Megjelent a lista az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő oldalán arról, kik mennyi támogatást kapnak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a független, a szabadtéri, a nemzetiségi színházak és a zeneművészeti szervezetek között. A független színházak támogatásának a rendszerét tavaly változtatta meg a kormány úgy, hogy arról még az érintett szervezetek is csak a kiírt pályázatból értesültek: a Fideszben kudarcként értékelt önkormányzati választások után, a főváros és a kormány alkujának részeként a budapesti székhelyű szervezetek egy független kuratóriumhoz kerültek, a vidékiek pedig a kormány által kijelölthöz (noha ebben a szférában valójában semmi jelentősége nincs a székhelynek, saját színházépületek híján). Érvényesült is a jelenlegi politikai klíma papírformája: több ellenzéki város színházi intézményei vagy kormánypártisággal nem vádolható szervezetei feltűnően rosszul jártak. És a tendencia idén is folytatódott.

Mindeközben a most támogatottak között találni olyan szervezeteket, amelyek elvileg nem is kaphattak volna, és a kifizetésekről döntő kuratóriumban is ülnek olyanok, akiket a törvény szerint nem is lett volna szabad felkérni. A szakma egyik fontos fesztiválját pedig a megszűnés szélére sodorta a döntés, amely ellen Alföldi Róbert is felszólalt.

Műsor nincs, csak bűncselekménygyanú

Az idei támogatási listában a legfeltűnőbb rész az, hogy a 30 éves, nemzetközi és országosan elismert fellépőket és sokszor telt háznyi közönséget vonzó, jellemzően a társadalmi problémákra figyelmet irányító előadásokat meghívó Thealter fesztivál szervezőjének, a szegedi MASZK Egyesületnek idén egyetlen forint támogatást sem szavazott meg a kuratórium. A döntés még a tavalyihoz képest is meglepő: a tavalyelőtt még 21,5 milliós támogatásra jogosult egyesület tavaly már csak 7 millió forintot kapott. Hogy egyetlen forintot se kapjanak, és a kuratórium úgy ítélje meg, még a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot se érje el a szervezet pályázata, arra 1995 óta egyszer sem volt példa, márpedig a szervezet működésében idén sem történt változás.

Ahogy azt a szervezet „A szőnyeg szélén Egyesületünk” című cikkében is leírja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt sem hozta nyilvánosságra, milyen szempontok alapján ítélték ennyire csapnivalónak a pályázatukat; az ügyben a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közérdekű adatigénylést nyújtott be. A szeged.hu egy podcastben kérdezte az ügyről a fesztiválon korábban többször is fellépő színész-rendezőt, Alföldi Róbertet, aki azt mondta,

egyértelműen ideológiai döntés a kormányzat részéről a támogatás megvonása:

„Ez egy logikus lépés: miért adna a kormány arra pénzt, ami nem azt szajkózza, amit ő elvár? Az, hogy a társadalom vagy a színházi szakma ezt az elmúlt években hagyta, hagytuk, az szerintem sokkal szomorúbb.” Azóta támogatói, szolidaritási gálaestet szerveztek a Thealter megmentéséért Szegeden.

Mindehhez adalék, hogy az ügyre rálátó forrásaink szerint a vidékiekről, a szabadtéri és a nemzetiségi színházakról döntő kuratórium tagjai nem voltak valós döntési helyzetben a támogatások megítélésekor: nem meghozniuk, hanem jóváhagyniuk kellett a döntéseket.

Különösen érdekes az elvitathatatlan szakmai múlttal rendelkező fesztivál hanyagolása annak függvényében, hogy milyen szervezeteket talált támogatásra méltónak a kuratórium. Ott van például a Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesületet is, amely a cégadatok szerint kizárólag sporttevékenységet végez, létrejöttének célja pedig többek között lovas oktatás és a lovardák akkreditálása volt; lovas színházi működésnek nem találni nyomát.

A lovas szervezet nem is pályázhatott volna, hiszen sem nem művészi, sem nem közhasznú szervezet, noha ez a pályázás feltétele, mégis megítéltek számukra 15 millió forintot.

