Alszeghy Kálmán
(1852-1927)

operarendező, 1892-től az Operaház főrendezője. Közel 100 operát állított színpadra. Koronás arany érdemkeresztet (1896), az elsők közt vehette át az Operaház örökös tagja címet (1909). (Alszeghy Kálmán tér 2.)

Balló Ede
(1859-1936)

festőművész, a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára, több hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa. Állami Nagy Aranyérem (1931).

Benedek István
(1915-1996)

író, kultúrtörténész, orvos. Széchenyi-díj (1992); Szent-Györgyi Albert-díj (1992); Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994).

Beney Zsuzsa
(1930-2006 Leányfalu)

író, költő, tüdőgyógyász

Bibó István
(1911-1979)

jogtudós, filozófus, szociológus, politikus, közíró, egyetemi tanár, az MTA tagja. A 20. századi magyar politikai gondolkodás legjelentősebb képviselője. Az 1956-os forradalom idején a Nagy Imre-kormány államminisztere, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, 1963-ban szabadul. Ezt követően élete végéig belső emigrációban él Leányfalun.

Bódás János
(1905-1987)

református lelkész, a protestáns költészet legjelentősebb képviselője. 1975-1987 között élt a református szeretetotthonban.

Both Béla
(1910-2002)

színész, rendező, Nemzeti Színház egykori igazgatója. Móricz Lili első férje.

Csathó Kálmán
(1881-1964)

író, rendező, az MTA tagja, a Nemzeti Színház főrendezője.

Csengery Antal
(1822-1880)

reformpolitikus, publicista, közgazdász és történetíró, az MTA tagja, a Pesti Hírlap szerkesztője (1845-49 között).

D. Szabó József

D. Szabó József színész, a Vidám Operett Színpad igazgatója. 1948-ban költözött Leányfalura.

Deák Ébner Lajos

Mozaikkészítő művész, a templom bejárata feletti mozaik készítője.

Déry Tibor
(1894-1977)

író. Baumgarten-díj (1947), Kossuth-díj (1948). Tiszteletére létrehozták a Déry Tibor-díjat, amit először 1984-ben adtak át. 1948 után költözött Leányfalura (Móricz Zs. u. 48.)

Dieballa György

színházi rendező, író.

Endrődi Béla dr.
(1886-1956)

író, újságíró, a Nemzeti Újság munkatársa, szerkesztője.

Erkel Ferenc (1810-1893)

zeneszerző, karmester, zenei vezető, zongoraművész, pedagógus. A Nemzeti Színház főzeneigazgatója, az Operaház első főzeneigazgatója, Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára, és a magyar operajátszás alapjainak megteremtője.

Erdős Sándor

(1947-

olimpiai bajnok vívó. 1950-ben költözött Leányfalura. Az 1960-as évek végéig Leányfalun élt. 
1962-től a BVSC vívószakosztályban vívott. Tagja volt az 1970-ben és 1971-ben világbajnokságot majd 1972-ben a müncheni olimpián aranyérmet nyert párbajtőrcsapatnak. 10 magyar bajnoki aranyérme van. Bátyjával, Erdős Gáborral - aki szintén válogatott vívó volt – 1964 -1965-1966-ban Európa kupát nyertek a BVSC csapatával. 

Fábián Zoltán
(1926-1983)

író, újságíró, József Attila-díj (1952), SZOT-díj (1974). 1970-től a Magyar Írószövetség titkára, 1969-től az Olvasó népért mozgalom titkára. A. F. Bian álnéven írt tudományos fantasztikus regényeket.1953-ban költözött Leányfalura.(Kálvária u. 6-8.)

Feleki Miklós
(1818-1902)

színész, a budapesti Állami Magyar Színház érdemes művésze, az 1871-ben összeült első magyar színészkongresszus-a késöbbi Magyar Színészek Egyesülete-elnöke.

Ferenczy Béni
(1890-1967)

szobrász. Szentendrén élt, de sok időt töltött a Gergely (lásd ott) családnál, az Erdész utcában

Feszti Masa
(1895-1979)

festő. Édesapja, Feszty Árpád (1856-1914) édesanyja, Jókai Róza (1861-1936) festőművész, Jókai Mór fogadott leánya. A XX. századi magyar vallásos festészet egyik legnagyobb alakja. (Az ő képe látható a templomban.)

Feszty Árpád
(1856-1914)

festő. Főleg vallási tárgyú és történeti képeket festett. Népszerűségét elsősorban a Magyarok bejövetele (1896) című körképének köszönhette, amelyet többek közreműködésével festett meg. Falfestményei közül legismertebb az Operaház előcsarnokát díszítő, a hangok eredetét ábrázoló kilenc képe.

