1.e.
2006-tól
használható az új uniós domain
FigyelőNet, BruxInfo
Jövő év elején jelenhetnek meg az .eu-kiterjesztésű internetes honlapok
annak a megállapodásnak köszönhetően, amelyet a napokban hagyott jóvá
az Európai Bizottság.
A kiterjesztés létrehozásával megbízott EURid és az új internet címeket
elismerő nemzetközi hatóság, a ICAAN közti tárgyalások március 21-én
sikeresen lezárultak. Viviane Reding, az információs társadalom ügyében
illetékes bizottsági tag szerint a következő hónapokban minden további
technikai részletszabályozást megalkotható, az új felsőszintű
kiterjesztés (Top Level Domain, TLD) pedig ezáltal az év végére
valósággá válhat.
Az EU területén bejegyzett bármely cég, nonprofit vagy egyéb szervezet,
illetve bármely uniós állampolgár jogosult lesz arra, hogy .eu
kiterjesztésű weboldalt hozzon létre, illetve .eu végződésű
email-címeket működtessen.
Az év legvégén, vagy a jövő év elején indulhat meg az .eu végződésű
weboldalak bejegyzése. Előzetes regisztrációra nincs lehetőség; .eu
kiterjesztésű domainneveket csak azután lehet bejegyezni, hogy az EURid
megkezdte működését.
A rendszer működésének első négy hónapja az úgynevezett „hajnali
időszak" lesz (sunrise period), amikor az .eu kiterjesztésű honlapot
csak a védjegy tulajdonosának lesz joga bejegyezni. Így
megakadályozható, hogy spekulációs céllal olyanok szerezzenek meg
másoknak fontos domain-neveket, akik azokat később minél drágábban
eladnák. A bejegyzések piaca csak a négyhónapos „hajnali időszak" után
nyílik meg bármely érdeklődő előtt.
Forrás: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97279&id=8
1.f.
Digitalizált művészeti
tartalomszolgáltatás Bécsben
MATISZ kutatás-fejlesztési képviselő
látogatása a bécsi Művészettörténeti Múzeumban.
2005. április 25-én a Magyar Tartalomipari Szövetség képviseletéban
Steindl L. Erik látogatást tett a bécsi
Művészettörténeti Múzeumban. A vizit apropója: a múzeum az ESPRO
izraeli informatikai vállalattal közösen a Hewlett-Packard
print-on-demand technológiáját alkalmazva egyedi digitális értéknövelt
tartalomszolgáltatást dolgozott ki a látogatók számára.
A bécsi exkluzív bemutató során a nyomtatási lehetőségek mellett a
meghívottak megismerhették az úgynevezett "audioguide" rendszert is,
mely virtuális tárlatvezetőként szolgál. A látogatók egy kézben vagy
vállon hordható berendezés segítségével a kialakított hatalmas
adatbázisból, tetszőlegesen választva, több nyelven is megismerhetik a
kiállított képek fontosabb háttér információit. A hordozható berendezés
az adatbázis adott elemére vonatkozó hanginformációkat "felolvassa"
majd felajánlja a "könyvjelző" opciót. Szemlélődés közben ugyanis a
látogatók akár azonnal kiválaszthatják a számukra legérdekesebb
képeket, melyeknek digitalizált nyomatait távozáskor - egy csekély
összeg ellenében katalógusba rendezve - a már említett kísérőadatokkal
együtt szabadon magukkal vihetnek.
Christine Donner, a Hewlett-Packard ausztriai képalkotási és nyomtatás
divíziójának vezetője szerint végre megvalósult egy nagy álom. Mától
ugyanis minden látogató - pénztárcájának megfelelően - különböző
méretekben viheti haza kedvenc képének poszter változatát.
A Hewlett-Packard és a Művészettörténeti Múzeum tartalomipari
együttműködése egyébiránt még 2004-ben, a Giorgione kiállítással
indult. Ez a tárlat a Giorgione-festmények mellett különleges
röntgenképekkel mutatta be az alkotások eredetét és történetét. Az
elkészített röntgenfotókon láthatóak voltak a festményeken utólag
végrehajtott egyes változtatások vagy felülfestések. Tavaly a múzeum
annyira meggyőzőnek és érdekesnek találta az együttműködés
végeredményét, hogy a felkérte a vállalatot a most bemutatott "My
Collection" projekt lebonyolítására.
A Hewlett-Packard nyomtatási minőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy
mára sikerült kivívnia a világ legismertebb múzeumai közé tartozó bécsi
Művészettörténet Múzeum bizalmát.
Az egész napos bemutató után munkatársunk egy a digitális tartalomból
tetszőlegesen kiválasztott A1-es méretű, professzionális minőségű
poszterrel térhetett haza. A nyomat egyike azon elsőnapi kiadásoknak,
melyek a múzeum most beélesített, korábban azonban még csak
futurisztikus álomként emlegetett rendszerével készültek.
vissza
1.g.
A fogyasztói igények változása és az új
technológiák
A fogyasztói igények
változása és az új technológiák az elkövetkező öt-hét évben gyökeresen
megváltoztatják a média- és szórakoztatóipart - derült ki az IBM Media
& Entertainment 2010 című tanulmányából.
Az IBM kutatása szerint a következő öt évben 2010-re azok a társaságok
lesznek sikeresek, amelyek kreatív módon közelítik meg a fogyasztót, a
piacot és a digitális forrásokat. A jelentésből kiderül az is, hogy
négy kulcstulajdonság határozhatja meg a médiavállalatok jövőjét: a
média eredő környezete, az új fogyasztók viselkedése, a technikai
fejlődés üteme, valamint a fogyasztók növekvő érdektelensége vagy a
figyelem teljes hiánya.
A tanulmány tíz taktikát ajánl a jövőben a siker érdekében, így például
azt javasolja a média tulajdonosainak, hogy kommunikáljanak a digitális
infrastruktúrán keresztül, vagy hozzon létre egy új, digitális
technikán alapuló üzleti hírszerzési formát, amellyel növelheti az
információszerzés hatékonyságát.
Forrás: Kreatív Online
vissza
1.h.
Az internetes oldalak
idei Oscar-díjáért 315 oldal versenyez
Az internetes oldalak idei Oscar-díjáért 315 oldal versenyez, többek
között a BBC, a Google, a CIA és Bruce Willis weboldala is - írja az
sg.hu.
A The International Academy of Digital
Arts and Sciences minden évben különböző kategóriákban díjazza a
legjobb honlapokat. Az idei jelöltek között megtalálható például a brit
BBC, a Google, a CIA és Bruce Willis hollywoodi filmszínész weboldala,
és komoly esélye van Jamie Oliver mesterszakács site-jának is.
A 315 lapot összesen 60 kategóriába sorolták a szakemberek, ez azt
jelenti, hogy kétszer annyi kategória van idén, mint tavaly. Egy-egy
csoportban öt-öt jelölt harcol az internetes Oscar-díjért. Különösen
nagy érdeklődésre tartanak majd számot az idén a pénzügy, az autó, a
szépség és a kozmetikum kategóriák.
Most először a legjobb blogok is Oscar-díjat kapnak, és újdonság az Év
Személyisége/Embere és a Különleges teljesítményt jutalmazó Webby-Award
kategória is. A díjazottak listáját május 3-án teszik közzé a verseny
honlapján.
Forrás: http://www.sg.hu
Kapcsolódó link: http://www.webbyawards.com/
vissza
1.i.
Kedvezményeket kaphatnak az e-fizetők
Az Elektronikuskormányzat-központ a pénzügyi tárcával tárgyal arról,
hogy az állam kedvezménnyel segítse az elektronikus fizetés hazai
elterjesztését - mondta Baja Ferenc kormánymegbízott csütörtökön az
Internethajón. A rendezvényen több mint négyszáz kormányzati döntéshozó
és vállalati szakember festett képet az információs társadalom hazai
állapotáról.
Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) tárgyalásokat folytat a
Pénzügyminisztériummal arról, hogy az e-fizetés elterjesztését
kedvezménnyel segítse az állam - közölte csütörtökön az Internethajón
Baja Ferenc, elektronikus kormányzati szolgáltatásokért felelős
politikai államtitkár. Az EKK szerint az elektronikus ügyintézéshez
kapcsolódó fizetésnél bevezetett 15-20 százalékos kedvezmény sokat
lendítene az e-fizetés elterjesztésén.
Jó irányba halad a szolgáltatások
fejlesztése
Az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésében nincs
szükség stratégiai változtatásra - hangsúlyozta az államtitkár. Baja
szerint bebizonyosodott, hogy az e-szolgáltatásokat nem lehet
szigetszerű fejlesztésekkel megoldani, a rendszerek kiépítésében a
kormány, az iparág szereplői, a civil szféra és az EU összhangjára van
szükség.
A e-kormányzati szolgáltatásokat működtető rendszer
alap-infrastruktúráját az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat adja,
amelyhez ma már 107 budapesti és több mint 500 vidéki intézmény
csatlakozott. Az állampolgárok a Kormányzati Portálon található
Ügyfélkapun keresztül lépnek kapcsolatba a közigazgatással. Az
ügyféltájékoztató központ létrehozására már megjelent a pályázat, itt
az állampolgárok telefonon és interneten is kérhetnek majd segítséget
hivatalos ügyeik intézéséhez.
Indulnak a céges e-kormányzati
szolgáltatások
Április 1-je óta az Ügyfélkapun keresztül az APEH és az
okmányirodák szolgáltatásai érhetők el. Szeptember 1-jétől működik majd
az elektronikus cégeljárás, az év végéig pedig a felsőoktatási
intézményekbe való jelentkezés és a statisztikai hivatalok felé történő
adatszolgáltatás is. Az Ügyfélkapun keresztül már ebben az évben
lehetővé válik az új gazdasági társaságok bejegyzése, idén a
részvénytársaságok, 2006-tól pedig a kft.-k számára.
IVSZ: többet kell költenünk
kutatás-fejlesztésre
Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke szerint a
hazai ITK-szektorra jellemző, hogy kevés az erős kis- és
középvállalkozás, az állam és a vállalkozások kevés pénzt fordítanak IT
fejlesztésekre, de az adórendszer is hátrányosan érinti a piaci
szereplőket.
A megoldást Kovács Zoltán szerint a tudásalapú gazdaság normatív
támogatása és a k+f költés megemelése jelentheti. Magyarország tavaly a
GDP 0,9 százalékát fordította erre a célra, míg ugyanez az arány az
Egyesült Államokban és Japánban 3-4 százalék, az Európai Unióban 2,5
százalék volt.
Civilek szerepe az információs
társadalomban
Az információs társadalom fejlesztésébe a civil szférának is be kell
kapcsolódnia, a szervezetek elsősorban az iparágat érintő intézkedések
véleményezésével, a törvények előkészítésében való részvétellel és a
pályázatírás szakmai támogatásával vehetik ki részüket a munkából -
mondta előadásában Szlankó János, a Magyar Tartalomipari Szövetség
elnöke.
Kevesen választják a távmunkát
Magyarországon nagyon alacsony a távmunka aránya, a
foglalkozatottak mindössze 1-2 százaléka dolgozik ebben a formában -
mondta Székely Judit. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium helyettes államtitkára szerint ezt az arányt a jövőben
legalább 1-2 százalékponttal javítani kell.
Forrás: http://www.magyarorszag.hu/hirek/tudomany/internethajo20050421.html?h=1
vissza
1.j.
CMS tesztelési lehetőség bárkinek
A Netrix ingyenes CMS szoftverének tesztverziója mától elérhető az
interneten.
A fejlesztőcég nemrégiben átadott weboldalának és terméksite-jainak
tartalma folyamatosan bővül. A cég által fejlesztett CMS tartalomkezelő
rendszer – mely a megrendelők körében jelentős sikereket ért el az
elmúlt években – most bárki számára elérhető. A moduláris felépítésű
Netrix CMS-ben minden munkafolyamat weben keresztül végezhető, a
Windows-környezetben megszokott, grafikus felhasználói felületek
biztosítják. A rendszerbe való belépés után az érdeklődő teljes
jogosultsággal rendelkezve szerkesztheti a tesztelésre készült honlap
szerkezetét, tartalmát. A licenszdíjmentes szoftver kötelezettség
nélkül tesztelhető cég honlapján.
Forrás: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97172&id=6
vissza
1.k.
A bukás oka a kisebb cégeknél
A tapasztalatok szerint sok kis- és középvállalkozás bukásának
hátterében a hibás ügyvezetői-döntéshozói szemlélet áll. A
Vállalatirányítási rendszerek, IT megoldások mikro-, kis- és
középvállalkozások számára című rendezvénysorozat során bemutatásra
kerülnek azok az eszközök, amelyek segítséget nyújthatnak a stratégiai
tervezésben vagy az erőforrások optimalizálásában.
Forrás és további információk: http://www.itware.hu/index.php?c=origocikk valamint http://kkv.mfor.hu/cikk.php?article=195
vissza
1.l.
Megújult a Startlap Apró
A StartApró friss külsővel, új struktúrával, több új
szolgáltatással és pillanatnyilag közel 20 000 friss hirdetéssel várja
az érdeklődőket.
Megújította apróhirdetési oldalát, a StartAprót a FigyelőNetet is
üzemeltető Sanoma Budapest Kiadói Rt., így a a kibővült
szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók több adatot adhatnak meg
hirdetésük feladáskor: az apróhirdetési kategóriák száma 170-re bővült.
A portálon online regisztrációra is lehetőség nyílik, így az érdeklődők
e-mailben is kaphatnak információkat, amennyiben számukra fontos
hirdetéseket adnak fel.
A saját hirdetések szolgáltatással a hirdetők a hirdetéseiket egy
helyen érhetik el, bármelyik hirdetésüket módosíthatják, illetve új
hirdetés feladását kezdeményezhetik. Böngészés közben a látogatóknak
lehetősége lesz az őket érdeklő hirdetés elmentésére, kategóriánként
való csoportosítására is.
Forrás: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97024&id=6
vissza
1.m.
Filmtörténeti portált indít az IHM
Az IHM Nemzeti Digitális Adattár Programjának keretében megvalósult a
Magyar Mozgókép Közalapítvány által üzemeltetett hazai filmtörténeti
adatbázis és portál www.filmtortenet.hu
címen.
Az online filmtörténeti adatbázis célja, hogy az 1945-1990 közötti
időszak teljes magyar filmtermését több szempontból bemutassa.
A www.filmtortenet.hu oldalon
közel 800 film részletes adatokkal (gyártási év, stáblista,
filmleírás), 100 kiemelt jelentőségű film esetében képek és
digitalizált filmrészletek, átfogó korszakelemzések és műfajelemzések,
valamint egy folyamatosan bővülő rendezői portréadatbázis található
meg. A weboldalt oktatásai segédanyagként már sikerrel alkalmazzák a
középiskolai Mozgókép és Médiaoktatásban.
A digitális tanagyagfejlesztési pályázatának keretében pedig elkészült
a www.jancso.film.hu
Jancsó Miklós filmművészetét bemutató oldal.
Bővebben: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97301&id=9
vissza
1.n.
Nyelvi digitalizálói álláslehetőség
A Multi M Stúdió Kft. (1147
Budapest, Deés u. 34., telefon: +36 1 468-5846) felvételre keres:
- power point prezentáció készítői számítógépes operátorokat (ppt
prezentációkészítési-, és közép- vagy alap- fokú német nyelv ismeret
szükséges)
- nyelvi digitalizáló kollégákat (anyanyelvi, felsőfokú illetve
középfokú német nyelv- és PC-ismeret szükséges)
Projektleírás:
A Multi M Stúdió Kft. (www.multimstudio.hu) német partnerével
prezentációkészítő csapatot épít.
A csapat feladata kézzel írt és rajzolt német nyelvű alapanyagból Power
Point prezentációs oldalak összeállítása.
A jellemző részfeladatok:
- kézzel írt német szöveg begépelése
- az előre megadott (vagy egyedi) grafikák (folyamatábrák, táblázatok,
grafikonok, értelmező ábrák) elkészítése
- már meglévő oldalakból új prezentáció összeállítása.
Munkavégzés helye: Budapest Multi M Stúdió Kft. telephelye
Munkavégzés időbeosztása eleinte: a
délelőtti csoportban kb. 8:00-14:00 ig és délutános csoportban kb.
14:00-20:00 ig.
Bérezés: megegyezés szerint -
fix+teljesítmény alapon
Projektindítás: 2005.04.21-én
(jelentkezéseket 2005.05.27-ig elfogadják)
Jelentkezés az alábbi linken található
regisztrációs felületen: http://www.multimstudio.hu/hr/2005_nemet_II/index.php
vissza
3.a.
Ösztöndíjprogram a
fiatal pályakezdőknek
A munkaügyi tárca május közepéig központi pályázatot hirdet, hogy ezzel
segítse a diplomás pályakezdő fiatalok elhelyezkedését a hazai
közigazgatásban. Az ösztöndíjprogramon keresztül lehetőség nyílik arra,
hogy a munkáltatók a minimálbérnek megfelelő adómentes ösztöndíjjal
foglalkoztassák a fiatalokat.
Bővebben: http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/munka20050415.html?h=1
vissza
3.b.
Megszűnt a "Bekapcsolódás az EU 6.
Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába"
pályázat
Tájékoztatjuk a tisztelt pályázókat, hogy a korábban "Bekapcsolódás az
EU 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs
Keretprogramjába (EUB)" elnevezésű pályázat eddigi formájában
2005.04.07-vel megszűnt. Az EUB a jövőben az - előreláthatólag - 2005
áprilisában megjelenő MECENATURA pályázat részeként fog tovább működni,
tehát ezentúl ennek keretében lehet vissza nem térítendő támogatást
kérni az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs
Keretprogramjában való eredményes részvétel elősegítésére.
http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=476&articleID=4055&ctag=articlelist&iid=1
vissza
3.c.
Pályázói aktivitás 2004-ben az IT Kht-nál
Az uniós pályázati rendszer első évében, 2004-ben az IT Információs
Társadalom Kht-hoz 602 pályamunkát nyújtottak be. A pályázó kis- és
középvállalkozások, illetve az önkormányzatok 32,76 milliárd forintnyi
támogatásra pályáztak. A tavalyi év utolsó hónapjában érkezett be a
pályázatok több mint egynegyede. 2005 március közepéig megtörtént ezek
feldolgozása és összesen 178 pályázó kapott támogatásról szóló
döntést. A nyerteseknek 16 milliárd forint támogatást ítélt meg a
Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága. A
támogatásból megvalósuló beruházások értéke meghaladja a 22 milliárd
forintot.
A beérkezett pályázatok számát tekintve a Vállalaton belüli
elektronikus üzleti rendszerek című, a GVOP - 4.1.1. számú kiírás
bizonyult a legnépszerűbbnek. Erre a felhívásra érkezett be a legtöbb,
háromszázat meghaladó pályamunka, és egyharmaduk támogatásban is
részesült. Az itt pályázó kis- és középvállalkozások zöme
vállalatirányítási rendszer bevezetéséhez kért támogatást. A
legmagasabb támogatási összeget az elektronikus közigazgatás kiépítését
támogató pályázatok nyertesei kapták. Összesen 43 önkormányzat
részesült támogatásban.
Jelenleg a szerződéskötések zajlanak a nyertesekkel. A pályázati
nyertesek egy része már elkezdte projektjét, a nyertes pályázók első
jelentései a projekt előrehaladásáról, illetve a projekttel
kapcsolatban felmerült eddigi költségeik elszámolásáról már beérkeztek
az IT Kht-hoz. A 2004-ben az IT Kht.-hoz beérkezett és a nyertes
pályázatok pontos számát és az igényelt összegeket az alábbi linken
tekintheti meg:
Pályázói
aktivitás 2004-ben az IT Kht-nál
Tájékoztató rendezvénysorozat az
szélessávú internet-infrastruktúra kiépítését támogató pályázatról
A Magyar Információs Társadalom Stratégia és a Nemzeti Szélessávú
Stratégia célkitűzéseinek megvalósítását támogatja a Nemzeti
Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja keretében
2005 márciusában meghirdetett "Szélessávú hálózat önkormányzatok általi
kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó
településein (GVOP 4.4.2)" című pályázat.
A pályázat célja a szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a
kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott településeken, ahol a szélessávú
szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás
hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. A támogatásból
így megvalósuló infrastruktúra megteremti a lehetőséget a lakosság,
valamint a kis-és középvállalatok számára a szélessávú
internet-szolgáltatás eléréséhez.
A kiírásra pályázatot nyújthatnak be a pályázati útmutatóban
meghatározott települési önkormányzatok, valamint önkéntes és jogi
személyiséggel rendelkező társulásaik.
A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 75%-a, minimum
10 millió Ft, maximum 250 millió Ft. 2005-ben erre a pályázati célra
4,7 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. A pályázatok
benyújtása 2005. április 4-től, 2005. december 31-ig folyamatos.
2004-ben hasonló célra már pályázhattak kis - és középvállalkozások.
Számukra ebben az évben további 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre a
Szélessávú Internet-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és a
szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé
vonzó településein (GVOP-2005-4.4.1) pályázat keretein belül.
A pályázat részletes ismertetésére az Informatikai és Hírközlési
Minisztérium, valamint a pályázatok kezelését végző IT Információs
Társadalom Kht. országos rendezvénysorozatot indít, melyen a sikeres
pályázat megírásának kulcskérdéseit, valamint a pályázatot érintő
speciális témákat - közbeszerzési kérdések, valamint a projektterv,
üzleti terv összeállításának szempontjai - is tárgyalnak.
A rendezvénysorozat helyszínei és
időpontjai
Közép-Magyarország régió, Budapest - 2005. április 14.
Észak - Alföldi régió, Hajdúszoboszló - 2005. április 18.
Dél-Dunántúli régió, Pécsvárad - 2005. április 21.
Dél-Alföldi régió, Békéscsaba - 2005. április 26.
