Bűnügy vagy sikersztori?
A közelmúltban újra felkorbácsolódtak az indulatok a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár tavaly télen történt dunaújvárosi földvásárlása körül. A lassan másfél éves sztorit - amely lényegét tekintve nem sokat változott, amióta először írtunk róla - Dorkota Lajos országgyűlési képviselő, a város fideszes alpolgármestere melegítette föl, amikor bejelentette: különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt büntetőfeljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
Az ország közvéleménye - Dorkota interpretálásában - ekkor szembesült az úgynevezett Hankook-üggyel. A helyiek előtt viszont nem volt ismeretlen a történet, az ugyanis évekkel a dél-koreaiak felbukkanása előtt kezdődött.
Az önkormányzat cége, az Innopark Kht. kísérletet tett - a parkhoz szükséges, de magántulajdonban lévő - mezőgazda-sági földek felvásárlására, ám nem járt sikerrel. A Dunaújvárosi Hírlap 2003. február 5-i számában arról számolt be, hogy az előző napi rácalmási lakossági fórumon az ingatlanok tulajdonosai kijelentették: érzelmi okokból nem adják el földjeiket. Az is kiderült, hogy a megyei jogú városnak körülbelül 200 gazdával kellene megállapodnia.
- Persze nemcsak érzelmi alapon tiltakoztak, kevesellték az általunk ajánlott pénzt is - folytatja Kálmán András. - Az értékbecslés alapján az Innopark Kht. négyzetméterenként 300-400 forintot kí-nált a szántóföldekért, de ezt az ajánlatot a gazdák elfogadhatatlannak tartották. Így került a képbe két dunaújvárosi ingatlanfejlesztő vállalkozó, Tóth László és Reichardt László. Őket arra kértem, hogy segítsenek megszerezni a rácalmási földeket az ipartelepítés számára. Nem az volt a cél, hogy Dunaújvárosé legyen a terület, hanem az, hogy mielőbb alkalmassá váljon jelentős beruházásokra.
A két vállalkozó 2004-ben kezdte meg a tárgyalásokat a gazdákkal, és négyzetméterenként 800 forintot kínált a földekért. Az új tulajdonosok 2005 márciusában már 112 hektáros összefüggő területre rendelkeztek opciós, elővásárlási jogot biztosító szerződésekkel, amelyekben rögzítették a 800 forintos vételárat is. Mindez fél évvel a Hankook felbukkanása előtt történt.
Az események 2005 augusztusában gyorsultak fel, amikor jelentkezett Du-naújvárosban a dél-koreai cég. A Hankooknak azonban volt néhány felté-tele, hogy itt telepedjen le: például köz-vetlen állami támogatást kért, továbbá 2006. február 15-i határidővel egy egybefüggő, 56 hektáros ipari terület tulajdonjogát. A dél-koreaiak azt is előírták, hogy az eladónak 2007. május 31-ig az összes közműfejlesztést végre kell hajtania a területen.
2005 augusztusában még egyik feltételt sem teljesítették. A város vezetői azonnal lobbizni kezdtek a kormánynál, hogy nyújtson közvetlen anyagi támogatást a Hankooknak. Több hónapos tárgyalássorozat végén Kóka János gazdasági miniszter 2005 novemberében bejelentette: a gumiabroncsgyár - 136 milliárd forintos beruházással - egy óriási komplexumot épít, amelyhez a magyar állam 16 milliárd forintos támogatást nyújt.
A Hankook és a kormány megállapo-dásának részletei a mai napig titkosak. Üzleti titokra hivatkozva egyik fél sem árulta el például azt: milyen feltételeket kell teljesíteniük a dél-koreaiaknak ahhoz, hogy hozzájussanak a beígért öszszeghez, milyen ütemezésben kapják meg a pénzt, illetve milyen garanciákat kapott a kormány a beruházás megvalósítására. Dorkota Lajos egyik fontos állítása éppen az, hogy a Kóka által irányított gazdasági tárca egy olyan feltételt is vállalt a támogatási szerződésben, amely szerint a jogszabályok által előírt határidőknél gyorsabb ügyintézésre utasítják a hatóságokat. A polgármester elképzelhetetlennek tartja, hogy egy ilyen passzus belekerül-hetett volna a megállapodásba. Tóth László - aki a későbbi hatósági engedélyeztetési eljárásokat intézte - kérdésünkre válaszolva határozottan cáfolta, hogy bármelyik hivatal az előírt határidőknél gyorsabban dolgozott volna.
