Bágyogszovát
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Bágyogszovát | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Horváth László[1] | ||
| Irányítószám | 9145 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1293 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 53,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bágyogszovát
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 34′ 58″, k. h. 17° 21′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 58″, k. h. 17° 21′ 60″ | |||
Bágyogszovát
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
| |||
| Bágyogszovát weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bágyogszovát témájú médiaállományokat. | |||
Bágyogszovát község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]
A település a Rábaközben, Csornától délkeleti irányban, tőle 11 km-re található.
A község Bágyog és Rábaszovát egyesüléséből keletkezett. A bágyogi rész egyutcás település, a szováti rész összetett település, a templom körül ún. orsós jellegű kiszélesedéssel.
Vasúti megállója (a Győr–Sopron-vasútvonalon) a településtől elég távol: Rábaszováttól mintegy 5,5, Bágyogtól 4 km-re található.
Története[forrásszöveg szerkesztése]
„A bágyogszovátiak, ha községük történetét kutatják a múltban, két – önálló – települést kell vallatóra fogni. Mindkettő Árpád-kori település”
„Szovát neve kétségkívül ószláv maradvány; annyit jelent, mint Szent, Szentély.” Elképzelhető, hogy az Árpád-korban a környék egyetlen temploma állt itt, mert akkor a templom olyan nagy és ritka dolog volt, hogy helységeket neveztek el róla. „Egyes források szerint Bágyog neve is szláv eredetű: Bog (Isten-uk, Istenes).” Más megközelítés szerint „Bágyog neve a bádog főnévből keletkezett személynévi áttétellel.”
„Oklevél először 1224-ben említette Szovátot Terra Zoac néven.” Szovát ebben az időben királyi várföld volt, de II. Endre király visszavette és a győri püspöknek ajándékozta.
Bágyog községgel 1351-ben találkozhatunk először: egy oklevél Baguk néven említi. Ezen oklevél alapján a községet a Kanizsayak kapták meg Nagy Lajos királytól. 1454-ben a Kanizsayak zálogba adták a falut, Szovát birtoklásáért pedig per keletkezett 1478-ban, amelynek eredményeként a falut a püspöknek ítélték.
A török idők nem múltak el nyomtalanul a két település felett. A XVI. század folyamán a török többször is feldúlta, kirabolta a Rábaközt. Ebben az időben mindkét község a keszői várhoz tartozott – amely a győri püspökség Rába-átkelőhelyét védte –, oda vitte hadiadóját.
Bágyog 1649 körül a török pusztítás következtében kisebbre sorvadt, mint azelőtt volt, Szovát pedig 1680-ban teljesen elpusztult, és 1693-ig szünetelt.
A török harcok elmúltával Kolonits Lipót győri püspök a területre új lakókat telepített. A telepítések vezetője Foki János volt (ma egy „domb” őrzi emlékét). Szovát lakossága tehát nem azonos az őslakókkal. A mai település sem a régi helyén áll. A régi Szovát a mai falutól délre, Rábapordány irányában terült el. Temetője az úgynevezett Kisgyöpön volt, a pordányi út helyén, nem pedig a mai helyén (az Árpád utca – Fő utca találkozásánál).
A települések történetében az 1710-es év ismét pusztulást hozott, mégpedig a pestisjárvány miatt. Pár hónap leforgása alatt Bágyog 200 lakójából 60 a járvány áldozata lett.
A háborúk, járványok elmúlásával a község a csendes fejlődés, gyarapodás időszakába lépett. A két falu szerződéses viszonyban volt földesurával, a győri püspökkel – bár az többször urbáriumot próbált kényszeríteni a falvakra –, ez a viszony fennmaradt. A földesúrnak saját kezelésű majorsága a községekben nem volt, ezért a lakosságnak lehetősége nyílt irtásföldjeinek növelésére és a maradványföldek ingyenes használatára.
A 18. század vége és a 19. század eleje mindkét – ma is túlnyomóan – katolikus községben a templomépítés kora. Ekkor bontották le a korábbi kis templomokat, s építettek helyettük újakat.
A bágyogi templom1768 és 1772 között épült Zichy Ferenc püspök kegyúrsága alatt. A templom a barokk stílus jegyeit viseli magán, tervezője Hefele Menyhért volt. A templom védőszentje Szent Márton, ami azért is érdekes, mert ő a korai templomok védőszentje szokott lenni.
Lehetséges, hogy a bágyogi plébánia az első korszakból származik. A temető a templom körül terült el 1804-ig, ma a falun kívüli területen található.
A 200 éves fennállását ez évben ünneplő szováti templom1795 és 1804 között épült Fengler József püspök idején. A templom szintén a barokk stílus jegyeit viseli magán, védőszentje Mária Magdolna.
A szabadságharc sem múlt el nyomtalanul a két község életében. A harcokban a falvak 18 honvédje vett részt.
A kiegyezés utáni korszakban, 1872-ben épült Bágyogon az egytantermes iskola.
A két településről 61-en haltak hősi halált az I. világháborúban.
1941-ben került sor a két község első egyesítésére. Ez azonban nem bizonyult tartósnak, a két község 1945-ben szétvált.
A második világháború újra áldozatokat követelt a falvaktól: 64 katonai és 3 polgáriszemély esett áldozatul a harcoknak. Az áldozatok nevét az utókor kőbe vésve, s minden évben róluk tisztelettel megemlékezve őrzi.
A második világháború elmúltával ismét fejlődés következett. A két község teljesen összeépült, köztük csak a Kepési csatorna (Nagyárok) képzett – képez – természetes választóvonalat. A két községet – Bágyogot és Rábaszovátot – 1950. szeptember elsejével ismét összevonták, s a település új neve Bágyogszovát lett.
A községek gazdálkodásában mindig a mezőgazdaság dominált.
Fő terményük a búza, cukorrépa, burgonya volt. A két világháború között az állattenyésztés tett szert nagyobb jelentőségre: szarvasmarhát, juhokat, lovakat is tenyésztettek.
Az 1950-es években termelőszövetkezet alakult, amely főként szarvasmarha- és sertéstenyésztést, illetve gabonatermesztést folytatott. A szövetkezet 1992-ben szűnt meg.
Ma a falu határát magángazdák művelik. Termesztenek kertészeti növényeket is: uborkát, paradicsomot, paprikát.
Népesség[forrásszöveg szerkesztése]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 1,6%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,1% (12,1% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[forrásszöveg szerkesztése]
- Szent Márton templom (a bágyogi falurészen) (1768 - 1772)
- Falumúzeum
- Mária Magdolna r. k. templom a szováti falurészen (1795 - 1804)
- A településen a Szent Márton európai kulturális útvonal egyik állomása a Szent Márton templom.[4]
Hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Bágyogszovát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Bágyogszovát Helységnévtár
- ↑ http://viasanctimartini.eu/gyalogos-utak
