Pesti László - Tarjányi Ferenc

Kerepesi temető



Fery Antal metszete
Fery Antal (1908-1994) metszete

A Kerepesi temető művelődéstörténeti oldalról alaposan feldolgozott terület. Jelen ismertető a Fiumei-úti sírkert vonatkozásában foglalkozik ezen zöldfelülettel.

1847. VI. 15-én határozták el egy új temető létesítését, mely 1849. IV. 1-én nyílt meg. Parcellabeosztása egyszerű volt, a Salgótarjáni úttal párhuzamosan 7 főút vezet, ezeket keresztutak tagolják, kialakítva a szabvány parcellákat, tervezője ismeretlen. A kápolnát Zofahl Lőrinc tervezte és építette 1857-ben. Karbantartását előbb magánvállalkozók végezték, de Hochhalt György idejében különösen elhanyagolt állapotba került, ezért a város 1861. I. 1-én saját kezelésébe vette. Az izraelita temető 1874-ben nyílt meg. A ravatalozó 1880-ban lett kész, tervezője Máltás Hugó, mai méretére az 1890-es éveiben bővítették. 1885-ben dísztemetővé nyilvánították, és tehermentesítésére megnyitották a Rákoskeresztúri köztemetőt. 1886-tól főleg gazdag polgárcsaládok temetkeztek ide. 1907-ben Bárczy István polgármester megszüntetni és lakásokkal beépíteni tervezte. 1928-ban művészparcellákat alakítottak ki.

Egy 1926-ban megjelent térkép szerint határvonalai a Juranics utca (a Kerepesi út felől), az Asztalos Sándor út (a Keleti pályaudvar sínpárjai), a Salgótarjáni út és a Fiumei út. Területe ekkor 920.800 négyzetméter. 1867 és 1910 között épültek a nagy mauzóleumok; az Árkádsor tervezője Gerle Lajos.

Fontos változás történt az 1920-30-as években, amikor Hegedűs Ármin az alaprajzot módosítva átlós utakat írt elő és az izraelita temető vonalában lévő út előtt egy ív alakú sétányt tervezett. Ez a művelet több parcellát részekre bontott s így alakultak ki az alátört parcellarészek, pl. 45/l. Ugyanekkor csökkent a terület, az izraelita temető innenső szélének vonalában új falat építettek. Az elkülönített részen egy régi épület stílusából következtetve a Taurus gumigyár bővült, ez az üzemterjeszkedés az 1950-es években ismétlődött. Az 1930-as években épülhetett a kertészet is. Az Asztalos Sándor utca felől az MTK sportpálya foglalt el nagy területet. A további földek, ahol a hajdani fasorok nyoma felismerhető, a temető tulajdonába maradtak.

Az eredeti és csökkent méretű sírkertbe 1941 végéig 305.944 halottat temettek. A II. világháború végén a korábban felhagyott helyen szükségtemetőt nyitottak. Ezen a helyen volt a görög katolikus temető is. A II. világháború nagy károkat okozott a művészi síremlékekben és a mauzóleumokban.

1952-ben a temetőt bezárták és megkezdték felszámolását. 1956-ban a Fővárosi Tanács Nemzeti Panteonná nyilvánította. 1959-ben elkészült a Munkásmozgalmi Panteon és több munkásmozgalmi parcellát nyitottak. A Kegyeleti Múzeum szó szerint páratlan gyűjteménnyel 1990-ben nyílt meg a Budapesti Temetkezési Intézet szervezésében és épületében. A ravatalozó épülete előtti szóróparcella 2000-ben kezdte meg működését.

Belvárosi Temető Udvar néven újból használatba vették a határoló fal túloldalán lévő, kertészet melletti parcellát, amivel a köztemető jelenlegi területe 554.876 négyzetméter. Az izraelita temetőt is hozzászámítva, az összterület 591.293 négyzetméter. A parcellái száma 58.

A falak mentén folyamatosan síremlékek vannak, ezek jele a főbejárattól számítva bal- és jobboldali kriptasor, a hátsó fal melletti résznek nincs külön neve. Említendő még, az izraelita temető végénél a talajszint az utca magassága alatt kb. 4 méterre van.

Leírása. Jura vörös mészkő lábazatra és hasonló fedlappal ellátott téglafal határalja, ezen a következő kapuk nyílnak: I. kapu, főbejárat, 1086 Budapest, Fiumei út 16. A II. és III. kapu arányosan elosztott ezen az útszakaszon. A IV. kapu a Salgótarjáni útról nyílik. A hátsó záró fal kapui: az izraeli temető főbejáratához; a kertészethez; a Belvárosi Temető Udvarhoz és Michelin Hungaria Kft. (gumigyár) telepéhez. Az izraelita temetőt a kertészet felől téglafal, a Salgótarjáni út felől előbb omladozó, mészkő fal, majd drótkerítés határolja. A köztemető sarkánál díszes kapuépület s a kerítésen még két kapu nyílik. A Belvárosi Temető Udvart íves osztatú szürke téglafal veszi körül egy kapuval és egy ajtóval. A vízvezetékkel és csatornával ellátott fő utak makadám burkolatúak és igény szerint aszfalt borításúak. A közönség kényelmét virágüzlet, ülőhelyek és a porta melletti WC szolgálják.

Fasorai a fővárosban a legszebbek közé tartoznak, fajai: akác, fekete dió, gömbakác, hárs, jegenyenyárak, korai juhar, lepényfa, ostorfa, platán, tornyos tölgy, vadgesztenye. Különösen szép növény-együttesek vannak az igazgatósági épületnél, a Kegyeleti Múzeumnál, a Művészparcellákban, a Belvárosi Temető Udvarban és a Batthyány mauzóleumnál.

2009. október



Kerepesi temető térkép

A térkép nagyobb méretben


Kerepesi temető térkép

A térkép nagyobb méretben


vissza