Néhány hete figyelmet érdemlő jelentést tett közzé a tekintélyes moszkvai think-tank, a Kül- és Védelempolitikai Tanács. Újabb stratégiai programmal álltak elő. Ezúttal az orosz külpolitika közelmúltbeli teljesítményét és a következő évtized elejéig követendő magatartását tekintették át.

Most alakul ki a nemzetközi világrend. A szélesebb értelemben vett Európa a világ konszenzusövezetéből konfliktuszónává lett. A rend és civilizáció terjesztőjéből a megosztottság és decivilizáció elriasztó példájává válik. ­Jövő ilyenkor két tapasztalt női politikus, Angela Merkel és Hillary Clinton fogja összerakni az új világrendszert. Magyar ellenzékieknek, függetleneknek és Fidesz-pártütőknek kell tenniük azért, hogy ez az ország se ellenség, se alávetett, megalázott támaszpont, hanem e rendszert építő kicsiny, de hasznos szövetséges legyen.

Lassan két évtizede, hogy egy koalíció tagjaként a magyar érdekképviselet történelmi előzmények nélküli kormányzásra vállalkozott Romániában. Országon kívül és belül joggal hitték akkor sokan, hogy egyszer s mindenkorra megváltozik a román–magyar viszony, és hogy tulajdonképpen egy új, toleráns Európa diadala ez a Kárpát-medence régi, intoleráns történelmi modelljei fölött.

A magyar társadalom a harag és a belenyugvás között hányódik. Harag, sértettség, düh robban ki a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból a legváratlanabb pillanatokban. Fejlehajtás, meghunyászkodás és beletörődés vastag takarója alatt szunnyad az egész társadalom.

A problémákat most kell tisztázni, most kell megoldásokat keresni, nem később, amikor a két ország kapcsolata sikertörténet lesz. Mert attól tartok, hogy akkorra már mi is csak annyian leszünk Romániában, mint a szászok és svábok.

Gyerekkoromban, amikor valami betegség ­miatt otthon kellett maradnom, a délelőtti matinéban többször láttam egy szovjet rajzfilmet. A balkezes ezermester volt a címe.