Beindul a büntetőgépezet?
Így már érthető, az MSZP miért retteg
Míg Gyurcsány Ferenc távozóban az ügyészségek és a bíróságok "fideszesedéséről" beszélt, Orbán Viktor az MSZP-kormányok korrupciós hagyatékának feltárását ígéri - vagyis a politikai erőtér részévé vált az igazságszolgáltatás. Egy biztos: a hatóság szakmányban vonja nyomozás alá az állami visszaéléseket, ám semmi nem igazolja, hogy koncepciós eljárásokról volna szó.
"Több közhatalmi szerv vezetője és alkalmazottja, egymást is támogatva, a jobboldal antidemokratikus törekvéseit szolgálja" - értekezett még sportminiszterként Gyurcsány Ferenc. 2003-ban szabadalmaztatott árnyék államkoncepcióját a politikus idén úgy módosította: "egyes közintézmények, különösen a bíróságok és az ügyészségek bizonyos döntései azt az érzést keltik, hogy a döntéshozók egy része a Fidesz érdekei, kimondott vagy sugallt elvárásai szerint jár el". Vagyis a távozó kormányfő a március 21-i MSZP-kongresszusra időzített búcsúüzenetével magára (és pártjára) húzott minden olyan igazságszolgáltatási aktust, amelyet a nyomozóhatóság egyik vagy másik "államalkotó" személyiség ellen foganatosított a közelmúltban.
Politikusok a buliban
Orbán Viktor Fidesz-elnök már jó ideje ígéri, hogy - a majdani kormányváltás után - szétszálazzák az MSZP-s visszaéléseket, a büntetőeljárások tempója azonban lassabb annál, hogy egykettőre fejeket lehessen felmutatni. Kövér László választmányi elnök ezért nemrég úgy pontosított lapunkban: "Nyilván lesznek ügyek, amelyek elévülnek, olyanok is, amelyek bizonyíthatóak, de konkrét személyekre nem lehet ráhúzni őket. Van, ami nem jogellenes, de gazemberség. Ezekről egytől egyig leltárt kell készíteni, és az emberek elé tárni a neveket" (Heti Válasz, 2009. április 9.).
Az a sajátos helyzet állt viszont elő, hogy a Fidesz által üzemeltetett - múltfeltárási sorvezetőként beharangozott - korrupedia.hu honlap albejegyzései döntően nem a folyamatban lévő ügyészségi-rendőrségi esetekkel foglalkoznak. (Noha Bécs és Budapest nyomozóhatósága egyszerre vizsgálja a Strabag pártfinanszírozás-gyanús átutalásait, a Korrupédia keresője nem jelez találatot az osztrák építőipari konszern nevének beírásakor.) Vagyis aligha bizonyítja bármi, hogy az igazságszolgáltatás a Fidesz kottájából játszik; ennek ellenére tény: az utóbbi másfél évben egymást érve indult nyomozás olyan ügyekben, amelyek milliárdos állami umbuldát sejtetnek, ráadásul a bírósági szakaszuk már a következő kormány idejére eshet.
Ügyészségi forrásaink szerint a "nyomozásgyár" alapvetően attól működik, hogy az utóbbi években rengeteg, sokszor állami számvevőszéki vagy versenyhivatali adatokkal alátámasztott feljelentés érkezik a hatóságokhoz - a politika pedig azért reagál érzékenyen, mert létezik a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), melynek hatáskörébe eleve a közjogi tisztséget betöltőkkel kapcsolatos esetek tartoznak. Hiába folyik például eljárás ismeretlen tettes ellen, ha az ügy a KNYF-nél landol, szinte evidenssé válik, hogy politikus is van a buliban (elkövetőként, felbujtóként vagy áldozatként).
Jelenleg a "központi" nyomozók vizsgálják a Strabag-történetet, ugyancsak e szerv próbálja felderíteni, hogy visszaéltek-e hivatali hatalmukkal a nemzetbiztonsági szolgálatok elöljárói, amikor nyilvánosságra kerültek az UD Zrt.-vel szemben folytatott titkos adatgyűjtés "primér termékei" (például Csányi Sándor, Kövér László és Demeter Ervin telefonbeszélgetései). Múlt hét óta tudjuk, hogy a Velencei-tó partjára tervezett King City-beruházás ügye is a KNYF-hez került, különösen jelentős - akár félmilliárd forintra rúgó - vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával (Heti Válasz, 2009. május 7.). A kaszinóprojektet megalapozó földcserére - melynek során az állam a tűrhetőnél jutányosabb áron játszott át sukorói területeket egy izraeli-amerikai befektetőnek - azonban nem csak az ügyészség "mozdult be"; múlt vasárnap már Sólyom László köztársasági elnök is a vitatható ingatlanfejlesztések közé sorolta (a szentkirályszabadjai reptér és a szerencsi szalmaerőmű mellett).
A megye is közbelép
A Strabag-, UD- és King City-témák menedzselésén kívül szintén a nyomozó főügyészség foganatosította Hunvald György erzsébetvárosi szocialista polgármester őrizetbe vételét, majd néhány hete a KNYF-hez került a Hankook gumigyár megtelepedésével kapcsolatos földadásvételekben - hűtlen kezeléssel - gyanúsítható Kálmán András dunaújvárosi városvezető ügye is. A központi nyomozószerven túl néhány megyei főügyészség is maradandót látszik alkotni: a sukorói és dunaújvárosi esetekben az "előmunkálatokat" az a Fejér Megyei Főügyészség végezte el, amely tavaly novemberben Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt szakállamtitkárát már megvádolta hivatali visszaéléssel (ugyan csak földbizniszben).
Hiperaktivitást mutat a Zuschlag-perben eljáró Bács-Kiskun Megyei Főügyészség is: április végén jogosulatlan gazdasági előnyszerzés és az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek meg sértése miatt gyanúsítottként hallgatta ki az Országos Cigány Önkormányzat első emberét, Kolompár Orbánt, akit korábban már vád alá is helyezett - miután a roma felzárkóztatási pénzekből a családjához tartozó cégek versenyképességét javította. S hogy Budapestről is szó essék: az Andrássy úti paloták elszármaztatásának minősített eseteit épp a Fővárosi Főügyészség szoros felügyelete mellett vizsgálják, melynek legkézzelfoghatóbb eredménye a terézvárosi MSZP-SZDSZ-képviselők tömeges meggyanúsítása (Heti Válasz, 2009. január 29.).
Összeesküvés?
Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ügyészi szervezet jár rá a nagypolitikára. A kormányfelügyelet alatt működő rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) például április utolsó napjaiban az Állami Számvevőszék jelentései alapján - kvázi hivatalból - indított büntetőeljárást több vállalat privatizációjával kapcsolatban (lásd keretes írásunkat). Ugyancsak az NNI elé kerültek a Magyar Villamos Művek Zrt. előző vezetése által végbevitt milliárdos offshore-akciók, továbbá a lapunk által feltárt Dataplex-ügy (melyben három ciprusi cég három hónap alatt hárommilliárd forintot nyert egy informatikai bázis adásvételén, miután jól fizető állami partnerek kezdték igénybe venni a korábban kapacitásfelesleggel küszködő szerverszálló szolgáltatásait).
Az összeesküvés-elméletek hívei az NNI buzgólkodását látva elkezdték suttogni: azért veteti elő a kormány ezeket az ügyeket, hogy a rendőrség a Fidesz jövetele előtt mindent - eredmény nélkül - lezárjon, vagyis elvágja a büntethetőség esélyét. A valóság viszont az, hogy egy-egy megakasztott nyomozás az elévülési időn belül bármikor újraindítható (ami az eddig sorolt cselekményfajták esetében 2011-13-ig biztosan nyitva hagyja a büntetőeljárás lehetőségét). Ráadásul az erzsébet- és terézvárosi ingatlanpanamák után a hatóság a politikusok felelősségre vonásával érezhetően példát igyekszik statuálni - vagyis nincs kizárva, hogy a felső szintről szervezett bűnökért a tényleges elkövetőket vonják majd felelősségre (nem pedig az apparátusbéli kis végrehajtókat).
Hogy a jövőben kiket ér el egy-egy nyomozás a "nagyok" közül, megjósolhatatlan. A Heti Válasz korábbi írásaiban bemutattuk viszont, hogy Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Veres János annak ellenére motorja volt a King City kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánításának, hogy jogilag még ma is rendezetlen a sukorói projektterület sorsa. Az NNI által vizsgált Dataplex-ügyletre ugyancsak - legalább közvetett - befolyása lehetett Bajnainak, illetve a Hankook gyárat is Magyarországra édesgető Kóka János érdekkörének. Puch László neve a Strabag-akta majd' minden - pártfinanszírozást érintő - oldaláról visszaköszön, de az MSZP expénztárnoka a Kulcsár-botrányban sem vérzett el, holott érintettségét kötegnyi dokumentum látszott igazolni. Úgy tudjuk, az eddig felsorolt szereplőknél kritikusabb Szilvásy György helyzete, aki - miután 2006-ban lemondott parlamenti mandátumáról - a mentelmi jog védelme nélkül állt neki felturbózni a hivatalivisszaélés-gyanús UD Zrt.-ügyet.
