Automatikus karantén, beltéri rendezvények tiltása - többek közt ezekről kell döntenie a kormánynak a szerdai ülésen.
Rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet elrendelését javasolja a kormánynak az operatív törzs - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten. A javaslatot a miniszter azzal indokolta a közmédiának nyilatkozva, hogy szintet kell lépni a védekezésben.
Gulyás azt mondta, a kormánynak többek közt olyan javaslatokról kell döntenie, mint hogy
zárják le a határokat az Olaszországból érkezők előtt - kivéve a magyar állampolgárokat, akik bejöhetnének ugyan, de ezután automatikus karantén várna rájuk;
a száz főnél nagyobb beltéri rendezvényeket tiltsa meg a kormány;
a veszélyhelyzet elrendelése továbbá lehetővé teszi, házi karanténok elrendelését is, és hogy a védekezéshez szükséges eszközöket biztosítsák.
A miniszter szerint a kormány 9 órakor kezdődő ülésén tárgyal az operatív törzs koronavírussal kapcsolatos javaslatairól. Gulyás hangsúlyozta, mindent megtesznek annak elkerülésére, hogy "csoportosan megjelenjen a betegség Magyarországon". Emlékeztetett arra, hogy rendkívüli jogrend országos elrendelésére az elmúlt években nem volt példa, de az árvíz idején több térségben elrendeltek ilyet.
Veszélyhelyzet: nagyobb hatalmat kaphat a kormány
Ugyan nem szerepel "rendkívüli jogrend" Magyarország Alaptörvényében, de a Gulyás által használt másik kifejezés, a "vészhelyzet" megtalálható az alkotmányban. Erről az 53. cikk azt írja, ilyen esetben "a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be". A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az ilyen rendeletek alap esetben 15 napig hatályosak, de érvényességük meghosszabbítható. A rendeletek a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik.
Vagyis a kormány az eredetinél nagyobb felhatalmazást kap, például korlátozhatja a szabadságjogokat, felfüggesztheti egyes intézmények működését.
– mondta a Népszavának Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. A TASZ szerint amúgy általános jellemzője a járványügyi intézkedéseknek, hogy az egyén szabadságát és a betegjogokat korlátozzák, de ezek csak törvényi háttérrel valósulhatnak meg, s csak a feltétlenül szükséges mértékben és ideig lehet fenntartani a korlátozásokat. Járványveszély esetén a kormány elrendelhet például kötelező szűrővizsgálatokat, bevezethet járványügyi elkülönítést, megfigyelést és zárlatot. Korlátozható vagy megtiltható minden olyan intézmény működése, illetve rendezvény és tevékenység, amely a járvány terjedését elősegítheti, az egyes területek közötti személyforgalom, az élőállat- vagy áruszállítás, az egyes területek lakosainak más területek lakosaival való érintkezése, a kórházak látogatása is korlátozható. Ahogyan drasztikus esetben az egyes területek elhagyása, bizonyos élelmiszerek árusítása, fogyasztása is.
Fel lehet függeszteni a bölcsődék, óvodák, iskolák működését, be lehet záratni helyi közösségi intézményeket, betilthatóak a közösségi rendezvények, de akár a tömegközlekedés használata is korlátozható.
A másik, amire Gulyás utalhatott, az a "különleges jogrend", amit az Alaptörvény 54. cikke részletez. Ilyenkor az alapvető jogok gyakorlása - bizonyos kivételekkel - felfüggeszthető vagy korlátozható. Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. Az ilyenkor alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg, a különleges jogrendet pedig a kihirdetésre jogosult szerv akkor szünteti meg, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
Veszélybe került a magyar nyelvtanulók körében is népszerű, nemzetközi elismertségű Cambridge Assessment nyelvvizsgák hazai akkreditációja, miután az Oktatási Hivatal (OH) szerint a vizsgákat szervező British Council Hungary (BCH) nyelvvizsgaközpont nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak. A hivatal múlt pénteki közleménye szerint a BCH emiatt három hónapig, június 14. és szeptember 12. között nem hirdethet akkreditált nyelvvizsgát.
