A Petőfi Kör mintájára Veszprémben Batsányi Kör alakul; vezetője Brusznyai Árpád, a Lovassy László Gimnázium tanára.* október 15.

Békéscsabán megalakul a helyi értelmiség Petőfi Köre.

Az MKKE pártbizottsága követeli Nagy Imre visszavételét a pártba. október 4.

Befejeződik a Színház- és Filmművészeti Főiskola több napos diákgyűlése, amelynek vezér-szónoka Csurka István.

Több napos pedagógiai tanácskozás kezdődik Balatonfüreden Mérei Ferenc, Ravasz János és mások részvételével. október 6.

Az Mt határozatot hoz a néphadseregtől leszerelt tisztek elhelyezkedésének elősegítésére és átképzésük támogatására. (A néphadseregben folytatódó létszámcsökkentés következtében a létszám ez időben már csak 120–130 ezer fő.) — A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokává, Mátékovics Endre vezérőrnagy utódaként, Márton András ezredest nevezik ki.

Boldoczki János v. külügyminiszter, új moszkvai magyar nagykövet átadja megbízólevelét. 1960. július 20.

Az Mt a börtönök felügyeletét a BM helyett az Igazságügyi Minisztériumra ruházza át.

Az MDP PB közleményt ad ki „az ártatlanul kivégzett munkásmozgalmi vezetők és párttagok” újratemetéséről. október 6. „A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatározta, hogy a korábbi évek politikai pereiben ártatlanul elítélt és kivégzett elvtársainknak, akiket a párt Központi Vezetősége már korábban rehabilitált és párttagsági jogukba visszaállított, meg kell adni a munkásmozgalom harcosait, forradalmárait megillető végtiszteletet. Rajk László elvtársat, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Központi Vezetőség s a Politikai Bizottság volt tagját, Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor elvtársakat a Központi Vezetőség volt tagjait és Szalai András elvtársat, a Központi Vezetőség volt osztályvezető-helyettesét a Kerepesi úti temetőben katonai gyászpompával helyezik örök nyugalomra, a munkásmozgalom nagy halottai számára fenntartott sírhelyen. A Központi Vezetőség a temetés megrendezésére az alábbi bizottságot küldte ki: Apró Antal, Bata István, Csébi Lajos, Gáspár Sándor, Kiss Károly, Kovács István, Lukács György, Major Tamás, Marosán György, Mező Imre, Mód Péter, Münnich Ferenc és Vég Béla elvtársak.”

A BM Vizsgálati Főosztálya feljegyzést készít Péter Gábor és 11 társa ügyében. 1957. május 10.

A Kádár János vezette magyar pártküldöttség, amely részt vett a KKP VIII. kongresszusán, befejezi kínai látogatását. október 6.

A Béke és Szabadság c. lapban megjelenik Gimes Miklós „Kétféle igazság?” című cikke.

Nyikita Hruscsov szovjet és Josip Broz Tito jugoszláv pártvezető megbeszélést tart Jaltában. — A tárgyaló felekhez utóbb csatlakozik Gerő Ernő, az MDP KV első titkára. október 6.

Az LB rehabilitálja az 1948-ban törvénytelenül elítélt Ordass Lajos ev. püspököt. október 14.

Az Mt 1098/1956. sz. határozata értelmében ez évben és a következő években nem bocsátanak ki államkölcsönt. A békekölcsön-kötvények visszafizetését 1974. december 31-éig kell befejezni.

A honvédelmi miniszter első helyettesévé nevezik ki Tóth Lajos vezérőrnagy vk. főnököt, miniszterhelyettessé Uszta Gyula és Madarász Ferenc vezérőrnagyot.

Az SzN híradása szerint a Szu 1957-ben 100 millió rubeles hitelt nyújt Mo-nak, 2%-os kamatra.*

Az SzN-ben Kopátsy Sándor közgazdász a gazdasági mechanizmus átalakításáról ír.

Az ET október 22-ére összehívja az Ogy-t.

Bemutatják Mamcserov Frigyes Tanár úr kérem… c. filmjét.

A bp-i Kerepesi temetőben ünnepélyes külsőségek közt, százezernyi gyászoló jelenlétében, eltemetik az 1949-ben kivégzett Rajk Lászlót, Pálffy Györgyöt, Szőnyi Tibort és Szalai Andrást. október 13. Beszédet mond Apró Antal, aki Rajkék kivégzése idején is tagja volt a PB-nek; Münnich Ferenc, az egykori spanyolországi harcostárs; Orbán László, az MDP KV alosztályvezetője, Rajk egykori illegális harcostársa; Janza Károly honvédelmi miniszterhelyettes; Szász Béla, a Rajk-per egyik vádlottja, aki 1954-ben szabadult a börtönből. Münnich a „személyi kultusz mocsarából napfényre kúszott szadista bűnözőkként” említi Rajkék elítélőit; Szász beszédében kijelenti: „Koholt vád, bitó vetette hét évre jeltelen sírba Rajk Lászlót, de halála ma a magyar nép és a világ előtt figyelmeztető jelképpé magasodik. Mert amikor százezrek vonulnak el a koporsók előtt, nem csak az áldozatoknak adják meg a végső tisztességet, de szenvedélyes vágyuk, megmásíthatatlan elhatározásuk, hogy egy korszakot temessenek el.” — Az SzN első oldala „Soha többé!” címmel teljes terjedelemben a hét évvel korábban kivégzett kommunistákkal foglalkozik. — A temetés idejére a HM-ben szigorított hadműveleti szolgálatot vezetnek be.

A temetés után egyetemisták (főként bölcsészhallgatók, többségükben a Kolhoz Kör tagjai) tüntetnek a Batthyány-örökmécsesnél, a Sztálin-szobornál, a jugoszláv követségnél és az Andrássy út 60. előtt; itt már sztálinizmus- és ÁVH-ellenes, Jugoszláviát éltető jelszavak is elhangzanak.

Az SZKP KB Elnökségének tagjai Moszkvában megbeszéléseket folytatnak a MDP KV kül-döttségével, amelynek tagja Gerő Ernő, Hidas István, Kádár János és Szántó Zoltán. október 8.

Az MDP PB határozatot hoz Farkas Mihály v. honvédelmi miniszter őrizetbe vételéről. október 12.

Szegeden az egyetemi hallgatók követelik az orosz nyelv kötelező tanulásának eltörlését. október 19.

Mo és Jugoszlávia kormányai között megállapodás születik a külképviseletek nagykövetségi rangra emeléséről. október 11.

Az IrU közli Novobáczky Sándor „Különös emberek” és Háy Gyula „Miért nem szeretem?” c. írását.

A József Attila Színház bemutatja Gáli József Szabadság-hegy c. drámáját. Az egyik főszerepet Gobbi Hilda játssza; a bemutatón jelen van Nagy Imre is.

Aradon több száz aradi magyar dolgozó rója le kegyeletét az 1849-es vértanúk vesztőhelyén lévő obeliszknél. Mo-ról Hajdú-Bihar megye és a debreceni helyőrség küldöttsége, egy makói diákküldöttség és Békéscsabáról egy 183 fős tanár-diák csoport vesz részt a koszorúzáson. Jelen van továbbá a városi néptanács képviselője, Kelemen Dezső, valamint Kovách Géza, a magyar líceum történelemtanára.

Az ELTE színháztermében (a későbbi Egyetemi Színpadon) ankétot rendeznek „A fiatal értelmiség problémái” címmel; vitavezető Lukács György.

A PB ülésén Gerő Ernő beszámol krími és moszkvai megbeszéléseiről.

Megindul a Hétfői Hírlap; főszerkesztő Boldizsár Iván. Az első számban Gimes Miklós Rákosi és Farkas ügyében nyilvános tárgyalást követel; Rajk Lászlóra emlékezik Futó Dezső „Egy csokor mezei virágot” c. cikke.

Szegeden a Petőfi Kör mintájára megalakul a József Attila Kör; elnöke Baróti Dezső, a JATE rektora. A kör első vitaestjét október 19-ére hirdetik meg. október 19.

A kormány leveszi napirendjéről az ország területi-igazgatási átszervezésének kérdését; a tervezet a megyék számának csökkentését javasolta.*

Losonczy Géza az SzN-ben „Értsük meg egymást!” címmel közöl cikket, amelyben Friss Istvánnal vitázik a gyökeres reformok szükségességéről és veszélyeiről.

Belgrádban  átadja megbízólevelét Münnich Ferenc, Mo rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. október 15.

Pécsett megalakul a Petőfi Kör.

Molnár Erik igazságügy-miniszter bejelenti, hogy „az illetékes szervek nagyon komolyan foglal-koznak a halálbüntetés eltörlésével”.

Gáspár Sándor vezetésével szakszervezeti delegáció utazik Belgrádba; a küldöttség tagjait fogadja Josip Broz Tito. október 15.

A romániai Előrében megjelenik az RMP KV határozata, amelynek értelmében az Oktatásügyi Minisztériumban létrehozzák a Nemzetiségi Oktatási Főigazgatóságot. november 13.

Ünnepélyesen eltemetik az 1950-ben kivégzett tábornokokat: Sólyom László altábornagyot, Illy Gusztáv altábornagyot, Beleznay István vezérőrnagyot, Révay Kálmán vezérőrnagyot és Porffy György vezérőrnagyot; barátaik és bajtársaik nevében Szilágyi József mond búcsúbeszédet. Korondi Béla és Horváth-Hönigsberg Ottó kivégzett rendőrtiszteket Oszkó Gyula és Kopácsi Sándor búcsúztatja. október 20.

A Nékosz-mozgalmat 1946-ban kezdeményező Györffy-kollégisták találkozót tartanak a Kossuth Klubban; az esten részt vesz Nagy Imre és Rajk Lászlóné.

A debreceni Kossuth Kör (szervezői Für Lajos, Irinyi Károly, Kiss Ferenc és Koczogh Ákos) megtartja első nyilvános rendezvényét; az est vendége Losonczy Géza, Benjámin László és Csatári Dániel.

Az IrU közli 15 író 1954 novemberében fogalmazott tervezetét a DISZ reformjára és a népi kollégiumi rendszer újjáélesztésére.

Sajtóközlemény tudósít arról, hogy „a szocialista törvényesség megsértése miatt” őrizetbe vették Farkas Mihályt. 1957. március 23.

Az SzN közli az előző napi PB-határozatot, és Nagy Imre október 4-ei levelét.

Dunaföldváron megalakul az ország első falusi takarékszövetkezete.

A rehabilitált Ordass Lajos ev. püspök megtartja első istentiszteleti és úrvacsorai szolgálatát.

Puskás Ferenc utolsó, 85. mérkőzését játssza a magyar labdarúgó-válogatottban: Bécsben Mo–Ausztria 2:0.

Gerő Ernő, Apró Antal, Hegedűs András, Kádár János, Kovács István összetételű párt- és kormánydelegáció utazik Belgrádba, egyhetes látogatásra; jugoszláv tárgyaló partnerük Aleksandar Ranković. október 22. — Az ET határozata formálisan is nagykövetségi szintre emeli a két ország diplomáciai kapcsolatait.

Pőcze Tibor rendőrfőkapitány elrendeli a mozik és színházak előadásainak operatív biztosítását, mivel Bp-en és a nagyobb városokban tartott előadásokon „elszaporodtak a rendzavarások”.

Az 1945 óta fogva tartott Demény Pál kiszabadul a börtönből. 1989. május 5.

A Hétfői Hírekben megjelenik Gimes Miklós „Legyen világosság!” c. cikke.

A HNF értelmiségi nagygyűlést rendez a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Mások mellett felszólal Brusznyai Árpád tanár (1958. január 7.), és kijelenti: „Nincs funkcionárius-kérdés, hanem gyilkosok, kártevők, bürokraták és sarlatánok kérdése van.” — Hajdúnánáson irodalmi-politikai vitakör alakul Bocskai Kör néven.

Az SzN hírül adja, hogy az előző napon Dunaföldváron megalakult az ország első falusi takarék-szövetkezete.*

1945 óta először látogat erdélyi szülőföldjére Tamási Áron író.

Dwight Eisenhower amerikai elnök feltételesen engedélyezi Jugoszlávia további élelmiszer-segélyezését; az elnök ugyanakkor, tekintettel a látványosan javuló jugoszláv–szovjet kapcso-latokra, javasolja a hadianyagok szállításának felfüggesztését. 1957. május 14.

Diákgyűlést tartanak a szegedi egyetemen, mintegy 1600 hallgató részvételével. A tudományegyetem, az orvostudományi egyetem, a pedagógiai főiskola és a zenetanárképző főiskola hallgatói megalakítják a MEFESZ-t (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége), az egyetemi ifjúságnak a DISZ-től és az MDP-től független szervezetét.* Érdek-védelmi és politikai programtervezetet fogadnak el; a vita során elhangzik a szovjet csapatok kivonásának követelése is. október 20.

A DISZ KV elfogadja a vidéki egyetemisták és DISZ-szervezetek követelését az orosz nyelv fakultatív oktatásáról (október 19.), az ideológiai tárgyak óraszámának csökkentéséről és az ifjúsági szervezetek nagyobb önállóságáról.*

Bemutatják Fábri Zoltán Hannibál tanár úr c. filmjét; az előadáson jelen van Nagy Imre is.*

Kónya Albert oktatási miniszter bejelenti az egyetemi kötelező orosz nyelvoktatás megszüntetését és a honvédelmi oktatás felülvizsgálatát.

Megkezdődik a LEMP KB VIII. plénuma. — Az ülésen a KB tagjai sorába kooptálják Władysław Gomułkát. október 21. — A Konstantyn Rokossowski marsall, lengyel nemzetvédelmi miniszter vezette szovjetbarát csoport hívására Varsóba érkezik Nyikita Hruscsov, Lazar Kaganovics, Vjacseszlav Molotov, Anasztaz Mikojan, mindnyájan az SZKP KB Elnökségének tagjai, Georgij Zsukov marsall honvédelmi miniszter, Ivan Konyev marsall, a VSZ egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és más szovjet tábornokok. — A LEMP KB plénuma félbeszakad, Gomułka részvételével szovjet–lengyel tárgyalások kezdődnek. — A szovjet csapatok és néhány lengyel egység hadgyakorlat ürügyén megindul a lengyel főváros felé. október 20.

A szovjet és a japán miniszterelnök Moszkvában aláírja a hadiállapot megszüntetéséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló okmányt. A két fél kölcsönösen lemond a jóvátételről; a Szu visszaadja Japánnak Habomai és Sikotan szigetét.

Szegeden az egyetemi ifjúság megtartja a MEFESZ első nagygyűlését. — A városban működő József Attila Kör új kormány megalakítását és a pártvezetés átalakítását, a szovjet csapatok kivonását követeli.

Nagygyűlést rendeznek a BME Hess András téri kollégiumában; a résztvevők megfogalmazzák a diákok követeléseit, és elhatározzák, hogy amennyiben ezeket két héten belül nem teljesítik, a diákok tüntetéssel fogják kimutatni elégedetlenségüket.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán Hajnóczy Kör, a Bölcsészettudományi Karon Március Tizenötödike Kör, az MKKE-n Széchenyi Kör alakul. — A bp-i egyetemek közös vitafórumaként megszervezik a Vasvári Kört.

Újratemetik dr. Merényi-Scholtz Gusztáv orvos vezérőrnagyot, Lőrincz András ezredest, valamint a Rajk-per kapcsán kivégzett Németh Dezső vk. ezredes, egykori moszkvai katonai attasét.

A Petőfi Kör vitát rendez „Az iparművészet problémáiról”; vitavezető Ferenczy Noémi, Redő Ferenc és Somogyi Árpád. október 23. A fiatal iparművészek Ferenczy támogatásával élesen bírálják a szakmát uraló szűk klikket.

Az IrU közli az Írószövetség pártvezetőségének október 17-ei határozatát, amely pártkongresszus összehívását kéri.

A Katona József Színház bemutatja Németh László Galilei c. drámáját.

Varsóban kora reggel megegyezés születik a reformok ügyében; a szovjet vezetők elfogadják a LEMP-en belüli személyi változásokat és hazautaznak. A csapatmozgásokat leállítják, de a katonaságot csak négy nap múlva rendelik vissza laktanyáikba. — Władysław Gomułka a LEMP KB folytatódó plénumán elmondja nagy visszhangot kiváltó beszédét, amelyben átértékeli a poznańi eseményeket, az élet- és munkakörülmények javítását ígéri, megbélyegzi a korábbi időszak törvénysértéseit, meghirdeti a szocializmus „lengyel útját” és a demokratizálási folyamat továbbvitelét. október 21.

Az SzN álllást foglal a munkástanácsok megalakítása ellen.

A diósgyőri DIMÁVAG-ban megalakul az első munkástanács;* a kezdeményezést Földvári Rudolf megyei első titkár is támogatja. október 24.

A spanyol polgárháborúban harcolt nemzetközi brigádok megalakulásának 20. évfordulóján ünnepséget tartanak a Néphadsereg Színházában.

A LEMP KB Władysław Gomułkát választja első titkárrá. október 24. 1970. december 20.

John Dulles amerikai külügyminiszter egy televíziós műsorban kijelenti, az USA akkor sem küldene csapatokat Lengyelországba, ha ott szovjet beavatkozásra kerülne sor. október 27.

A BME délutáni gyűlésén részt vesznek az Építőipari és Közlekedési Egyetem, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, a Testnevelési Főiskola, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, a Haditechnikai Intézet, a Petőfi Akadémia és a Zalka Máté laktanya képviselői is; megvitatják a szegedi MEFESZ-küldöttek által ismertetett követeléseket. A vitán a műegyetem esti tagozatos hallgatójaként részt vesz Szilágyi József is, aki támogatja a diákság követeléseit. A gyűlés egyhangúlag kimondja csatlakozását a MEFESZ-hez. Marián István alezredes, a katonai tanszék vezetője a diákság élére áll. Az éjszakába nyúló tanácskozáson elfogadott, kezdetben tíz, majd tizenhat pontos határozat követeléseinek lényege: 1) Vonják ki a szovjet csapatokat. 2) Új, alulról kiinduló választások legyenek az MDP-ben, válasszanak új KV-t, hívják össze a pártkongresszust. 3) Nagy Imre alakítson kormányt, a sztálinista, rákosista bűnösöket váltsák le. 4) Nyilvános tárgyalást Farkas Mihály és társai ügyében, vonják felelősségre Rákosit. 5) Általános, egyenlő és titkos választásokat, több pártot, új nemzetgyűlést, sztrájkjogot. 6) Vizsgálják felül a magyar–szovjet, illetve a magyar–jugoszláv kapcsolatokat, a kölcsönös be nem avatkozás jegyében. 7) Szakemberek bevonásával szervezzék át a gazdasági életet a hazai adottságok és a nép létérdekei alapján. 8) Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket, a jóvátétel tényleges adatait, adjanak tájékoztatást a magyar uránról. 9) Vegyék teljes revízió alá az ipari normákat, vizsgálják ki a bérköveteléseket, állapítsák meg a munkás-létminimumot. 10) Fektessék új alapokra a beszolgáltatás rendszerét, az egyénileg gazdálkodók kapjanak a termelőszövetkezetekkel egyenrangú támogatást. 11) Független bíróság vizsgálja felül az összes politikai és gazdasági pert, bocsássák szabadon az ártatlanul elítélteket, szállítsák haza a Szovjetunióba hurcolt foglyokat. 12) Teljes vélemény- és szólásszabadságot, szabad rádiót, MEFESZ-újságot, ismerhesse meg mindenki saját káderanyagát. 13) Távolítsák el a Sztálin-szobrot, helyére 1848–49-es emlékmű kerüljön. 14) Új, nemzeti jellegű címert, a katonáknak új, a magyar hagyományoknak megfelelő egyenruhát, március 15. nemzeti ünnep, október 6. nemzeti gyászünnep és tanítási szünet legyen. 15) Szolidaritás a lengyel néppel. 16) Október 27-én üljön össze országos diákkonferencia, amely megvitatja a követeléseket.

A műegyetemi gyűléssel párhuzamosan, a délutáni-esti órákban gyűlést tartanak Bp számos felsőoktatási intézményében, többek között az MKKE-n, az Orvostudományi Egyetemen, a Színművészeti Főiskolán, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A hallgatók csatlakoznak műegyetemista társaikhoz, és a bölcsészkar kivételével, ahol új DISZ-vezetőséget választanak, megalakítják a MEFESZ-szervezeteket; úgy döntenek, hogy részt vesznek a lengyelországi eseményekkel kapcsolatban másnapra meghirdetett rokonszenv-tüntetésen. — Az ELTE-n a Március Tizenötödike Kör alakuló ülése a másnapi tüntetés előkészítő fórumává alakul.

Az esti órákban ülést tart a Petőfi Kör vezetősége. Határozatban javasolják a KV összehívását; Nagy Imre és mások bevonását a párt vezetésébe; Rákosi Mátyás KV-ból és más funkciókból való kizárását; Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását; az 1955. decemberi és a Petőfi Körre vonatkozó 1956. június 30-ai határozatok felülvizsgálatát. Vita után a másnapra tervezett tüntetésen való részvétel mellett döntenek.

A MÚOSZ újjáalakított választmánya elhatározza kongresszus összehívását; az új elnök Haraszti Sándor.

Nagy Imre késő délután-kora este [?] visszaérkezik Bp-re Badacsonyból, ahol szüreten vett részt. 21 óra körül lakásán felkeresi Mező Imre és Köböl József, az MDP KV tagjai, akik tájékoztatják a politikai helyzetről: a diákság és a munkások körében a feszültség érezhetően növekszik, a pártvezetés tehetetlen. A BME diákgyűlésén történtekről Nagy előbb telefonon értesül, majd 23.30 tájban diákküldöttség érkezik az Orsó utcába; azt kérik tőle, menjen el a gyűlésre és „nyugtassa meg” a részvevőket; Nagy Imre a kérést elutasítja.* október 23.

Az SzN „Új, tavaszi seregszemle” címmel közöl vezércikket, amely támogatja az ifjúság követeléseit. A lap közli az Írószövetség közleményét, amely üdvözli a lengyelországi változásokat, de nem helyesli a tüntetést. A lapban teljes terjedelmében olvasható Władysław Gomułkának a LEMP KB VIII. plénumán mondott beszéde.

Délelőtt folyamán a pártközpontba több küldöttség érkezik. Az Írószövetség határozattal fordul a KV-hez: Nagy Imre bevonását követeli a pártvezetésbe, és sürgeti a ,,nemzeti egység” programjának kidolgozását. Az SzN küldöttsége Horváth Márton főszerkesztő vezetésével a PB elé terjeszti politikai követeléseit. A DISZ KV támogatja a bp-i ifjúságnak a lengyel események melletti rokonszenv-tüntetését, és felszólítja az ifjúságot, hogy akadályozzon meg minden provokációs kísérletet.

12.53-kor a Kossuth Rádió, adását megszakítva, ismerteti a BM közleményét, amely gyülekezési és felvonulási tilalmat rendel el. — 14 órakor a HM-ben tartott vezetői értekezleten Bata István vezérezredes, honvédelmi miniszter engedélyezi a katonák részvételét a tüntetésen. — 14.23-kor a rádió, adását ismét megszakítva, bejelenti, hogy Piros László belügyminiszter a tüntetés meg-tartását engedélyezte.

15 órakor megkezdődik a tüntetés a Petőfi-szobornál; Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti dalt, egy diák felolvassa a 16 pontot. Innen a tömeg a Kossuth Lajos utca, Tanács körút, Bajcsy-Zsilinszky út, Nagykörút, Margit híd útvonalon a Bem térre vonul; a budai diákság tízezres menete is ide érkezik. Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot. Ekkor már elhangzanak a szovjet csapatok kivonását követelő jelszavak, a zászlókból kivágják a címert, néhol leverik az ötágú csillagokat. Az ekkor kb. 200 ezres tömeg a Margit hídon át az Országház elé vonul. 17 [18?] órától egyre többen követelik, hogy Nagy Imre szóljon a tömeghez. — A lakásán tartózkodó Nagy Imrét többen (Déry Tibor, Veres Péter, Aczél Tamás) személyesen kérik, menjen a Kossuth térre. Nagy ezt mindaddig elutasítja, míg 20 óra előtt Hidas István és Mekis József, mindketten a PB tagjai, miniszterelnök-helyettesek, az MDP PB nevében azt kérik: jöjjön a Parlamenthez, és mondjon beszédet.

17 óra tájban a rádió épületénél is tüntetők jelennek meg, hogy beolvastassák a 16 pontot. Benke Valéria, a Magyar Rádió elnöke, aki a pártvezetés tagjaival és Nagy Imrével is többször beszél telefonon, a követelést nem teljesíti. Az elutasítás után az egyre növekvő tömeg megpróbál behatolni az épületbe, ahol ekkor már kb. 260-280 karhatalmista és egy államvédelmi alegység tartózkodik.* (A rádió őrségének megerősítésére 15.30-kor 30 fő, 16.40-kor és 17 óra után egy-egy századnyi áv. katonát rendeltek.) 18.30 tájban az őrség őrizetbe vesz 10 tüntetőt, akiknek sikerült behatolniuk az épületbe. 19.45-kor (más forrás szerint 20.15-kor) az épületből leadják az első riasztólövéseket.

17 óra után Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet, Gerő Ernő segélykérésére hivatkozva [?], jelenti Moszkvába, hogy a mo-i helyzet egyre veszélyesebbé válik. — Andropov ugyanerről tájékoztatja Pjotr Lascsenko altábornagyot, a Különleges Hadtest parancsnokát, és kéri, csapataival vonuljon Bp-re. A hadtestparancsnok a kérést visszautasítja, arra hivatkozva, hogy ő csak Moszkvából érkező parancsra cselekedhet.*

A kora esti órákban Debrecen belvárosában a megyei rendőr-főkapitányság Kossuth Lajos utcai épületénél a belső karhatalom (államvédelem) egységei Komócsin Zoltán, az MDP megyei első titkára parancsára tüzet nyitnak a délelőtt óta több [tíz?]ezresre növekedett tüntető tömegre. A sortűzben három tüntető életét veszti; ők a forradalom első halottai. Rajtuk kívül sokan megsebesülnek.

18 óra után Tóth Lajos vezérőrnagy, vk. főnök riadóztatja a piliscsabai és az aszódi gépesített ezredet. október 24. — Nem sokkal később a néphadsereg és a belső karhatalom (államvédelem) egységeit az ország egész területén riadókészültségbe helyezik. A csapatoknak megtiltják a fegyverhasználatot.

Nem sokkal 20 óra előtt Gerő Ernő telefonon beszél Nyikita Hruscsovval, és lemondja másnapra tervezett moszkvai útját. — Ma sem tisztázott, intézett-e Gerő formális kérést korábban Jurij Andropov nagykövethez vagy ekkor Hruscsovhoz, hogy a szovjet csapatokat rendeljék Bp-re.* — Gerő és Hruscsov beszélgetését követően Georgij Zsukov marsall arról tájékoztatja Hruscsovot, hogy Gerő a bp-i szovjet nagykövetség útján kérte a szovjet csapatok beavatkozását. A szovjet pártvezetés a katonai akciót, arra hivatkozva, hogy magyar részről erre nem kaptak hivatalos felkérést, ekkor nem engedélyezi.** — 20 órakor a szovjet hadsereg vezérkara, a politikai döntést megelőzően, riadókészültségbe helyezi a Különleges Hadtest két hadosztályát.***

20 és 21 óra között a Rádió épületének védelmére rendelik a HM Őrzászlóalj 96 katonáját és újabb 200 karhatalmistát, akiknek sikerül bejutniuk az épületbe. A 20. híradó ezred 150 katonája átmenetileg megtisztítja az épület környékét. 21 óra körül a Rádió épületéhez érkezik a Petőfi Akadémia 150 tisztje, a 20. híradó ezred újabb 100 katonája, valamint a piliscsabai ezred egy lövész- és egy harckocsizó zászlóalja. A Petőfi Akadémia tisztjei bejutnak az épületbe, miután két piliscsabai harckocsi átszakítja a kordont. 35-40 tiszt fegyvertelenül visszamegy a tömegbe agitálni, de az épületből tüzet nyitnak rájuk; egy honvédtiszt meghal, ketten megsebesülnek. A tömegben elvegyült piliscsabai katonák nagy része fegyveresen átáll a felkelőkhöz vagy átadja fegyverét. Ekkortól a tüntetők ezekkel és a külvárosi raktárakból szerzett fegyverekkel viszonozzák a védők tüzét; megkezdődik az épület hajnalig tartó ostroma.

