról is ismert a rákkeltő hatásuk, amelyek ellen az oltás nem, vagy csak kevésbé nyújt védelmet. Ezért ajánlott, hogy 25 éves kor felett a védőoltásban részesült nők is rendszeresen vegyenek részt méhnyakszűrő vizsgálaton.
A vakcina a méhnyakrák kialakulásának a veszélyét jelentősen csökkenti azáltal, hogy kivédi a 16-os és 18-as típusokkal való fertőzést. Az általa biztosított védettség tovább növekszik azáltal, hogy az egyéb HPV típusok okozta rosszindulatú daganatok ellen is képes védelmet nyújtani az úgynevezett keresztimmunitásnak köszönhetően.
A vakcina a HPV-fertőzés gyógyítására nem alkalmas. A védőoltás azoknál a lányoknál a leghatékonyabb, akik még nem fertőződtek meg HPV-vel. A vakcina a korábban HPV-fertőzésen átesett nőknél is alkalmazható a további fertőzések, illetve az újrafertőződés megelőzésére.

Mennyi ideig biztosít védelmet a HPV elleni vakcina?
Kutatások szerint azok, akik megkapják a HPV elleni vakcinát, magas szintű védettséget élvezhetnek legalább nyolc éven keresztül, de várhatóan jóval tovább is. A hosszú távú védettség kialakulását jelenleg is vizsgálják. Emlékeztető oltás szükségességét még nem állapították meg, ám ha ismételt oltásra lenne szükség évek múlva, arról az ÁNTSZ értesíteni fogja az érintetteket.

Kik kapják meg a védőoltást és hogyan?
A 2014-ben bevezetett HPV elleni önkéntes védőoltást azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát a végzik. A vakcinát a felkarba adja be az iskolaorvos. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség 6 hónap különbséggel. A védettség kialakulásához mindkét adag beadására szükség van.

Hogyan értesítik a szülőket a védőoltás lehetőségéről?
A HPV elleni védőoltással kapcsolatos tájékoztatás az iskolában a védőnő, illetve az iskolaorvos feladata. Írásbeli tájékoztató kiadására kerül sor az év első szülői értekezletének keretében. Ez az írásos tájékoztató csomag tartalmazza az úgynevezett szülői nyilatkozatot is. Ezt kell kitölteni és aláírva visszajuttatni az iskolába ahhoz, hogy gyermeke térítésmentes HPV elleni védőoltásban részesülhessen, és ezzel Ön megvédhesse lányát egy későbbi súlyos betegségtől.

Mi a helyzet akkor, ha a szülő kéri, de a lánya nem akarja megkapni a HPV elleni védőoltást?
A HPV elleni védőoltás nem kötelező. Ha lánya nem szeretné beoltatni magát, akkor senki sem fogja erőszakkal erre kényszeríteni. Ugyanakkor fontos mérlegelni azokat az érveket, amelyek az egészség védelme, a betegség megelőzése mellett szólnak. A vakcina éveken keresztül jelentős védelmet nyújt a lányok számára a HPV-fertőzés következtében kialakuló méhnyakrák ellen. Ezért javasoljuk, hogy ha lányának kétségei vannak, akkor beszélgessen el a HPV-ről és a méhnyakrákról az iskolavédőnővel vagy az iskolaorvossal akár négyszemközt, akár szüleivel együtt, ahogy ő szeretné.

Mi a helyzet akkor, ha a gyermek szeretné megkapni a védőoltást, de szülei inkább ellene vannak?
Amíg a gyermeke kiskorú, addig az önkéntes védőoltásokról a szülő/gondviselő dönt.
Érdemes beszélnie lányával, hallgassa meg érveit! Konzultáljon az iskolavédőnővel és az iskolaorvossal is! Gondolja át: a két oltásból álló sorozatot az Ön lánya számára a 7. osztály során térítésmentesen biztosítja a magyar állam. Ez az oltás lehetőséget ad az Ön számára, hogy nagy eséllyel megvédje lányát egy daganatos megbetegedéstől.

Kell-e fizetni a HPV elleni védőoltásért?
A 2014 őszén bevezetett, az állam által felajánlott önkéntes HPV elleni védőoltás és annak beadatása a jogosultak számára mindkét dózis esetében térítésmentes. A költségeket a központi költségvetésből fedezik.
Hazánkban 2009-től kezdődően helyi kezdeményezésre önkormányzatok által támogatott kampányoltások indultak el, amelynek keretében az önkormányzatok a 13-14 éves lányok és/vagy lányok és fiúk oltásához nyújtottak anyagi segítséget. Közel 300 önkormányzat döntött úgy, hogy 100%-ban vagy részben finanszírozza a településen élők méhnyakrák elleni védelmét. Az önkormányzatok által támogatott iskolai oltási programokon kívül számos szülő döntött úgy, hogy a gyógyszertári forgalomban saját forrásból megvásárolt oltóanyagot beadatja gyermekének.

Lányom már elmúlt 13 éves, 8. osztályba jár. Milyen lehetőségek vannak arra, hogy megkaphassa a HPV elleni védőoltást?
A méhnyakrák elleni védőoltás bevezetése a nemzeti védőoltási rend részeként felmenő rendszerben történik. 2014 őszétől minden évben azok a lányok kaphatják meg, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályába járnak. Az ennél idősebb gyermekek ugyan az állam által biztosított térítésmentes védőoltásra nem jogosultak, de más lehetőségek is nyitva állnak előttük. Több önkormányzat saját, korábbi kezdeményezésének folytatása mellett döntött, így biztosítja a vakcinát azok számára, akik életkoruknál fogva a nemzeti védőoltási programba most beemelt lehetőséggel nem élhetnek. Érdemes tehát érdeklődnie a lakóhelye szerinti önkormányzatnál. Emellett gyakorlatilag bárki kaphat HPV elleni védőoltást, hiszen gyógyszertári forgalomban – térítés ellenében – több féle vakcina is hozzáférhető. Az oltóanyag-forgalmazó cégek az ingyenes védőoltás bevezetésével párhuzamosan akciókat hirdettek meg.

Miért fontos, hogy a lányok időben megkapják a védőoltást?
A HPV igen elterjedt, szexuális érintkezés útján könnyen átadható. Fontos, hogy a védelem még azelőtt kialakuljon, mielőtt a szexuális élet megkezdődne. Ezért szükséges a védőoltást a lányoknak fiatal tinédzser korban beadatni.
Az időben beadott vakcina és 25 éves kor felett a rendszeres méhnyakszűrés együttesen nyújtja a lehető legteljesebb védelmet a méhnyakrák ellen.

Mi a helyzet akkor, ha egy lánynak már az oltás előtt volt szexuális kapcsolata, és esetlegesen megfertőződhetett humán papillomavírussal?
Ha egy lány már szexuálisan aktív, akkor megvan annak a lehetősége, hogy megfertőződött a HPV valamelyik típusával. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy azoknak a típusoknak valamelyike fertőzte meg, amelyek a méhnyakrák kialakulásáért a leggyakrabban felelősek, valamint egyáltalán nem biztos, hogy a fertőzés tartóssá válik. Ezért neki is érdemes beadatni az oltást, hiszen az még így is megvédheti őt a méhnyakrák kialakulásától.

A fiúknak miért nem ajánlják fel a térítésmentes védőoltás lehetőségét?
A hazánkban most bevezetendő méhnyakrák elleni védőoltás alapvető célja, hogy megvédje a nőket egy súlyos betegségtől, a méhnyakráktól. Férfiak körében ez a betegség nem fordul elő.
Ha minden lányt megvédünk attól a két HPV-típustól, amelyek a méhnyakrákok döntő többségét okozzák, akkor eleve kevesebb ilyen vírus fog cirkulálni a népességben. Ebből következően pedig a fiúknak is kisebb lesz az esélyük arra, hogy ezekkel a HPV-típusokkal találkozzanak, megfertőződjenek, és azt esetlegesen továbbadják. Ezzel együtt azonban fontos, hogy a fiúk is tisztában legyenek a biztonságos nemi élet követelményeivel, hogy ezzel is megakadályozzák a méhnyakrákot okozó vírus terjedését.

