Dilettantó
maxval bircaman|2010. máj. 30. 18:18|110 hozzászólás, szólj hozzá te is!
ősbutaság, esperanto, eszperantó, mesterséges, nemzetközi, nyelv, zamenhof
Először is aláhúzom blogfilozófiámat, mert gyakran kapok email-üzeneteket "tényleg ez a legnagyobb probléma manapság?" jellegű mondanivalóval.
Mint ez közismert, nem foglalkozom sem aktuálpolitikával, sem bloggolással. Az előbbit unalmasnak tartom, az utóbbit meg értelmetlennek. A célom a blogjaimban (melyek természetesen valójában nem blogok, hiszen én nem bloggolok) kizárólag közhellyé vált ökörségek elemzése, valamint néhány emlék rendszerezése és átmentése az "utókornak", s időnként egyes számomra fontos tudásanyagok szubjektív rendszerezése saját magam számára, miközben természetesen örömteli, hogy ez másnak is érdekes, ezt nem tagadom!
Mint közismert, eredeti végzettségem filológia, ezen belül nyelvészet és fordításelmélet. (Bevallom, az irodalom, bár szeretek olvasni, mindig csak kényszerű kapcsolt termék volt számomra a filológián belül.) Bár nem foglalkoztam soha semmilyen tudományos munkával, bizonyos témák mindigis érdekeltek erről a szakterületről.
Annak idején első évfolyamdolgozatomat a nemzetközi mesterséges nyelvekről írtam. A téma nagyon érdekelt, kicsit úgy mint a kommunizmus. Úgy értem, hogy ellenzem mind a kommunizmust, mind a nemzetközi mesterséges nyelveket... s a téma ezért érdekel. A napokban jutott eszembe, hogy a témát feleleveníteném...
A mesterséges nemzetközi nyelvek konstruálása egy újkori, elsősorban a XIX. század második feléhez és a XX sz. elejéhez kötödő "betegség". Számtalan ilyen nyelvet kitaláltak azóta. Egy részüket hobbiból, mást részt nyelvészek csinálták szórakozásként, megint más részük valamilyen könyvhöz, filmhez kapcsolódóan jött létre és kezdett önálló életet élni. Ez utóbbi kategóriára a legismert példa a klingon nyelv, mely a Star Trek sorozatban szereplő klingon nép nyelve - a sorozatban csak néhány kifejezés hangzik el klingonul, azonban a film rajongói klubjai részleteiben kidolgozták a nyelvet, megalapítva a Klingon Nyelvi Intézetet. De hasonló a Gyűrűk Ura népeinek nyelve, bár itt nem alakult ki a nyelvek iránt akkora érdeklődés a rajongók körében, mint ami a klingon nyelv esetében történt.
Olyan nyelv, amit kifejezetten nemzetközi közvetítői nyelv szerepre találtak ki, s valamilyen sikert is aratott kevés volt. A legsikeresebb eszperantón kívül ide sorolható az eszperantót időben megelőző volapük nyelv, az eszperantista mozgalom szakadárai által megalkotott reform-eszperantó nyelv, az idó, s több de facto reformlatin (egyszerűsített latin) kitalált nyelv: a latino sine flexione, az occidental, a novial és az interlingua, valamint egy kevert görög-latin nyelv, a glosa.
A mesterséges nyelvek legsikeresebb kora a két világháború közti időszak volt Európában. Ebben az időszakban - miután addigra az erősen germán alapú volapük népszerűsége drasztikusan csökkent - az eszperantónak 3 millió körüli aktív beszélője volt, de az occidentalnak is 2 millió körüli beszélője volt, míg az idónak pedig több százezer (az interlingua csak a második világháború után jött létre).
A felsorolt sikeresebb nyelvek közül a volapüköt és az eszperantót jobbára jóakaratú dilettánsok csinálták és tartották fenn, míg a többi projektben szakmai szempontok is érvényesültek.
Érdekes, hogy éppen a legsikeresebb eszperantó nyelv a jó példa arra, hogy hogyan NEM kell nyelvet csinálni, szinte egy mintapéldája annak, hogy hogyan lehet szakmailag abszurd módon megalkotni egy nyelvet. Bár már visszahozhatatlanul elmúltak a XX. század huszas és harmincas évei, melyek az eszperantó csúcsidőszakának tekinthetők, az akkori többmilliós táborhoz képest (egyes adatok szerint akkoriban 3 millóan használták aktívan a nyelvet) a mai szám 200-300 ezernél nem lehet több. Abban az időszakban történt, hogy a Népszövetség komolyan fontolóra vette, hogy ne tegye-e meg egyik hivatalos nyelvének az eszperantót (végül a Közgyűlés leszavazta). Sőt abban az időszakban egyes elkötelezett eszperantista szülők kizárólag eszperantóul beszéltek gyermekeikhez, így létrehozván egy 2-3 ezer fős eszperantista anyanyelvű közösséget. Az egyik ilyen híres eset Soros (eredetileg Schwartz) Tivadar magyar-zsidó, nemzetközileg elismert eszperantista aktivista, aki gyermekéhez kizárólag eszperantó nyelven beszélt annak születésétől. A gyermek neve Soros György, az ismert amerikai-magyar üzletember.
Érdekes az eszperantista mozgalom politikai vetülete. Többnyire szociáldemokrata elkötelezettségűek voltak a legnagyobb aktivisták. A szélsőséges politikai ideológiák viszonya az eszperantóhoz változó volt. A kommunista ideológia a 30-as évekig támogatta az eszperantizmust, majd ez hirtelen teljes elutasítássá változott, az eszperantó mint a "burzsoá kozmopolitizmus" egyik jelképévé vált. A hivatalos kommunista ideológia - mind a Szovjetúnióban és csatlósállamaiban, mind Kínában - csak a XX. század 60-as éveinek elején fogadta el ismét az eszperantizmust, sőt megindult hivatalos támogatása is, a hatalmon lévő kommunista pártok az ideológiai propaganda egyik eszközeként tekintettek a nyelvre, miután a mozgalom vezetését "megbízható" személyekkel töltötték fel.
Ami a szélsőjobbot illeti. a nácizmus mindvégig elutasította és tiltotta az eszperantót, azt a "zsidók" által kitalált új nyelvnek tekintve, melynek célja a "zsidó világuralom" könnyebb megvalósítása. Ezzel szemben a fasiszta Olaszországban támogatásban részesült az eszperantó, az olasz fasiszták az eszperantót a latin kultúra részeként, az olasz nyelv rokonaként tartották számon. Más szélsőjobbos rezsimekben változó volt az eszperantóhoz való viszony. Franco Spanyolországában pl. kezdetben "baloldali tolvajnyelvnek" tekintették, míg a 60-as évektől támogatták, 1968-ban az Eszperantó Világkongresszust Madridban tartották, Franco államfő fővédnöksége alatt. Jellemző, hogy a XX. század 60-as évei óta a nemzetközi eszperantista mozgalom tiltja a politikai alapú szerveződést, s igyekszik semleges maradni politikai kérdésekben.
Ami Magyarországot illeti, itt a mozgalom szintén elsősorban baloldali kötődésű volt a két világháború között, de Magyarország az eszperantizmus egyik központjává nőtte ki magát, így a mozgalom kisebb mértékben ugyan, de elterjedt más irányzatok között is. Érdekes pl., hogy ebben az időszakban működött kifejezetten radikális jobboldali eszperantista szervezet is az országban, mely többek között revizionista irományokat fordított eszperantóra és ezeket terjesztette a nemzetközi eszperantista közösségen belül, így próbálva népszerűsíteni a külföldi eszperantisták körében a trianoni békeszerződés magyar szempontú értelmezését és a területi revízió jogosságának gondolatát.
De a történelmi-politikai kitérő után lássuk magát a nyelvet és a mozgalom "fejlődését"!
