1000-1526
1526-1790
1790-1849
1849-1918
1918-1945
© 2006 Complex Kiadó Kft.
  Impresszum  

 
 Nyitólap   1849-1918   1880-1889   1886. évi XXI. törvénycikk
Csatornák:   

 
Törvények, jogszabályok a Wolters Kluwer Kft.-től.

1886. évi XXI. törvénycikk

a törvényhatóságokról * 

1. § Az alább felsorolt vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok - mint törvényhatóságok - törvénybe iktattatnak.

I. Vármegyék

1. Abauj-Torna,

2. Alsó-Fehér,

3. Arad,

4. Árva,

5. Bács-Bodrog,

6. Baranya,

7. Bars,

8. Békés,

9. Bereg,

10. Besztercze-Naszód,

11. Bihar,

12. Borsód,

13. Brassó,

14. Csanád,

15. Csik,

16. Csongrád,

17. Esztergom,

18. Fejér,

19. Fogaras,

20. Gömör és Kis-Hont,

21. Győr,

22. Hajdu,

23. Háromszék,

24. Heves,

25. Hont,

26. Hunyad,

27. Jász-Nagykun-Szolnok,

28. Kis-Küküllő,

29. Kolozs,

30. Komárom,

31. Krassó-Szörény,

32. Liptó,

33. Máramaros,

34. Maros-Torda,

35. Moson,

36. Nagy-Küküllő,

37. Nógrád,

38. Nyitra,

39. Pest-Pilis-Solt-Kiskun,

40. Pozsony,

41. Sáros,

42. Somogy,

43. Sopron,

44. Szabolcs,

45. Szatmár,

46. Szeben,

47. Szepes,

48. Szilágy,

49. Szolnok-Doboka,

50. Temes,

51. Tolna,

52. Torda-Aranyos,

53. Torontál,

54. Trencsén,

55. Turócz,

56. Udvarhely,

57. Ugocsa,

58. Ung,

59. Vas,

60. Veszprém,

61. Zala,

62. Zemplén,

63. Zólyom.

II. Törvényhatósági joggal felruházott városok

1. Arad sz. kir. város,

2. Baja t. h, város,

3. Debreczen sz. kir. város,

4. Győr sz. kir. város,

5. Hódmező-Vásárhely t. h. város,

6. Kassa sz. kir. város,

7. Kecskemét t. h. város,

8. Kolozsvár sz. kir. város,

9. Komárom sz. kir. város,

10. Maros-Vásárhely sz. kir város,

11. Nagy-Várad, t. h. város,

12. Pancsova t. h. város,

13. Pécs sz. kir. város,

14. Pozsony sz. kir. város,

15. Selmecz- és Bélabánya sz. kir. város,

16. Sopron sz. kir. város,

17. Szabadka sz. kir. város,

18. Szatmár-Németi sz. kir. város,

19. Szeged sz. kir. város,

20. Székesfehérvár sz. kir. város,

21. Temesvár sz. kir. város,

22. Ujvidék sz. kir. város,

23. Versecz t. h. város,

24. Zombor sz. kir. város.

III. Budapest fővárosról

az 1872:XXXVI. tc. rendelkezik.

IV. Fiume város

és kerület törvényhatósági ügyei, a törvény ujabb rendelkezéseig, a fennálló törvényes gyakorlat szerint intéztetnek.

I. FEJEZET

A törvényhatósági hatáskörről

2. § A törvényhatóságok jövőre is gyakorolni fogják a törvény korlátai között:

a) az önkormányzatot;

b) az állami közigazgatás közvetitését;

c) ezeken felül a törvényhatóságok egyéb közérdekü, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik és kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetlenül fölterjeszthetik.

3. § Önkormányzati jogánál fogva a törvényhatóság saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot; határozatait és szabályrendeleteit végrehajtatja, tisztviselőit, az ezen törvényben megállapitott kivételekkel (I. 80. §.) választja, az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapitja s a fedezetről gondoskodik és pedig a megyei törvényhatóság az 1883. évi XV. tc., a városi törvényhatóság pedig a községi törvény rendelkezései szerint.

A kormánynyal közvetlenül érintkezik.

4. § A belügyminister a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követett közigazgatási eljárását, belső ügyvitelét és pénzkezelését saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatja.

5. § Határozat, mely

a) a költségvetés megállapitására (vármegyékben az 1883:XV. tc. városi törvényhatóságokban a községi törvény 123., 124. és 125. §-ai korlátai között);

b) ingatlan vagyon elidegenitésére vagy ingatlan vagyon szerzésére (városi törvényhatóságokban a községi törvény 110., 113. §-ainak korlátai között);

c) kölcsönvételekre;

d) a helybenhagyott költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötésére vagy felbontására és közmüvek emelésére;

e) uj hivatalok rendszeresitésére vagy a fennállók megszüntetésére vonatkozik (vármegyékben az 1883:XV. tc. korlátai között) és átalában minden határozat, melyre nézve a törvény felsőbb megerősitést rendel, csak külön indokolt felterjesztés alapján kieszközölt ministeri jóváhagyás után hajtathatik végre.

Ha az illető minister a felterjesztéstől számitandó 40 nap alatt egyáltalában nem nyilatkozik, a felterjesztett határozat helybenhagyottnak tekintetik és végrehajtható.

6. § Ha a törvényhatóság valamely törvény által reá rótt kötelezettség teljesitésére szükséges kiadást költségvetésébe felvenni vonakodnék, a kormány a megfelelő összegnek a költségvetésbe való felvételét elrendelheti.

7. § A törvényhatóság azon határozatai, melyek természetüknél fogva az illető feleknek kézbesitendők:

a) vármegyékben a járási főszolgabirák és rendezett tanácsu városi polgármesterek utján a községi vagy körjegyzők, illetőleg az 1875. évi X. tc. alapján kijelölt városi közeg:

b) törvényhatósági joggal biró városokban ugyancsak az 1875. évi X. tc. alapján kijelölt közeg által kézbesitetnek.

Azon határozatok és szabályrendeletek pedig, melyek közérdekü voltuknál fogva közhirré teendők:

a) vármegyékben a rendezett tanácsu városoknak közvetlenül, nagy- és kisközségeknek pedig a járási főszolgabirák utján nyomtatásban vagy kőnyomatu másolatban megküldetvén, ott a helybeli szokáshoz képest 8 nap alatt köztudomásra juttatandók:

b) városi törvényhatóságokban az ott szokásos módon (hirlapokban való közlés, falragaszok, kifüggesztés stb. által) szintén 8 nap alatt nyilvánosságra hozandók.

A közhirré tételnek a hitelesitéstől számitva 30 nap alatt mindenütt meg kell történnie.

8. § Magánfelek a határozatok ellen azok kézbesitésétől, illetőleg kihirdetésétől számitott 15 nap alatt felebbezhetnek. A szabályrendeletek azonban a kihirdetéstől 30 nap alatt felebbezhetők az illető ministerhez.

A határidő a kézbesitést, közérdekü határozatokra és szabályrendeletekre nézve pedig az illető községben lett kihirdetést követő naptól számittatik.

Ha a határidő utolsó napja vasárnapra vagy a Gergely-naptár szerinti ünnepre esik, a felebbezés a következő köznapon is benyujtható.

9. § A felebbezés az alispánnak, illetőleg a polgármesternek adandó be, ki azt 8 nap alatt jelentéssel felterjeszteni köteles. Rendszerint minden közigazgatási határozat birtokon belül felebbezhető.

Birtokon kivül való felebbezésnek kivételesen és csak akkor van helye:

a) ha ezt különös törvény rendeli el;

b) ha fontos közérdekből vagy közveszély elháritása czéljából a határozatnak azonnali foganatositása, a tiszti ügyész meghallgatásával mulhatlanul szükségesnek találtatván, annak csak birtokon kivül való felebbezhetősége magában a határozatban világosan ki is mondatott.

10. § A kormány az e törvény 57. § és az 1876:VI. tc. 61. § értelmében hozzá felterjesztett, ugyszintén a törvényhatóságok közgyülési jegyzőkönyveiben foglalt, avagy az elintézések rendes folyamában hivatalból észlelt illetéktelen vagy törvénybe ütköző határozatokat megsemmisitheti és a mennyiben intézkedés tétele szükséges, uj eljárást rendelhet el, s ha ez czélra nem vezetne, a mennyiben törvények vagy törvényes rendeletek szerint intézkedni szükséges, közérdekü ügyekben határozhat.

Oly határozatok azonban, melyek az előbb idézett törvények rendelkezései alá nem esnek és valamely törvény értelmében tovább nem felebbezhetők, csak e határozatok kézbesitésétől számitott 30 nap alatt az érdekeltek által emelt panasz folytán vonhatók felülvizsgálat alá s a kormány azokat csak a netalán illetéktelen avagy törvénybe ütköző eljárás tekintetéből semmisitheti meg s rendelhet el uj eljárást.

E határidő leteltével a jogérvényes határozatok felülvizsgálat tárgyát többé nem képezhetik.

11. § Szabályrendeleteket a törvényhatóság csak önkormányzati hatáskörének korlátai között alkothat.

A szabályrendeletek a törvénynyel s a kormánynak hatályban levő szabályrendeleteivel nem ellenkezhetnek, a községek törvényben biztositott önkormányzati jogait nem sérthetik, és ha az illető minister által bemutatási záradékkal lettek ellátva, az azt követő szabályszerü kihirdetés után 30 nap mulva hajtathatnak végre.

12. § A szabályrendeletek ellen beadott felebbezések érdemében az illető minister végérvényesen határoz; határozathozatal előtt, ha szükségesnek találja a törvényhatóságot meghallgathatja.