A Hankook másik alapfeltételének - az 56 hektáros ipari területnek néhány hó-napon belüli biztosítása - szintén nehéz feladatnak tűnt.
- Adott volt 112 hektár egybefüggő mezőgazdasági terület, amelyből 20 hektár az önkormányzat, a többi pedig Tóth László és Reichardt László tulajdonában volt - mondja a polgármester. - Ebből kellett leválasztani egy 56 hektáros telket 2006. február 15-ig.
- Ha eladásra került volna a földünk, pályázatot kellett volna kiírnunk rá - válaszolja Kálmán András. - A dél-koreaiak jelezték, hogy ilyen megoldás nem érdekli őket, eszük ágában sincs pályázni egy húszhektáros ingatlanra, ők egy 56 hektáros telket akarnak vásárolni egyetlen eladótól. Logikus lépésnek tűnt, hogy az addigra megalakult Pentele Projekt Kft.-be apportáljuk a földünket, így a kft. kezébe kerülhet a teljes terület.
A Pentele Projekt Kft.-t Tóth László, Reichardt László, valamint két budapesti vállalkozó Veress Sándor és Horváth Al-bert alapította.
- A fővárosi partnereket mi kerestük meg, mert segítségre volt szükségünk - mondja Tóth László. - Korábban ugyanis ilyen méretű ingatlanfejlesztést még nem bonyolítottunk le, így olyan társakra volt szükségünk, akik előzőleg már részt vettek jelentős beruházásokban. Veress Sándorral és társával ezt megelőzően még nem volt közös vállalkozásunk, de régóta ismertük őket a szakmából.
Tóth László kijelentette: egyetlen politikai párttal sincs kapcsolata. Megkerestük Veress Sándort is, aki határozottan cáfolta azokat a sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint szoros üzleti kapcsolatban lenne az MSZP közeli vállalkozónak tartott Leisztinger Tamással. Közölte: egyetlen közös cégük vagy beruházásuk sincs, s nem dolgozik egyetlen Leisztinger-érdekeltségű vállalkozásban sem. Veress ugyanakkor hozzátette: hogy 1999 és 2003 között igazgatósági tagja volt a Leisztingerhez kötődő Hunguest Vagyonkezelő Rt.-nek, ám ez a szerepvállalása semmilyen ponton sem kapcsolható a Pentele Projekt Kft.-hez, illetve a Hankook földvásárlásához.
Dorkota Lajos egyik legfontosabb vádja, hogy az önkormányzat alig két nappal húszhektáros földje apportálása után - törzstőke-leszállítással - kiszállt a kft.-ből, amiért 176 millió forintot kapott. Ez egyébként azt jelenti, hogy a város négyzetméterenként 880 forintos áron vált meg az ingatlanától, azaz valamivel még többet is kapott érte, mint a többi földtulajdonos.
Az alapkérdés: reális-e ez az ár, vagy indokolatlanul alacsony?
Dorkota szerint több száz millió forintos veszteség érte az önkormányzatot, hiszen a Pentele Projekt Kft. alig egy héttel az önkormányzat kifizetése után négyzetméterenként 3800 - azaz összesen több mint 2,1 milliárd - forintért értékesítette az 56 hektáros telket a Hankooknak. Az alpolgármester számításai szerint a városnak - ha benn marad a Pentele Projekt Kft.-ben - 760 millió forint járt volna a vételárból.
- Ez így igaz - erősíti meg a számításokat Kálmán András. - Csakhogy tovább kell folytatni a matematikát. Amennyiben az önkormányzat nem lép ki a kft.-ből, az összes közműfejlesztés költségéből arányosan ki kellett volna vennie a részét. Ez roppant bonyolulttá tette volna az ügyintézést, ráadásul a városnak pénze sem volt rá.
Tóth László azt mondja: az önkormányzatnak legalább 700-800 millió forintot kellett volna előteremtenie a szükséges infrastrukturális beruházásokra.
