Fertőszéplak
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Fertőszéplak | |||
 | |||
| Fertőszéplak látképe a római katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kóbor Attila (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9436 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1312 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,7 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fertőszéplak
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 16° 49′ 60″ | |||
Fertőszéplak
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
| |||
| Fertőszéplak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fertőszéplak témájú médiaállományokat. | |||
Fertőszéplak (németül: Schlippach am See) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]
A Kisalföld és az Alpokalja találkozásánál, a Fertő tótól délre található.Önálló község a 85. számú úttól kb. 2 km-re. A Fertő menti falvakat összekötő országút szeli át. Vasútállomása Fertőddel közös. Közúton könnyen megközelíthető, Ausztria a kb. 10 km-re fekvő Pamhagennél érhető el.
A település felszíne változatos. A Kisalföld és az Alpok nyúlványainak találkozásánál épült. A falutól keletre a Kisalföld feltöltött síksága, nyugatra az Alpokalja, északra a Fertő lapálya határolja. Éghajlata szélsőséges: a nyár meleg, a tél hideg, gyakori az északi–északnyugati szél. Az évi csapadék kb. 600 mm. Helyi sajátosság a Fertő vízének tükröző hatása okozta magas hőmérséklet, a zöldség- és szőlőtermelést jótékonyan befolyásoló sugárzás. Mára a tó kb. 6 km-nyit húzódott vissza, helyét nádas borítja.
A falu területe 1993 óta a Fertő–Hanság Nemzeti Park része; északra eső szikes rétjein védett növények és állatok élnek. A környék csendes, levegője tiszta, a kiépített kerékpárút sok bel- és külföldi látogatót vonz.
Nevének eredete[forrásszöveg szerkesztése]
Az első legrégibb oklevelet, amely a falut Siplak néven említi 1250. február 16-án állították ki.
Története[forrásszöveg szerkesztése]
Széplak ősidők óta lakott hely. Bella Lajos régész a Lóránt-dombon korai vaskori települést tárt fel 1892-ben. Római kori emlék a plébánia falába beépített sírkő, egy emberi fő domborműves alakjával. Széplak (Síplak) már korán jelentős hely volt, ezt bizonyítja egy 1250 körüli oklevél, ekkor az Osl-család birtoka. 1269-ben IV. Béla Hegykőre helyeztette át az emberemlékezet óta tartott hetivásárát. A jobbágyok a 12-14. században gabonát termesztettek, állatot tenyésztettek, szőlőt és gyümölcsöt termesztettek, és jelentős volt a halászat is.
A XIII-XIV. században földesúri vámszedőhelyként tartották nyilván Széplakot. Egy 1359-es oklevél fürdőházról tesz említést. A 15. században a falu több birtokos tulajdona, például Zsigmond királyé is, aki jogait 1430-ban a lózsi nemeseknek adományozta. A falu később az enyingi Török-családé, majd a Nádasdyaké lett. Mindkét család protestáns, így a falu népe is áttért az új hitre. Nádasdy lefejezése után a birtokot Draschkovitsch Miklós vette volna meg az udvartól, de mivel kifizetni nem tudta, a későbbi nádor, Esterházy Pálé lett. 1682-ben Széchényi György érsek zálogba vette Esterházy Páltól a kastélyt a hozzá tartozó földekkel és majorokkal együtt, így lett Széplak a Széchényiek lakhelye másfél évszázadon át. A család, amelynek neve Széchényi Ferenc óta összeforrt a magyar történelemmel, a falut kultúrközponttá alakította – gyakran jártak itt neves politikusok, zenészek stb. A Fertőmellék legnagyobb és leggazdagabb települése volt.