Gergely Rezső

híres könyvkiadó, nyomdász család - Grill könyvkiadó: még ma is könyvesbolt van a helyén a PM közelében (Erdész utca eleje)

Fügedi Erik
(1916-1992)

levéltáros, könyvtáros, történész, a történelemtudomány doktora

Győrffy György
(1917-2000)

történész, az MTA tagja

Győrffy István dr.
(1912 -1999)

szemészprofesszor, többféle kontaktlencse feltalálója

György László

színész, Móricz Lili 2.férje

Győri Ilona
(1929-2001)

Jászai Mari-díjas színművész

Gyulai Pál
(1826-1909)

irodalomtörténész, költő, prózaíró, egyetemi tanár, kritikus, az MTA tagja, a Kisfaludy Társ elnöke, többek között a Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár szerkesztője, a Budapesti Egyetem tanára, főrendiházi tag. Legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta a népi-nemzeti irány elismeréséért. Sajtó alá rendezte, többnyire bevezetéssel, jegyzetekkel Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Kemény Zsigmond, Arany László és mások műveit, valamint a Magyar Népköltési Gyűjteményt.-1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. 1860-as években Leányfalu első lakói között van. Házát, a Szendrey-Gyulai villát Ybl Miklós tervezte. (Gyulai P. u. 11.) (Mátyás király u. 36.)

Halász Gitta (1896-)

énekesnő. Az Operaház örökös tagja.

Harangozó Gyula
(1908-1974)

táncos, koreográfus, balettmester és balettigazgató. Az Operaház magántáncosa, az Operaház balettegyetemének igazgatója. Kossuth-díj (1956), kiváló művész (1952).

Háy Gyula (1900-1975)

drámaíró, műfordító, a Színház-és Filmművészeti Főiskolán a dramaturg-tanszakot vezette. Az Írószövetség vezetőségének tagja. Kossuth-díj (1951). 1950-es évek közepétől Déry Tibor volt házában él (Móricz Zsigmond út 48.)

Heinrich Gusztáv
(1845-1922)

irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja, főtitkára, a Kisfaludy Társaság tagja. Számos folyóirat és könyvsorozat (Régi Magyar Könyvtár, Olcsó Könyvtár) szerkesztésében vett részt.

Helvey Laura
(1852-1931)

színésznő,a Nemzeti Színház örökös tagja.(Szent Imre herceg útja 19.)

Hetényi Géza
(1894-1957)

kétszeres Kossuth-díjas (1950, 1955) belgyógyász professzor, akadémikus, a Szegedi Klinika belgyógyászati Klinikájának vezetője, többek között a Szolnoki Kórház névadója. Felesége, Wabrosch Margit révén lett "leányfalusi", aki gyerekkora óta itt töltötte a nyarakat, majd a háború idejét is, Márai Sándorral. Házuk a Szent Imre herceg u. 7. alatt látható.

Hetényi István
(1926-2008)

közgazdász professzor, pénzügyminiszter (1980-1986). Hetényi Géza kisebb fia, születése óta Leányfalun töltötte a nyarakat, élete végéig az 1967-ben eladott nagy ház telkéből megmaradt kis telken felépített faház kedvenc helye volt neki és családjának, a Gyöngyvirág u. 6-ban.

Hettyey Aranka
(1876-1953)

színésznő. 1924-től 1941-ig a Színművészeti Akadémia drámai tanszékének tanára, a Nemzeti Színház örökös tagja. (Hunyadi János u. 6/b.)

Horváth Tivadar (1920-2003 Leányfalu)

színész, rendező (Boldogtanyai út)

Kádár János
(1912 -1989)

kommunista politikus. 1956 és 1988 között az MSZMP első titkára, később főtitkára. Mivel sokszor járt Leányfalun, a Sorg-villában volt kormányüdülőt a korszak végén a leányfalusiak a csak Kádár-villának hívták.

Karinthy Ferenc (1921-1992)

író, újságíró, 1949-50-ben a Nemzeti Színház, majd 1952-53-ban a Madách Színház dramaturgja. Kossuth-díj (1955) és József Attila-díj (1949, 1954, 1974). 1963-ban épült háza a Duna parton. Ettől kezdve minden nyarát itt töltötte. (Móricz Zsigmond út 76.)

