Tisztelt Olvasóim! Hosszú ideig hallgattam, többen érdeklődtek, hogy mi az oka. Nos, megkezdem a visszavonulást, nyugdíjba megyek. A teleház mozgalomban már jó ideje többnyire csak megfigyelő vagyok, s a jövőben még inkább az leszek. Nem leszek már benne a digitális szolidaritás hazai és nemzetközi fősodrában, így már nem tudom folytatni munkám "krónikásként" ezen a területen. Az utóbbi években visszatértem eredeti szakmámba, a közigazgatás-szervezésbe, s amíg igénylik közreműködésemet fejlesztésekben, addig szaktanácsadóként rendelkezésre állok. Nyugdíjasként egy új projektbe kezdem, amely talán többeket érdekelhet. lehetőségem nyílik arra, hogy kipróbáljam, lehet-e hálózatokon kívül élni, önmagunkat fenntartani? Egyre többet beszélünk a fenntartható életmódról, a környezet kíméléséről, a nem megújítható energiaforrások fogyatkozásáról. Fiam családjával és feleségemmel a Hawaii Nagy Szigeten, a dzsungelben belevágunk egy személyes kísérletbe, egy fenntartható kisközösségi életmód kipróbálásába az infokommunikáció lehetőségeinek kihasználásával. Szeptember közepén indulunk oda, már jónéhány hete megkezdtem a téma alapos kutatását (eredménye: http://offgrid.itmentor.hu), s elkezdtem írni egy blogot is, amelyen bárki követheti, hogyan alakul ez a "kaland": http://offgrid.blog.hu. Az offgrid azt jelenti, hogy leszakadunk az elektromos és vízvezetékről, magunk oldjuk meg az energia (nap és szél) és az ivóvíz biztosítását, a hulladék felhasználását, megtermeljük magunknak, amit csak lehet, s igyekszünk kialakítani egy új közösséget olyan emberekből, akik hisznek ebben az életformában. A világban több ezer ilyen közösség van, keresni fogjuk velük a kapcsolatot. Örömmel vesszük az érdeklődést és megosztjuk a tapasztalatainkat. Három hónapos próbaidő után hozzuk meg a végleges döntést (várhatóan 2010 decemberében), hogyan haladunk tovább. Új helyen, a fenti blogon találkozhatunk, mindazok, akiket ez a személyes kísérlet érdekel.

A közel másfél évtizedes hazai civil teleház mozgalom elkönyvelheti harmadik jelentős sikerét. Az első a helyi kisközösségekben nyújtott infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal nyújtott segítség ezen időszak alatt, amelyet máshonnan nem kaphattak meg az emberek. A második az a tény, hogy számos nehezítő körülmény, fejéődási vargabetű ellenére döntő többségűk működik, fenntartható. A harmadik pedig az a fejlemény, amit a teleházasok kezdettől fogva mondanak és várnak: 2009. október 1-től a közösségi hozzáférés és az ügysegédlet költségvetésből finanszírozandó közfeladat.

A Parlament 2009. június 15.-én ellenszavazat nélkül fogadta el az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvényt (alább letölthető). Nézzük meg ezzel összefüggő rendelkezéseit és indoklásait (saját kiemelésekkel): "20. § (1) A Kormány e törvényben meghatározott módon biztosítja és fejleszti az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges feltételeket, így ... c) elősegíti az egyetemes hozzáférhetőséget, így gondoskodik a bárki számára elérhető, nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosító, infrastrukturális feltételrendszer kialakításáról, az elektronikus közszolgáltatáshoz való közösségi hozzáférési pontok, továbbá az ügyintézést támogató ügyfélszolgálat fenntartásáról, valamint a hozzáférhetőség indokolatlan korlátozásának megszüntetéséről; ca) a közösségi hozzáférési pontok olyan hálózatát alakítja ki, hogy azok 10 km sugarú körön belül bárki számára elérhetőek legyenek; cb) a közösségi hozzáférési pontok számára nagy sávszélességű kommunikációs hozzáférést biztosít; d) ahol az ügy természete ezt lehetővé teszi, biztosítja a különböző fogyatékossággal élők számára az akadálymentes, valamint a telefonos ügyintézés, illetve ügyindítás lehetőségét."

Néhány indoklás ezt még nyilvánvalóbbá teszi: "Az elektronikus közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges feltételek biztosítása és - az ország gazdasági teljesítőképességéhez igazodó - fejlesztése a Kormány feladata, felelőssége. A törvény - nem taxatív felsorolással - egyes kormányzati feladatokat külön is nevesít, e feladatokról a törvény más helyütt részletesebben is rendelkezik, illetőleg - a részletszabályok megállapítása vonatkozásában - jogalkotási felhatalmazást is biztosít. A kormány feladata a központi rendszer létrehozása és működtetése, az elektronikus közszolgáltatás zavartalanságának és egyetemes hozzáférhetőségének biztosítása valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz való közösségi hozzáférési pontok és az ügyintézést támogató ügyfélszolgálatot létesítése, fenntartása. ...Törvény eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus közszolgáltatások valamennyi jogosult számára a közigazgatással való kapcsolattartást egységesen biztosító, kellő biztonsággal működtetendő infokommunikációs eszközök igénybevételével, korlátozás nélkül érhetők el. ... A jogosultsággal azonban csak akkor fog tudni élni, ha a szükséges műszaki feltételekhez, infrastruktúrához az informatikai-biztonsági követelményeknek is megfelelő hozzáférése van: ebben a kormányzat központi rendszer részét képező közösségi hozzáférési pontok, e-Magyarország pontok, teleházak stb. hálózata, az ügyfélszolgálati szolgáltatások révén számára konkrét segítséget biztosít."

