Aruba

Aruba

Aruba zászlaja

Aruba címere

Nemzeti himnusz: Aruba Dushi Tera

Fővárosa

Oranjestad

é. sz. 12° 30′, ny. h. 70° 01′

Államforma alkotmányos monarchia

Vezetők

államfő Vilmos Sándor holland király

kormányzó Fredis Refunjol

miniszterelnök Mike Eman

Hivatalos nyelv holland, angol, spanyol

Népesség

Népszámlálás szerint 54 208 fő (1960)^[1] +/-
55 435 fő (1961)^[1] +/-
56 226 fő (1962)^[1] +/-
56 697 fő (1963)^[1] +/-
57 029 fő (1964)^[1] +/-
57 360 fő (1965)^[1] +/-
57 712 fő (1966)^[1] +/-
58 049 fő (1967)^[1] +/-
58 385 fő (1968)^[1] +/-
58 724 fő (1969)^[1] +/-
59 065 fő (1970)^[1] +/-
59 438 fő (1971)^[1] +/-
59 849 fő (1972)^[1] +/-
60 239 fő (1973)^[1] +/-
60 525 fő (1974)^[1] +/-
60 655 fő (1975)^[1] +/-
60 589 fő (1976)^[1] +/-
60 366 fő (1977)^[1] +/-
60 106 fő (1978)^[1] +/-
59 978 fő (1979)^[1] +/-
60 096 fő (1980)^[1] +/-
60 567 fő (1981)^[1] +/-
61 344 fő (1982)^[1] +/-
62 204 fő (1983)^[1] +/-
62 831 fő (1984)^[1] +/-
63 028 fő (1985)^[1] +/-
62 644 fő (1986)^[1] +/-
61 835 fő (1987)^[1] +/-
61 077 fő (1988)^[1] +/-
61 032 fő (1989)^[1] +/-
62 148 fő (1990)^[1] +/-
64 623 fő (1991)^[1] +/-
68 235 fő (1992)^[1] +/-
72 498 fő (1993)^[1] +/-
76 700 fő (1994)^[1] +/-
80 326 fő (1995)^[1] +/-
83 195 fő (1996)^[1] +/-
85 447 fő (1997)^[1] +/-
87 276 fő (1998)^[1] +/-
89 004 fő (1999)^[1] +/-
90 858 fő (2000)^[1] +/-
92 894 fő (2001)^[1] +/-
94 995 fő (2002)^[1] +/-
97 015 fő (2003)^[1] +/-
98 742 fő (2004)^[1] +/-
100 031 fő (2005)^[1] +/-
100 830 fő (2006)^[1] +/-
101 219 fő (2007)^[1] +/-
101 344 fő (2008)^[1] +/-
101 418 fő (2009)^[1] +/-
101 597 fő (2010)^[1] +/-
101 932 fő (2011)^[1] +/-
102 384 fő (2012)^[1] +/-
102 911 fő (2013)^[1] +/-

Rangsorban 203

Becsült 101 484 ^[2] fő (2010. szeptember)

Rangsorban 203

Népsűrűség 363 fő/km²

GDP 2005

Összes 2,258 mrd

Egy főre jutó 22 000

Földrajzi adatok

Terület 193 km²

Víz 0%

Időzóna UTC-4 (UTC-4)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Arubai florin (AWG)

Nemzetközi gépkocsijel NA

Hívószám 297

Internet TLD

.aw

Közlekedés iránya jobb oldali

A Wikimédia Commons tartalmaz Aruba témájú médiaállományokat.

Aruba egy kb. 36 km hosszú és max. 11 km széles sziget a Karib-tenger déli részén, összterülete 180 km². A Kis-Antillák ún. ABC-szigeteinek része, 29 km-re északra a venezuelai Falcón államhoz tartozó Paraguaná félszigettől. Formailag Hollandiához tartozik, mint autonóm terület. Lakossága 103.065 fő volt 2009-ben. A sziget éghajlata meglehetősen száraz, kevés helyen találni a karibi térségben megszokott buja trópusi növényzetet.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karib-tengeri korallsziget 36 km hosszú és 11 km széles (majdnem három és félszer nagyobb, mint a Szentendrei-sziget.) Legmagasabb pontja a Jamamota (188 m). Éghajlata különösen száraz, az évi átlagos csapadék 500 mm körül mozog, az évi középhőmérséklet, csekély ingadozással, 27 °C. A passzátszerű forgószelek tovább fokozzák a szárazságot. Felszíni édesvizei nincsenek. Felszíne kopár, itt-ott kaktuszok és divi-divi fák (Cesalpina coriaria) találhatók. Ivóvizet a világ egyik legnagyobb tengervíz-sótalanítójából nyernek (napi 10.000 m³).

Kaktuszok az út szélén
Divi-divi fa a tengerparton
Zöld leguánok egy épület tetején
Tájkép a Jamanota-hegyen

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aruba első lakói arawak indiánok voltak. Caquetiosnak nevezik őket, a karibok támadása elől menekültek a mai Venezuelából. A caquetios indiánok sokkal inkább Dél-Amerikához kötődnek, mint a karibi térséghez, mert Aruba távolsága a többi karibi szigethez kenuval nagyon nehézzé teszi az utat.

