Nem csak a földet vette el az állam a Kishantosi ökogazdaságtól lassan már hét évvel ezelőtt, de még azoknak a biztonsági őröknek a bérét is velük fizettették volna meg, akik a tüntető civileket tartották távol az új gazdáktól, ez utóbbiról itt írtunk részletesen. Bár egy másodfokú ítélet után abban bíztak a kishantosiak, hogy ettől a számukra nagy tehertételtől megszabadultak, mégis csalódniuk kellett, ugyanis az állam még felülvizsgálati keresetet is benyújtott, így a Kúrián végződött az ügy. Most a Kúria is a kishantosiaknak adott igazat.

Lassan már történelem lesz, amikor 2012-ben pályázatra írta ki az állami földalap a kishantosi mintagazdaság földjeit. A birtokot gyakorlatilag felszabdalták, és olyan cégek között osztották szét, amelyek közül többen még csak földet sem láttak nagyon korábban. Az ökogazdaság próbálta jogi úton védeni a birtokot, de a jogszerűség látszatára is alig adva, beszántotta az új bérlő a növényeket. Ekkor vonultak civilek a földekhez, hogy legalább a bíróságon folyamatban levő birtokvédelmet biztosítsák a gazdaságnak. Az új bérlő ellencsapásul egy őrző-védő szolgálatot bízott meg, hogy az ő zavartalan tevékenységét biztosítsa a földeken. Ennek az őrző-védő szolgálatnak a költségeit akarták bevasalni a kishantosi ökogazdaságon, ez a per húzódott hat éven át, és ebben az ügyben ment el a falig az állam, egészen a Kúriáig, hogy még ezt a 14 millió forintot bevasalja a gazdaságon. A Kúria azonban a kishantosiaknak adott igazat. A gazdaság 17 perben volt érintett az állami földpályázatok óta, lényegében a földszerződésekkel kapcsolatos pereket elveszítették.

„Itt egy új világnak kell eljönnie ahhoz, hogy egyáltalán remény legyen arra, hogy Kishantos visszakapja a földjeit” – válaszolta Ács Sándorné, az ökogazdaság vezetője arra a kérdésre, hogy abban vajon bízik-e, hogy a földjeiket visszakapják.