A pénzügyi szervezeteket felügyelő jegybanknak is feltűnt, hogy milyen érdekes körülményei voltak a tőzsdén annak, hogy decemberben meghiúsult a legnagyobb tavalyi informatikai ügylet, a T-Systems tervezett tulajdonosváltása. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közleményben tájékoztatta a közvéleményt, hogy a decemberi események miatt a Jászai Gellért, illetve Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG-t ötmillió forintra bírságolta, a T-Systems reménybeli eladóját, a Magyar Telekomot pedig kritikával illette.
Mint emlékezetes, az informatikai cég árfolyama már novemberben végén elindult lefelé a szokásosnál nagyobb tőzsdei forgalom mellett, pedig csak december 10-én a tőzsdezárás után jelentették be az ügylet meghiúsulását.
Az MNB tulajdonképpen azt vizsgálta, hogy történt-e bennfentes kereskedelem, azaz előfordulhatott-e, hogy valakik idő előtt tudtak az ügylet meghiúsulásáról és ebből hasznot húztak. A felek ugyanis nem jelentették be a fejleményeket a tőzsdén azonnal, pedig ilyenkor a szabályok szerint meg kell indokolniuk a késlekedés okát, és küldeniük kell egy listát arról, hogy kik tudtak idő előtt a dologról.
A felügyelet elsősorban a „bennfentes információ keletkezésének pontos időpontjára” volt kíváncsi, tehát arra, mikor dőlt el, hogy mégsem lesz semmi az adásvételből. Ezzel kapcsolatban tettek fel kérdéseket a 4iG-nek és a Magyar Telekomnak is. A vizsgálat legfontosabb megállapítása pedig az lett, hogy
„a 4iG tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az ügylet lezárására vonatkozó bennfentes információ.”
Azaz úgy tűnik, a kormányközeli informatikai cégnél egyesek korábban is tudhattak a tranzakció törléséről. Ez azért aggályos, mert egy ilyen információ természetesen hatással van az érintett cégek részvényeinek árfolyamára: ha valaki előbb tudja, mások kárára nyerhet. Például ha egy piaci szereplő néhány nappal a hivatalos bejelentés előtt értesül egy cég tervezettnél magasabb profitjáról, akkor sokat nyerhet azzal, hogy bevásárol a vállalat papírjaiból, hiszen azok jó eséllyel a bejelentés után drágulni fognak.
A 4iG-nél ellentétes irányú mozgás történt, azaz csökkent a papírok árfolyama, érdekes módon azonban ez a folyamat már napokkal a bejelentés előtt elkezdődött. Korábban írtunk róla, hogy akkor nagyon úgy tűnt: valaki idő előtt sejthette, mi következik. A 4iG részvényeivel ugyanis nagyon felpörgött a kereskedés a bejelentést megelőző napokban. Szeptember és december között naponta jellemzően 100 ezernél kevesebb 4iG részvény cserélt gazdát a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), a félmilliós forgalmat pedig csak háromszor érték el ebben a három hónapban. A T-Systems ügylet bukásának hivatalos bejelentése előtti napokban azonban zsinórban hatszor lépte át ezt a szintet a forgalom, sőt volt olyan nap, amikor 1,1 millió részvényt adtak-vettek a BÉT-en.
Másfél hét alatt 5,2 millió részvény váltott tulajdonost, ami 4 milliárd forintos forgalmat jelent, és mivel közben hatalmasat esett az árfolyam, ennyi részvénynél több százmillió forint volt az értékbeli különbség a zuhanás kezdete és a nagy bejelentés között.
Ezért tényleg fontos kérdés, hogy mikor keletkezett a bennfentes információ, és ki tudhatott arról. A korábbi elbeszélések szerint a tárgyalások megszakításáról a 4iG döntött, és úgy tudjuk, hogy erről hivatalosan csak egy nappal a bejelentés előtt tájékoztatták a Magyar Telekomot, ahol egyébként meg is lepődtek a szerintük hirtelen fordulaton. Utóbbi cég egyébként az MNB vizsgálata szerint jól is határozta meg, mikor jutott a bennfentes infók birtokába.
Érdekesebb kérdés azonban, hogy mikor történt meg ugyanez a 4iG-nél. Ebből a szempontból kifejezetten érdekes adalék, hogy Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért a napi.hu akkori beszámolója szerint nagyjából egy héttel a bejelentés előtt hosszasan tárgyalt a budapesti Four Seasons szállodában. A lap egy olvasói fotót is közölt a 4iG két nagytulajdonosáról.
A találkozó azért keltett nagy érdeklődést, mert ekkor már jó ideje tartotta magát az a pletyka, hogy a két milliárdos összekülönbözött, és akár ennek cáfolatát is lehetett látni a találkozóban. A T-Systems ügylet meghiúsulása, és a mostani MNB határozat – még ha a bírság mértéke megdöbbentően alacsony is – némileg más megvilágításba helyezi a történteket.