Mindezt úgy, hogy a cégadatbázis szerint a szervezet mindössze 2019-ben számolt be bevételről, az pedig 18,5 millió forint volt. A bírósági adatok szerint folyamatban van a szervezettel szemben végrehajtási eljárás is.

Szintén nyert a Nagyvilágban a Magyar Kultúráért Közhasznú Egyesület, amelynek 5 milliós támogatást ítéltek meg annak ellenére, hogy tevékenységének semmi nyoma nincs az interneten, leszámítva egy 2014-es, a tao-támogatásokkal történt visszaéléseket taglaló cikket, amely „bűncselekménygyanúsnak” nevezte, hogy az egyesület 2012-ben 67 milliós jegybevételre hivatkozva 42,9 millió forint tao-támogatást igényelt és kapott, noha valójában abban az évben az összes bevételük 28 millió forint volt.

Annak pedig, hogy az egyesület működésének nyomai nem lelhetőek fel a neten, önmagában kizáró oknak kellene lennie, hiszen épp a fiktív, tao-lenyúlásra létrejött cégek kiszűrése érdekében vezették be az úgynevezett küszöbkritériumokat, azaz hogy a pályázóknak legyen honlapjuk, ahol nyilvánosan követhető a műsoruk és az éves beszámolójuk. Ennek megléte már a pályázati kiírás szerint is kötelező. A hasonló visszaélésekre hivatkozva törölte el a kormány a színházak tao-támogatását is, amellyel egyelőre úgy tűnik, a legrosszabbul nem az ügyeskedők, hanem a – kormánytól is – független színházak jártak.

Szintén ötmilliós támogatást kap az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft., a cég, amelyről a legutolsó elérhető hír, hogy hűtlen kezelés miatt tettek ellenük büntetőfeljelentést, az eggyel korábbi hír pedig, hogy a pécsi önkormányzat vizsgálata súlyos problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező kft. működésében, például dupla kifizetések gyanúja merült fel, de a vizsgálatban szó volt 60 millió forint kiszámlázásáról is ellenőrizhető teljesítési igazolások nélkül. Azóta nem jött hír arról, hogy a nyomozást megnyugtatóan lezárták volna. Az Aktor támogatásáról egyébként egészen a legközelebbi múltig még a kormánytól független, budapesti kuratórium döntött volna, csakhogy a cégadatok szerint épp a pályázás előtt, március 8-án törölték a budapesti székhelyet, így azóta gárdonyi, azaz vidéki kft.-ről beszélhetünk.

Megfelel a jogszabályi kötelezettségnek

A problémák már a pályázati eredmények kihirdetése előtt elkezdődtek. A Független Előadó-művészeti Szövetség, a magyar független színházi szféra legfontosabb – a kormányhoz nem köthető – érdekvédelmi ernyőszervezete, amely 49 szervezetet képvisel a pályázók közül, már februárban levélben fordult az államtitkársághoz, elküldve a FESZ hivatalos e-mail-címeit, „tekintettel arra, hogy második éve nem kapjuk meg a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési pályázatára javasolt kurátorok névsorát”, pedig az előadó-művészeti törvény szerint erről kötelező a szakmai szervezetekkel egyeztetni.

Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár minderre különös, merészebben fogalmazva cinikusnak is nevezhető választ adott. A hvg.hu birtokába került levélben Latorcai közölte: az erről szóló törvény csak „általános jelleggel rögzíti”, hogy kötelező bevonni a folyamatba az előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezeteit, konkrét szervezeteket azonban a kormányrendelet nem nevesít, csak azt mondja ki, hogy „nem egy, hanem több érdekképviseleti szervet szükséges felkérni”, azaz „megfelel a jogszabályi kötelezésnek”, ha nem az érintettek teljes körét vonják be a véleményezésbe, csak azokat, amelyek a kormány szerint „az adott területre legnagyobb rálátással és legnagyobb gyakorlattal rendelkeznek”. A levél szerint nyolc ilyen nagy tudású szervezettel egyeztettek, de hogy melyek ezek, azt nem árulták el a FESZ-nek.