Észak-Magyarországi régió, Eger - 2005. április 29.
Közép-Dunántúli régió, Nagyvázsony - 2005. május 3.
Nyugat-Dunántúli régió, Szombathely - 2005. május 5.
Közlemény
a beruházás megkezdési időpontjának megállapításáról
Közlemény a GVOP 4. (Információs társadalom - és gazdaságfejlesztés)
prioritás pályázataival kapcsolatos jogszabályváltozásról és a
beruházások megkezdési időpontjának kiegészítéséről
Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy az 5/2005. (IV. 5.) számú,
az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási
célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló
11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet módosítása tárgyú IHM rendelet
alapján a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)
"Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés" prioritás pályázataival
(GVOP-2005-4.1.1., GVOP-2005-4.1.2., GVOP-2005-4.2.1.,
GVOP-2005-4.2.2., GVOP-2005-4.4.1., GVOP-2005-4.4.2.) kapcsolatosan
kiegészülnek a projektek, beruházások megkezdésének időpontjára
vonatkozó előírások.
A jogszabályváltozás és így a kiegészítés 2005. április 13-tól hatályos.
A miniszteri rendelet alapján a projektek, beruházások megkezdésének
időpontja a pályázati útmutatókban korábban megjelentekhez (kivitelezői
szerződéskötés vagy a megrendelés időpontja) képest az alábbiakkal
egészül ki:
1. építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:
- az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval
igazolva),
- olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése
nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező
nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;
2. gép, berendezés, anyag, termék beszerzése céljából indított
beruházás esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék
szállítását igazoló okmányon feltüntetett, és az átvevő szervezet
(Kedvezményezett) által aláírással igazolt átvételi nap;
3. közműfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén annak a szolgáltató
részére történő átutalása (a szolgáltatói szerződéssel, az átutalás
tényét igazoló bank által cégszerűen aláírt, banki bankszámla
kivonattal igazolva);
4. egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra
megkötött első szerződés létrejöttének napja;
5. amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre -
így különösen építés, beszerzés - kiterjedően valósítják meg, a projekt
megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő
tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.
További
információ:
IT Információs Társadalom Kht.
Budapest 1077Csengery u. 14-16.
1410 Budapest, Postafiók 114.
Tel: (06) 40/200-454
Fax: (06) 1/461-3970
E-mail: info@itkht.hu
Honlap: www.itkht.hu
vissza
3.d.
eFestival 2005
A fesztiválról
2005 szeptemberében kerül
megrendezésre az online és a multimédia szakma rangos eseménye, az
eFestival 2005. A versenyen részt vehet bárki, aki az online gazdaságba
újonnan lép be valamilyen internetes megoldással, multimédiás
alkotással. A verseny célja, hogy arra ösztönözze az alkotókat, hogy
minél színvonalasabb, minőségi magyar tartalmat állítsanak elő és
szolgáltassanak a felhasználóknak.
A nevezési kategóriák:
- A magyar kulturális örökség
digitális megőrzése
- eLearning
- Mindennapjaink informatikája
- eKormányzat
- Elektronikus kereskedelem
- eTudomány
- eEgészségügy
- eSzórakozás
- eEsélyegyenlőség
Nevezés:
A Fesztiválra nevezhet mindenki,
aki rendelkezik a versenymű felhasználási jogával. A versenymű nyelve
magyar, vagy ha többnyelvű, az egyik nyelv közülük magyar legyen.
Előnyben részesülnek a többnyelvű pályaművek.
A versenyműnek 2003. január 1
-től publikált multimédia alkotásnak, vagy a nevezés időpontjában is
működő online szolgáltatásnak kell lennie. A nevezési díj 10.000.- Ft.
A nevezési határidő: 2005. szeptember 19., 24.00 óráig, amely a
versenyművek postára adásának dátuma. A Magyar Tartalomipari
Szövetség 2005-ös évben nyilvántartott tagjai, és az ajánlással
rendelkező pályázók számára egy nevezés díjmentes. (Ajánlás a MATISZ
által felkért szakértőktől érkezhet.)
Díjak:
1.
Valamennyi kategória első három helyezettje jogot nyer az
"eFestival 2005 díjnyertes" logo használatára.
2. Az
eFestival 2005 honlapján való szereplés.
3.
Tárgyjutalmak, szoftvercsomagok, különdíjak.
4. A döntőbe
jutottak meghívást nyernek az eFestival díjkiosztó ünnepségére,
amely a DAT Konferencia keretében kerül sor 2005. novemberében.
5. A MATISZ a
legjobbak közül választja ki azon pályaműveket, amelyek
a. Európai
Multimédia Fórum "Kiválóság a Multimédiában Díjára" (European Seal of
Excellence) www.multimedia-accelerator.com/seal/ ,
b. valamint a
Wolrd Summit Awardra (www.wsis-award.org) kerül ajánlásra.
További információ és a verseny részletei az alábbi honlapokon
elérhetőek: www.efestival.hu, www.matisz.hu, vagy Magyar Tartalomipari Szövetség,
e-mail: abereczki@matisz.hu,
tel. 06- 1-213 5089.
vissza
5.a.
Az Infinit hírei
A civilek információs társadalma?
Megjelent az Információs
társadalom c. negyedéves folyóirat idei első száma (2005. V. évfolyam 1. szám), amely a
civil társadalmat állítja középpontjába.
Kedvcsinálóként álljon itt a tematikus kiadvány bevezető írása:
A "civil társadalom" fogalma a
18. század vége óta foglalkoztatja, kísérti és gazdagítja a szociológiát és a
politikai filozófiát, jellemzően a mindenkori "Hatalommal" szembeni
demokratikus ellensúlyt, mobilitást, modernizációt, progressziót,
hitelességet kifejező kontextusban. Nem véletlen, hogy a 20. század közepére már
majdnem elfeledett terminus a 1970-es évek közepén Közép-Kelet-Európában
született újjá, nagyon erős normatív, majd politikai tartalommal. S miközben a
civil társadalom csendes "forradalma" képes volt párbeszédre kényszeríteni
még a doktrinér államszocializmust is, a polgári szabadságjogok, valamint a
politikai és a szociális jogok érvényre jutásával mind a normatív, mind a
politikai funkció háttérbe szorult, és még a civil társadalom szószerkezet is
egyre ritkábban tűnt fel a társadalomelméleti diskurzusokban.
Így volt ez egészen a
kilencvenes évek közepéig, amikor nemcsak az információtechnológiai forradalom új
szakasza indult el, hanem szinte azonnal fellángoltak az ennek a társadalomra
gyakorolt hatásáról szóló viták is. Miközben ugyanis a társadalomkutatók
többnyire egyetértenek azzal a megállapítással, hogy a fejlett
nyugati társadalmak mindinkább kapcsolathiányosak, kevésbé működnek
hálózatszerűen, egyre kevesebb embert érdekel a politika, a választásokon
való részvétel, s egyre gyengébb a civil szervezetek iránti elkötelezettség,
szenvedélyes viták folynak arról, hogy az interaktív technológiák egyre nagyobb
mértékű társadalmi elterjedése milyen hatással lesz ezekre a folyamatokra.
Vajon felgyorsítja őket, vagy épp ellenkezőleg: visszafordítja őket
korábbi szintjükre?
Az információs társadalom
kontextusában a civil társadalomnak is újra kell gondolnia szerepét, lehetőségeit,
eszközeit. Az például, hogy az IKT-eszközök segítségével az egyéneknek, a
közösségeknek azonnal lehetőségük van nyilvános vitákban, döntési folyamatokban,
véleménynyilvánításban részt venniük, paradox módon a civil társadalom hagyományos
intézményi felépítését, normatív és közvetítő funkcióját kérdőjelezi meg.
A klasszikus felfogásban ugyanis a civil szervezetek az állampolgári,
közösségi érdekek artikulációjának közvetítői, ám napjainkban ugyanezt a
szerepet akár a közösségi portálok, a deliberatív online felületek is
betölthetik. A civil szervezeteknek tehát nem pusztán kommunikációs csatornaként
szabad az Internetre tekinteniük, hanem megnövekedett cselekvési térként, új
típusú működésmódok lehetőségét kínáló közegként is.
Folyóiratunk különszáma abban a
reményben igyekszik az új keletű dilemmákat bemutatni, hogy a civil társadalom
képes lesz az interaktív hálózati technológiák előnyeit kihasználni, s
ennek révén nemcsak ennek az eszközvilágnak a társadalmasítása,
hanem a közügyek alakításának új minősége is kézzelfogható közelségbe kerül.
(Molnár
Szilárd - Z. Karvalics László)
A tartalomból:
Jody Jensen - Miszlivetz Ferenc: A civil társadalom változó nyelvezete és táguló horizontja
Bruszt László - David
Stark és Vedres Balázs: A technológiák szervezése és a szervezés
technológiái: az online civil szerveződés főbb műfaji formái Kelet-Európában
Peter Levine: Az Internet és a civil társadalom
Juhász Lilla: Civil társadalom, modernizáció, IKT - miről üzennek a Wilson-tengelyek?
Z. Karvalics László: A Wilson-gyémánt civil tengelyeinek magyarországi előtörténetéhez
Ferge Sándor: Közös jószág
László Gábor: Információs páncélszekrény az emberi jogok védelmére
A folyóirat honlapja: http://www.ittk.hu/infonia/infotars_index.html
3G
hálózatokon keresi helyét a vizuális kommunikáció
A mobilipar nagy erőkkel keresi
a nagy hálózati forgalmat és bevételeket generáló tartalmakat és
szolgáltatásokat, amelyek egyike sem nélkülözi a képi kommunikáció valamilyen formáját. A
vizualitáson alapuló mobilkommunikáció a héttérképekkel kezdődött, amit
gyorsan követett az MMS, majd a mobilvideó és a mobil-televízió. Most pedig itt van a
csak látszólag visszalépésnek tűnő "mobilképregény".
A képek használata a
mobilkommunikációban viszonylag gyorsan elterjedt. A 2,5G hálózatokon először a háttérképek, a
képernyővédők majd az MMS jelent meg. Az adatkommunikáció számára nagyobb
sávszélességet biztosító harmadik generációs hálózatokon pedig a mobiltévé, a
mobilvideó, a videotelefon és a 3D-s mobiljátékok is viszonylag korán
megjelentek. Utóbbiakról azonban tudni kell, hogy egyelőre csak szűk réteg
használja őket még az ebből a szempontból világelső Japánban és Dél-Koreában
is. De vajon ha ezek tartalmak nem elég vonzóak ahhoz, hogy széles tömegek
kezdjék el őket használni, akkor mivel tudnak előállni a mobilipar
kreatívjai?
A dán Ohm TV
mobilrészlege a képregényt, mint műfajt akarja beemelni a mobilkultúra világába. A napokban
jelentették be, hogy a szintén dán Campfire mobiltartalom-gyártóval közösen
interaktív képregényeket jelentetnek meg mobiltelefonokon. Az induló széria
darabjai a világhírű dán meseíró, Hans Christian Andersen művein és
különböző bűnügyi történeteken fognak alapulni. De vajon miért egy, az 1870-es
években megszülető műfajhoz nyúl vissza a dán televíziós csatorna ahelyett, hogy
egyszerűen alkalmassá tenné tévéadását a mobilhálózatokon való sugárzásra?
Az internet esetében könnyedén
zajlott le a hagyományos médiák kanalizálása. Az online újságok után gyorsan
megjelent az online rádiós és televíziós műsorszórás (webcasting), az audio-
és videostreaming és az igény szerinti videokölcsönzés (video-on-demand). És
bár a szerzői jogdíjas zenék és filmek illegális másolása és terjesztése a
mai napig megoldatlan probléma, technikai szempontból zökkenőmentesen zajlott
le az adaptáció, és széleskörű felhasználói bázis is kialakulófélben
van.
Abszolút magától értetődő módon
merült fel a mobiliparág legtöbb képviselőjében, hogy a harmadik
generációs mobilhálózatok megjelenésével a mobilkommunikáció is az internethez
hasonlóan fogja magába szívni az összes korábbi médiumot, sőt, mivel az
internet már korábban utat taposott előtte, már sokkal könnyebben fog ez
lezajlani. Az online sajtó átvétele még várat magára, mert az internetes weboldalak
emulálásán még mindig dolgoznak a mobilböngészők fejlesztői. A mobil
hírszolgáltatás jelenleg túlnyomórészt SMS- ben vagy - egy egyszerű menürendszer
bonyolultságát meg nem haladó - wap- portálokon keresztül történik. Az SMS
hírszolgáltatás sikere jól mutatja, hogy a kifejezetten mobilkészülékekre,
valamint fogyasztói szegmensekre szabott és gyorsan befogadható tartalmak vonzzák
a fogyasztókat. Ezeket a szempontokat pedig a vizuális tartalmak
szolgáltatásakor is érdemes figyelembe venni. Az MMS sikerét sokan abban látják, hogy
a felhasználói tartalom-előállításon és annak a személyközi kommunikációban
történő felhasználásán alapul.
Ehhez képest a
mobiltévé-szolgáltatások egy olyan médiumot próbálnak eladni mobilkörnyezetben, amelyik a fent
említett jellemzők egyikével sem bír. A mobiltévé által nyújtott élmény
ráadásul technikai és teljesítménybeli korlátokba is ütközik. A tévéműsor
ugyanis néhány négyzetcentiméteres nagyságú és alacsony felbontású mobilkijelzőn
jelenik meg, ráadásul még a legtöbb 3G hálózaton is csak kevesebb, mint 24
képkocka/mp-es képfrissítéssel, aminek egyenes következménye, hogy a
tévézésben használatos formanyelvi eszköztár döntő többsége (kameramozgások,
speciális vágási eljárások, nagytotálok) nem tud érvényesülni a mobiltelefonok
képernyőjén. A mobiltartalom-szolgáltatók kezdik felismerni, hogy semmi értelme
már meglévő televíziós csatornák újrasugárzásának mobiltelefonokra.
Ennek két oka van. Egyrészt a jelenlegi technológiai színvonalon
élvezhetetlen lenne a műsor, másrészt a mobilkommunikáció egyik jellegadó
vonása, hogy folyamatosan változó környezetben zajlik, és így ritkán
van lehetőség hosszabb és folyamatos figyelmet követelő tartalmak
befogadására. Ennek megértése vezetett a rövid, pár perces, kifejezetten
mobilkörnyezetre szabott videotartalmak megalkotásához.
A fentiek figyelembe vételével
már nem tűnik annyira meglepőnek a képregények adaptálása mobiltelefonokra. A
képregény előnyei közé tartozik ugyanis, hogy rövid, ráadásul a befogadó a maga
tempójában fogyaszthatja, nem pedig a mozgóképek ráerőltetett ritmusában. Az Ohm TV ráadásul nem elégszik meg a
passzív befogadó gondolatával, hanem a mobiladat-hálózatok egy másik fontos
tulajdonságára, az interaktivitásra is építeni kíván. Ezt úgy kívánják
megoldani, hogy mindegyik képregénybe elrejtenek egy feladványt, amelyhez
SMS-ben lebonyolítandó versenyeket kapcsolnak majd. A dán tévétársaság
újítása így ötvözi "az interaktivitás, a verseny és a szórakozás" elemeit. Az
ötlet mindenképpen üdvözlendő, mivel azon a felismerésen alapul, hogy nem lehet
széles körű érdeklődésre számot tartó tartalmakat szolgáltatni
mobilhálózatra, ha annak meghatározó jellegzetességeit figyelmen kívül
hagyják. És bár túlzásnak tűnik a tévécsatorna vezetőinek azon
állítása, miszerint "a mobilszórakoztatás jövőjét" pillanthatjuk meg az általuk
kidolgozott tartalomszolgáltatási modellben, annyiban biztos igazuk
van, hogy kezdeményezésük előre mutató. Így kíváncsian várjuk a szolgáltatás
fogadtatását, amit Dánián kívül még Ausztriában tervez bevezetni a
licencet megvásárló Hutchison 3G.
Virginia új szolgáltatása: Human
Services Interface
http://www.cbronline.com/article_news.asp?guid=83A79CB8-DA0E-4837-8B6E-AA9AC615E2F0
Továbbra
is harmincadik Magyarország - megjelent az Economist Intelligence Unit
új e-felkészültségi rangsora
Ezekben a napokban látott napvilágot az Economist Intelligence Unit
(EIU) ún.e-readiness felmérése, amely hatodik alkalommal rangsorolja a
világ országait információs társadalmi teljesítményük alapján. Hazánk
továbbra is a középmezőnyben, a tavalyival azonos módon a harmincadik
helyen szerepel. A "nyertesek" között, akik a legtöbbet léptek előre az
elmúlt egy évben, ott találjuk az Egyesült Államokat, Svájcot, Japánt,
Szlovéniát, Lengyelországot és Szlovákiát, tehát három régiós
versenytársunkat is. A vesztesek; pedig ebben az évben Norvégia,
Szingapúr, Dél-Korea, valamint Kolumbia.
A kapott végeredmény közel 100 kvantitatív és kvalitatív mérőszámon
alapul, amelyek hat területet fednek le. Így a kapcsolódás és
technológiai infrastruktúra (25%-os súllyal), a gazdasági környezet
(20%), a fogyasztói és vállalkozói alkalmazkodás (20%), a társadalmi és
kulturális környezet (15%), a szabályozási és politikai környezet
(15%), valamint az elektronikus szolgáltatások támogatása (5%) terén
mutatott teljesítmény sorolja be az adott országot a 65-ös listán.
Ettől az évtől szerepének megnövekedése miatt a korábbinál nagyobb
súllyal esik latba például a nagy sávszélességű internet- hozzáférés és
megjelent új faktorként többek között az elérhető vezeték nélküli
hot-spotok terén mutatott aktivitás is.
Az új lista üzenete több rétegű: egyrészt visszahódítani látszik
korábbi, a kilencvenes években meghatározó pozícióját az Egyesült
Államok, ezzel párhuzamosan az észak-európai blokk széttöredezik, de
továbbra is megmarad az első tízben (Dániával az élen, Norvégiával a
kilencedik helyen). Hollandia sikeresen megszilárdította pozícióját és
tartósan felzárkózott az északi modellt követő siker-országokhoz, és
ugyanerre tesz kísérletet Svájc és Nagy- Britannia is. Az ázsiai térség
vezető országai közül Japán fel, a korábban oly sokat dicsért Korea és
Szingapúr viszont lefelé tart és az egész régió ereje valamelyest
csökkenni látszik. Kelet-Európában pedig úgy tűnik, hogy egyes
országokban hat a konvergencia, így jelentős előrelépést könyvelhetnek
el (az említett Szlovénia, és talán meglepő módon Szlovákia és
Lengyelország is), miközben más országok őrzik helyüket (pl.
Csehország, Észtország vagy Magyarország).
Ha az egyes világrégiók átlagos teljesítményét vizsgáljuk, akkor jól
látható, hogy Észak-Amerika dominálja a fejlődést, nyomában
Nyugat-Európával és kicsit jobban leszakadva Ázsia csendes-óceániai
térségével. A fejlett világ három gócpontját pedig közel azonos szinten
lévő teljesítményt produkálva követi Kelet-Európa, Latin-Amerika és a
Közel-Kelet (Afrikát is beleértve).
Átlagos e-felkészültségi pontszámok a világban 2005-ben (maximális
pontszám:10):
1. Észak-Amerika: 8.38
2. Nyugat-Európa: 7.87
3 Ázsia csendes-óceáni térsége: 5.60
4. Közép-és Kelet Európa: 4.85
5 Latin-Amerika: 4.74
6 Közel-Kelet és Afrika: 4.42
A teljes, mind a 65 országot felsoroló listán azonban (mivel az
EU15-ök, vagy az EU25-ök nem egyetlen összevont tömbként szerepelnek)
Nyugat-Európa országai adják az élmezőnyt.
Magyarország - akárcsak a lista további nyolc országa - egyhelyben
maradt, megőrizte korábbi helyezését. Természetesen ehhez is kellett
produkálni az átlagos fejlődést, ami a lista megújuló módszertana miatt
azonban paradox módon a 2004 évinél is kevesebb pontszámot jelent. A
teljes képhez hozzátartozik, hogy 1-2 kivételtől eltekintve (pl.
Dél-Korea) a 22. hely előtt lévő országok pontszámai nőttek, az ez után
lévőké pedig csökkentek, ami egyértelműen azt jelzi, hogy az élboly
"elhúz", köszönhetően az utóbbi egy-két évben zajló technológiacserének
(pl. WiFi, szélessáv), ami ezekben az országokban sokkal gyorsabban
történik meg. Ráadásul innen indulnak el az innovációk is, így ezek az
országok "kigyorsításkor", tehát amikor felpörög a gazdaság, ugrás van
a termelékenységi rátában, gyorsabban reagálnak, mint a követő
pozícióban lévő többiek. Az igazi törésvonal tehát itt található a
listán, ezt a képzeletbeli vonalat az elit és a követők között nagyon
ritkán tudja átlépni egy-egy ország, nem véletlen tehát, hogy ennek a
határán találjuk Spanyolországot, Portugáliát, Észtországot vagy
Szlovéniát, amint örekszik előre. De fordítva is igaz ez a jelenség: a
leszakadók is itt pottyannak ki végérvényesen a változásokat diktálók
közül, ha nem figyelnek oda eléggé, lásd például Olaszország 2005-ös
teljesítményét.
