Államkötvény (Treasury note, Treasury bond)
Röviden
Egy állam által kibocsátott egy évnél hosszabb lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, mely azt tanúsítja, hogy az "államnak hitelt nyújtottunk".
Bővebben
Egy állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (azaz kötvény), mely azt tanúsítja, hogy az "államnak hitelt nyújtottunk". Az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírokat nevezzük államkötvényeknek, az egy évnél rövidebbeket pedig kincstárjegyeknek. Jellemzően félévente fizetnek kamatot (ez más néven a kupon), és lejáratkor egy összegben fizetik vissza a tőkét (az eredetileg "kölcsön adott" összeget), de ettől eltérő esetek is létezhetnek.
Az államkötvények kibocsátását Magyarországon az Államadósság-Kezelő Központ (ÁKK) bonyolítja le aukciók keretében, de a kibocsátás után élénk másodlagos piaccal rendelkeznek, vagyis a lejáratig adhatók-vehetők.
Fontos tudnivaló, hogy az államkötvények nem kockázatmentes eszközök. Nem csak egy államcsőd vagy más fizetésképtelenség jelent ugyanis kockázatot az államkötvény tulajdonosának, hanem az államkötvény kibocsátása és lejárata közötti idő alatt a piaci kamatok változása is. Ha a befektető nem tartja meg lejáratig az államkötvényt, hanem még előtte szeretne megválni papírjaitól, az eladáskor esedékes állampapírpiaci hozamszinten adhatja csak el, amin nyeresége és vesztesége egyaránt keletkezhet. Egy állampapír értékét úgy számoljuk ki, hogy a jövőben fizetendő kamatokat (kuponokat) és tőkét lediszkontáljuk a mai értékre (azaz kiszámítjuk a jelenértékét). Alapszabály, hogy minél hosszabb az állampapír hátralévő futamideje (pontosabban megfogalmazva durációja), annál nagyobb a benne rejlő kockázat, azaz egy később lejáró (később fizető) állampapír nagyobb mértékben reagál a hozamszintek változására. Az állampapírpiaci hozamok esése emeli, a hozamok emelkedése pedig csökkenti az állampapírok értékét. Ezt legegyszerűbben azzal magyarázhatjuk, hogy ha a befektetők kockázatosabbnak tartják egy állam finanszírozását, akkor magasabb hozamot követelnek meg az adóstól, míg ha szívesen adnak kölcsön egy államnak pénzt, azt alacsonyabb kamat mellett is megteszik. A megemelkedett hozamelvárásaikat az első esetben úgy tudják kifejezni, hogy az állampapír későbbi fix kifizetéseiért kevesebbet hajlandóak csak fizetni, azaz alacsonyabb árfolyamon hajlandóak csak megvásárolni az állampapírt. Az utóbbi esetben pedig egyre többet fizetnek az állampapírokért.
Kapcsolódó szócikkek:
ÁKK
Aukció
Értékpapír
Hozam
Jelenérték
Kötvény