Katona Puszta Sándor
(1911-1983)

római katolikus pap, költő. Verseit és prózáját 1932-től az Élet, a Vigilia, az Új Idők, a Kelet Népe és más fővárosi, valamint erdélyi és felvidéki lapok közölték. 1942-ben költészetét Móricz Zsigmond üdvözölte a Kelet Népében. 1937-től haláláig Leányfalu plébánosa.

Komjáthy István

(1917-1963.) író, műfordító. 1952-től haláláig nyaralótulajdonos a Ravasz László (volt Galamb) utcában. Itt fejezte be a Mondák könyve című művét.

Kolba Gyula

író, Képes Krónika főszerkesztője

Kovácsy Mária
(1827-1918 Leányfalu)

színésznő, a Nemzeti Színház tagja. Tóth József színész felesége. (Móricz Zsigmond u. 173/a)

Kőrösmezey Gusztáv
(1846-1940)

színész, a Nemzeti Színház tagja.

Latinovits Zoltán
(1931-1976)

a színészkirály (Gyulai Pál utca 4., volt Latinovits-ház)

Lázár Pál (1912-1970)

festő, a Dél-dunántúli képzőművészek Tolna megyei csoportjának vezetője.

Lingel János
(1880-1951)

neves bútorgyáros

Márai Sándor (1900-1989)

író, költő, újságíró, az MTA tagja. A II. világháború alatt kezdett naplói szinte külön műfajt képeznek, tökéletes korrajzot mutatnak. 1990-ben Kossuth-díjat kapott. 1944-45-ben a német megszállás idején lakott Leányfalun. (Erdész u.2.)

Marschalkó Rózsi (1887-1967)

énekesnő. Az Operaház tagja. Férje Székelyhidy Ferenc az Operaház énekese volt. (Mórizc Zsigmond u. 76.)

Marschalkó Teofil

Marschalkó Teofil költő, író sportújságíró, a Magyar Turf főszerkesztője és kiadója. (Mórizc Zsigmond u. 76.)

Marton Frigyes (1928-2002)

rendező, színházigazgató. Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. A Rádió Kabarészínháza alapító tagja. Jóvoltából az 1970-es években élő rádiókabaré felvétel volt az akkori Művelődési házban.

Medek Anna (1885-1960)

énekesnő, az Operaház magánénekesnője, örökös tagja. A budapesti Ének-és Zenekar Egyesület szólóénekesnője.

Mihályfi Károly (1857-1936)

színész. Nemzeti Színház örökös tagja. Rákosi Szidi színésziskolájában tanított.

Mohar József

hírlapíró

Móricz Györgyi Gyöngyvér
(1911-1979)

Móricz Zsigmond leánya (A Móricz ház-ról) könyvkötő, Férje Simon Andor költő, közös könyvkötő műhelyük volt. Fiuk Simon Balázs festőművész. Jelenleg Franciaországban él, de minden nyáron hazalátogat, több kiállítása is volt Leányfalun.

Móricz Lili
(1915-1999)

Móricz Zsigmond leánya, színésznő, ő adta ki a hozzá került Simonyi Máriához írt leveleket" Kedves Mária" címen. Első férje Both Béla színész, Második férje Mitterholczer Béla mérnök, akinek később nyaralója volt a Kálvária u-Móricz Zsigmond út sarkán. Harmadik férje György László színész volt.

Móricz Miklós
(1886-1966)

író, újságíró, statisztikus, nyomdász, Móricz Zsigmond öccse. (A mai Múzeum, egykori Sicc-villa épülete)

Móricz Virág
(1909-1995)

író, újságíró, a 60-as években a szentendrei járás országgyűlési képviselője, Móricz Zsigmond lánya, Móricz halála után az atyai szellemi hagyaték gondozója, az Apám regénye című munkája a Móricz-filológia egyik alapműve. Férje Kolos Richárd, aki a Műszaki Fejlesztési Bizottság alelnöke volt és két egyetemi tanszéket hozott létre és vezetett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Leányuk, Kolos Virág ma is Leányfalun, a Móricz-kertben épített házban él. A múzeum tárlatvezetője.

Móricz Zsigmond
(1879-1942 Leányfalu)

író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. 1911-ben vett telket Leányfalun, először csak nyaranta, majd 1936-tól véglegesen ide költözött. (Móricz köz-Móricz ház)

Munkácsy Flóra (1836-1906)

színésznő. A Nemzeti Színház tagja. Feleky Miklós felesége.

Nagy Adorján (1888-1956)

színész, rendező. A Nemzeti Színház tagja, főrendezője, a Színművészeti Akadémia tanára, érdemes művész (1956).

Örkény István (1912-1979)

író, drámaíró és novellista Déry Tibor vendégeként tartózkodott Leányfalun.

Pándy Lajos (1895-1957)

festőművész. A Szentendrei Művésztelep (1926) és a Szentendrei Festők Társaságának (1928) egyik alapító tagja.1951-ben néprajzi gyűjteményéből és saját műveiből kiállítást rendezett leányfalusi házában. (Mátyás király u. 36/b.)

Radnai Miklós (1892-1935)

zeneszerző, színházigazgató. Az Operaház igazgatója, Zeneakadémia zeneelmélet-tanára.1933-ban megalakította az Operabarátok Egyesületét, kezdeményezésére jött létre az Operaház Emlékgyűjteménye, az Operaház fennállásának 50. évfordulójára-1934-nagyszabású ünnepségsorozatot szervezett.

Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye(1912- )

 nyugdíjas magyar nyelvtanár ^[1], oktató, férjének, Radnóti Miklós hagyatékának rendezője, őrzője, közrebocsátója.

Hegyalja u.13.

Ravasz László (1882-1975)

Dunamelléki református püspök, az MTA tagja, lapszerkesztő, megjelent számos tanulmánya, irodalmi cikke, igehirdetése. Újjászervezte a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot (1924), 1953-ban lelkészként is nyugdíjba vonult, és Leányfalura költözött.

Regőczy Exner Győző (1864-)

költő

Rózsahegyi Kálmán (1873-1961)

színész, színészpedagógus, filmszínész, kabarészínész. A Nemzeti Színház örökös tagja (1923), kiváló művész (1960). Írt könyvet is: Zörög a haraszt... Vidám vadásztörténetek, (1942). Az 1900-as évek elején építi vadászházát Leányfalun, az ő invitálására költözött Leányfalura Móricz Zsigmond. (Rózsahegyi K. u. 5.)

Sennyei Vera (1915-1962)

színész, sanzonénekes. Érdemes művész (1961) (A katolikus kápolna templomajtója feletti mozaik adományozója.)

Siklóssy Pál
(1889-?)

rendező. Több színházban, köztük a Nemzeti Színházban is rendezett, és filmrendezéssel is foglalkozott. Németországban német nyelvű regényei és novelláskötetei jelentek meg.

Simonyi Mária
(1888?1959)

színésznő. 1926-ban Móricz Zsigmond felesége lett.

Somlay Artúr (1883-1951)

színész, színészpedagógus. Több filmben is szerepelt, a rádióban és pódiumon is fellépett. A Nemzeti Színház tagja, a Színművészeti Akadémia tanára. Regény-és drámaírással is próbálkozott. Kossuth-díj (1948, 1951), kiváló művész (1950), a Nemzeti Színház örökös tagja (1948).

Somogyi Erzsi (1906-1973)

színésznő. A Nemzeti Színház tagja. Több filmben is szerepelt. Kossuth-díj (1953, 1959), érdemes művész(1955) és kiváló művész (1962).

Sőtér István (1913-1988)

író, irodalomtörténész, az MTA tagja, Kossuth-díj (1954), József Attila-díj (1985).

Szakasits Árpád
(1888-1965)

újságíró, politikus, köztársasági elnök, majd a a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának első elnöke (Tildy után a Sorg-villában)

Szakonyi Károly (1931-)

író, drámaíró. SZOT-díj (1963), József Attila-díj (1970), Gábor Andor-díj (1974), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1991), Literatúra-díj (1995), Szép Ernő-jutalom (1995, Kossuth-díj (1997), Magyar Művészetért Díj (2003)

Szeberényi Lehel (1921-1998 Leányfalu)

író, műfordító, újságíró. 1962-től haláláig Leányfalun élt. Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata 1954; József Attila-díj (1951, 1953, 1983) ; Szocialista Kultúráért; A Munka Érdemrend arany fokozata (1981); A Magyar Köztársaság Aranykoszorúval díszített Csillagrendje (1991). (Déry Tibor és Háy János háza)

Székely Bertalan (1835-1910)

festőművész, a XIX. század magyar festészetének kiemelkedő európai rangú alakja, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet képviselője.

Székelyhidy Ferenc (1885-1954)

énekes. Az Operaház énekmestere, örökös tagja. A Zeneakadémia tanára.

Szendrey Ignác (1800-1895)

Festeticsek tiszttartója, Gyulai Pál és Petőfi Sándor apósa. A villáját Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban építtette Leányfalun.

Szentágothai János
(1912-1994)

Kossuth-díjas anatómus, neurobiológus, az MTA elnöke, országgyűlési képviselő

Szentiványi Kálmán (1921-1997)

író, SZOT-díj (1963)

Szentiványi Rózsa

Szentiványi Rózsa író

Szentmihályiné Szabó Mária (1888-1982 Leányfalu)

író, újságíró, tagja volt az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaságnak, a Szigligeti Társaságnak, a Petőfi Társaságnak, a Ráskai Lea Irodalmi Társaságnak és a Pen Clubnak.

Szepes Mária (1908-)

írónő, a II. világháború alatt élt Leányfalun.

Szepesi Imre

szobrász

Szitányi Ödön

miniszteri tanácsos

Szvatkó Pál

újságíró 1945-ig él itt

Tichy Lajos
(1935-1999)

labdarúgó, edző, az Aranycsapat csatára

Tildy Zoltán
(1889-1961)

politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök (a Sorg-villában, mint kormányüdülőben sok időt töltött)

Torma Zsigmond

színész, 1930-as évek

Törs Tibor
(1890-1963)

újságíró, politikus, az Esti Újság főszerkesztője, 1936-tól a Nemzeti Egység Párt országgyűlési képviselője

Tóth Imre (1857-1928 Leányfalu)

színész, rendező, színházigazgató. A Nemzeti Színház főrendezője, örökös tagja. A Színész Akadémia igazgatója. (Móricz Zsigmond u. 173/a)

Tóth József (1823-1870)

színész, rendező. A Nemzeti Színház tagja. A Színész Akadémia tanára, ahol színészmesterséget tanított. feleségével, Kovácsy Máriával együtt. (Móricz Zsigmond u. 173/a)

Tóth László

író, újságíró, a Nemzeti Újság főszerkesztője

Vályi Nagy Géza

költő

Vámossy Zoltán
(1868-1953 Leányfalu)

gyógyszerkutató, akadémikus (Szent Imre herceg u. - Vámosi köz)

Vízváry Mariska
(1877-1954)

színésznő. A Nemzeti Színház örökös tagja. Több filmben is szerepelt.

Vörös Rozália (1919-1992)

festő, iparművész, 1932: Aba Novák Vilmos és Iványi Grünwald Béla szabadiskolája, mestere: Aba Novák Vilmos. 1946-54 között a művészeti élet különböző intézményeiben dolgozott; 1955-től rendszeresen alkotott a hódmezővásárhelyi művésztelepen. 1968: olasz állami ösztöndíj; 1979: a Munka Érdemrend ezüst fokozata; 1982: Római Magyar Akadémia ösztöndíj.

Bárd Miklós
(1857-1937)

költő

Gyulai Pál gyakori vendégei voltak

Brassai Sámuel
(1797-1897)

nyelvész, filozófus, természettudós, az MTA tagja

Császár Elemér
(1874-1940)

irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja

Görgey Artúr
(1818-1916)

1848-49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére.

Hatvany Lajos
(1880-1961)

író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja. Kossuth-díj (1959). Még Móricz Zsigmond vendégeként is töltött időt Leányfalun.

Herman Ottó
(1835-1914)

természettudós, néprajzkutató, régész, politikus

Kozma Andor
(1861-1933)

költő, műfordító, a Hét belső munkatársa, Gyulai Pál költőtársa

Arvi Järventaus
(1882-1939)

a finnek egyik legnagyobb költője

  Móricz Zsigmond gyakori vendégei voltak

Babits Mihály
(1883-1941)

költő, író, irodalomtörténész, műfordító

Bartók Béla
(1881-1945)

zeneszerző

Bohuniczky Szefi
(1894-1969)

író, Baumgarten-díjas

Bölöni György
(1882-1959)

író, újságíró, művészettörténész

Gellért Andor
(1907-1990)

hírlapíró

József Attila

költő

Karinthy Frigyes
(1887-1938)

író, költő, műfordító

Kodolányi János
(1899-1969)

író, újságíró

Koós Károly
(1883-1977)

építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. Az ő tervei alapján építtette át házát Móricz Zsigmond.

Németh László
(1901-1975)

Kossuth-díjas író, drámaíró, a XX. századi próza egyik nagy hatású képviselője

Nyírő József
(1889-1953)

katolikus pap, erdélyi magyar író, újságíró.

Szabó Lőrinc
(1900-1957)

költő, műfordító, hírlapíró. Kossuth-díj (1957) Baumgarten-díj (1932, 1937, 1943)

Veres Péter
(1897-1970)

író, politikus, publicista, Kossuth-díj (1950, 1952)