matisz


2005. 6. szám

Magyar Tartalomipari Szövetség

1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15.
tel: 213-5089, fax: 375-9722, e-mail: info@matisz.hu
    Dr. Mlinarics József 
 ügyvezető elnök
Hargitai Ferenc 
 ügyvezető titkár 
Boldogh Anikó
 titkárságvezető

 
Kedves Olvasóink!
 Hírlevelünk terjedelme a korábbiakhoz viszonyítva lényegesen megnőtt, ezért a teljes hírlevél kinyomtatása nem ajánlott.


Tartalomjegyzék
(a témák megtekintéséhez kattintson a címekre)
1/5/05


Hírek - Közlemények 


1.a. MATISZ Közgyűlés - 2005. május 12.


1.b. Az EU idén világelső lehet az ICT-szektor növekedésében


1.c. Elkészült a szélessávú nemzeti stratégia


1.d. Megvették Hollywood magyar szoftverbeszállítóját


1.e. 2006-tól használható az új uniós domain


1.f. Digitalizált művészeti tartalomszolgáltatás Bécsben


1.g. A fogyasztói igények változása és az új technológiák


1.h. Az internetes oldalak Oscar-díjáért 315 oldal versenyez


1.i. Kedvezményeket kaphatnak az e-fizetők


1.j. CMS tesztelési lehetőség bárkinek


1.k. A bukás oka kisebb cégeknél


1.l. Megújult a Startlap Apró


1.m. Filmtörténeti portált indít az IHM


1.n. Nyelvi digitalizálói álláslehetőség
2/5/05

Hírek és kézikönyv kis- és középvállalkozóknak - Gyakorlati tudnivalók az Európai Unióról
3/5/05

Új pályázatok


3.a. Ösztöndíjprogram a fiatal pálykezdőknek


3.b. Megszűnt a "Bekapcsolódás az EU 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába" pályázat


3.c. Pályázói aktivitás 2004-ben az IT Kht-nál + további információk


3.d. eFestival 2005
5/5/05


Tagszervezetek hírei


5.a. A civilek információs társadalma? - MATISZ válogatás az Infinit hírleveléből (további négy hír)


5.b. Baden-Württemberg a nyílt forráskódú szoftverek klasztere - MATISZ válogatás a KOINE hírlevélből (további két hír)
6/5/05

Személyi hírek 
7/5/05


Szolgáltatások, kiadványok, tanulmányok, kurzusok, ismertetések


7.a. TMT: A tudományos és műszaki tájékoztatás című folyóirat  2005/4. számának tartalmából


7.b. Stephen Hawking: A Világegyetem dióhéjban
Az idő rövid történetének folytatása
- Dr. Osman Péter ismertetése


7.c. Winston S. Churchill: Az angol ajkú népek története - Dr. Osman Péter ismertetése


7.d. Bernard Brochand - Jacques Lendrevie: A reklám alapkönyve - Dr. Osman Péter ismertetése


7.e. Már több mint 200 szakkönyv kapható a Mercator Stúdiónál
8/5/05


Konferenciák, rendezvények


8.a. INFOmarket-INFOtrend - 4. Információtechnológiai és telekommunikációs vásár


8.b. 6. eLearning konferencia


8.c. DAT 2005 Konferencia
TARTALOMALKOTÓK LEGJOBB MEGOLDÁSAI - BEST PRACTICE
A Magyar Tartalomipari Szövetség XV. konferenciája


8.d. eMatch partnerkereső rendezvény Norvégiában



1.a.
MATISZ Közgyűlés

A Magyar Tartalomipari Szövetség 2005. évi Közgyűlését 2005. május 12.  (csütörtökön), 14.00 - 16.00 óra között a HOTEL MERCURE BUDA-ban szervezzük. (1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.)
 

A Közgyűlés  programja:
      

    *         „A hazai tartalomipar fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv 2. - a Szélessávú Stratégia”

    *          Moderált beszélgetés  a hallgatóság aktív részvételével.

    *          Beszámoló a 2004. évi tevékenységről és költségvetésről

    *          2005. évi tevékenységi és költségvetési tervek előterjesztése


Éreklődésüket szívesen fogadjuk 2005. május 10. -ig (kedd) email - en info@matisz.hu , vagy telefonon (213-5089). Ugyan ezen elérhetőségeinken jelezhetik részvételi szándékukat is.

vissza


1.b.
Az EU idén világelső lehet az ICT-szektor növekedésében

Infinit Intelligence

Az EU-ban az infokommunikációs technológiák piaci növekedése meg fogja előzni Japán és az Egyesült Államok teljesítményét, állítja az Európai Információtechnológiai Obszervatórium (EITO) éves jelentésének márciusban megjelent 2005-ös kiadása. Legalábbis ezt jelzi előre az ágazat egyre dinamikusabb növekedése a kontinensen, mely a 2003-as 0,9 és a 2004-es 3,3 százalék után idén elérheti a 4 százalékot.

Az európai cégek figyelme a költségcsökkentést célzó befektetésekről egyre inkább a versenyképesség innováción keresztül történő növelésére összpontosul - fejti ki a tanulmány. Az olyan új szabályozási eszközök, mint a Basel II és a Nemzetközi Könyvelési Norma, várhatóan hosszabb távon is hozzájárulnak a hardver- és szoftverkereskedelem dinamizmusához. Az IT szolgáltatások közül a leggyorsabban az erőforrás-kihelyezés (outsourcing) növekszik, míg a telekommunikáción belül a szélessáv térnyerésére ösztönzőleg hatnak az adatszolgáltatások a fix és a mobil területeken is. A DSL és UMTS infrastruktúrák és a digitális televízió fejlesztésébe is jelentős befektetések irányulnak.

Habár ezek a tendenciák azt jelzik, hogy a 25 tagállam együttes részesedése a nemzetközi ICT-piacból 2005-ben eléri a 32,1 százalékot (ez a nemzetközi IT-piac esetében 33,8 százalékot, a nemzetközi telekommunikációs piacében 30,7 százalékot jelent), az egyes uniós országok teljesítménye jelentős eltéréseket mutathat. 2005-ben a 15 korábbi tagország közül a legerősebb növekedés Írországban és az Egyesült Királyságban várható, 6,1 és 4,6 százalékosra becsült értékeikkel magasan túllépve az unió 4 százalékos átlagértékén. Az újonnan csatlakozott országokból Lengyelország és a balti államok állnak az első helyen a maguk 10,1 és 9,2 százalékával. Az új tagállamokban a szektor gyors előretörése azzal magyarázható, hogy nemzeti fejlesztési tervek bevezetése áll, ismerteti a felmérés.

Nemzetközi viszonylatban Európa a várakozások szerint 2005-ben növekedés tekintetében nagyobb teljesítményt (4,1 százalék) fog nyújtani az ICT-piacon, mint az Egyesült Államok (3,9) és Japán (2,7). Az EITO előrejelzései alapján a teljes IT-ágazat idén 4,2 százalékkal, jövőre 4,9 százalékkal, a telekommunikáció pedig mintegy 4,4, illetve 4,7 százalékkal fog gyarapodni. Bruno Lamborghini, az EITO elnöke szerint Európa számára az egyik megfontosabb feladat az, hogy minden régió egyenlő mértékben részesedjen a szélessávból - tolmácsolja a Cordis News uniós hírforrás. További hangsúlyos területek a digitális tartalomipar, a hozzáadott értékű online szolgáltatások és a kontinentális szintű kommunikációs hálózatok fejlesztése, a szakmai bázis megteremtése, valamint a nemzetközi mobilitás és a fiatal vállalkozások támogatása. "Európa számára fennáll a lehetőség, hogy ambíciózus céljait megvalósítva 500 millió fő virágzó tudástársadalmává váljon" - idézi a kutatásvezetőt a lap.

A Cordis News nyomán

Kapcsolódó link:
EITO
http://www.eito.com/start.html


KOINE – Az InfoPark Rt. és az INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség innovációs hírlevele

A hírlevélre az alábbi címen lehet regisztrálni:
www.infoparkrt.hu

vissza


1.c.
Elkészült a Nemzeti szélessávú stratégia

Az informatikai tárca közétette a Nemzeti szélessávú stratégiát, amely a szélessávú internet terjesztésének felgyorsítására tesz programjavaslatokat. A programok összes forrásigénye meghaladja a 300 milliárd forintot. 

A stratégia legfontosabb célként azt jelölte meg, hogy 2008 végéig a szélessávú elérések aránya, az e-közigazgatási szolgáltatások használata és a kereskedelmen belül az e-kereskedelem részaránya érje el az EU, 2013-ra pedig a korábbi 15 tagország átlagát. Kiemelt cél az is, hogy a 2010-re az ország egész területén elérhető legyen a szélessávú internetszolgáltatás, és a digitálisan írástudatlan lakosság aránya 2008-ig 50 százalék alá csökkenjen. 


Adókedvezmény, beruházások támogatása 

Javaslatokat fogalmaztak meg a szabályozási feladatokra, közpolitikai intézkedésekre és finanszírozási eszközökre is.


A stratégia készítői

A stratégiát nyílt, tárgyalásos közbeszerzési eljárás nyerteseként a Telkes Tanácsadó Rt., az Ariosz Kft. és a Colosseum Budapest Kft. alkotta konzorcium készítette, összesen bruttó 74,6 millió forintért. 
A szélessávú elérések terjesztésének felgyorsítását például a közoktatási intézmények, valamint a hátrányos helyzetű települések szélessávú infrastruktúrájának támogatásával és adókedvezményekkel szeretnék elérni. Ez utóbbi a számítások szerint ötmilliárd forinttal terhelné meg a központi költségvetést. 

Az NSZS programjavaslatokat is megfogalmaz a most készülő, 2007-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti fejlesztési tervhez. A készítők szerint az e-közigazgatás, illetve az e-kultúra fejlesztése központi programként, a szélessávú közmű fejlesztése pályázati úton, az e-üzlet támogatása pedig pályázatokkal és az NFT II-ben horizontálisan megjelenő programokkal érhető el a leghatékonyabban. 


Több mint 300 milliárd a forrásigény 

A szélessávú közmű program finanszírozására a 2006-os költségvetésben 18 milliárd forint szükséges, amelyből 10-11 milliárd az IHM költségvetésében és a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó első NFT-ben szerepel. A fejlesztéspolitikai eszközök forrásigénye 2 milliárd forint, az IHM költségvetéséből. Az NFT II-ben a szélessávú közmű programok tervezett forrásigénye 290 milliárd forint, ami magába foglalja a magán-, a nemzeti és az uniós finanszírozást is. A forrásigény csaknem 70 százalékát teszi ki az intelligens iskola program. 


Még lemaradásban vagyunk a szélessávú elérésekben 

A szélessávú elektronikus kommunikáció fokozódó mértékben járul hozzá a versenyképesség javításához - áll az IHM Piacelemzési Főosztályának megbízásából készült stratégiában. A stratégia részeként elkészült helyzetelemzésből kiderül, hogy a 100 lakosra jutó szélessávú interneteléréseket nézve jelentős lemaradásban vagyunk az Európai Unióhoz képest. Magyarországon az összes internetelérés csaknem fele szélessávú, a stratégia előrejelzése szerint ez az arány 2006 végére eléri a 60 százalékot. A hazai piac erősségei a csökkenő hírközlési tarifák, a 70 százalék fölötti kábeltévés lefedettség, az EU-átlaghoz képest is magas középiskolai internetelérések és személyi számítógépek száma, valamint a lakosság internetről alkotott pozitív képe. A stratégia ide sorolja azt is, hogy a háztartások összjövedelmükhöz képest sokat költenek távközlésre. 


A lakosság hatvan százaléka nem ért az internethez 

A szélessáv további terjedését a korlátozott hozzáférés és a magas havidíj akadályozza, de az sem segít a helyzeten, hogy a magyar népesség csaknem 60 százaléka digitálisan írástudatlannak tekinthető, vagyis nem tudja használni az internetet és a számítógépet. Ezen a helyzeten az IHM a szolgáltatók bevonásával folytatott kommunikációs kampánnyal és képzési programmal javítana. A tárca angol, kanadai, olasz és holland mintára szélessáv-fejlesztési munkacsoportot hozna létre. 


Forrás:
http://www.magyarorszag.hu/hirek/tudomany/szelessav20050420.html?h=1

vissza

1.d.
Megvették Hollywood magyar szoftverbeszállítóját

 
Az Autodesk Inc. szoftveróriás mintegy 2,9 milliárd forintért megvásárolja a digitális fénykezelési szoftvereket kifejlesztő budapesti székhelyű Colorfront Kft.-t – értesült a Napi Gazdaság.
       