Ha a bemutatási záradékkal való ellátás czéljából felterjesztett szabályrendelettől az illető minister a bemutatási záradékkal való ellátást ideiglenesen vagy véglegesen megtagadja, ez esetben határozatát indokolni tartozik.

Oly szabályrendeletekre nézve azonban, melyeknek megalkotását valamely törvény teszi a törvényhatóság kötelességévé, joga van a kormánynak a szabályrendelet hiányainak pótlására módositásokat vagy átalakitást kivánni. Ha a szabályrendelet a törvénynek meg nem felel, vagy alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt ezután sem volna arra alkalmas, hogy jogszabályul szolgáljon, vagy a törvényhatóság a szabályrendelet alkotását megtagadná, a kormány jogositva van rendeleti uton intézkedni. Ha a törvényhatóság később megfelelő szabályrendeletet alkotott, a megerősités után a kormány szabályrendelete hatályát veszti.

13. § A gyámhatóságot a törvényhatóságok az 1877. évi XX., az 1885. évi VI. és az 1886. évi VII. törvénycikkek értelmében gyakorolják.

A rendezett tanácsu városok gyámhatóságáról ugyanazon törvények rendelkeznek.

14. § A törvényhatósági joggal biró városok házi adója, az állami egyenes adók, u. m. a földadó, házadó, keresetadó nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bánya-adó, tőkekamat- és járadékadó után százalékokban vettetik ki.

Egyebekben a törvényhatósági joggal felruházott városok háztartási ügyeire nézve a községi törvény rendelkezései irányadók.

15. § A törvényhatósági joggal felruházott városok közvetett államadókra is vethetnek községi pótadót, a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhetnek s az állam által igénybe nem vett uj adókat hozhatnak be.

E jog gyakorlására a kormány engedélye szükséges, mely azt - a mennyiben az állam jövedelmeinek csökkenése s az ipar s kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető - a helyi viszonyokhoz képest a város indokolt felterjesztésére megadhatja.

16. § Az 1883. évi XV. tc. alapján a vármegyék által kivethető azon pótadóhoz, mely kizárólag a szolgabirói járások személyzetének illetményeivel, vagy a járási hivatalok elhelyezésével egybekötött közigazgatási költségek fedezésére vétetik igénybe, a rendezett tanácsu városok hozzájárulni nem tartoznak.

17. § A törvényhatóság a jövő évi költségvetést az őszi rendes közgyülésen oly időben állapitja meg, hogy az október hó 31-ig a belügyministerhez fölterjesztethessék.

A zárszámadás, mely

a) vármegyékben az 1883. évi XV. tc. 8. §-a;

b) a városi törvényhatóságokban a községi törvény 109. és 141. §-ai értelmében szerkesztendő,

a tavaszi rendes közgyülésen vizsgáltatik meg és 15 nap alatt felülvizsgálat végett a belügyministerhez terjesztetik fel.

Ugy az előirányzat, mint a zárszámadás, az állandó választmány, illetőleg városi tanács véleményes jelentésével a közgyülés előtt 15 nappal közszemlére kitétetik.

Egyes adózók a költségvetésre és zárszámadásra is észrevételeket tehetnek s azokat a közgyülést megelőzőleg 5 nappal az állandó választmánynak, illetőleg tanácsnak beadhatják.

Az állandó választmány, illetőleg a tanács a beadott észrevételeket tárgyalni s véleményes jelentés mellett a közgyülésnek bemutatni köteles.

18. § A törvényeket és a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényhatóság területén a törvényhatóság hajtja és hajtatja végre.

Mennyiben van ezen általános szabály alól kivételnek helye: a törvény határozza meg.

19. § A törvényhatóság jelen törvény korlátai között felirhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, ha azt törvénybe ütközőnek vagy a helyi viszonyok miatt czélszerütlennek tartja.

De ha a minister a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy ha a törvényhatóságot hozott határozatának foganatositásától másodizben eltiltja, a kormányrendelet azonnal és feltétlenül teljesitendő és végrehajtandó [68. §. d), 73. §. e) pont].

Az ilyen, valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését és valamely az állam veszélyezett érdekei miatt halaszthatlan intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak a végrehajtás után s csak annyiban szolgálhat közgyülési vita és határozat tárgyául, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást

Ha valamely intézkedés halaszthatatlan végrehajtása az állam veszélyezett érdekei miatt követeltetik, ez a kormányrendeletben határozottan kifejezendő.

20. § Kivétetnek a végrehajtás kötelezettségének szabálya alól az országgyülés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására, vagy meg nem ajánlott ujonczok tényleges kiállitására vonatkozó rendeletek.

Az előmunkálatok azonban azonnal teljesitendők.

II. FEJEZET

A törvényhatósági bizottságról

21. § A törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében a bizottság gyakorolja.

22. § A bizottság áll felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból, hason felerészben pedig a választó, közönség választottjaiból.

Ezeken kivül a közgyülésen üléssel és szavazattal birnak, még a jelen törvény 51. §-ában felsorolt törvényhatósági tisztviselők és megyei közgyülésen az illető törvényhatóság területén rendszeresitett államépitészeti hivatal főnöke.

23. § Bizottsági tag általában nem lehet:

a) a ki nem magyar állampolgár (1879:L. tc.);

b) a ki 24. évét még be nem töltötte, vagy a kinek kiskorusága meghosszabbittatott;

c) a ki gondnokság alatt áll;

d) a ki irni és olvasni nem tud;

e) a ki a törvényhatóság területén legalább 2 év óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet;

f) a ki nem bir azon szellemi vagy anyagi kellékekkel, melyek a képviselőválasztási állandó névjegyzékbe való felvételre jogositanak. Az adónak meg nem fizetése, vagy maga azon körülmény azonban, hogy a képviselő-választási állandó névjegyzékből kimaradt, a bizottsági tagsági jog gyakorlatát nem akadályozza;

g) a ki csőd alatt áll;

h) a ki oly bűntett vagy vétség miatt van jogerejüleg vád alá helyezve, a melyre a büntető törvénykönyv a hivatalvesztést vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését állapitja meg; továbbá, a ki fegyház-börtön, vagy három hónapot meghaladó fogház vagy államfogház-büntetésre avagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére szóló itélet hatálya alatt áll, végre, a ki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerejüleg elitélve volt.

24. § A bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, t. i. vármegyékben minden 500, törvényhatósági joggal biró városokban minden 250 lakos után egy bizottsági tag számittatik.

A bizottság legtöbb adót fizető és választott tagjainak összes száma azonban vármegyékben 120-nál kevesebb és 600-nál több, város törvényhatóságokban pedig 48-nál kevesebb és 400-nál több sehol sem lehet.

A bizottsági tagok száma az általános népszámlálást követő esztendőben a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre ujra megállapitandó.

25. § A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján minden évben a törvényhatóság igazoló választmánya állitja össze, illetőleg igazitja ki.

Az adóhivatalok kötelesek az e végből szükséges adókimutatásokat minden évben augusztus 31-ig a törvényhatóság rendelkezésére bocsátani.

A törvényhatóság intézkedik, hogy ezen adókimutatások az igazoló választmány összeülése előtt 8 nappal betekintethessenek, s a netalán szükséges felszólamlások megtehetése végett előre meghirdetett helyen kitétessenek.

Az igazoló választmány áll: a közgyülés által egy évre választott 5 tagból és a főispán által a bizottsági tagok közül szintén egy évre kinevezett elnökből és 3 tagból; előadója a törvényhatósági jegyző.

Érvényes határozat-hozatalra az elnökkel 5 tag jelenléte szükséges.

26. § A sorrend megállapitásánál a törvényhatóság területén fizetett öszszes egyenes állami adó vétetik számitásba; továbbá az állami, felekezeti, törvényhatósági, községi és magántanintézetek tanárai, a tudományos akadémia tagjai, az akadémiai müvészek, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, ugyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, tanárok, ügyvédek, birák, orvosok, mérnökök, épitészek, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek, gazdászok, gazdatisztek és állatorvosoknak összes egyenes államadója kétszeresen számittatik.

A férj vagy atya államadójába a nő, valamint a kiskoru gyermekek államadója is beszámitandó, ha a nőnek vagy a kiskoru gyermekeknek vagyonát kezeli.

Mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja; az, a ki több törvényhatóságban jön a legtöbb államadót fizetők sorába, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki.

Oly egyének között, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számitott államadó folytán juthatna a bizottságba, az utóbbi bir elsőbbséggel; midőn pedig azon eset fordul elő, hogy ketten vagy többen hasonmennyiségü államadót fizetnek, ezek között az igazoló választmány elnöke által kihuzott sors dönt.

27. § Azok, a kik a 26. §. kedvezményét igénybe venni kivánják, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval vagy irásban minden évben jelentkezni s jogosultságukat igazolni kötelesek.

A ki nem jelentkezett vagy jogosultságát igazolni nem tudja, az adó kétszeres beszámitásának kedvezményétől azon egy alkalomra elesik.

28. § Az igazoló választmány a kitüzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, a felszólamlások felett határoz; azon határozatát, melylyel valaki a névjegyzékből kitörültetett, az illetőnek nyolcz nap alatt kézbesitteti, és a megállapitott névjegyzéket másolatban az alispánnak, illetőleg a polgármesternek küldi meg, ki azt tájékozás végett közszemlére kitenni s a kitétel határidejét egyidejüleg kihirdetni köteles.

A kézbesitett határozat ellen a kézbesitéstől s a névjegyzék ellen általában a törvényhatóság székházán lett kifüggesztéstől 15 nap alatt az állandó biráló választmányhoz felebbezésnek van helye.