Arra a föltevésre, hogy a Pentele Projekt tulajdonosait az önkormányzat a földügyletekkel mintegy másfél milliárd forint haszonhoz juttatta, Tóth László azt válaszolta:
- A Pentele Projekt Kft.-nek eddig nemhogy másfél milliárd forintos, de egyetlen fillér haszna sem volt. Nagyjából 2,1 milliárd forintot tesznek ki a költségeink: éppen annyit, amennyit a Hankooktól kaptunk vételárként - hangsúlyozta Tóth László, aki üzleti titokra hivatkozva nem árulta el a kiadások összes részletét. Annyit elmondott, hogy a teljes terület mezőgazdasági művelés alóli kiváltása 220 millióba, egy új elektromos alállomás felépítése több mint félmilliárdba, a 900 méter hosszú külső aszfaltozott út több mint százmillióba került, de jelentős költségei voltak a többi közmű bevezetésének is. Ezenkívül - mivel a Hankook három részletben fizette ki a vételárat - az öszszes fejlesztést hitelből kellett fedezniük, így a kölcsönökhöz kapcsolódó terhek is a kft.-re hárulnak.
Kálmán András és Tóth László egybehangzóan azt állította, hogy az önkormányzatnak egyetlen közműfejlesztést sem kellett finanszíroznia. Dorkota Lajosnak arra a kifogására, amely szerint a korábbi testület jogsértően adott teljes körű felhatalmazást a polgármesternek a Hankook-ügy levezénylésére, Kálmán András úgy reagált: szabályos felhatalmazást kapott, amit nem stratégiai döntések meghozatalára, hanem - mindössze három hónapig - kizárólag a napi ügyek intézésére használt fel.
A beruházással kapcsolatban visszatérő vád, hogy nem volt minden ponton jogszerű az ügymenet, a hatóságok több eljárásjogi hibát is elkövettek az elmúlt másfél évben. A sajtóban megjelent cikkek két mozzanatra irányították a figyelmet. Az egyik kérdés: vajon jogsértést követett-e el a földhivatal, amikor 2006. január 13-án bejegyezte a Pentele Projekt kizárólagos tulajdonjogát az 56 hektáros telekre, miközben az önkormányzat földapportálásáról és a kft. tőkeleszállításáról csak hónapokkal később hozott határozatot a cégbíróság?
Tóth László szerint nem történt jog-sértés, hiszen a később keltezett cégbírósági döntésben tényként szerepel, hogy a Pentele Projekt Kft. szóban forgó átalakulása még a földhivatali bejegyzést megelőzően megtörtént.
A Hankook-ügyről megjelent korábbi írások tényként kezelték, hogy az adóhatóság tetemes bírsággal sújtotta a Pentele Projekt Kft.-t, mivel utólag színlelt adásvételi szerződésnek minősítették az önkormányzat földapportálását és a cég tőkeleszállítását.
- Az adóhivatal valóban megvizsgálta az ügyet, és az első határozatában még szerepelt is egy esetleges büntetés kiszabása, ám az általunk becsatolt dokumentumok tanulmányozása után az adóhatóság megváltoztatta a korábbi álláspontját, és nemhogy bírságot nem szabott ki, de az ügylet után általunk visszaigényelt áfát is kifizette - állítja a Pentele Projekt társtulajdonosa.
Megkérdeztük Tóth Lászlótól, miből lesz nyeresége a kft.-nek, ha a kiadások elvitték a Hankook által fizetett vételárat?
- A Pentelének semmiből - közölte Tóth László. - Csakhogy a 112 hektárból a Hankook melletti területen két másik cégünknek megmaradt egy 16, illetve egy 40 hektáros ingatlana. Ezeknek az értékesítéséből a már elvégzett közműfejlesztések után komoly hasznot remélünk.
A hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot jelenleg a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja. Kálmán András azt mondja, nem tart a nyomozástól:
- Ki fog derülni, hogy semmilyen kár nem érte az önkormányzatot, sőt a Hankook-sztori igazi sikertörténet. Egy év alatt felépült a gyár, jelenleg már a próbaüzem folyik, júniustól 1500-an dolgoznak majd a gumigyárban. Jövőre megépül a második ütem, újabb 1500 embernek adva munkát. A politikai rivális által kirobbantott botránynak azonban súlyos következményei lehetnek: a jövőben ezerszer is meggondolja magát egy nagy befektető, hogy érdemes-e Dunaújvárosban beruháznia.
Megkértük Dorkota Lajost, hogy reagáljon a polgármester és a Pentele Projekt Kft. tulajdonosainak az állításaira, ő azonban visszautasította a lehetőséget. Mint közölte, számos dokumentummal kellően alátámasztotta az ügyben tett rendőrségi feljelentését, amit utólag nem kíván magyarázgatni. Hozzátette: ezenkívül nem szeretné befolyásolni a hatóságok munkáját sem.