Európaiak először akkor hallottak Arubáról, amikor Amerigo Vespucci és Alonso de Ojeda erre járt 1499 augusztusában. Vespucci négy levelet írt Lorenzo di Pierfrancesco de' Medicinek. Ezek egyikében leírja útjukat Venezuela partjai mentén. Ír egy szigetről, amely brazilfával van benőve és ettől tíz leagua távolságra van egy hely, ahol úgy épültek a házak, mint Velencében. Egy másik levélben leír egy kis szigetet, ahol nagy, magas emberek élnek, és az expedíció úgy gondolta, hogy itt nem érdemes letelepedni.

Aruba 1508 és 1636 között spanyol gyarmat volt. Az első pap egy arubai indián főnök, másként kacika volt. Simasnak hívták és ajándékba adtak neki egy fakeresztet. 1508-ban Alonso de Ojedát nevezték ki Aruba, vagy "Nueva Andalucia" első kormányzójának. Spanyolország másik kormányzót is kinevezett, Juan Martinez de Ampuest. Az 1525 novemberében kibocsátott "cédula real", királyi rendelet felhatalmazta Ampuést, hogy újra betelepítse a néptelenné vált Aruba, Curaçao és Bonaire szigeteket. A spanyol uralom alatti bennszülöttek valamivel több jogot élveztek, mint egy átlagos észak-európai farmer akkoriban.

1528-ban Ampuest felváltotta a Welser kereskedőház megbízottja. Aruba holland igazgatás alatt volt 1636-tól, kezdetben Peter Stuyvesant igazgatta. Előtte Stuyvesant különleges megbízatással tartózkodott Arubán 1642 novemberében és decemberében. A Holland Nyugat-Indiai Társaság igazgatása alatt állt „Új-Hollandia és Curaçao” 1648-tól 1664-ig. A Társaság a holland kormány által 1629-ben kibocsátott szabadalom alapján működött, amit Arubára is alkalmaztak. A hollandok egy írt neveztek ki Aruba parancsnokának (Commandeur) 1667-ben.

A britek 1799 és 1802, valamint 1805 és 1816 között tartották megszállva.

1806 augusztusában néhány hétig itt tartózkodott Francisco de Miranda tábornok 200 szabadságharcosból álló csoportjával, azután elindult Venezuela felszabadítására a spanyol uralom alól.

1933-ban küldte Aruba az első feliratot a holland királynőnek a külön státusz és autonómia ügyében. A II. világháborúban az itteni olajfinomító volt a legnagyobb a régióban és fontos szerepe volt a szövetségesek ellátásában. Aruba brit védnökség alatt állt 1940-től 1942-ig és az Egyesült Államokéban 1942-től 1945-ig. 1942. február 16-án az olajfinomítót megtámadta a U-156 jelű német tengeralattjáró Werner Hartenstein parancsnoksága alatt. Az akció sikertelen volt. (Az U-156-ot később felfedezte és elsüllyesztette egy amerikai repülőgép, miközben a legénység napozott. A támadást csak egy ember élte túl.) 1944 márciusában Eleanor Roosevelt tett rövid látogatást az itt állomásozó amerikai csapatoknál.

Aruba 1986-ig a Holland Antillák része volt, ekkor vált önálló autonóm tagjává a Holland Királyságnak. 1990-ig tervezték a teljes önállóvá válást, de végül lemondtak erről a státuszváltásról.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros, Oranjestad

Lakossága főleg meszticekből áll (fehér-karibi indián 80%), és 20% karibi indián.

Vallási megoszlás: római katolikus 82%, protestáns 8%, hindu, muzulmán, konfuciánus, zsidó.

Beszélt nyelvek: holland (hivatalos), papiamento (spanyol, portugál, holland és angol pidzsin nyelv), angol (széles körben ismert) és spanyol.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1924-óta a Venezuelából behozott kőolaj finomításából és exportálásán alapult a gazdaság. Manapság már az idegenforgalom és az off-shore tevékenység a meghatározó. Ezen kívül jelentős az aranybányászat, a foszfátbányászat (Aruba Phosphaat Maatschappi), az aloeexport. Külkereskedelmének több mint 60%-át az Egyesült Államokkal bonyolítja le.

Valero kőolajfinomító
Oranjestad szállodái (a háttérben)
Palm Beach

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turistabuszok

Közutak hossza: 800 km
Repülőterek száma: 1
Kikötők száma: 3

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete, Oranjestad

A miniszterelnökök listája:

Név	hivatali ideje
Henny Eman	1986. január 1. – 1989. február 9.
Nelson O. Oduber	1989. február 9. – 1994. július 29.
Henny Eman	1994. július 29. – 2001. október 30.
Nelson O. Oduber	2001. október 30. – 2009. október 30.
Mike Eman	2009. október 30. óta

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajtaütés (Knock Off) arubai-hongkongi-amerikai akciófilm, 91 perc, 1998 szereplő(k): Jean-Claude Van Damme

Kísérlet (Control) amerikai-arubai akcióthriller, 90 perc, 2004 rendező: Tim Hunter szereplők: Ray Liotta (Lee Ray) Michelle Rodriguez (Teresa) Willem Dafoe (Copeland)