Magával Zamenhoffal (vagy Szamenhoffal, orosz anyakönyvi kivonatában mint Lazar Zamenhof szerepelt, viszont a zsidó hitközség nyilvantartásában mint Eliezer Szamenhof volt nyilvántartva) egyébként nincs "baj". Végülis egy jóindulatú orosz-zsidó szemorvos volt, kissé naív pacifista eszmékkel, s azzal a rögeszmével, hogy a világbéke egyik fő akadálya, hogy az emberek nem értik meg egymást, mert nincs közös nyelvük, ezért a megoldás egy közös nemzetközi nyelv kialakítása, mely nem fogja ugyan felváltani az egyes emberek anyanyelvét, de azok mellett mindenkinek a második, tanult nyelve lesz, így előmozdítva a háborúk megszűnését és a tartós világbékét.
Zamenhof (1859-1917) nyelvi tehetség volt. Két anyanyelve volt: az orosz-belarusz (a kettő akkoriban egy nyelvnek volt tekintve) és a jiddis, az előbbit belarusz-orosz nemzetiségű édesapjától, az utóbbit zsidó nemzetiségű édesanyjától örökölte. (A családban mindkettőt beszélték, ő maga édesanyja identitását vitte tovább, magát elsősorban zsidónak tartotta és vallásilag is a judaizmus híve volt.) Ezen kívül jól beszélt még majd 10 nyelven: latinul, görögül, héberül, németül, franciául, angolul, spanyolul, litvánul, lengyelül.
Egyetlen nagy hibája volt Zamenhofnak: a nyelvészethez sajnos alapszinten sem értett, márpedig ez "kissé" komoly hiányosság, amikor az ember nyelvet akar konstruálni... az őszinte lelkesedés és a nagy adag jószándék nem tudja helyettesíteni a szaktudást ezen a területen sem...
Egy mesterséges nemzetközi nyelvtől alapvetően elvárható szempont, hogy fonetikailag ne tartalmazzon sok hangot, a benne meglévő hangok az emberiség zöme számára könnyen kiejthetők legyenek. "Kicsit" furcsa megoldás lenne pl. a belarusz nyelv fonetikai bázisán kialakítani a mesterséges nemzetközi nyelv hangrendszerét. Zamenhof doktor biztos okkal nagyon tisztelte édesapját, de hogy tiszteletét azzal fejezte ki, hogy édesapja anyanyelvére alapozta az eszperantó fonetikai rendszerét - nem éppen egy szerencsés megoldás.
Hemzseg a nyelv a c, dzs (ĝ), s (ŝ), z, zs (ĵ) hangoktól, melyek kiejtése és megkülönböztetése fél Európa számára súlyos gond. A magyarok ezzel eddig jól jártak ugyan, de a számukra is súlyos fej- és nyelvtörő a magyarban allofón gyenge h és erős h megkülönböztetése - szinte hihetetlen, de igaz, ez az eszperantóban két külön fonéma: h és ĥ. Magánhangzóból ugyan Zamenhof doktor csak ötöt tett a nyelvbe, de hogy nehogy ez túl egyszerű legyen, gyorsan melléjük tett kettőshangzókat is, mint pl. aj, ej, stb. Ez azonban még nem minden: az eszperantóban van egy, az angol w-hez hasonló félhangzó is, jelölése: ŭ. Hogy ez minek? Hát mert a belaruszban is van ilyen!
Na és az eszperantistál által propagált eufónia, a kellemes hangzás. Mivel az eszperantóban nincs semmilyen szabály a hangok illeszkedésére, bármilyen hang kerülhet bármilyen hang mellé az egyes szóekelemek egymáshoz való illesztése során. Ezzel szörnyszülöttek jönnek létre, nemcsak mássalhangzó-torlódások, de magánhangzó-torlódások is - csupa nyelvtörő szinte minden nem-szláv anyanyelvű ember számára.
Elvárható lenne úgyszintén egy nemzetközi mesterséges nyelvtől, hogy az írásrendszere a normál latin ábécén alapuljon. De nem! Zamenhof a nyugati szláv nyelvek ábécéjét vette alapul, furcsa mellékjelekkel, melyek ma már nem okoznak ugyan gondot a modern Unicode-kódolásnak köszönhetően, de ne felejtsük el, hogy a nyelv 100 éve lett megalkotva, amikor szinte képtelenség volt ezeket a jeleket kinyomtatni. Lengyel, cseh, horvát nyomdák persze megbirkóztak volna ezzel, de itt Zamenhof cselt vetett be (nehogy már ilyen könnyű legyen!), direkt nem a hagyományos hacseket (ˇ) alkalmazta, hanem annak fordítottját: ˆ.
Az eszperantisták nagyon büszkék arra, hogy, úgymond, elég egy szót megtanulni, egy alapszót, s abból képzők rendszerével magunk tudunk képezni új szavakat. Félreértés és dilettantizmus! Először is furcsa elgondolás éppen az agglutinációs nyelvi modelt alkalmazni egy nemzetközi nyelvben, mely az egyik legritkább a világ nyelvei között.
A világ nyelvei 4 nagy típusra oszthatól belső nyelvi logikai szempontból. A 4 csoport persze nem tiszta, keverednek a nyelvek, de alapvető nyelvi logikaként a 4 csoportra osztás.
1. Izoláló nyelvek. Ahol szinte teljesen hiányzik a szoros értelemben vett nyelvtan. A mondatok egymás után helyezett szavakból állnak, s a szórendiség meg a szövegkörnyezet alapján dönthető el, hogy az egyes szavak jelentése miként kapcsolódik egymáshoz. Az izoláló nyelvek sajátossága, hogy a szó és a morféma egyezik, a szóösszetételek valójában egymás után helyezett önálló szavak. Izoláló nyelv pl. a kínai.
2. Az izoláló nyelvek tökéletes ellentétét képezik a poliszintetikus nyelvek. Itt egy gondolat gyakorlatilag egy szó, a szavak nagy mennyiségű morfémából állnak. Ezért a poliszintetikus nyelvek egyik sajátossága, hogy iszonyúan hosszú szavak vannak. Ilyen pl. a grönlandi nyelv. Aki gyönyörködni szeretne a grönlandi nyelvben, annak ajánlom pl. a grönlandi kormány honlapját.
3. Flektáló nyelvek. Itt toldalékok járulnak a szógyökhöz, ezek a korlátozott számú toldalékok különféle nyelvtani kategóriákat fejeznek ki. Európa legtöbb nyelve ide tartozik, de ide tartoznak szemita-hamita nyelvek is.
4. Agglutináló nyelvek. Itt ugyanúgy toldalék járulnak a szógyökhöz, azonban ezek száma óriási, s az egyes toldalékok az esetek többségében egyetlen nyelvtani kategóriát fejeznek ki. Ide tartozik az összes uráli-altáji nyelv (köztük a magyar), a koreai, a japán, a kaukázusi nyelvek, a bantu nyelvek... és az eszperantó...
Na most mindenképpen ténykérdés, hogy a világ többsége számára az agglutináció eléggé idegen dolog. Magyar szempontból éppen nincs gond, mivel a magyar is agglutináló nyelv. Dehát elég csak arra gondolni, hogy egy magyarul tanuló indoeurópai anyanyelvű személy számára kezdetben milyen furcsa a magyar nyelv logikája, s bizony idő kell, hogy belejöjjön és megszokja. Zamenhof doktor a magyart nem ismerte, de valószínű, hogy valamennyire ismerhette az észt vagy a finn nyelvet, s onnan tetszett meg neki az agglutináció. Az eszperantisták szerint az agglutináció azért jó, mert pl. könnyedén képezhetők szavak egy szógyökből, így állítólag a nyelv könnyebb! Ezen biztos minden "magyar hazafi" nagyon megdöbben most, hiszen a "magyar hazafiság" egyik alaptétele, hogy a magyar a világ egyik legnehezebb nyelve, erre ezek az eszperantisták meg képesek azt állítani, hogy a legkönnyebbek az agglutináló nyelvek! Természetesen sem a "magyar hazafiaknak", sem az eszperantistáknak nincs igazuk. Minden nyelv egyformán nehéz, s önmagában nem nehéz egyik nyelvi logika sem, legfeljebb valaki szempontjából lehet szokatlan, mert esetleg az ő anyanyelve más típusú. Kérdéses azonban, hogy egy nemzetközi nyelv miért éppen azt a nyelvi logikát választja, mely az egyik legritkább. Ésszerű ok erre nincs, leszámítva persze a dilletantizmust.
Ugyanis az absztrakt jelentésű képző egynél több dolgot jelenthet, ráadásul mindenki - anyanyelvétől függően, vagy más nyelv hatása alatt - teljesen mást érthet ugyanaz alatt. Így végül ugyanúgy meg kell tanulni a képzős szavakat külön, mert hiába képezünk mi szavakat az alapszó és a képzők ismeretében, lehet, hogy az általunk képzett szó valójában nem azt jelenti, amit az eszperantista mozgalom szótára szerint jelent. Ezen kívül az emberiség egy jelentős része (pl. a kínaiak) olyan nyelvet beszél, melyből teljesen hiányzik a képzők által kialakított szóbokrok rendszere. Egy magyar szerencsés helyzetben van, a magyarban is pont ilyen szóbokrok vannak, azaz maga a fogalom ismert, de a tanulás szükségessége nem szűnik meg. S még valami: a sok képző sokszor éppen a már említett módon nehezen kimondható hangkombinációkat eredményez.
De néhány példa az állítólag egyszerű szóképzésre!
Az -et képző kicsinyítő képző. Pl. libro = könyv, libreto = könyvecske.
Akkor hogyan mondjuk azt, hogy kisebb istenség, a dio = isten szó ismeretében? Nyilvánvaló, hogy dieto = kisebb istenség, de sajnos nem talált, mert dieto = diéta.
Az -er képző valaminek a kisebb részét jelenti. Pl. ĉeno = lánc, ĉenero = láncszem.
Akkor hogyan mondjuk azt, hogy csepp, a suko = lé szó ismeretében? Nyilvánvaló, hogy sukero = csepp, de sajnos nem talált, mert sukero = cukor.
Az -ar képző csoportképző. Pl. homo = ember, homaro = emberiség.
Vajon mi akkor az eraro? Az ero = részecske, akkor az eraro mi más lehet, mint részecskék halmaza vagy valami hasonló. De nem, mert az eraro = hiba.
S még számtalan hasonlót lehetne említeni. A nyelv alkotója azt sem vette észre, hogy egyes szóvégződéseket nem használhat, mivel egyeznek egyes képzőkkel!
Valójában az egyszerű szóképzés semmivel sem könnyebb, sőt nehezebb, mert ugyanúgy meg kell tanulni a szótári képzett alakokat, hiszen logika alapján nem tudjuk kitalálni az egyes képzős szavakat, azaz nem nagyobb mértékben, mint bármely más nyelvben. Egy magyar példával, hogy egyszerűbb legyen megérteni: ha egy magyarul tanuló külföldi ismeri az ad szót, ismeri az -ó és a -zás morfémákat, az élete végéig gondolkodva sem fog csak ennek az alapján rájönni az adózás szó jelentésére. Amint megnézte egyszer a szótárban, persze konstatálni fogja, hogy milyen jó kis szó ez az adózás szó és milyen szépen lett képezve az ad szóból, de hogy könnyebb lenne ez bármilyen más megoldásnál: súlyos tévedés. Valójában se nem könnyebb, se nem nehezebb, ugyanúgy meg kell tanulni az egyes szavakat. Vegyünk csak néhány magyar példát, mely az ad szóból alakult ki és ezek angol megfelelőit:
adó - tax
adás - transmission
adósság - dept
adomány - donation
Könnyebb a magyar nyelv az angolnál, mint ahogy ezt az eszperantisták állítják? Dehogy! Ugyanolyan nehéz, sőt egy kezdő nyelvtanuló számára inkább nehezebb, mert egy nyelvtanuló könnyebben jegyez meg egymástól különböző szavakat, mint egymáshoz hasonlókat, hiszen utóbbiakat sokkal könnyebben keveri össze.
S nemcsak ez. A bonyolult képzőrendszer és a rengeteg toldalék súlyosan megnehezíti a nyelv tanulását, egy mesterséges nyelvben mindennek semmi helye.
A nyelvtan a következő dilletantizmus. Még jó, hogy Zamenhof nem ismerte a magyart, mert akkor biztosan teletömte volna a nyelvét legalább 30-40 esetraggal is. Így "csak" a teljesen felesleges tárgyesetet tartotta meg, a vicces -n raggal, ráadásul ez kötelező. Minek? Teljesen érthetetlenül. De "természetesen" az eszperantóban a jelzőket egyeztetni kell a jelzett névvel szám és eset szerint. Így tele a nyelv, nyelvtörő -jn végződésekkel.
blanka homo = fehér ember
blankan homon = fehér embert
blankaj homoj = fehér emberek
blankajn homojn = fehér embereket
Vicces, ugye?
De az igeragozásból is sikerült egy, a klasszikus latinnal vetekedő rendszert előállítani. (Zamenhof nagyon szerette a latint, valójában az eszperantó megalkotása előtt a latint szerette volna élő nyelvvé tenni, s elterjeszteni nemzetközi nyelvként.) A latinhoz képest az egyszerűség az eszperantóban csupán annyi, hogy minden számban és személyben ugyanaz az igerag, a számot és a személyt a kötelezően kiteendő névmás jelzi az ige előtt, tehát kb. mint a modern angol nyelvben. De ezzel be is fejeztük az egyszerűséget, mert a továbbiakban találkozunk 6 igeidővel (elméletben 18 - nem vicc, TIZENNYOLC - igeidő van, bár még a legelvadultabb eszperantisták sem használnak 6-nál többet, amikor nincsenek kábítószer hatása alatt), 3 igemóddal, külön főnévi igenévvel, valamint 3-3 típusú cselekvő és szenvedő melléknévi igenévvel! Hogy ugyanazt ki lehetne fejezni nagyszerűen segédigékkel, körülírással is? Biztos, de akkor túl könnyű lenne, márpedig miért legyen egy nemzetközi mesterséges nyelv könnyű?!
Lehet, hogy az eszperantó valódi célja az volt, hogy miután megismerkedtünk az eszperantóval, könnyebb legyen a belarusz nyelv elsajátítása? :-)
Lényegtelen végülis, mivel az eszperantó nyelv tetszhalott állapotban van, s néha kel fel csak a sírjából ijesztgetni a gyanútlanul a temető környékén tébláboló óvatlan járókelőket.
Ami megmaradt az eszperantóból, az a Mozgalom, így nagy betűvel. Ez egy laza klubhálózat. Zamenhof eredeti célja (a világbéke, s mint ennek eszköze, egy nemzetközi nyelv) ma már a gyakorlatban nem is igen szerepel az eszperantó klubmozgalom programjában, legfeljebb díszként van ott a sok egyéb pont között. A legfanatikusabb eszperantistákat kivéve, ma már minden eszperantista tudja: a nyelv csúfosan megbukott. Valójában a mozgalmon kívüli egyébként is minimális használata ma már a nullához közelít. Néhány nem-eszperantista rádióállomás maradt, mely sugároz rendszeresen ezen a nyelven, a legjelentősebb ezek közül a Vatikáni Rádió eszperantó nyelvű adása. Még Lengyelországban van néhány rádióadónak eszperantó műsora, a lengyelek Zamenhofot lengyelnek tartják, mivel - bár ő magát sosem tartotta lengyelnek - szülővárosa a mai Lengyelország területén található.