A két cég kedden aláírt szerződése szerint az ügyletet az elkövetkezendő másfél hónapban le zárják. A 180 millió forintos saját tőkéjű céget egy debreceni testvérpár, Jászberényi Márk és Áron alapította a 90-es évek végén.

A megvilágítás megváltoztatására alkalmas programjuk a Lustre A gyűrűk ura című filmtrilógia első részében debütált, de találkozhattunk vele a Pixar két utolsó mozijában, A hihetetlen család és a Nemo nyomában is, de többek közt a Pókember 2, a Nagy hal, a Passió, A Karib-tenger kalózai, valamint a Kapitány és katona című filmekben is felhasználták a programot.

A cégvásárlás után Jászberényi Márk az Autodesk Media and Entertainment Division kutatás-fejlesztési csapatát erősíti majd Montrealban, míg testvére a fúziót irányítja Budapesten. A magyar cég alkalmazottai pedig az Autodesk Hungary Kft. részeként folytatják munkájukat.

Forrás: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97084&id=6

vissza


1.e.
2006-tól használható az új uniós domain
  
FigyelőNet, BruxInfo
 
Jövő év elején jelenhetnek meg az .eu-kiterjesztésű internetes honlapok annak a megállapodásnak köszönhetően, amelyet a napokban hagyott jóvá az Európai Bizottság.
       
A kiterjesztés létrehozásával megbízott EURid és az új internet címeket elismerő nemzetközi hatóság, a ICAAN közti tárgyalások március 21-én sikeresen lezárultak. Viviane Reding, az információs társadalom ügyében illetékes bizottsági tag szerint a következő hónapokban minden további technikai részletszabályozást megalkotható, az új felsőszintű kiterjesztés (Top Level Domain, TLD) pedig ezáltal az év végére valósággá válhat.

Az EU területén bejegyzett bármely cég, nonprofit vagy egyéb szervezet, illetve bármely uniós állampolgár jogosult lesz arra, hogy .eu kiterjesztésű weboldalt hozzon létre, illetve .eu végződésű email-címeket működtessen.

Az év legvégén, vagy a jövő év elején indulhat meg az .eu végződésű weboldalak bejegyzése. Előzetes regisztrációra nincs lehetőség; .eu kiterjesztésű domainneveket csak azután lehet bejegyezni, hogy az EURid megkezdte működését.

A rendszer működésének első négy hónapja az úgynevezett „hajnali időszak" lesz (sunrise period), amikor az .eu kiterjesztésű honlapot csak a védjegy tulajdonosának lesz joga bejegyezni. Így megakadályozható, hogy spekulációs céllal olyanok szerezzenek meg másoknak fontos domain-neveket, akik azokat később minél drágábban eladnák. A bejegyzések piaca csak a négyhónapos „hajnali időszak" után nyílik meg bármely érdeklődő előtt.

Forrás: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97279&id=8


vissza


1.f.
Digitalizált művészeti tartalomszolgáltatás Bécsben

MATISZ kutatás-fejlesztési képviselő látogatása a bécsi Művészettörténeti Múzeumban.

2005. április 25-én a Magyar Tartalomipari Szövetség képviseletéban Steindl L. Erik látogatást tett a bécsi Művészettörténeti Múzeumban. A vizit apropója: a múzeum az ESPRO izraeli informatikai vállalattal közösen a Hewlett-Packard print-on-demand technológiáját alkalmazva egyedi digitális értéknövelt tartalomszolgáltatást dolgozott ki a látogatók számára.

A bécsi exkluzív bemutató során a nyomtatási lehetőségek mellett a meghívottak megismerhették az úgynevezett "audioguide" rendszert is, mely virtuális tárlatvezetőként szolgál. A látogatók egy kézben vagy vállon hordható berendezés segítségével a kialakított hatalmas adatbázisból, tetszőlegesen választva, több nyelven is megismerhetik a kiállított képek fontosabb háttér információit. A hordozható berendezés az adatbázis adott elemére vonatkozó hanginformációkat "felolvassa" majd felajánlja a "könyvjelző" opciót. Szemlélődés közben ugyanis a látogatók akár azonnal kiválaszthatják a számukra legérdekesebb képeket, melyeknek digitalizált nyomatait távozáskor - egy csekély összeg ellenében katalógusba rendezve - a már említett kísérőadatokkal együtt szabadon magukkal vihetnek.

Christine Donner, a Hewlett-Packard ausztriai képalkotási és nyomtatás divíziójának vezetője szerint végre megvalósult egy nagy álom. Mától ugyanis minden látogató - pénztárcájának megfelelően - különböző méretekben viheti haza kedvenc képének poszter változatát.

A Hewlett-Packard és a Művészettörténeti Múzeum tartalomipari együttműködése egyébiránt még 2004-ben, a Giorgione kiállítással indult. Ez a tárlat a Giorgione-festmények mellett különleges röntgenképekkel mutatta be az alkotások eredetét és történetét. Az elkészített röntgenfotókon láthatóak voltak a festményeken utólag végrehajtott egyes változtatások vagy felülfestések. Tavaly a múzeum annyira meggyőzőnek és érdekesnek találta az együttműködés végeredményét, hogy a felkérte a vállalatot a most bemutatott "My Collection" projekt lebonyolítására.

A Hewlett-Packard nyomtatási minőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy mára sikerült kivívnia a világ legismertebb múzeumai közé tartozó bécsi Művészettörténet Múzeum bizalmát.

Az egész napos bemutató után munkatársunk egy a digitális tartalomból tetszőlegesen kiválasztott A1-es méretű, professzionális minőségű poszterrel térhetett haza. A nyomat egyike azon elsőnapi kiadásoknak, melyek a múzeum most beélesített, korábban azonban még csak futurisztikus álomként emlegetett rendszerével készültek.

vissza

1.g.
A fogyasztói igények változása és az új technológiák

A fogyasztói igények változása és az új technológiák az elkövetkező öt-hét évben gyökeresen megváltoztatják a média- és szórakoztatóipart - derült ki az IBM Media & Entertainment 2010 című tanulmányából.

Az IBM kutatása szerint a következő öt évben 2010-re azok a társaságok lesznek sikeresek, amelyek kreatív módon közelítik meg a fogyasztót, a piacot és a digitális forrásokat. A jelentésből kiderül az is, hogy négy kulcstulajdonság határozhatja meg a médiavállalatok jövőjét: a média eredő környezete, az új fogyasztók viselkedése, a technikai fejlődés üteme, valamint a fogyasztók növekvő érdektelensége vagy a figyelem teljes hiánya.

A tanulmány tíz taktikát ajánl a jövőben a siker érdekében, így például azt javasolja a média tulajdonosainak, hogy kommunikáljanak a digitális infrastruktúrán keresztül, vagy hozzon létre egy új, digitális technikán alapuló üzleti hírszerzési formát, amellyel növelheti az információszerzés hatékonyságát.

Forrás: Kreatív Online

vissza

1.h.

Az internetes oldalak idei Oscar-díjáért 315 oldal versenyez

Az internetes oldalak idei Oscar-díjáért 315 oldal versenyez, többek között a BBC, a Google, a CIA és Bruce Willis weboldala is - írja az sg.hu.

A The International Academy of Digital Arts and Sciences minden évben különböző kategóriákban díjazza a legjobb honlapokat. Az idei jelöltek között megtalálható például a brit BBC, a Google, a CIA és Bruce Willis hollywoodi filmszínész weboldala, és komoly esélye van Jamie Oliver mesterszakács site-jának is.

A 315 lapot összesen 60 kategóriába sorolták a szakemberek, ez azt jelenti, hogy kétszer annyi kategória van idén, mint tavaly. Egy-egy csoportban öt-öt jelölt harcol az internetes Oscar-díjért. Különösen nagy érdeklődésre tartanak majd számot az idén a pénzügy, az autó, a szépség és a kozmetikum kategóriák.

Most először a legjobb blogok is Oscar-díjat kapnak, és újdonság az Év Személyisége/Embere és a Különleges teljesítményt jutalmazó Webby-Award kategória is. A díjazottak listáját május 3-án teszik közzé a verseny honlapján.

Forrás: http://www.sg.hu


Kapcsolódó link: http://www.webbyawards.com/

vissza

1.i.
Kedvezményeket kaphatnak az e-fizetők

Az Elektronikuskormányzat-központ a pénzügyi tárcával tárgyal arról, hogy az állam kedvezménnyel segítse az elektronikus fizetés hazai elterjesztését - mondta Baja Ferenc kormánymegbízott csütörtökön az Internethajón. A rendezvényen több mint négyszáz kormányzati döntéshozó és vállalati szakember festett képet az információs társadalom hazai állapotáról. 

Az Elektronikuskormányzat-központ (EKK) tárgyalásokat folytat a Pénzügyminisztériummal arról, hogy az e-fizetés elterjesztését kedvezménnyel segítse az állam - közölte csütörtökön az Internethajón Baja Ferenc, elektronikus kormányzati szolgáltatásokért felelős politikai államtitkár. Az EKK szerint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó fizetésnél bevezetett 15-20 százalékos kedvezmény sokat lendítene az e-fizetés elterjesztésén. 


Jó irányba halad a szolgáltatások fejlesztése 

Az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésében nincs szükség stratégiai változtatásra - hangsúlyozta az államtitkár. Baja szerint bebizonyosodott, hogy az e-szolgáltatásokat nem lehet szigetszerű fejlesztésekkel megoldani, a rendszerek kiépítésében a kormány, az iparág szereplői, a civil szféra és az EU összhangjára van szükség. 

A e-kormányzati szolgáltatásokat működtető rendszer alap-infrastruktúráját az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat adja, amelyhez ma már 107 budapesti és több mint 500 vidéki intézmény csatlakozott. Az állampolgárok a Kormányzati Portálon található Ügyfélkapun keresztül lépnek kapcsolatba a közigazgatással. Az ügyféltájékoztató központ létrehozására már megjelent a pályázat, itt az állampolgárok telefonon és interneten is kérhetnek majd segítséget hivatalos ügyeik intézéséhez. 


Indulnak a céges e-kormányzati szolgáltatások 

Április 1-je óta az Ügyfélkapun keresztül az APEH és az okmányirodák szolgáltatásai érhetők el. Szeptember 1-jétől működik majd az elektronikus cégeljárás, az év végéig pedig a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezés és a statisztikai hivatalok felé történő adatszolgáltatás is. Az Ügyfélkapun keresztül már ebben az évben lehetővé válik az új gazdasági társaságok bejegyzése, idén a részvénytársaságok, 2006-tól pedig a kft.-k számára. 

IVSZ: többet kell költenünk kutatás-fejlesztésre 

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke szerint a hazai ITK-szektorra jellemző, hogy kevés az erős kis- és középvállalkozás, az állam és a vállalkozások kevés pénzt fordítanak IT fejlesztésekre, de az adórendszer is hátrányosan érinti a piaci szereplőket. 

A megoldást Kovács Zoltán szerint a tudásalapú gazdaság normatív támogatása és a k+f költés megemelése jelentheti. Magyarország tavaly a GDP 0,9 százalékát fordította erre a célra, míg ugyanez az arány az Egyesült Államokban és Japánban 3-4 százalék, az Európai Unióban 2,5 százalék volt. 


Civilek szerepe az információs társadalomban 

Az információs társadalom fejlesztésébe a civil szférának is be kell kapcsolódnia, a szervezetek elsősorban az iparágat érintő intézkedések véleményezésével, a törvények előkészítésében való részvétellel és a pályázatírás szakmai támogatásával vehetik ki részüket a munkából - mondta előadásában Szlankó János, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnöke. 


Kevesen választják a távmunkát 

Magyarországon nagyon alacsony a távmunka aránya, a foglalkozatottak mindössze 1-2 százaléka dolgozik ebben a formában - mondta Székely Judit. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint ezt az arányt a jövőben legalább 1-2 százalékponttal javítani kell. 


Forrás:  http://www.magyarorszag.hu/hirek/tudomany/internethajo20050421.html?h=1

vissza

1.j.
CMS tesztelési lehetőség bárkinek

A Netrix ingyenes CMS szoftverének tesztverziója mától elérhető az interneten.
       
A fejlesztőcég nemrégiben átadott weboldalának és terméksite-jainak tartalma folyamatosan bővül. A cég által fejlesztett CMS tartalomkezelő rendszer – mely a megrendelők körében jelentős sikereket ért el az elmúlt években – most bárki számára elérhető. A moduláris felépítésű Netrix CMS-ben minden munkafolyamat weben keresztül végezhető, a Windows-környezetben megszokott, grafikus felhasználói felületek biztosítják. A rendszerbe való belépés után az érdeklődő teljes jogosultsággal rendelkezve szerkesztheti a tesztelésre készült honlap szerkezetét, tartalmát. A licenszdíjmentes szoftver kötelezettség nélkül tesztelhető cég honlapján.

Forrás: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97172&id=6

vissza

1.k.
A bukás oka a kisebb cégeknél


A tapasztalatok szerint sok kis- és középvállalkozás bukásának hátterében a hibás ügyvezetői-döntéshozói szemlélet áll. A Vállalatirányítási rendszerek, IT megoldások mikro-, kis- és középvállalkozások számára című rendezvénysorozat során bemutatásra kerülnek azok az eszközök, amelyek segítséget nyújthatnak a stratégiai tervezésben vagy az erőforrások optimalizálásában.

Forrás és további információk: http://www.itware.hu/index.php?c=origocikk valamint http://kkv.mfor.hu/cikk.php?article=195
 
vissza


1.l.
Megújult a Startlap Apró

A StartApró friss külsővel, új struktúrával, több új szolgáltatással és pillanatnyilag közel 20 000 friss hirdetéssel várja az érdeklődőket.
 
Megújította apróhirdetési oldalát, a StartAprót a FigyelőNetet is üzemeltető Sanoma Budapest Kiadói Rt., így a a kibővült szolgáltatásoknak köszönhetően a felhasználók több adatot adhatnak meg hirdetésük feladáskor: az apróhirdetési kategóriák száma 170-re bővült. A portálon online regisztrációra is lehetőség nyílik, így az érdeklődők e-mailben is kaphatnak információkat, amennyiben számukra fontos hirdetéseket adnak fel.

A saját hirdetések szolgáltatással a hirdetők a hirdetéseiket egy helyen érhetik el, bármelyik hirdetésüket módosíthatják, illetve új hirdetés feladását kezdeményezhetik. Böngészés közben a látogatóknak lehetősége lesz az őket érdeklő hirdetés elmentésére, kategóriánként való csoportosítására is.

Forrás:
http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97024&id=6

vissza


1.m.
Filmtörténeti portált indít az IHM

  
Az IHM Nemzeti Digitális Adattár Programjának keretében megvalósult a Magyar Mozgókép Közalapítvány által üzemeltetett hazai filmtörténeti adatbázis és portál www.filmtortenet.hu címen.
     
Az online filmtörténeti adatbázis célja, hogy az 1945-1990 közötti időszak teljes magyar filmtermését több szempontból bemutassa.

A www.filmtortenet.hu oldalon közel 800 film részletes adatokkal (gyártási év, stáblista, filmleírás), 100 kiemelt jelentőségű film esetében képek és digitalizált filmrészletek, átfogó korszakelemzések és műfajelemzések, valamint egy folyamatosan bővülő rendezői portréadatbázis található meg. A weboldalt oktatásai segédanyagként már sikerrel alkalmazzák a középiskolai Mozgókép és Médiaoktatásban.

A digitális tanagyagfejlesztési pályázatának keretében pedig elkészült a www.jancso.film.hu  Jancsó Miklós filmművészetét bemutató oldal.

Bővebben: http://www.fn.hu/cikk.php?cid=97301&id=9

vissza


1.n.
Nyelvi digitalizálói álláslehetőség


A Multi M Stúdió Kft. (1147 Budapest, Deés u. 34., telefon: +36 1 468-5846) felvételre keres:

- power point prezentáció készítői számítógépes operátorokat (ppt prezentációkészítési-, és közép- vagy alap- fokú német nyelv ismeret szükséges)
- nyelvi digitalizáló kollégákat (anyanyelvi, felsőfokú illetve középfokú német nyelv- és PC-ismeret szükséges)


Projektleírás:

A Multi M Stúdió Kft. (www.multimstudio.hu) német partnerével prezentációkészítő csapatot épít.
A csapat feladata kézzel írt és rajzolt német nyelvű alapanyagból Power Point prezentációs oldalak összeállítása.


A jellemző részfeladatok:

- kézzel írt német szöveg begépelése
- az előre megadott (vagy egyedi) grafikák (folyamatábrák, táblázatok, grafikonok, értelmező ábrák) elkészítése
- már meglévő oldalakból új prezentáció összeállítása.


Munkavégzés helye:
Budapest Multi M Stúdió Kft. telephelye


Munkavégzés időbeosztása eleinte: a délelőtti csoportban kb. 8:00-14:00 ig és délutános csoportban kb. 14:00-20:00 ig.


Bérezés: megegyezés szerint - fix+teljesítmény alapon


Projektindítás: 2005.04.21-én (jelentkezéseket 2005.05.27-ig elfogadják)

Jelentkezés az alábbi linken található regisztrációs felületen: http://www.multimstudio.hu/hr/2005_nemet_II/index.php

vissza


3.a.
Ösztöndíjprogram a fiatal pályakezdőknek
   
A munkaügyi tárca május közepéig központi pályázatot hirdet, hogy ezzel segítse a diplomás pályakezdő fiatalok elhelyezkedését a hazai közigazgatásban. Az ösztöndíjprogramon keresztül lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltatók a minimálbérnek megfelelő adómentes ösztöndíjjal foglalkoztassák a fiatalokat.

Bővebben: http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/munka20050415.html?h=1

vissza


3.b.

Megszűnt a "Bekapcsolódás az EU 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába" pályázat 
 
Tájékoztatjuk a tisztelt pályázókat, hogy a korábban "Bekapcsolódás az EU 6. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába (EUB)" elnevezésű pályázat eddigi formájában 2005.04.07-vel megszűnt. Az EUB a jövőben az - előreláthatólag - 2005 áprilisában megjelenő MECENATURA pályázat részeként fog tovább működni, tehát ezentúl ennek keretében lehet vissza nem térítendő támogatást kérni az EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjában való eredményes részvétel elősegítésére.

http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=476&articleID=4055&ctag=articlelist&iid=1

vissza


3.c.
Pályázói aktivitás 2004-ben az IT Kht-nál

Az uniós pályázati rendszer első évében, 2004-ben az IT Információs Társadalom Kht-hoz 602 pályamunkát nyújtottak be. A pályázó kis- és középvállalkozások, illetve az önkormányzatok 32,76 milliárd forintnyi támogatásra pályáztak. A tavalyi év utolsó hónapjában érkezett be a pályázatok több mint egynegyede. 2005 március közepéig megtörtént ezek feldolgozása és összesen 178  pályázó kapott támogatásról szóló döntést. A nyerteseknek 16 milliárd forint támogatást ítélt meg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága. A támogatásból megvalósuló beruházások értéke meghaladja a 22 milliárd forintot.

A beérkezett pályázatok számát tekintve a Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek című, a GVOP - 4.1.1. számú kiírás bizonyult a legnépszerűbbnek. Erre a felhívásra érkezett be a legtöbb, háromszázat meghaladó pályamunka, és egyharmaduk támogatásban is részesült. Az itt pályázó kis- és középvállalkozások zöme vállalatirányítási rendszer bevezetéséhez kért támogatást. A legmagasabb támogatási összeget az elektronikus közigazgatás kiépítését támogató pályázatok nyertesei kapták. Összesen 43 önkormányzat részesült támogatásban.

Jelenleg a szerződéskötések zajlanak a nyertesekkel. A pályázati nyertesek egy része már elkezdte projektjét, a nyertes pályázók első jelentései a projekt előrehaladásáról, illetve a projekttel kapcsolatban felmerült eddigi költségeik elszámolásáról már beérkeztek az IT Kht-hoz. A 2004-ben az IT Kht.-hoz beérkezett és a nyertes pályázatok pontos számát és az igényelt összegeket az alábbi linken tekintheti meg:

Pályázói aktivitás 2004-ben az IT Kht-nál



Tájékoztató rendezvénysorozat az szélessávú internet-infrastruktúra kiépítését támogató pályázatról


A Magyar Információs Társadalom Stratégia és a Nemzeti Szélessávú Stratégia célkitűzéseinek megvalósítását támogatja a Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja keretében 2005 márciusában meghirdetett "Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP 4.4.2)" című pályázat. 

A pályázat célja a szélessávú internet-ellátottság növelése azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott településeken, ahol a szélessávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. A támogatásból így megvalósuló infrastruktúra megteremti a lehetőséget a lakosság, valamint a kis-és középvállalatok számára a szélessávú internet-szolgáltatás eléréséhez. 

A kiírásra pályázatot nyújthatnak be a pályázati útmutatóban meghatározott települési önkormányzatok, valamint önkéntes és jogi személyiséggel rendelkező társulásaik. 

A támogatás mértéke a projekt elszámolható költségének 75%-a, minimum 10 millió Ft, maximum 250 millió Ft. 2005-ben erre a pályázati célra 4,7 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre. A pályázatok benyújtása 2005. április 4-től, 2005. december 31-ig folyamatos. 

2004-ben hasonló célra már pályázhattak kis - és középvállalkozások. Számukra ebben az évben további 1,6 milliárd forint áll rendelkezésre a Szélessávú Internet-infrastruktúra kiépítésének, bővítésének és a szolgáltatás beindításának támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein (GVOP-2005-4.4.1) pályázat keretein belül. 

A pályázat részletes ismertetésére az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a pályázatok kezelését végző IT Információs Társadalom Kht. országos rendezvénysorozatot indít, melyen a sikeres pályázat megírásának kulcskérdéseit, valamint a pályázatot érintő speciális témákat - közbeszerzési kérdések, valamint a projektterv, üzleti terv összeállításának szempontjai - is tárgyalnak.
 

A rendezvénysorozat helyszínei és időpontjai

Közép-Magyarország régió, Budapest - 2005. április 14.

Észak - Alföldi régió, Hajdúszoboszló - 2005. április 18.

Dél-Dunántúli régió, Pécsvárad - 2005. április 21.

Dél-Alföldi régió, Békéscsaba - 2005. április 26.

Észak-Magyarországi régió, Eger - 2005. április 29.

Közép-Dunántúli régió, Nagyvázsony - 2005. május 3.

Nyugat-Dunántúli régió, Szombathely - 2005. május 5.



Közlemény a beruházás megkezdési időpontjának megállapításáról

Közlemény a GVOP 4. (Információs társadalom - és gazdaságfejlesztés) prioritás pályázataival kapcsolatos jogszabályváltozásról és a beruházások megkezdési időpontjának kiegészítéséről

Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy az 5/2005. (IV. 5.) számú, az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet módosítása tárgyú IHM rendelet alapján a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) "Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés" prioritás pályázataival (GVOP-2005-4.1.1., GVOP-2005-4.1.2., GVOP-2005-4.2.1., GVOP-2005-4.2.2., GVOP-2005-4.4.1., GVOP-2005-4.4.2.) kapcsolatosan kiegészülnek a projektek, beruházások megkezdésének időpontjára vonatkozó előírások.  

A jogszabályváltozás és így a kiegészítés 2005. április 13-tól hatályos.

A miniszteri rendelet alapján a projektek, beruházások megkezdésének időpontja a pályázati útmutatókban korábban megjelentekhez (kivitelezői szerződéskötés vagy a megrendelés időpontja) képest az alábbiakkal egészül ki:

1. építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

- az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),
- olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan; 

2. gép, berendezés, anyag, termék beszerzése céljából indított beruházás esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék szállítását igazoló okmányon feltüntetett, és az átvevő szervezet (Kedvezményezett) által aláírással igazolt átvételi nap; 

3. közműfejlesztési hozzájárulás fizetése esetén annak a szolgáltató részére történő átutalása (a szolgáltatói szerződéssel, az átutalás tényét igazoló bank által cégszerűen aláírt, banki bankszámla kivonattal igazolva); 

4. egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja; 

5. amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre - így különösen építés, beszerzés - kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.


További információ:
IT Információs Társadalom Kht.
Budapest 1077Csengery u. 14-16.
1410 Budapest, Postafiók 114.
Tel: (06) 40/200-454
Fax: (06) 1/461-3970
E-mail: info@itkht.hu
Honlap: www.itkht.hu

vissza


3.d.
eFestival 2005


A fesztiválról

2005 szeptemberében kerül megrendezésre az online és a multimédia szakma rangos eseménye, az eFestival 2005. A versenyen részt vehet bárki, aki az online gazdaságba újonnan lép be valamilyen internetes megoldással, multimédiás alkotással. A verseny célja, hogy arra ösztönözze az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minőségi magyar tartalmat állítsanak elő és szolgáltassanak a felhasználóknak.


A nevezési kategóriák:

- A magyar kulturális örökség digitális megőrzése
- eLearning
- Mindennapjaink informatikája
- eKormányzat
- Elektronikus kereskedelem
- eTudomány
- eEgészségügy
- eSzórakozás
- eEsélyegyenlőség


Nevezés:


A Fesztiválra nevezhet mindenki, aki rendelkezik a versenymű felhasználási jogával. A versenymű nyelve magyar, vagy ha többnyelvű, az egyik nyelv közülük magyar legyen. Előnyben részesülnek a többnyelvű pályaművek.

A versenyműnek 2003. január 1 -től publikált multimédia alkotásnak, vagy a nevezés időpontjában is működő online szolgáltatásnak kell lennie. A nevezési díj 10.000.- Ft. A nevezési határidő: 2005. szeptember 19., 24.00 óráig, amely a versenyművek postára adásának dátuma. A  Magyar Tartalomipari Szövetség 2005-ös évben nyilvántartott tagjai, és az ajánlással rendelkező pályázók számára egy nevezés díjmentes. (Ajánlás a MATISZ által felkért szakértőktől érkezhet.)
 

Díjak:

1.    Valamennyi kategória első három helyezettje  jogot nyer az "eFestival 2005 díjnyertes" logo használatára.
2.    Az eFestival 2005 honlapján való szereplés.
3.    Tárgyjutalmak, szoftvercsomagok, különdíjak.
4.    A döntőbe jutottak meghívást nyernek az eFestival díjkiosztó ünnepségére, amely  a DAT Konferencia keretében kerül sor 2005. novemberében.
5.    A MATISZ a legjobbak közül választja ki azon pályaműveket, amelyek
a.    Európai Multimédia Fórum "Kiválóság a Multimédiában Díjára" (European Seal of Excellence) www.multimedia-accelerator.com/seal/ ,
b.    valamint a Wolrd Summit Awardra (www.wsis-award.org) kerül ajánlásra.


További információ és a verseny részletei az alábbi honlapokon elérhetőek
:
www.efestival.hu, www.matisz.hu, vagy Magyar Tartalomipari Szövetség, e-mail: abereczki@matisz.hu, tel. 06- 1-213 5089.

vissza


5.a.
Az Infinit hírei


A civilek információs társadalma?

Megjelent az Információs társadalom c. negyedéves folyóirat idei első száma (2005. V. évfolyam 1. szám), amely a civil társadalmat állítja középpontjába.

Kedvcsinálóként álljon itt a tematikus kiadvány bevezető írása:


A "civil társadalom" fogalma a 18. század vége óta foglalkoztatja, kísérti és gazdagítja a szociológiát és a politikai filozófiát, jellemzően a mindenkori "Hatalommal" szembeni demokratikus ellensúlyt, mobilitást, modernizációt, progressziót, hitelességet kifejező kontextusban. Nem véletlen, hogy a 20. század közepére már majdnem elfeledett terminus a 1970-es évek közepén Közép-Kelet-Európában született újjá, nagyon erős normatív, majd politikai tartalommal. S miközben a civil társadalom csendes "forradalma" képes volt párbeszédre kényszeríteni még a doktrinér államszocializmust is, a polgári szabadságjogok, valamint a politikai és a szociális jogok érvényre jutásával mind a normatív, mind a politikai funkció háttérbe szorult, és még a civil társadalom szószerkezet is egyre ritkábban tűnt fel a társadalomelméleti diskurzusokban.

Így volt ez egészen a kilencvenes évek közepéig, amikor nemcsak az információtechnológiai forradalom új szakasza indult el, hanem szinte azonnal fellángoltak az ennek a társadalomra gyakorolt hatásáról szóló viták is. Miközben ugyanis a társadalomkutatók többnyire egyetértenek azzal a megállapítással, hogy a fejlett nyugati társadalmak mindinkább kapcsolathiányosak, kevésbé működnek hálózatszerűen, egyre kevesebb embert érdekel a politika, a választásokon való részvétel, s egyre gyengébb a civil szervezetek iránti elkötelezettség, szenvedélyes viták folynak arról, hogy az interaktív technológiák egyre nagyobb mértékű társadalmi elterjedése milyen hatással lesz ezekre a folyamatokra. Vajon felgyorsítja őket, vagy épp ellenkezőleg: visszafordítja őket korábbi szintjükre?

Az információs társadalom kontextusában a civil társadalomnak is újra kell gondolnia szerepét, lehetőségeit, eszközeit. Az például, hogy az IKT-eszközök segítségével az egyéneknek, a közösségeknek azonnal lehetőségük van nyilvános vitákban, döntési folyamatokban, véleménynyilvánításban részt venniük, paradox módon a civil társadalom hagyományos intézményi felépítését, normatív és közvetítő funkcióját kérdőjelezi meg. A klasszikus felfogásban ugyanis a civil szervezetek az állampolgári, közösségi érdekek artikulációjának közvetítői, ám napjainkban ugyanezt a szerepet akár a közösségi portálok, a deliberatív online felületek is betölthetik. A civil szervezeteknek tehát nem pusztán kommunikációs csatornaként szabad az Internetre tekinteniük, hanem megnövekedett cselekvési térként, új típusú működésmódok lehetőségét kínáló közegként is.

Folyóiratunk különszáma abban a reményben igyekszik az új keletű dilemmákat bemutatni, hogy a civil társadalom képes lesz az interaktív hálózati technológiák előnyeit kihasználni, s ennek révén nemcsak ennek az eszközvilágnak a társadalmasítása, hanem a közügyek alakításának új minősége is kézzelfogható közelségbe kerül.

(Molnár Szilárd - Z. Karvalics László)


A tartalomból:


Jody Jensen - Miszlivetz Ferenc: A civil társadalom változó nyelvezete
és táguló horizontja

Bruszt László - David Stark és Vedres Balázs: A technológiák szervezése és a szervezés technológiái: az online civil szerveződés főbb műfaji formái Kelet-Európában

Peter Levine: Az Internet és a civil társadalom


Juhász Lilla: Civil társadalom, modernizáció, IKT - miről üzennek a
Wilson-tengelyek?

Z. Karvalics László: A Wilson-gyémánt civil tengelyeinek magyarországi
előtörténetéhez

Ferge Sándor: Közös jószág


László Gábor: Információs páncélszekrény az emberi jogok védelmére



A folyóirat honlapja:
http://www.ittk.hu/infonia/infotars_index.html




3G hálózatokon keresi helyét a vizuális kommunikáció

A mobilipar nagy erőkkel keresi a nagy hálózati forgalmat és bevételeket generáló tartalmakat és szolgáltatásokat, amelyek egyike sem nélkülözi a képi kommunikáció valamilyen formáját. A vizualitáson alapuló mobilkommunikáció a héttérképekkel kezdődött, amit gyorsan követett az MMS, majd a mobilvideó és a mobil-televízió. Most pedig itt van a csak látszólag visszalépésnek tűnő "mobilképregény".

A képek használata a mobilkommunikációban viszonylag gyorsan elterjedt. A 2,5G hálózatokon először a háttérképek, a képernyővédők majd az MMS jelent meg. Az adatkommunikáció számára nagyobb sávszélességet biztosító harmadik generációs hálózatokon pedig a mobiltévé, a mobilvideó, a videotelefon és a 3D-s mobiljátékok is viszonylag korán megjelentek. Utóbbiakról azonban tudni kell, hogy egyelőre csak szűk réteg használja őket még az ebből a szempontból világelső Japánban és Dél-Koreában is. De vajon ha ezek tartalmak nem elég vonzóak ahhoz, hogy széles tömegek kezdjék el őket használni, akkor mivel tudnak előállni a mobilipar kreatívjai?

A dán Ohm TV mobilrészlege a képregényt, mint műfajt akarja beemelni a mobilkultúra világába. A napokban jelentették be, hogy a szintén dán Campfire mobiltartalom-gyártóval közösen interaktív képregényeket jelentetnek meg mobiltelefonokon. Az induló széria darabjai a világhírű dán meseíró, Hans Christian Andersen művein és különböző bűnügyi történeteken fognak alapulni. De vajon miért egy, az 1870-es években megszülető műfajhoz nyúl vissza a dán televíziós csatorna ahelyett, hogy egyszerűen alkalmassá tenné tévéadását a mobilhálózatokon való sugárzásra?

Az internet esetében könnyedén zajlott le a hagyományos médiák kanalizálása. Az online újságok után gyorsan megjelent az online rádiós és televíziós műsorszórás (webcasting), az audio- és videostreaming és az igény szerinti videokölcsönzés (video-on-demand). És bár a szerzői jogdíjas zenék és filmek illegális másolása és terjesztése a mai napig megoldatlan probléma, technikai szempontból zökkenőmentesen zajlott le az adaptáció, és széleskörű felhasználói bázis is kialakulófélben van.

Abszolút magától értetődő módon merült fel a mobiliparág legtöbb képviselőjében, hogy a harmadik generációs mobilhálózatok megjelenésével a mobilkommunikáció is az internethez hasonlóan fogja magába szívni az összes korábbi médiumot, sőt, mivel az internet már korábban utat taposott előtte, már sokkal könnyebben fog ez lezajlani. Az online sajtó átvétele még várat magára, mert az internetes weboldalak emulálásán még mindig dolgoznak a mobilböngészők fejlesztői. A mobil hírszolgáltatás jelenleg túlnyomórészt SMS- ben vagy - egy egyszerű menürendszer bonyolultságát meg nem haladó - wap- portálokon keresztül történik. Az SMS hírszolgáltatás sikere jól mutatja, hogy a kifejezetten mobilkészülékekre, valamint fogyasztói szegmensekre szabott és gyorsan befogadható tartalmak vonzzák a fogyasztókat. Ezeket a szempontokat pedig a vizuális tartalmak szolgáltatásakor is érdemes figyelembe venni. Az MMS sikerét sokan abban látják, hogy a felhasználói tartalom-előállításon és annak a személyközi kommunikációban történő felhasználásán alapul.

Ehhez képest a mobiltévé-szolgáltatások egy olyan médiumot próbálnak eladni mobilkörnyezetben, amelyik a fent említett jellemzők egyikével sem bír. A mobiltévé által nyújtott élmény ráadásul technikai és teljesítménybeli korlátokba is ütközik. A tévéműsor ugyanis néhány négyzetcentiméteres nagyságú és alacsony felbontású mobilkijelzőn jelenik meg, ráadásul még a legtöbb 3G hálózaton is csak kevesebb, mint 24 képkocka/mp-es képfrissítéssel, aminek egyenes következménye, hogy a tévézésben használatos formanyelvi eszköztár döntő többsége (kameramozgások, speciális vágási eljárások, nagytotálok) nem tud érvényesülni a mobiltelefonok képernyőjén. A mobiltartalom-szolgáltatók kezdik felismerni, hogy semmi értelme már meglévő televíziós csatornák újrasugárzásának mobiltelefonokra. Ennek két oka van. Egyrészt a jelenlegi technológiai színvonalon élvezhetetlen lenne a műsor, másrészt a mobilkommunikáció egyik jellegadó vonása, hogy folyamatosan változó környezetben zajlik, és így ritkán van lehetőség hosszabb és folyamatos figyelmet követelő tartalmak befogadására. Ennek megértése vezetett a rövid, pár perces, kifejezetten mobilkörnyezetre szabott videotartalmak megalkotásához.

A fentiek figyelembe vételével már nem tűnik annyira meglepőnek a képregények adaptálása mobiltelefonokra. A képregény előnyei közé tartozik ugyanis, hogy rövid, ráadásul a befogadó a maga tempójában fogyaszthatja, nem pedig a mozgóképek ráerőltetett ritmusában. Az Ohm TV ráadásul nem elégszik meg a passzív befogadó gondolatával, hanem a mobiladat-hálózatok egy másik fontos tulajdonságára, az interaktivitásra is építeni kíván. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy mindegyik képregénybe elrejtenek egy feladványt, amelyhez SMS-ben lebonyolítandó versenyeket kapcsolnak majd. A dán tévétársaság újítása így ötvözi "az interaktivitás, a verseny és a szórakozás" elemeit. Az ötlet mindenképpen üdvözlendő, mivel azon a felismerésen alapul, hogy nem lehet széles körű érdeklődésre számot tartó tartalmakat szolgáltatni mobilhálózatra, ha annak meghatározó jellegzetességeit figyelmen kívül hagyják. És bár túlzásnak tűnik a tévécsatorna vezetőinek azon állítása, miszerint "a mobilszórakoztatás jövőjét" pillanthatjuk meg az általuk kidolgozott tartalomszolgáltatási modellben, annyiban biztos igazuk van, hogy kezdeményezésük előre mutató. Így kíváncsian várjuk a szolgáltatás fogadtatását, amit Dánián kívül még Ausztriában tervez bevezetni a licencet megvásárló Hutchison 3G.

Virginia új szolgáltatása: Human Services Interface
http://www.cbronline.com/article_news.asp?guid=83A79CB8-DA0E-4837-8B6E-AA9AC615E2F0



Továbbra is harmincadik Magyarország - megjelent az Economist Intelligence Unit új e-felkészültségi rangsora

Ezekben a napokban látott napvilágot az Economist Intelligence Unit (EIU) ún.e-readiness felmérése, amely hatodik alkalommal rangsorolja a világ országait információs társadalmi teljesítményük alapján. Hazánk továbbra is a középmezőnyben, a tavalyival azonos módon a harmincadik helyen szerepel. A "nyertesek" között, akik a legtöbbet léptek előre az elmúlt egy évben, ott találjuk az Egyesült Államokat, Svájcot, Japánt, Szlovéniát, Lengyelországot és Szlovákiát, tehát három régiós versenytársunkat is. A vesztesek; pedig ebben az évben Norvégia, Szingapúr, Dél-Korea, valamint Kolumbia.

A kapott végeredmény közel 100 kvantitatív és kvalitatív mérőszámon alapul, amelyek hat területet fednek le. Így a kapcsolódás és technológiai infrastruktúra (25%-os súllyal), a gazdasági környezet (20%), a fogyasztói és vállalkozói alkalmazkodás (20%), a társadalmi és kulturális környezet (15%), a szabályozási és politikai környezet (15%), valamint az elektronikus szolgáltatások támogatása (5%) terén mutatott teljesítmény sorolja be az adott országot a 65-ös listán. Ettől az évtől szerepének megnövekedése miatt a korábbinál nagyobb súllyal esik latba például a nagy sávszélességű internet- hozzáférés és megjelent új faktorként többek között az elérhető vezeték nélküli hot-spotok terén mutatott aktivitás is.

Az új lista üzenete több rétegű: egyrészt visszahódítani látszik korábbi, a kilencvenes években meghatározó pozícióját az Egyesült Államok, ezzel párhuzamosan az észak-európai blokk széttöredezik, de továbbra is megmarad az első tízben (Dániával az élen, Norvégiával a kilencedik helyen). Hollandia sikeresen megszilárdította pozícióját és tartósan felzárkózott az északi modellt követő siker-országokhoz, és ugyanerre tesz kísérletet Svájc és Nagy- Britannia is. Az ázsiai térség vezető országai közül Japán fel, a korábban oly sokat dicsért Korea és Szingapúr viszont lefelé tart és az egész régió ereje valamelyest csökkenni látszik. Kelet-Európában pedig úgy tűnik, hogy egyes országokban hat a konvergencia, így jelentős előrelépést könyvelhetnek el (az említett Szlovénia, és talán meglepő módon Szlovákia és Lengyelország is), miközben más országok őrzik helyüket (pl. Csehország, Észtország vagy Magyarország).

Ha az egyes világrégiók átlagos teljesítményét vizsgáljuk, akkor jól látható, hogy Észak-Amerika dominálja a fejlődést, nyomában Nyugat-Európával és kicsit jobban leszakadva Ázsia csendes-óceániai térségével. A fejlett világ három gócpontját pedig közel azonos szinten lévő teljesítményt produkálva követi Kelet-Európa, Latin-Amerika és a Közel-Kelet (Afrikát is beleértve).

Átlagos e-felkészültségi pontszámok a világban 2005-ben (maximális pontszám:10):

1. Észak-Amerika: 8.38
2. Nyugat-Európa: 7.87
3 Ázsia csendes-óceáni térsége: 5.60
4. Közép-és Kelet Európa: 4.85
5 Latin-Amerika: 4.74
6 Közel-Kelet és Afrika: 4.42

A teljes, mind a 65 országot felsoroló listán azonban (mivel az EU15-ök, vagy az EU25-ök nem egyetlen összevont tömbként szerepelnek) Nyugat-Európa országai adják az élmezőnyt.

Magyarország - akárcsak a lista további nyolc országa - egyhelyben maradt, megőrizte korábbi helyezését. Természetesen ehhez is kellett produkálni az átlagos fejlődést, ami a lista megújuló módszertana miatt azonban paradox módon a 2004 évinél is kevesebb pontszámot jelent. A teljes képhez hozzátartozik, hogy 1-2 kivételtől eltekintve (pl. Dél-Korea) a 22. hely előtt lévő országok pontszámai nőttek, az ez után lévőké pedig csökkentek, ami egyértelműen azt jelzi, hogy az élboly "elhúz", köszönhetően az utóbbi egy-két évben zajló technológiacserének (pl. WiFi, szélessáv), ami ezekben az országokban sokkal gyorsabban történik meg. Ráadásul innen indulnak el az innovációk is, így ezek az országok "kigyorsításkor", tehát amikor felpörög a gazdaság, ugrás van a termelékenységi rátában, gyorsabban reagálnak, mint a követő pozícióban lévő többiek. Az igazi törésvonal tehát itt található a listán, ezt a képzeletbeli vonalat az elit és a követők között nagyon ritkán tudja átlépni egy-egy ország, nem véletlen tehát, hogy ennek a határán találjuk Spanyolországot, Portugáliát, Észtországot vagy Szlovéniát, amint örekszik előre. De fordítva is igaz ez a jelenség: a leszakadók is itt pottyannak ki végérvényesen a változásokat diktálók közül, ha nem figyelnek oda eléggé, lásd például Olaszország 2005-ös teljesítményét.

Végezetül álljon itt néhány ország helyezése (zárójelben a 2004-es pozíció) és pontszáma (zárójelben a 2004-es pontszám) a friss listáról:

1. (1) Dánia 8.74 (8.28)
2. (6) Egyesült Államok 8.73 (8.04)
3. (3) Svédország 8.64 (8.25)
4. (10) Svájc 8.62 (7.96)
6. (5) Finnország 8.32 (8.08)
8. (8) Hollandia 8.28 (8.00)
9. (4) Norvégia 8.27 (8.11)
11. (7) Szingapúr 8.18 (8.02)
18. (14) Dél-Korea 7.66 (7.73)
21. (25) Japan 7.42 (6.86)
22. (20) Tajvan 7.13 (7.32)
23. (21) Spanyolország 7.08 (7.20)
24. (23) Olaszország 6.95 (7.05)
25. (24) Portugália 6.90 (7.01)
26. (26) Észtország 6.32 (6.54)
27. (31) Szlovénia 6.22 (6.06)
28. (27; holtverseny) Görögország 6.19 (6.47)
29. (27; holtverseny) Csehország 6.09 (6.47)
30. (30) Magyarország 6.07 (6.22)
32. (36) Lengyelország 5.53 (5.41)
34. (39) Szlovákia 5.51 (5.33)
47. (50) Románia 4.19 (4.23)


Források:


The 2005 e-readiness rankings - A white paper from the Economist Intelligence Unit
http://graphics.eiu.com/files/ad_pdfs/2005Ereadiness_Ranking_WP.pdf

US, Switzerland and Slovakia the Biggest Gainers in Economist Intelligence Unit's Sixth Annual E-Readiness Rankings
http://www.marketwire.com/mw/release_html_b1?release_id=85005



Screen Digest

"A globális médiapiac kutatása és elemzése. Videó és DVD, televízió, interaktív szabadidős szoftverek, játék, film és mozi." - hirdeti a Screen Digest oldalának fejléce. A digitális média világában tájékozódni kívánó olvasónak remek kiindulópont lehet ez az oldal tematikus hírblokkokkal, ingyenes hírlevéllel és e-zine-nel. Sőt, a londoni székhelyű vállalat webkikötőjén jó áron akár a legfrissebb adatokat tartalmazó tanulmányok is megrendelhetők az említett témakörökben.


Néhány érdekesebb friss hír az oldalon:


- Európa fejlődése a digitális televíziózásban
- Mozgásban a mobiljáték-piac
- Növekszik a helyi filmek fontossága
- Pay-per-view filmek: messze még a siker

http://www.screendigest.com/

Díjnyertes eContent megoldás
http://www.ameinfo.com/news/Detailed/57535.html

A Culture Ireland díjai
http://breakingnews.iol.ie/news/story.asp?j=139605852&p=y396x6558



Hatalmas a szemléletformáló játék sikere

Egy számítógépes játék, amely oktató jellegű, de mégis rendkívül népszerű; létezhet ilyen? Most már igen! És még csak nem is egy üzletorientált játékfejlesztő ötletéről van szó; a háttérben az ENSZ és a Világélelmezési Program áll!

A világon 850 millió és egymilliárd közé tehető az éhezők száma. Rajtuk próbál segíteni az egyik legjelentősebb élelmiszersegély-szervezet, az ENSZ Világélelmezési Programja (World Food Programme - WFP). Az 1963 óta működő program a világ több mint 80 országában közel 100 millió éhezőnek próbál segíteni a túlélésben. Most pedig arra az elhatározásra jutott, hogy a számítógépes és videojátékok népszerűségét kihasználva próbálja eljuttatni üzenetét a világ gazdagabb fele számára.

Az ötletgazdák nevelő célzatú, ám mégis lebilincselő játékprogramot hoztak létre az olasz Deepend számítógépes design stúdió és a Londonban működő Playerthree fejlesztőcég segítségével. Az elsődleges cél természetesen az, hogy a játék szembesítse az ifjabb korosztályt korunk egyik legkomolyabb problémájával, az éhezéssel, amely egymaga több áldozatot szed, mint az AIDS, a TBC és a malária együtt; és a célok közé tartozik az is, hogy bemutassák, hogyan működik a humanitárius szervezet.

A Food Force elnevezésű játékprogrammal elsősorban a 8-13 éves korosztályt kívánják megcélozni. A játékban hat pályát, azaz hat különböző küldetést kell teljesíteni - a gyerekeknek épp ugyanazokkal a veszélyekkel kell virtuálisan szembenézniük, mint amelyekkel a segélyszervezet tagjai nap mint nap meg kell, hogy küzdjenek: helikoptert vezetni egy bevetés során, ledobni a segélycsomagokat, tárgyalni az ellenséges haderővel, stb. A képzeletbeli szigeten farmot is létre kell hozni, ahol további élelmiszereket kell termelni.

Minden feladatot egy-egy WFP-aktivista ismertet; a sikeresen megoldott küldetéseket aztán pontokra lehet váltani, és az egyes missziók után a játékosok megnézhetik, hogy hogyan oldották volna meg a feladatot a valóságban a segélyszervezet munkatársai.

A játék PC-re és Macintoshra készült, és ami nagyon fontos: ingyenesen letölthető. Nem meglepő tehát, hogy a webhely iránti hihetetlen nagy érdeklődés miatt nem is bírták a szerverek a terhelést. Ám amilyen gyorsan szokott reagálni a vészhelyzetekre a Világélelmezési Program, olyan gyorsan kapcsolt a Yahoo, és felajánlotta a segítségét. A hosting terén nyújtott támogatás jól jött, hiszen a játékot egy időben négyezer gépről próbálták letölteni, ami túl soknak bizonyult; a portál játékoldalai (Yahoo! Games) számára, amelyeken egyszerre több millió látogató szokott böngészni, ez nem számít komoly terhelésnek, így most már az óriásportál is hozzájárult ahhoz, hogy a Food Force elérhető legyen.

A játék egyelőre angol nyelven létezik, de az ötletgazdák tervezik, hogy lefordíttatják más nyelvekre is.

A Food Force remek bizonyíték arra, hogy egy videojáték - az aggódó szülők körében elterjedt vélekedéssel ellentétben - nem csak akkor lehet népszerű, ha véres és erőszakos; továbbá az iránta megnyilvánuló rendkívüli érdeklődésből az is kiderül, hogy egy oktató-nevelő típusú játék is lehet sikeres a gyerekek körében.


Források:

http://www.chicagotribune.com/
http://www.noticias.info/

Kapcsolódó link:
Food Force : http://www.food-force.com/



Részletes információ, Infinit hírlevél megrendelése:

Ujinfinithirlevel mailing list:

Ujinfinithirlevel@mail.ittk.hu
http://mail.ittk.hu/cgi-bin/mailman/listinfo/ujinfinithirlevel

vissza


5.b.
MATISZ válogatás a KOINE Hírlevélből

Baden-Württemberg a nyílt forráskódú szoftverek klasztere

Infinit Intelligence

A német Baden-Württemberg tartomány számos kezdményezéssel igyekszik ösztönözni a nyílt forráskódú szoftverek helyi fejlesztőbázisainak megerősödését és a technológia elterjedését a helyi gazdasági, közigazgatási és tudományos intézményekben. A legutóbbi a sorban a március elején létrehozott Linux Solutions Group (LiSoG) platform, mely "ipar- és technológiaorientált Linux-termékek" fejlesztését és németországi népszeru^sítését tűzte ki célul. A konzorcium tagjai többek közt az IBM, a MySQL, a Novell, a RedHat, a Siemens Business Services és más információtechnológiai vállalatok, egyetemek, valamint München, Stuttgart, Nürnberg és Schwäbisch Hall városok önkormányzatai.

Az együttműködéshez társult a Hewlett-Packard és a Novell által az elmúlt évben indított, a német önkormányzatok piacát célzó Linux Kommunale programja is. A LiSoG hálózat az információ- és médiatechnológiák regionális fejlesztését célzó, stuttgarti központú MFG Média- és Információtechnikai Fejlesztési Hivatal non-profit szervezet irányítása alattt fog mu^ködni.

Szintén az MFG felelős tavaly óta a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztését és használatuk meghonosítását célzó bwcon:boss (Baden-Württemberg Open Source LayerS) platformért. A program feladata szabványok kidolgozása, egy szoftverinfrastruktúra kifejlesztése és kapcsolatok kiépítése a felhasználói csoportokkal, valamint a kutatói és a képzési bázisokkal. Az együttműködés részét képzi a régió információtechnológiai szereplőit - vállalatokat, kutatóintézeteket, finanszírozó szerveket és az önkormányzatot - öszekapcsoló bwcon (Baden-Württemberg: Connected) kiválósági hálózatnak. A hálózat célja egy "vállalati szoftver klaszter" létrehozása a regionális kormányzat koordinálása mellett. Az egyesült államokbeli Szilícium-völgy után - állítja az MFG - Baden-Württemberg a vállalati szoftverek második legnagyobb globális központja, 7 százalékos részesedéssel a teljes piacból.

Ugyancsak márciusban kapott sajtóvisszhangot az Európai Bizottság támogatásával - francia koordinálással - működő EDOS nemzetközi projekt elindulása, mely a nagyobb méretű, nyílt forráskódú szoftverrendszerek szerkezetének leegyszerűsítésére irányul. "A nyílt forráskódú szoftverek támogatásával a tagállamok és az Európai Bizottság igyekszik megakadályozni a szoftverfejlesztés harmadik országokba történő kihelyezését" - állapította meg a hír kapcsán a spanyolországi központú The Competiveness Institute klaszterfejlesztési szövetség.

A The Competitiveness Institute, az MFG, a LiSoG és a kompetenznetze.de nyomán


Kapcsolódó linkek:


Linux Solutions Group e.V. (LiSoG)
http://www.lisog.org

Baden-Württemberg: Europe's Leading Location for IT and Media
http://www.english.doit-online.de/cms/At+a+glance/Baden-Wuerttemberg

Baden-Württemberg: Connected
http://www.kompetenznetze.de/navi/en/Kompetenznetze/bwcon.html

EDOS
http://www.edos-project.org/



Nemzetközi elismerés egy finn tudományos park környezetvédelmi szolgáltatásának

Infinit Intelligence

A finn Lahti Tudományos és Üzleti Park a "legfőbb ösztönző" címet nyerte el a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségétől (IASP) a szervezet nemzetközi környezetvédelmi hálózatán belül. A Lahti-i park az általa fejlesztett és fenntartott Envimatch kis- és középvállalkozásokat célzó, online kapcsolatépítőszolgáltatásért részesült az elismerésben - adta hírül a Finn Tudományos Parkok Szövetsége.

Az ingyenesen igénybe vehető fórum partnerkeresést, piaci információkat és szakmai útmutatást nyújt a környezetvédelmi szektor vállalatai számára. Az adatbázisban jelenleg több mint 6000 - többek közt finn, svéd, olasz, kanadai, észt és ausztrál - cég szerepel, egyéni tanácsadóktól egészen multinacionális cégekig. A program célja az üzleti kapcsolatok, szakmai konzorciumok kialakulásának elősegítése, a helyi szereplők nemzetközi piacra jutásának támogatása, a környezetvédelmi kutatások kereskedelmi hasznosulásának előmozdítása, a vállalatok és régiók versenyképességének felmérése és szakértői bázis kialakítása a közbeszerzés és pályázatírás területein. Az Envimatch adatbázisa a szektornak az OECD és Eurostat által is használt klasszifikációs rendszerére épül.

A dél-finn Lahti régió tudományos parkja üzleti inkubációs, klaszterfejlesztési, laboratóriumi és egyéb infrastrukturális szolgáltatásokat nyújt, és főszerepet vállal a régió innovációs rendszerének kialakításában is. A környezetvédelmen kívül jelenleg a mechatronika, az infokommunikáció, a design és az életmóddal kapcsolatos szolgáltatások ágazatai vannak jelen nagy súllyal a nagyrészt önkormányzati tulajdonú parkban. Az 1984 óta működő spanyolországi, malagai székhelyű IASP február végén jelentette be, hogy civil szervezeti (NGO) státuszt kapott az Egyesült Nemzetek Szövetsége Gazdasági és Társadalmi Tanácsától.

A Finn Tudományos Parkok Szövetsége (TEKEL) közlése nyomán


Kapcsolódó linkek:


Lahti Tudományos és Üzleti Park
http://www.lahtisbp.fi

Envimatch
http://www.envimatch.com/

Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetsége
http://www.iasp.ws/



Európai kutatás-fejlesztési kiállítás Párizsban

Infinit Intelligence

2005. június 3. és 5. között Párizsban sor kerül az első Európai Kutatási és Innovációs Kiállításra kutatók, befektetési alapok, szakmai szervezetek, multinacionális cégek és kisvállalkozások részvételével. Az esemény célja az európai kutatás-fejlesztés kulcsszereplőinek összekötésén túl a legújabb kutatási eredmények és karrierlehetőségek bemutatása a nyilvánosságnak - ismertette Jean Audouze francia asztrofozikus, a konferencia elnöke március elején Brüsszelben.

Azt hangsúlyozva, hogy a fiatalok körében egyre ijesztőbb mértékben csökken a tudományos karrierek iránti érdeklo~dés, az Európai Bizottság, a francia szenátus és kutatási minisztérium és egy sor európai - köztük a magyar - kormány egyhangúlag állást foglaltak az ilyen típusú események haszna mellett. A sajtótájékoztatón Michel Claessens, a bizottság kutatási főigazgatóságának osztályvezetője rámutatott, hogy a legutóbbi felmérések szerint a tudományos karrier iránti közérdeklődés 1992 óta drasztikus csökkenést mutat a kontinensen. A vizsgált időszakban Franciaországban a visszaesés értéke nyolc, Olaszországban 22 százalék volt. Miközben az EU a kutatás-fejlesztési költségvetésének megduplázására készül, nem számol a tudomány iránti csökkenő érdeklődés és bizalom tendenciáival - jelentette ki a szakember. Ezért - tette hozzá - a költségvetés emelésével párhuzamosan a tudományos közösség tárdalmi párbeszédét is intenzívebbé kell tenni.

A minden fő kutatási területre kiterjedő kiállítási programot Audouze vezetésével egy 80 fős tudományos bizottság dolgozta ki. A hat tematikus kiállítási szekciót (kutatások az EU-ban, a kutatás fejlesztése, technopoliszok és kiválósági központok, egyetemek, kutatásfinanszírozás, alkalmazott kutatás, nemzetközi cégek és csúcstechnológiai kisvállalkozások) előadások, workshopok, kerekasztal-beszélgetések és az általános közönségnek szóló tudománynépszerűsítő mősorok fogják kísérni. Az előadások témái az EU elmúlt két évben született tudományos felfedezéseire és innovációira fognak fókuszálni, köztük az űrkutatásra, a föld mélyének feltárására, a földrengések és szökőárak kutatására, a nanotechnológiára, az orvostudományra, a tervezett nemzetközi fúziós reaktorra (ITER), a hidrogén- és energiacellákra, az ivóvíz jövőjére, a biodiverzitásra, a matematikai kutatásokra és a szabadalmakra.

A kerekasztal-beszélgetések a következő témákat ölelik fel: az EU kutatási programjai, a tudományos eredmények hasznosulása Európa-szerte, a civil és a katonai célú kutatások szembeállítása, a nemzetközi szellemi tulajdonjogok, a fenntartható fejlődés illetve az európai és nemzeti kutatási és innovációs politikák. Ezek mellett az Európai HÍrügynökség (ESA), az Európai Déli Obszervatórium (ESO), a Palais de la Découverte (Felfedezések palotája) és a La Recherce lap rendeznek tudományos programokat. A szervezők eddig 250 kiállítót regisztráltak és mintegy 25 000 látogatóra számítanak, köztük Janez Potocnik EU kutatási főbiztosra és Patrick Devedjian iparügyi miniszterre. A kiállítás elnöke, François-Denis Poitrinal vállalkozó, aki egymillió eurót fektetett az eseménybe, a Cordis News-nak adott nyilatkozata szerint azt reméli, hogy hosszabb távon a találkozó a davosi Világgazdasági Fórum tudományos megfelelőjévé válik, ahol csak egy 1000 fős elit fog találkozni stratégiai kérdések megvitatására.

A Cordis News nyomán


Kapcsolódó link:

Európai kutatás-fejlesztési kiállítás és konferencia. Párizs, Franciaország, 2005. június 3-5.
http://www.salon-de-la-recherche.com/index_en.php



További információ:


KOINE – Az InfoPark Rt. és az INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség innovációs hírlevele

A hírlevélre az alábbi címen lehet regisztrálni: www.infoparkrt.hu

vissza


7.a.
TMT
: A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás című folyóirat 2005/4. számának tartalmából

KÓRÓDY Judit:
Integrált könyvtári rendszeren alapuló információs szolgáltatások egy nagyvállalat tudásgazdálkodási rendszerében II.   

BÍRÓ Szabolcs:
Az e-könyvek titkai, avagy amit a LIT-ről tudni érdemes   

CZEGLÉDI László:
A könyvtári szolgáltatások újabb rétegei.
Az e-tananyagok könyvtári szolgáltatásának lehetőségei és problémái



Elérhetőség:
http://tmt.omikk.bme.hu

Előfizethető:
BME OMIKK értékesítési és marketing csoport

1011 Budapest I., Gyorskocsi u. 5-7.

Megjelenik: havonta
Előfizetési díj egy évre: 7200 Ft +áfa,
egy szám ára: 600 Ft + áfa


vissza


7.b.
Stephen Hawking: A világegyetem dióhéjban 
Az idő történetének rövid folytatása

Akkord Kiadó

Hawking műve az egekig emeli, és ugyanakkor a porig alázza a szellem teljesítmé-nyeit értékelni tudó olvasót. Hatalmas büszkeséggel tölt el fajunk képességei iránt, és ezzel az egekig emel látnunk, hogyan képesek a tudósok legjobbjai a világunk végső titkait átfogó elméleteket kidolgozni, hogyan küzdenek meg olyan kérdések megvála-szolásával, amelyek titkait egy egész Világegyetem, és évek milliárdjai rejtik előlünk. Gondoljunk bele: a tudásukon, a zsenialitásukon, valamint az egymás közötti eszme-cserékből és a tudományáguk szervezettségéből adódó támogatáson túl nekik sincs többük, mint bármelyikünknek, hogy megfejtsék a Világegyetemünk felépítésének, történetének és működésének a magyarázatát. A legmodernebb eszközeik összességé-vel is csupán kulcslyukon keresztül pásztázzák a Tér és az Idő csaknem - vagy talán egészen - végtelen mélységeit, ahol már a kérdések puszta felvázolása is messze meg-haladja a közönséges ember képzeletét, a lehetséges válaszoké pedig még sokkal in-kább. És porig aláz, hogy jóllehet Hawking minden zsenialitását és tudását latba veti, hogy mindenki számára érthető magyarázatokkal szolgáljon e kérdésekről, a tudo-mány mai állása szerinti válaszokról, és ami legalább ennyire tanulságos, magáról a kutatásról, mégis nemegyszer érezzük, hogy cserben hagy a felfogóképességünk, vagy éppen a képzelőerőnk. Nem is csoda: ők nem az általunk ismert világ elemeiből építik fel a Világegyetemre vonatkozó elméleteiket és konstrukcióikat, hanem nagyrészt a matematika végeláthatatlan teremtőerejét használva alkotnak meg olyan tükörképeket, amelyek kisebb-nagyobb részben magukban hordhatják a megfejtéseket. A Világ-egyetemünk kiismeréséért vívott gigászi küzdelem, és annak eddigi eredményei mel-lett erről is szól ez a gazdag képanyagában szép, gondolatvilágában káprázatos könyv.