Ha az igazoló választmány által megállapitott névjegyzék ellen 15 nap alatt felebbezés nem adatik be, az igazoló választmány a névjegyzéket tudomásvétel végett a közgyülésnek bemutatja, ellenkező esetben pedig azt az összes iratokkal és a beérkezett felebbezésekkel együtt a biráló választmány elé terjeszti.

29. § A bizottsági tagok választása választó-kerületenként eszközöltetik.

A választó-kerületeket az egymáshoz tartozó községek, illetőleg utczák s a választási főhely kijelölésével a törvényhatóság maga alakitja meg. Egy-egy választó-kerületben 200 választónál kevesebb és 600 választónál több nem lehet.

Olyan község, melyben legalább 200 választó lakik, külön választó-kerületet képez.

Ha a választók száma a 600-at meghaladja, a község 200-600 választóból álló külön választó-kerületekre osztandó fel.

A bizottsági tagok számának a 24. §. értelmében ujból lett megállapitása alkalmával a választó-kerületek szerinti beosztás is megfelelőleg kiigazitandó. Kiigazitható azonban időközben is, ha a törvényhatóság indokolt előterjesztésére a kiigazitást a belügyminister szükségesnek találja.

30. § Minden választó-kerület lehetőleg páros számban csak annyi bizottsági tagot választ, a mennyi a bizottságnak választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak a törvényhatóság összes választóihoz viszonyitott aránya szerint a kerületre esik.

31. § Választható mindaz, a kire nézve a 23. §-ban felsorolt kizárási okok fenn nem forognak.

Választó a törvényhatóság mindazon lakosa, a ki az országgyülési képviselőválasztásra jogosultak azon évre érvényes állandó névjegyzékébe felvétetett.

Ezen névjegyzékből az egyes választókerület választóit külön-külön betürendben az igazoló választmány állitja össze.

32. § A bizottság választás alá eső tagjai 5 évenkint 10 évre választatnak.

Az ezen törvény értelmében legelső alkalommal megválasztottak közül, az első öt év leteltével minden egyes választó-kerületre nézve külön eszközölt sorshuzás utján a választottak fele kilép.

Jövőre pedig minden öt év leteltével azok lépnek ki, a kik a szabályszerü 10 évet már kitöltötték.

A sorshuzást a közgyülésen az elnök eszközli.

A kilépett tagok ujra választhatók.

33. § Az, a ki elveszti időközben tagsági képességét, megszünik tagja lenni a bizottságnak, helye pedig, valamint az időközben elhunyt és leköszönt tagok helyei is, minden év végével töltetnek be azon kerület által, a mely által megválasztattak.

Vitás esetben elsőfokulag az igazoló, másodfokulag az állandó biráló választmány határoz.

34. § A bizottság választás alá eső tagjainak megválasztása csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállitása, illetőleg kiigazitása után történhetik.

A választás napját a közgyülés tüzi ki.

Az alispán, illetőleg a polgármester az igazolt tagok névsorát tájékozás végett közzétenni és a választás napját kellő időben kihirdetni köteles.

35. § Ha olyan választatik meg, a ki mint egyik legtöbb adót fizető már tagja a bizottságnak, az alispán, illetőleg polgármester azonnali felszólitására a végleges igazolástól számitott 15 nap alatt köteles az iránt nyilatkozni, hogy elfogadja-e a választást.

Ha a választást elfogadja, helye a sorrendben következő legtöbb adót fizető által pótoltatik.

Ha az elfogadás iránt határozottan nem nyilatkozik, ugy tekintendő, mint a ki a választást nem fogadta el.

36. § Az, a ki több helyen választatott meg, azon kerületet fogja képviselni, melyet az alispán, illetőleg polgármester azonnali felszólitásra a végleges igazolástól számitott 15 nap alatt teendő nyilatkozata szerint képviselni kiván.

Ha ez iránt határozottan nem nyilatkozik, ugy tekintendő, mint a ki azon választást fogadta el, melyben legtöbb szavazatot nyert.

A többi kerület ujból választ.

37. § A választás a szavazók nevének és lakhelyének nyilvános feljegyzése mellett személyesen beadott szavazatlapok által történik.

Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány bizottsági tagot a kerület választani jogositva van, az utólirott nevek számba nem vétetnek.

Ha többen egyenlő szavazatot nyertek, azon esetben a felett, hogy melyik legyen bizottsági tag, a választási elnök által kihuzott sors dönt.

38. § A választást a helyi viszonyokhoz képest egy vagy több kerületben, a közgyülés e czélra megválasztott küldötte mint elnök vezeti. A választók a választás megnyitásakor a küldött mellé négy bizalmi férfiut jelölnek ki maguk közül.

Ha e joggal élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat, valamint a jegyzőkönyvvezetőt a küldött nevezi ki.

A választásnál az érdekelt községek birái és jegyzői, illetőleg a hatósági közegek hivatalból jelen lenni s a szavazók azonosságára felügyelni kötelesek.

39. § A választás egy és ugyanazon kerületben egy napnál tovább nem tarthat.

Kezdődik reggeli 9 órakor és végződik este 4 órakor.

A határidőn tul szavazatot elfogadni nem szabad.

A választások vármegyékben három, törvényhatósági joggal biró városokban egy nap alatt valamennyi kerületre nézve befejezendők.

40. § A szavazatok összeszámitása nyilvánosan történik.

Az összeszámitás lehetőleg aznap befejezendő; ha ez nem lehetne, félbeszakittatik és másnapra tétetik át; a jegyzőkönyv és a beadott szavazatlapok a szavazatszedési szekrénybe záratnak, melyet a küldött és két bizalmi férfiu s vármegyékben a községek előljárói, törvényhatósági városokban a hivatalból jelen lenni köteles közegek lepecsételnek.

Az igy lepecsételt szekrény a község házánál a küldött által kirendelt s eskü alatt szolgáló két egyén őrizetére bizandó, a kikhez a bizalmi férfiak is csatlakozhatnak.

A választás eredményét a küldött azonnal kihirdeti.

41. § A választás folyamáról a lényeges mozzanatokra kiterjedő jegyzőkönyv vezettetik, melyben a kerület neve, a választás napja, a megnyitás és berekesztés órája és az összeszámitás eredménye kitétetik. A jegyzőkönyvet a választási elnök, a jegyző s a bizalmi férfiak aláirják s azt az elnök a szavazók névsorával s a lepecsételt szavazatlapokkal együtt az igazoló választmány elnökéhez juttatás végett az alispánnak, illetőleg polgármesternek azonnal megküldi.

Ha a bizalmi férfiak az aláirást megtagadják, ezen körülmény a jegyzőkönyvbe bevezetendő, a mi azonban a jegyzőkönyv hitelességére nézve befolyással nem bir.

42. § A választási eljárásra vonatkozó panaszok, illetőleg a megválasztott tag választhatási képessége ellen emelt felszólalások, a választástól számitott 15 nap alatt az igazoló választmányhoz nyujtandók be.

43. § Az igazoló választmány határozatai szabályszerüleg kézbesittetnek s a közgyülés által öt évre választott öt tagu állandó biráló választmányhoz a kézbesitéstől 15 nap alatt felebbezhetők, melynek elnöke a főispán, akadályoztatása esetében az alispán, illetőleg a polgármester.

Az állandó biráló választmánynak ugy a 28. és 33. §., mint ezen szakasz értelmében hozzá felebbezett ügyekben hozott másodfoku határozata ellen felfolyamodásnak helye nincs, s az a megállapitott névjegyzéket tudomásulvétel végett bemutatja a közgyülésnek.

A belügyminister részére azonban fentartatik azon jog, hogy a főispánnak vagy az állandó biráló választmány valamelyik tagjának a határozat hozatalától számitott 15 nap alatt tett felterjesztésére, az előfordult törvénysértések miatt az eljárást megsemmisithesse.

A megsemmisitett választás helyett az uj választást a közgyülés rendeli el.

44. § Az elnök, a bizalmi férfiak és a 38. §. szerint jelen lenni köteles hivatalos személyek s általában a szavazók a törvény különös oltalma alatt állanak.

A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazandók, melyek az országos képviselőválasztásoknál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a fennálló törvények szabványai szerint toroltatnak meg.

III. FEJEZET

A közgyülésekről

45. § Vármegyékben a közgyülés elnöke a főispán, akadályoztatása esetében az alispán; ha a főispán és alispán egyidejüleg akadályozva lennének, a főjegyző. Azt, hogy mindezeknek egyidejü akadályoztatása esetében ki elnököljön a közgyülésen, a törvényhatóságok a belügyminister jóváhagyása mellett szabályrendelettel állapitják meg.

Városi törvényhatóságokban a főispán, akadályoztatása esetében a polgármester elnököl a közgyülésen. Azt, hogy a főispán és polgármester egyidejü akadályoztatása esetében ki elnököljön a közgyülésen, a városi törvényhatóságok a belügyminister jóváhagyása mellett szabályrendelettel állapitják meg.

46. § A közgyülések számát és idejét a törvényhatóság, tekintettel a 17. §. intézkedéseire, szabályrendelettel állapitja meg, de minden tavaszszal a mult évi számadások megvizsgálása és minden őszszel a jövő évi költségvetés megállapitása végett közgyülést kell tartani.

Rendkivüli közgyülést a főispán, saját hatáskörében vagy közgyülési határozat folytán bármikor, az alispán és polgármester pedig csak kivételesen, t. i. ha a főispáni szék üres, vagy a főispán akadályozva van, a mutatkozó szükséghez képest hivhat össze. Rendkivüli közgyülésben csak oly ügyek tárgyalhatók, melyek a tárgysorozatban benfoglaltattak.

Az alispán, illetőleg polgármester a közgyülés határnapját s a felveendő tárgyak sorozatát vármegyékben legalább nyolcz nappal, városi törvényhatóságokban 24 órával a közgyülés előtt (a községi törvény 164. §-ában foglalt rendelkezések épségben tartása mellett) szabályszerüen kihirdetni köteles.

47. § A közgyülés hatásköréhez a következő ügyek tartoznak:

a) szabályrendeletek alkotása;

b) a közigazgatási járások és a törvényhatósági bizottsági tagokat választó kerületek alkotása;

c) a törvényhatósági, közlekedési vonalak, közművek, épitkezések és a közmunka feletti intézkedés;

d) kölcsönvételek;

e) törzsvagyon szerzése vagy elidegenitése, városi törvényhatóságokban a községi törvény korlátai között;

f) a költségvetési előirányzatok megállapitása s a zárszámadások megvizsgálása (vármegyékben az 1883. évi XV. tc., városi törvényhatóságokban a községi törvény rendelkezései szerint);

g) a tisztviselők, az állandó, igazoló, biráló és központi választmány, nemkülönben a közigazgatási bizottság választás alá eső tagjainak és egyes küldöttségeknek választása, s a fegyelmi törvény értelmében hivatalától felfüggesztett alispán, illetőleg polgármester helyettesitése;

h) tisztviselőknek ellenőrzése, felelősség alóli felmentése, ellenük a fegyelmi törvény értelmében vizsgálat elrendelése és azoknak hivataluktól felfüggesztése;

i) a tisztviselők, a segéd- és kezelőszemélyzet s a szolgák fizetésének szabályozása, felemelése vagy leszállitása (vármegyékben az 1883:XV. tc. korlátai között), nemkülönben azoknak végkielégitése és nyugdijazása;

k) uj hivatalok és állások felállitása és a régiek megszüntetése (vármegyékben az 1883:XV. tc. rendelkezéseinek szem előtt tartásával).

l) a törvényhatóság kezelése vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgáltatása és erre vonatkozó jelentések tárgyalása;

m) vármegyékben a községektől a törvény értelmében felterjesztett vagy felebbezett ügyek másodfoku elbirálása;

n) kérelmezési és levelezési jog gyakorlása;

o) inditványok tárgyalása;

p) a felirati jog gyakorlása;

q) mindazon ügyek, melyeket ezen, vagy más törvény avagy a törvényhatóság szabályrendelete kizárólag a közgyüléshez utasit.

48. § Vármegyékben a 47. §. a), b), c), d), e), f), i), k), m), pontjai alatt elősorolt ügyeknek és általában az önkormányzat fontosabb ügyeinek közgyülési tárgyalását a vármegye állandó választmánya késziti elő.

Az állandó választmány tagjainak számát a vármegye közgyülése állapitja meg s azokat saját tagjai köréből öt évre választja; elnöke a főispán, akadályoztatása esetében az alispán, esetleg ennek törvény szerinti helyettese a főjegyző; előadók a megyei jegyzők és a szakközegek.

Alelnökeit a választmány maga választja, ügyrendjét maga alkotja s együtt vagy szakosztályokra oszolva tanácskozván, a hozzáutasitott tárgyakra nézve inditványoz és javaslatot tesz.

Megyei tisztviselők az állandó választmány alelnökeivé nem választhatók.

Megyei kültisztviselők és a községi előljáróság tagjai az állandó választmánynak nem lehetnek tagjai, a megyei kültisztviselők azonban, ha az állandó választmány kivánja, felvilágositások megadása végett megjelenni tartoznak.

Városi törvényhatóságokban az ezen szakasz értelmében az állandó választmányra ruházott teendőket a városi tanács a főispán, s ennek akadályoztatása esetében a polgármester elnöklete alatt teljesiti.

49. § A közgyülést az elnök nyitja meg és zárja be.

A tanácskozást az elnök vezeti, a rend fentartása felett az elnök őrködik, s a kérdést szavazásra az elnök tüzi ki.

Szavazás előtt a kérdés megállapitásához szólni a tagoknak jogában áll.

A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha az elnök vagy tiz bizottsági tag kivánja, a kérdés felállás és ülvemaradás utján szavazással döntetik el; azon esetben pedig, midőn valamely törvény különösen rendeli, vagy husz tag irásban beadott kivánatára, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni tartozik.

Az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazategyenlőség esetében az ő szava dönt.

50. § A közgyülésen a jelenlevők határoznak.

A ki a törvényhatóság közjavadalmait bérli vagy azzal szerződési viszonyban vagy perben áll, a törvényhatóság közjavadalmaira vonatkozó vagy a szerződési viszonyból eredő ügyek feletti tárgyalásban részt nem vehet, sem a határozat hozatalához szavazatával nem járulhat.

Nem vehetnek részt a tárgyalásban, sem szavazatukkal a határozat meghozatalához nem járulhatnak: a megyei törvényhatósági bizottságnak községi előljáró tagjai akkor, a midőn tisztviselőknek ellenőrzése, felelősség alól való felmentése, ellenük a fegyelmi törvény ételmében vizsgálat elrendelése, avagy azoknak hivataluktól való felfüggesztése forog szőnyegen.

Általában minden tagja a bizottságnak csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyekben közvetlenül érdekelve nincs.

A hallgatóság számára elkülönitett hely jelölendő ki.

Rendes közgyüléseken a tárgysorozat összeállitása után beérkezett rendeletek, átiratok és jelentések, valamint a napirendre kitüzött tárgyakkal össze nem függő önálló inditványok is tárgyalhatók, ha azok 24 órával előbb a közgyülésen vagy az elnökségnél bejelentettek, s egyszersmind a jegyzői hivatalban vagy más alkalmas helyen közszemlére kitétettek.

Máskülönben az ügyrendet jelen törvény korlátai között maga a törvényhatóság szabályrendelettel állapitja meg s ezen szabályrendeletben az iránt is intézkedik, hogy mely esetben van helye a hallgatóság eltávolitásának.

51. § A közgyülésen üléssel és szavazattal birnak, habár nem volnának is tagjai a bizottságnak, vármegyékben az alispán, fő- és aljegyzők, tiszti fő- és alügyészek, árvaszéki elnök és ülnökök, főorvos, főszolgabirák, pénztárnokok, központi számvevők, levéltárnokok s a rendezett tanácsu városok polgármesterei;

városi törvényhatóságokban a polgármester, fő- és aljegyzők, rendőrkapitány, tanácsnokok, tiszti fő- és alügyészek, árvaszéki elnök és ülnökök, főorvos, főmérnök, pénztárnokok, számvevők, közgyám és levéltárnokok.

E joggal azonban a tisztviselők akkor, a midőn saját tényükről van szó, nem élhetnek.

Ezeken kivül a megyei közgyülésen ülés és szavazattal bir az illető törvényhatóság területén rendszeresitett államépitészeti hivatal főnöke.

52. § A többi tisztviselők általában és a tiszteletbeli tisztviselők is, a közgyüléseken felszólalhatnak, s ha felhivatnak, felszólalni kötelesek, de szavazattal csak azon esetben birnak, ha egyébként bizottsági tagok.

53. § Ha valamelyik tisztviselő ellen fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat vagy a hivatalától való felfüggesztés forog szóban: a szavazás titkosan történik.

54. § A ki a tanácskozás méltóságát vagy a gyülés egyes tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, valamint a ki a tanácskozást megintés és azt követő rendreutasitás után is tartósan zavarja, még azon ülés folyama alatt széksértési kereset alá vonathatik, s a gyülés által a felebbezés kizárásával 100 forintig terjedhető s közigazgatási uton behajtható birsággal büntettethetik, fenmaradván a büntető törvények sulya alá eső cselekményekre nézve a későbbi megtorlás joga.

55. § A közgyülésről vezetett jegyzőkönyvek rendszerint a másnapi ülésben a közgyülés által, az utolsó napi ülésről vezetett jegyzőkönyvek pedig legkésőbb három nap alatt vagy az erre kitüzött hitelesitő közgyülésben, vagy az e czélra a közgyülés által megbizott küldöttség által hitelesittetnek.

A hitelesités helye, napja és órája az utolsó napi ülésben kihirdetendő s a hitelesités nyilvánosan eszközlendő.

A közgyülési jegyzőkönyvek hiteles másolatai a belügyministerhez a hitelesitéstől 30 nap alatt, egyes jegyzőkönyvek pedig egyik vagy másik minister kivánatára rögtön felterjesztendők.

IV. FEJEZET

A főispánról

56. § A vármegyék és a törvényhatósági joggal biró városok élén a főispán áll, kit a belügyminister előterjesztésére a király nevez ki és ment fel.

57. § A főispán a végrehajtó hatalom képviselője, mint ilyen:

A) a törvényhatóság területén, a törvénykezési közegek kivételével ott működő összes állami közegeket illetőleg:

azok eljárására vonatkozólag az illetékes ministerhez jelentéseket tehet s annak felszólitására ezt tenni köteles is, mely végből a törvénykezési közegek kivételével bármely állami közegtől egyes concret esetekre vonatkozólag felvilágositásokat kivánni van jogositva; ha a vezetése alatt levő törvényhatóság területén ezen közegeknél az előléptetés vagy új kinevezés esete fordul elő, jogositva van ajánlatot tenni, ha pedig fontosabb állások betöltéséről van szó, a főispán a vezetése alatt levő törvényhatóság területére kineveztetni vagy ott előléptetni szándékolt egyénre nézve az illető minister által meg is hallgattatik, a midőn netán fenforgó észrevételeit nyolcz nap alatt előterjeszteni köteles.

Melyek tekintendők ily fontosabb állásoknak, a ministerium rendeletileg állapitja meg.

B) A törvényhatósági közigazgatást illetőleg:

ellenörzi a törvényhatósági önkormányzatot és őrködik a törvényhatóság által közvetitett állami közigazgatás érdekei felett, e végből:

a) vármegyékben minden rendes közgyülés előtt, városi törvényhatóságokban pedig évenkint legalább kétszer számonkérő széket tart. A számonkérő szék tagjai, a főispánon mint elnökön kivül, vármegyékben az alispán, főjegyző, főügyész és az állandó választmány alelnökei; városi törvényhatóságokban a polgármester, főjegyző, tiszti ügyész, tanácsnokok és a közgyülés által e czélra évenként választandó két bizottsági tag. A főispán a számonkérő szék eredményéhez képest szükséges intézkedéseket megteszi, a tapasztaltakról és kiadott rendeleteiről, a jegyzőkönyv másolata és tevékenységi kimutatás felterjesztése mellett a belügyministerhez nyolcz nap alatt jelentést tesz, a jegyzőkönyvet pedig a legközelebbi közgyülés elé terjeszti;

b) megvizsgálja legalább egyszer évenkint ugy a központi, mint a kültisztviselők hivatalos eljárását és ügykezelését a helyszinén s megtekinti, a hányszor jónak látja, az alispánhoz vagy polgármesterhez, nemkülönben a kültisztviselőkhöz érkezett kormány- és felsőbb hatósági rendeleteket s más beadványokat, valamint az azok alapján tett intézkedéseket; és a tapasztaltakhoz képest figyelmeztetéseit megtéve, ezen §. i) pontjában meghatározott módon rendelkezik; ezen felül egyes községekben is megtekinti a hivatalos eljárást és ügykezelést, és a tapasztalt hiányok megszüntetése iránt az illetékes hatóságok utján intézkedik;

c) a fegyelmi törvény értelmében a hanyag vagy vétkes tisztviselő ellen, a mennyiben az nem tagja a közigazgatási bizottságnak, vizsgálatot rendelhet s azt felfüggesztheti hivatalától;

d) a felfüggesztett tisztviselőket az alispán, illetőleg a polgármester kivételével ideiglenesen másokkal helyettesiti;

e) indokolt felterjesztést tesz a kormánynak, ha az alispán vagy polgármester valamely kormányrendeletet végrehajthatónak nem vél (68. §. c) pont és 73. §. d) pont), mely felterjesztéshez az alispán, illetőleg polgármester nyilatkozata is csatolandó;

f) a kijelölés jogát a választás utján betöltendő tiszti állások betöltésénél, valamint a hivatalától felfüggesztett alispán, illetőleg polgármester helyettesitésénél a 82. §. értelmében gyakorolja;

g) kinevezi a 80. §-ban megnevezett s a mutatkozó szükséghez képest a tiszteletbeli tisztviselőket s vármegyékben a segéd- és kezelő-személyzet tagjait, nemkülönben a járási irnokokat; a mennyiben pedig a segéd- és kezelő-személyzet valamely tagjának más munkakörrel való megbizását s a járási irnokoknak más járásba való áthelyezését a közszolgálat érdekéből szükségesnek találja, ez iránt az alispán, illetőleg az érdekelt főszolgabirák meghallgatása mellett saját hatáskörében intézkedik;

h) a szolgabirákat, az alispán, esetleg az érdekelt járási főszolgabirák meghallgatása után, járásokba beosztja és a mutatkozó szükséghez képest időközben egyik járásból a másikba áthelyezi;

i) az illető minister felhivására vagy saját hatáskörében a jelen §-ban körülirt ellenőrzési és felügyeleti körön belül az alispánhoz, illetőleg polgármesterhez, s általuk a törvényhatósági és községi közegekhez rendeleteket bocsáthat ki, jelentéseket pedig mindezektől közvetlenül is kivánhat.

Ha az alispánnak, illetőleg polgármesternek a főispáni rendelet végrehajtása ellen aggályai vannak, 24 óra alatt a főispán utján a belügyministerhez előterjesztéssel élhet, mely előterjesztést a főispán további 24 óra alatt indokolt jelentés kiséretében felterjeszteni köteles.

Oly esetekben azonban, midőn az állam érdeke halaszthatlan intézkedéseket követel, a főispán rendeleteinek végrehajtását követelheti, s ha az alispán vagy nincs a helyszinén, vagy a rendeletet kiadni nem akarja, közvetlenül is intézhet rendeleteket a törvényhatósági és községi közegekhez;

k) a főispán, ha valamely közgyülési határozatot a törvény vagy valamely ministeri rendeletbe ütközőnek, vagy az állam érdekeire sérelmesnek vél, annak felülvizsgálat végett leendő felterjesztését elrendelheti s erről az illető ministernek indokolt jelentést tesz.

Ily határozat az 5. §-ban emlitett határozatokhoz képest szintén csak ministeri jóváhagyás után hajtható végre;

l) gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket valamely törvény a főispánra ruház.

58. § A főispán ezen hivatalánál fogva közvetlenül a ministernek van alárendelve; fizetése a törvényhatóság kiterjedése és népessége arányához képest a ministeri tanácsosi rangosztály két fokozata, egyéb járandósága, és igy, a mennyiben természetben lakása nincsen, szállásbére is ugyanezen rangosztály szerint állapittatik meg.

59. § Ki már előbb államtisztviselő volt és ebbeli szolgálata alapján nyugdijigényt nyert, az által, hogy főispán lesz, nemcsak el nem veszti szerzett nyugdijigényét, de a nyugdij kiszabásánál a főispáni hivatalban töltött szolgálati évei is beszámittatnak s reá nézve az 1885. évi XI. t. -czikk szabványai érvényesek.

Ha azonban, mielőtt összes szolgálati évei nyugdijképessé tették volna, mentetik fel főispáni hivatalától, kivévén, ha az állam szolgálatában előbbi és főispáni állásának megfelelő más alkalmazást nyert:

a) ha mint főispán már öt éven át működött, a nyugdij szempontjából ugy tekintetik, mintha összesen 10 évet szolgált volna;

b) ha pedig rövidebb ideig volt főispán, de összes szolgálati ideje az öt évet meghaladja, fizetésének 20%-át nyeri nyugdijképen. Ha összes szolgálata öt évet sem tesz ki: főispáni szolgálata által egy évi, vagy a mennyire már főispánná lett kinevezése előtt egy évi végkielégitési igényt szerzett volna, két évi fizetésének megfelelő végkielégitésre nyer igényt.

Az, ki a fentebbiek szerint elfogadhatott más hivatalt visszautasitja, a különleges igényt elveszti, s reá nézve az 1885:XI. tc. rendelkezései alkalmazandók.

Azon főispán, ki előbb nem volt állami tisztviselő, ha a belügyminister által elfogadásra ajánlott lemondás vagy a belügyminister által hivatalból tett felterjesztés alapján mentetik fel állásától, az esetben, ha legalább három évet töltött a hivatalban, egy évi, ha három éven tul, de nem egészen hat évet szolgált, két évi fizetésének megfelelő végkielégitést kap; ha pedig hat éven felül szolgált, nyugdijazás szempontjából ugy fog tekintetni, mintha teljes 10 évet szolgált volna. Ha azonban a főispán önként mond le és lemondását akkor is fentartaná, midőn azt belügyminister elfogadásra nem ajánlja és őt hivatalának folytatására irásban felszólitja, kedvezményezett nyugdijigényét elveszti, s az 1885. évi XI. törvénycikkben szabályozott eljárás alá esik.

Ha pedig akármelyik főispán felmentését a belügyminister oly tény alapján ajánlja, mely az általános nyugdijtörvény szerint az ellátási igény elvesztését vonja maga után, a főispán ezen minőségben eltöltött szolgálati idő alapján sem tarthat jogot nyugdijra, avagy végkielégitésre.

A fentebbiek kivételével a nyugdijazás, illetve végkielégitésre nézve a főispánnal, valamint özvegyével és árváival szemben az államtisztviselőkre nézve fennálló szabályok alkalmazandók.

60. § A főispán a közgyülés előtt a szokott esküt teszi le.

61. § A belügyminister felhatalmaztatik, hogy a főispánok mellé a szükséghez képest titkári állásokat rendszeresitsen.

Hogy ezen titkári állások mily számmal és mely törvényhatóságokban rendszeresittessenek, az iránt évenkint az állami költségvetés utján tétetik intézkedés.

A főispáni titkár a belügyminister által neveztetik ki, a ministeri fogalmazók és segédfogalmazók rangosztályába tartozik, ezekkel egyenlő fizetéssel és lakpénzzel, esetleg természetbeni lakással.

Ugy kinevezését mint előléptetését, vagy egyik főispán mellől a másikhoz áthelyezését a belügyminister, az illető főispán, esetleg főispánok meghallgatásával eszközli.

A belügyministeriumban legalább két évig szolgált segédfogalmazóknak és fogalmazó-gyakornokoknak a főispáni titkári állások betöltésénél előnyük van, s ezek főispáni titkárrá kineveztetésük esetében a belügyministeriumban szerzett igényeiket el nem vesztik.

62. § A főispán külön pecsétje az ország czimere, mely az illető törvényhatóság vagy törvényhatóságok nevét tartalmazó köirattal látandó el.

63. § A főispáni állások száma a 70-et meg nem haladhatja.

Két, vagy kivételesen több törvényhatóság főispáni teendői állandóan vagy ideiglenesen egy főispánra bizhatók.

Első osztályu fizetéssel járó főispáni állások ott rendszeresitendők, hol a főispán hatásköre állandóan két törvényhatóságra terjed ki és azok székhelye nem egy és ugyanaz, vagy hol a törvényhatóság vagy törvényhatóságok lélekszáma a 300,000-et meghaladja; a többiekben a másodosztályu fizetés jár.

Ki ideiglenesen két önálló főispánság teendőit viszi, pótlékul az ideiglenesen ellátott főispánság fizetése felét kapja, mely pótlék azonban nyugdijazás vagy végkielégités esetén be nem számitható.

Melyek az állandóan összecsatolt főispánságok s mely főispánságok tartoznak az első, s mely a második osztályba, azt a belügyminister évről-évre a költségvetéssel együtt terjeszti a törvényhozás elé.

64. § Ha a törvényhatóság a 19. §. vagy az alispán, illetőleg polgármester a 68. §. d), illetőleg 73. §. e) pontja alatt megszabott törvényes kötelességét megszegi, vagy pontosan nem teljesiti: a ministerium felhatalmazhatja a főispánt, hogy a törvényhatóság mindazon tisztviselőivel és közegeivel, kikre a végre nem hajtott rendelet végrehajtásánál szüksége van, közvetlenül rendelkezhessék.

Ezen esetben a tisztviselők és közegek a főispánnak a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesiteni kötelesek s e miatt a törvényhatóság által feleletre nem vonathatnak.

65. § A 64. §. eseteiben a főispán a nem engedelmeskedő tisztviselőket s közegeket vizsgálat alá vonhatja, hivataluktól fölfüggesztheti vagy elmozdithatja, mely utóbbi esetben másokkal véglegesen helyettesitheti.

Az ekként helyettesitett tisztviselők és közegek a következő általános tisztujitásig megmaradnak állásaikon s jogok és kötelezettségek tekintetében a többi tisztviselőkkel teljesen egyenlők.

Az elmozditott tisztviselővel szemben a nyugdijigényre nézve ugyanazon eljárás követendő, melyet az illető törvényhatóság szabályrendelete a fegyelmi uton elmozditott tisztviselő nyugdijigényére nézve megállapitott.

66. § A kormányrendelet végrehajtásával a főispán kivételes hatalma legott véget ér.

A törvényhatóság, ha sérelmesnek tartja a kormány eljárását, a képviselőháznál kereshet orvoslást.

V. FEJEZET

A törvényhatósági közegekről

67. § A vármegye központi tisztviselői:

az alispán,

a főjegyző s az aljegyzők,

a tiszti főügyész s az alügyészek,

az árvaszéki elnök és ülnökök,

a főorvos,

a főpénztárnok, esetleg külön gyám- vagy más pénztárnok,

az ellenőr,

a főszámvevő, esetleg alszámvevők,

a levéltárnok,

az árvaszéki nyilvántartó,

az árvaszéki könyvvezető,

az állatorvos.

Kültisztviselők: a főszolgabiró és szolgabiró s a helyi viszonyokhoz képest a járási orvos, járási állatorvos, járási számvevő.

A rendezett tanácsu városok polgármesterei a vármegyével szemben ugyanazon tekintetek alá esnek, mint a járási főszolgabirák.

A központi tisztviselők a vármegye székhelyén, a kültisztviselők a járás székhelyén, a rendezett tanácsu városok polgármesterei ott helyben kötelesek lakni.

A hol a járási orvos, járási állatorvos, vagy járási számvevő hatósága több szolgabirói járásra terjed ki, annak székhelyét a törvényhatóság állapitja meg.

A székhelyen lakás kötelezettségének életbeléptetésére a vármegye indokolt előterjesztése alapján a belügyminister a járási tisztviselők részére időhaladékot engedélyezhet.

68. § Az alispán a vármegye első tisztviselője, mint ilyen:

a) vezeti a vármegye nevében a közigazgatást, intézkedik minden ügyben, mely a közgyülés, közigazgatási bizottság vagy egyes közegek hatásköréhez utasitva nincs;

b) átveszi a vármegye közönségéhez intézett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket, folyamodványokat, pénz- és értékküldeményeket;

c) végrehajtja a kormány rendeleteit; ha azonban valamely rendeletet törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok között károsnak vagy épen kivihetetlennek vél, a főispánnak legfeljebb 24 óra alatt jelentést tesz (57. §. e)) s távollétében felir az illető ministerhez.

Ha a minister a felirat ellenében továbbra is fentartaná rendeletét és az alispán a ministeri leirat után sem érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezettnek: a főispánnak azonnal jelentést tesz s annak rendeletére - vagy ha távol van, annak nevében - a rendkivüli közgyülést nyolcz napra azonnal összehivja s a rendeletet a közgyülés elé terjeszti, mely azt rögtön felvenni és tárgyalni köteles;

d) végrehajtja a kormány azon rendeleteit, melyek a 19. §. szerint azonnal és feltétlenül végrehajtandók s eljárásáról a végrehajtás után a legközelebbi közgyülésnek jelentést tesz;

e) végrehajtja a közgyülés határozatait;

f) foganatositja a főispánnak az 57. §. i) pontja alapján kiadott utasitásait, ha azonban azok végrehajtása ellen aggályai vannak, 24 óra alatt a főispán utján a belügyministerhez előterjesztéssel élhet, melyet a főispán további 24 óra alatt felterjeszteni köteles;

g) aláirja sajátkezüleg a törvényhatóság nevében kiállitott okmányokat, leveleket és felterjesztéseket;

h) őrködik, hogy a kormányrendelet ellen intézett felirat három nap alatt felterjesztessék (19. §.):

i) őre a törvényhatóság pecsétjének;

k) utalványoz a házi pénztárra a költségvetés korlátai között;

l) rendelkezik a törvényhatóság tisztviselőivel, a segéd- és kezelő-személyzettel s ha hivatalos kötelességének teljesitésében - vagy valamely hivatalos megbizásban - egyik vagy másik pontosan el nem jár, a teendők teljesitésével más rendes vagy tiszteletbeli tisztviselőt biz meg s azt a házi pénztárból a hanyag tisztviselő fizetésére utalványozott napidijakkal látja el;

m) a főjegyző, főügyész, árvaszéki elnök és főorvos kivételével ugy a központi, mint a járási tisztviselőkkel, valamint a segéd- és kezelő-személyzet tagjaival és a járási irnokkal, nemkülönben a községi közegekkel szemben, szolgálati engedetlenség és kisebbfoku hanyagság esetében, az illetőnek meghallgatásával, de a felebbezés kizárásával annyiszor-mennyiszer rendbüntetést alkalmazhat, mely áll tisztviselőknél 10 frtig, a segéd- és kezelő-személyzet tagjainál és járási irnoknál, valamint a községi közegeknél 5 frtig terjedhető és a megyei, illetőleg községi-jegyzői nyugdijalapra forditandó pénzbüntetésből; fenmaradván a fegyelmi törvények sulya alá eső vétségekre nézve a későbbi felelősségre vonás joga;

n) intézkedik a katona-elszállásolási ügyekben;

o) intézkedik a karhatalom kirendelése iránt;

p) felfogadja és elbocsátja a törvényhatósági szolgákat, kik különös tekintettel a kiszolgált katonákra és honvédekre, illetőleg az 1873. évi II. tc. rendelkezéseire is, ha hiven teljesitik kötelességeiket, élethossziglan alkalmaztatnak;

q) havonkint legalább egyszer előzetes értesités nélkül beható gondossággal megvizsgálja a vármegye pénztárait (házi és gyámpénztárt, s a vármegye kezelése alatt álló alapok és alapitványok stb. pénztárait) a főügyész, árvaszéki elnök és főszámvevő közbenjöttével, és a tapasztaltakról a jegyzőkönyv bemutatása mellett, a számonkérő széknek és a közgyülésnek jelentést tesz;

r) a községek belső ügyvitelének és pénzkezelésének időszakonkinti megvizsgálásáról gondoskodik;

s) intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról ugy a törvényhatósági bizottságnak, mint a főispánnak minden rendes közgyülésen tüzetes jelentést tesz; ezenkivül a főispánnak annyiszor-mennyiszer egyes ügyekre vonatkozólag és a vett utasitások miként lett foganatositásáról esetről-esetre részletes jelentést tesz;

t) intézkedik a közgyülési tárgyaknak az állandó választmány által előkészitéséről s az egyes ügydarabok teljes felszereléséről;

u) eljár mindazon ügyekben, melyeket egyik vagy másik törvény az alispánra biz.

Egyesek az alispánnak sérelmes határozatai ellen a kézbesitéstől számitott nyolcz nap alatt felebbezéssel élhetnek.

69. § A főjegyző és aljegyzők a közgyülés, az állandó, az igazoló és biráló választmány, a közigazgatási bizottság, valamint ideiglenes szakbizottságok s küldöttségek jegyzőkönyveit viszik.

A határozatokat, a közgyülési és alispáni felterjesztéseket, jelentéseket, leveleket s rendeleteket fogalmazzák.

A törvényhatóság nevében kiállitandó okmányokat elkészitik s a közgyülésen a tárgyakat előadják.

Az alispán akadályoztatása esetében, vagy ha az alispáni szék üres, az alispáni teendőket a főjegyző teljesiti.

Ha az alispán hivatalától felfüggesztetik, a közgyülés által leendő helyettesitéséig színtén a főjegyző teljesiti az alispáni teendőket.

70. § A tiszti fő- (illetőleg al- vagy árvaszéki) ügyész a törvényhatóság jogtanácsosa.

Véleménye olyan ügyben, melynél a jogi szempont a döntő, határozathozatal előtt mindig meghallgatandó.

Őre a törvényeknek, a törvény erejével biró szokásnak, a törvényhatóság szabályrendeleteinek az önkormányzatban és a közgyüléseken, mely tisztében a törvényhatóság bármely határozata ellen az illető ministerhez a főispán utján felebbezéssel élhet.

Képviseli a törvényhatóságot magánügyeiben.

Meginditja a széksértési kereseteket s inditványozza a kiszabandó birság mennyiségét.

Eljár a megyei tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet, valamint a községi közegek elleni fegyelmi ügyekben.

Az egyenes és közvetett adók, valamint az azok módjára behajtandó tartozások biztositásánál és behajtásánál a kincstár jogi képviseletét a fennálló törvények értelmében ellátni tartozik.

Hivatásával összeütközésben nem álló magánügyködést a törvényhatóság előzetes beleegyezésével csak annyiban folytathat, a mennyiben ez által hivatalos teendőinek pontos teljesitésében nem akadályoztatik.

71. § A főszolgabiró a járás első tisziviselője.

Felügyel a hatósága alatti községekre és gyakorolja azon jogokat és teljesiti azon kötelességeket, melyeket a törvény és szabályrendeletek reá ruháznak.

A községi közegekkel szemben szolgálati engedetlenség és kisebbfoku hanyagság esetében az illetők meghallgatásával, de a felebbezés kizárásával, annyiszor-mennyiszer rendbüntetést alkalmazhat, mely áll: 5 frtig terjedhető és a község-jegyzői nyugdijalapra forditandó pénzbüntetésből; fenmaradván a fegyelmi törvények sulya alá eső vétségekre nézve a későbbi felelősségre vonás joga.

Utasitásait - a mennyiben ezen vagy más törvény kivételesen másként nem intézkedik - az alispántól és az alispán utján veszi s közvetlenül azzal érintkezik.

Külön pecséttel bir, a törvényhatóság czimerével s a járás nevét tartalmazó körirattal.

Teendőinek pontos ellátására a főispán által az 57. §. h) pontja szerint hozzá beosztott szolgabiróval és a főispán által a szükséghez képest kinevezett közigazgatási gyakornokkal és járási irnokkal esetleg az általa megyehatósági engedély folytán felfogadott és bármikor elbocsátható dijnokkal rendelkezik.

Egyesek a főszolgabirónak a törvény és szabályrendeletek által körülirt hatáskörében önállólag hozott sérelmes határozatait 8 nap alatt, s a mennyiben egy vagy más törvény másként nem rendelkezik, az alispánhoz felebbezhetik.

72. § A vármegyékben a többi tisztviselő hatáskörét, mint szintén a segéd- és kezelő-személyzet létszámát és szervezetét, az 1883:XV. tc. korlátai között belügyministeri jóváhagyás mellett, a vármegye maga állapitja meg.

73. § Városi törvényhatóságok első tisztviselője a polgármester, ki mint ilyen:

a) elnöke a tanácsnak;

b) intézkedik azon ügyekben, melyek a törvény vagy szabályrendeletek értelmében a polgármester hatásköréhez tartoznak;

c) átveszi a városhoz érkezett kormányrendeleteket, leveleket, jelentéseket, folyamodványokat, pénz- és értékküldeményeket;

d) végrehajtja a kormány rendeleteit; ha azonban valamely rendeletet törvénybe ütközőnek vagy a helyi viszonyok között károsnak vagy épen kivihetetlennek vél: a főispánnak legfeljebb 24 óra alatt jelentést tesz (57. §. e) pont) s távollétében felir az illető ministerhez.

Ha a minister e felirat ellenében továbbra is fentartaná rendeletét és a polgármester a ministeri leirat után sem érezné magát a rendelet végrehajtására kötelezettnek: a főispánnak azonnal jelentést tesz s annak rendeletére, vagy ha távol van, annak nevében a rendkivüli közgyülést harmadnapra összehivja s a rendeletet a közgyülés elé terjeszti, mely azt rögtön felvenni és tárgyalni köteles;

e) végrehajtatja a kormány azon rendeleteit, melyek a 19. §. szerint azonnal és feltétlenül végrehajtandók s eljárásáról a végrehajtás után a legközelebbi közgyülésnek jelentést tesz;

f) foganatositja a főispánnak az 57. §. i) pontja alapján kiadott utasitásait; ha azonban a polgármesternek azok végrehajtása ellen aggályai vannak, 24 óra alatt a főispán utján a belügyministerhez előterjesztéssel élhet, melyet a főispán további 24 óra alatt felterjeszteni köteles;

g) aláirja sajátkezüleg a törvényhatóság nevében kiállitott okmányokat, leveleket és felterjesztéseket;

h) őrködik, hogy a kormányrendelet ellen intézett felirat 3 nap alatt felterjesztessék (19. §.);

i) őre a törvényhatóság pecsétjének;

k) rendelkezik a város tisztviselőivel, a segéd- és kezelő-személyzettel, s ha hivatalos köteleségeinek teljesitésében vagy valamely hivatalos megbizásban egyik vagy másik pontosan el nem jár, a teendők teljesitésével más tisztviselőt biz meg s azt a házi pénztárból a hanyag tisztviselő fizetésére utalványozott napidijakkal látja el;

l) a főjegyző, a tiszti ügyész, árvaszéki elnök, rendőrkapitány, főorvos és tanácsnokok kivételével a tisztviselőkkel, valamint a segéd- és kezelő személyzet tagjaival szemben, szolgálati engedetlenség és kisebbfoku hanyagság esetében az illetők meghallgatásával, de a felebbezés kizárásával, annyiszor-mennyiszer rendbüntetést alkalmazhat, mely áll: tisztviselőknél 10 forintig, a segéd- és kezelőszemélyzet tagjainál 5 forintig terjedhető és a törvényhatósági nyugdijalapra forditandó pénzbüntetésből; fenmaradván a fegyelmi törvények sulya alá eső vétségekre nézve a későbbi felelősségre vonás joga;

m) felfogadja és elbocsátja a törvényhatósági szolgákat, kik különös tekintettel a kiszolgált katonákra és honvédekre, illetőleg az 1873:II. tc. rendelkezéseire is, ha hiven teljesitik kötelességeiket, élethossziglan alkalmaztatnak;

n) a törvényhatósági bizottságnak és a főispánnak minden rendes közgyülésen intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról tüzetes jelentést tesz; ezen kivül a főispánnak annyiszor-mennyiszer egyes ügyekre vonatkozólag és a vett utasitások miként lett foganatositásáról esetről-esetre részletes jelentést tesz;

o) intézkedik a közgyülési tárgyaknak a tanács által előkészitéséről és az egyes ügydarabok teljes felszereléséről:

p) eljár mindazon ügyekben, melyeket egyik vagy másik törvény a polgármesterre ruház.

Egyesek a polgármesternek sérelmes határozatai ellen, a kézbesitéstől számitott 8 nap alatt felebbezéssel élhetnek.

74. § A tanács a városi törvényhatóság végrehajtó közege ugy az állami közigazgatás, mint az önkormányzat körében; egyszersmind önálló közigazgatási hatóság mindazon ügyekben, a melyek a törvények vagy szabályrendeletek szerint első- vagy másodfokban illetékességéhez tartoznak és melyek sem a közgyülésnek, sem más hatóságnak fentartva nincsenek.

Ezen kivül a tanács vezeti s intézi a város gazdasági ügyeit a közgyülés határozataihoz képest, ezeknek keretében gondoskodik a város közvagyonának s jövedelmeinek fentartásáról és hasznositásáról, ezeknek nyilvántartásáról és a városi pénztárak, valamint a városi törvényhatóság felügyelete alatt levő alapok szabályszerü kezeléséről, az ezekre vonatkozó számadások elkészitéséről és megvizsgálásáról; továbbá utalványoz a házi pénztárra a számvevőség meghallgatása mellett a költségelőirányzat korlátai között és végre előkésziti, esetleg az illető szakbizottságok közremüködése mellett, a 47. §. a), b), c), d), e), f), i), k) pontja alatt elősorolt ügyeknek, valamint általában az önkormányzat és a városi gazdászat fontosabb ügyeinek közgyülési tárgyalását.

75. § A tanács határozatai közigazgatási ügyekben közvetlenül az illető ministerhez vagy a közigazgatási bizottsághoz, a város javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyekben pedig a közgyüléshez s onnan a belügyministerhez, a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt felebbezhetők.

A felebbezés a tanácshoz adandó be s a tanács köteles azt 8 nap alatt a felsőbb hatóságokhoz, illetőleg a legközelebbi közgyüléshez beterjeszteni.

76. § A városi tanács áll: a polgármesterből, rendőrkapitányból, tanácsnokokból, főjegyzőből és főügyészből; a rendőrkapitány azonban az általa hozott s a tanácshoz felebbezett határozatok felülbirálásában, valamint a város pénzügyeit, javadalmait, vagyonát és gazdászatát érdeklő ügyek elintézésében részt nem vehet.

A tanács felhivására a városi törvényhatóság bármely tisztviselője köteles a tanácsülésben megjelenni s a szükséges felvilágositást megadni; viszont köteles a tanács, midőn valamely szakközeg szakmájához tartozó fontosabb ügyek tárgyalandók, az illető szakközegeket a tanácsülésbe a mondott czélból meghivni.

Érvényes határozat hozatalára az elnökön kivül legalább két tanácstag jelenléte szükséges; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Érdemleges határozatot nem igénylő folyó vagy közbeneső intézkedéseket a tanácsülésen kivül, az illető előadó tanácstag és a polgármester vagy helyettese egyetértőleg s együttes felelősségük mellett tehetnek a tanács nevében.