A kuruc háborúk idején, 1709-ben a falu sok kárt szenvedett, két évvel később a német seregek szálláshelye volt. A 18. század közepén az addig tiszta magyar faluba sok német költözött. 1736-ban kamalduliakat telepítettek le az alsó kastélyba a kálvária gondozására, és ők egészen II. József rendeletéig itt is maradtak. Segédkezni soproni franciskánusok jártak ki, az egyházi ruhákat egy soproni remete javította. Az Esterházyak a birtokot 1771-ben váltották vissza; valószínűleg ezután alakították át a kastélyt magtárrá.
1742-1784 között a Fertő vízszintje jelentősen megemelkedett, elöntötte az alacsonyabban fekvő területeket. A termés kiesése tovább rontotta a jobbágyok szűkös életkörülményeit. Többnyire halászattal és pákászattal foglalkoztak, szegényes viskókban éltek.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a falu népe Kossuth Lajos mellé állt; Jaksics György vezetésével nemzetőrséget alakítottak. A szabadságharcban nyolcan veszítették életüket.
1880-ban felépül a téglagyár.
A XIX. század közepén megjelent lexikon szerint „a községnek jó termésű földje van, szép szarvasmarhát és sok ludat tart, náddal bővelkedik.” Ferszéplak Eszterházával közösen 1889-ben készítette el az önkéntes tűzoltóegylet alapszabályát. A társasági élet igénye hozta létre a különféle egyesületeket: 1906-ban a Gazdasági Egyesületet, 1908-ban a Katolikus Ifjúsági Egyesületet, 1925-ben a Levente Egyesületet, 1928-ban az iparosok társaskörét, 1939-ben a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletet és 1943-ban a Gazdakört.
1945-ben a földosztó bizottság 263 főnek 722 kh. földet osztott szét. 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, amely 1956-ban feloszlott, majd 3 évvel később 250 taggal újjászerveződött. Szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, a Fertő szikes területein pedig rét- és legelőgazdálkodást folytattak.
A 100–250 embert foglalkoztató téglagyárat 1948-ban államosították.
Idegen elnevezései[forrásszöveg szerkesztése]
A település német neve Schlippach am See. Horvátul két neve van: a kópházi horvátok által használt Siplak és a hidegségi horvátok által használt Siplaka.[3]
Gazdasága[forrásszöveg szerkesztése]
A község területének nagy része mezőgazdasági termelésre alkalmas, amelyet napjainkban a Zöld Mező Tsz és néhány vállalkozó hasznosít. Korábban a falu lakosságának jó része a helyi téglagyárban és a téeszben dolgozott, de ezek ma már csak keveseknek adnak megélhetést. A szőlőművelés hagyományai fennmaradtak, de egyre kevesebben termelnek bort. A lakosság jelentős része a közeli városokba jár dolgozni, és naponta ingázik. A falu határában épült, higiéniai eszközöket gyártó és forgalmazó üzem csak kevés embernek nyújt munkát. A számítástechnikai - informatikai (szoftver) ipar, szolgáltatás és kereskedelem részben azért már megtelepült ( 1986 ), habár a VISZKBT ( 1998 ) a székhelye fenntartása és üzemeltetése mellett jelenleg főleg a telephelyének a kialakításával és beindításával foglalkozik. A jelenleg főleg az interneten keresztül a Bjsoft ( 1983 ) által terjesztett és forgalmazott TKR szoftverek, rendszerek és szolgáltatások azért már bárhonnét elérhetőek, habár jelenleg "csak" magyar nyelven.
Kultúra[forrásszöveg szerkesztése]
1950-ben elkészült a művelődési ház mozival és a ma már közel 6000 kötetes könyvtárral. Az igényeknek megfelelően számítás-technikai, német nyelvi terem és színpad is található az épületben. 1960-ban épült a tanácsháza (polgármesteri hivatal), az orvosi rendelő és az óvoda, majd a temetői ravatalozó és az új tűzoltó szertár. A falu iskolája annak idején 1854-ben épült egy tanteremmel, 1963-ban alig kilenc hét alatt építették fel az általános iskola felső tagozatosokat befogadó szárnyát. Az iskolát Széchényi Ferencről nevezték el. 1964-ben minden házban kigyulladt a villany. 1967-ben befejeződött az új postahivatal és a sportpálya építése.
Az I. és a II. világháborúban elesettek emlékhelye a Hősök Ligetében látható.
A község útjainak többsége szilárd burkolatú. Az ivóvízhálózat kiépült, a vezetékes gázellátottság 65%-os. Megoldott a szennyvízelvezetés és a szemétszállítás, az elmúlt években kiépült a telefonhálózat és a kábeltévé-hálózat. Fertőszéplak három alapítványa szociális és karitatív feladatokat támogat. A falu az 1970-es évektől Fertőd társközsége volt, önállóságát 1990-ben nyerte vissza. A helyi önkormányzat támogatja a munkahelyeket teremtő vállalkozásokat. Célul tűzte ki, hogy a földrajzi adottságokat és a gazdag kulturális örökséget kihasználva fellendítsék a falusi turizmust és az idegenforgalmat.
Népesség[forrásszöveg szerkesztése]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,8% horvátnak, 3,5% németnek. 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,9%, református 1,4%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 5,4% (19% nem nyilatkozott).[4]
Látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]
- Római katolikus templom
Falusi méretekben hatalmas, kéttornyú templomot építettek az 1250 körül már állt templom helyére. A Mindenszentekről elnevezett templom alapkövét 1728-ban Széchenyi György tette le. Két tornya 1735-ben készült el, órát mindkettőre a bécsújhelyi Kőnig József szerelt fel. A fazsindelyes, barokk templom magasra húzott homlokzatát két erős torony fogja közre, ezeket tagolt párkány osztja ketté. A homlokzat közepén ajtó, felette a Széchényi-címer és a körszeletíves oromzaton Szent József, keresztelő Szent János és Szűz Mária szobra áll. A 18. századból megmaradt az eredeti berendezés, különösen szép a gazdagon faragott szószék. Ritka érdekesség szent Peregeus, a lábfájósok védőszentjének mellékoltára. A két toronyban összesen hat harang volt; az egyik, jelzés nélküli harangról a legenda azt tartja, hogy egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. Szent Anna és nepomuki Szent János szobra áll a templom előtt; mindkettő 1750 körül készült.
- A kálváriához díszes kapun át 21 lépcsőfok vezet fel.
Középen magas emelvényen Piéta, két oldalt síró angyalkák, mögötte feszület, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. A bejárat két oldalán a közelmúltban helyezték el Széchényi Ferenc és Mindszenty József domborművű emléktábláját.
- Széchényi-kastély: itt született Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója.
A templommal szemben áll a volt Széchenyi-kastély két, merőleges szárnya. Kapuja félköríves, oldalt toszkán félpillérekkel. Az udvari belső oldalfalon olvasható a Széchenyiek jeligéje „Ha Isten vezet, nem lesz hiányom semmiben”
- Falumúzeum
A Porpáczy Aladár Általános Művelődési központ kezelésében lévő Falumúzeum a falu néprajzi hagyományait, berendezési tárgyait, lakóinak életmódját a mutatja be. Az öt házból álló, szép, egységes, fűrészfogas beépítésű utcasor a Kisalföld népi építészetének remeke.
- Vasúti lámpamúzeum
Az ország kevés magánmúzeumának egyikét, Haragovics József 22 ország 251 vasúti lámpát felvonultató gyűjteményét a látogatók egy, a múlt század elején épült tornácos parasztházban tekinthetik meg.
Híres szülöttei[forrásszöveg szerkesztése]
- Széchényi Ferenc (1754) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja
- Csiszár Jenő (1959) médiaszemélyiség
- Bán József (1965) a TKR megalkotója
Forrás[forrásszöveg szerkesztése]
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Varga Imréné cikkének átdolgozásával.
Hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Fertőszéplak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
- ↑ Fertőszéplak Helységnévtár