Persze, hogy sokat nem értünk a mélyebb magyarázatokból - hiszen ehhez olyan elme kellene, mint Hawkingé, aki sokak szerint a legnagyobb élő asztrofizikus, talán Newton óta a legnagyobb tudósa ennek a szakterületnek, s a szakmai közvélemény szerint a tudományos teljesítménye Einsteinével ér fel. Gondoljunk bele: amint Hawking itt elmondja, a modern elméleti fizika egyik legnagyobbja, Einstein maga is megszenvedett a másik szellemi óriás, Heisenberg határozatlansági tételével, és innen származik a híres mondása is, hogy "Isten nem szerencsejátékos". Innen már csak né-hány - szellemóriások képességei szerinti - lépés egy olyan új világkép-konstrukció, amely számunkra túlmegy a legvadabb képzelet játékain is: a határozatlansági tétel érvényesülése nyomán be kell látnunk, hogy a Világegyetemünk története nem egyet-len idővonalból, hanem párhuzamos vonalak sokaságából áll - Hawking szavával, és az általa idézet Richard Feynman elmélete szerint, a Világegyetem összes lehetséges történetének egyidejűleg léteznie kell, amely történetek mindegyikének megvan a sa-ját valószínűsége.

Vannak olyan következtetések, magyarázatok is, amelyeket mi is teljesen át tudunk látni, ha már a zseni kialakította, és elébünk tárta őket. Hawking sok egyéb közt pl. felvázolja, hogyan lehet eljutni abból a teljesen hétköznapi tényből, hogy éjjel csilla-gokat látunk, addig a következtetésig, hogy a világegyetemünk eddigi léte szükség-képpen korlátozott időtartamú. Akárcsak másik, kiemelkedő világsikerű könyvével, Az idő rövid történetével (Akkord, 2004) csodálatos vele kalandozni ezeken a vidéke-ken.
 
Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

7.c.
Winston S. Churchill: Az angol ajkú népek története

Európa Könyvkiadó, 2004

Sokat mond a könyv címlapja: a legnagyobb betűkkel a szerző neve szerepel rajta. És joggal: bár tudjuk, hogy valóban igen tartalmas és korrekt mű - már amennyire történelemírás egyáltalán korrekt lehet! -, mégis elsősorban azért olvassuk el, hogy lássuk, hogyan mutatja meg Sir Winston Churchill, nemzete egyik legkiemelkedőbb fia és főként politikusa a népének, és általában az angol ajkú népeknek a történetét.

Churchillt a családi háttere két, egymástól igen különböző világhoz köti. Apai ágon egyenes leszármazottja a XIV. Lajos francia király ellen vívott háborúk brit hősének, Marlborough első hercegének. Apja, Lord Randolph Churchill kiemelkedő konzervatív politikus volt. Anyai nagyapja viszont new-yorki pénzember. Ő azt mondta magáról, hogy félig amerikai, de egészen brit. Tudjuk, hogy igen pragmatikusan gondolkodott. Tőle származtatják a híres kijelentéseket (ha nem is igaz, jól talál!), hogy "csak azoknak a statisztikáknak hiszek, amelyeket magam hamisítottam meg." és "vannak hazugságok, arcátlan hazugságok, és statisztikák". Erről a hatalmas művéről viszont az angol kiadás szerkesztője elmondja, hogy Churchill - aki akkor már a brit közélet egyik legnagyobb alakja volt - a kor legjobb történészei közül többet felkért, hogy legyenek a segítségére. Egész csapatot szervezett kiváló történészekből, hogy támogassák a munkájában. Ez az egyetemi tanárok legjelesebb gyülekezete volt, amely valaha is egy kéziraton dolgozott. Ezen felül egy szerkesztőbizottság-félét is alkalmazott, amely ellenőrizte, és újra ellenőrizte a tényeket és az elképzeléseit.

Churchill történetíróként is több nagyobb lélegzetű művet alkotott. A második világháború történetét és a hozzá vezető utat áttekintő hatalmas alkotásának tömörített változatát az Európa Könyvkiadó is közreadta 1999-ben. Irodalmi Nobel-díjjal is kitüntették, és a jelölőbizottság, valamint az Akadémia kiemelte rendkívüli írói erényeit. Ebben a művében, amint az első kiadás előszavában maga elmondta, kifejezetten arra törekedett, hogy a saját egyéni látásmódja szerint adjon áttekintést azokról a történelmi eseményekről, amelyek mentén kialakult az angol ajkú népek történelme. Tegyük hozzá: túl volt már a hatvanon, túl egy már addigra is hosszú és fordulatokban, sikerekben és bukásokban gazdag politikai pályafutáson, mire nekifogott e mű megírásának, mire pedig befejezte, már mögötte volt a második világháború és az abban játszott szerepe - hazáját a vereség pereméről a győzelemre vezette -, valamint a győzelem után villámcsapásszerűen bekövetkezett politikai bukása is. Így az "egyéni látásmódja" igen bőséges politikusi és államférfiúi tapasztalatokra támaszkodott, nem mellesleg egy olyan közegben, amelyben alapelv a haza érdekét a pártérdekek elé helyezni. Ezt a könyvet éppen ez teszi izgalmassá. Alkotó munkájának igényességét és alaposságát pedig jól jellemzi, hogy e mű nem kevesebb mint 12 átdolgozáson ment keresztül, mire Churchill megfelelőnek találta a kéziratot.

Művét az Oxfordi Egyetem akkori újkori történelem előadója az egyik legbölcsebb, legizgalmasabb műnek nevezte, amelyet valaha is írtak. A Londoni Egyetem akkori hadtörténet professzora pedig ekként írt róla: "Ez talán az egyetlen Anglia-történet, amellyel szerte a világon milliók ismerkednek majd meg. Ezért végtelenül fontos, hogy kiegyensúlyozott, pontos és megbízható." És valóban az! Íme csupán egy példa, ahogyan az európai történelem egyik legtitokzatosabb alakjáról, az angolok nagy ellenségéről, Szent Johannáról beszél: "Nem volt kétséges, hogy inkább Istent szolgálja, mint az egyházat, és inkább egész Franciaországot, mint az orleanista pártot. Sőt úgy rémlik, az egész Franciaország-eszme belőle sugárzott. A történelem megörökítette egy angol katona Johanna kivégzésekor tett megjegyzését: Végünk van. Egy szentet égettünk el. Mint bebizonyosodott, így is volt."

Olykor talán a szándékain túl is világosan - azaz leleplezően - beszél. Íme a 20. sz. hajnalának geopolitikai viszonyairól: A majdnem száz év béke és fejlődés jóvoltából Britannia a világ élére került. Többször síkraszállt a béke fenntartásáért, legalább is a maga számára..." (kiemelés tőlem. O.P.)

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza

7.d.
Bernard Brochand - Jacques Lendrevie: A reklám alapkönyve

KJK-KERSZÖV, 2004

"Társadalmunkban a híres ember olyan személy, aki arról ismert, hogy sokan ismerik" (Lee Iacocca)

Legtöbbünk nincs is tudatában, milyen félelmetesen hatékony eszköz a reklám, és mekkora szaktudás áll a reklámszakma mögött. Oly korban élünk, midőn a reklámok már nem is csak átszövik, hanem - igyekezetük szerint - jórészt maguk alá is gyűrik az életünket. Azt hinnénk, már immunisak vagyunk velük szemben, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy jelentős részük szemérmetlenül hazudik. Otthon a legújabb csodaszer sem tisztítja el magától a koszt, a plakáton mosolygó sonka zsíros mócsingnak bizonyul - sorolhatnánk. És mégis, a reklámok valóban képesek erőteljesen hatni ránk, méghozzá úgy, hogy gyakran nem is tudunk arról, hogy a döntéseinket a befolyásuk alatt hozzuk meg. Kimutatott tény például, hogy a vásárlási döntéseinknél rendszerint eleve a lehetőségeknek csupán egy részét vesszük figyelembe: él bennünk tudat alatt egy 'rövid lista', és eleve arról választunk. Legtöbbünk nincs tudatában e lista létének és formálódásának, ám tény, hogy ami nincs rajta azon, annak többnyire esélye sincs arra, hogy reá essék a választásunk. A reklám így sokszor nem azzal éri el a hatását, hogy rábír a reklámozott árucikk vagy márka kiválasztására, hanem azzal, hogy bevési azt e listánkra.

Sokan mondják, és nem csak pózolásként, hogy utálják a reklámokat. Ez teljesen hibás nézet: a bosszantó, a megtévesztő, vagy éppen visszataszító reklámért a reklámozót kell utálni. Ma a reklámok, a kereskedelmi PR akciók jelentős része jól láthatóan gátlástalanul átgázol jóízlésen, értékrenden, az európai kultúra egyik alappillérét jelentő önkontroll követelményein, hogy minél erőteljesebben elültesse a célközönségében az üzenetét. Jelentős részük - a maguk szempontjából kiváló stratégiai érzékkel - elsősorban a leginkább fogékony közönséget, az ifjúságot igyekszik megnyerni, ezért méginkább visszataszító, hogy ezt üres, primitív, a hagyományos értékeket romboló magatartás minták terjesztésével teszik. A reklám vétke? Nem, hanem a reklámozóké. A jó reklám ugyanakkor nélkülözhetetlen: segít tájékozódni az áruvilágban, a gazdasági életben. Információkat szállít az új, vagy megújult termékekről, szolgáltatókról és úgyszintén az azokat kínáló piaci szereplőkről, és ezzel valóban sokat segít abban, hogy a fogyasztók megtalálják a számukra legkedvezőbb beszerzési lehetőségeket - már ha kellő körültekintéssel értékelik a reklámüzenetek állításait és ígéreteit. A szellemes reklám emellett még igen kellemes intellektuális élmény is lehet.

Óh igen: egy cég számára a reklám kizárólag csak akkor hasznos, ha annak hatására több ember gyakrabban és többet vásárol a termékéből, vagyis a cég általa több pénzhez jut. Ez lehet az egyedüli indoka, hogy a reklámra pénzt költsünk. Ha a reklámtevékenységünk nem viszi a fogyasztókat tárcájukkal a kezükben a pénztárhoz azért, hogy a mi termékünket megvásárolják, akkor ne költsünk rá, mert nem érdemes. Piaci szereplőként a nagy kérdés persze az, mit tegyünk, hogy működőképesek legyenek a reklámjaink, és valóban a kívánt hatást hozzák nekünk. Erre csak akkor találhatjuk meg a választ, ha jól értjük a reklám működési módját. Nélkülözhetetlen ez a tudás ahhoz is, ha a termékeink reklámozását erre szakosodott szolgáltatóra bízzuk - másként nem tudjuk követni, még kevésbé értékelni, tényleg azt kapjuk-e a pénzünkért, amire szükségünk van. Akár készítjük, akár másokkal készíttetjük a reklámjainkat, nagyon is fontos ismernünk ennek a technológiáit is, és szintúgy érdemes igen jól tájékozottnak lennünk a reklám-iparágban. Ebben a könyvben rengeteg ismeretet találunk mindehhez.

A kitűnő hazai marketing szakember, Totth Gedeon, e könyv alkotószerkesztője a reklám szakkönyvének és egyben tankönyvének mondja e művet. Neki nyugodtan hihetünk, másrészt pedig, ha tanulmányozni kezdjük a könyvet, hamar meg is bizonyosodunk arról, hogy nagyon sok és jól rendszerezett ismerettel, elvi és üzleti megfontolással, gyakorlati megoldással, szakmai áttekintéssel szolgál a reklámozásról és az azt szolgáló kommunikációról, tehát mindkét vonatkozásban feltétlenül kiérdemli az elismerést. Olyan fontos részterületekig is elmegy, mint pl. a kommunikációs folyamat modellje, a kommunikáció költségvetése, a hatékonyság mérése, a reklámkészítés módszerei, ügynökség-hirdető kapcsolatok. Így maradéktalanul igaznak találjuk Dr. Takács Ildikónak, a Reklám Világszövetség alelnökének az értékelését is: "Ez a mű az őt megillető szinten és összefogottsággal kezeli a reklámszakmát, amelynek kiváló szakkönyveként mindenkinek hasznos forrása lesz. Bárcsak minél több ilyen szakkiadványunk lenne."

Dr. Osman Péter ismertetése

vissza


7.e.
Már több mint 200 szakkönyv kapható a Mercator Stúdiónál

Megjelent a kiadó kétszázadik kötete. A magyar könyvpiacon szinte egyedülálló vállalkozás az informatikai szakkönyvek kiadásával foglalkozik.

A PDF formátumú könyvek (jelenleg ilyenek a Mercator Stúdió könyvei is) az ingyenes Acrobat Reader, e-Book Reader, Adobe Reader segítségével olvashatók. Akinek nincs ilyen programja, az letöltheti többek közt a www.adobe.com webhelyről is. Az ilyen típusú könyvek igen előnyös tulajdonsága, hogy a képernyőn megjeleníthető a tartalomjegyzék, amelynek + ikonjaival jelölt csomópontjaiban alfejezeteket tartalmazó ágakat nyithatunk ki. A tartalomjegyzék bejegyzései ugyanakkor ugróhivatkozásként szolgálnak. Ha egy fejezetre akarunk lépni, akkor elegendő a bal oldali ablakrészben megjelenített könyvjelző-lista megfelelő részére kattintani. Sőt az ilyen könyvek teljes szövegében kereshetünk. Az angol nyelvű szövegeket a programmal felolvastathatjuk is (a funkciót még nem valósították meg a magyar nyelvhez).

A Stúdió könyveinek tördelésénél egyhasábos, álló B5-ös oldalbeállítást alkalmaz, hogy a képernyőn jól olvasható legyen, illetve a felhasználók a könyv témáját adó alkalmazás (például szövegszerkesztő) mellett megjelentetett ablakban a munka súgójaként felhasználhassák. Ehhez beállítható olyan ablak- és betűméret, amelyben az egyetlen hasáb jól áttekinthető.

Az összes olvasóprogram magától értetődően biztosítja a tartalmak szükséges méretű nagyítását, könyvjelzők alkalmazását, különféle lapozó és kereső szolgáltatásokat.

A kiadó kínálatában szerepelnek az Adobe, Autodesk, Corel, Microsoft, Sun cégek szoftvereivel foglalkozó kötetek, de hardverrel, valamint az ECDL képzéssel kapcsolatos kiadványok is megtalálhatók.

Egyedülálló például 8 Adobe Illustrator, 9 Photoshop, 24 AutoCAD LT, 32 AutoCAD, 94 Microsoft (Office és különböző operációs rendszerekről szóló) kötete, köztük a teljes ECDL sorozat az Office 2000, XP, 2003, valamint Windows 2000 és XP operációs rendszerek figyelembevételével (összesen 19 kötet). Eddig 17 kötetet jelentettek meg, amelyek a Microsoft Office Rendszer 2003-as változatának programjaival foglalkoznak.

A kötetek közt ugyanúgy megtaláljuk a programokat részletesen bemutató felhasználói kézikönyveket, mint a programok elsajátítását, oktatását és tanulását segítő kiadványokat is.
 

A Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadóról

A Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó, mint szentendrei székhelyű családi kisvállalkozás 2000 óta ad ki elektronikus könyveket. A kiadó jelmondata „Többet, Gyorsabban, Kevesebbért!”. Ennek megfelelően a papíros kiadású – hagyományos – könyvek árának töredékéért árusítja szakkönyveit. Az e-bookok számos más előnnyel is rendelkeznek, melyekkel kapcsolatban bővebb információkat a www.akonyv.hu cím alatt, több oldalon (a kezdőlap „Többet, Gyorsabban, Kevesebbért” hivatkozásaival, vagy a megfelelő menüpontokból, illetve „Az e-könyvekről” menüpontból érhetnek el).

A kiadó kezdetben a www.mekka.hu webhelyen keresztül értékesítette kiadványait, majd az itteni értékesítés megszűnését követően, 2004 óta azonban üzemelteti saját webhelyét is. Kínálatában olyan szakkönyv-ritkaságokat is megtalálnak, amelyeknek papíros megfelelői egyáltalán nincsenek. Jelenleg a webhelyen keresztül megrendelt könyveket CD adathordozón, postai utánvéttel szállítják.

 
További információ:
Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó – Dr. Pétery Kristóf stúdióvezető
Tel: (30)305-9489
E-mail: peteryk@axelero.hu
Honlap: http://www.akonyv.hu

vissza


8.a.
INFOmarket-INFOtrend - 4. Információtehnológiai és telekommunikációs vásár


Új megoldás az INFOmarket-INFOtrend


A 4. Információtechnológiai és telekommunikációs vásár idén megújult formában a Budapesti Nemzetközi Vásárral egy időben kerül megrendezésre 2005. szeptember 17. és 25. között. Tavaly a BNV - a kilenc nap alatt - több mint 120 ezres közönséget vonzott a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontba. Az érdeklődők tizenhárom százaléka érkezett kifejezetten az INFOmarket-re. Idén várhatóan még többen látogatnak ki.



Megújult tartalom

A kiállítás három témára épül: a KLASSZIKUS a hagyományos kiállítást, a BUSINESStrend az üzleti találkozókat, a GAME a játék szekciót foglalja magában. Az új koncepciót a Hungexpo Rt. piackutatások, felmérések illetve szakmai partnerekkel folytatott konzultációk alapján dolgozta ki. Ezáltal a szektor összes szereplője megtalálhatja a cégre szabott bemutatkozási, üzletkötési, valamint a hatékony kommunikációs lehetőséget. Újdonságként a szervezők szponzorációs részvételi lehetőséget is kínálnak.


KLASSZIKUS-szekció

Itt megvalósulhat a "virtuális világ - valóságos vásár" koncepció. A kiállításon az otthoni felhasználók megismerhetik a szoftvereket, hardvertermékeket, perifériákat, a multimédia és a mobilkommunikáció újdonságait.


BUSINESStrend-szekció

A vevőtalálkozók helyszíne, ahol cégprezentációkon bemutatják az informatikai és telekommunikációs termékeket, ICT újdonságokat, megoldásokat és szolgáltatásokat. A meghívott üzletemberek, partnerek e mellett részesei lehetnek szórakoztató programoknak, a párhuzamosan zajló BNV kísérőeseményeinek is.


GAME-szekció

Nagy érdeklődés mellett zajlottak a tavalyi INFOmarket-en az internetes bajnokságok is. A játékosok értékes nyereményekért küzdhettek meg. Várhatóan idén még több játék közül válogathatnak. Jelenleg szervezés alatt állnak a legnépszerűbb elektronikus játékok közül helyi hálózati és konzolos bajnokságok.


Újdonság a Mod-Tech Hall

A 4. Magyar Tuning és Modding Kiállítás és Verseny először kerül megrendezésre az INFOmarket-INFOtrend-en. A computer designerek paradicsoma egyedi építésű számítógépekkel várja majd a nagyközönséget.


Jelentkezés

További információ, valamint a letölthető jelentkezési ív megtalálható a www.infomarket.hu honlapon.

vissza


8.b.
6. eLearning Konferencia

2005. június 9-én és 10-én kerül sor a hatodik eLearning Fórum rendezvényre Csizmár Gábor foglakoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint Dr. Magyar Bálint oktatási miniszter védnökségével.

A konferencia a korábbiaktól eltérően immár kétnaposra bővült, ám annak programbizottsága az előzőhöz viszonyítva csak kismértékben változott: Alföldi István, Horváth Adám, Hutter Ottó, Kaszai Pál, Könczöl Tamás, Köpeczi-Bócz Tamás, Kujbus Gábor, Magyar Gábor, Mlinarics József, Szilágyi Antal, Szűcs András, Tóth Péter, Váradi Antal, Zárda Sarolta.

Program

A konferencia aktuális programját a http://elearning.itc.hu/elearning/hu/rendezvenyek/forum6/?lang=hu webcímen tekinthetik meg.

A programmal kapcsolatos további információ: Hutter Ottó, MTA SZTAKI (telefon: 279-6191, e-mail: hutter@sztaki.hu)

vissza


8.c.
DAT

DAT 2005 Konferencia
TARTALOMALKOTÓK LEGJOBB MEGOLDÁSAI - BEST PRACTICE 

A Magyar Tartalomipari Szövetség XV. konferenciája

Magyarország tudományos, kulturális és gazdasági eredményeinek minőségi, multikulturális megjelenítése a digitális térben az elkövetkező időszak elsőrendű feladata.

A nemzetközi és a hazai tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a tartalomipar és a tartalomalkotás fejlesztése nélkülözhetetlen Magyarország sikeres nemzetközi szerepléséhez, az Európai Unióban való létezéséhez.

Aktuális kérdés a kreatív alkotók "intézményes" bevonása a fenti cél megvalósításában, a képzés, a pályáztatás - díjazás (eFestival - Best Practice of Hungarian Digital Content), az érdekeltség (a felhasználás alapján kezelt szerzői díj - Digital Rights Management - DRM) megteremtésével.

A fenti célok megvalósításához a hazai tartalomipar fejlesztését támogató jogi, közgazdasági környezet kialakítása, a tartalomipari infrastruktúra (hardver, szoftver, telekommunikáció, képzés stb.) fejlesztése nélkülözhetetlen.

A versenyképes magyar tudásalapú gazdaság fejlődését erősítő tartalomipari lehetőségek feltárása, a gazdaságot erősítő alkalmazások terjesztése csak a legjobb megoldások bemutatásával (Best Practice) valósítható meg.

A Magyar Tartalomipari Szövetség - MATISZ - és társszervezetei által közösen szervezett XV. DAT konferencia két napja alatt 9 szekcióban, 50 hazai és külföldi előadó beszél a digitális tartalmak világáról és reméljük, hogy ezáltal is hozzájárulhatunk a szakma sikeres fejlődéséhez.

A Konferencia előzetes programtervezetét az alábbi linken keresztül érheti el.

vissza


8.d.
eMatch partnerkereső rendezvény Norvégiában


2005. május 12-13-én a PATENT projektünk részt vesz az eMatch Bergen Event (http://www.ematch.no/en_default.asp) innováció támogató és partnerkereső rendezvényen, mely a Nordic Media Festival részeként kerül megrendezésre.

A rendezvényen az Európai Unió 6. K+F Keretprogramjában hamarosan megjelenő IST 5. felhívás pályázatai iránt érdeklődő cégek vesznek részt, keresnek partnereket innovatív projekt ötleteikhez.

Várjuk mindazok jelentkezését, akik szeretnék, ha cégük a MATISZ képviselné, vagy részt kívánnak venni a rendezvényen. A partnerkereső cégeknek át tudjuk nyújtani a magyar vállalatok prezentációit, akik pedig konkrét projekt ötlethez keresnek partnereket az eMatch honlapon részletezhetik elképzeléseiket (publikusan és zártkörűen). A nyilvános partnerkeresések megtekinthetők a rendezvény honlapján.

Rövid összefoglaló a rendezvény programjából:
A részletes program elérhető a http://www.ematch.no/en_program.asp címen.

A  6. K+F Keretprogramjában IST 5. felhívás stratégiai célkitűzései felől bővebb információ található a http://www.eu-ist.hu/6kp/strategiai_celok/ weboldalon.

Bővebb információ: 213-5089 Horváth Noémi

vissza

Összeállította: Boldogh Anikó  - MATISZ
2005. május 2.
U.i.: Ha a továbbiakban nem tart igényt hírlevelünkre, lemondási szándékát ezen az e-mail címen: info@matisz.hu jelezheti.