A legnagyobb visszhangot kiváltó számvevőszéki jelentések listáját hamarosan közöljük!
Politikusok a buliban
Orbán Viktor Fidesz-elnök már jó ideje ígéri, hogy - a majdani kormányváltás után - szétszálazzák az MSZP-s visszaéléseket, a büntetőeljárások tempója azonban lassabb annál, hogy egykettőre fejeket lehessen felmutatni. Kövér László választmányi elnök ezért nemrég úgy pontosított lapunkban: "Nyilván lesznek ügyek, amelyek elévülnek, olyanok is, amelyek bizonyíthatóak, de konkrét személyekre nem lehet ráhúzni őket. Van, ami nem jogellenes, de gazemberség. Ezekről egytől egyig leltárt kell készíteni, és az emberek elé tárni a neveket" (Heti Válasz, 2009. április 9.).
Az a sajátos helyzet állt viszont elő, hogy a Fidesz által üzemeltetett - múltfeltárási sorvezetőként beharangozott - korrupedia.hu honlap albejegyzései döntően nem a folyamatban lévő ügyészségi-rendőrségi esetekkel foglalkoznak. (Noha Bécs és Budapest nyomozóhatósága egyszerre vizsgálja a Strabag pártfinanszírozás-gyanús átutalásait, a Korrupédia keresője nem jelez találatot az osztrák építőipari konszern nevének beírásakor.) Vagyis aligha bizonyítja bármi, hogy az igazságszolgáltatás a Fidesz kottájából játszik; ennek ellenére tény: az utóbbi másfél évben egymást érve indult nyomozás olyan ügyekben, amelyek milliárdos állami umbuldát sejtetnek, ráadásul a bírósági szakaszuk már a következő kormány idejére eshet.
Ügyészségi forrásaink szerint a "nyomozásgyár" alapvetően attól működik, hogy az utóbbi években rengeteg, sokszor állami számvevőszéki vagy versenyhivatali adatokkal alátámasztott feljelentés érkezik a hatóságokhoz - a politika pedig azért reagál érzékenyen, mert létezik a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), melynek hatáskörébe eleve a közjogi tisztséget betöltőkkel kapcsolatos esetek tartoznak. Hiába folyik például eljárás ismeretlen tettes ellen, ha az ügy a KNYF-nél landol, szinte evidenssé válik, hogy politikus is van a buliban (elkövetőként, felbujtóként vagy áldozatként).
Jelenleg a "központi" nyomozók vizsgálják a Strabag-történetet, ugyancsak e szerv próbálja felderíteni, hogy visszaéltek-e hivatali hatalmukkal a nemzetbiztonsági szolgálatok elöljárói, amikor nyilvánosságra kerültek az UD Zrt.-vel szemben folytatott titkos adatgyűjtés "primér termékei" (például Csányi Sándor, Kövér László és Demeter Ervin telefonbeszélgetései). Múlt hét óta tudjuk, hogy a Velencei-tó partjára tervezett King City-beruházás ügye is a KNYF-hez került, különösen jelentős - akár félmilliárd forintra rúgó - vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával (Heti Válasz, 2009. május 7.). A kaszinóprojektet megalapozó földcserére - melynek során az állam a tűrhetőnél jutányosabb áron játszott át sukorói területeket egy izraeli-amerikai befektetőnek - azonban nem csak az ügyészség "mozdult be"; múlt vasárnap már Sólyom László köztársasági elnök is a vitatható ingatlanfejlesztések közé sorolta (a szentkirályszabadjai reptér és a szerencsi szalmaerőmű mellett).
A megye is közbelép
A Strabag-, UD- és King City-témák menedzselésén kívül szintén a nyomozó főügyészség foganatosította Hunvald György erzsébetvárosi szocialista polgármester őrizetbe vételét, majd néhány hete a KNYF-hez került a Hankook gumigyár megtelepedésével kapcsolatos földadásvételekben - hűtlen kezeléssel - gyanúsítható Kálmán András dunaújvárosi városvezető ügye is. A központi nyomozószerven túl néhány megyei főügyészség is maradandót látszik alkotni: a sukorói és dunaújvárosi esetekben az "előmunkálatokat" az a Fejér Megyei Főügyészség végezte el, amely tavaly novemberben Benedek Fülöpöt, az agrártárca volt szakállamtitkárát már megvádolta hivatali visszaéléssel (ugyan csak földbizniszben).
Hiperaktivitást mutat a Zuschlag-perben eljáró Bács-Kiskun Megyei Főügyészség is: április végén jogosulatlan gazdasági előnyszerzés és az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek meg sértése miatt gyanúsítottként hallgatta ki az Országos Cigány Önkormányzat első emberét, Kolompár Orbánt, akit korábban már vád alá is helyezett - miután a roma felzárkóztatási pénzekből a családjához tartozó cégek versenyképességét javította. S hogy Budapestről is szó essék: az Andrássy úti paloták elszármaztatásának minősített eseteit épp a Fővárosi Főügyészség szoros felügyelete mellett vizsgálják, melynek legkézzelfoghatóbb eredménye a terézvárosi MSZP-SZDSZ-képviselők tömeges meggyanúsítása (Heti Válasz, 2009. január 29.).
Összeesküvés?
Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ügyészi szervezet jár rá a nagypolitikára. A kormányfelügyelet alatt működő rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) például április utolsó napjaiban az Állami Számvevőszék jelentései alapján - kvázi hivatalból - indított büntetőeljárást több vállalat privatizációjával kapcsolatban (lásd keretes írásunkat). Ugyancsak az NNI elé kerültek a Magyar Villamos Művek Zrt. előző vezetése által végbevitt milliárdos offshore-akciók, továbbá a lapunk által feltárt Dataplex-ügy (melyben három ciprusi cég három hónap alatt hárommilliárd forintot nyert egy informatikai bázis adásvételén, miután jól fizető állami partnerek kezdték igénybe venni a korábban kapacitásfelesleggel küszködő szerverszálló szolgáltatásait).
Az összeesküvés-elméletek hívei az NNI buzgólkodását látva elkezdték suttogni: azért veteti elő a kormány ezeket az ügyeket, hogy a rendőrség a Fidesz jövetele előtt mindent - eredmény nélkül - lezárjon, vagyis elvágja a büntethetőség esélyét. A valóság viszont az, hogy egy-egy megakasztott nyomozás az elévülési időn belül bármikor újraindítható (ami az eddig sorolt cselekményfajták esetében 2011-13-ig biztosan nyitva hagyja a büntetőeljárás lehetőségét). Ráadásul az erzsébet- és terézvárosi ingatlanpanamák után a hatóság a politikusok felelősségre vonásával érezhetően példát igyekszik statuálni - vagyis nincs kizárva, hogy a felső szintről szervezett bűnökért a tényleges elkövetőket vonják majd felelősségre (nem pedig az apparátusbéli kis végrehajtókat).
Hogy a jövőben kiket ér el egy-egy nyomozás a "nagyok" közül, megjósolhatatlan. A Heti Válasz korábbi írásaiban bemutattuk viszont, hogy Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és Veres János annak ellenére motorja volt a King City kiemelt nemzetgazdasági beruházássá nyilvánításának, hogy jogilag még ma is rendezetlen a sukorói projektterület sorsa. Az NNI által vizsgált Dataplex-ügyletre ugyancsak - legalább közvetett - befolyása lehetett Bajnainak, illetve a Hankook gyárat is Magyarországra édesgető Kóka János érdekkörének. Puch László neve a Strabag-akta majd' minden - pártfinanszírozást érintő - oldaláról visszaköszön, de az MSZP expénztárnoka a Kulcsár-botrányban sem vérzett el, holott érintettségét kötegnyi dokumentum látszott igazolni. Úgy tudjuk, az eddig felsorolt szereplőknél kritikusabb Szilvásy György helyzete, aki - miután 2006-ban lemondott parlamenti mandátumáról - a mentelmi jog védelme nélkül állt neki felturbózni a hivatalivisszaélés-gyanús UD Zrt.-ügyet.
A legnagyobb visszhangot kiváltó számvevőszéki jelentések listáját hamarosan közöljük!
