Ehhez nyújt most alkalmat, hogy nyolcvan éve a városrész kialakítása egybeesett a győri Iparcsatorna építésének beindításával.

 Horváth Tibor, a gyárvárosi civil szervezet, valamint a Győri Gyárvárosi és Elektromos Sporthorgász Egyesület néven tevékenykedő közösség elnöke a város fejlődése szempontjából fontos eseménynek tartja a nyolcvan évvel ezelőtt történteket. Kopjafaállítással tisztelegnek azok emléke előtt, akik akkor – elsősorban a világháborúból rokkantként hazakerültek számára – kertváros kiépítésébe kezdtek, valamint azok előtt, akik megkezdték az Iparcsatorna kiásását.

Ám azt is emlékezetesnek tartja, hogy ugyancsak 1926-ban a Budai úti barakkokban lévő vagongyári tanoncotthonban lelkes sportbarátok 50 alapító taggal megalakították a Győrvárosi Sporthorgászok Egyesületét, amely számos névváltoztatást átvészelve azóta is tevékenykedik.
Az évfordulós rendezvény szervezői vaskos dokumentációt állítottak össze az egykori eseményekkel kapcsolatban.

A Győri Hírlap akkori számai naponta tájékoztatták a fontos történésekről az olvasókat. Például arról, hogy 1915. május 14-én végre a minisztertanács is meghozta a győri Iparcsatorna megépítésére vonatkozó döntést, amelyről a Győr szabad királyi város törvényhozási bizottsága még 1914 júniusában határozott. S megindult a kotrógép, amely a két kikötővel tervezett, 2,5 km hosszúságú, 12 méteres alapszélességű, a védőtöltéseknél pedig 32 méter széles csatornamedréből egymillió köbméter földet emelt ki. Ú

Ennek egy részével másfél méterrel emelték meg a Városrét szintjét. Ezt követően az első világháború következtében beállt zavaros állapotok és a kedvezőtlen gazdasági viszonyok meggátolták a munkálatok befejezését. A tervezettekből csak a csatorna két oldali védőtöltése, az ágyúgyári rakodó és a tervben szereplő több híd közül csupán egyetlen, a bécs–budai út átszelésében lévő készült el. Az így kialakított csatorna egy zárt medencét képezett, amelybe a Dunáról a hajók nem juthattak be. Ám a trianoni döntéssel elszakított komáromi kikötőt pótolni kellett, így 1925-ben újból napirendre került a győri Iparcsatorna kérdése és 1926 őszén, éppen 80 éve újból beindultak a munkálatok.

Ennek nyomán elkészültek az előkikötők és a Kis-Dunát összekötő 16 méter széles csatorna.
Közben épült a kertváros. A Vörös Kereszt Egylet még 1915-ben megalakított, hadi célokra gyűjtő bizottsága a Baross út 29. szám alatt működő hadi gyűjtő irodáján keresztül kérte az épülő otthonokra a város és a vármegye lakosainak filléreit és adományait. Elfogadtak e célra pénzadományokat, de ugyanakkor mindennemű, építkezéshez szükséges anyagot (téglát, meszet, kavicsot, homokot, cementet, épületfát, festéket) is.

Ezekre az eseményekre, az akkori tevékeny, kiemelkedő teljesítményeket nyújtó emberekre emlékeznek a Gyárvárosiak Baráti Köre által szervezett rendezvény résztvevői szeptember 22-én, pénteken, amikor 16 órakor felavatják a kopjafát a Magvassy-sportcsarnok főbejárati parkjában.

Illés Ferenc

„A Vörös Kereszt győri választmányának hadi célokra gyűjtő bizottsága és vele sokan mások elhatározták, hogy Győrváros  és megye lelkes társadalmának áldozatkészségéből felépítik a rokkantak otthonait és felkérik úgy a vármegye, mint a város vezetőségét, hogy a szent cél elősegítése és mikénti megvalósítása iránti javaslataikat mindkét törvényhatóság közgyűlése elé terjesszék" – részlet a Győri Hírlap cikkéből.

„Az épülő csatorna lehetővé teszi azt, hogy a hajók rakományaikkal közvetlen a gyártelepre beszállíthatók lesznek, ezenkívül nagyban emeli a csatorna körül még beépítetlen területek értékét, de lehetővé teszi azt is, hogy a közeli gyártelepen az üzemfenntartáshoz szükséges vizet ezen csatornából termeljék, illetve az elhasznált vizet oda vezessék." Győri Hírlap, 1915. augusztus 1.