Rábacsanak
| Rábacsanak | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Telekesi József[1] | ||
| Irányítószám | 9313 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 485 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 34,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,86 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rábacsanak
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 31′ 33″, k. h. 17° 17′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 33″, k. h. 17° 17′ 26″ | |||
Rábacsanak
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rábacsanak témájú médiaállományokat. | |||
Rábacsanak község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[forrásszöveg szerkesztése]
Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugat-délnyugatra, a járási székhelytől, Csornától 12 km-re délre helyezkedik el. A településtől 1 km-re északra húzódik a 86-os főút, 1 km-re délre pedig a Pápa–Csorna-vasútvonal, amelyen Egyeddel közös vasútállomása is van. A falu kelet-nyugati irányban terül el. Fésüs település, a főutcára hat mellékutca fűződik fel.
A község határát a Linkó-árok szeli át.
Története[forrásszöveg szerkesztése]
Első írásos említése 1351-ből való. Birtokosa a középkortól a győri püspökség, amelynek Kesző nevű várához tartozott. Az 1594. évi török pusztítás következtében a falu kihalt, de 1619-re már újra benépesült. Napóleon császár hadai 1809-ben Medárd napján vonultak át a településen. Kolerajárvány kétszer is pusztított Rábacsanakban: 1832-ben, és 1855-ben. 1873-ban tűzvész martaléka lett a falu nagy része.
Az 1848-49-es szabadságharcban 12 honvéd vett részt. Az 1900-as évek elején több tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreform keretében 221-en földet, 65-en pedig házhelyet kaptak. A falu lakóinak száma lassan nőtt egészen 1930-ig, amikor meghaladta az 1 300-at.
Mai élete[forrásszöveg szerkesztése]
A második világháború után 1948-ban alakult meg a faluban az első termelőszövetkezet. Ez később felbomlott, de a téeszesítés második hullámában 1958-ban 6 fő kivételével ismét mindenkit beszerveztek. Kezdeti megtorpanás után az 1960-as évektől kezdve szépen gyarapodott a község: orvosi rendelő, hattantermes iskola és új posta épült, korszerűsítették a tanácsházát, és az idősek otthona is megfelelő elhelyezést nyert.
Rábacsanak kedvező adottságú település: határának jó minőségű öntéstalaja megfelel a gabonafélék termesztésének. A kapások közül a kukorica vetésterülete a legnagyobb, de régebben sok cukorrépát is termeltek a falu határában. Az állattenyésztés súlya azonban még a növénytermesztésénél is nagyobb volt: a Rábacsanakban nevelt tenyészállatok elismerést szereztek a helyi gazdáknak.
1976-ban a rábacsanaki, az egyedi és az árpási termelőszövetkezetet rábacsanaki központtal egyesítették, de a rendszerváltás után a téeszek ismét önállóak lettek.
A hajdani állattenyésztési hagyomány megszűnőben van. A ház körüli kertekben ma főleg málnát és uborkát termesztenek. A szántóföldek nagy részét bérbeadással hasznosítják. A legnagyobb bérlő a szövetkezet. A munkaképes lakosság egy része városokba jár dolgozni, a többiek fő megélhetési forrása továbbra is a növénytermesztés és az állattartás.
A rendszerváltás után ismét önálló önkormányzata lett a falunak, de hivatalát a szanyi körjegyzőség látja el. Az általános iskolát Szil, az orvosi ellátást Egyed községgel közösen működtetik. A falu infrastrukturális ellátottsága jónak mondható: villany, víz, csatorna, vezetékes gáz, telefon, aszfaltozott utak és járdák, kábeltévé-hálózat.
Az egykori népi szokások a májusfaállítás és a karéj nevű tánc kivételével eltűnőben vannak.
A falu lakóinak száma folyamatosan csökken. Többségük római katolikus vallású.
Népesség[forrásszöveg szerkesztése]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,3%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (2,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 0,2%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,9% (9,8% nem nyilatkozott).[3]
Látnivalók[forrásszöveg szerkesztése]
Mária és Szent Sebestyén oszlopa[forrásszöveg szerkesztése]
Az 1714-ben állított, szőlőindával díszített toszkán oszlopon Mária, az oszlop tövében pedig Szent Sebestyén kis szobra áll.
Római katolikus templom[forrásszöveg szerkesztése]
A falu hajdani barokk templomának helyére építették 1927-ben neoromán stílusban. Építtette Fetser Antal győri püspök.
Források[forrásszöveg szerkesztése]
- Horváth Győző: Rábacsanak. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve. CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
- Bedécs Gyula: Rábacsanak. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
Hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Rábacsanak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Rábacsanak Helységnévtár