Ismerősöm korábban három dózisban kapta meg a HPV elleni védőoltást. Most miért van csak kettő?
Kutatások bizonyították, hogy a méhnyakrák kialakulása ellen a 15 éven aluliak körében a HPV vakcina két dózisa is megfelelő védelmet nyújt. A 9-14 éves lányok körében a két dózisból álló sorozat az oltásokat 5-7 hónap különbséggel beadva ugyanolyan védettséget biztosít, mint a három oltásból álló sorozat a 15-25 évesek körében. Az oltott személyeknél a 16-os és 18-as típusok ellen védelmet biztosító ellenanyagok megfelelően magas szintje alakul ki már két oltás után is. A két oltásból álló sorozatra tértek át az iskolai kampányoltások során több olyan országban is, ahol már korábban bevezették a HPV elleni önkéntes védőoltást. Ilyen ország például ettől az évtől az Egyesült Királyság is. A 15 évesnél idősebbek esetén viszont továbbra is a három oltásból álló oltási sémát kell alkalmazni.

A HPV ellen egy másik, három oltásból álló sorozatot kezdtem el korábban, és már megkaptam kettőt. Szükségem van a harmadik oltásra?
Ha a védőoltást a három dózisból álló sorozattal kezdték el, azt az előírt oltási időpontokban be kell fejezni, mert a megfelelő védettség kialakulásához szükség van a harmadik védőoltásra is.
Ha ezzel kapcsolatban további kérdés merül fel, feltétlenül konzultáljon kezelő- vagy oltóorvosával, aki az életkor és a korábbi oltások időpontja alapján további személyre szabott tájékoztatást tud adni.

Mi történik akkor, ha éppen aznap beteg a gyermek, amikor az iskolai kampányoltásra sor kerül?
Amennyiben Ön a tájékoztatást követően írásban beleegyezett az oltásba, a gyermekének joga van arra, hogy a 7. osztály végzése során HPV ellen védőoltásban részesüljön. Az iskolaorvos és az iskolavédőnő segíteni fog abban, hogy az oltás beadására egy másik, megfelelő időpontot találjanak. Az oltásra azonban mielőbb sort kell keríteni, mert nagyon fontos, hogy a megfelelő védettség kialakulásához mindkét adag vakcina beadására sor kerüljön, és a második oltás is a 7. osztály folyamán, még a tanév vége előtt megtörténjen.

Gyermekem egyházi / alapítványi / magán forrásból fenntartott iskolában tanul. Számára is térítésmentes lesz a HPV elleni védőoltás?
Igen. A térítésmentes HPV elleni védőoltásra minden olyan leány jogosult, aki betöltötte a 12. életévét és az általános iskola 7. osztályát végzi. Ez független attól, hogy ki a fenntartója annak az intézmények, amelyikbe jár.

Vannak-e a védőoltásnak mellékhatásai?
Az oltóanyag biztonságos. Nem tartalmaz sem élő vírust, amely szaporodhatna a szervezetben, sem genetikai anyagot, amelyek a sejtekbe beépülve megváltoztathatná annak működését.
A méhnyakrák elleni oltóanyaggal már több millió nőt oltottak be világszerte. A leggyakoribb mellékhatás, amelyet a klinikai vizsgálatok kimutattak a HPV elleni védőoltással kapcsolatban az oltás helyén fellépő enyhe duzzanat, bőrpír, múló fájdalom, esetleg fejfájás volt. Az esetek kevesebb, mint 10, de több mint 1 százalékában figyeltek meg émelygést, viszketést, ízületi fájdalmat, illetve hőemelkedést. Ezek a kellemetlenségek rövid időn belül maguktól elmúlnak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltással járó esetleges kellemetlenség jóval kisebb kockázatot jelent annál, mint amit egy, a védőoltás hiányában esetlegesen kialakuló rákos megbetegedés jelenthet.

Okozhat-e méhnyakrákot az oltás?
A védőoltás semmilyen körülmények között nem okozhat méhnyakrákot.

