Újabb részletek derültek ki a “Lázár János őszödi beszéde” néven elhíresült június 8-i szekszárdi beszédből. Az újabb részleteket Berkecz Balázs, az együtt politikusa tette közzé a blogján, és ezekben az olvasható, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy “az államapparátusból egy értelmes gondolat nem jött ki, hogy mit kellene csinálni”, ezért “tulajdonképpen egy puccs szervezésében” van az építésügyi bürokrácia leépítésével kapcsolatban – olvasható a hvg.hu oldalán.
“A pofámról égett le a bőr, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk”Lázár elmesélt egy történetet, hogy megkérdezték, kistéglából miért nem lehet kéményt építeni, három éve ugyanis a Fidesz-kormány hozott egy olyan szabályt, hogy csak két meghatározott típusból lehet kéményt építeni. “Hogy ez miért van? És két napi nyomozás után megtudtam, hogy ki volt az a két külföldi cég, akik ezt a jogalkotásban elérte. A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk. Ez valamikor 2011-12-ben történt. Pontosan ezen a jogszabályi szinten történnek izgalmas dolgok adott esetben, amire már mindenki legyint, mert a miniszter sohasem olvassa el, amikor aláírja, félreértés ne essék, mert ez nem az ő szintje” – mondta Lázár.
Ez lenne Lázár János őszödi beszéde?
“A söralátét olyan messze van, hogy inkább egy sörgyár nagyságú egy alátét adóbevallás” – mondta Lázár János. “Engem azzal bízott meg a miniszterelnök úr, hogy a rám jellemző vakmerőséggel – fogalmazzunk egy szalonképes szóval – próbáljak a bürokráciának nekiesni és majdnem már az elhalás állapotába jutottam, mert a minisztériumok semmiféle segítséget nem adtak arra, hogy a rájuk vonatkozó szabályokat hogyan lehetne megváltoztatni” – emelte ki, hozzátéve: az a létezésük alapjait veszélyeztetné, hiszen minél nagyobb a bürokrácia, annál nagyobb a minisztérium, annál nagyobb államapparátus, annál nagyobb az államigazgatás és ha kevesebb a szabály, akkor nem kell annyi munkavállaló és nem kell ekkora irányítási struktúra.
“Nagyon tanulságos volt az, hogy miután a kormány kevesebb minisztériumból és kevesebb miniszterből áll – ez a miniszterelnöknek néha még túl sok, a szakmáknak meg igen kevés – és miután Magyarország tulajdonképpen 40 éve egy ilyen nagyon izgalmasnak nem nevezhető klasszikus gondolkodásban halad: csak annak az ügynek mehet jól, aminek van minisztériuma” – fogalmazott. ”Láttam olyan televíziós beszélgetést, ahol azt mondták, hogy az olimpia sikere azon múlik, hogy van-e sportminisztérium ennél nagyobb marhaságot még nem mondtak a világon szerintem. Tehát egy ilyen érdekkijáró, posztkádári kultúrában élünk 30 éve.”
A “fehér magyarok” többet keresnek
“Mi a nyugat-európai bérekkel versenyezni a következő 20 esztendőben nem tudunk, tehát mi nem tudunk az egyetemet végzett vagy jó szakmunkás iskolát végzett fiatalok számára olyan bérajánlatot tenni, ami képes lenne versenyezni a felkészültségüknek megfelelő nyugat-európai bérrel” – ismerte el Lázár. ”Mi Nyugat-Európához viszonyítva még erős középiskolai rendszerrel rendelkezünk, erős reáltanítási rendszerrel rendelkezünk, ami sokkal rosszabb, mint 20 éve volt – teszem hozzá -, de ez még messze erősebb, mint az individualizált társadalmak nagy részében.”
Kiemelte: akiket kiküldünk mondjuk a műszaki egyetemről vagy az orvosi egyetemről, azok bárhol el tudnak ezzel a diplomával helyezkedni, és általában a magyar képzés jó munkaerőt teremt, ráadásul miután titkolt és látens idegengyűlölet tombol tulajdonképpen mindenhol a világban, ezért szívesebben alkalmaznak fehér magyarokat, mint bárki mást. “Az onnan látható, hogy ha valaki magyar útlevéllel vállal Spanyolországban munkát, akkor 100 euróval eleve, vagy 200 euróval eleve többet kap a román állampolgárhoz képest – csak az útlevél alapján – és akkor még nem is fogtak rá jelzőt és nem is nézték meg, tehát más a besorolása, automatikusan” – vélekedett.
