A szeged.hu idézi Rovó Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem rektorát, aki egy nyilatkozatban próbálta csillapítani az SZTE alapítványi átalakításának híre mentén felkorbácsolt kedélyeket.

Az egyetemátalakítással kapcsolatosan fontos leszögezni, ha az egyetem a megfelelő információk birtokában úgy dönt, elindulunk ezen az úton, akkor ezen fogunk elindulni. Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás, ezt szeretném hangsúlyozni.

Ugyanakkor elég egyértelművé tette azt is, hogy ő inkább az átalakítással járó "előnyöket látja", semmint a lehetséges veszélyt, hogy az egyetem függetlensége csorbulni fog.

"Nyilván számos előnye van, hiszen teljesen más gazdasági környezetbe kerülne át az egyetem, ami egy sokkal könnyebb mozgást tenne lehetővé, azok a fejlesztési pénzek, amikhez így hozzá tudnánk jutni, előrevinnék az egyetemet, még hatékonyabban tudnánk együtt dolgozni a megye szereplőivel is. Még egyszer hangsúlyozom, nem volt még semmilyen döntés. Megnézzük a lehetőségeket, minden oldalnak vannak előnyei, hátrányai. Valamikor a jövő héten eldöntjük, átalakul-e az egyetem, vagy marad minden a régiben. Nagyon óvatosan kell fogalmazni" – emelte ki.

Szerinte csak akkor szabad az átalakulás mellett dönteni, ha az egyetem függetlenségét a jövőben is garantálják, és a rektor szerint erre jó esély van: "az eddigi információk alapján azt mondom, ha ezeket a garanciákat kérjük, akkor meg fogják adni. A január végi szenátusi ülésnek nincs még pontos időpontja, folyamatosan egyeztetünk az egyetem összes polgárával. Látni kell, ez egy nagyon fontos kérdés. Ez a kérdés el fogja dönteni, hogy az elkövetkező száz évben hova juthatunk. Úgy gondolom, egy modern, az elvárásoknak jobban megfelelő, aktívabb, a gazdasággal jobban együttműködő egyetem a kelet-európai régió legnagyobb kutató és oktatóközpontjává válhat" – fogalmazott.

"Érdekes helyzet volna, ha az egyetem maga döntene a kuratóriumi tagokról"

Mint megírtuk, szélsebesen kell döntenie a modellváltásról a Szegedi Tudományegyetem szenátusának, és amennyiben mellette voksolnak, akkor az átalakítást is feszített tempóban kell majd végigvinni. Az ez ügyben összehívott ülést hétfőn tartották meg, és elvileg január 29-án kellene a szenátusnak döntenie.

A hvg.hu forrásai szerint hétfőn mindössze 5–6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.

Ezt a felvetést a rektor lesöpörte azzal, hogy annyi idő alatt kell dönteni, amennyi a rendelkezésükre áll. Amikor pedig az egyik felszólaló garanciákat kért arra, hogy ne a fejük fölött válasszanak kurátorokat, hanem abban döntő szava legyen a szenátusnak, akkor Rovó László rektor a forrásunk elmondása szerint röviden annyit válaszolt: "Érdekes helyzet volna, ha az egyetem maga döntene a kuratóriumi tagokról".

A korábbi bölcsészkari dékán, Szajbély Mihály kritizálta az alapítványi átalakulást, mert szerinte azzal mindenképpen csökkenni fog az egyetem autonómiája. A hétfői ülésen elhangzott beszéde később felkerült egy zárt Facebook-csoportba, majd terjedni kezdett. A szöveg alapján Szajbély amellett érvelt, hogy az alapítványok kuratóriuma általában be van betonozva, onnan csak kihalással, lemondással távoznak a tagok. Ezért kellene szerinte az alapító okiratban megvédeni az intézményt a fenntartónak való kiszolgáltatottságtól. A volt dékán szerint a versenyképes és rugalmas működést nem feltétlenül az alapítványi működéssel lehetne elérni, amennyiben a költségvetési intézmények államháztartási túlszabályozottsága köti gúzsba az egyetemeket, akkor a szabályokon kellene változtatni.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: