Elfogták a börtönre ítélése után eltűnt Földesi-Szabó Lászlót

Budapesten, Kőbányán elfogták az Egymásért Alapítvány egykori elnökét, Földesi-Szabó Lászlót - közölte Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szóvivője kedden az [origo]-val. Az 1,2 milliárdos csalás és sikkasztás miatt első fokon hét év börtönre ítélt Földesi-Szabó január óta a legkeresettebb bűnözők toplistáján szerepel, európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene az után, hogy tavaly december 22-én kisétált a bíróságról a róla szóló ítélet kihirdetése után. Szökésének körülményeiről itt olvashat bővebben.

Földesi-Szabót, Bálint Antónia televíziós műsorvezető egykori élettársát csempészet és sikkasztás miatt hét év börtönre ítélték. A férfi az Egymásért Alapítvány elnöke volt, az ügye 2007 áprilisában robbant ki, amikor 1,2 milliárdos csempészet alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba helyezték őt és hat társát.

Állítólag fel akarta adni magát

Földesi-Szabó ügyvédje, Berényi András az [origo]-nak azt mondta, hogy tudomása szerint védence kedden reggel érkezett meg Magyarországra azzal a szándékkal, hogy feladja magát. Berényi szerint Földesi-Szabó ezt előre egyeztette is a rendőrség egyik egységével, végül azonban egy másik egység elfogta őt. Az ügyvéd azt nem közölte, hogy védence kivel egyeztetett, és azt mondta, nem tudja, melyik országban tartózkodott eddig Földesi-Szabó. Kérdésünkre annyit elmondott, autóval érkezett meg az országba.

Az elfogás a nyílt utcán történt, Földesi-Szabó ennek során nem tanúsított ellenállást - mondta az ügyvéd, aki szerint védence azért döntött amellett, hogy visszatér Magyarországra, mert tisztázni akarja magát a vádak alól a másodfokú eljárásban. Berényi azt mondta, Földesi-Szabó nem tartja magát bűnözőnek, és nem akart elszökni, hanem egyszerűen csak sokkolta a hét év szabadságvesztésről szóló ítélet, és ezért távozott a bíróságról. Berényi azt mondta, jogerős döntés van Földesi-Szabó előzetes letartóztatásba helyezéséről, így védencét őrizetben tartják.

Csempésztek a Távol-Keletről

Az úgynevezett Egymásért-ügy még 2006-ban indult, amikor a vám- és pénzügyőrség vizsgálatot indított az alapítvány, illetve a Herba Rt. körüli cégcsoport importtevékenysége miatt. A nyomozás adatai szerint az érintett vállalkozásokat és az alapítványt irányításuk alatt tartó elkövetők Magyarország uniós csatlakozása után 59 esetben, megközelítőleg 1,2 milliárd forint értékben hoztak forgalomba elsősorban Távol-Keletről származó élelmiszereket.

A vámosok szerint az elkövetők mintegy 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették, mintha az árukat ellenszolgáltatás nélkül, az alapítványnak engedték volna át, így nem kellett vámot és áfát fizetni. Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több üzletláncnak értékesítette azt. A meg nem fizetett vám, illetve áfa összege a bíróság szerint mintegy 1,2 milliárd forint.

Alapítvány furcsa titkosszolgálati kapcsolatokkal

Az alapítvány máig sem pontosan tisztázott kapcsolatban állt a Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH), a mai Alkotmányvédelmi Hivatal elődjével. Létrehozásának ötlete - mint az az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság munkája során kiderült - Nagy Lajos, az NBH első (2006 áprilisában elhunyt) főigazgatójának ötlete volt. Az alapítást Nagy "rendszerváltás előtti kapcsolata", Jakubinyi Róbert végezte, Földesi-Szabó lett a kuratórium elnöke. Földesi-Szabó régóta ismerte Jakubinyit: rendőrtisztként jelentést írt a csalás miatt börtönben ülő Jakubinyi kegyelmi kérvényéhez, amelyben "operatív érdekekre" hivatkozva javasolta a szabadon engedését.

Földesi tavaly december 22-én kisétált a bíróságról a róla szóló ítélet kihirdetése után

Az Egymásért Alapítvány kuratóriumában szerepet vállalt Nagy Lajos, a titkosszolgálatok több aktív vagy nyugalmazott munkatársa is: Gyarmati György titkosszolgálati főosztályvezető és az alapítvány jogtanácsosa is az NBH egy korábbi munkatársa volt. Később szerepet vállalt a kuratóriumban Galambos Lajos, aki épp a botrány kirobbanása után távozott az NBH főigazgatói posztjáról.

Az akkori ellenzék kezdeményezésére alakult parlamenti vizsgálóbizottság az ügy nemzetbiztonsági kockázatait vizsgálta. A vizsgálóbizottság előtt Galambos azt mondta, a hivatal egyik stratégiai célja "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámszabályok kijátszásának megismerése" volt. Az NBH azt feltételezte, hogy egyes vámos dolgozók és vezetők is segíthetik a bűnözőket.

Itt megtalálja minden cikkünket Földesi-Szabó Lászlóról és az Egymásért Alapítványról.