Milyen eszközökkel tévesztik meg az embereket az oltásellenes nézeteket valló csoportok?
Fontos rávilágítani, hogy a védőoltások beadását ellenzők tábora nem megalapozott, sokszor rosszindulatúan manipulált, máskor hamis információkra, adatokra hivatkozik. Rendszerint forrás megjelölése nélkül „idézik” kétes vizsgálatoknak az eredményeit. Nem mutatják be a fertőző betegségek következtében fellépő lehetséges súlyos egészségkárosodásokat, hanem azokat inkább enyhe, ártalmatlan betegségekként igyekeznek beállítani, és így próbálják meg a közvéleményt befolyásolni.
A tudomány mai állása szerint a védőoltások forradalmi változásokat idéztek elő a fertőző betegségek elleni küzdelemben: hatásukra számos fertőző betegséget sikerült szinte teljesen visszaszorítani.
Tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen és messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott, jellemzően enyhe oltási reakciók kockázatát.
Fontos tudni, hogy a védőoltások segítségével számos, akár halálos kimenetelű, illetve súlyos szövődménnyel járó betegséget sikerül megelőzni, és gyakorlatilag teljesen száműzni Magyarországról.

Vannak, akik állítják, hogy összefüggés van a védőoltások és az allergiás megbetegedések között. Ők miért tévednek?
A témával összefüggésben 2003 és 2006 között Németországban végeztek el egy nagyszabású kutatást. Ennek során 20 millió adatot (kérdőív, vér- és vizeletvizsgálatok eredményei) dolgoztak fel. A vizsgálat eredményeiből azt a következtetést vonták le, hogy nincs különbség az oltottak és oltatlanok allergiára való hajlama között.

Mi a helyzet azokkal a lányokkal, akik allergiásak, esetleg más megbetegedésben szenvednek? Ők is megkaphatják a HPV elleni védőoltást?
Igen. Az ételallergia, az asztma, az ekcéma, a szénanátha és más allergiás megbetegedések általában nem jelentenek akadályt. Ha bármilyen kétség merül fel ezzel kapcsolatban, érdemes megkérdezni az iskola-, illetve a kezelőorvost. Nagyon ritkán előfordul, hogy a védőoltást követően allergiás reakció lép fel, kiütések jelenhetnek meg a testen, vagy viszkető érzés keletkezhet. Az iskolaorvos, házi gyermekorvos ismeri a kezelés módját, a védőoltástól ez ne riasszon el senkit.
Még ennél is ritkább, hogy a védőoltást követő percekben súlyos allergiás reakció alakul ki. Ezt anafilaxiás sokknak hívják. Az oltóorvost, illetve az egészségügyi személyzetet kiképzik az ilyen helyzetek kezelésére annak ellenére, hogy ezek rendkívül ritkán fordulnak elő. A megfelelő orvosi ellátást követően a páciens maradandó károsodás nélkül, teljesen felépül, jellemzően már néhány órán belül.

Mi a helyzet azoknál a lányoknál, akik folyamatosan olyan kezelésben részesülnek, amely szervezetük immunrendszerét, védekezőképességét gyengíti?
Azok a lányok is megkaphatják a védőoltást, akik immunterápiás kezelésben részesülnek, ám a védőoltás náluk nem feltétlenül fogja kifejteni teljes mértékben a védőhatását.

Más gyógyszer hatását befolyásolja-e a védőoltás?
Nincs bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a HPV elleni vakcina bármilyen más gyógyszer hatását befolyásolná, illetve csökkentené.

Megkaptam a HPV elleni védőoltást. Kell-e mennem később szűrésre?
Javasoljuk minden 25 éven felüli nő számára, hogy rendszeresen keresse fel nőgyógyászát, vagy a védőnőt, és vegyen részt szervezett méhnyakszűrésen akkor is, ha HPV elleni védőoltásban részesült. A védőoltás ugyanis a humán papillomavírusnak csak bizonyos típusai által előidézett fertőzések ellen véd. Ritkán ugyan, de olyan HPV-típusok is okozhatnak rákos megbetegedést, amelyek ellen nem nyújt védelmet a védőoltás.
A szűrés azért fontos, hogy időben felismerjük, ha a fertőzés következtében kóros folyamat indult el a méhnyak területén. A kezelés időben történő megkezdése nagymértékben garantálja annak sikerét.

Kiknek javasolt a szűrés?
A 26-65 éves korú nők számára javasolt, hogy háromévente vegyenek részt szervezett népegészségügyi méhnyakszűrésen. Ez a vizsgálat a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezők számára ingyenes. A vizsgálat a méhnyakról történő sejtkenetvételből, valamint a levett minta laboratóriumi vizsgálatából áll, és fájdalommentes. A vizsgálat célja a vírus okozta sejtelváltozások, illetve a rákmegelőző állapot minél korábban történő felismerése.
A méhnyak sejtjeiben végbemenő rákképződés általában igen hosszú folyamat, így a rendszeres szűrés bizonyítottan eredményes módja a megelőzésnek.

Hogyan előzhetem meg a HPV-fertőzést, a méhnyakrák kialakulását?
A HPV-vel való fertőződés, illetve a méhnyakrák kockázata csökkenthető HPV elleni védőoltással, rendszeres méhnyakszűréssel, továbbá a nem túl korai életkorban megkezdett, felelősségteljes szexuális élettel, illetve a biztonságos szex-szel.

Hogyan állnak a HPV elleni védőoltás bevezetésével más európai országok?
2010-ben az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ felmérést végzett az Európai Unió 27 tagállama, valamint Izland és Norvégia bevonásával a HPV elleni védőoltások bevezetésének állásáról. A vizsgálat idejéig a felmérésben résztvevő 29 ország közül 18 integrálta oltási naptárába a HPV elleni védőoltást – valamennyien ajánlott védőoltás formájában.
Azóta a 29 ország közül 22 már rendelkezik HPV védőoltásról szóló ajánlással. Jelenleg 19 országban van HPV vakcinációs program; közülük 10-ben pedig felzárkóztató (célcsoporton kívüli) oltásra is lehetőség van. Az immunizációs célcsoport 9-től 18 éves korig terjed, a felzárkóztató oltások esetében pedig 12-től 40 éves korig.
Ausztria kivételével valamennyi vizsgált ország csak a lányokat célozta meg a HPV elleni vakcinációs programjával. A legtöbb országban a 12-13 éves korúak képezik az elsődleges célcsoportot. A HPV elleni oltások beadása jellemzően a közfeladatot ellátó egészségügyi szolgáltatóknál történik: népegészségügyi központokban (Dánia, Olaszország, Hollandia és Portugália), az iskola-egészségügyi szolgálatokon keresztül (Írország, Norvégia, Szlovénia, Svédország), vagy mindkettőben (Lettország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság).

Van-e értelme felnőttkorban kérni a HPV elleni védőoltást?
Igen, mert az onkogén (a rák képződését elősegítő) HPV-fertőzés veszélyének a nők minden életkorban ki lehetnek téve. A HPV sokáig jelen lehet a szervezetben, de az esetek nagy részében az immunrendszer legyőzi a vírust, amely eltűnik a szervezetből. Újrafertőződés azonban bármikor bekövetkezhet. A HPV-fertőzés hosszú távú káros következményeit hatékonyan kivédi a védőoltás. Új HPV-fertőzés bármilyen életkorban előfordulhat, ugyanakkor a fiatal nők körében a leggyakoribb. A legcélszerűbb a szexuális élet kezdete előtt megszerezni a védettséget, de későbbi életkorban sem felesleges, és hátránnyal vagy kockázattal sem jár.

Hogyan szerezhetek bővebb információt a HPV elleni védőoltásról, illetve a méhnyakrákról?
A védőoltással kapcsolatos információkért bátran keresse az iskolavédőnőt és az iskolaorvost. Emellett felkeresheti háziorvosát és az Önhöz legközelebbi védőoltási tanácsadót is. Hasznos információkat talál a www.antsz.hu/hpv és a www.egeszseg.hu oldalakon.

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
www.antsz.hu