2003. április 26-án tett bejelentést Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. vezérigazgatója cége részvényeinek törvénytelen felvásárlása miatt. A pénzügyi felügyelet vizsgálatot indított, mielőtt azonban bármiféle következtetést is nyilvánosságra hoztak volna, 2003. június 16-án támadás érte Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnökét.

A közvélemény számára ezzel kezdődött a brókerbotrány. Másnapra kiderült, a Pannonplast Rt. részvényeit szabálytalan tranzakciók keretében vásárolta fel a Britton Kft. és a Pevdi Kft., közpénzek felhasználásával. Az ezt igazoló vizsgálat eredményét két nappal Szász megveretése után hozta volna nyilvánosságra a felügyelet. A Pannonplast-ügy kapcsán figyeltek föl a hatóságok Kulcsár Attilára és a K & H brókercégére.

Kulcsár Attila azonban elmenekült: diplomáciai kocsival hagyta el Magyarországot. Elutazása előtt találkozott Áder Jánossal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjével, illetve Tóth Andrással, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő politikai államtitkárral. A fideszes politikus először arról tájékoztatott, hogy Kulcsár "politikai védelmet" kért tőle, később ezt úgy módosította, hogy valószínűleg provokáció céljából kereste fel. Tóth András pedig azt mondta: "Kulcsár Attila ügyében a Nemzetbiztonsági Hivatal már előzetes adatgyűjtést folytatott, amikor én egy közvetítő kérésére találkoztam vele. Kulcsár Attila ugyan részlegesen beismerte cselekményeit, ám ez nem volt elegendő az őrizetbe vételéhez." Kulcsárt végül a bécsi Operaház elé csalta a rendőrség, ahol az osztrák nyomozó hatóság őrizetbe vette.

A büntetőügy kezdetén feszültség támadt a rendőrség és az ügyészség között. 2004-ben az ügyészség többször hangsúlyozta: nem szándékoznak elvenni a brókerbotrány nyomozását az ORFK-tól. Majd mégis megtették. Később Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatása kavart viharokat. Az úgynevezett "Kulcsár-videó" kapcsán többen is szóvá tették a kihallgatás mikéntjét, nevezetesen azt, hogy az exbróker ügyvédjével sugdolózva, mosolyogva, oldott légkörben tett vallomást az ügyészségen, amely közleményében úgy reagált: Kulcsár kihallgatása törvényes, szakszerű és eredményes volt.

A Fővárosi Főügyészség 2005 augusztusában 21 személyt vádolt meg. A vád szerint Kulcsár a K & H brókercégének vezető munkatársaként a befektetési célból rábízott pénzt engedély nélkül forgatta, vagyis más célra használta, mint amire eredetileg kapta. Erről az ügyfelek - köztük ismert személyiségek - vagy tudtak, vagy nem, vagy részesültek a haszonból, vagy nem, ezt az eljárás során kell tisztázni. Tény, hogy a szabálytalan ügyletekkel jelentős összeg eltűnt a rendszerből.

Az ügyészség további bűncselekménnyel vádolta meg a már bíróság elé állított Kulcsárt és Bitvai Miklóst. (A vádlottak vagy cégük pénzét engedték át szabálytalanul, vagy az összegek tisztára mosásában játszottak szerepet az ügyészség szerint.) Megvádolták Kodela Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal volt helyettes államtitkárát is, ám ezt az eljárást nem egyesítették az alapüggyel, mert nem volt köztük szoros összefüggés.

A Fővárosi Bíróságon 2006 májusában kezdődött a büntetőper, amelyben eddig már több tucat tárgyalást tartottak.

A bíróságon a vádlottak többsége, így Kulcsár sem volt hajlandó vallomást tenni. Bűnösnek egyedül az exbróker vallotta magát, aki még a nyomozás során önmagára és vádlott-társaira is terhelő vallomást tett.

Kulcsár szerint az ügy érdemi szerzője Kerék Csaba, a Britton Kft. ügyvezetője volt; az ő tanácsaira sikkasztotta el az ügyfelek befektetéseit. Kerék ugyanakkor azt mondta: nem szorult Kulcsár az ő tanácsaira. Állította: nem tudott arról, hogy az általa javasolt projektek finanszírozására átutalt pénzek bűncselekményből valók. A Britton másik ügyvezetője, Mészáros János állítása szerint szintén nem voltak ismeretei a pénz eredetéről, esetében Kulcsár is ezt hangoztatta.

Rejtő E. Tibor, a K & H korábbi vezérigazgatója, a brókerper harmadrendű vádlottja ártatlannak vallotta magát és bírálta az ügyészséget, amiért személyével összefüggésben készpénznek vette Kulcsár vallomását, s az alapján szerinte érdemi nyomozás nélkül emelt vádat ellene.

A nagy bejelentések eddig elmaradtak.

Zámbó Gyula, Kulcsár ügyvédje érdeklődésünkre annyit mondott: június vége felé ítélet várható, akinek van mondanivalója, addig még megteheti. Kulcsár Attilának várhatóan még az ügy befejezése előtt érdemi hozzászólása lesz a dolgokhoz. A kár vonatkozásában mindenképpen, de előfordulhat, hogy más tekintetben is.

Ami a kárt illeti: a vádlottak az ügyészség szerint 1998-tól 2003-ig 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak az ügyfeleknek, illetve a banknak. Zámbó Gyula az összeget a Kulcsár által elmondottak alapján hárommilliárd forintra becsüli. Az eddig meghallgatott tőkepiaci szakértők nem mertek becslésekbe bocsátkozni. Pedig ezt firtatta a legutóbbi tárgyalások egyikén a 2006 ősze óta vizsgálódó szakértőktől Papp Gábor, Mészáros védője is, akinek kérdésére azt válaszolták: a kár öszszege teljes bizonyossággal nem állapítható meg.

Egyes vádlottak és ügyfelek, illetve cégek vagyona - 6,3 milliárd forintnyi értékben - zár alatt van. A perben eddig kétszáz tanút hallgattak meg. Lényegében már csak a kiegészítő szakvélemények vannak hátra, s javában folyik az iratismertetés. A tervek szerint júniusban elhangzanak a vád- és védőbeszédek, s még a nyári ítélkezési szünet előtt kihirdetik az elsőfokú ítéletet. A pernek minden bizonnyal központi kérdése Kulcsár szavahihetősége, s hogy vallomását mennyire támasztják alá más bizonyítékok. Kérdés, kiderül-e, hogy ki, illetve kik mozgatták az ügy szálait, s kik voltak annak haszonélvezői. Feltételezések szerint ugyanis Kulcsár egyedül nem sikkaszthatott el ennyi pénzt. Zámbó Gyula nem kívánt jóslatokba bocsátkozni. Annyit mondott csupán: bebizonyosodni látszik, hogy Kulcsár bűnös, de az még kérdés, hogy miben és milyen mértékben.

A per egyik tárgyalása