Végezetül álljon itt néhány ország helyezése (zárójelben a 2004-es
pozíció) és pontszáma (zárójelben a 2004-es pontszám) a friss listáról:
1. (1) Dánia 8.74 (8.28)
2. (6) Egyesült Államok 8.73 (8.04)
3. (3) Svédország 8.64 (8.25)
4. (10) Svájc 8.62 (7.96)
6. (5) Finnország 8.32 (8.08)
8. (8) Hollandia 8.28 (8.00)
9. (4) Norvégia 8.27 (8.11)
11. (7) Szingapúr 8.18 (8.02)
18. (14) Dél-Korea 7.66 (7.73)
21. (25) Japan 7.42 (6.86)
22. (20) Tajvan 7.13 (7.32)
23. (21) Spanyolország 7.08 (7.20)
24. (23) Olaszország 6.95 (7.05)
25. (24) Portugália 6.90 (7.01)
26. (26) Észtország 6.32 (6.54)
27. (31) Szlovénia 6.22 (6.06)
28. (27; holtverseny) Görögország 6.19 (6.47)
29. (27; holtverseny) Csehország 6.09 (6.47)
30. (30) Magyarország 6.07 (6.22)
32. (36) Lengyelország 5.53 (5.41)
34. (39) Szlovákia 5.51 (5.33)
47. (50) Románia 4.19 (4.23)
Források:
The 2005 e-readiness rankings - A white paper from the Economist
Intelligence Unit
http://graphics.eiu.com/files/ad_pdfs/2005Ereadiness_Ranking_WP.pdf
US, Switzerland and Slovakia the Biggest Gainers in Economist
Intelligence Unit's Sixth Annual E-Readiness Rankings
http://www.marketwire.com/mw/release_html_b1?release_id=85005
Screen Digest
"A globális médiapiac kutatása és elemzése. Videó és DVD, televízió,
interaktív szabadidős szoftverek, játék, film és mozi." - hirdeti a
Screen Digest oldalának fejléce. A digitális média világában
tájékozódni kívánó olvasónak remek kiindulópont lehet ez az oldal
tematikus hírblokkokkal, ingyenes hírlevéllel és e-zine-nel. Sőt, a
londoni székhelyű vállalat webkikötőjén jó áron akár a legfrissebb
adatokat tartalmazó tanulmányok is megrendelhetők az említett
témakörökben.
Néhány érdekesebb friss hír az oldalon:
- Európa fejlődése a digitális
televíziózásban
- Mozgásban a mobiljáték-piac
- Növekszik a helyi filmek fontossága
- Pay-per-view filmek: messze még a
siker
http://www.screendigest.com/
Díjnyertes eContent megoldás
http://www.ameinfo.com/news/Detailed/57535.html
A Culture Ireland díjai
http://breakingnews.iol.ie/news/story.asp?j=139605852&p=y396x6558
Hatalmas a
szemléletformáló játék sikere
Egy számítógépes játék, amely oktató jellegű, de mégis rendkívül
népszerű; létezhet ilyen? Most már igen! És még csak nem is egy
üzletorientált játékfejlesztő ötletéről van szó; a háttérben az ENSZ és
a Világélelmezési Program áll!
A világon 850 millió és egymilliárd közé tehető az éhezők száma. Rajtuk
próbál segíteni az egyik legjelentősebb élelmiszersegély-szervezet, az
ENSZ Világélelmezési Programja (World Food Programme - WFP). Az 1963
óta működő program a világ több mint 80 országában közel 100 millió
éhezőnek próbál segíteni a túlélésben. Most pedig arra az elhatározásra
jutott, hogy a számítógépes és videojátékok népszerűségét kihasználva
próbálja eljuttatni üzenetét a világ gazdagabb fele számára.
Az ötletgazdák nevelő célzatú, ám mégis lebilincselő játékprogramot
hoztak létre az olasz Deepend számítógépes design stúdió és a Londonban
működő Playerthree fejlesztőcég segítségével. Az elsődleges cél
természetesen az, hogy a játék szembesítse az ifjabb korosztályt korunk
egyik legkomolyabb problémájával, az éhezéssel, amely egymaga több
áldozatot szed, mint az AIDS, a TBC és a malária együtt; és a célok
közé tartozik az is, hogy bemutassák, hogyan működik a humanitárius
szervezet.
A Food Force elnevezésű játékprogrammal elsősorban a 8-13 éves
korosztályt kívánják megcélozni. A játékban hat pályát, azaz hat
különböző küldetést kell teljesíteni - a gyerekeknek épp ugyanazokkal a
veszélyekkel kell virtuálisan szembenézniük, mint amelyekkel a
segélyszervezet tagjai nap mint nap meg kell, hogy küzdjenek:
helikoptert vezetni egy bevetés során, ledobni a segélycsomagokat,
tárgyalni az ellenséges haderővel, stb. A képzeletbeli szigeten farmot
is létre kell hozni, ahol további élelmiszereket kell termelni.
Minden feladatot egy-egy WFP-aktivista ismertet; a sikeresen megoldott
küldetéseket aztán pontokra lehet váltani, és az egyes missziók után a
játékosok megnézhetik, hogy hogyan oldották volna meg a feladatot a
valóságban a segélyszervezet munkatársai.
A játék PC-re és Macintoshra készült, és ami nagyon fontos: ingyenesen
letölthető. Nem meglepő tehát, hogy a webhely iránti hihetetlen nagy
érdeklődés miatt nem is bírták a szerverek a terhelést. Ám amilyen
gyorsan szokott reagálni a vészhelyzetekre a Világélelmezési Program,
olyan gyorsan kapcsolt a Yahoo, és felajánlotta a segítségét. A hosting
terén nyújtott támogatás jól jött, hiszen a játékot egy időben négyezer
gépről próbálták letölteni, ami túl soknak bizonyult; a portál
játékoldalai (Yahoo! Games) számára, amelyeken egyszerre több millió
látogató szokott böngészni, ez nem számít komoly terhelésnek, így most
már az óriásportál is hozzájárult ahhoz, hogy a Food Force elérhető
legyen.
A játék egyelőre angol nyelven létezik, de az ötletgazdák tervezik,
hogy lefordíttatják más nyelvekre is.
A Food Force remek bizonyíték arra, hogy egy videojáték - az aggódó
szülők körében elterjedt vélekedéssel ellentétben - nem csak akkor
lehet népszerű, ha véres és erőszakos; továbbá az iránta megnyilvánuló
rendkívüli érdeklődésből az is kiderül, hogy egy oktató-nevelő típusú
játék is lehet sikeres a gyerekek körében.
Források:
http://www.chicagotribune.com/
http://www.noticias.info/
Kapcsolódó link:
Food Force : http://www.food-force.com/
5.b.
MATISZ válogatás a KOINE Hírlevélből
Baden-Württemberg a
nyílt forráskódú szoftverek klasztere
Infinit Intelligence
A német Baden-Württemberg tartomány számos
kezdményezéssel igyekszik ösztönözni a nyílt forráskódú szoftverek
helyi fejlesztőbázisainak megerősödését és a technológia elterjedését a
helyi gazdasági, közigazgatási és tudományos intézményekben. A
legutóbbi a sorban a március elején létrehozott Linux Solutions Group
(LiSoG) platform, mely "ipar- és technológiaorientált Linux-termékek"
fejlesztését és németországi népszeru^sítését tűzte ki célul. A
konzorcium tagjai többek közt az IBM, a MySQL, a Novell, a RedHat, a
Siemens Business Services és más információtechnológiai vállalatok,
egyetemek, valamint München, Stuttgart, Nürnberg és Schwäbisch Hall
városok önkormányzatai.
Az együttműködéshez társult a Hewlett-Packard és a Novell által az
elmúlt évben indított, a német önkormányzatok piacát célzó Linux
Kommunale programja is. A LiSoG hálózat az információ- és
médiatechnológiák regionális fejlesztését célzó, stuttgarti központú
MFG Média- és Információtechnikai Fejlesztési Hivatal non-profit
szervezet irányítása alattt fog mu^ködni.
Szintén az MFG felelős tavaly óta a nyílt forráskódú szoftverek
fejlesztését és használatuk meghonosítását célzó bwcon:boss
(Baden-Württemberg Open Source LayerS) platformért. A program feladata
szabványok kidolgozása, egy szoftverinfrastruktúra kifejlesztése és
kapcsolatok kiépítése a felhasználói csoportokkal, valamint a kutatói
és a képzési bázisokkal. Az együttműködés részét képzi a régió
információtechnológiai szereplőit - vállalatokat, kutatóintézeteket,
finanszírozó szerveket és az önkormányzatot - öszekapcsoló bwcon
(Baden-Württemberg: Connected) kiválósági hálózatnak. A hálózat célja
egy "vállalati szoftver klaszter" létrehozása a regionális kormányzat
koordinálása mellett. Az egyesült államokbeli Szilícium-völgy után -
állítja az MFG - Baden-Württemberg a vállalati szoftverek második
legnagyobb globális központja, 7 százalékos részesedéssel a teljes
piacból.
Ugyancsak márciusban kapott sajtóvisszhangot az Európai Bizottság
támogatásával - francia koordinálással - működő EDOS nemzetközi projekt
elindulása, mely a nagyobb méretű, nyílt forráskódú szoftverrendszerek
szerkezetének leegyszerűsítésére irányul. "A nyílt forráskódú
szoftverek támogatásával a tagállamok és az Európai Bizottság igyekszik
megakadályozni a szoftverfejlesztés harmadik országokba történő
kihelyezését" - állapította meg a hír kapcsán a spanyolországi központú
The Competiveness Institute klaszterfejlesztési szövetség.
A The Competitiveness Institute, az MFG, a LiSoG és a kompetenznetze.de nyomán
Kapcsolódó linkek:
Linux Solutions Group e.V. (LiSoG)
http://www.lisog.org
Baden-Württemberg: Europe's Leading Location for IT and Media
http://www.english.doit-online.de/cms/At+a+glance/Baden-Wuerttemberg
Baden-Württemberg: Connected
http://www.kompetenznetze.de/navi/en/Kompetenznetze/bwcon.html
EDOS
http://www.edos-project.org/
Nemzetközi
elismerés egy finn tudományos park környezetvédelmi szolgáltatásának
Infinit Intelligence
A finn Lahti Tudományos és Üzleti Park a "legfőbb ösztönző"
címet nyerte el a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségétől (IASP) a
szervezet nemzetközi környezetvédelmi hálózatán belül. A Lahti-i park
az általa fejlesztett és fenntartott Envimatch kis- és
középvállalkozásokat célzó, online kapcsolatépítőszolgáltatásért
részesült az elismerésben - adta hírül a Finn Tudományos Parkok
Szövetsége.
Az ingyenesen igénybe vehető fórum partnerkeresést, piaci információkat
és szakmai útmutatást nyújt a környezetvédelmi szektor vállalatai
számára. Az adatbázisban jelenleg több mint 6000 - többek közt finn,
svéd, olasz, kanadai, észt és ausztrál - cég szerepel, egyéni
tanácsadóktól egészen multinacionális cégekig. A program célja az
üzleti kapcsolatok, szakmai konzorciumok kialakulásának elősegítése, a
helyi szereplők nemzetközi piacra jutásának támogatása, a
környezetvédelmi kutatások kereskedelmi hasznosulásának előmozdítása, a
vállalatok és régiók versenyképességének felmérése és szakértői bázis
kialakítása a közbeszerzés és pályázatírás területein. Az Envimatch
adatbázisa a szektornak az OECD és Eurostat által is használt
klasszifikációs rendszerére épül.
A dél-finn Lahti régió tudományos parkja üzleti inkubációs,
klaszterfejlesztési, laboratóriumi és egyéb infrastrukturális
szolgáltatásokat nyújt, és főszerepet vállal a régió innovációs
rendszerének kialakításában is. A környezetvédelmen kívül jelenleg a
mechatronika, az infokommunikáció, a design és az életmóddal
kapcsolatos szolgáltatások ágazatai vannak jelen nagy súllyal a
nagyrészt önkormányzati tulajdonú parkban. Az 1984 óta működő
spanyolországi, malagai székhelyű IASP február végén jelentette be,
hogy civil szervezeti (NGO) státuszt kapott az Egyesült Nemzetek
Szövetsége Gazdasági és Társadalmi Tanácsától.
A Finn Tudományos Parkok Szövetsége (TEKEL) közlése nyomán
Kapcsolódó linkek:
Lahti Tudományos és Üzleti Park
http://www.lahtisbp.fi
Envimatch
http://www.envimatch.com/
Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége
http://www.iasp.ws/
Európai
kutatás-fejlesztési kiállítás Párizsban
Infinit Intelligence
2005. június 3. és 5. között Párizsban sor kerül az első Európai
Kutatási és Innovációs Kiállításra kutatók, befektetési alapok, szakmai
szervezetek, multinacionális cégek és kisvállalkozások részvételével.
Az esemény célja az európai kutatás-fejlesztés kulcsszereplőinek
összekötésén túl a legújabb kutatási eredmények és karrierlehetőségek
bemutatása a nyilvánosságnak - ismertette Jean Audouze francia
asztrofozikus, a konferencia elnöke március elején Brüsszelben.
Azt hangsúlyozva, hogy a fiatalok körében egyre ijesztőbb mértékben
csökken a tudományos karrierek iránti érdeklo~dés, az Európai
Bizottság, a francia szenátus és kutatási minisztérium és egy sor
európai - köztük a magyar - kormány egyhangúlag állást foglaltak az
ilyen típusú események haszna mellett. A sajtótájékoztatón Michel
Claessens, a bizottság kutatási főigazgatóságának osztályvezetője
rámutatott, hogy a legutóbbi felmérések szerint a tudományos karrier
iránti közérdeklődés 1992 óta drasztikus csökkenést mutat a
kontinensen. A vizsgált időszakban Franciaországban a visszaesés értéke
nyolc, Olaszországban 22 százalék volt. Miközben az EU a
kutatás-fejlesztési költségvetésének megduplázására készül, nem számol
a tudomány iránti csökkenő érdeklődés és bizalom tendenciáival -
jelentette ki a szakember. Ezért - tette hozzá - a költségvetés
emelésével párhuzamosan a tudományos közösség tárdalmi párbeszédét is
intenzívebbé kell tenni.
A minden fő kutatási területre kiterjedő kiállítási programot Audouze
vezetésével egy 80 fős tudományos bizottság dolgozta ki. A hat
tematikus kiállítási szekciót (kutatások az EU-ban, a kutatás
fejlesztése, technopoliszok és kiválósági központok, egyetemek,
kutatásfinanszírozás, alkalmazott kutatás, nemzetközi cégek és
csúcstechnológiai kisvállalkozások) előadások, workshopok,
kerekasztal-beszélgetések és az általános közönségnek szóló
tudománynépszerűsítő mősorok fogják kísérni. Az előadások témái az EU
elmúlt két évben született tudományos felfedezéseire és innovációira
fognak fókuszálni, köztük az űrkutatásra, a föld mélyének feltárására,
a földrengések és szökőárak kutatására, a nanotechnológiára, az
orvostudományra, a tervezett nemzetközi fúziós reaktorra (ITER), a
hidrogén- és energiacellákra, az ivóvíz jövőjére, a biodiverzitásra, a
matematikai kutatásokra és a szabadalmakra.
A kerekasztal-beszélgetések a következő témákat ölelik fel: az EU
kutatási programjai, a tudományos eredmények hasznosulása
Európa-szerte, a civil és a katonai célú kutatások szembeállítása, a
nemzetközi szellemi tulajdonjogok, a fenntartható fejlődés illetve az
európai és nemzeti kutatási és innovációs politikák. Ezek mellett az
Európai HÍrügynökség (ESA), az Európai Déli Obszervatórium (ESO), a
Palais de la Découverte (Felfedezések palotája) és a La Recherce lap
rendeznek tudományos programokat. A szervezők eddig 250 kiállítót
regisztráltak és mintegy 25 000 látogatóra számítanak, köztük Janez
Potocnik EU kutatási főbiztosra és Patrick Devedjian iparügyi
miniszterre. A kiállítás elnöke, François-Denis Poitrinal vállalkozó,
aki egymillió eurót fektetett az eseménybe, a Cordis News-nak adott
nyilatkozata szerint azt reméli, hogy hosszabb távon a találkozó a
davosi Világgazdasági Fórum tudományos megfelelőjévé válik, ahol csak
egy 1000 fős elit fog találkozni stratégiai kérdések megvitatására.
A Cordis News nyomán
Kapcsolódó link:
Európai kutatás-fejlesztési kiállítás és konferencia. Párizs,
Franciaország, 2005. június 3-5.
http://www.salon-de-la-recherche.com/index_en.php
További információ:
KOINE – Az InfoPark Rt. és az INNOREG Közép-Magyarországi Regionális
Innovációs Ügynökség innovációs hírlevele
A hírlevélre az alábbi címen lehet regisztrálni: www.infoparkrt.hu
vissza
7.a.
TMT: A
Tudományos és Műszaki
Tájékoztatás című folyóirat
2005/4. számának
tartalmából
KÓRÓDY Judit:
Integrált könyvtári rendszeren alapuló
információs szolgáltatások egy nagyvállalat tudásgazdálkodási
rendszerében II.
BÍRÓ Szabolcs:
Az e-könyvek titkai, avagy amit a LIT-ről
tudni érdemes
CZEGLÉDI László:
A könyvtári szolgáltatások újabb rétegei.
Az e-tananyagok könyvtári
szolgáltatásának lehetőségei és problémái
Elérhetőség: http://tmt.omikk.bme.hu
Előfizethető:
BME OMIKK értékesítési és marketing csoport
1011 Budapest I., Gyorskocsi u. 5-7.
Megjelenik:
havonta
Előfizetési díj
egy évre: 7200 Ft +áfa,
egy szám ára:
600 Ft + áfa
vissza
7.b.
Stephen Hawking: A
világegyetem dióhéjban
Az idő történetének rövid folytatása
Akkord Kiadó
Hawking műve az egekig emeli, és ugyanakkor a porig alázza a szellem
teljesítmé-nyeit értékelni tudó olvasót. Hatalmas büszkeséggel tölt el
fajunk képességei iránt, és ezzel az egekig emel látnunk, hogyan
képesek a tudósok legjobbjai a világunk végső titkait átfogó
elméleteket kidolgozni, hogyan küzdenek meg olyan kérdések
megvála-szolásával, amelyek titkait egy egész Világegyetem, és évek
milliárdjai rejtik előlünk. Gondoljunk bele: a tudásukon, a
zsenialitásukon, valamint az egymás közötti eszme-cserékből és a
tudományáguk szervezettségéből adódó támogatáson túl nekik sincs
többük, mint bármelyikünknek, hogy megfejtsék a Világegyetemünk
felépítésének, történetének és működésének a magyarázatát. A
legmodernebb eszközeik összességé-vel is csupán kulcslyukon keresztül
pásztázzák a Tér és az Idő csaknem - vagy talán egészen - végtelen
mélységeit, ahol már a kérdések puszta felvázolása is messze
meg-haladja a közönséges ember képzeletét, a lehetséges válaszoké pedig
még sokkal in-kább. És porig aláz, hogy jóllehet Hawking minden
zsenialitását és tudását latba veti, hogy mindenki számára érthető
magyarázatokkal szolgáljon e kérdésekről, a tudo-mány mai állása
szerinti válaszokról, és ami legalább ennyire tanulságos, magáról a
kutatásról, mégis nemegyszer érezzük, hogy cserben hagy a
felfogóképességünk, vagy éppen a képzelőerőnk. Nem is csoda: ők nem az
általunk ismert világ elemeiből építik fel a Világegyetemre vonatkozó
elméleteiket és konstrukcióikat, hanem nagyrészt a matematika
végeláthatatlan teremtőerejét használva alkotnak meg olyan
tükörképeket, amelyek kisebb-nagyobb részben magukban hordhatják a
megfejtéseket. A Világ-egyetemünk kiismeréséért vívott gigászi
küzdelem, és annak eddigi eredményei mel-lett erről is szól ez a gazdag
képanyagában szép, gondolatvilágában káprázatos könyv.
Persze, hogy sokat nem értünk a mélyebb magyarázatokból - hiszen ehhez
olyan elme kellene, mint Hawkingé, aki sokak szerint a legnagyobb élő
asztrofizikus, talán Newton óta a legnagyobb tudósa ennek a
szakterületnek, s a szakmai közvélemény szerint a tudományos
teljesítménye Einsteinével ér fel. Gondoljunk bele: amint Hawking itt
elmondja, a modern elméleti fizika egyik legnagyobbja, Einstein maga is
megszenvedett a másik szellemi óriás, Heisenberg határozatlansági
tételével, és innen származik a híres mondása is, hogy "Isten nem
szerencsejátékos". Innen már csak né-hány - szellemóriások képességei
szerinti - lépés egy olyan új világkép-konstrukció, amely számunkra
túlmegy a legvadabb képzelet játékain is: a határozatlansági tétel
érvényesülése nyomán be kell látnunk, hogy a Világegyetemünk története
nem egyet-len idővonalból, hanem párhuzamos vonalak sokaságából áll -
Hawking szavával, és az általa idézet Richard Feynman elmélete szerint,
a Világegyetem összes lehetséges történetének egyidejűleg léteznie
kell, amely történetek mindegyikének megvan a sa-ját valószínűsége.
Vannak olyan következtetések, magyarázatok is, amelyeket mi is teljesen
át tudunk látni, ha már a zseni kialakította, és elébünk tárta őket.
Hawking sok egyéb közt pl. felvázolja, hogyan lehet eljutni abból a
teljesen hétköznapi tényből, hogy éjjel csilla-gokat látunk, addig a
következtetésig, hogy a világegyetemünk eddigi léte szükség-képpen
korlátozott időtartamú. Akárcsak másik, kiemelkedő világsikerű
könyvével, Az idő rövid történetével (Akkord, 2004) csodálatos vele
kalandozni ezeken a vidéke-ken.
Dr.
Osman Péter ismertetése
vissza
7.c.
Winston S. Churchill: Az angol ajkú népek története
Európa
Könyvkiadó, 2004
Sokat mond a könyv címlapja: a legnagyobb betűkkel a szerző neve
szerepel rajta. És joggal: bár tudjuk, hogy valóban igen tartalmas és
korrekt mű - már amennyire történelemírás egyáltalán korrekt lehet! -,
mégis elsősorban azért olvassuk el, hogy lássuk, hogyan mutatja meg Sir
Winston Churchill, nemzete egyik legkiemelkedőbb fia és főként
politikusa a népének, és általában az angol ajkú népeknek a történetét.
Churchillt a családi háttere két, egymástól igen különböző világhoz
köti. Apai ágon egyenes leszármazottja a XIV. Lajos francia király
ellen vívott háborúk brit hősének, Marlborough első hercegének. Apja,
Lord Randolph Churchill kiemelkedő konzervatív politikus volt. Anyai
nagyapja viszont new-yorki pénzember. Ő azt mondta magáról, hogy félig
amerikai, de egészen brit. Tudjuk, hogy igen pragmatikusan
gondolkodott. Tőle származtatják a híres kijelentéseket (ha nem is
igaz, jól talál!), hogy "csak azoknak a statisztikáknak hiszek,
amelyeket magam hamisítottam meg." és "vannak hazugságok, arcátlan
hazugságok, és statisztikák". Erről a hatalmas művéről viszont az angol
kiadás szerkesztője elmondja, hogy Churchill - aki akkor már a brit
közélet egyik legnagyobb alakja volt - a kor legjobb történészei közül
többet felkért, hogy legyenek a segítségére. Egész csapatot szervezett
kiváló történészekből, hogy támogassák a munkájában. Ez az egyetemi
tanárok legjelesebb gyülekezete volt, amely valaha is egy kéziraton
dolgozott. Ezen felül egy szerkesztőbizottság-félét is alkalmazott,
amely ellenőrizte, és újra ellenőrizte a tényeket és az elképzeléseit.
Churchill történetíróként is több nagyobb lélegzetű művet alkotott. A
második világháború történetét és a hozzá vezető utat áttekintő
hatalmas alkotásának tömörített változatát az Európa Könyvkiadó is
közreadta 1999-ben. Irodalmi Nobel-díjjal is kitüntették, és a
jelölőbizottság, valamint az Akadémia kiemelte rendkívüli írói
erényeit. Ebben a művében, amint az első kiadás előszavában maga
elmondta, kifejezetten arra törekedett, hogy a saját egyéni látásmódja
szerint adjon áttekintést azokról a történelmi eseményekről, amelyek
mentén kialakult az angol ajkú népek történelme. Tegyük hozzá: túl volt
már a hatvanon, túl egy már addigra is hosszú és fordulatokban,
sikerekben és bukásokban gazdag politikai pályafutáson, mire nekifogott
e mű megírásának, mire pedig befejezte, már mögötte volt a második
világháború és az abban játszott szerepe - hazáját a vereség pereméről
a győzelemre vezette -, valamint a győzelem után villámcsapásszerűen
bekövetkezett politikai bukása is. Így az "egyéni látásmódja" igen
bőséges politikusi és államférfiúi tapasztalatokra támaszkodott, nem
mellesleg egy olyan közegben, amelyben alapelv a haza érdekét a
pártérdekek elé helyezni. Ezt a könyvet éppen ez teszi izgalmassá.
Alkotó munkájának igényességét és alaposságát pedig jól jellemzi, hogy
e mű nem kevesebb mint 12 átdolgozáson ment keresztül, mire Churchill
megfelelőnek találta a kéziratot.
Művét az Oxfordi Egyetem akkori újkori történelem előadója az egyik
legbölcsebb, legizgalmasabb műnek nevezte, amelyet valaha is írtak. A
Londoni Egyetem akkori hadtörténet professzora pedig ekként írt róla:
"Ez talán az egyetlen Anglia-történet, amellyel szerte a világon
milliók ismerkednek majd meg. Ezért végtelenül fontos, hogy
kiegyensúlyozott, pontos és megbízható." És valóban az! Íme csupán egy
példa, ahogyan az európai történelem egyik legtitokzatosabb alakjáról,
az angolok nagy ellenségéről, Szent Johannáról beszél: "Nem volt
kétséges, hogy inkább Istent szolgálja, mint az egyházat, és inkább
egész Franciaországot, mint az orleanista pártot. Sőt úgy rémlik, az
egész Franciaország-eszme belőle sugárzott. A történelem megörökítette
egy angol katona Johanna kivégzésekor tett megjegyzését: Végünk van.
Egy szentet égettünk el. Mint bebizonyosodott, így is volt."
Olykor talán a szándékain túl is világosan - azaz leleplezően - beszél.
Íme a 20. sz. hajnalának geopolitikai viszonyairól: A majdnem száz év
béke és fejlődés jóvoltából Britannia a világ élére került. Többször
síkraszállt a béke fenntartásáért, legalább is a maga számára..."
(kiemelés tőlem. O.P.)
Dr. Osman Péter ismertetése
vissza
7.d.
Bernard Brochand - Jacques Lendrevie: A reklám alapkönyve
KJK-KERSZÖV, 2004
"Társadalmunkban a híres ember olyan személy, aki arról ismert, hogy
sokan ismerik" (Lee Iacocca)
Legtöbbünk nincs is tudatában, milyen félelmetesen hatékony eszköz a
reklám, és mekkora szaktudás áll a reklámszakma mögött. Oly korban
élünk, midőn a reklámok már nem is csak átszövik, hanem - igyekezetük
szerint - jórészt maguk alá is gyűrik az életünket. Azt hinnénk, már
immunisak vagyunk velük szemben, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy
jelentős részük szemérmetlenül hazudik. Otthon a legújabb csodaszer sem
tisztítja el magától a koszt, a plakáton mosolygó sonka zsíros
mócsingnak bizonyul - sorolhatnánk. És mégis, a reklámok valóban
képesek erőteljesen hatni ránk, méghozzá úgy, hogy gyakran nem is
tudunk arról, hogy a döntéseinket a befolyásuk alatt hozzuk meg.
Kimutatott tény például, hogy a vásárlási döntéseinknél rendszerint
eleve a lehetőségeknek csupán egy részét vesszük figyelembe: él bennünk
tudat alatt egy 'rövid lista', és eleve arról választunk. Legtöbbünk
nincs tudatában e lista létének és formálódásának, ám tény, hogy ami
nincs rajta azon, annak többnyire esélye sincs arra, hogy reá essék a
választásunk. A reklám így sokszor nem azzal éri el a hatását, hogy
rábír a reklámozott árucikk vagy márka kiválasztására, hanem azzal,
hogy bevési azt e listánkra.
Sokan mondják, és nem csak pózolásként, hogy utálják a reklámokat. Ez
teljesen hibás nézet: a bosszantó, a megtévesztő, vagy éppen
visszataszító reklámért a reklámozót kell utálni. Ma a reklámok, a
kereskedelmi PR akciók jelentős része jól láthatóan gátlástalanul
átgázol jóízlésen, értékrenden, az európai kultúra egyik alappillérét
jelentő önkontroll követelményein, hogy minél erőteljesebben elültesse
a célközönségében az üzenetét. Jelentős részük - a maguk szempontjából
kiváló stratégiai érzékkel - elsősorban a leginkább fogékony
közönséget, az ifjúságot igyekszik megnyerni, ezért méginkább
visszataszító, hogy ezt üres, primitív, a hagyományos értékeket romboló
magatartás minták terjesztésével teszik. A reklám vétke? Nem, hanem a
reklámozóké. A jó reklám ugyanakkor nélkülözhetetlen: segít tájékozódni
az áruvilágban, a gazdasági életben. Információkat szállít az új, vagy
megújult termékekről, szolgáltatókról és úgyszintén az azokat kínáló
piaci szereplőkről, és ezzel valóban sokat segít abban, hogy a
fogyasztók megtalálják a számukra legkedvezőbb beszerzési lehetőségeket
- már ha kellő körültekintéssel értékelik a reklámüzenetek állításait
és ígéreteit. A szellemes reklám emellett még igen kellemes
intellektuális élmény is lehet.
Óh igen: egy cég számára a reklám kizárólag csak akkor hasznos, ha
annak hatására több ember gyakrabban és többet vásárol a termékéből,
vagyis a cég általa több pénzhez jut. Ez lehet az egyedüli indoka, hogy
a reklámra pénzt költsünk. Ha a reklámtevékenységünk nem viszi a
fogyasztókat tárcájukkal a kezükben a pénztárhoz azért, hogy a mi
termékünket megvásárolják, akkor ne költsünk rá, mert nem érdemes.
Piaci szereplőként a nagy kérdés persze az, mit tegyünk, hogy
működőképesek legyenek a reklámjaink, és valóban a kívánt hatást hozzák
nekünk. Erre csak akkor találhatjuk meg a választ, ha jól értjük a
reklám működési módját. Nélkülözhetetlen ez a tudás ahhoz is, ha a
termékeink reklámozását erre szakosodott szolgáltatóra bízzuk - másként
nem tudjuk követni, még kevésbé értékelni, tényleg azt kapjuk-e a
pénzünkért, amire szükségünk van. Akár készítjük, akár másokkal
készíttetjük a reklámjainkat, nagyon is fontos ismernünk ennek a
technológiáit is, és szintúgy érdemes igen jól tájékozottnak lennünk a
reklám-iparágban. Ebben a könyvben rengeteg ismeretet találunk
mindehhez.
A kitűnő hazai marketing szakember, Totth Gedeon, e könyv
alkotószerkesztője a reklám szakkönyvének és egyben tankönyvének mondja
e művet. Neki nyugodtan hihetünk, másrészt pedig, ha tanulmányozni
kezdjük a könyvet, hamar meg is bizonyosodunk arról, hogy nagyon sok és
jól rendszerezett ismerettel, elvi és üzleti megfontolással, gyakorlati
megoldással, szakmai áttekintéssel szolgál a reklámozásról és az azt
szolgáló kommunikációról, tehát mindkét vonatkozásban feltétlenül
kiérdemli az elismerést. Olyan fontos részterületekig is elmegy, mint
pl. a kommunikációs folyamat modellje, a kommunikáció költségvetése, a
hatékonyság mérése, a reklámkészítés módszerei, ügynökség-hirdető
kapcsolatok. Így maradéktalanul igaznak találjuk Dr. Takács Ildikónak,
a Reklám Világszövetség alelnökének az értékelését is: "Ez a mű az őt
megillető szinten és összefogottsággal kezeli a reklámszakmát, amelynek
kiváló szakkönyveként mindenkinek hasznos forrása lesz. Bárcsak minél
több ilyen szakkiadványunk lenne."
Dr. Osman Péter ismertetése
vissza
7.e.
Már több mint 200 szakkönyv kapható a Mercator Stúdiónál
Megjelent a kiadó kétszázadik kötete. A magyar könyvpiacon szinte
egyedülálló vállalkozás az informatikai szakkönyvek kiadásával
foglalkozik.
A PDF formátumú könyvek (jelenleg ilyenek a Mercator Stúdió könyvei is)
az ingyenes Acrobat Reader, e-Book Reader, Adobe Reader segítségével
olvashatók. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a
www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös
tulajdonsága, hogy a képernyőn megjeleníthető a tartalomjegyzék,
amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó
ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor
ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor
elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista
megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében
kereshetünk. Az angol nyelvű szövegeket a programmal felolvastathatjuk
is (a funkciót még nem valósították meg a magyar nyelvhez).
