Szádrév, Bukkari (ol. Buccari, horvát Bakar): horvát kikötőváros Fiume (Rijeka) és a Krk sziget közötti öböl északkeleti sarkában. - A →Magyar Tengermellékhez tartozott. A vitorláshajók korában jelentős kikötő, forgalma meghaladta a fiumeit. A 12. sz-tól a Frangepánok birtoka. A város élén a kir. által kinevezett kapitány állt, ügyeit 20 tagú képviselőtestület intézte. →Dalmácia elvesztése, 1433. u. Zenggtől a Ricina folyóig terjedt a Magyar Tengermellék. 1647: az 51. tc. e ter. igazgatását Zágráb vm-re ruházta. 1745-76: a trieszti Felső Keresk. Igazg-hoz tartozott, ~ben főgondnok-h. (viceintendáns) működött. 1776. VIII. 9: Mária Terézia adománylevele visszaállította a Magyar Tengermelléket. ~ ker-hez tartozott Portoré és Buccarizza, 1786-tól →Czirkvenica és →Novi kikötő is. A közig-t a fiumei kormányzón keresztül közvetlenül a M. Helytartótanács irányította. Az 1792:61. tc. szerint ~ és ker-e Mo-hoz tartozott. - Batthány Vince gr. 1796: beutazta az egész M. Tengermelléket. Ném. nyelvű kv-ében leírta, hogy a népisk. 2. o-ától tanították a m. nyelvet, a betelepedett m. családokat szívesen fogadták. Az 1807:27. tc. megerősítette, hogy ~ és ker-e közvetlenül Mo-hoz tartozik, követeinek ülést és szavazati jogot biztosított a m. ogy-ben. Császár Ferenc, a fiumei gimn. m. tanára ol-ul m. nyelvtant és olvasókv-et szerkesztett (Grammatica Ungherese, Pest, 1833), ezért ~ városa patricius-tanácsosi c-mel tüntette ki. Az 1836:19. tc. szerint a letelepedés a tengerparti városokban szabad. A közig-t a helyi nemesekkel egyenrangú patriciusok intézték. 1843/44: a reform ogy-en az alsótábla részletes törvényjavaslatot dolgozott ki a tengermelléki városok, Fiume és ~ közig-ának korszerűsítésére, hogy a sz. kir. városokhoz hasonló jogállást nyerjenek. 1847/48: az utolsó rendi ogy. kidolgozta a Fiume és ~ szabad keresk. ter-ekre vonatkozó törv-javaslatot, melyet az 1848:27. tc-ként szentesített az uralkodó. 1848. V. 16: Szemere Bertalan belügymin. Smaich Bertalant ~ alkapitányává nevezte ki, aki megkezdte a nemzetőrség szervezését. VIII. 4: Erdődy János fiumei kormányzó jelentette Kossuthnak, hogy ~ városi tanácsa megtagadta az engedelmességet, ott már Jellasics bán az úr. Klarich báni biztos mindazokat a tisztviselőket elmozdította, kik nem esküdtek föl a bánra. 1867: a m. →kiegyezés hírére ~en és az egész m. tengerparton kitűzték a m. lobogót, küldöttség kérte visszacsatolásukat. Az 1868:30. tc., a horvát kiegyezési törv. szerint a tengermelléki városok közig-a (Fiume és ker-e kivételével) Horváto-hoz tartozott. A kikötők feladatait és a tengerészeti igazg-t továbbra is a fiumei M. Tengerészeti Hatóság látta el. 1918. XI-1929. X. 2: a Szerb-Horvát-Szlovén Kirság, 1929. X. 3-1941. IV. 10: és 1945. IV-1991. VI. 24: Jug. része; 1941. IV. 10-1945. IV: és 1991. VI. 25-: Horváto-hoz tartozik. - Plébtp-át a 12. sz: építették, 1708: átépítették. 1900: 2000 r.k. lakosából 90% horvát, 10% ol. 6 tp-a van. H.Lá.

OL AC. 1776-3936. (Mária Terézia adománylevele. M. Helytartótanács-Benigna Mandata 4447-4450.); 1779-1540. (Mária Terézia 1779. IV. 23-i adománylevele) - OL Departamentum Publica Politicum. C. 53. 1844. (42 tétel összegyűjtve Buccari levtár) - OL Nádori kancellária 1198/848. - OL H. 20. Eln.-1304/848. - Sziklay 1895. - Kobler 1896. - Kmetty 1905.