Újabb részletek derültek ki Simonka György, fideszes országgyűlési képviselő cégét is érintő büntetőeljárásról. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ugyanis Bod Tamás, az Együtt Békés megyei képviselőjelöltjének – egy Simonkával jelenleg is folyó büntetőperében kezdeményezett bizonyítási indítványára – tájékoztatást küldött a Gyulai Járásbíróság. E szerint az egész ügy évekkel ezelőtt kezdődött, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megvizsgálta T. Sz. résztulajdonában álló Paprikakert TÉSZ Kft., valamint a Simonka György tulajdonában is lévő Magyar Termés TÉSZ Kft. gazdálkodását.

Az ellenőrök mindkét cég esetében visszaéléseket találtak, méghozzá a vállalatok által igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban. A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Irodája feljelentést is tett az ügyben, majd az adóhatóság Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el 2014. július 14-én üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt. Az ügy a Központi Nyomozó Főügyészségnél kötött ki, amely jelenleg T. Sz. és társai ellen nyomoz különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.

A KNYF tájékoztatása szerint Simonka György esetében azt vizsgálják, hogy a politikusnak – aki Magyar Termés TÉSZ Kft. egyik tulajdonosa – milyen szerepe volt a céggel kapcsolatos jogügyletekben. A politikust eddig nem hallgatták ki gyanúsítottként, erre egyébként nem is lenne lehetőség, hiszen országgyűlési képviselőként védi a mentelmi joga. Simonka egyébként az áprilisi választáson is indul Békés megye 4-es körzetében.

Polt Péter legfőbb ügyész tavaly nyári tájékoztatása szerint a jelenleg már felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft. 973 millió forintos kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének. A költségvetési pénzek kapcsán tévedésbe ejtés, illetve valótlan tartalmú nyilatkozatok miatt folyik a nyomozás, tizennégy személyt gyanúsítottként hallgattak ki és két személyt előzetes letartóztatásba helyeztek – írta akkor a legfőbb ügyész, aki egyben azt is megjegyezte, hogy az okozott kárt nem térítették meg.

A büntetőeljárás során gyanúsítottként hallgatták ki például Kékessy Györgyöt, a Magyar Termés TÉSZ Kft. akkori ügyvezetőjét. Esetében megalapozott a gyanú üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének elkövetésére. A nyomozás jelenleg is folyamatban van, így a gyanúsítottak és a terhükre rótt cselekmények köre még bővülhet – közölte a KNYF.

A fideszes politikussal kapcsolatos ügyre úgy derült fény, hogy Bod Tamás feljelentést tett Simonka ellen tiltott fedezetelvonás miatt. Az Együtt Békés megye 4-es körzetének jelöltje szerint ugyanis Simonka György azért adta el újkígyósi házát egyik rokonának, mert a Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolás alá került, ráadásul jelentős tartozást is felhalmozott. Ha viszont nincs a tulajdonában ingatlan, nem lehet behajtani a kintlevőségeket sem – állította még 2016-ban Bod Tamás.

A feljelentést akkor elutasította az ügyészség, az indoklásból viszont kiderült, hogy ezt azért tette, mert már folyamatban van egy vizsgálat „szoros tárgyi és személyi összefüggés folytán” Simonka György érintettségével. Ennél többet azonban eddig nem lehetett tudni. A Bod Tamás által tett állításokat végül csatolták a már meglévő nyomozáshoz, és más feljelentésekkel együtt vizsgálják a megállapításait.

Bod Tamás azért kaphatott most bővebb felvilágosítást az ügyben, mert Simonka György feljelentést tett ellene rágalmazás miatt, az erről szóló pert pedig tartalmilag befolyásolhatja, hogy pontosan miért is vizsgálódnak Simonkával kapcsolatban. – Ebben a rágalmazási perben rosszul áll a kormánypárti politikus, korábban ugyanis orvosi igazolással maradt távol, ám abban az időpontban jól dokumentálhatóan vállalt egyéb megjelenéseket is – állította Bod Tamás. A politikus szerint ráadásul tavaly Simonka azt kezdeményezte a bíróságnál, hogy ne ellene folyjon a per, hanem inkább minden olyan médium ellen, amelyik beszámolt erről. Ezért olyan indítvánnyal élt, hogy a Gyulai Járásbíróság jelölje ki az összes, területileg illetékes rendőrkapitányságot a nyomozás lefolytatására, majd ezek után ezt kapcsolják hozzá a már folyó rágalmazási ügyhöz. Ezt a bíróság elutasította – mondta Bod Tamás.

Eltávolítaná posztjáról a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elnökét a Fővárosi Törvényszék (FT) nemrég - egy év határozott időre - megbízott elnöke. Információnk szerint Polgárné Vida Judit, FT-elnök ezt a napokban személyesen is közölte Kádárné Báló Ágnes, PKKB-elnökkel. Úgy tudjuk, Polgárné azzal "fenyegette" a PKKB-elnököt, hogy elvonja elnöki hatáskörét, vagy kirendeli más bíróságra, ha nem mond le a posztról. Az FT-elnök Polgárnét, mint ismert, májusban bízta meg Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy évre az elnöki feladatokkal, miután a posztra kiírt mindkét pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Mind az első, mind a második pályázaton egyetlen pályázó indult: az lejáró mandátumú FT-elnök, Fazekas Sándor, aki amúgy az FT összbírói értekezletén mindkétszer 75 százalék fölötti támogatást kapott. A másodszor is eredménytelennek nyilvánított pályázat után az OBH-elnök élhetett törvény adta lehetőségével, hogy határozott időre megbízzon valakit az elnöki jogkörökkel. Itt jött képbe Polgárné Vida Judit. Handó Tündének épp ezt a gyakorlatát kritizálták leginkább: többször előfordul, hogy - az Országos Bírói Tanács (OBT) szerint is - indokolatlanul eredménytelennek nyilvánított vezetői pályázatokat, majd határozott időre hozzá közelálló bírót bízott meg az adott tisztséggel, akit az újra kiírt pályázaton - ahol a megbízott vezető sokszor egyedül indult - véglegesített. Polgárné OBH-elnök biztosként dolgozott Handó mellett, mielőtt az megbízta őt az FT elnökségével. Megbízatása felzúdulást keltett, hiszen Polgárné plagizálás miatt 2013-ban lemondásra kényszerült épp az FT általános elnökhelyettesi tisztségéről. A HVG írta meg, hogy a bíróság házi lapjában, a Kisbíróban Paulo Coelho és mások szövegeit közölte saját neve alatt, ezután mondott le önként. Mivel Polgárné egyértelműen lekötelezett Handónak, forrásunk szerint az OBH-elnök áll Báló Ágnes elmozdításának kísérlete mögött. A PKKB elnökét még Fazekas Sándor nevezte ki hatéves határozott időtartamra 2016. júliusától 2022 júniusáig, ezért is lehet most útban. Ám Kádárné hivatalosan aligha váltható le posztjáról, s hacsak önszántából le nem mond, még négy évig elnök marad. Felmentése, fegyelmivel való eltávolítása hosszas folyamat lenne: a bonyolult alkalmatlansági procedúrát, vagy a fegyelmit a kétszintű szolgálati bíróságon aligha vállalja Polgárné, aki jelenleg Kádárné kinevezési jogkörének gyakorlója. A PKKB ugyanis a Fővárosi Törvényszék szervezeti egysége, az ország legnagyobb helyi bírósága, s egyben "az egyik legjelentősebb méretű kerületi bíróság Európában, ahol közel 220 bíró dolgozik”, Egy másik forrásunk szerint személyes ellentétek állnak az ügy mögött; az FT-elnöke régi ellenségén áll bosszút. Ez ellen szól azonban, hogy a törvényszéki és kerületi bírósági elnök korábban együtt dolgozott az óbudai bíróságon, s első forrásunk szerint viszonyuk nem ellenséges. Olyannyira nem, hogy a plágium-ügy idején Kádárné, igaz nem nyilvánosan, kiállt a mai FT-elnök mellett. Az elmúlt időszakban épp az ehhez hasonló ügyek, és a kormánynak a bíróságok munkájába beavatkozó vonatkozó (alap)törvénymódosításai miatt több, az FT-n és a PKKB-n dolgozó bíró kérte Áder Jánostól bírói szolgálati viszonyának megszüntetését. Úgy tudjuk, a közelmúltban az FT két büntető szakos bírója, Hajba Krisztina és Keviczki István kérte felmentését a köztársasági elnöktől.   

Az LMP-ből távozó Szél Bernadett és a párt frakciójából szintén kilépő Szabó Szabolcs Hadházy Ákos korrupcióellenes mozgalmához csatlakozik a jövőben – tudta meg több forrásból is a Népszava. Hadházy Ákos jelenleg országos aláírás-gyűjtési akciót indított azért, hogy a magyar kormány is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez (amit a Fidesz a kezdetektől elutasít). Egy forrásunk szerint „Szél Berndaett és Szabó Szabolcs a jövőben együtt szeretne politizálni”, de ennek pontos szervezeti keretei még nem világosak. Szél azt mondta lapunk megkeresésére, egyelőre sem a kilépéséről, sem további terveiről nem szeretne nyilatkozni. Az LMP-ben egyébként többen azt mondják: „utólag látszik, hogy Detti (vagyis Szél Bernadett – a szerk.) már tudatosan készül rá, hogy újra Ákossal politizáljon együtt, amit természetesen lehet csinálni, csak akkor nem kellett volna az elmúlt hónapokban folyamatosan belső feszültséget gerjeszteni”. Szél Bernadett-tel szemben fegyelmi eljárást indított a párt etikai bizottsága, amiért tárgyalt a többi ellenzéki párttal lehetséges választási együttműködésről és három évre minden párttisztségtől eltiltották, majd a határozatot rögtön fel is függesztették. Sallai Róbert Benedek korábbi LMP-s képviselő nemrég ismét feljelentette Szél Bernadettet az etikai bizottságnál, de ennek nyomán végül nem indult eljárás. Hadházy Ákos június végén lépett ki az LMP-ből. Mint akkor írtuk, döntését részben azzal indokolta, hogy az LMP jelenlegi politikája komolytalanná teszi azt a személyes harcot, amit korábban a korrupció ellen folytatott – de az is szempont volt, hogy a párt etikai bizottsága két évnél hosszabb időre eltiltotta volna Hadházyt az LMP-n belüli tisztségvállalástól, sőt, felmerült, kizárásának gondolata is. Hétfőn kora este még tart egy frakcióülést az LMP, amelyen Szél Bernadett és Szabó Szabolcs is jelen lesz, ezen Keresztes László Lóránt pártelnök mandátumuk visszaadására fogja felkérni a távozókat, de ők információink szerint független képviselőként folytatják tovább „a politizálást az LMP eredeti elvei mentén”.