Hétfőn kerestük az OH-t, hogy megtudjuk, pontosan milyen jogszabályokat sértett meg a nyelvvizsgaközpont, s ha júniusig sikerül rendezni a helyzetet, a három hónapos felfüggesztés visszavonható-e? Kérdéseinket az állami hírügynökségnek válaszolták meg: az MTI hétfő délután megjelent híradása szerint a hivatal a felfüggesztést azzal indokolta, hogy a BCH nem biztosítja előírt módon a vizsgázók számára az értékelt vizsgák megtekintését és meghallgatását. Ha a jogsértés megszűnik, és erről az OH hitelt érdemlően meggyőződik, a felfüggesztés visszavonható.
A BCH vizsgaközpontjának vezetője szerint félreértés, hogy az említett három hónapos időszakban semmilyen nyelvvizsgát nem hirdethetnek majd. Sipos Kinga lapunk megkeresésére közölte: a június 14-től esedékes felfüggesztés kizárólag a Cambridge Assessment English First, Advanced és Proficiency nyelvvizsgákra vonatkozik, és ezek esetében is mindössze a vizsgák magyarországi akkreditált státuszát érinti. A vizsgákat továbbra is megszervezik majd, annyi változtatással, hogy a felfüggesztés idején megszerzett nemzetközi bizonyítványokat az OH-nál honosíttatniuk kell majd a vizsgázóknak. Emellett további nagy presztízsű, nemzetközileg elismert nyelvvizsgákat is szerveznek, mint az IELTS vagy a Young Learners nyelvvizsgák.
Az értékelt vizsgák megtekintésével kapcsolatban azt mondta: a Cambridge Assessment English azért nem tud teljes körűen eleget tenni a betekintést előíró jogszabályoknak, mert olyan mértékű adatszolgáltatást kellene biztosítani, ami vizsgabiztonsági kockázatot jelent. Meg kellene mutatniuk például az értékelési útmutatókat és megoldókulcsokat is, amelyeket így bárki lemásolhatna. Ezért erre a Cambridge Assessment English semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó.
– A Cambridge Assessment English nyelvvizsgák biztonsága fontosabb a magyar akkreditációnál – fogalmazott Sipos Kinga. Hangsúlyozta: a Cambridge Assessment English a világon mindenhol – Magyarországon már mintegy húsz éve – ugyanilyen feltételekkel működik, és eddig sehol nem volt probléma.
Újból kerestük az OH-t, hogy megtudjuk, miért csak most tűnt fel számukra a BCH jogsértőnek titulált gyakorlata, de kérdésünkre cikkünk írásáig az MTI-n keresztül sem kaptunk választ.
Elkezdődött a Hableányt tavaly májusban eltaposó Viking Sigyn ukrán hajóskapitányának perének előkészítő tárgyalása, Jurij C.-t halálos baleset okozásával és segítségnyújtás elmulasztásával vádolják.
A Fővárosi Törvényszéken még a tárgyalás előtt tájékoztatták a nagy számban megjelent sajtómunkásokat, hogy csak a tárgyalás elején (öt percig) tartózkodhatnak a teremben, majd utána egy másik bírósági helyiségből, monitorról nézhetik a tárgyalás menetét. Mint azt a Fővárosi Törvényszék munkatársai elmondták: erre a koronavírus veszélye miatt van szükség.
Az előkészítő tárgyalás során felajánlják a vádlottnak, hogy amennyiben elismeri a bűnösségét, úgy gyors verdikt születik, és bírói mérlegelés függvényében az ügyészség által megajánlott büntetési tétel felső határáig ítélhetik el. Amennyiben nem él a lehetőséggel, úgy meghatározzák az eljárás menetét, ismertetik a vádiratot. Ezt követően a bíróság kitűzi a tényleges büntetőper első tárgyalási napját.
Emlékeztetőül: tavaly május 29-én az esti órákban a Margit Híd pillérje alatt a Jurij C. által vezetett, több ezer tonnás Viking Sigyn szállodahajó ütközött a kicsi 50 tonnás Hableánnyal, rajta 33 Dél-koreai utassal és két fős legénységgel. A balesetet heten élték túl, 28-an életüket veszítették, közülük egy főt még keresnek a hatóságok.
A koronavírus miatt a koreai sértettek sem jöttek el
A fertőzésveszély miatt távol maradtak Magyarországtól a Hableány kiemeléséig Magyarországon nagy számban jelen lévő dél-koreai sajtómunkatársak, illetve a koreai sértettek és az elhunytak hozzátartozói sem jöttek el. Mint a bíróságon elhangzott a koreai sértetteket értesítették a tárgyalásról, őket egy hazai ügyvédi iroda képviseli. A magyar sértettek közül az elhunyt P. János matróz két hozzátartozója jött el.
A bíróság a sértetti hozzátartozókat közvetlenül Jurij C. hajóskapitány mögé ültette. Jurij C. felvétel készítéséhez nem járult hozzá, erről a bíróság figyelmezteti a sajtót. A kapitány arca rezzenéstelen, kifejezéstelen, ám tekintetéből időnként kivillan a belső feszültség.
Vádirat: észre sem vette
A kapitány az ügyészség szerint nem észlelte a Hableányt, és nem nyújtott segítséget sem. Majd az összes, az adott helyzetre vonatkozó jogszabályt megszegte - ez vezetett a súlyos, 28 ember életét követelő tömegtragédiához.
Pedig Igazi, tapasztalt hajós volt Jurij C: 1975 óta hajózik a Dunán,1989 óta hajóskapitány és 2000 óta alkalmazta őt a svájci Viking hajóstársaság. Jurij C-nek rádiókezelői és radarkezelői képesítése is van. Éves szinten 30 alkalommal vezetett a Dunán, így a magyar fővárosi Duna szakaszon is, amelyet rendkívül alaposan ismert.
Éppen ezért érthetetlen a viselkedése. Többek között nem tartotta be a biztonságos előzés szabályait, a manőver során legalább öt percig nem is figyelte a hajónautikai eszközöket, így nem is látta a Hableányt, magáról az ütközésről csak a lökéshullámból és az utasok kiabálásából értesült. A baleset után pedig nem megfelelő csatornán, nem érthető módon értesítette a parti hatóságokat, illetve egyáltalán nem figyelmeztette a többi, Dunán hajózó kollégáját a balesetről, továbbá, bár számos mentési gyakorlaton részt vett egyáltalán nem adott parancsot a legénységének a mentés azonnali megkezdésére. A Viking Sigyn magyar matrózai a kapitány parancsa nélkül, saját megítélésük alapján kezdtek bele a túlélők mentésére.
Az ügyészség elmondta: mennyiben Jurij C-re elismeri mind a 36 vádpontban a bűnösségét és lemond a tárgyalás jogáról, úgy a bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 9 év börtönre ítélje és szintén kilenc évre tiltsa el vízi járművek vezetésétől. A vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt számítsa be. A kétharmad részt le is kell töltenie a vádlottnak.
Nem akar vallomást tenni
"Nem szeretnék élni ezzel a jogommal" - mondta kissé rekedtes hangján az ukrán hajóskapitány, azaz visszautasítja az ügyészség ajánlatát. Így a bíróság lefolytatja a bizonyítási tárgyalást, azaz az ügyészség által ajánlott 9 évnél nagyobb börtönbüntetést is kiszabhat Jurij C.-re. "Jelen pillanatban nem készültem arra, hogy vallomást tegyek" - jelezte azt is az ukrán kapitány, hogy ma nem beszél.
A személyi körülményeit firtató bírósági kérdésére a Jurij C. csak annyit mond el, hogy veseproblémái vannak. Mivel márciusra visszahívták orvosi vizsgálatokra, így erre hivatkozva a vádlott ügyvédei kérik, hogy a bűnügyi felügyeletet oldják fel. A bíróság kérte az orvosi adatokat, ennek fényében dönti el, hogy feloldja-e Jurij C-vel szemben átmenetileg a felügyeletet.
A kérdés az, hány esetben kellett volna segítséget nyújtani
A balesetben elhunytak szemléjét végző orvosszakértők meghallgatását is kérte a bizonyítási eljáráshoz Jurij C. védője, Tóth M. Gábor (a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke). A kissé nehezen érthető megfogalmazás szerint arra kíváncsiak, hogy az orvosszakértők értékelése szerint a baleset után a kapitánynak minden utassal szemben fennállt-e a segítségnyújtás kötelezettsége, illetve lehetősége. (Ez a formális logika szerint azt jelentheti, hogy a már halott utasok esetében nem vádolható a segítségnyújtás elmulasztásával). Emellett a védelem több tucat, zömében külföldi tanú meghallgatását kérte. Továbbá beszerezné az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) szakvéleményét arról is, hogy pontosan milyen időjárás volt aznap este. Mint az ügyészség reakciójában megjegyezte: a védelem által beidéztetni kívánt tanúk között olyan sértetti hozzátartozó szerepelt (az egyik elhunyt hajós rokonát) aki ott sem volt a balesetnél.
A bíróság az indítványokról 30 napon belül dönt.
A hozzátartozókat nem akarják bíróság elé citálni
A sértettek ügyvédei a hozzátartozók meghallgatásának az elutasítását kérik a bíróságtól. "A sértettek hozzátartozói annyit érzékeltek az ügyből, hogy az édesapjuk elment otthonról dolgozni és utána nem jött haza" - így replikázott az egyik, halott magyar hajós családjának a képviselője annak kapcsán, hogy a védelem meghallgatná a balesetben elhunyt hajós gyermekeit.
Hasonlóan nyilatkozott Magyar György a másik elhunyt hajós rokonságát képviselő ügyvéd. A védelem ugyanis a másik elhunyt hajós hozzátartozóját is becitálná a bíróságra.
Április 30-án Jurij C. meghallgatásával kezdődik a tényleges a tárgyalás, majd május végén és június végén lesz egy-egy tárgyalási nap. Az ülést berekesztik.
A vádirat
A vádirat fő megállapításai: dacára, hogy tapasztalt kapitány volt, ám rendkívül hanyagul járt el, a baleset előtt öt percig nem irányította a hajót. A Viking Sigynt 2018-ban gyártották és 2019 februárjában bocsátották vízre. 190 utas befogadására alkalmas hajót négy hajtómű és négy sugárkormány irányította. A hajó kormányállása az orrésztől 40 méterre volt. A hajóvezető előtt félkörívben láthatóak és elérhetőek voltak a nautikai eszközök így a navigációs radarberendezés is. Az ügyészség megállapította: több térképes megjelenítő berendezés, a hajók közötti kommunikációs eszközök is elérhetőek voltak. Azaz: Jurij C-nek minden lehetősége megvolt arra, hogy megfelelően tájékozódjon.
A vádlott 2019 május 28-án kötött ki az Akadémia utcánál a Sigynnel. Másnap, május 29-én, 20.47 perckor indult el Akadémia előtti hajóállomásról Passau felé. Ekkor 46 fős személyzet, 184 utas volt a hajón. Jurij C. mellett T. Mihály másodkapitány és zömében magyar legénység volt. Jurij C. az indulásnál az összes szükséges ellenőrzést végrehajtotta. A vádlott a VHS 10-es csatorna (a hajók közötti kommunikációs csatorna) és a veszélyhívó csatorna helyett a 22-es a NAV info tájékoztatására szolgáló csatornát kapcsolta be. A radarberendezést úgy állította be, hogy előre 400, jobbra 250 méteres távolságot fogott át a radar.
A magas vízállás miatt a kormányállást 1 méterrel leengedték, ám az ügyészség szerint Jurij C. még az esti, esős körülmények között is 1000 méterre láthatott el. A vádlott elindulását követően előbb 5,9 km órás sebességre kapcsolt, hegymenetbe és így a Duna Parlament közeli partjához közeledett. 20.57-perckor a Dunán kötelező német nyelven tájékoztatta a Navinfót az indulásról, az és úticéljáról.
Eközben a Dunán hegymenetben az 1647-es folyamkilométerhez közeledett a Hableány a parthoz közel, a Duna sodorvonalában. A hajón L. László hajókapitány és P. János matróz teljesített szolgálatot, 33 utassal. A kapitány és a matróz megfelelő képesítéssel rendelkezett. A hajón nem volt radar, de az előírások szerint nem volt rá szükség radarra, a hajó AIS helymeghatározó rendszerrel és két rádiótelefonnal rendelkezett. Mint az ügyészség megállapította: L. László kapitány annak ellenére megkezdte az utat, hogy a hajózási hatóság korábban plusz egy fő matróz alkalmazására kötelezte a hajót. Ugyanakkor az ügyészség leszögezte: ez a gondatlanság nem játszott szerepet a baleset kialakulásában. A Hableány hegymenetben, 7-8 kilométeres sebességgel haladva balról megelőzte a Viking Sigynt, majd a hajó jobb oldalán haladt a Margit híd felé. L. János szándéka az volt, hogy az áthaladásra engedélyezett második hídnyílásban áthajózva később a majd a pesti oldalon a Jászai térnél kössön ki. Időközben a Jurij C. is áthaladásra készült: 4,4 kilométer per órás sebességről 10-11 kilométeresre gyorsított, úgy, hogy követte a 7-8 kilométeres sebességgel haladó Hableányt. Jurij C. a második hídnyílásban való áthajózásra készült, ami ebben az esetben a sebessége mellett a Hableány megelőzését jelentette volna. Jurij C-nek azt is látnia kellett volna, ha változatlan sebességgel vezet, akkor veszélyes közelségbe kerül a Hableányhoz. A vádlott ezt azonban nem vette figyelembe.
Úgy kezdett bele az előzésbe, hogy a biztonságos előzéshez szükséges, 12 méteres oldaltávolságot sem tartotta be, és annak ellenére sem csökkentette a sebességét, hogy az erős sodrásban haladó Hableány az árral szemben már nem tudott gyorsítani.
Az ügyészség szerint előzés csak úgy lett volna végrehajtható, ha a Viking Sigyn lelassít 8 kilométer per órára, majd biztos távolságot megtartva, a Hableányt balról, a híd után előzi meg.
Az ügyészség szerint „a vádlott legalább öt percig nem a hajóvezetésre koncentrált, ezért nem győződött meg a Hableány elsőbbségi helyzetéből fakadó pozíciójával.” Azt ugyanakkor az ügyészség nem közölte, hogy Jurij C. mit csinált ez az öt perc alatt, miért nem nézte a hajónavigációs berendezéseit, L Lászlót sem figyelmeztette az előzési szándékáról.
A Viking Sigyn végül 21.05-kor a Margit híd alatt, a hajó jobb oldali részével első részével neki ütközött a Hableánynak. A Viking Sigyn egy darabig maga előtt tolta a Hableányt, majd maga alá forgatta. A Hableány 30 másodperc alatt elsüllyedt, majd a Viking a víz alatt rézsútosan süllyedt le a 9-10 méter mély mederbe. Jurij C. vészlassítást sem alkalmazott, a Vádlott csak a ütközés lökéshullámából és az utasok kiabálásából észlelte, hogy baleset történt. „Hajó, hajó megállni” kiabálták angolul a Viking Sigyn utasai. A vádlott ekkor lassított, majd a második híd nyílásban megállt, 40 másodperccel a Hableány elsüllyedése után.
Bár az ilyen baleseti esetekre, a mentéshez kidolgozott protokoll volt, ám ezt Jurij C. nem alkalmazta. Így nem riadóztatta saját, nautikai személyzetet, nem indította el a vízből való mentést. A vádlott a „mayday” kifejezés használatával a vészjelzésre használatos 16-os csatornán sem kért segítséget és elmulasztott közleményt kiadni a többi hajó felé.
A vádlott csak 2 perc múlva, 21.08-kor tett bejelentést a Navinfón, ám nem a kötelező német nyelven, hanem egy mondatban „három nyelven” tette meg a bejelentését.
A vádlott végül csak a mögötte haladó Viking Idun kapitányát tájékoztatta megfelelően a Hableány elsüllyedése után négy perccel.
A vádlott több mint 40 év tapasztalattal sem tett eleget a segítségnyújtásnak, dacára, hogy erre vonatkozó képzésre részt vett, így több mentési gyakorlatot vezetett le. A Viking Sigyn-en szolgálatot teljesítő Ferenci Sándor matróz észlelte, hogy ember van a vízben. Ő és Csizi János, a Sigyn hajógépésze kezdte meg a mentést a Viking Sigynről, végül több szerencsétlenül jártat mentettek ki. A közelben lévő hajók egymástól értesültek a balesetről és szintén megkezdték a mentést. Közülük hét túlélőt mentették ki a Dunából. Közöttük volt aki súlyos, volt aki könnyű sérülést szenvedett.
