Bezenye
Bezenye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
Járás | Mosonmagyaróvári | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kammerhofer Róbert[1] | ||
Irányítószám | 9223 | ||
Körzethívószám | 96 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1302 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 44,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 30,03 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 17° 12′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 17° 12′ 56″ | |||
Bezenye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezenye témájú médiaállományokat. |
Bezenye (horvátul Bizonja, Bizunja, németül: Pallesdorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Tartalomjegyzék
Elnevezései[forrásszöveg szerkesztése]
A település német neve Pallesdorf. Horvátul a hivatalos neve Bizonja. A dunacsúniak Bizunja-nak nevezik a falut.[3]
Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]
Bezenye Győr-Moson-Sopron megye északnyugati szegletében, a Mosoni-síkságon, az osztrák-szlovák-magyar hármashatárnál Mosonmagyaróvár és Rajka között, a 150-es főút mentén található település. (A folyószabályozás előtt a Szigetközhöz tartozott.[4])
Vasúti megállóhelye, Bezenye megközelíthető a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon.
Története[forrásszöveg szerkesztése]
A település a római kor óta lakott. Népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel a közelben. A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek ide. A falu később teljesen magyarrá vált. A 16. században a magyarok mellé nagyszámú horvát költözött, akik Dalmáciából érkeztek és a törökök űzték el őket korábbi lakóhelyükről.
Első okleveles említése:1262-ből Bezene.[5] Első templomát 1400 előtt Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. A törökök elpusztították és a Dalmáciából elűzött horvátok menekültek ide és telepedtek le, 1884-ig Albrecht főherceg hűbéres birtoka volt. A falu lakói még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat. Bizonyítékul szolgálnak erre a temető fejfáinak feliratai. A XVIII. században pedig német telepesek érkeztek. Így vált többnemzetiségű településsé.
1715-ben a település adófizetői:[6] Andreas Jaksics; Laurentius Szigeti; Johannes Kustrics; Johannes Benkovics; Johannes Rocza; Thomas Behon; Johannes Varga; Fabianus Vomics; Laurentius Ezel; Georgius Radicz; Georgius Vas; Georgius Czupics; Michael Bindis; Jacobus Kovács; Martinus Novics; Blazius Zlama; Georgius Ambrus; Paulus Jankovics; Johannes Hujber; Georgius Kopinics; Stephanus Petkovics; Johannes Fekete; Andreas Kajtar; Adamus Czimit; Nicolaus Glavanovics; Georgius Drobirith; Jacobus Tinczki; Martinus Treha; Mathias Kiraly; Vittus Choch; Georgius Vindis; Simon Jankovics; Gregorius Tomasics; Michael Milotics; Paulus Ivanics; Martinus Gubovics; Johannes Radics; Paulus Farkass; Adamus Lipcsics; Thomas Lipcsics; Adamus Dekics; Johan Faló; Petrus Sterkovics; Mathias Molnar; Petrus Molnar; Martin Behan; Johannes Gubovics; Mathias Ambrus; Jacobus Gyuri; Nicolaus Kovács; Laurentius Gyukeres; Johannes Gyukeres; Thomas Mramor; Gregorius Szurics; Martinus Klemensics; Joannes Behon; Georgius Behon; Mattheus Csuklics; Michael Chorvatt; Paulus Horgos; Georgius Benkovics; Vittus Fleiss; Andreas Rupics; Gregorius Benkovics; Andreas Kis; Paulus Brenesics; Georgius Novics; Paulus Simko; Mathias Nuszer; Andreas Szabo; Martin Komenda; Laurentius Lipar; Mathaeus Zariza; Elizabetha Molnar; Johannes Freha; Gregorius Greguly; Thomas Bucza; Bartholomeus Takacs; Jacobus Petrle; Laurentius Radovics; Paulus Majorics; Mattheus Pressen; Blasius Klemensics; Johannes Fekete
A Pallas nagy lexikona[7] szerint: kisközség Moson várm. rajkai j-ban, (1891) 1245 horvát, német és magyar lak., postahivatal és postatakarékpénztárral.
Napjainkban a település lakóinak kb. 2/3-a vallja magát horvát nemzetiségűnek. A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik. Működik a horvát kisebbségi önkormányzat és szervezi a Bezenyei Horvát Napokat [1].
Népesség[forrásszöveg szerkesztése]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 30,5% horvátnak, 4,4% németnek, 9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,1% (24% nem nyilatkozott).[8]
Nevezetességei[forrásszöveg szerkesztése]
- Wurcz-ház - a település legrégebbi háza - horvát gyűjtemény (Ady Endre u. 11)
- XVIII. század elején épített és a XIX. században megnagyobbított templom. 1812: átépítették. Orgonáját (1/12 m/r) 1886: Mozsny Vince építette, 1940: az Angster gyár átépítette.
- Pestis-oszlopok
- Szent István szobor
- „Gyereház”[9]
- Jorgován énekkar és a Mali Bizonjci ifjúsági ének- és néptánc együttes
- Bezenyei kavicsbányatavak (horgászvizek)
- Bizonjski Tamburaši (tamburazenekar)
Itt született[forrásszöveg szerkesztése]
- Laáb Gáspár (1747-1834) földmérő, vízépítő-mérnök.[10] 1770-től több mint ötven esztendőn át Moson vármegye mérnökeként dolgozott a Mosoni-Duna, a Lajta, a Fertő és a Hanság szabályozásán. A korai szakképesítésű magyar mérnöknemzedék egyik legkiemelkedőbb tagja volt.
- Laáb Mátyás (1746–1823) horvát katolikus pap, író, fordító, az első teljes gradišćei horvát Újszövetség fordítója
- Ambrus Callistus (1783-1845) ferences rendi szerzetes
- Pogány (Piufsich) János (1907-1983) piarista szerzetes, országos hírű matematikatanár. Tanított Vácott, Debrecenben, Szabadkán és Budapesten. 1957-ben Beke Manó-díjat kapott.
Hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Bezenye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ Minden, ami Szigetköz. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.)
- ↑ Katolikus lexikon
- ↑ Arcanum.hu[halott link]
- ↑ Kislexikon.hu
- ↑ Bezenye Helységnévtár
- ↑ Gyereház
- ↑ Neumann-haz.hu. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 26.)