A törvényi előírások és a hasonló ügyekben hozott bírósági ítéletek dacára nem hajlandó semmilyen részletet elárulni Pintér Sándor korábbi cégének megbízásáról az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. A biztonsági cég kiválasztásáról annyit mondanak csak, hogy "bizalmi kérdés"-ről van szó. A bank annak ellenére titkolózik, hogy a Fidesz a közpénzek elköltésének átláthatóságát ígérte a választások előtt.
Titkolózásba burkolózik a Magyar Fejlesztési Bank arról az ügyletről, amelynek keretében az állami tulajdonú pénzintézet lecserélte korábbi biztonsági cégét és egy új vállalattal, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt.-vel kötött szerződést. A múlt héten derült ki a Hvg.hu híradása nyomán, hogy Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége látja el a fejlesztési bank védelmét, a pénzintézet azonban azóta sem hajlandó részleteket elárulni a CBSZ kiválasztásáról, illetve a szerződésről.
Az MFB szóvivője, Nyiri János a CBSZ "méltánylandó, jogos érdekeire" hivatkozva utasította el az [origo] kérését. A szerződés részleteiről Nyiri semmilyen részletet nem árult el az [origo]-nak, így azt sem, hogy mekkora összegért és milyen időtávra kötötték, csak annyit közölt, bizalmi kérdés miatt döntöttek a váltás mellett és bontották fel a kapcsolatot az MFB-t korábban őrző Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft.-vel.
Áprilisi előzmények
Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője június 17-én nevezete ki Baranyay Lászlót az MFB elnök-vezérigazgatójává. A CBSZ 2010 áprilisáig volt Pintér tulajdonában, aki akkor várható miniszteri kinevezése miatt adta el a vállalatot. Az ügylet érdekessége az volt, hogy a többmilliárdos forgalmú, a magyar piacon rendkívül erős pozíciókkal rendelkező vállalatot egy januárban alapított, mindössze ötmilliós tőkéjű cég vette meg, amelynek egyedüli tulajdonosa addig csak egy - veszteséges - kisvállalkozásban volt érdekelt (a cég eladásáról bővebben itt olvashat). Pintér vagyonbevallása szerint 1,8 milliárd forintot kapott volt cégeiért, az összeg nagy része feltehetően a CBSZ eladásából származik.
Az MFB százszázalékos állami tulajdonban lévő vállalat, így vonatkozik rá a közérdekű adatokról szóló törvény, amely előírja, hogy kötelező pontosan és gyorsan tájékoztatni a közvéleményt az általa felhasznált közpénzekről és a piaci szereplőkkel kötött szerződéseiről. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet programvezetője, Hüttl Tivadar szerint teljesen egyértelmű, hogy az MFB-nek betekintést kellene engednie a CBSZ-szel kötött szerződésbe, mert az "csont nélküli közérdekű adatokat tartalmaz".
"Annyira egyértelműen közérdekű adat, hogy az esetleges bírósági tárgyaláson nem is lehet kérdéses az ítélet, így amennyiben perre kell menni a szerződés megtekintéséért, az rosszhiszemű hozzáállást feltételez az MFB részéről" - mondta az [origo]-nak Hüttl. Szerinte az MFB üzleti titokra hivatkozva kerülhetné el a szerződés közzétételét, de azt mondta, közpénz felhasználásánál ilyenről nem lehet szó.
Korábbi perek és változó jogszabályok
Több korábbi per alapján is megkérdőjelezhető az MFB titkolózása. Az [origo] és több más médium a múltban több alkalommal is nyert pert, amikor állami szervezetek nem akartak betekintést engedni hasonló adataikba. A gazdasági minisztériumot (akkoriban GKM) 2008 szeptemberében több mint egyéves pereskedés után kötelezték arra jogerősen, hogy küldje át az [origo]-nak a svéd Gripen repülőgépek vásárlásáért cserében Magyarországon végrehajtott befektetések adatait. A kétmilliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást elnyerő Omninvest nevű cég 2008 végén kötött szerződést egy egyiptomi céggel, és jogerős bírósági döntés születetett arról, hogy a megállapodást nem lehet titokban tartani.
A Fidesz választási kampányában a közpénzek tiszta és átlátható elköltése volt az egyik leghangsúlyosabb ígéret. A korrupció felszámolásának független jogász szakértők és kutatók szerint az egyik leghatékonyabb módszere a nyilvánosság és a közpénzek elköltésének átláthatóvá tétele. Ám hamarosan változnak az ezzel kapcsolatos szabályok: egy, a parlament által nemrég elfogadott, de még a házelnök és a köztársasági elnök aláírására váró törvényjavaslat hatályon kívül helyezi ugyanis azt, hogy az állam, a helyi önkormányzatok és a közalapítványok többségi befolyása alatt álló cégek közfeladatot ellátó szervnek minősüljenek. A Transparency International nevű antikorrupciós szervezet tiltakozott a változtatás ellen, mert szerintük "ezzel a közpénzek felhasználásának átláthatósága és az elszámoltathatóság garanciái sérülhetnek".