77. § Különben a törvényhatósági joggal biró városok azon szervezetet, mely által saját belügyeiket ellátni s a városi önkormányzatot gyakorolni kivánják, s ebből folyólag a tanácsnak s az egyes tisztviselőknek, közöttük a rendőrkapitánynak, az önkormányzatra vonatkozó hatáskörét, szakbizottságok szervezetét, a tisztikar, a segéd-, kezelő-, rendőr- és szolga-személyzet létszámát és fizetését, ugyszintén az egyes tisztviselők által az önkormányzat körében hozott határozatokra nézve a felebbezés módját, a helyi viszonyokhoz képest és jelen törvény korlátai között a belügyminister által helybenhagyandó szabályrendelettel maguk állapitják meg.

78. § Ugyanazon törvényhatóságnál (házi vagy gyámi) pénztárnoki, ellenőri, könyvelői és számvevői állásra nem alkalmazhatók: kik egymással egyenes fel- vagy lemenő rokonságban vagy harmadiziglen oldalrokonságban vagy másodiziglen sógorságban, továbbá fogadott szülei vagy gyermeki viszonyban állanak.

VI. FEJEZET

A tisztviselők választásáról

79. § A tisztviselők a 80. §-ban felsorolt kivételekkel, a törvényhatósági bizottsági közgyülés által és hat évre választatnak.

80. § A törvényhatósági főorvost, a rendőrkapitányt, a számvevőket, a levéltárnokokat, az árvaszéki nyilvántartókat és könyvvezetőket, a járási és kerületi orvosokat, a közigazgatási gyakornokokat, az állatorvosokat és a járási irnokokat, nemkülönben vármegyékben a segéd- és kezelő személyzet tagjait a főispán élethossziglan nevezi ki.

81. § A városi törvényhatóságokban a segéd- és kezelő-személyzet tagjai a törvényhatósági bizottság közgyülése átal és élethossziglan választatnak.

82. § A tisztujitó szék tartamára, ha általános a választás, a főispán jegyzőt és tiszti ügyészt helyettesit.

A jelöltek névsorát az 1883:I. tc. korlátai között és tekintettel az 1868:XLIV. tc. határozmányaira is, a kijelölő választmány állitja össze, mely áll: a főispánból mint elnökből, a közgyülés által választott 3 és a főispán által meghivott szintén 3 bizottsági tagból; szavazatok egyenlősége esetében az elnök szava dönt.

Minden állásra legalább 3 egyén jelölendő ki; e szabály alól eltérésnek csak akkor van helye, ha nem jelentkezett kijelölhető 3 egyén a betöltendő tiszti állásra.

A kijelölő választmány határozatait indokolni nem tartozik.

83. § Tisztujitáskor szavazattal birnak vármegyékben azon bizottsági tagok, kik a következő évre, - városi törvényhatóságokban pedig azok, kik a tisztujitás évére vétettek fel a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe, és az 51. §-ban felsorolt még tényleg müködő tisztviselők.

84. § A szavazás, mely 20 bizottsági tag irásban beadott kivánatára mindig elrendelendő, a főispán által kinevezett egy vagy több küldöttség előtt a szavazók nevének és szavazatának feljegyzésével, törvényhatósági joggal biró városokban szavazatlapok által megy végbe.

85. § Az alispán és polgármester általános szótöbbséggel választatik.

Ha általános szótöbbséget egyik sem nyer a jelöltek közül: uj szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert két jelölt között.

A többi tisztviselők viszonylagos szótöbbséggel választatnak.

86. § A tisztviselők a következő esküt teszik le:

Én N. N. esküszöm, hogy a királyhoz hü leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali előljáróimnak engedelmeskedem . . . hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem és a hivatali titkot megőrzöm. Isten engem ugy segéljen.

Ha a megválasztott azt nyilvánitaná, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, a következő fogadalmat kell letennie:

Én N. N. ünnepélyesen fogadom, hogy a királyhoz hü leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali előljáróimnak engedelmeskedem . . . hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesitem és a hivatali titkot megőrzöm.

87. § Az időközben megürült állások csak a következő rendes közgyülésen töltetnek be. Addig, ha elkerülhetetlenül szükséges, a főispán helyettesit.

88. § A vármegyék és városi törvényhatóságok ezen törvény életbelépte után egy év alatt nyugdij-intézet létesitéséről tartoznak gondoskodni.

A nyugdij-intézet szervezése, a nyugdijalap létesitése és kezelése iránt a törvényhatóságok az állammal és társtörvényhatóságokkal létesitendő viszonosság alapján és lehetőleg az 1885 évi XI. törvénycikk alapelvei szerint alkotandó, a belügyminister által megerősitendő szabályrendeletben intézkednek.

Ugyancsak szabályrendeletileg állapitja meg a törvényhatóság a tisztviselővel, a segéd- és kezelő személyzet tagjával szemben azon esetben követendő eljárás módozatait, ha az illető betegség vagy szellemi fogyatkozás folytán az arra illetékes hatóság által engedélyezett, egy évig terjedhető szabadságidő leteltével sem nyerte vissza munkaképességét.

Az ez iránt alkotott szabályrendelet a belügyminister jóváhagyása alá terjesztendő.

VII. FEJEZET

A bizottsági tagok és a tisztviselők felelősségéről

89. § A tisztviselő mindazon kárért, melyet hivatalos eljárásban akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak, községeknek vagy egyeseknek jogtalanul vagy illetéktelenül okozott, ha a kár szabályszerü jogorvoslattal elháritható nem volt, teljes kártéritéssel tartozik.

A kártéritési keresetek a törvénykezési rendtartás szerint illetékes biróság hatásköréhez tartoznak, mely azonban a kereset meginditásáról a felettes közigazgatási hatóságot értesiteni köteles.

Konok perlekedők a törvényhatóság valamely jótékony intézete javára 500 forintig emelhető pénzbirságra büntettethetnek s a perköltségekben elmarasztalandók.

90. § Ha a tisztviselő illetékes meghagyásból s a meghagyás szerint járt el, a kártalanitási keresetek mindig azok ellen intézendők, a kik a törvénytelen cselekényt elrendelték.

A bizottság azon tagjai, kik a törvénytelen határozathoz járultak, a károsult irányában egyetemlegesen felelősek, egymást közt azonban a kártéritésre egyenlően kötelezvék.

91. § Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselő vagyontalansága miatt kielégitést nem nyerhetne, vagy nem lehetne kideriteni, hogy a sérelmes határozatra kik szavaztak: a kárt visszkereseti jog fenmaradása mellett a törvényhatóság tériti meg. A közpénzt kezelő tisztviselők által okozott kárt azonban ezek után első sorban azok tartoznak viselni, a kik a pénzkezelésre törvény szerint felügyelni tartoztak, ha kötelességüket vagy épen nem, vagy nem szabály szerint teljesitették.

92. § A hivataloskodásból folyó felelősség mindaddig tart, mig a tisztviselő a törvényhatóság által a felelősség alól fel nem mentetett. E felmentés csak a törvényhatóság egyeteme iránt fennállott felelősséget szünteti meg, az okozott károkért, a magánjogi s bűnös cselekvényekért a büntető törvényekben meghatározott felelősség érintetlen marad.

93. § A tisztviselőknek s a segéd- és kezelőszemélyzet tagjainak fegyelmi és bűnvizsgálati uton való felelősségre vonása iránt külön törvények rendelkeznek.

94. § Tisztviselő olyan cselekvényért, melyet a törvény vagy illetékes felsőbb hatóság tett kötelességévé, fegyelmi uton felelősségre nem vonható.

VIII. FEJEZET

A vegyes és átmeneti intézkedésekről

95. § Törvényhatósági joggal biró városok a belügyminister engedélyével rendezett tanácsu városokká vagy nagyközségekké alakulhatnak át.

Ha az átalakulást a város lakosságának azon része kivánja, mely együttesen a városi összes egyenes államadónak felénél többet fizet, az átalakulás meg nem tagadható. A belügyminister minden átalakulás iránt külön törvényjavaslatot tartozik beterjeszteni.

96. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerium, az életbeléptetés idejének meghatározásával a belügyminister bizatik meg.

A törvény 24. §-ában a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre ujra megállapitására, továbbá a 29. §-ban a választókerületek beosztásának ugyancsak 10 évenkint kiigazitására, a 32. §-ban a választott bizottsági tagok 10 évi megbizatására, a 43. §-ban a biráló választmány és a 48. §-ban az állandó választmány tagjainak 5 évenként való választására vonatkozó rendelkezések, csak a legközelebbi általános népszámlálást követő évben az 57. §. h) pontjában foglalt rendelkezés, - kivéve ott, hol a gyakorlat ennek eddig is megfelelt, - csak a legközelebbi tisztujitáskor; a főispánok fizetésére és a főispáni titkárok alkalmazására vonatkozó rendelkezések (58. és 61. §-ok) 1887 január 1-jével; végül a 80. §. rendelkezései szintén csak az általános tisztujitáskor, a mennyiben pedig az azok által érintett egyes állások időközben megürülnek, ezek betöltésénél lépnek életbe.

Az életbeléptetéstől kezdve hatályukat vesztik az 1870:XLII. tc. és 1874:XXXIX. törvénycikk, valamint egyéb törvényeknek, kormányrendeleteknek és törvényhatósági szabályrendeleteknek ezen törvénynyel ellenkező rendelkezései.






CompLex Kiadó - Jogtár, Törvénytár, Céginfó, Cégkereső Complex     Jogszabálykereső     Jogtár, törvénytár     Céginformáció, cégkereső     Kapcsolat