Az individualizált nyugaton rossz az élet
“Nem tudjuk megállítani Nyugat-Európa elszívó hatását, mint ahogy Nyugat-Európa nem tudja megállítani Amerika elszívó hatását, ami óriási mondjuk a német vagy az angolszász fiatalok körében. Amivel tudunk versenyezni és amiről nem szabad lemondani – hogy lehet, hogy Nyugat-Európában többet keresnek, de élni itt jobban tudnak” – mondta. “Azzal a valósággal mindenkinek szembesülnie kell, hogy ha valaki nem kiemelt prémium kategóriájú szakmában dolgozik, mondjuk nem orvos és nem mérnökember, hanem elmegy Londonba munkásnak, akkor csak a maga kizsákmányolás mellett tud csak megtakarítani, rossz körülmények között él, tulajdonképpen az emberi élethez méltó élés küszöbén tengődik annak érdekében, hogy amikor hazajön akkor maradjon pénze.”
Úgy vélte, azok a társadalmak úgy vannak kitalálva, hogy “amit keresel, azt be is szedjék tőled”, tehát abban vagy érdekelt, hogy elköltsd amit kerestél, bármennyit keresel. Ezért szerintem nekünk az a mozgásterünk van, hogy világosan lássuk, hogy a saját szülőhelyeinket, közösségeinket, élőhelyünket megpróbáljuk komfortosabbá tenni, mert lehet, hogy itthon kevesebbet keresek, de itthon egyébként biztonságban van a gyerek az óvodában, az iskolában és egy nagyon rendezett, nagyon kulturált, értelmes helyen élem le az életemet és szeretek itt élni – mondta Lázár.
“Mi egy olyan nemzet vagyunk méretünknél, adottságainknál és gondolkodásunknál fogva, hogy van egy ezeréves múltunk, ami biztos. A jövőről részben nem vehetjük méretünknél fogva a bátorságot, hogy mi van, részben meg nem is tudjuk” – tette hozzá.
Túlszabályozás, értelmetlen és öncélú bürokrácia
“Részben túlszabályozás, részben értelmetlen bürokrácia, részben öncélú bürokrácia van Magyarországon” – ismerte el, megjegyzve: egységes kormányhivatal jött létre, ebbe betereltünk mindent, minden hatóságot, vagy próbálkozunk ezzel legalábbis, a 20 kormányhivatalban 3400 informatikai rendszer működik.”
“Nagyon fontos felelősségem van abban, hogy az állammal szemben azokat a fórumokat létrehozzam akár a kormányhivatalokon keresztül, akár az önkormányzatok segítségével, akár a szabályozás eszközeivel, hogy meglegyen a bizalom az együttműködésre. (…) Ez nincs meg Magyarországon, mert az állam begyűjti az ötleteket, és aztán nem történik semmi, ha egyáltalán megkérdezik a résztvevőket időnként” – mondta Lázár. ”Sokkal macerásabb ezeknek a dolgoknak a megvalósítása, ezeknek a kritikáknak a lenyelése, ezeknek a kezdeményezéseknek az utánajárása, mint, hogy össze sem hívjuk magukat.”
“Az állam oldaláról legegyszerűbb az, hogy megválasztottak bennünket, birtokában vagyunk a kizárólagos tudásnak és meg is csináljuk, esetleg néhány befolyásos véleményformálóval megegyezünk fönt Budapesten, és a dolgokat meg megcsináljuk. Én ehelyett azt gondolom, hogy a következő időszakban nagyon fontos, hogy megpróbáljunk minél több embert érdekeltté tenni a változásban, mert szerintem öt év kormányzás után olyan változásokat kell csinálni, amik strukturális és kulturális változásokat jelentenek” – vélekedett. ”Tehát sokkal mélyebb változásokra van szükség az országban ahhoz, hogy jobb dolgok történjenek, vagy jobb dolgok legyenek, mint az, hogy most jön egy kormány, aztán jön egy másik.”
Nincs cáfolat
A Miniszterelnökség az Origo kérdésére küldött válaszában a Berkecz Balázs által leírtak egyetlen szavát sem cáfolta. Azt írták, a szekszárdi szakmai fórumon “konstruktív, eredményes, nagyon jó hangulatú és gyakran önironikus hangvételű egyeztetés keretében az építészek hasznos és jó ötletekkel, szakmai javaslatokkal segítették a kormány munkáját.”
