Világgazdaság Online

Botrányoktól hangosan indult a Quaestor-kötvényesek kártalanítása, az érintettek ugyanis a politikusok által megígért és a hatályos törvény szerint járó pénzüknek csak egy részét kapják meg. A Befektető-védelmi Alap (Beva) rábólintott tavaly áprilisban arra, hogy kifizeti a tőkepiaci törvény alapján járó kártérítést a fiktív kötvények után, ez alapján azonban csak körülbelül 88 milliárd forintot kap vissza a nem egészen 32 ezer érintett, holott a Quaestor-törvény alapján körülbelül 175 milliárd forint járna.

A botrány pedig még tovább fokozódhat, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja ugyanis egyelőre nem fizet, a valódi kötvények után pedig a Beva sem hajlandó, sok ügyfélnek viszont kevés fiktív papírja van, ha van egyáltalán. A jegybank tulajdonában álló Pénzügyi Stabilitási Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) közzétette néhány napja hogy, az egyes Quaestor-kötvénysorozatok mekkora hányada hiányzik a Keler nyilvántartása alapján az ügyfélszámlákról. A kártalanítás során sorozatonként nézik a hiányt, aki tehát olyan kötvénybe fektette a pénzét, amelyből sok fiktívet is eladtak, viszonylag jól jár, aki viszont olyan hitelpapírt választott, amelynél visszafogottabban csalt a Quaestor, most ráfázik, neki ugyanis a Beva nem vagy alig fizet.

A legjobban azok járnak, akik a bukás előtti utolsó hónapokban szálltak be a Quaestor-piramisba, és diszkontkötvényt vettek a cégnél. A 2014 márciusa után kibocsátott összes diszkontkötvény legalább 80-85 százaléka ugyanis fiktív volt, így ezek az ügyfelek, feltéve, hogy 6 millió forint alatt volt a megtakarításuk, az önrész levonása után az annak idején befektetett pénzük körülbelül háromnegyedét visszakaphatják most. Aki viszont abba a 2014 elején kibocsátott diszkontkötvénybe tette a pénzét, amely most március 18-án, néhány nappal a botrány kirobbanása előtt járt le, már nem ilyen szerencsés, ebben ugyanis a fiktív papírok aránya mindössze 63 százalékos volt. Azok sem járnak ilyen jól, akik a legutolsó sorozatból vásároltak, a 2015. januárban indított diszkontkötvényeknek ugyanis csupán a kétharmada volt hamis. Ezek a károsultak a hatmillió forint alatti befektetésüknek csak valamivel több mint a felét kapják kézhez.

Nem csak a viszonylag friss sorozatokban magas azonban a fiktív értékpapírok aránya. Több 2010-ben és 2011-ben kibocsátott, változó kamatozású kötvénysorozatnál is 75 százalék fölött van ráta, amiből arra lehet következtetni, hogy a brókercégnél már évekkel ezelőtt elkezdhettek csalni az értékpapírokkal. Azok a befektetők is viszonylag szerencsések most, akik ilyen, a 2010 végén és 2011 első felében kibocsátott kötvényt jegyeztek, hiszen amellett, hogy éveken át felvehették a viszonylag magas kamatot (az értékpapírok legalább 2 százalékponttal magasabb hozamot fizettek, mint a 12 hónapos állampapír), most az eredetileg befektetett tőkéjük több mint 70 százalékát is visszakapják a kártalanítási limitig.

A Quaestor egyébként hatalmas mennyiségben adott el a 2011-ben indított változó kamatozású kötvényekből, egy-egy sorozatból 16-18 milliárd forintnyit sóztak rá a kliensekre, ennek döntő része persze hamis volt. 2012-ben és 2013-ban viszont már valószínűleg nem fogytak olyan jól a változó kamatozású értékpapírok, így a Quaestor is kevesebbet machinált velük. Aki a 2012-es és 2013-as sorozatokat választotta, a Beva-kártalanítás során töredéknyi pénzzel kénytelen beérni. A 2013 márciusában kibocsátott sorozatnak ugyanis csak az ötöde, a 2012 januárinak pedig csak a harmada hiányzik. Az érintettek száma még így is magas lehet, hiszen a legálisan kibocsátott volumen a két sorozatból a Keler adatai szerint megközelíti a 6,5 milliárd forintot, a fiktív pedig 2,4 milliárd forint körül volt.

A legszerencsétlenebb Quaestor-áldozatok közé tartoznak azok, akik 8 százalékos fix kamat ígérete mellett vásároltak egy tavaly januárban kibocsátott, és 2017 elején lejáró kötvénysorozatból. A brókercég 2 milliárd forintnyit adott el ebből az értékpapírból, de ennek döntő része valódi volt, így a károsultak most számításunk szerint nagyjából 40-45 millió forinton kénytelenek osztozni. Van még két olyan kötvénysorozat, amelyből minden egyes értékpapír megvan, ezek változó kamatozású, 2012-ben és 2013-ban kibocsátott, ezer forint névértékű papírok. Ezekből a többi kötvényhez képest kisebb volument adtak el, összesen alig 230 millió forintnyit, a befektetőik pedig ebben a körben hiába várnak kártalanításra, egy fillérre sem számíthatnak a Bevától.