A Stúdió könyveinek tördelésénél egyhasábos, álló B5-ös oldalbeállítást
alkalmaz, hogy a képernyőn jól olvasható legyen, illetve a felhasználók
a könyv témáját adó alkalmazás (például szövegszerkesztő) mellett
megjelentetett ablakban a munka súgójaként felhasználhassák. Ehhez
beállítható olyan ablak- és betűméret, amelyben az egyetlen hasáb jól
áttekinthető.
Az összes olvasóprogram magától értetődően biztosítja a tartalmak
szükséges méretű nagyítását, könyvjelzők alkalmazását, különféle lapozó
és kereső szolgáltatásokat.
A kiadó kínálatában szerepelnek az Adobe, Autodesk, Corel, Microsoft,
Sun cégek szoftvereivel foglalkozó kötetek, de hardverrel, valamint az
ECDL képzéssel kapcsolatos kiadványok is megtalálhatók.
Egyedülálló például 8 Adobe Illustrator, 9 Photoshop, 24 AutoCAD LT, 32
AutoCAD, 94 Microsoft (Office és különböző operációs rendszerekről
szóló) kötete, köztük a teljes ECDL sorozat az Office 2000, XP, 2003,
valamint Windows 2000 és XP operációs rendszerek figyelembevételével
(összesen 19 kötet). Eddig 17 kötetet jelentettek meg, amelyek a
Microsoft Office Rendszer 2003-as változatának programjaival
foglalkoznak.
A kötetek közt ugyanúgy megtaláljuk a programokat részletesen bemutató
felhasználói kézikönyveket, mint a programok elsajátítását, oktatását
és tanulását segítő kiadványokat is.
A Mercator Stúdió Elektronikus
Könyvkiadóról
A Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó, mint szentendrei székhelyű
családi kisvállalkozás 2000 óta ad ki elektronikus könyveket. A kiadó
jelmondata „Többet, Gyorsabban, Kevesebbért!”. Ennek megfelelően a
papíros kiadású – hagyományos – könyvek árának töredékéért árusítja
szakkönyveit. Az e-bookok számos más előnnyel is rendelkeznek,
melyekkel kapcsolatban bővebb információkat a www.akonyv.hu cím alatt, több oldalon
(a kezdőlap „Többet, Gyorsabban, Kevesebbért” hivatkozásaival, vagy a
megfelelő menüpontokból, illetve „Az e-könyvekről” menüpontból érhetnek
el).
A kiadó kezdetben a www.mekka.hu
webhelyen keresztül értékesítette kiadványait, majd az itteni
értékesítés megszűnését követően, 2004 óta azonban üzemelteti saját
webhelyét is. Kínálatában olyan szakkönyv-ritkaságokat is megtalálnak,
amelyeknek papíros megfelelői egyáltalán nincsenek. Jelenleg a
webhelyen keresztül megrendelt könyveket CD adathordozón, postai
utánvéttel szállítják.
További információ:
Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó – Dr. Pétery Kristóf
stúdióvezető
Tel: (30)305-9489
E-mail: peteryk@axelero.hu
Honlap: http://www.akonyv.hu
vissza
8.a.
INFOmarket-INFOtrend - 4. Információtehnológiai és telekommunikációs
vásár
Új megoldás az INFOmarket-INFOtrend
A 4. Információtechnológiai és telekommunikációs vásár idén megújult
formában a Budapesti Nemzetközi Vásárral egy időben kerül megrendezésre
2005. szeptember 17. és 25. között.
Tavaly a BNV - a kilenc nap alatt - több mint 120 ezres közönséget
vonzott a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba. Az érdeklődők tizenhárom
százaléka érkezett kifejezetten az INFOmarket-re. Idén várhatóan még
többen látogatnak ki.
Megújult tartalom
A
kiállítás három témára épül: a KLASSZIKUS a hagyományos kiállítást, a
BUSINESStrend az üzleti találkozókat, a GAME a játék szekciót foglalja
magában. Az új koncepciót a Hungexpo Rt. piackutatások, felmérések
illetve szakmai partnerekkel folytatott konzultációk alapján dolgozta
ki. Ezáltal a szektor összes szereplője megtalálhatja a cégre szabott
bemutatkozási, üzletkötési, valamint a hatékony kommunikációs
lehetőséget. Újdonságként a szervezők szponzorációs részvételi
lehetőséget is kínálnak.
KLASSZIKUS-szekció
Itt
megvalósulhat a "virtuális világ - valóságos vásár" koncepció. A
kiállításon az otthoni felhasználók megismerhetik a szoftvereket,
hardvertermékeket, perifériákat, a multimédia és a mobilkommunikáció
újdonságait.
BUSINESStrend-szekció
A
vevőtalálkozók helyszíne, ahol cégprezentációkon bemutatják az
informatikai és telekommunikációs termékeket, ICT újdonságokat,
megoldásokat és szolgáltatásokat. A meghívott üzletemberek, partnerek e
mellett részesei lehetnek szórakoztató programoknak, a párhuzamosan
zajló BNV kísérőeseményeinek is.
GAME-szekció
Nagy
érdeklődés mellett zajlottak a tavalyi INFOmarket-en az internetes
bajnokságok is. A játékosok értékes nyereményekért küzdhettek meg.
Várhatóan idén még több játék közül válogathatnak. Jelenleg szervezés
alatt állnak a legnépszerűbb elektronikus játékok közül helyi hálózati
és konzolos bajnokságok.
Újdonság a Mod-Tech Hall
A
4. Magyar Tuning és Modding Kiállítás és Verseny először kerül
megrendezésre az INFOmarket-INFOtrend-en. A computer designerek
paradicsoma egyedi építésű számítógépekkel várja majd a nagyközönséget.
Jelentkezés
További
információ, valamint a letölthető jelentkezési ív megtalálható a www.infomarket.hu honlapon.
vissza
8.b.
6. eLearning Konferencia
2005. június 9-én és 10-én kerül sor a hatodik eLearning Fórum
rendezvényre Csizmár Gábor foglakoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter, valamint Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter védnökségével.
A konferencia a korábbiaktól eltérően immár kétnaposra bővült, ám annak
programbizottsága az előzőhöz viszonyítva csak kismértékben változott:
Alföldi István, Horváth Adám, Hutter Ottó, Kaszai Pál, Könczöl Tamás,
Köpeczi-Bócz Tamás, Kujbus Gábor, Magyar Gábor, Mlinarics József,
Szilágyi Antal, Szűcs András, Tóth Péter, Váradi Antal, Zárda Sarolta.
Program
A konferencia aktuális programját a http://elearning.itc.hu/elearning/hu/rendezvenyek/forum6/?lang=hu
webcímen tekinthetik meg.
A programmal kapcsolatos további információ: Hutter Ottó, MTA SZTAKI
(telefon: 279-6191, e-mail: hutter@sztaki.hu)
vissza
8.c.
DAT 2005 Konferencia
TARTALOMALKOTÓK
LEGJOBB MEGOLDÁSAI - BEST
PRACTICE
A Magyar
Tartalomipari Szövetség XV. konferenciája
Magyarország tudományos,
kulturális és gazdasági eredményeinek minőségi, multikulturális
megjelenítése a digitális térben az elkövetkező időszak elsőrendű
feladata.
A nemzetközi és a hazai
tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a tartalomipar és a
tartalomalkotás fejlesztése nélkülözhetetlen Magyarország sikeres
nemzetközi szerepléséhez, az Európai Unióban való létezéséhez.
Aktuális kérdés a kreatív
alkotók "intézményes" bevonása a fenti cél megvalósításában, a képzés,
a pályáztatás - díjazás (eFestival - Best Practice of Hungarian Digital
Content), az érdekeltség (a felhasználás alapján kezelt szerzői díj -
Digital Rights Management - DRM) megteremtésével.
A fenti célok megvalósításához a
hazai tartalomipar fejlesztését támogató jogi, közgazdasági környezet
kialakítása, a tartalomipari infrastruktúra (hardver, szoftver,
telekommunikáció, képzés stb.) fejlesztése nélkülözhetetlen.
A versenyképes magyar tudásalapú
gazdaság fejlődését erősítő tartalomipari lehetőségek feltárása, a
gazdaságot erősítő alkalmazások terjesztése csak a legjobb megoldások
bemutatásával (Best Practice) valósítható meg.
A Magyar Tartalomipari Szövetség
- MATISZ - és társszervezetei által közösen szervezett XV. DAT
konferencia két napja alatt 9 szekcióban, 50 hazai és külföldi előadó
beszél a digitális tartalmak világáról és reméljük, hogy ezáltal is
hozzájárulhatunk a szakma sikeres fejlődéséhez.
A Konferencia előzetes programtervezetét az alábbi
linken keresztül érheti el.
vissza
8.d.
eMatch partnerkereső rendezvény Norvégiában
2005. május 12-13-én a PATENT
projektünk részt vesz az eMatch Bergen Event (http://www.ematch.no/en_default.asp)
innováció támogató és partnerkereső rendezvényen, mely a Nordic Media
Festival részeként kerül megrendezésre.
A rendezvényen az Európai Unió 6.
K+F Keretprogramjában hamarosan megjelenő IST 5. felhívás pályázatai
iránt érdeklődő cégek vesznek részt, keresnek partnereket innovatív
projekt ötleteikhez.
Várjuk mindazok jelentkezését,
akik szeretnék, ha cégük a MATISZ képviselné, vagy részt kívánnak venni
a rendezvényen. A partnerkereső cégeknek át tudjuk nyújtani a magyar
vállalatok prezentációit, akik pedig konkrét projekt ötlethez keresnek
partnereket az eMatch honlapon részletezhetik elképzeléseiket
(publikusan és zártkörűen). A nyilvános partnerkeresések megtekinthetők
a rendezvény honlapján.
Rövid összefoglaló a rendezvény
programjából:
- Media technológiai kitekintés
- Microsoft: "Sneak preview of future
plattforms"
- Nokia: " New, smarter mobility"
- Fraunhofer: "MPEG 7 in action"
- Projekt workshop-ok az innovatív KKV-k
számára
- Egyéni megbeszélések innovatív
világcégekkel és KKV-kal
- Innovációs szolgáltatások hazai és
nemzetközi forrásokból
A részletes program elérhető a http://www.ematch.no/en_program.asp
címen.
A 6. K+F Keretprogramjában
IST 5. felhívás stratégiai célkitűzései felől bővebb információ
található a http://www.eu-ist.hu/6kp/strategiai_celok/
weboldalon.
Bővebb
információ: 213-5089 Horváth Noémi
vissza
Összeállította:
Boldogh Anikó -
MATISZ
2005. május
2.
U.i.: Ha a
továbbiakban nem tart
igényt
hírlevelünkre, lemondási
szándékát ezen az e-mail címen: info@matisz.hu
jelezheti.