Pedig a FESZ igénye a névsor megismerésére nem pusztán elméleti kérdés volt: a szervezet már tavaly is felhívta a figyelmet arra, hogy

a vidékiekről döntő kuratórium névsora törvénysértő.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény 9. paragrafusa ugyanis rögzíti: „Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.” Bár a kuratórium névsorát azóta sem hozták nyilvánosságra, a hvg.hu értesülései szerint ugyanazokról van szó, akikről tavaly is: Bán Teodóráról, Dósa Zsuzsannáról, Kiss Jánosról, Somogyi-Tóth Dánielről és az új SZFE-n is nagy szerepet kapó Zalán Jánosról.

A listából két név biztosra vehető: Bán Teodóráé és Dósa Zsuzsannáé. Azt ugyanis még a nyilvános döntési lista „megjegyzés” rovata is rögzíti, hogy az ő „személyükben érintettség áll fenn” egyes döntésekben: amikor a kuratórium a saját intézményeik támogatásáról döntött. Hogy hogyan kerülhetett be a kuratóriumba olyan tag, aki a törvény szövegével ellentétesen érintett, arra nincs magyarázat.

Dósa Zsuzsanna a Szarvason működő, szlovák nemzetiségi Cervinus Teatrum művészeti igazgatója; ennek ellenére a színház sikerrel pályázott a nemzetiségi színházi kategória (holtversenyben) legmagasabb támogatására, 22 millió forintra.

Szintén pályázott a szabadtéri színházak számára elérhető támogatásra Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője, bár a kuratórium nem szavazott meg támogatást az intézménynek (ami aligha jelenti azt, hogy a kormánynak igen fontos színház, amely a Karácsony és a Fidesz közti alkuk egyik gyújtópontja volt, ne kapna a jövőben valamilyen támogatást).

Kivéreztetésre ítéltetve

Mindehhez képest a teljes átláthatóságra törekvő, döntési folyamatait nyilvánosan elérhető cikkben dokumentáló budapesti kuratórium „csak” súlyos szakmai problémákat nevez meg az említett cikkben. Mint írják, az új rendszer eleve alkalmatlan a valós színházi folyamatos követésére, hiszen teljesen rugalmatlan: az előző évi keretösszeget kell szétosztani, függetlenül attól, hogy esetleg újabb és újabb társulatok alakulnak, mások fejlődnek, nőnek. De arra is alkalmatlan, hogy akár csak kijavítsa az anomáliákat: a pályázati kiírásból eredő tavalyi problémák miatt erre az évre két nagy, valójában budapesti, de eddig az ügyvezető vidéki címére bejegyzett színházi szervezet is átjegyezte a székhelyét Budapestre, hogy az megfeleljen a valóságnak, ami kapásból azt jelenti, hogy több pályázó között kellett elosztani ugyanazt a pénzt.

A kurátorok így arra kérték a minisztériumot, a forráshiány miatt pótolják ki a keretösszeget 45 millió forinttal. Összehasonlításul: a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nkft.-je 25 millió forint támogatást kapott, tehát szó sincs hatalmas alamizsnáról. (Vidnyánszkyék szervezete bár Budapestre van bejegyezve, a támogatásáról a vidéki kuratórium dönt, ugyanis a kormány indoklás nélkül az ő kezükbe adta a szabadtéri színházakat, a Teátrumi Társaság pedig szervez szabadtéri fesztivált is. Itt valamiért már nem volt fontos a székhely.)

A többletforrás mellett azt is kérték, legalább hadd csoportosíthassák a rendelkezésre álló összeget a kategóriák (Színház I. és II, Tánc, Forgalmazói) között. A kormány a többletforrástól elzárkózott, és információink szerint az átcsoportosításra is csak nagy nehezen állt rá. Mindezek miatt a kurátorok ezt a következtetést vonták le:

Így az idén elkerülhetetlenül mészárosmunkát végeztünk. Sokadszorra jelezzük, hogy a terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett.

Borítókép: László Lili és Vilmányi Benett a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda Mi és ők című előadásában. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: