A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön

Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.

Támogatási kampány

„Egy-egy forgalmasabb napon a chicagói repülőtérhez hasonlít a zajszint” – panaszolja az egyik gödi lakos, akinek a Samsung gyárától nagyjából nyolcszáz méterre van a háza. A lakóövezet és a gyár közt ugyanis csak egy szántóföld található, a zavaró hang így akadálytalanul jut el a házakig. Pedig a gödi ipari-innovációs övezetről szóló kormányrendelet véderdő telepítését is előírta, erre azonban évek óta hiába vár a lakosság. A zaj tényét maga a Samsung vezetése is elismeri, ám Környezeti jelentésük szerint folyamatosan „zajcsökkentő intézkedéseket” hajtanak végre, hogy elviselhetőbbé tegyék a zajszennyezést. Csakhogy eközben évek óta bővítik is az akkumulátor-gyárat, ami így egyre közelebb kerül a lakóövezethez.

Megindultak a gödi Samsung-gyár bővítésének munkálatai, a helyiek tiltakoznak

Bár még nem vette meg a Samsung SDI azt a gödi területet, ahol újabb akkumulátor-üzemet kíván felépíteni, a tereprendezési munkálatok már megkezdődtek a leendő gyár területén – egyelőre az sem egyértelmű azonban, hogy kinek a megrendelésére. A helyiek eközben petíciót írtak és aláírásokat gyűjtenek Göd iparvárossá tétele ellen.

„A gyerekek december 7-én hajnali 4-kor sírva keltek, panaszolva, hogy a zaj miatt nem tudtak aludni. A folyamatos zúgás konkrétan olyan hangos volt, mintha zárt ajtó mögül a mosógép centrifugálását hallgattuk volna. A kisebb, 6 éves gyermeket iskolába sem tudtuk küldeni aznap, annyira kimerült volt”– olvasható egy másik panaszban.

A környezetvédelmi hatóság a rendszeres lakossági beadványok miatt, több mint két évvel a gyár megindulása után zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezte a Samsungot. Ezt idén december 31-ig kell benyújtania a cégnek, s talán a következő évben sor kerülna megvalósítására. A helyiek azonban azonnali intézkedést követelnek, hivatkozva az évek óta tartó zajszennyezés egészségkárosító hatására; van olyan lakossági javaslat is, hogy a repülőterek zajmonitoring rendszeréhez hasonló rendszer kiépítésére kellene kötelezni a céget.

Ráadásul az is kérdéses a helyiek számára, hogy az intézkedési terv megvalósítását ellenőrzik-e a majd a hatóságok. A Samsung-gyár építéséhez ugyanis környezetvédelmi engedélyre nem volt szükség, az építkezéshez csupán szakhatósági állásfoglalások kellettek. A hatósági előírások megsértése azonban eddig nem járt semmilyen következménnyel a multicég számára,

a hatásbecslésen alapuló zajhatárértéket a Samsung következmények nélkül lépi át a működése kezdete óta.

S bár az említett Környezeti jelentés büszkén sorolja, hogy eddig milyen zajvédő lépéseket hajtottak végre – pl. néhány hűtőtornyot áttelepítettek, részleges zajvédő falat építettek –, mindezt jóval a termelés beindítása után tették. Kizárólag a lakosság állandó felháborodása nyomán – melyről az Átlátszó már 2018-ban beszámolt –, és nem hatósági intézkedések miatt került sor az eddigi lépésekre, s ezek egyáltalán nem tűnnek elegendőnek.

Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak

„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.

Ugyanakkor a zajmérések adatai, de a légszennyezés el kapcsolatos mérési adatok sem nyilvánosak. A Göd-ÉRT Egyesület jelenleg közadatként próbálja megkapni a kibocsátott szennyező anyagok mérési jegyzőkönyveit, amire költségtérítés fejében most hajlandónak mutatkozik a Környezetvédelmi hatóság.

Nem épít újat, csak “bővít”

Számos ellentmondás van ugyanakkor a Samsung építkezései körül is. Bár egy második gyár kedvéért irtottak ki Gödön egy erdőt és vettek meg, illetve sajátítottak ki 55 hektárnyi szántóföldet – utóbbit Tuzson Bence országgyűlési képviselő egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi ügyvédi iroda intézte –, a Samsung jelenleg hivatalosan nem építi az újabb gigagyárát ezen a területen, hanem az első üzemét bővítgeti több részletben tovább.

A cég vezetése el is ismerte a legutóbbi katasztrófavédelmi eljárás közmeghallgatásán, hogy „végső döntés még nem született a kettes gyár megépítésével kapcsolatban. Tehát, most egyelőre úgy változott meg, amiről most szó is van, hogy a meglévő gyárat bővítik ki egyes funkciókkal, területekkel.” Az egyes gyár újabb bővítéséhez azonban nem kapcsolódott újabb környezetvédelmi eljárást, és az is kiderült, hogy a Samsung további területeket vásárolt, vagy készül megvásárolni Göd-Újtelepen.

A második gyárral megnövelt beruházás infrastrukturális fejlesztéshez a kormány még áprilisban 42 milliárd forintot rendelt hozzá: az energiaellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre 22,5 milliárdot, a gázellátásra 415 millió forintot, a víziközmű-hálózat fejlesztésére 11,9, az útépítésekre pedig 7,1 milliárdot irányzott elő a kormányrendelet. Ebből 4 milliárdot áramfejlesztésre és 415 millió forintot földgáz-beruházásra már „elfogadott” a Pest megyei Önkormányzat közgyűlése.

Így terjeszkedik a Samsung

Mészáros cége építi a vízvezetéket

A gyárral és az iparterülettel kapcsolatos döntésekhez ugyanis Göd önkormányzatának már semmi köze, a 400 hektáros gödi különleges gazdasági övezettel kapcsolatos ügyek a megyei közgyűlés elé kerülnek. Az áram- és gázellátás fejlesztését az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. és a Tigáz Zrt. fogja végezni, a munkálatok egészen 2025-ig tartanak majd. A gödi ipari területre 12 800 m3 /h földgázkapacitást kell biztosítani, hogy „mind a jelenlegi mind a jövőbeni fogyasztók elláthatók legyenek”, olvasható a megyei közgyűlés határozatában.

Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön

A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.

Míg az áram- és gázellátás összegét egyelőre nem emelte meg a kormány, úgy tűnik, a víziközmű-fejlesztés az eredetileg előirányzott 11,9 milliárdnál jóval nagyobb összegből fog megvalósulni. Először november 30-án „csak” egy 9,6 milliárdos nyertes projektről jelent meg közlemény, ám december 1-jén már egy másik, 20,6 milliárdos projektről is beszámolt a Portfolio; mindkettő nyertese a Mészáros és Mészáros Kft..

A kormányközeli cég tehát több mint 30 milliárdért fog a Samsung kedvéért vízvezetéket építeni, erről azonban a gödi önkormányzat és lakosság éppúgy csak a sajtóból értesült, mint bárki más.

A gödi polgármester, Balogh Csaba facebook-posztja szerint a városvezetés semmilyen tájékoztatást nem kapott a közműépítésekről, pedig, mint írja, „egy ekkora beruházásnál igénybe kell venniük majd a városi infrastruktúrát, a gödi közműveket, arról nem is beszélve, hogy a környezetvédelmi kérdések is előkerülnek ilyenkor.”

A Strabag és a Penta már jól jártak

Az áprilisi kormányrendelet szerint a Váci Déli-Forte vízbázis területéről hozzák majd az ipari vizet és az ivóvizet a Samsunghoz, a gyár megnövekedett szennyvize pedig a váci szennyvíztelepre kerül; emellett a Fővárosi Vízművektől is fognak vizet átvenni. A beruházás ezért Sződligetet, Vácot és Dunakeszit is érinteni fogja. A második gyár építéséhez készített Előzetes Vizsgálati Dokumentáció szerint napi 21 ezer köbméter többletvízre lesz szükség.

Érdemes összevetni ezt az adatot a Tesla Berlin melletti gyárának tervezett vízkivételi adataival és az emiatti tiltakozással: a Tesla gyára ellen demonstráló helyiek az óránkénti 300 köbméter vízkivételt tartják rendkívül aggasztónak. A gödi Samsung-gyár esetében viszont azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz a bővítés után az összesített vízfogyasztás és mennyi szennyvíz kerül a Dunába.

Így aztán sem vitatkozni nem lehet róla, sem tiltakozni nincs mód ellene.

Azt viszont látni lehet, hogy bár „nincs végleges döntés” az újabb Samsung-gyárról, az építését kiszolgáló utak már elkészültek. És ezek sem voltak olcsók. Az iparterülethez vezető ideiglenes beszállítói út építését a STRABAG 163 millió forintért végezte. Ez az összeg egy 1300 méteres földút kőszórással való megerősítésére volt elegendő. A gyárhoz északi irányból vezető kb. 600 méteres aszfaltos út, melyet a PENTA Kft. épített meg, 180 millió forintba került. Csakhogy  miközben a Samsunghoz vezető utakra összesen 7, 1 milliárdot szán a kormány, évek óta késik Felső-Göd főútjának régóta ígért felújítása, sőt egy egész városrész vár arra, hogy végre aszfaltos útjai legyenek.

A kínos lobbibotrányba keveredett Penta most Dunakeszin kapott hatmilliárdos megbízást

Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.

De vélhetően ebben sokáig nem lesz változás: a polgármester számításai szerint a különleges gazdasági övezet elrendelése és további adóelvonások miatt 2020-ban és 2021-ben összesen 2,6 milliárd forinttal kevesebb összegből kell az önkormányzatnak gazdálkodnia.

Bodnár Zsuzsa

Nyitókép: A zajszennyezés mértéke éjszakáról-éjszakára nő a Samsung gyár közelében. Forrás: Göd-ÉRT Egyesület Facebook odala