Szabálytalanságokat tárt fel és 250 ezer euró visszafizetését indítványozta az OLAF a fideszes pártirodává alakult fehérgyarmati oktatási központ ügyében.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város főterén uniós pénzből felújított épületről pár napja elsőként a Népszava adott hírt. Az egyszintes ingatlant uniós pénzből korszerűsítették 2012-ben az ukrán és román határhoz közeli településen, egy olyan pályázat keretében, amelyben a helyi Szivárvány Közalapítvány látogatóközpont és tanösvény kialakítását vállalta. A majdnem 160 millió forintos projekt a „Hidro-Forest: ECO-Na-Túr-Fehérgyarmat kistérségek természeti értékeinek bemutatása és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra létrehozása" címet viselete.

Az eredetileg gyerekek oktatását vállaló új épületbe azonban nemrég a helyi Fidesz-iroda költözött. Az összefonódást sejteti, hogy a Szivárvány Közalapítvány kuratóriumának egyik tagja Tilkiné Tarpai Anikó, a térség fideszes országgyűlési képviselőjének Tilki Attilának felesége is. (Tilki korábbi cikkünk megjelenés óta a választáson újrázott, győzelmét a Célpont című műsor riportja szerint nagyban segíthették a magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárok ezrei. (A szerk).

Az OLAF-nak feltett kérdéseinkre Sandra Juncu sajtószóvivő válaszolt, azt hangsúlyozva, hogy a fehérgyarmati projektben felmerülő szabálytalanságok vizsgálatát 2014-ben lezárták, s a pénzügyi javaslatukat tartalmazó zárójelentést eljuttatták az Európai Bizottság Regionális Fejlesztési Főigazgatóságának. Az OLAF a fehérgyarmati látogatóközpont felújítása kapcsán projekt- és közbeszerzési szabálytalanságokat állapított meg, és 250 000 euró, vagyis több mint 77 millió forint visszafizettetését javasolta - írta. Ez a teljes bekerülési költség fele. Hozzátette: tekintettel az ilyen ügyekkel kapcsolatos vizsgálati titoktartásra, az OLAF nem tehet ennél bővebb nyilatkozatot.

A Fidesz ott folytatta a munkát a Nemzetbiztonsági Bizottságban, ahol áprilisban abbahagyta. Magyarán: a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse a testületet munkáját, ennek szellemében a grémium fideszes tagjai szerdán sem engedtek napirendre venni az érdemi kérdéseket – kommentálta a testület szerdai ülését Molnár Zsolt.

A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista tagja (az előző ciklusban elnöke) kifogásolta, hogy aktuális nemzetbiztonsági kockázatot sejtető ügyekben sem tehették fel kérdéseiket a szolgálatok képviselőnek. "Nyilvánvaló, a kormánypárt célja, hogy ne derüljön ki az igazság, és csak az általa fontosnak vélt ügyekről lehessen beszélni", magyarázta Molnár. Ezért a szocialista politikus, miután minden érdemi napirendet leszavazott a kormánypárt, ott is hagyta a bizottság ülését.

A bizottsági ülés meghívója szerint a testület aktuális nemzetbiztonsági ügyekkel kezdte volna munkáját, majd meghallgatták volna az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet beszámolóját. Végül csak az utolsó napirendi pontot, a belügyminiszter által benyújtott, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alóli mentesítés iránti kérelmeket tárgyalták meg.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos elnöke az ülés után azt mondta: korábban abban maradtak, az ősszel hallgatják meg a szolgálatok beszámolóit. Emellett Halász János (Fidesz) alelnökkel abban is megállapodtak, hogy a napirendekről előre egyeztetnek. A bizottságnak azonban közbeszerzés alóli mentesítés iránti kérelmet kellett tárgyalnia, ezért gondolta Mirkóczki, hogy egyúttal a szolgálatok beszámolóit is meghallgatják.

Halász viszont úgy vélte, semmi nem indokolta napirendre venni a szolgálatok beszámolóit. Szél Bernadett, LMP-s tag szerint a Fidesz-KDNP meghekkelte az ülést, emiatt az ellenzéki párt társelnöke levélben fordul közvetlenül az Alkotmányvédelmi Hivatalhoz, hátha ők közvetlenül válaszolnak a kérdéseire. Az ellenzéki politikus arra kíváncsi, hogy a szolgálatok mit tudnak arról, hogy a Black Cube nevű izraeli ex-kémekből álló cég magyar civil szervezetek és állampolgárok ellen dolgozott a választási kampány során.

A Jászai Mari térre kerülhet Nagy Imre mártír miniszterelnöknek a Vértanúk terén álló szobra, jelentette be Wachsler Tamás. A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója szerint új helyén az alkotóval folytatott egyeztetés és a szükséges engedélyek beszerzése után állíthatják fel a mártír-miniszterelnök szobrát.

A vértanúk tere, ahol most Nagy Imre szobra áll, várhatóan 2019 végére újul meg, és gyalogosoké lesz. Wachsler álláspontja szerint - az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében - a Vértanúk tere rehabilitációja során "a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani". Ennek megfelelően az 1936-ben felavatott és 1945 szeptemberéig a téren álló Nemzeti vértanúk emlékművét korabeli fényképek, dokumentumok alapján tervezik rekonstruálni.

Emlékeztetőül: Szakály Sándor történész korábban arról beszélt, érdemes elgondolkodni azon, hogy az 1919-es „vörösterror” áldozatainak emlékműve váltsa fel Nagy Imre szobrát. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatóját azt követően kereste meg a Népszava, hogy az Országgyűlés Hivatala lapunk kérdésére közölte: a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság (KNEB) előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhelynek számító Vértanúk tere átépítéséhez. Szakály Sándor tagja a bizottságnak. A szobor "helyben tartásáért" a DK indított akciót, petícióját eddig közel 40 ezren írták alá, azt követelve, a magyarok szabadságakaratára emlékeztető szobrot ne vigyék sehova.