Nem sokkal 21 óra előtt a Kossuth Lajos téren Erdei Ferenc próbál beszédet mondani, de szavait elnyomja a tömeg. 21 órakor Nagy Imre lép a Parlament erkélyére. „Elvtársak!” megszólítással kezdi rövid, csalódást keltő beszédét. Hangsúlyozza, hogy a jogos követelések meghallgatásra találnak, de minden problémát a párton belül kell megoldani. A Himnusz eléneklését követően a Kossuth tér lassan kiürül, sokan a rádióhoz mennek. — A beszédét befejező Nagy Imre még a Parlamentben értesül arról, hogy a rádió épületénél fegyveres harc kezdődött. Ezt követően Jánosi Ferenc társaságában átmegy az Akadémia utcai pártközpontba.

Eközben Moszkvában magyar idő szerint 21 órától ülésezik az SZKP KB Elnöksége.* Georgij Zsukov marsall (némely részletében pontatlanul) tájékoztatja a résztvevőket a mo-i helyzetről. Nyikita Hruscsov időközben újabb jelentést kap a bp-i szovjet nagykövetségről, amely szerint a helyzet rendkívül veszélyes, és szükség van a szovjet egységek beavatkozására. Hruscsov azt javasolja az Elnökség tagjainak, hogy a szovjet csapatok vonuljanak be Bp-re; javaslatával a jelenlévők, Anasztaz Mikojan kivételével, egyetértenek. Mikojant, Mihail Szuszlovot és Ivan Szerovot, a KGB elnökét Bp-re küldik. október 24. (A Moszkvában tartózkodó és az Elnökség ülésére behívott Rákosi Mátyás szintén katonai beavatkozást javasol.) — 21 óra után Vaszilij Szokolovszkij marsall vezérkari főnök parancsot ad a kijelölt alakulatok útba indítására. 22 órakor a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztálya, zömmel Székesfehérvár, Sárbogárd, Cegléd, Szolnok és Kecskemét helyőrségekből, megindul a főváros felé. október 24. A hadtest 17. hadosztálya parancsot kap az osztrák–magyar határ lezárására. — Mo-ra irányítják a Kárpáti Katonai Körzet két hadosztályát, valamint a Romániában állomásozó önálló hadsereg egy gépesített hadosztályát. október 24. (Ekkor összesen öt hadosztályt mozgósítanak, kb. 32 ezer emberrel, 1130 harckocsival, 800 löveggel és aknavetővel.)

Nagy Imre 21.45 tájban a pártközpontban találkozik a PB tagjaival. — Gerő Ernő közvetlen vonalon ekkor (újra) tájékoztatja az SZKP vezetőit, akiknek időközben Jurij Andropov, a katonai vezetésnek pedig Pjotr Lascsenko altábornagy is beszámolt a fejleményekről. Hruscsov közli Gerővel, hogy a szovjet vezetés teljesíti a csapataik Bp-re küldésére irányuló „kérést”, ha azt a magyar kormány írásba foglalja. október 28. — Gerő közli a jelenlévőkkel, hogy a szovjet csapatok parancsot kaptak, vonuljanak be Bp-re. A PB úgy dönt, hogy a testület átalakítását másnapra halasztja.

23 órakor megkezdődik az MDP KV másnap reggelig tartó ülése.* október 24. Gerő Ernő tájékoztatja a résztvevőket az addigi eseményekről, és ismerteti a PB határozatát: „A hatalmat minden eszközzel meg kell védeni, a fő hatalmi pozíciókat meg kell tartani.” Apró Antal, Hegedüs András és Kiss Károly egyetért a történtek ellenforradalomként való értékelésével, és a munkások és pártfunkcionáriusok felfegyverzését, ostromállapot kihirdetését, a nyomdák katonai ellenőrzését, az egyetemek bezárását javasolja. A testület vita és szavazás nélkül tudomásul veszi a szovjet csapatok segítségül hívását. A támogató felszólalások után Horváth Márton elutasítja és „katasztrófapolitikának” nevezi Gerő értékelését, és azonnali, gyökeres személyi változásokat, Gerő leváltását és Kádár János első titkárrá választását javasolja. — Noha a KV-ülés előtt az MDP PB, Hruscsov határozott kérésére, úgy foglalt állást, hogy a személyi döntésekkel megvárják a szovjet delegáció Bp-re érkezését, Horváth felszólalását követően a KV megkezdi a személyi kérdések megvitatását. Az ülésre ekkor behívják a folyosón várakozó Nagy Imrét. Vita után a személyi változások előkészítésére jelölőbizottság alakul.

22 óra után a tüntetők megtámadják a Szabad Nép székházát; a korábban tűzparancs kiadását szorgalmazó Révai Józsefet, aki a lap vezetésének átvételére érkezett, Gimes Miklós és Lőcsei Pál a hátsó kijáraton kimenekíti. Éjfél körül [?] az épület az ostromlók birtokába kerül.

23 óra körül Benjámin László, Erdei Sándor és Zelk Zoltán az Írószövetség képviseletében a Parlamentbe megy; hosszú várakoztatás után Hegedüs András miniszterelnök fogadja őket, és közli velük, ha a helyzet nem változik, a kormány szovjet csapatokat hív segítségül. — 23.30-kor az Írószövetség Titkársága határozatot hoz, amely személyi változásokat sürget, Nagy Imrének a vezetésbe való bevonását és nemzeti egységprogram kidolgozását követeli.

A kecskeméti 3. hadtest 12. kiskunfélegyházi hadosztályának 37. gépesített lövészezrede Kis-kunhalasról útba indul Bp-re; az ezred parancsnoka Hodosán Imre őrnagy.

Éjfél után a honvédelmi miniszter Bp-re rendeli az egri lövészezredet és a váci légvédelmi tüzérezredet. — Hajnali 2 órakor az aszódi gépesített lövészezred megérkezik a Zrínyi Akadémiára; 50 katonájukat a Szabad Nép székházának védelmére irányítják.

Éjfél után megérkezik Bp-re Pjotr Lascsenko altábornagy, a Különleges Hadtest parancsnoka és Jevgenyij Malasenko ezredes, a hadtest törzsfőnöke.* — 2 és 3 óra között törzsével Moszkvából megérkezik Mihail Malinyin hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese.** — A szovjet parancsnokok a HM épületében foglalnak katonai főhadiszállást. október 30.

Hajnali 2 óra tájban a Különleges Hadtest 2. gépesített hadosztályának első páncélos egységei és alegységei elérik Bp-et.* Az elsőként bevonuló 37. páncélos ezred a HM épülete körül foglal védelmi állást. A hadosztály fő erői (három gépesített és egy nehézharckocsi-rohamlöveg-ezred) a hajnali és a kora reggeli órákban érkeznek Bp-re.

Folyamatosan ülésezik az MDP KV. Az éjfél utáni órákban a fegyveres felkelés leverésére megalakul az MDP KV Katonai Bizottsága.* A bizottság, Kovács István vezetésével, Fehér Lajos, Földes László, Mező Imre, Piros László, Bata István részvételével, a HM épületében kezdi meg működését.** Az, hogy mi volt a bizottság pontos feladatköre és döntési kompetenciája, máig vita tárgya.

5 óra tájban a KV jelölőbizottsága meghallgatja Nagy Imrét, akit miniszterelnöknek javasolnak. Nagy Gerő Ernő leváltását és Kádár János első titkárrá választását javasolja, Kádár azonban a jelölést elutasítja. A bizottság, miután telefonon egyeztet az SZKP vezetőivel, ám nem várva meg a szovjet küldöttek megérkezését, 6 órakor a KV elé terjeszti személyi javaslatait. — A KV megerősíti első titkári tisztében Gerő Ernőt. A KV új tagjai: Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Münnich Ferenc. Az újjáválasztott PB tagjai: Apró Antal, Gáspár Sándor, Hegedüs András, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Köböl József, Marosán György, Nagy Imre, Szántó Zoltán; póttag Losonczy Géza és Rónai Sándor. A korábbi PB-tagok közül az új testületbe nem kerül be Ács Lajos, Hidas István, Kovács István, Piros László, Révai József, Szalai Béla, a póttagok közül Bata István és Mekis József. Az új Titkárság tagjai: Gerő Ernő, Donáth Ferenc, Kádár János, Kállai Gyula. — A KV javasolja az ET-nek, hogy Nagy Imrét válassza meg az Mt elnökévé.*

4.30-kor a Kossuth Rádióban közzéteszik, majd 7 óráig többször megismétlik az Mt közleményét: „Fasiszta, reakciós elemek fegyveres támadást intéztek középületeink ellen és megtámadták karhatalmi alakulatainkat. A rend helyreállítása érdekében további intézkedésig tilos minden gyülekezés, csoportosulás és felvonulás. A karhatalmi szervek utasítást kaptak arra, hogy a rendelet megszegőivel szemben a törvény teljes szigorával lépjenek fel.” Az 5.30-kor másodszor és később újra beolvasott közleményben a „fasiszta” jelző helyett az „ellenforradalmi” szerepel. — A felhívás szövegét Hegedüs András csak annak elhangzása után ismerteti a KV tagjaival. — Az adást a lakihegyi adóból sugározzák; később a Parlamentben rendeznek be ideiglenes stúdiót.

A rádió épületéhez érkező szovjet katonák tüzet nyitnak az ostromlókra, azonban nem tudják felmenteni az épületet, amely hajnalban az ostromlók kezére kerül. Mindkét oldalon sok az áldozat, számos tüntető és 15 ÁVH-s esik el; az utóbbiak közül négyet az épület elfoglalása után lőnek agyon. Az őrség parancsnokát, Fehér József áv. őrnagyot megölik;* a sebesülteket kórházba szállítják.

8 óra 13 perckor a rádió közli a KV személyi döntéseit. „A Központi Vezetőség javasolja a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, hogy Nagy Imre elvtársat válassza meg a Minisztertanács elnökévé, Hegedüs András elvtársat a Minisztertanács első elnökhelyettesévé.” — Megjelenik az MDP KV felhívása, amely a párt támogatására és az ellenforradalommal való leszámolásra szólít fel.

8.45-kor a rádió miniszterelnöki rendeletként statáriumot hirdet az ország egész területén „… a népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmények, lázadás, lázadásra való felbujtás, felhívás és szövetkezés, gyilkosság, emberölés, gyújtogatás … hatóság elleni erőszak … engedély nélküli fegyvertartás bűntette tekintetében… A rögtönítélő bíráskodás hatálya alá eső bűncselekményeket halállal kell büntetni.” — Bp-en leáll a termelés, szünetel a tanítás, de a közüzemek az elkövetkező napokban is működnek.

9 órakor a rádió közli: „ Az ellenforradalmi bandák galád fegyveres támadása az éj folyamán rendkívül súlyos helyzetet teremtett. […] A kormányzati szervek … segítségért fordultak a Varsói Szerződés értelmében a Magyarországon tartózkodó szovjet alakulatokhoz. A szovjet alakulatok … részt vesznek a rend helyreállításában. […] Az ellenforradalmi bandák felszámolása minden magyar dolgozó, a nép, a haza legszentebb ügye…” — Bata István vezérezredes honvédelmi miniszter parancsot ad a felkelés fegyveres leverésére.

10 óra tájban Bp-re érkezik az 56. gépesített ezred és egy felderítő század, mindkettő a Mo-on állomásozó szovjet Különleges Hadtest 17. gépesített hadosztályának állományából. 11 órakor a Romániából Mo-ra indított 33. gépesített hadosztály csapatai átlépik a határt, és közúton Bp felé vonulnak.*

A Roosevelt téren felvonuló tüntetőkre tüzet nyit a BM épületének ÁVH-s őrsége; a sortűznek több halálos áldozata van.* Más adat szerint a helyszínre érkező szovjet pácélgépkocsiból nyitnak tüzet a demonstrálókra. Heten meghalnak, 13-an megsebesülnek.**

Délelőtt közel 400, géppisztolyokkal és kézigránátokkal felfegyverzett felkelő megtámadja a Kossuth Tiszti Iskolát. — A déli órákban a felkelők elfoglalják az Athenaeum Nyomdát. — A fővárosba folyamatosan érkeznek a felrendelt magyar csapatok.

A délelőtti órákban a szovjet pártvezetés képviseletében megérkezik Bp-re Anasztaz Mikojan, az SZKP KB Elnökségének tagja és Mihail Szuszlov, a KB titkára. Először a HM-ben Bata István honvédelmi és Piros László belügyminiszterrel, majd a pártközpont épületében az MDP és a kormány vezetőivel tárgyalnak. 15 órakor a szovjet küldöttek optimista jelentést küldenek Moszkvába a fegyveres megmozdulások felszámolásáról.

12.10-kor Nagy Imre „mint a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke” beszél a rádióban. Közli, hogy akik 14 óráig leteszik a fegyvert, mentesülnek a felelősségre vonás alól; később a határidőt 18 óráig meghosszabbítják. Nagy a tüntetőket „félrevezetett”, jóhiszemű” emberekként aposztrofálja, a felkelőktől a harcok beszüntetését kéri, és általánosságban az 1953. júniusi kormányprogram megvalósítását ígéri.

A délutáni órákban két újabb szovjet alakulat, egy páncélos és egy gépesített ezred érkezik Bp-re, szintén a 17. hadosztály kötelékéből. A Mo-on állomásozó szovjet szárazföldi csapatok állományából már csak három ezred marad szombathelyi és körmendi (béke)helyőrségében, nyolc ezred Bp-en van. — Erre az időre magyar területre érkeznek Romániából a 33. gépesített had-osztály, a Szu-ból pedig egy lövész-, egy gépesített és egy légvédelmitüzér-hadosztály egységei.*

Az MDP PB nevében Kádár János üzenetet küld a megyei pártbizottságoknak. Javasolja, hogy társadalmi szervezetektől, közéleti személyiségektől kérjenek „nem sablonos”’ szolidaritási nyilatkozatokat, és azokat továbbítsák a pártközpontba. — A miskolci DIMÁVAG dolgozói, ezzel szemben, a szovjet csapatok azonnali visszavonását, Gerő Ernő, Hegedüs András és Piros László leváltását, és helyükre „igaz magyar emberek” állítását követelik.*

Az Egyesült Izzóban megalakul a főváros első munkástanácsa; elnöke Vaszilij György főmérnök.

20.30-tól az MDP PB a szovjet képviselők jelenlétében ülésezik. A résztvevők egyetértenek abban, hogy a(z általuk szinte biztosra vett) normalizálást követően a kibontakozás érdekében elsőd-legesen politikai lépésekre van szükség.

A délutáni-esti órákban fegyveres felkelők a Bem laktanyából nagy mennyiségű fegyvert zsákmányolnak. — Támadás éri a Fővárosi Tanács épületét védő szovjet harckocsikat. — Felkelők többször sikertelenül támadják a Bajcsy-Zsilinszky úti Vörös Csillag Nyomdát. — A HM épületeit és a Néphadsereg téri tiszti lakóházakat támadó felkelőket a szovjet és magyar őrség többször visszaveri. — Soroksáron a tüntetők kőzáporral fogadják a városközpont felé haladó szovjet páncélosokat; a szovjetek tüzet nyitnak, a tüntetők közül többen életüket vesztik. — 22 órakor a IX. kerületben a Timót utcai fegyverraktárat másodszor éri támadás.

A nap folyamán Pásztor Gyula vezetésével megalakul a Baross téri felkelőcsoport. — A VIII. és a IX. kerület déli részén fegyveres csoportok szerveződnek, amelyek heves harcot vívnak a szovjet csapatokkal. Nagyobb csoport alakul a IX. kerületi Tompa utcában, Wágner István vezetésével pedig a Berzenczey utcában. — A Corvin közben egy kb. 50 fős csoport szerveződik.

Több vidéki nagyvárosban tüntetésekre kerül sor. — Győrött az államvédelem fegyvert használ a tüntetőkkel szemben. — Székesfehérváron a tüntetők este a BM megyei főosztály épülete elé vonulnak. A felvonuló szovjet katonák géppuskával a tömegbe lőnek; 4 civil és 2 rendőr életét veszti.

Moszkvában folytatódik az SZKP KB Elnökségének kibővített ülése; jelen vannak az eredetileg a lengyel válság miatt Moszkvába hívott bolgár, csehszlovák és keletnémet pártvezetők. Az Elnökség tanácskozásába később bekapcsolódik Liu Sao-csi kínai államfő is. A szövetséges vezetők támogatják a lengyel és a magyar válság megoldására tett szovjet lépéseket.

Kora reggel az MDP KV Politikai és Katonai Bizottsága közös megbeszélést tart. Miután ekkorra világossá vált a magyar harci erők elégtelensége és a katonai vezetés teljes csődje, a Katonai Bizottság nélkülözhetetlennek tekinti a szovjet csapatok részvételét a rendteremtésben. Ugyanakkor a PB néhány tagja politikai intézkedéseket és változásokat sürget, Nagy Imre felveti az Mt átalakításának szükségességét.

7.53-kor a rádió belügyminiszteri rendeletként bejelenti a gyülekezési tilalom meghosszabbítását.

9 órától a szovjet képviselők jelenlétében ülésezik az MDP PB. A testület tagjai Erdei Ferenctől és Jánosi Ferenc személyes közlése alapján tudnak arról, hogy az egyetemi ifjúság délelőttre tüntetést szervez, és Gerő Ernő leváltását követeli. A PB, az MDP KV formális hozzájárulása nélkül, Gerő Ernőt felmenti a KV első titkári tisztéből, egyúttal Kádár Jánost első titkárrá választja. Az ülésen Köböl József felveti, hogy a pártvezetés deklarálja, a rend helyreállítása után a magyar kormány kérni fogja a szovjet csapatok kivonását Mo-ról; Köböl javaslatát nem támogatják.*

A délelőtti órákban a harcban álló szovjet Különleges Hadtest egységei mellé megérkezik Bp-re a Romániából útba indított 33. gépesített hadosztály. — Felkelők elfoglalják a IX. kerületi rendőrkapitányság Páva utcai épületét; egy rendőr életét veszti. — A felkelők többször tűzharcot folytatnak a Jászai Mari teret védő szovjet erőkkel és az esztergomi harckocsiezred csapataival. 11 óra körül a piliscsabai gépesített ezred katonái lezárják a Margit híd pesti hídfőjének környékét. — Támadás éri a Pest Megyei Kiegészítő Parancsnokság épületét. — 10 óra körül felkelők megtámadják a Déli összekötő vasúti hidat védő híradóezred katonáit.

10–11 óra között az Astoriától 8-10 ezer főnyi tömeg, soraikban számos egyetemista vonul a Kossuth Lajos térre, a Parlament elé; a tüntetők a megkezdett változások folytatását, a szovjet csapatok és Gerő Ernő távozását követelik. Az Országházat védő szovjet harckocsik és páncélozott járművek legénysége fraternizál a tüntetőkkel. — 11.15-kor újabb szovjet tankok érkeznek a térre. Ezzel egy időben ismeretlen fegyveresek (valószínűleg az orosházi határőrkerületből felrendelt „zöld ávós” század katonáinak egy csoportja) az FM épületének padlásteréből [?] tüzet nyitnak a tömegre; a szovjet harckocsik egy része szintén a tüntetőkre lő, más harckocsik viszonozzák a tüzet.* A sortűznek mintegy 60-70 halálos és 100-150 sebesült áldozata van.** — A rádió nem ad hírt a vérfürdőről.

12 óra körül a pécsi határőrség egyik századát a pártközpont őrségének megerősítésére rendelik; amikor autóik az Akadémia utcába érnek, a pártközpontot védő szovjet katonák, kormányőrök és karhatalmisták tévedésből tüzet nyitnak rájuk; egy kormányőr és 4 határőr meghal, kb. 30 határőr megsebesül. — Itt veszti életét I. Tóth Zoltán történész, az ELTE Történettudományi Karának dékánja, aki egy egyetemi küldöttséggel szeretett volna bejutni az épületbe. — Egy szovjet harckocsiról géppuskával belőnek a PB üléstermébe is.

12.32-kor a rádióban felolvassák az MDP PB közleményét: a KV felmentette tisztségéből Gerő Ernőt, és Kádár Jánost választotta az MDP KV első titkárává.* Közlik, hogy délután az új vezetők, Kádár János és Nagy Imre beszédét közvetítik. — A beszédtervezetek elkészülte után újra összeül az MDP PB; a szovjet kiküldettek ezúttal nincsenek jelen. A testület tagjai, korábbi döntésüket megváltoztatva, egyhangúlag úgy döntenek, hogy Nagy Imre beszédében vesse fel a szovjet csapatok Bp-ről való kivonásának kérdését.

15.15-kor Kádár János, az MDP KV új első titkára, majd Nagy Imre miniszterelnök rádióbeszédet mond. Kádár szerint a békésnek indult 23-ai felvonulást az „ellenforradalmárok” a népi demokrácia elleni fegyveres támadássá változtatták. „… a Népköztársaságunk államhatalma ellen irányuló fegyveres támadást minden lehetséges eszközzel vissza kell verni.” Nagy Imre hasonlóan nyilatkozik, ám hozzáteszi, a „kisszámú ellenforradalmi felbujtó” fegyveres támadását a dolgozók tömegei a múlt hibái miatt érzett jogos elkeseredésükben támogatták.* Nagy a rend helyreállítása után a legszélesebb demokratikus erők összefogásán alapuló reformokat ígér. Tárgyalásokat helyez kilátásba a szovjet csapatok kivonásáról, amit a szovjet küldöttek erőteljes rosszallással fogadnak. „Azoknak a szovjet csapatoknak a visszarendelése [pedig], amelyeknek a harcokba való beavatkozását szocialista rendünk létérdeke tette szükségessé, a béke és a rend helyreállításával haladéktalanul meg fog történni.”

Ezt követően Nagy Imre távollétében összeül az MDP KV. A testület jóváhagyja a PB korábbi döntéseit, ugyanakkor megállapítja, hogy a fegyveres akciók folytatódnak. Ezért a Katonai Bizottság átszervezésről döntenek: a testületbe delegálják Münnich Ferencet és Nógrádi Sándort, vezetőjévé Apró Antalt nevezik ki. A KV teljes felhatalmazást ad a bizottságnak „a fontos objektumok védelmére”; az, hogy támadó jellegű akcióra kaptak-e felhatalmazást, pontosan ma sem tudjuk.

Iván Kovács László átveszi a Corvin közi felkelőcsoport irányítását; Pongrátz Gergely csatlakozik a Corvin köziekhez. A térségben súlyos harcok folynak a felkelők és a szovjet páncélosok között. — Maléter Pál ezredes, a HM hadműveleti főügyeletese a vezérkari főnöktől parancsot kap, hogy harckocsikkal és tisztiiskolásokkal foglalja el a Kilián-laktanyát, és a Corvin köz–Tűzoltó utca–Práter utca–Tompa utca térségét tisztítsa meg a felkelőktől. Maléter ezredes három harckocsival, a parancsot megtagadó a tisztiiskolások nélkül indul el az Üllői úton; két harckocsiját út közben kilövik. Maléter, miután az ő harckocsija eljut a laktanyáig, tűzszünetet köt a felkelőkkel. Az ismételten a laktanyához vezényelt tisztiiskolásokat a Tűzoltó utcai felkelők rövid tűzharc után lefegyverzik.

Felkelők a HM melletti épületek tetejéről ismét tüzet nyitnak a minisztériumot védő szovjet katonákra. — Délután tüntetők elfoglalják az újpesti rendőrkapitányságot. — A Mosonyi utcai rendőrlaktanyából kb. 40 rendőrt küldenek a Tompa utcai csoport felszámolására, ám a felkelők megfutamítják őket; a csoport parancsnokává Bárány János csepeli szerszámkészítőt választják. — A Pártfőiskola Amerikai úti épületében fegyveres csoport alakul Toller Károly vezetésével. — A VIII. kerületi Práter utcában államvédelmisek és rendőrök erők összecsapnak a felkelőkkel. A visszavonulók közül a tömeg kezébe került Brodorics Ferenc áv. századost kidobják egy lakás ablakából, majd halálra verik.*  — Tüntetők és fegyveres felkelők elfoglalják a XVIII. kerületi pártbizottság székházát.

A Csepel Vas- és Fémművekben megalakulnak az első munkástanácsok; a szerszámgépgyár munkástanácsának elnökévé Nagy Elek esztergályost választják. — Az ELTE Bölcsészkarán Pozsár István tanársegéd és Varga János dékánhelyettes vezetésével megalakul az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság. — Megjelenik az Igazság, az első forradalmi újság; szerkesztő Obersovszky Gyula.

Az este folyamán Nagy Imre a kormány átalakításával kapcsolatos kérdésekről tárgyal Losonczy Gézával, Donáth Ferenccel és Bognár Józseffel.

Késő este és éjszaka a katonai vezetők a szovjet küldöttség tagjaival tárgyalnak a másnapra tervezett katonai intézkedésekről. A Katonai Bizottság az éjszaka folyamán felveti „az ellenforradalmi bázisok” fegyveres felszámolásának tervét. Ekkor a néphadsereg állományából 4500 katona és 65 harckocsi, a BM állományából 2500 fő van Bp-en.

A fővárosban a halálos áldozatok száma meghaladja a százhúszat; a Kossuth téri vérengzésen kívül legtöbbjük a VIII., a IX. és a XIII. kerületben esik a harcok áldozatául.

Debrecenben éjszaka a helyi párt- és tanácsi vezetők megállapodnak a forradalmi szervezetek küldötteivel; az eseményeket szocialista forradalomnak nevezik, és határoznak az új helyi hatalmi szerv, a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány megalakításáról. A bizottmány elnöke Csorba László alezredes, helyőrségparancsnok.

Dunapentelén a tüntetők a légvédelmi tüzérezred laktanyája elé vonulnak, a honvédség átállását és fegyvereket követelnek. Miután megpróbálnak betörni a laktanyába, az őrség riasztólövéseket ad le, majd géppisztolyokkal a tömegbe lő; ketten meghalnak, 16-an megsebesülnek. — Győrött a tüntetők a megyei börtön épületéhez vonulnak, és a parancsnokkal való megegyezés után megkezdik az elítéltek szabadon engedését. A BM megyei főosztálya által odaküldött egység tüzet nyit a tüntetőkre; hárman meghalnak, többen megsebesülnek. Az esti órákban a helyi pártvezetők nagy része Csehszlovákiába menekül. — Várpalotán ledöntik a szovjet emlékművet, a középületekről eltávolítják a vörös csillagokat. A felkelők lefegyverzik a rendőrséget, majd megtámadják a városon átvonuló szovjet csapatokat; 14 szovjet katona és egy felkelő életét veszti.

A Szabad Európa Rádióban Gellért Andor kijelenti: „…új vállalkozását Nagy Imre Káin-bélyeggel homlokán kezdi… [s ez] megpecsételi politikai sorsát.”

4.30-kor a rádió közli: „A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felszólítja Budapest lakosságát, hogy ma egész napon át ne menjen ki az utcára! Erre az intézkedésre azért van szükség, mert ma kora reggeltől az egész városban megindul a fegyveres ellenforradalmi csoportok maradványainak felkutatása, a rend helyreállítása.” A felhívás eredeti szövegét a Katonai Bizottság fogalmazza kora hajnalban, majd Apró Antal egyezteti azt Hegedüs Andrással; a rádióban a módosított szöveg hangzik el. — A közzétételről értesülő Nagy Imre éles tiltakozása nyomán a rádióban 5.47-kor beolvassák a belügyminiszter közleményét, amely szerint „a rend fokozatos helyreállításával lehetővé vált, hogy Budapest lakossága 10-től délután 3 óráig közlekedhessék az utcán”.

Kétnapi szünet után ismét megjelenik az SzN, az MDP központi lapja; Gimes Miklós által írott vezércikke „Nyugalom és rend kell, elég volt a vérontásból” címmel a Nagy Imre előző napi beszédében elhangzottakat foglalja össze. A Népszava és a Magyar Nemzet azonnali tűzszünetet, amnesztiát, az államvédelem feloszlatását követeli.

Az MDP PB reggel az új kormány tagjairól és a politikai irányvonal kérdéseiről tárgyal. Donáth Ferenc kifejti: „A szovjet hadseregre támaszkodva természetesen leverhetjük a megmozdulást. De ez azzal a következménnyel fog járni, hogy a tömegeket a reakció karjaiba lökjük… […] A másik út a tárgyalások útja […] a politikai módszerek előtérbe helyezése, és itt az a döntő, hogy kellő időben […] magunkévá tesszük és kielégítjük a tömegek jogos kívánságait. A párt ne helyezkedjék szembe, hanem álljon élére a szocializmust demokratikus eszközökkel építeni akaró tömegmozgalomnak.”* Gerő Ernő és Hegedüs András „némi korrekcióval”, Nagy Imre, Losonczy Géza, Köböl József és Kádár János „egyértelműen” támogatja a javaslatot.

Ezt követően összeül az MDP KV. Az ülésen Kádár János, óvatos megfogalmazásban, előterjeszti a PB által elfogadott „új helyzetértékelést”, anélkül, hogy említést tenne azokról a konkrét követelésekről, amelyek nélkül nem lehetséges a békés kibontakozás. Az inkább „korrekciót”, mint gyökeres „fordulatot” sugalló referátumban foglaltakat a KV szinte vita nélkül elfogadja. Nagy Imre előterjeszti a „nemzeti egységkormány” tagjainak listáját. Nagy eredeti jelöltjeit a KV kritizálja vagy elutasítja. október 27. — A KV ülésére időközben visszaérkezik az írók küldöttségével tárgyaló Losonczy Géza és Donáth Ferenc. Úgy vélik, hogy a pártnak támogatnia kell a kibontakozó tömegmozgalmat, és annak a szocializmustól nem idegen, demokratikus törekvéseit; ezért tárgyalásokat javasolnak a felkelők vezetőivel, valamint a nemzeti követelések teljesítését, elsősorban a szovjet csapatok távozását. — Ekkortájt [Donáth beszéde alatt?] érkeznek az ülésterembe a Katonai Bizottság tagjai, akiket a készülő fordulatról/határozatról valaki telefonon tájékoztatott. Felszólalásaikban azzal érveltek a politikai irányvonal módosítása ellen, hogy a felkeléssel maga a proletárdiktatúra került veszélybe, s határozott fellépés nélkül elkerülhetetlen a „tőkés-földesúri rendszer restaurációja”. Kategorikusan helytelenítik a kijárási tilalom feloldását, ami lehetetlenné teszi a(z ekkor még kidolgozatlan*) katonai akció végrehajtását. Fellépésük nyomán igen éles vita bontakozik ki, amelynek során elsőként Apró Antal az „árulás” vádját is megfogalmazza. A végül elfogadott nyilatkozatból törlik a felkelés kirobbanásának okait taglaló részt és a szovjet csapatok kivonásának követelését. A fegyverletételre este 10 óráig adnak határidőt. — Marosán György javaslatára a párt vezetésére Direktóriumot (Rendkívüli Bizottságot) választanak, amelynek tagja Nagy Imre, Kádár János, Hegedüs András, Münnich Ferenc, Szántó Zoltán, Apró Antal.** október 28.

A KV-ülés után Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov Gerő Ernővel, Kádár Jánossal és Nagy Imrével tárgyal. Utóbbit figyelmeztetik, hogy a további engedmények politikája a hatalom bukásához vezet.

Délután a csepeli felkelők Buri István és Szente Károly vezetésével elfoglalják a rendőr-kapitányság épületét. A rendőröket lefegyverzik, fegyvereiket szétosztják. — Ugyancsak Csepelen a Sorn Károly vezette királyerdei csoport rátalál a bujkáló Kalamár József kerületi tanácselnökre, akit felelősnek tartanak egy tüntető két nappal korábbi haláláért. Kalamárt Bódi József felkelő tarkón lövi. 1957. május 16. A holttest napokig hever meggyalázottan, elhantolni nem engedik. — Ugyanekkor egy másik fegyveres osztag egyik tagja, Nagy József agyonlövi az előlük menekülő Bordás András Kossuth-díjas esztergályost. 1958. február 28.

Budakeszin a felkelők behatolnak Sziklai Sándor ezredes, a Hadtörténeti Múzeum igazgatója házába, hogy onnan fegyvert szerezzenek; a ház körül nagyobb tömeg gyűlik össze. A feszült helyzetben lövöldözés kezdődik; egy felkelő megsebesül, Sziklai és apósa életét veszti.* — Más változat szerint arra a hírre, hogy Sziklai házában fegyvereket tárolnak, a község többnyire fiatal felkelői, nemzetőrei az ezredes házához vonulnak. Sziklai a házból a fegyvertelen tömegbe lő, és halálosan megsebesít egy fiatalembert. A megtorlástól tartó Sziklai ezután agyonlövi a házban tartózkodó apósát, majd önmagával is végez. A házba behatoló felkelők a halott Kiss Lajost és a szintén halott (vagy a földön eszméletlenül fekvő) Sziklait kivonszolják az utcára, vörös zászlót és Sztálin-képet terítenek rájuk, és tetemüket meggyalázzák.** 1958. június 21.

Megalakul a Széna téri csoport; parancsnoka Szabó János („Szabó bácsi”), helyettese Ekrem Kemál és Bán Róbert. — Késő délután Virágh Imre vezetésével tüntetők vonulnak a XV. kerületi rendőrkapitányság épületéhez, és foglyul ejtik Őry Sándor r. őrnagyot. — Újpesten a rendőr-kapitányság védelmét határőrök veszik át, akik visszaverik a felkelőcsoportok támadását. A felkelők elfoglalják a tanácsházát. — A Thököly út–Dózsa György út térségében Keller Károly, a Vajdahunyad utcában Kiss Károly vezetésével alakul felkelőcsoport; Kiss helyettese Jánoki Attila. — Felkelők megszállva tartják a Móricz Zsigmond körteret és a környező házakat. — A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán nemzetőrség alakul; vezetői Baráth Zoltán, Jenser Gábor és Sipos Jenő. — Rákosszentmihályon a tüntetők elfoglalják a pártházat, az iratokat elégetik. — A XVIII. kerületi rendőrkapitányság épületében felkelőcsoport szerveződik; Molnár Károly és Hideg József vezetésével nemzeti bizottság alakul. — A XX. kerületi tanácsházát elfoglalják a felkelők; a fegyveresek Oltványi Lászlót választják parancsnokká. A felkelők elfoglalják a Danuvia Fegyvergyárat.

Mosonmagyaróváron a határőrlaktanya előtt munkások és diákok tüntetnek. Amikor az épületen található vörös csillagot akarják leszedni, a laktanyából rájuk lőnek, a sebesülten fekvő és menekülő emberek között kézigránátok robbannak. 52 ember meghal, több mint 200 megsebesül.* Ezt követően a tömeg körülveszi a laktanyát, másnap a tanácsházát és a kórházat; aznap egy, másnap még két határőrtisztet meglincselnek.

Miskolcon a rendőrkapitányság épületéből tüzet nyitnak a lefogott diákok szabadon bocsátását követelő tüntetőkre. Hárman meghalnak, többen megsebesülnek. A tömeg ostrom alá veszi és elfoglalja az épületet; hat belügyi tisztet azonnal meglincselnek. Szintén meggyilkolják a kegyetlenkedések ellen tiltakozó Freimann Lajos kereskedőt.* — Kecskeméten a tüntetők a börtön elé vonulnak; Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsára a kirendelt katonaság a tömegbe lő; hárman meghalnak. Az esti órákban az ekkor már felfegyverkezett tüntetők a Fő térre vonulnak, és összecsapnak a katonasággal; négyen meghalnak, többen megsebesülnek. — Pécsett az államvédelem katonái rálőnek a Széchenyi téren tüntetőkre; egy ember megsebesül. — Komlón a pártházat védő funkcionáriusok lövéseitől életét veszti egy tüntető bányász. — Szegeden a katonák tüzet nyitnak a Széchenyi térre benyomuló tüntetőkre; egy ember életét veszti. — Dunapentelén az őrség tüzet nyit a kiegészítő parancsnokság épületét támadó tüntetőkre; többen meghalnak és megsebesülnek. — Esztergomban a katonák tüzet nyitnak a laktanyként szolgáló v. papi szeminárium elé vonuló tüntetőkre; 15-en meghalnak, legalább ötvenen megsebesülnek. — Tatán a rendőrök a járási kapitányság előtt tüntetők közé lőnek; két tüntető meghal, az épületet elfoglalják. Később a tisztiiskolások visszafoglalják a kapitányságot, a tűzharcban újabb két ember veszti életét. — Oroszlányban a KÖMI-tábor rabjai kitörést kísérelnek meg; az őrség sortüzet lő, hárman meghalnak, heten súlyosan megsebesülnek. — Zalaegerszegen a tüntetők délután a pártbizottság elé vonulnak; az épületből rendőrök és pártfunkcionáriusok tüzet nyitnak rájuk; hárman meghalnak, négyen megsebesülnek. — Nagykanizsán a katonaság a pártbizottság épülete előtt tüntetők közé lő; többen meghalnak és megsebesülnek.**

A SZER folyamatosan támadja Nagy Imrét és kormánya politikáját. Ajtay Miklós a következőket mondja: „Te pedig, Nagy Imre, állj meg, borulj térdre vezeklő bűnösként a nemzet előtt, próbáld meg jóvátenni rettenetes bűnödet a szovjet légiók ránk szabadításáért.”

Lengyelországban újra elfoglalja gnieznói érseki székét az évek óta házi őrizetben tartott Stefan Wyszyński bíboros prímás.*

Hajnali 3 óra után a felkelők támadást indítanak a hadihajós dandár újpesti laktanyája ellen; a támadást visszaverik. — 10 óra körül tűzharc kezdődik az esztergomi páncélosok HM-et védő harckocsijai és a fegyveres felkelők között.

A reggeli órákban az MDP PB véglegesíti az új kormány névsorát, majd Apró Antal referál a harci cselekményekről. Átfogó katonai akció végrehajtásáról nem születik politikai döntés. A PB nem hoz döntést Donáth Ferenc és Losonczy Géza lemondásáról. — Az ezt követően ülésező Direktóriumtól Kiss Károly és Czinege Lajos, a KV Adminisztratív Osztályának vezetője „mozgósítási stáb” megszervezésére kap megbízást, amelynek feladatául a „felgöngyölítéshez” szükséges káderek összegyűjtését és felfegyverzését jelölik meg.*

11.18-kor a rádió közli, hogy megalakult az új összetételű Nagy Imre-kormány, és ismerteti a kormány névsorát. október 30. Az Mt elnökhelyettesei: Apró Antal, Bognár József, Erdei Ferenc; államminiszter Tildy Zoltán (FKgP); állami gazdaságok Ribiánszky Miklós; bánya- és energiaügy Czottner Sándor; begyűjtés Gyenes Antal; belkereskedelem Tausz János; belügy Münnich Ferenc; egészségügy Babics Antal; élelmiszeripar Nyers Rezső; építésügy Apró Antal; földművelésügy Kovács Béla (FKgP); honvédelem Janza Károly; igazságügy Molnár Erik; kohó- és gépipar Csergő János; könnyűipar Nagy Józsefné; közlekedés- és postaügy Bebrits Lajos; külkereskedelem Bognár József; külügy Horváth Imre; népművelés Lukács György; oktatásügy Kónya Albert; pénzügy Kossa István; város- és községgazdálkodás Nezvál Ferenc, vegyipar Szabó Gergely; az OTh elnöke Kiss Árpád.

Janza Károly honvédelmi miniszter parancsot ad a fegyveres csoportok elleni harc folytatására. — A nap folyamán a HM-ben kidolgozzák a felkelők elleni katonai akció tervét. A Zrínyi Akadémia hallgatói és a 12. lövészezred parancsot kap, hogy szovjet alárendeltségben vegyen részt a Corvin közi csoport felszámolásában. Márton András ezredes Hegedüs András útján Nagy Imrétől a parancs visszavonását kéri. — Hodosán Imre őrnagy, a kiskunhalasi lövészezred parancsnoka felajánlja, hogy katonáival felszámolja a Corvin köz és a Kilián laktanya ellenállását; az akcióra nem kap engedélyt.

A délelőtti órákban Gerő Ernő megpróbálja rávenni Nagy Imrét a szovjet csapatok behívását kérő, október 24-ére datált levél aláírására. Miután azt Nagy megtagadja, a levelet végül Hegedüs András írja alá.

Dél körül fegyveres felkelők támadják a XX. kerületi pártbizottságot. — Csepeli fegyveresek egy csoportja behatol a Vasmű területére; a HM által kiküldött Kupper Béla honvéd őrnagyot agyonlövik. Délután harckocsik, egy lövészzászlóalj és a hozzájuk csatlakozó 40 ÁVH-s Csepelen elfoglalja a Vasmű területét és környékét; az éjszaka folyamán visszafoglalják a rendőrség épületét. — 17 óra tájban rövid tűzharc zajlik a Váci úton, a Gheorghiu-Dej Hajógyár környékén. — Angyal István csatlakozik a Tűzoltó utcai felkelőcsoporthoz. — A híradó ezred egyik egysége elfoglalja a Szabadság hidat, majd este ellenőrzése alá vonja a Móricz Zsigmond körtér környékét. — A Zrínyi Akadémia 50 hallgatója visszafoglalja a XVII. kerületi rendőrkapitányság épületét. — A Petőfi Akadémiánál az ellenőrzőpont őrsége és a Széna téri fegyveresek szovjetektől zsákmányolt páncélautója között tűzharc alakul ki; öten meghalnak, négyen megsebesülnek. — Az Üllői úti Tátra mozinál a felkelők megtámadnak egy szovjet egységet; a tűzharcban kb. 10 szovjet katona elesik. — A Kilián laktanyában elszigetelt Maléter Pál ezredes megsegítésére a Kossuth Tüzértiszti Iskolából egy századot küldenek, de a növendékek megtagadják a parancs végrehajtását. — A corvinista Lehoczky Antal és Fedor József orvostanhallgató, Pongrátz Gergely beleegyezésével, felveszi a kapcsolatot a szovjet parancsnoksággal a tűzszünet megkötése érdekében. A Corvin köziek kilenc pontban foglalják össze a fegyverletétel feltételeit. október 28.

Délután Nagy Imre fogadja az ún. „angyalföldi küldöttséget”. Valójában régi híveinek egy csoportja (Gimes Miklós, Szilágyi József, Aczél Tamás, Józsa Péter, Oszkó Gyula r. ezredes) keresi fel, akik addig Kopácsi Sándor bp-i rendőrfőkapitány (a BM Bp-i Főosztályának vezetője) mellett, a kapitányság Deák téri épületében tanácsadóként tevékenykedtek. Velük tart két fiatal munkás, Schlaghammer György és Rubió István. A küldettek arra kérik a miniszterelnököt, nemzeti demokratikus forradalomként ismerje el a népmozgalmat, határolódjon el a tömegek előtt végképp hitelét vesztett régi pártvezetéstől, székhelyét pedig a pártközpontból tegye át az Országházba. — Ugyancsak a délután folyamán jut el Nagy Imréhez neves írók, művészek és közéleti személyiségek „Előterjesztése”, amelynek elsősorban az aláírók személye ad nyomatékot.* — Az események hatására Nagy Imre arra a következtetésre  jut, hogy az október 23-a óta történtek politikai minősítését meg kell változtatni, az addig folytatott politika tarthatatlan.**

Este ülést tart a Direktórium. Czinege Lajos beszámol a mozgósítási stáb tevékenységéről. Ezt követően Nagy Imre előterjesztésében megkezdődik az „eszmecsere a fő kérdésekről”.* A testület dönt az átfogó katonai akció elhalasztásáról, és Nagy Imrét megbízza egy új politikai platform kidolgozásával. október 28.

Éjféltájt a pártvezetés tudomására jut, hogy a SZOT, az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság és az Írószövetség képviselői közös politikai nyilatkozatot készítenek elő.*

Az éjszakai órákban Nagy Imre és Kádár János Anasztaz Mikojannal és Mihail Szuszlovval tárgyal a szovjet nagykövetségen. A szovjet küldöttek támogatják a két magyar vezető javaslatát a politikai irányvonal módosítására. október 28.

Délelőtt egy fegyveres csoport kiszabadítja a váci börtön rabjait. Közel 800-an szabadulnak. Közöttük van Vörös János v. m. kir. vezérezredes (1968. július 23.) és Kuthy László ny. vezérezredes (1958. augusztus 30.). — Kiszabadul a börtönből Asztalos János, Pócspetri község egykori plébánosa, akit 1948-ban halálra, majd kegyelemből élentfogytiglani fegyházra ítéltek.

Tiszakécskén (Bács-Kiskun m.) a Gyurkó Lajos vezérőrnagy, kecskeméti hadtestparancsnok által kiküldött két MiG–15-ös vadászgép egyike a tanácsháza előtti téren demonstrálók közé lő; 17-en meghalnak, 110 tüntető megsebesül. — Kalocsán a börtön őrsége az épületet ostromlók közé lő; ketten meghalnak, öten megsebesülnek. — Kiskunhalason a katonák a Fő téren tüntető tömegbe lőnek; ketten meghalnak, hárman megsebesülnek. — Kecelen a tüntetők megtámadják a rendőrőrsöt; az épületet védő katonák tüzében egy ember meghal, hárman megsebesülnek. — Kiskunmajsán a feldühödött tömeg agyonveri Neményi Józsefet, a begyűjtési hivatal v. vezetőjét. — Berzencén (Baranya m.) a tüntetők szétoszlatására kirendelt határőrök tüzet nyitnak; négyen meghalnak, hatan megsebesüknek. — Dunapentelén a felkelők megtámadják a kiegészítő parancsnokság épületét; az összecsapásban három felkelő meghal, kilenc megsebesül. Este támadás éri a légvédelmi tüzérezred laktanyáját; a tűzharcban három felkelő meghal, hatan megsebesülnek. — Mosonmagyaróváron az előző napi sortűz miatt tüntetők az őrizetben lévő tisztek kiadását követelik, és betörnek a tanácsháza épületébe. A nemzeti tanács vezetői képtelenek megakadályozni, hogy Vági József főhadnagyot és Stefkó Józsefet meglincseljék. — Baj községben (Komárom m.) tűzharc alakul ki a harckocsizó laktanyához vonuló tatabányai fiatalok és a katonák között; a felkelők teherautóját a laktanyából ágyúval kilövik; nyolc felkelő meghal, 14 megsebesül. — Örkényben (Pest m.) egy szovjet pácélautóból és két teherautóból kézifegyverekkel és kézigránáttal a tüntetőkre támadnak; hárman meghalnak, kilencen megsebesülnek. — Budaörsön a felkelők este megtámadják a pártházat és a tanácsházát. Egy szovjet páncélos tüzet nyit a támadókra; négyen meghalnak, többen megsebesülnek. — Kisvárdán a tüntetők a szovjet parancsnokság elé vonulnak; a riasztólövéseknek egy halálos áldozata van.

Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország ENSZ-képviselői között titkos egyeztető tárgyalások kezdődnek a mo-i felkelésről. Levélben kérik a BT elnökét, hogy a mo-i helyzet megvizsgálása céljából sürgősen hívja össze a tanács ülését. október 28.

John Dulles amerikai külügyminiszter Dallasban (USA, Texas állam) beszédet mond a Világpolitikai Tanács előtt. „Leghőbb vágyunk, hogy ezek a népek, amelyektől saját nemzetünk fiainak oly jelentős része származik, visszakapják szuverén jogaikat és szabadon választhassák meg kormányaikat. Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek. Barátainknak, egy új és baráti, immár nem megosztott Európa részeinek tekintjük őket. […] …a rab népek … számíthatnak az USA-ra a gazdasági átállás időszakában, amikor termelő-tevékenységüket, kizsákmányoló gazdáik kiszolgálása helyett, saját népük szolgálatába állítják.” október 31.

Francia–nyugatnémet szerződést írnak alá a Saar-vidékről, amelynek értelmében a tartomány 10. szövetségi államként az NSZK része lesz.

Az éjszakai órákban az MDP KV Katonai Bizottsága, a Direktórium tilalma ellenére, a szovjet katonai vezetőkkel együttműködve [?], a HM-ben a Corvin köz elleni támadás tervezésén dolgozik. Márton András ezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnoka tiltakozik a magyar gyalogság bevetése ellen. — A Katonai Bizottságban felvetődik a katonai hatalomátvétel terve, amelynek kidolgozását a bizottság egyes tagjai (Czinege Lajos, Fehér Lajos), valamint a hadsereg politikai főcsoportfőnökségének magas beosztású tisztjei és vezetője, Hazai Jenő kezdeményezi.*

Hajnalban a szovjet hadvezetés, a Katonai Bizottság tudtával, parancsot ad a Corvin köz elleni általános támadásra. Nagy Imre, aki Hegedüs András közvetítésével tudomást szerez Márton András ezredes véleményéről,* Hegedüst, majd Janza Károly honvédelmi minisztert utasítja az akció azonnali leállíttatására. — A támadás ennek ellenére megindul. Az előzetes tűzcsapás végrehajtására induló hat szovjet harckocsi közül a felkelők négyet kilőnek; ezért a gyalogsági támadást a szovjet katonai vezetők elhalasztják.

7.30-kor Janza Károly honvédelmi miniszter felszólítja a fegyveres ellenállókat, hogy tegyék le a fegyvert; cserébe szabad elvonulást ígér. — 11 órakor a corvinisták parlamenterei a rádión keresztül üzenetet küldenek társaiknak; eszerint a szovjet és a magyar vezetés nem fogadja el feltételeiket, ám a fegyverletétel fejében teljes amnesztiát és szabad elvonulást kínál.

Reggel összeül az MDP PB. Kádár János első titkár, Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov jelenlétében és előzetes hozzájárulásuk birtokában, beszámol a Direktórium előző esti üléséről, és bejelenti, hogy az események addigi értékelését megváltoztatják, noha nem fogadják el a „szakszervezeti kiáltvány” (a SZOT, az EFB és az Írószövetség éjszaki nyilatkozata) formuláját a „nemzeti demokratikus forradalomról”. Nagy Imre felszólalása után a résztvevők támogatásukról biztosítják az „új platformot”, s azt az MDP KV elé terjesztik. A testület jóváhagyja az SzN másnapi vezércikkét. október 29. A szovjet küldöttek javaslatára létrehozzák az MDP Elnökségét,* amelynek tagja lesz Kádár János (elnök), Apró Antal, Kiss Károly,** Münnich Ferenc, Nagy Imre, Szántó Zoltán.

11 órakor megkezdődik az MDP KV utolsó ülése. október 31. Kádár János előterjesztése nyomán két ellenszavazattal elfogadják a PB előterjesztéseit az új politikai irányelvekről. „Népköztársaságunk súlyos helyzetbe jutott. Ennek oka a régi pártvezetés részéről folytatott, különösen elhibázott politika. […] …az elégedetlenség 1956. október 24-én fegyveres felkelésben robbant ki, melynek fő oka a munkásosztály gazdasági érdekeinek elhanyagolása, a politikai hibák felszámolásában megmutatkozó súlyos következetlenségek és mulasztás, az állami vezetés bürokratizmusa.” Az elfogadott határozat pontjai: 1. a kormány a fenti értékelés szellemében nyilatkozatot tesz; 2. az MDP KV határozatban helyesli a kormánynyilatkozatot; 3. a SZOT Elnöksége nyilatkozik a kormány és a párt politikájának támogatásáról; 4. a KV szükségesnek látja a BM átszervezését, megfelelő pillanatban az ÁVH megszüntetését, demokratikus államrendőrség megszervezését; 5. a szovjet hadsereg egységeit a harcokból megfelelő módon ki kell vonni; 6. a párt vezetését a legközelebbi kongresszusig Pártelnökségre kell bízni; az újjászervezett PB és a KV fennmarad, a Pártelnökség e testületeket informálja, velük konzultál.

Az SzN „Híven az igazsághoz” c. vezércikke elutasítja az előző napok eseményeinek ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként való megbélyegzését; a felkelőkről becsületes hazafiakként beszél, akik a szocialista demokráciáért harcolnak. — A Pravda „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon” címmel közöl vezércikket. október 29.

Dél körül a mo-i helyzet áttekintésére összeül az SZKP KB Elnöksége, amely ettől az időtől szinte folyamatosan tanácskozik. Nyikita Hruscsov tart beszámolót a Bp-en bekövetkezett fordulatról, amelyről pontos információkkal rendelkezik, és amelyet [nagy valószínűséggel] a hajnali órákban maga is tudomásul vett.* Hruscsov amellett érvel, hogy a bekövetkezett változásokat mint elkerülhetetlent az Elnökség tagjai fogadják el, és (ekkor még) Nagy Imre támogatását javasolja: „Támogassuk-e a mostani kormányt, ha ilyen nyilatkozatot tesz? Támogassuk. Nincs más kiút.”** Az Elnökség hosszas vita után Hruscsov javaslatát elfogadja. Mihail Szuszlovot jelentéstételre Moszkvába rendelik. — Az Elnökség a késő esti órákban [?] megérkező Szuszlov beszámolóját meghallgatva, jóváhagyja a magyar kormánynyilatkozatot, és hozzájárul a csapatok Bp-ről történő kivonásához. október 30.

Nagy Imre ezt követően hozzákezd a kormánynyilatkozat megszövegezéséhez. — 14 órakor az új kormány leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre által beterjesztett kormánynyilatkozatot. Tildy Zoltán és Gyenes Antal javaslatokat tesz a mezőgazdasági dolgozók és a kisiparosok helyzetének könnyítésére (a beszolgáltatás megszüntetésére, valamint a begyűjtési rendszer megváltoztatására); a kormány a döntést elhalasztja.

17.25-kor Nagy Imre a rádióban felolvassa a kormány nyilatkozatát. Az előző napok megmozdulásait „az elmúlt évtized szörnyű hibáinak és bűneinek végzetes következményei” miatt kibontakozott  „nemzeti demokratikus mozgalomnak” nevezi. A „demokratikus nemzeti egység, függetlenség és szocializmus” kormánya nevében bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Bp-ről, a szovjet haderő teljes kivonásáról szóló tárgyalások megkezdését és az ÁVH megszüntetését. Általános amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, bér- és normarendezést, az erőszakos téeszesítés megszüntetését, a családi pótlék és a nyugdíjak emelését ígéri. — Ezt követően elhangzik az MDP KV nyilatkozata, amely a párt tagjait és szervezeteit felhívja a kormányprogram támogatására.

Az ELTE központi épületében az egykori pártellenzéki értelmiségiek befolyása alatt álló szervezetek összefogására megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága (MÉFB); vezetői Ádám György és Markos György. — A BM Bp-i Főosztálya Deák téri épületében megalakul az ELTE BTK nemzetőrsége; 200-250 bölcsészhallgatót felfegyvereznek; parancsnokuk Görgényi Dániel vezérőrnagy.

A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja Csepelen megszállja a Kvassay-zsilip és a Gubacsi híd környékét, a Szabadkikötőt, a rendőrkapitányság, a tanács és a pártbizottság épületét. Megkezdik a Királyerdő átfésülését; két elfogott felkelőt a helyszínen agyonlőnek. — Az ezred katonái a IX. kerületi Tűzoltó–Bokréta–Liliom utca térségében támadást indítanak a felkelőcsoportok felszámolására. — Pesthidegkúton felkelőcsoport alakul. — A VII. kerületi tanács épületében Steiner Lajos és Gyulai Lajos, a Kisfaludy utcában Fáncsik György vezetésével fegyveres csoport alakul. — A budai felsőoktatási intézmények képviselői Marián István vezetésével létrehozzák a Budai Egyetemi Forradalmi Bizottságot. — Zuglóban az Amerikai úti csoport vezetését Klauber István veszi át. Toller Károly korábbi parancsnok a zuglói fegyveres csoportok vezetője lesz. — Megalakul a XII. kerületi nemzeti bizottság. — A XX. kerületi pártbizottság épületében felállítják a Róka rádiót.

Este a BM-ben tartott állománygyűlésen Münnich Ferenc miniszter a megmozdulásokat a dolgozók mozgalmának nevezi. — A honvédelmi és a belügyminiszter közös parancsot ad ki a Rákosi-címer eltávolítására, és az új sapkarózsa bevezetéséig nemzeti színű szalag kitűzésére. A fegyveres erőknél újra bevezetik a „bajtárs” megszólítást.

Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.*

22 órakor közleményben szólítják fel a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a szerveződő Nemzetőrséghez. — 22.30-kor a rádió közli, hogy a bp-i rendőrség megkezdte a Nemzetőrség szervezését.

A BM adatai szerint e napig összesen 3534 elítélt szabadul ki a börtönökből.

Kecskeméten Gyurkó Lajos vezérőrnagy parancsára repülőgépek ágyúzzák a Cigánytelepet. A felkelőktől visszafoglalják a postahivatalt; a harcokban hét felkelő és több katona veszti életét. — Szabadszálláson (Bács-Kiskun m.) a tömeg megpróbál behatolni a harckocsiezred laktanyájába; az őrség tüzet nyit, 15 tüntető megsebesül. — Kalocsán a felkelők megtámadják a laktanyát; a tűzharcban többen meghalnak, sokan megsebesülnek. — Baján a felkelők a nap folyamán többször összecsapnak a kivezényelt katonákkal; hárman meghalnak, heten megsebesülnek. — Mórahalmon (Csongrád m.) a tüntetők megtámadják a rendőrőrsöt; a tömeget a segítségül hívott határőrök oszlatják szét; egy tüntető meghal, többen megsebesülnek. — Győrött tüntetők ellenkormány és önálló hadsereg felállítását követelik. Október 30-ára összehívják a dunántúli nemzeti bizottságok képviselőit. — Mosonmagyaróváron ünnepélyesen eltemetik a sortűz áldozatait. A járási nemzeti bizottság elnöke Gulyás Lajos lelkészt bízza meg a hegyeshalmi határátkelő felügyeletével. — Felsőpetényben 200-250 ember követeli az Almássy-kastélyban fogva tartott Mindszenty József esztergomi érsek szabadon bocsátását. Az áv. katonákból álló őrség parancsnoka a BM-nek javasolja a bíboros elszállítását. — Este Kakucs községben (Pest m.) Rizmajer József, Harazin János és Bobák József a falu három elöljárójának házát megrongálja, Gavló József tsz-elnököt megkéselik.*

Jurij Andropov bp-i szovjet nagykövet továbbítja Moszkvába Hegedüs András antedatált levelét, amelyben az akkori miniszterelnök a szovjet csapatok beavatkozását kéri. — Az éjszaka folyamán a leginkább kompromittált vezetőket (Gerő Ernőt, Hegedüs Andrást, Piros Lászlót, Bata Istvánt, Kovács Istvánt és másokat, valamint családtagjaikat) szovjet katonai repülőgépek Moszkvába szállítják.

Az ENSZ BT a három nagyhatalom kérésére, a Szu ellenszavazata és Jugoszlávia tartózkodása mellett, napirendre tűzi „a magyarországi helyzet” tárgyalását. Előzőleg Kós Péter magyar ENSZ-képviselő október 29., aki az ülésen megfigyelőként vesz részt, a BT tagjaihoz eljuttatja azt a szovjet nyomásra kiadott nyilatkozatot, amelyben a magyar kormány az október 22-ét követő eseményeket Mo kizárólagos belügyének nyilvánítja, és tiltakozik a kérdésnek az ENSZ által történő megvitatása ellen. október 30. A nyugati nagyhatalmak a mo-i helyzetet áttekinthetetlennek tartják, ezért az ülés előtt a kivárás politikájában egyeznek meg. Határozati javaslatot nem terjesztenek elő, csak a kérdés napirenden tartásáról döntenek.

XII. Pius pápa Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikájában rokonszenvét fejezi ki a magyar nép felkelése iránt, és imát rendel a győzelemért. november 1.

Az SzN e napon megjelenő utolsó száma (november 2.) „Hajnalodik” címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző napi beszéde szellemében üdvözli a felkelést. Molnár Miklós „Válasz a Pravdának” c. cikke élesen visszautasítja a szovjet pártlap előző napi vezércikkének hamis állításait.

Délben a II. kerületi tanácsházán Dudás József ismerteti 25 pontból álló követeléseit. Dudás elnökletével megalakul a kerületi nemzeti bizottság. — A VII. kerületi pártházat elfoglalják a felkelők; a későbbiekben Nemeskéri József vezetésével Kossuth-csoport néven működnek. — A Corvin közi csoport létszáma a Práter, a Vajdahunyad, a Nap és a Kisfaludy utcai fegyveresekkel 1000-1200 főre duzzad. Iván Kovács László és Pongrátz Gergely megkezdi a csoportok egyesítését; azok önállóan működnek, de tevékenységüket összehangolják. — A Tűzoltó utcai felkelők Angyal István és Csongovai Per Olaf vezetésével formálisan is önálló csoporttá szerveződnek. — A XX. kerületi rendőrkapitányságon létrejött forradalmi tanács elnöke, Várfalvi Lajos Kálmán Béla hadnagyot bízza meg a 70-80 főbyi fegyveres csoport vezetésével. — Ivanics István v. szociáldemokrata ogy-i képviselő elnökletével megalakul a Csepeli Nemzeti Bizottmány.

A Fehérvári úti Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (BHG) megalakul az ideiglenes munkástanács; elnöke Bali Sándor. — Este Dudás József a Szabad Nép székházát teszi az általa létrehozott Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány központjává. — Megalakul a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége.

Délután a rádióban elhangzik Benjámin László „Elesettek” és Tamási Lajos „Piros a vér a pesti utcán” c. verse.

Janza Károly honvédelmi miniszter a rádióban bejelenti, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását Bp-ről. Néhány órával később a moszkvai rádió megerősíti a hírt. A miniszter parancsot ad a forradalmi katonatanácsok megválasztására.

Csiki Szász Dezsőné, az ELTE pártbizottságának titkára „az ELTE kommunistái” aláírással levelet küld Nagy Imrének. (Az eredeti fogalmazványt a Lenin Intézet hallgatói és tanárai készítették 28-án délután 5 órakor.) A levél a KV önfeloszlatását, új vezetőség felállítását, a lejáratódott funkcionáriusok eltávolítását követeli, valamint azt, hogy haladéktalanul fogjanak hozzá „az új típusú lenini kommunista párt” megteremtéséhez. Ellenkező esetben kilátásba helyezik egy új párt létrehozását.* október 30.

Az esti órákban Anasztaz Mikojan és az időközben Bp-re visszatért Mihail Szuszlov Kádár Jánossal, Kiss Károllyal, Szántó Zoltánnal és Münnich Ferenccel tárgyal a pártközpontban. Kádár beszámol két kerületi pártház és a Szabad Nép-székház megszállásáról. A szovjet küldöttek „a politikai helyzet romlásáról”, a hadsereg átállásának lehetőségéről és Nagy Imre „passzivitásáról” küldenek jelentést Moszkvába.* Határoznak az ÁVH személyi állományának más formában történő megszervezéséről. — A szovjet csapatok 18 órakor parancsot kapnak a harcok befejezésére. október 30.

20 óra körül a Corvin közben tárgyalások kezdődnek Váradi Gyula vezérőrnagy és a felkelők vezetői között; a felkelők csak követeléseik (az ÁVH feloszlatása, a függetlenség deklarálása, a VSZ felmondása, többpárti szabad választások megtartása, általános amnesztia hirdetése) teljesítése esetén hajlandók beszüntetni a harcot; ezzel a jelenlévő Maléter Pál ezredes is egyetért.

Király Béla v. vezérőrnagyot (október 31.) a megalakulás fázisában lévő Nemzetőrség előkészítő bizottságának tiszteletbeli elnökévé választják. október 30. Király Béla hozzálát az új karhatalom szervezési koncepciójának kidolgozásához.

A kormány leváltja Kós Péter magyar ENSZ-képviselőt.

A nap folyamán Horváth János, az ÁEH elnöke felsőpetényi őrizetében felkeresi Mindszenty József esztergomi érseket. A bíboros kijelenti, csak teljes rehabilitációja esetén hajlandó távozni a háziőrizetből. október 30.

Szabadszálláson (Bács-Kiskun m.) a katonák a tömegbe lőnek; két vagy három [?] tüntető meghal, legalább negyvenen megsebesülnek. — Kecskeméten újabb fegyveres összeütközésekre kerül sor.  — Ózdon a rendőrségen kitört lövöldözést követően a nemzetőrök megpróbálják védőőrizetbe venni a tömeg által keresett ávósokat; a tüntetők ennek ellenére agyonverik Horning Ferenc ügyészségi nyomozót, Horváth József áv. hadnagyot és Cs. Nagy Zsigmond r. századost.

Josip Broz Tito jugoszláv elnök levelet küld az MDP KV-nek. Tito megállapítja, hogy a mo-i események közvetlenül érintik a nemzetközi szocialista fejlődés érdekeit; ezért meg kell védeni a magyar nép szocialista jövőjét, és véget kell vetni a vérontásnak.

A moszkvai török nagykövetség fogadásán Charles Bohlen amerikai nagykövet közli Georgij Zsukov marsallal, hogy az USA nem tekinti potenciális katonai szövetségesének a kelet-európai államokat, a szovjet uralom alól esetleg felszabaduló Mo-ot sem.

A SZER adásában Béry László „hazugságnak” nevezi Nagy Imre rádiónyilatkozatát, és kijelenti, nem tűrhető, hogy „ilyen elszánt hazudozó kezében legyen egy pillanatig is az államhatalom talán még megmaradt parányi töredéke”. Thury Zoltán arról beszél, „milyen nehéz Magyarországon lenyelni az önbíráskodás ingerét, és milyen nagyot nőtt népünk az egész Nyugat szemében, amiért megtette ezt”.

Az RMP KB PB számára készült tájékoztató szerint: „Az egyetemeken egyes elemek megpróbálták felhasználni a magyarországi eseményeket arra, hogy zavart keltsenek, és hogy a diákságot különböző megmozdulásokra ösztönözzék, lázítottak az orosz nyelv és a társadalomtudományok ellen (Kolozsvár, Bukarest, Marosvásárhely, Temesvár). Általában feszültebb helyzet tapasztalható a kolozsvári egyetemi hallgatók körében, ahol volt egy konkrét kísérlet is egy diákgyűlés megszervezésére október 24-én. A három szervezőt letartóztatták.”

Izraeli csapatok a Sínai-félszigeten támadást intéznek Egyiptom ellen; kitör a szuezi háború. november 7.

Reggel Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov Bp-ről küldött utolsó jelentésében javasolja a csapatok Mo-ra irányításának leállítását, egyben Ivan Konyev marsall, a VSZ egyesített fegyveres erői főparancsnoka Mo-ra küldését. A nap folyamán jóváhagyják az 1945-ös koalíciós pártok működésének engedélyezését, de a semlegesség deklarálásával nem értenek egyet. A megbeszélések után a szovjet küldöttek a kora esti órákban [?] távoznak Bp-ről. — A szovjet Különleges Hadtest és Mihail Malinyin hadseregtábornok törzse a HM-ből a tököli szovjet repülőtérre települ.

9.30-tól Nagy Imre Kádár Jánossal, Tildy Zoltánnal és Erdei Ferenccel tárgyal a kormány koalíciós alapon történő átszervezéséről, amelyet Tildy javasol. Kádár azt kéri, hogy a felvetést vitassák meg az MDP Elnökségével. — A Minisztertanácson belül szűkebb testületet állítanak fel; a Kormánykabinet tagja Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza, valamint a szociáldemokraták által kijelölendő személy. — A kormány elismeri a forradalom idején létrejött helyi önkormányzati szerveket.

Délelőtt összeül az MDP Elnöksége. Egyhangúlag megszavazzák a koalíciós kormány felállítását (a többpártrendszer bevezetését). Szántó Zoltán javasolja, hogy Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven alakítsanak új pártot.* Indítványát az Elnökség leszavazza. október 31.

A rádió Szabad Kossuth Rádió néven sugározza adásait. — Megjelenik a Magyar Szabadság c. lap; szerkeszti Gimes Miklós, Kende Péter, Kornai János és Lőcsei Pál. — A megszűnt Néphadsereg c. lap helyett megjelenik a Magyar Honvéd c. politikai napilap. — A Magyar Függetlenség c. lap „Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt” címmel közli a Dudás József által vezetett Nemzeti Forradalmi Bizottmány 25 pontos követeléseit. Velvárt Richárd „Nyílt levél Benjámin Lászlóhoz” c. cikkében élesen bírálja a forradalom oldalára állt, egykor sztálinista, később pártellenzéki költőket.

14.28-kor Nagy Imre miniszterelnök rövid beszédet mond a rádióban. „Az ország életének további demokratizálása érdekében az egypártrendszer megszüntetésével a kormányzást az 1945-ben újjászületett koalíciós pártok demokratikus együttműködésének alapjaira helyezzük. Ennek megfelelően a nemzeti kormányon belül szűkebb kabinetet létesítünk, amelynek tagjai Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által kijelölendő személyiségek. A kormány előterjesztést tesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának Kádár János és Losonczy Géza államminiszterekké való megválasztására. A nemzeti kormány felhívja a szovjet csapatok parancsnokságát, hogy azonnal kezdje meg a szovjet csapatok kivonását Budapest területéről. Egyidejűleg a nemzeti kormány közli az ország népével, hogy a szovjet csapatoknak az ország területéről való kivonására haladéktalanul megkezdi a tárgyalásokat a Szovjetunió kormányával. A nemzeti kormány nevében bejelentem, hogy a forradalom által létrehozott demokratikus helyi önkormányzati szerveket a nemzeti kormány elismeri, rájuk támaszkodik és támogatásukat kéri.” — Ezt követően Tildy Zoltán bejelenti, hogy a begyűjtési rendszert eltörlik, és megkezdik a szabad választások előkészítését.

Moszkvában ülésezik az SZKP KB Elnöksége. Nyikita Hruscsov ismerteti a bp-i kiküldöttek reggel érkezett jelentését, amely, a katonai helyzet romlására és a magyar hadsereg esetleges átállásának veszélyére hivatkozva, fegyveres beavatkozást javasol. Hasonló értelemben foglal állást a délelőtt Hruscsovval tárgyaló Liu Sao-csi kínai vezető is. Hruscsov ennek ellenére, a desztalinizáció és a birodalom egyben tartásának együttes követelményét szem előtt tartva, a kelet-európai országokkal fenntartott kapcsolatok új alapokra helyezését javasolja.*  — Az ülés után a szovjet kormány nyilatkozatot ad ki „A Szu és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól”. A nyilatkozat szerint „…a rendellenességek és hibák következtében lekicsinylették az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában”. A szovjet vezetés, úgymond, kész megvitatni a szocialista országok kormányaival azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják az egyes országok kapcsolatainak fejlesztését és erősítését a szuverenitás, a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján. Noha „Magyarországon a dolgozók jogos mozgalmához ellenforradalmi elemek csatlakoztak…”, a szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a csapatoknak az országból való teljes kivonásáról. október 31.

Felkelők megkísérlik ellenőrzésük alá vonni az MDP Bp-i Bizottságának Köztársaság téri székházát, amelyet az egykori ÁVH és a forradalommal szemben álló pártapparátus központjának tartanak. Az őrség több felkelőt elfog, majd tüzet nyit a téren gyülekezőkre. A környékről egyre nagyobb számban ide érkező fegyveresek viszonozzák a tüzet; megkezdődik a pártház háromórás ostroma. A védők megsegítésére küldött páncélosok [tévedésből?] az épületet veszik tűz alá. A védők megadják magukat; az épületből kilépő parlamentereket (Mező Imrét, a pártbizottság titkárát, Asztalos János és Papp József honvéd ezredeseket) lelövik.* Az épületbe behatoló feldühödött tömeg a lefegyverzett védőket, köztük a nőket is súlyosan bántalmazza, egyeseket meglincselnek, másokat agyonlőnek. A vérengzésnek nagyszámú sebesült mellett 23 halálos áldozata van,** legtöbbjük fiatal áv. sorkatona; sok tetemet meggyaláznak. A harc során számos felkelő veszti életét. A forradalom idején történt legnagyobb méretű leszámolásról, a téren tartózkodó nyugati fotóriporterek jóvoltából, az egész világ értesül. A forradalmi vezetők, a sajtóorgánumok azonnal élesen elítélik a brutalitást.

Délután a Parlamentben Kádár János és Münnich Ferenc hosszan tárgyal a IX. kerületi felkelők vezetőivel, Angyal Istvánnal, Bárány Jánossal, Csongovai Per Olaffal a fegyveres erők feladatairól és a közbiztonság helyzetéről. Kádár ígéretet tesz, hogy meglátogatja a felkelők főhadiszállását. — Nagy Imre ekkor találkozik Maléter Pál ezredessel, aki beszámol neki a Kilián laktanya védelméről, illetőleg az előző napon folytatott tűzszüneti tárgyalásairól. október 31.

Újjáalakul az FKgP. — Az NPP ideiglenes szervező bizottsága megkezdi a párt újjászervezését. — Újjáalakul az SZDP; elnökké Kéthly Annát, főtitkárrá Kelemen Gyulát, főtitkár-helyettessé Révész Andrást választják.

18 órától Nagy Imre a Parlamentben Dudás Józseffel és az MÉFB képviselőivel tárgyal. — Ezt követően Nagy fogadja Kéthly Annát és Kelemen Gyulát, a Szociáldemokrata Párt vezetőit. A kormányban való részvételt a szociáldemokraták egyelőre elutasítják. — Este a miniszterelnök a kabinet tagjainak jelenlétében fogadja a Forradalmi Karhatalmi Bizottság előkészítő bizottságát. október 31. — A nap folyamán Nagy Imre, Kádár János, Tildy Zoltán és Erdei Ferenc társaságában, csaknem tíz helyi forradalmi szervezet küldöttségét fogadja.

18.30-kor a honvédelmi miniszter bejelenti, hogy a szovjet főparancsnoksággal megállapodtak a csapatok Bp-ről való kivonásának rendjéről.

Újpesten megalakul a forradalmi bizottság; vezetője Kósa Pál. — A II. kerületi Nemzeti Forradalmi Bizottmány Szeifert Tibort kinevezi a kerület katonai parancsnokává. — A Széna téri felkelők megszállják a Maros utcai áv. laktanyát. — Fegyveresek elfoglalják a Fő utcai Katonai Ügyészség és Bíróság épületét. — A VIII. kerületi rendőrkapitányságon Újvári József vezetésével nemzetőregység alakul. — Szirmai Ottó csatlakozik a Tűzoltó utcai csoporthoz. — Egy nemzetőregység elfoglalja a Hámán Kató úti laktanyát. — Orvostanhallgatók elfoglalják és kollégiumnak rendezik be a IX. kerületi pártbizottság épületét. — Felkelők elfoglalják a X. kerületi pártszékházat. A Kőbányai Gyógyszerárugyárban Dénes János segédmunkás vezetésével megalakul a munkástanács. — Forradalmi nemzeti bizottmány alakul a XIV. kerületi tanácsnál. Felkelők elfoglalják a Május 1. úti BM-épületet. — A XX. kerületi felkelők házkutatást tartanak Ratkó Anna v. egészségügyi miniszter házában.

22 óra tájban az Újpesti Forradalmi Bizottság fegyveres csoportot küld Felsőpeténybe, Mindszenty József esztergomi érsek kiszabadítására. A felkelők a bíborost a rétsági páncélos laktanyába viszik. Tildy Zoltán államminiszter utasítja az ezred parancsnokságát, hogy Mindszenty bíborost, megfelelő kísérettel, szállítsák Bp-re. október 31. — Hamvas Endrét a Vatikán felmenti esztergomi apostoli kormányzói tisztéből. november 15.

Lemond tisztéről Dezséry László, a Déli Ev. Egyházkerület püspöke; a püspökséget átadja Ordass Lajosnak. október 31. 1958. június 19.

Horváth Imre külügyminiszter Bécsen keresztül New York-ba indul, hogy részt vegyen az ENSZ közgyűlésén, azonban Bécsből Prágába, majd onnan Moszkvába repül. november 1.

Władysław Gomułka, a LEMP KB első titkára bejelenti, hogy több szovjet és lengyel vezető (Anasztaz Mikojan és Mihail Szuszlov, az SZKP KB elnökségének tagjai, valamint Marian Naszkowski lengyel hadügyminiszter-helyettes) találkoztak Bp-en, és teljes megegyezésre jutottak a mo-i helyzet megítélésében.

Horthy Miklós, Mo v. kormányzója felhívja az ENSZ-t, hogy az emberi szabadságjogok védelmében avatkozzék be Mo-on.

Ausztria határzárat rendel el mo-i határán.

Az ENSZ BT az Izrael Egyiptom elleni támadása után kibontakozott közel-keleti válságról tárgyal. Az USA határozati javaslata azonnali tűzszünetet sürget, és követeli az izraeli csapatok visszavonását; a Szu hasonló javaslatot terjeszt elő, de Nagy-Britannia és Franciaország megvétózza mindkét indítványt. — A sèvres-i brit–francia–izraeli titkos tárgyalásokon kidolgozott forgatókönyv szerint Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követeli a „hadviselő felektől” az ellenségeskedések beszüntetését és az egyiptomi területen fekvő Szuezi-csatorna két partjának kiürítését. Az ultimátumot Egyiptom elutasítja. Izrael elfoglalja a Sínai-félszigetet és a Gázai-övezetet. október 31.

Hajnalban a HM-ben a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány. A bizottmány a Magyar Honvéd reggeli számában ismerteti követeléseit: a szovjet csapatok az egész ország területét hagyják el, a kormány mondja fel a Varsói Szerződést.

A reggeli órákban összeül az MDP Elnöksége. A Elnökség elfogadja Szántó Zoltán előző napon tett javaslatát: kimondja a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. november 1. Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán részvételével Ideiglenes Intéző Bizottság alakul. november 7. Az új párt lapja a Népszabadság; főszerkesztő Haraszti Sándor. — Délután a pártközpont Nádor utca 28. sz. alatti épületében Kádár János elnökletével megtartják a párt első gyűlését. A tanácskozáson kb. százan vesznek részt, köztük a Tűzoltó utcai fegyveres csoport képviselői is.

Nagy Imre fogadja a Dunántúli Nemzeti Tanács és az aznap alakult csepeli munkástanács dele-gációját.

Nagy Imre utasítására rehabilitálják Király Bélát, aki visszakapja vezérőrnagyi rendfokozatát; a miniszterelnök Királyt a Nemzetőrség főparancsnokává, egyidejűleg a főváros katonai parancsnokává nevezi ki. — Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezik ki.

Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth Lajos téren. „Az a forradalmi harc, amelynek ti voltatok a hősei, diadalt aratott. …nemzeti kormányunk … hazánk függetlenségének és szabadságának szilárd talaján áll. Mi a magyar belügyekbe nem tűrünk semmiféle beavatkozást. Mi az egyenjogúság, a szuverenitás, a nemzeti függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság alapján állunk.” Nagy visszautasítja „a hazugságot”, hogy a szovjet csapatok segítségét ő kérte volna. A Kormánykabinet aznapi döntése alapján bejelenti: „A mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról az országból, és a Varsói Szerződésből reánk háramló kötelezettségeink felmondásáról.” november 1. A miniszterelnök október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánítja.

Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek katonai kísérettel, amelynek parancsnoka Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy (1957. szeptember 16.), a rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke, Bp-re érkezik, s bejelenti, hogy átveszi funkcióit. november 1. — Elfoglalja hivatalát Ordass Lajos ev. püspök. — Lemond Péter János tiszántúli ref. püspök. november 19.

Kéthly Anna és Révész András az SZDP képviseletében Bécsbe indul a Szocialista Internacionálé ülésére. — Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezdi meg működését. A Vajdahunyad várban tartott nagygyűlésen irányító testületet választanak; tagjai: Féja Géza, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Kodolányi János, Németh László, Remenyik Zsigmond, Sinka István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron. Az irányító testület titkára Püski Sándor, a párt főtitkára Farkas Ferenc, az ideiglenes vezetőség tagja Bibó István, Jócsik Lajos, S. Szabó Ferenc, Szigethy Attila és Zsigmond Gyula. — Újjáalakul a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Paraszt-szövetség; az utóbbi ideiglenes vezetője Kiss Sándor.

A Magyar Függetlenség c. lapban megjelenik Dudás József vezércikke „A forradalmi harc fegyveres szakasza győzelemmel fejeződött be” címmel. Dudás új ideiglenes kormány megalakí-tását követeli Nagy Imre, Kovács Béla, Kádár János, Kéthly Anna, Kiss Sándor bevonásával, de a kommunista társutasok (Erdei Ferenc, Bognár József) nélkül.

Butkovszky Emánuel a Fő utcai Katonai Börtönben eligazítást tart a budai felkelőcsoportok vezetőinek. — A Rusznyák László vezette bányászbrigád (100-120 fő) reggel visszatér a Széna térre. Marosán Györgyöt és Nagy Dániel képviselőt őrizetbe veszik, kihallgatják, majd hazaengedik őket. A Maros utcai laktanyában a felkelők 35-40 foglyot őriznek. — A Széna téri felkelők egy csoportja elfoglalja a II. kerületi pártházat. — A Berzenczey utcai „Göndör”-csoport átteszi központját a Ferenc térre, ahol nagy létszámú nemzetőr-alakulat szerveződik. — A XVIII. kerületi Bors utcában létrejött 35-40 fős nemzetőr-alakulat parancsnokává Garai János építésvezetőt választják. — A Kispesti Nemzeti Bizottság elnöke Koroly T. György hadnagyot, a Kispesti Forra-dalmi Ifjúság Ideiglenes Bizottsága fegyveres csoportjának vezetőjét Kispest katonai parancsnokává nevezi ki.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén Nyikita Hruscsov beszámol a lengyel és a magyar helyzetről. A birodalom megőrzésének érdekében most azt javasolja, hogy a testület vizsgálja felül a mo-i események addigi értékelését. „A csapatokat ne vonjuk ki Magyarországról és Budapestről, kezdeményezően lépjünk fel a rend helyreállítása érdekében Magyarországon.” Hruscsov érvelése szerint a Mo-ról való katonai kivonulás a Szu gyengeségét tanúsítaná, és ezt a helyzetet „az amerikai, angol, francia imperialisták” kihasználnák, „támadásba lendülnének … és Egyiptomon felül odaadnánk nekik Magyarországot is”. Érvei hatására az Elnökség megszavazza a katonai beavatkozást, határoznak a szövetségesek tájékoztatásáról, egy Titóval tartandó megbeszélésről, és a döntés végrehajtásához szükséges magyar ellenkormány, az „ideiglenes forradalmi kormány személyi állományának” kiválasztásáról. A Mo elleni katonai akció, a „Forgószél”-hadművelet tervének elkészítésével Georgij Zsukov marsall honvédelmi minisztert, előkészítésével Ivan Konyev marsallt, a VSZ egyesített fegyveres erői főparancsnokát bízzák meg. — Hruscsov táviratban kéri Josip Broz Titót, hogy a Mo-on kialakult helyzet miatt inkognitóban találkozzanak november 1-jén este, vagy 2-án reggel Belgrádban, vagy bármely más, jugoszláv vagy szovjet helységben.

A román kormány visszaállítja az augusztus hónapban eltörölt vízumkényszert. 1960. március 20.

Dwight Eisenhower amerikai elnök televíziós beszédében kijelenti: „Ha a Szovjetunió valóban bejelentett szándéka szerint cselekszik, a világ a nemzetek közötti megértés, az igazság és a bizalom felé tett legnagyobb lépésnek lesz tanúja.” — A Nemzetbiztonsági Tanács Tervező Bizottságának a kelet-európai eseményeket elemző jelentése megállapítja, hogy a lengyelországi fejlemények teljes mértékben megfelelnek annak az amerikai politikai célkitűzésnek, amely a csatlós államokban nemzeti kommunista kormányok hatalomra jutását jelölte meg első lépésként a teljes szabadság eléréséhez vezető úton. Mo-gal kapcsolatban a dokumentum megállapítja, hogy a helyzet ott még rendkívül képlékeny, így az amerikai politika legfontosabb célkitűzése a további szovjet fegyveres beavatkozás megakadályozása. Ezt mindenekelőtt az ENSZ fórumán történő nyomásgyakorlással kell elérni. Az előterjesztés felveti, megfontolandó, vajon tanácsos-e javasolni Mo osztrák típusú semlegességét.

Angol–francia légitámadások kezdődnek Egyiptom ellen. — Az ENSZ BT ülésén jugoszláv javaslatra az „egyesült erővel a békéért” eljárás keretében a közel-keleti kérdést az ENSZ Közgyűlés első rendkívüli sürgősségi ülésszaka elé utalják. november 1.

E hónap folyamán megindul a Nagyvilág c. világirodalmi folyóirat; felelős szerkesztő Kolozsvári Grandpierre Emil.