Beszél a törvény egy külön jogszabálytól is a közösségi hozzáférésről és az ügysegédi eljárásról: "27. § (1) Az elektronikus közszolgáltatások igénybevevői részére az elektronikus közszolgáltatással kapcsolatos egyedi igények alapján történő tájékoztatás, és az elektronikus támogatása céljára telefonon és interneten keresztül elérhető központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal), továbbá külön jogszabályban (kormányrendelet) meghatározott elektronikus ügyintézést támogató közösségi hozzáférési pontok működnek a központi rendszer keretében. ... 28. § (1) Az elektronikus közszolgáltatás igénybevétele során ügysegéd közreműködésére az ügyintézés kezdeményezésének helyén vagy a központi rendszer központi ügyfélszolgálatán keresztül kerülhet sor. (2) Az ügysegédet az elektronikus közszolgáltatást igénybevevője a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint feljogosíthatja arra is, hogy az igénybevevő tárhelyére adatot helyezzen el, vagy onnan adatot helyezzen át."

Indoklás az ügysegédlettel kapcsolatosan : "A szabályozás lényeges törekvése az elektronikus közszolgáltatások egyetemes elérhetőségének biztosítása: ez egyrészt a rendelkezésre álló műszaki-technológiai eszközök és kapcsolattartási módozatok (internet, telefon, szöveges üzenetküldő szolgáltatások) alkalmazásának befogadásában, másrészt az ügyintézést támogató lehetőségek (ügysegédi szolgálat, ügyintézési pontok hálózata, ügyfélvonal, stb.) szabályozásában ölt testet. biztosítani kell ugyanakkor azt is, hogy az elérhetőség növelése érdekében az állampolgárok - ügyintézési céllal - más elektronikus eszközök igénybevételével is kapcsolatba léphessenek az állam szerveivel, illetőleg, hogy ügyeik intézéséhez megfelelő ügyfélszolgálati tájékoztatási, ill. ügysegédi közreműködőket vehessenek igénybe. ...Az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása egyrészt tényleges, az ügyintézésre, az ügyintézéshez való segítség-kérésre, tájékozódásra személyesen igénybe vehető ügyintézési helyek országos hálózatának kialakítását, működtetését jelenti (e-Magyarország pontok, integrált közösségi szolgáltató terek alkalmazás-szolgáltatók stb.), ...Az ügysegéd fogalmát, az elektronikus ügyintézés során történő eljárási lehetőségét a magyar jogba a központi rendszerre vonatkozó 182/2007. (VII. 11.) Korm. rendelet vezette be. A törvény értelmező rendelkezés szerint ügysegéd az elektronikus közszolgáltatást igénybe vevő számára az elektronikus közszolgáltatás keretében történő ügyintézésben közreműködő, valamint az elektronikus közszolgáltatás műszaki-informatikai infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy szakmai-informatikai segítséget nyújtó, képviseletre nem jogosult személy. A képviselet kizárására itt azért volt szükséges, mert azt az általános szabályok szerint kell ebben az esetben is megvalósítani. ... Az ügysegéd szerepe az eljárásban, valamely ügy intézésében korlátozódhat az igénybe vevő tájékoztatására, technikai és szakmai segítségnyújtásra, de - a megfelelő meghatalmazás alapján - az ügyfél képviseletére, nevében eljárási cselekmények foganatosítására is kiterjedhet. Az ügysegéd feljogosítható arra is, hogy az ügyfél elektronikus tárhelyének e célt szolgáló részébe adatot helyezzen el vagy onnan adatot helyezzen át."

A kép forrása: http://www.scs.sk.ca/cap/cappagegraphic.gif

A Magyar Teleházak és e-Magyarország Pontok Szövetségének korábban kiírt fotópályázatra beérkezett anyagok sajnos nem voltak értékelhetőek, így újabb fotópályázatot írtak ki a teleházak mindennapjainak bemutatása céljából. A kiírás feltételei közül egy változik: a téma. Tehát kifejezetten kérik, hogy a fotóból derüljön ki, hogy a felvétel egy teleházaban készült, jellegzetességei (számítógépek, oktatóterem, egyéb ICT eszközök, tábla, ügyfélszolgálat, tanácsadást, stb.) jelenjenek meg. Kérik a pályázni kívánó résztvevőket, hogy a képeken:
- A teleházas mindennapokkal, az oda betérő emberekkel, az ott zajló társasági-közösségi élettel kapcsolatos történeteket fotózzanak, küldjenek
 - Olyan alkotásokat várunk, ami teleházban zajlik, teleházban oldódik meg, egy teleházban bontakozik ki a cselekmény, érdekes esemény, de derüljön ki a berendezésből, a szituációból, a tárgyakból, feliratokból, hogy ez egy teleház!
- A képek jelenítsenek meg olyan, a teleházakhoz,a mozgalomhoz kötődő eseményt, témát, ami mások számára is érdekes hasznos, emlékezetes, megérintő lehet, illetve bárkinek szolgálhat átvehető tapasztalattal, jó megoldási mintákkal.

Beküldési határidő: 2009. szeptember 27., éjfél. További részletes információ és a fotó forrása: http://tender.sff.hu/4478.palyazat.szines_mindennapok_a_telehazban_2

A Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) MENET és NETreKész 2008 programjainak záró rendezvényeként kerül megrendezésre külföldi szakértő vendégek részvételével, a digitális szolidaritási szolgáltatások első hazai börzéje Százhalombattán, 2009. szeptember 29.-én. A program nyilvános és ingyenes, amelyre korlátozott létszámban jelentkezni lehet. A piactér bemutatja és értékeli a digitális esélyteremtés területén működő szolgáltatásokat. Bárki bemutatja szolgáltatását a piactéren annak előzetes bejelentése alapján és részt vehet a börzén. A látogatók által legmagasabbra értékelt szolgáltatók értékes jutalmakban részesülnek. A konferencia egyben a két program e téren elért eredményeinek nyilvános bemutatója is, amelyek keretében létrejöttek és feltöltésre kerültek a digitális szolidaritási szolgáltatások információ gyűjtő és tájékoztatási felületei és adattárai, valamint IT-mentorok kerültek kiképzésre és e-bevonást célzó oktatások, ráébresztő tréningek sokaságát valósították meg. A rendezők - az EUTA és a nagyközönség előtt első alkalommal bemutatkozó Digitális Esély Alapítvány munkatársai - várják a szolgáltatók és az érdeklődők valamint támogatók jelentkezését. A rendezvény Felhívása, Programja és Jelentkezési lapja innen letölthető. A konferenciát követő napon kerül sor az EUTA éves rendes közgyűlésére, amely nagy valószínűséggel dönt egy hasonló nemzetközi kezdeményezés elindításáról a remélhetően sikeres hazai kezdeményezés alapján.

Az OFA által áprilisban kiírt és most a hónap végén esedékes beadású pályázat célja a leghátrányosabb helyzetű (33+14) kistérségben lakó álláskeresők részére távmunka biztosítása a térségben található információtechnológiával rendelkező közösségi hozzáférési pontok kapacitásainak kihasználásával, fejlesztésével és hálózatszerű együttműködésük elősegítésével. Erra a támogatási programra pályázatot nyújthat be pályázóként költségvetési (KSH 3 besorolású) vagy jogi személyiségű nonprofit (KSH besorolás 5, kivétel: párt) formában működő szervezet, aki a deviza jogszabályok alapján belföldinek minősül és Magyarországon székhellyel rendelkezik, továbbá a Magyar Teleház Szövetség nyilvántartott tagja, legalább 2007. január 1. óta működtet információtechnológiával felszerelt közösségi hozzáférési pontot (röviden teleházak). Pályázati feltétel még távmunka menedzser és képzett IT-mentor alkalmazása is, akiknek képzését és foglalkoztatását is támogatják. A program a szövetségi tagság előírásával intézményesíti a teleház hálózatot ebben a funkcióban, s az IT-mentor foglalkoztatásával ezt a képesításhez között szakmát is. Ezek nagyon jó irányú lépések. Sikerük attól függ, hogy lesz-e megfelelő távmunka kínálat is.

Részletek: http://www.ofa.hu/index.php?WG_NODE=WebPalyazatok&WG_OID=PALf4ab3c742f60ef47e

A Teleház Szövetségek Európai Uniója (EUTA) és az IT-mentor Egyesület (IT-ME) a NetreKÉsz program keretében várja azoknak a gyakorló közösségi hozzáférési munkatársaknak, IT-mentoroknak jelentkezését, akik szeretnék elmélyíteni elméleti és gyakorlati szakmai tudásukat és esélyüket növelni akár a közszférában való foglalkoztatásukra. A mintegy 100 eft éretékű OKJ-s képzés teljes mértékben támogatott, elektonikus távoktatási formában zajlik és ez év szeptember második felében vizsgával ér véget. A végzettek államilag elismert szakmát adó OKJ-s IT-mentor képesítésről szóló bizonyítványt kapnak. A program a résztvevőknek 32 eft költségtérítést is biztosít. A képesítés lehetővé teszi, hogy a végzettek részt vegyenek államilag támogatott e-bevonási programokban. A képzés részeként az IT-mentornak gyakorlati rátermettségéről a helyi közösségben szervezett e-bevonási motivációs tréninget, vagy digitális írástudás oktatást kell tartania csoportosan vagy személyesen. A projekt ehhez 32 eft költségtérítést biztosít. A jelentkezés határideje: 2009. július 1. 16 óra. További részleteket tartalmazó Felhívás és Jelentkezési lap elérhető (első hír): http://it-mentor-egyesulet.mindenkilapja.hu/

Az IT-szakmentorálás egyik legaktuálisabb területe az ügysegédlet, amelyet először sajátottak el az elsőként végzett és tanulnak a most OKJ-s képzést szerző IT-mentorok. 2003-ban az e-Kormányzati stratégiában jelent meg először hivatalos programként az IT-mentorok közcélú foglalkoztatása az ügysegédlet területén. A jövő héten tárgyalja, s valószínűleg el is fogadja a Parlament az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényt, amely intézményesítit ezt a közfeladatot, s vele az IT-mentorálást. Az ügysegéd szakmentorálás korántsem szűk, hivatali ügyintézést segítő feladat. Az elektronikus ügyintézés ugyanis sokkal több, mint kérvények benyújtása. A legkülönbözőbb szakterületekhez kapcsolódó elektronikus ügyintézés - tágabban közigazgatási ügyfélszolgálat, vagy ahogyan az említett e-kormányzati stratégia is még korszerűbben nevezi: közigazgatási közönségszolgálat - magában foglalja az ügyfélképzést, a közhasznú tájékoztatást, a tanácsadást, az ügyintézést, a panaszbejelentést, s számos más elektronikusan támogatott tevékenységet a szociális gondoskodás, fogalkoztatás, építés, általános igazgatás, s számos egyéb területen. Nem véletlenül szerepel a törvény címében az "elektronikus közszolgáltatás" kifejezés. Az ügysegédlet törvénybe iktatása tehát - a törvénytervezet alább letölthető - az IT-mentorálás, mint közfeladat elismerésének nagyon fontos, első lépése. A közösségi informatika és a kapcsolódó szakmák érdeke tehát az, hogy ez a törvény megszülessen, s újabb lökést adjon az ügysegéd IT-mentor képzésnek.

A Teleház Szövetségek Európai Uniója magyar teleházas, egyéb közösségi hozzáférési hely üzemeltető és IT-mentor szakembereknek hirdet szolgáltatás-leírási pályázatot az itt letölthető Felhívás szerint, megbízások keretében a MENET-2008 program részeként. A program célja az, hogy széles körben ismertté váljanak a fenntartható közösségi hozzáférési és IT-mentor szolgáltatások, amelyek újszerűek, már működnek, de széles körben még nem elterjedtek és bevezetésre ajánlhatók. A sikeres pályázóknak előre megadott szempontok szerint kell bemutatniuk működő szolgáltatásukat (egy pályázó többet is leírhat) és azokat videófelvétellel is illusztrálják. A teljesítést leírási útmutató könnyíti meg, így mindenkinek csak a saját, jól végzett munkáját kell ismernie. Az EUTA a leírásokat magyar nyelven hozzáférhetővé teszi, a szerzők így országos ismertségre tesznek szert. A továbbiakban nemzetközi tapasztalatcsere progarmokban használjuk fel a sikeres hazai szolgáltatásokat. A szervezők várják a jelentkezéseket a Felhívás szerint, Jelentkezési lapon, amelyeket június 15-ig kell beküldeni. További érdeklődés email-ben: euta-menet@it-me.hu, telefonon: 1 239 2074, vagy 20 338 2860.

Jónéhány pályázati lehetőség (pl. KIHOP, MENET, NetreKész, TÁMOP, NCA, Norvég Civil Alap) és azon a helyi és térsági teleházas szervezetek kiemelkedően jó szereplése, támogatása új helyzetet teremthet a hazai közösségi informatikában. Mostmár nem csak "úgy tűnik", hanem tény az, hogy a teleházak szinte minden más helyi informatikai szolgáltatásra alkalmas helyek (e-Magyarország pontok, kiskönyvtárak) közül, a leginkább alkalmasak helyi fejlesztési és szolgáltatási programok megszervezésére és lebonylolítására. A pályázat kiírók számára, már egyáltalán nem kuriózum, vagy éppenséggel "gyanús" szervezet a teleház. Nagy a felelőssége a "nyerteseknek", mert erről a pontról két irányban haladhat a mozgalom. A támogatások (esetenként "mentőövek" a legyengült szervezeteknek) eredményezthetnek olyan produktumokat, amelyek nélkülözhetetlenné teszik őket a jövőben. Lehetnek azonban sikertelenségek forrásai is, amelyek által szinte végleg "leíródnak" és elsüllyednek. A teleházak nemrég lezajlott csillebérci konferenciája a mozgalom életerejét és kinontakozó perspektíváját mutatta (a telehaz.hu az eseményről részletesen beszámolt), s azt is, hogy a közszféra érdeklődése is megélénkült a teleházak irányában. Ennek olyan fontos mozgatórugói vannak, mint az eMagyarország pontok és az integrált közösségi terek jövője, intézményesedése, amiben a teleházaknak az elkövetkező időszakban komoly szerepe lehet. Persze csak akkor, ha az "úszógumit", valamilyen alkalmasabb "vízijármű", esetleg "kétéltű" váltja fel. Van rá esély, "benne van a pakliban", s amint látjuk, mos a "leosztás" sem rossz. A kibontakozó politikai helyzetben a teleházaknak, a közösségi informatikának új lehetőségei nyilnak. A reális politikának fel kell ismernie előbb vagy utóbb a helyi közösségek semmivel sem helyettesíthető szerepét, helyzetbe hozásának jelentőségét, amiben a közösségi informatika, középpontjában a teleházak egy további, teljesen új szerepet kaphatnak a hétköznapi demokrácia, az e-demokrácia területén.

Három szegedi egyesület konzorciumban 80 millió forintot nyert uniós pályázaton. A projekt célja többek között fogyasztóvédelmi kommunikációs modellrendszer létrehozása a régióban. A pályázat nyitó konferenciáját csütörtökön rendezték Szegeden. Az utolsó néhány évben már nem megtűrt, akadékoskodó civil szervezetként tekintenek ránk a gazdálkodó szervezetek, hanem partnerként fogadnak el bennünket. A fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködve a régió három megye székhelyén működő tanácsadó iroda hálózatunk a regionális civil fogyasztóvédelmet reprezentálja. Munkatársaim a hatóságot képviselő felügyelőkkel partnerként tudnak egy-egy problémás dolgot megoldani mondta Varga József, a Dél-alföldi regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke. Szeretnék, ha Békéscsabán, Kecskeméten és Szegeden irodáikhoz elektronikus úton bekapcsolhatnánk a legkisebb településeket és kistérségeket, ebben partnerük, a Dél-alföldi Teleház vállalta az úttörő szerepet. Terveik szerint a régióban legalább 70 elérhetőségi ponttal szeretnének rendelkezni. Céljuk, hogy ne kelljen a kistelepülésen élő fogyasztóknak lakóhelyükről elmozdulni, ha vásárlásaikban vagy szolgáltatás igénybevételekor gondjaik, problémáik adódnak. Felkereshetik a helység többnyire kultúrházakban vagy könyvtárak mellett működő TELEHÁZ pontokat, és onnan elérhetik a megyeközpontban működő tanácsadó irodákat. További részletek a programról: http://szegedma.hu/hir/2009/05/a-fogyasztovedelem-tarsadalmasitasa/

A Nagy e-Könyv Programiroda lehetővé tette a 10. Internethajón első alkalommal megjelent Digitális Szolidaritási Katalógus online elérését (lásd az alábbi linket). A technikailag élvezetes, tartalmilag hasznos olvasmány az elektronikus könyv (e-könyv) szemléletes példája. Az online használat lehetőségére eddig kevés példát látunk. Az első olvasás támogatja a kezelőporgram letöltését, amely minden hasonló formátumú könyv olvasását lehetővé teszi. A Nagy e-Könyv Program nem véletlenül kapott helyet magában a Katalógusban is, mintegy 100 digitális esélyteremtő szolgáltatás, megoldás mellett. A Programiroda, az IT-Mentor Egyesülettel és további partnerekkel való együttműködés keretében sokaknak kínál hamarosan munkalehetőséget elektronikus könyvszerkesztőként, terjesztőként, felhasználást segítő mentorokként például teleházakban. Pontosan ezt célozta meg, segíti elő az Internethajón bejelentett Digitális Szolidaritási Hálózat Kezdeményezés, az egyes - jelenleg - elszigetelt megoldások váljanak egy digitális szolidaritási hálózat egymást kiegészítő szolgáltatásaivá. A széles körű elterjesztést (elektronikus magánkiadványok, tankönyvek, albumok, régi könyvek e-kiadása, stb.) az tette lehetővé, hogy a fejlesztők létrehozták azt a hardverkulcsot, amely alighanem az eddigi legnagyobb biztonsággal védi a szerzőket, forgalmazókat az illetéktelen másolástól és hozzáféréstől.

A Digitális Szolidaritási Katalógus online olvasása: http://telefalu.hu/digszol Akit a Nagy e-Könyv programba e-könyv szerkesztő-terjesztő IT-mentorként való bekapcsolódás érdekel, itt jelentkezzen: info@it-me.hu

A május 7.-én lezajlott 10. Internethajó program a Nemzeti Digitális Közművet állította a szakma figyelmének középpontjába. Az előadások és a viták is, élesen vetették fel a kérdést: Mi történik "másnap" amikor a kisközösségekbe megérkezik a szélessáv? Szabolcs Attila Budafok-Nagytétény Bp. XXII. ker. polgármestere (jobb oldali kép), Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere (bal oldali kép) és Gáspár Mátyás a Teleház Szövetségek Európai Uniójának (EUTA, középen) elnöke a válasszal érkeztek a rangos rendezvényre. Kitüntetett szakmai figyelem és érdeklődés mellett, ünnepélyesen aláírták és ezzel elindították a Digitális Szolidaritási Hálózat Kezdeményezést (a DSZH Felhívás itt letölthető). A kezdeményezés alapjául a 10. Internethajó alkalmával elektronikus könyv formában megjelent és ott bemutatott, minden résztvevőnek átadott Digitális Szolidaritási Katalógus (lásd a címlapját) szolgált. A Katalógus az EUTA által kezdeményezett és menedzselt, Százhalombatta városi Digitális Szolidaritási Program egyik eredménye, mintegy 100 gyakorlatban bevált digitális esélyteremtő megoldást mutat be egységes tematika szerint. A gyűjtő munka során alakultak ki a helyi fejlesztők közötti kapcsolatok és született a hálózati együttműködés ötlete. A polgármesterek a digitálisan hátrányos helyzetű emberek, csoportok felzárkóztatását közügynek, közfeladatnak tekintik, s meggyőződésük, hogy az állami, önkormányzati szerepvállalást a már működő megoldások hálózati szolgáltatásokká szervezésével lehet a leghatékonyabban teljesíteni. Önkormányzataikban ebben a szellemben dolgoztak eddig, s ezt kivánják folytatni, kiterjeszteni, intézményesíteni a jövőben. Ezért álltak a Kezdeményezés élére. A kezdeményezők, a Parlament e-Befogadási Eseti Bizottságához hasonlóan, annak szellemét és gyakorlatát követve, a digitális szolidaritást pártok feletti, nemzeti ügynek tekintik, s mindenkivel együtt kívánnak működni, aki az előrelépés érdekében országos hálózat részét képező megoldást kínál. A szervező munkát egyelőre Százhalombatta város Digitális Szolidaritási Programirodája vállalta fel. Ez év őszére tervezett konferencia keretében mutatkoznak be a csatlakozók és indítják el a közös szolgáltatásokat az itt letölthető Felhívás szellemében. Az első hírek máris kézzelfogható eredményről beszélnek. Az alsó képen a két polgármester (középen) és az EUTA elnöke (jobbról) bejelentik a Kezdeményezést a 10. Internethajó szakmai közönsége előtt.

Híradások a rendezvényről és a bejelentésről: http://internetdetektiv.hu/2009/05/08/4669, http://infovilag.hu/hir-14679-internethajo-tizedszer.html, 

Letölthető fájlok

Az évente megrendezésre kerülő Internethajón a Kék Notesz a hazai információs társadalom lelkiismereteként "szólal meg". Most azt mondja, sajnos tempót, s tanán vaéamennyire irányt is tévesztettünk. Nem tudtuk az informatikát húzóágazattá fejleszteni, s nemigen kínál esélyteremtő lehetőségeket sem a rászorultaknak mostani állapotában. Mindez abból látható, hogy informatikai potenciálunkat, eredményeinket elismerve, határozottan jelöli meg a ki nem használt, elszalasztott lehetőségeket is. Különösen szembetűnő az a nyitottság, amellyel a dokumentum a partnerségeket, a civil részvételt, a helyi kezdeményezések (pl. a digitális szolidaritás, közösségi hozzáférés terén) jelentőségét kezeli. Ez egy merőben új kormányzati szemléletet, helyzetet tükröz. A helyi információs társadalom fejlesztés ma már nem valamiféle "macska-egér játék" a "központ" és a "periféria" érdekeltjei, vagy az állam és a civilek között. Számos jele van a valódi partnerség igényének, szándékának és lehetőségének, sőt kényszerének, mindkét oldalról. Sok tekintetben lehetőségeink, erőforrásaink (pénz, bizalom, hitelesség, türelem, összefogás) határán vagyunk, amikor - ha a legjózanabbak, leghozzáértőbbek kerülnek előtérbe - meglévő képességeink maximális mozgósításával lehet eredményt elérni. A Kék Notesz kasszát csinált, s a leltárban felértékelődtek a helyi kezdeményezések, eredmények. Érdemes ilyen szemmel is olvasni az anyagot. Üzenete összességében az, hogy van lehetőség. Az állam végre rátalálni látszik valódi szerepére, az önkormányzatok integrálódnak a közigazgatási informatika átfogó rendszerébe, az e-közigazgatás az információs társadalom fejlesztésének húzóágazatává kezd válni, a közösségi informatika kezdi összekapcsolni az infokommunikáció és a társadalomfejlesztés folyamatait, napirendre került a digitális szolidaritás, az IKT felhasználásának intenzívebbé tétele a hátrányok leküzdésében.

A Kék Notesz elérése: http://internethajo.hu/pdf/keknotesz2009.pdf

Május 7-én tizedik alkalommal kerül megrendezésre az Internethajó az "átstratolás" és a digitális szolidaritás jegyében. Az utóbbi témával a 15 órakor kezdódő szekció foglalkozik a Teleház Szövetségek Európai Úniója és az IT-Mentor Egyesület szervezésében. Az egyórás program keretében a digitális esélyteremtés gyakorlati programjainak felelősei beszélnek arról, hogy milyen feltételek mellett lehetne országosan elterjeszteni megoldásaikat. A közönség megismerkedhet a mintegy 100 jó megoldást tartalmazó Digitális Szolidaritási Katalógussal, mely alapul szolgál az azokat hálózatba szervezni szándékozó Digitális Szolidaritási Hálózat kezdeményezés bejelentésének Budaörs és Budafok-Tétény polgármesterei részéről. Az Internethajóra jelentkezni lehet: http://internethajo.hu/

A teleházak számos lehetséges funkciója között a másfél évtizeddel ezelőtti kezdetektől fogva az egyik legfontosabb a helyi civil társadalom fejlődésének és működésének segítése. Nem véletlen ezért, hogy a sajátosan magyar teleház modellben - valódi hungarikum - jellemző a helyi civil kontroll. Bocskaikertben a helyi civil szervezetek működésében "szeretnék elkerülni az átfedéseket, az időbeli, vagy tárgyi egybeeséseket, a tulzsúffolt vagy esménynélküli hosszabb időszakokat. Mindezt úgy kivánják elérni, hogy tiszteletben tartják egymás önállóságát és szuverenitását. Ennek érdekében,éves programtervüket leadják a Teleháznak összehangolás céljából, megkeresik a kapcsolódási pontokat és támogatják, segitik egymást a programok, rendezvények sikere érdekében. A jótékonysági adományok elosztását is összehangolják, hogy az jó helyre és minél több rászorulóhoz jusson el."

További részletek Lőrinc János cikkében, Hajdú Online: http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/kerek-asztal-a-telehazban/cn/news-20090223-08392344 Fotó: Hajdú Online.

A napokban lezajlott parlamenti bizottsági ülésen a képviselők a Nemzeti Digitális Közmű programmal ismerkedtek meg Baja Ferenc (a képen), a Miniszterelnöki Hivatal informatikáért felelős kormánybiztosa előadásában. A lényeg az állami tulajdonban lévő, közszolgáltatásként biztosított internet a közfunkciók támogatására a legkisebb településen is. Úgy tűnik politikai konszenzus van ennek szükségességében. Annál kevésbé látja jónak az ötletet az infokommunikációs üzleti szféra, amely hatalmas összegeket ruház be folyamatosan a hazai Internet ellátásba. Igaz, 2000 településen nincs igazi szélessáv, kb. félszázban pedig semmilyen sem, mert nem gazdaságos. Az informatikai szakma is felvet aggályokat, elismerve, hogy ez a leginkább "jövőképes" megoldás. Kérdések: az 1-5 évre tervezett korszerű fejlesztésre vajon van-e valódi kereslet, van-e felhasználó a megcélzott térségekben? A digitális közműhálózaton vajon van-e olyan szolgáltatás, amely iránt az igény - a tömegekre tekintettel - felkelthető? Elindulhatnak-e, vagy megerősödhetnek-e párhuzamosan azok a "kulturafejlesztési" programok, amely a mélyszegénység, leszakadás sújtotta kisközösségekben is felkeltik a minőségi használat igényét, megteremtik az alkalmazás képességét? Vajon, a legkorszerűbb technológia kell-e mindenhova, vagy a tanulási folyamattal párhuzamosan átmeneti technológiákkal, meglévő szolgáltatások állami támogatásával (pl. wi-fi, wimax, mobil internet) is működne a dolog. Mindezek nem alaptalan kérdések. Arra mutatnak rá, hogy a teljes, állami, "jövőképes" Internet lefedés szükségessége egy tágabb összefüggési rendszerben érthető és ítélhető meg objektív módon. A kérdés már 2002-ben is ilyen komplexen merült fel és került az IHM asztalára a magyar származású amerikai professzor, Vietórisz Tamás felvetéseként, aki az akkor megindult, hasonló kanadai fejlesztést - és támogatást! - hozta el Budapestre. Akkor még ez túlzottan korai volt, pedig a gazdasági feltételek éppenséggel biztosíthatók lettek volna (ezt követően el a Közháló, majd az eMagyarország pontok program). Vietórisz Tamást és munkatársait a teleház mozgalom sikere lelkesítette fel, s azon kezdett el gondolkodni, hogy a nagy tempóban szaporodó és a helyi viszonyokba beágyazódó végpontok hogyan kaphatnának magas színvonalú hálózati támogatást, kiszolgálást, tartalomszolgáltatásokat. Ezt a gondolati egyensúlyt nem szabad a szemünk elől téveszteni.

Digitális közmű prezentáció: http://einclusion.hu/2009-02-26/a-digitalis-kozmu-prezentacio/, A tudományos vélemény: http://www.infinit.hu/content/view/202/36/

A Teleház Szövetségek Európai Úniója nemzetközi mintának szánt katalógust készít a magyarországi digitális szolidaritási jó megoldásokról. A bevált gyakorlatokat - hálózati szolgáltatások, sikeres programok, példák - egy-egy oldalon, egységes szerkezetben mutatja be a katalógus. A leirás témakörei: a célközönség, a probléma, a megoldás, az eredmény, elérhetőség és képi illusztráció. Mintegy 100 digitális esélyegyenlőséget, írástudás elterjesztését segítő, jól működő gyakorlatot sikerült összegyűjteni, amelyek egy jövőbeni digitális szolidaritási hálózat szolgáltatási rendszerének elemeivé válhatnak. Elsősorban a közösségi hozzáférési helyek és az e területen dolgozók tevékenységének továbbfejlesztése és fenntarthatóvá tétele a kiadvány megjelentetésének célja. A várhatóan májusban megjelenő katalógus - a szándékok és tervek szerint az idén 10 éves Internethajó rendezvényeihez és egy, a kiadvány tartalmával azonos tematikájú konferenciához kapcsolódik. A gyűjtemény szerkesztői Jambrik Zsuzsanna és Németh Eszter, esélyegyenlőségi és a média szakos diákok, nagy lelkesedéssel végzik ezt a munkát, tanulmányi feladatként különböző szempontok szerint elemzik az összegyűjtött anyagot, amely elektronikus formában is elérhető lesz a nagyközönség számára. A gyűjtésben és tartalmi kidolgozásban IT-mentorok, teleházasok is közreműködnek, akik "hitelesítik" a feltárt jó megoldásokat. A jó megoldások "gazdái" lektorálják a tevékenységükről elkészített bemutató lapokat. Az EUTA azt reméli, hogy pályázati úton, hirdetésekből és egyéb szponzorálásból elegendő forráshoz jut annak érdekében,. hogy a kiadvány minél nagyobb kör számára hagyományos formában is elérhető legyen.

Március 6-án, pénteken, 10 órától Alsómocsoládon találkoznak a Falufejlesztési Társaság tagjai, a falugondnokok, a vidékfejlesztés szakértői és aktív közreműködői, hogy a 2007. március 13-án 79 éves korában elhúnyt Kemény Bertalan (a jobb oldali képen) a Falufejlesztési Társaság és a Falugondnokok Országos Szövetségének alapító elnöke, "a falvak Berci bácsija" előtt tisztelegve, emlékének adózva első alkalommal átadják a nevét viselő díjat és kerekasztal beszélgetésen vitassák meg a vidékfejlesztés jelen helyzetét. Minden érdeklődőt szeretettel várnak (részletek alább a Társaság honlapján). A kerekasztal beszélgetés résztvevői: Glatz Ferenc a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöke, Csatári Bálint kandidátus, Krizsán András a Falufejlesztési Társaság elnöke, Dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár, Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, Andrásfalvy Bertalan nyugalmazott egyetemi tanár, Dr. Kovács Katalin kandidátus, Csörszné Zelenák Katalin a falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője, Faludi Erika építészmérnök, Gáspár Mátyás a Magyar Teleház Szövetség tiszteletbeli és a Teleház Szövetségek Európai Uniójának aktív elnöke.

A díj névadója, Kemény Bertalan és Szanyi Éva (bal oldali kép, elhúnyt 2003. április 29-én, 49 évesen), a Szociális és Családügyi Minisztérium egykori munkatársával együtt találták ki, szervezték meg a nemzetközileg is egyedülálló falu- és tanyagondnoki rendszert, amely ma a vidék megtartásának és fejlesztésének legmeghatározóbb intézményi és személyi hálózata. A megoldás a modern közigazgatás-szervezés szempontjából is rendkívül eredeti és előremutató, mert jól kezeli a közszolgáltatások méretgazdaságossági, valamint az ágazatközi közszolgáltatási rendszer problémáját. A közszolgáltatások integrált megoldásának lehetőségét (pl. integrált közösségi szolgáltató terek) több, mint két évtizeddel ezelőtt már gyakorlattá tették a falugondnoki tevékenységrendszerben. A 90-es évek első felében mindketten felismerték az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások jelentőségét a falugondnoki szolgáltatásban és szoros, kölcsönösen előnyös kapcsolatot alakítottak ki a falugondnoki és teleház mozgalmak között, aminek eredményeképpen kibontakozott a korszerű, integrált helyi közösségszolgálatok elgondolása és megkezdődött annak bevezetése (pl. szociális és foglalkoztatási teleházak, teleház és falugondnok bázisú kistérségi közszolgáltató hálózatok). A további közigazgatás-fejlesztési lehetőségeket is magában rejtő gyakorlat (pl. a közbizalmat élvező falugondnokok választása) a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet érdemel. Ma számos teleház és falugondnok működik szimbiózisban, egymást erősítve és közösen szolgálva a helyi közösségeket, különösen a hátrányos helyzetű embereket, közöttük a díjátadó ünnepség házigazda településén, Alsómocsolódon is.

További részletek az eseményről: http://falu.blog.hu/ Fotók: a Falufejlesztési Társaság és a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség (http://www.falugondnok.hu/) honlapjai.

A közösségi informatika a helyi társadalom, gazdaság, kultúra, környezet és infrastruktúra fejlődését a modern infokommunikációs eszközökkel és szolgáltatásokkal kapcsolja össze. Célja a helyi információs társadalmak fejlesztése a javuló életminőség és a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében kisközösségi körülmények között. Ebben a léptékben a társadami, gazdasági és egyéb viszonyok az emberek által jól átláthatóak. A helyi társadalmi tőke, kohézió megfelelő állapotában az emberek készek aktívan részt venni a helyi viszonyok alakításában, ami nem más, mint a közügyekben, az érdemi helyi politikában, a közszolgáltatások szervezésében való demokratikus közreműködés. A valamennyiünket érintő világ- és nemzeti válság felértékeli a helyi közösségeket, ahol a szükségletek, az erőforrások, a szerepek és szereplők, teljesítmények, s az élet minden egyéb összetevője jól látható, megérthető, szemben az érthetetlenségig kaotikussá vált össztársadalmi és globális viszonyokkal. A közösségi informatika óriási esélyt kínál a kisközösségeknek, tagjaiknak, hogy kreatív módon újraértelmezzék helyüket és lehetőségeiket a gyorsan változó körülmények között. Az ország viszonylag kis befektetéssel és az emberekbe való beruházással (oktatás, mentorálás, tanácsadás), a kisközösségi informatikai ellátás, ill. szolgáltatások fejlesztésével eddig kihasználatlan emberi, anyagi és egyéb erőforrásokat tudna mozgásba hozni. Ezeket az összefüggéseket mutatja be a Bővebb leírás ábrája és magyarázata.

Douglas Schuler (az első képen, bal oldalon) professszor (USA) a közösségi informatika atyja 2000-ben előszór írt az elso magyar nemzeti teleház stratégiához, s arra bíztatott bennünket, hogy folytassuk a megkezdett munkát, és következetesen állítsuk a teleházakat a helyi közösségek újjáélesztésének szolgálatába. Michael Gurstein (a második képen, jobb oldalon) professzor (Kanada) a közösségi informatika egyik legelismertebb megalapozója jól ismeri a közösségi informatika magyarországi történetét és eredményeit. Többször járt itt ismerkedve a teleház mozgalommal, a digitális szolidaritás helyi megoldásaival, találkozott magyar közösségi informatikai szakemberekkel itthon és külföldön. Meggyőződéssel vallja, hogy a felzárkózó országok társadalom-újjáépítő törekvéseihez a közösségi informatika sajátos fejlesztés-technológiai lehetőségeket kínál. Az informatikával "felvértezett" egészséges kisközösségek a korábbinál sokkal jobb feltételekkel tudnak bekapcsolódni a hálózati gazdaságba, demokráciába és közigazgatásba. Elgondolkodtató, hogy a mostani válságban, vajon nem kellene újragondolni ezeket az ajánlásokat, s a változások, fejlesztések (reformok?) egyik súlypontjává tenni a helyi közösségek eddiginél sokkal intenzívebb informatizálását. Magyarország a közösségi informatikában - több száz kistelepülésének jelenleg elszórt gyakorlatával - a világ élvonalában van. E potenciál általános gyakorlattá fejlesztése a nélkülözhetetlen háttérszolgáltatások hozzáillesztésével a válság megoldásának egyik kitörési pontja lehetne. A távoktatás, távmunka, virtuális piacok, helyi média és tartalomfejlesztések, online tanácsadási rendszerek, online közösségi kölcsön rendszer és sok más már működő hazai újítás, közösségi informatikai rendszerekbe integrált széles körű elterjesztése már csak kisebb mértékben anyagi kérdés. Stratégiai elkötelezettség, partnerség, módszeresség, koordináció, szervezettség, átláthatóság, s hasonló menedzsment erényekre van inkább szükség mindehhez. Külföldi partnereink már látják bennünk a lehetőséget.

2008. végén közölte az Európai Közösségek Bizottsága: "Európa helyhez kötött és vezeték nélküli kommunikációban betöltött vezető szerepének erősítése érdekében, valamint a magas hozzáadott értéket biztosító szolgáltatások fejlesztésének felgyorsítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell dolgozniuk az érdekelt felekkel a hálózatok kiterjesztésének és korszerűsítésének felgyorsítására vonatkozó szélessávú stratégia kifejlesztése érdekében. A stratégiát közpénzekből finanszírozzák annak érdekében, hogy szélessávú hozzáférést biztosítsanak olyan kevésbé ellátott és magas költségű területeken is, ahol a piac nem tud szolgáltatásokat biztosítani. A cél a 100%-os nagysebességű internet lefedettség elérése 2010-ig. Továbbá, a meglévő hálózatok teljesítményének növelése érdekében a tagállamoknak elő kell segíteniük a versenyképes beruházásokat az üvegszálas hálózatok területén, és támogatniuk kell a Bizottság javaslatát a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások kiterjesztésére vonatkozóan. Az 5. intézkedésben említett támogatás felhasználásával a Bizottság további 1 milliárd eurót különít el ezekre a hálózati fejlesztésekre 2009-ben és 2010-ben." Ennek szellemében folyik Magyarországon a Digitális Közmű Hálózat kiteljesítése, a szélessáv eljuttatása minden településre. A közösségi informatika arra tanít bennünket, hogy e törekvések sikeréhez ugyanilyen intenzitással kell fejleszteni a befogadó emberi, társadalmi közeget, s ez minden bizonnyal kisközösségi keretek között lehet a leghatékonyabb.

Mit jelenthet a közösségi informatika, mint kitörési pont? A társadalom nagyobb részének támogatását élvező stratégiai célként kellene megfogalmazni a helyi közösségek (kistelepülések, városi szomszédságok) önszervező, önmenedzselő szerepének megerősítését a szubszidiaritás elve alapján, szorosan kapcsolódva a közigazgatás elkerülhetetlen, ellensúlyozandó koncentrációjához. Ehhez a kisközösségek és tagjaik megkapják a legkorszerűbb infokommunikációs technológiai és szolgáltatási támogatást otthonokban és közösségi hozzáférési helyeken. Az ilyen módon, jelentősen és igen rövid idő alatt, kibővülő informatikai piac új szükségletei és szolgáltatásai mindhárom - a köz-, üzleti és civil - szférában döntő jelentőségű innovációs folyamatokat indítanak be, s egyben jelenleg parlagon heverő emberi, természeti és anyagi erőforrások, helyi értékek sokaságát képesek mozgósítani. Első lépésként néhány helyen, rövid idő alatt modellezni lehetne ezt az "e-közösség" megoldást, majd a tapasztalatokat leszűrve a nemzetstartégia részét képező közösségi informatikai stratégia keretében elterjeszteni. A folyamatot háttérként támogatná a már szerveződő digitális szolidaritási hálózat, amelynek pontjai az e-közösségek számára nyújtanak hálózati szolgáltatásokat. Az egészséges és modern kisközösségekre épülő információs társadalomban sokminden, aminek ma szenvedő alanyai vagyunk, esetenként ijesztő anakronizmusnak tűnne a jövőben. Érdemes ezért ezen a lehetőségen elgondolkodni. Néhány településünk már közel jár az e-közösségi léthez, azonban a tágabb társadalmi és gazdasági környezete visszafogja, lefojtja továbbfejlődését. A "kitörés" kifejezés nagyon is indokolt lenne egy ilyen irányú, gyökeres változás kibontakozásának megragadására.

Háttérinformáció a közösségi informatikáról: lásd Bővebben