A nemzetközi nyelv, mint cél már évek óta nem szempont. Az eszperantista klubok fő tevékenysége társasjátékok lebonyolítása, s a grafomán eszperantisták eszperantó nyelvű verseinek, novelláinak felolvasása, megtapsolása. Szintén népszerű a közös természetjárás. Emellett az eszperantista világmozgalom ma már legfontosabb tevékenysége a Pasporta Servo (Útlevélszolgálat), melynek keretein belül az egyik ország eszperantistái ellátogatnak a másik ország eszperantistáihoz, egymásnak ingyen szállást, s sok esetben ingyen ellátást biztosítva turistáskodásuk ideje alatt.
Minden egyébben, pont olyan az egész, mint egy rajongói klub: himnusz, zászló, saját ünnep (Zamenhof születésnapja). Összejönnek az eszperantisták: tisztelegnek a zöld zászló előtt, majd könnyeikkel küzdve közösen eléneklik az eszperantó himnuszt, azután pedig sakkoznak, ételrecepteket cserélnek, beszélgetnek. Fanatikusok - mint mindenhol - itt is előfordulnak, de ma már ez nem jellemző vonása a mozgalomnak. A 70-as években egy angliai eszperantista szimpóziumon még előfordult, hogy egy csinos, középkorú angol eszperantista hölgy zöld cicanadrágban, zöld hosszú pulóverben, zöld cipőben és a fején zöld diadémával, valamit ezüst-smaragd nagy fülbevalóval kijelentette, hogy az "igaz eszperantista" zöld ruhában jár. De általánosságban ez már egy teljesen ártalmatlan kis klubmozgalom, mely nem csinál ugyan semmi hasznosat (minek is csináljon, hiszen ez csupán egy hobbi!), de egyébként a légynek sem árt. Ha már viszont hobbi, nekem a klingon azért jobban tetszik...
Végül néhány szövegminta, a Miatyánk szövege (rövid változat):
volapük:
O Fat obas, kel binol in süls, paisaludomöz nem ola!
Kömomöd monargän ola!
Jenomöz vil olik, äs in sül, i su tal!
Bodi obsik vädeliki govolös obes adelo!
E pardolös obes debis obsik,
äs id obs aipardobs debeles obas.
E no obis nindukolös in tendadi;
sod aidalivolös obis de bas. Jenosöd!
eszperantó:
Patro nia, kiu estas en la ĉielo.
Via nomo estu sanktigita.
Venu via regno,
plenumiĝu Via volo,
kiel en la ĉielo, tiel ankaŭ sur la tero.
Nian panon ĉiutagan donu al ni hodiaŭ.
Kaj pardonu al ni niajn ŝuldojn,
kiel ankaŭ ni pardonas al niaj ŝuldantoj.
Kaj ne konduku nin en tenton,
sed liberigu nin de la malbono. Amen.
idó:
Patro nia, qua esas en la cielo,
tua nomo santigesez,
tua regno advenez,
tua volo facesez quale en la cielo
tale anke sur la tero.
Donez a ni cadie l'omnadiala pano,
e pardonez a ni nia ofensi,
quale anke ni pardonas a nia ofensanti,
e ne duktez ni aden la tento,
ma liberigez ni del malajo. Amen.
latino sine flexione:
Patre nostro, qui es in celos,
que tuo nomine fi sanctificato.
Que tuo regno adveni;
que tua voluntate es facta
sicut in celo et in terra.
Da hodie ad nos nostro pane quotidiano.
Et remitte ad nos nostros debitos,
sicut et nos remitte ad nostros debitores.
Et non induce nos in tentatione,
sed libera nos ab malo. Amen.
occidental:
Patre nor, qui es in li cieles.
Mey tui nómine esser sanctificat,
mey tui regnia venir.
Mey tui vole esser fat
qualmen in li cieles talmen anc sur li terre.
Da nos hodie nor pan omnidial,
e pardona nor débites,
qualmen anc noi pardona nor debitores.
E ne inducte nos in tentation,
ma libera nos de lu mal. Amen.
novial:
Nusen Petre, kel es in siele,
mey vun regno veni;
mey on fa vun volio
kom in siele anke sur tere.
Dona a nus disidi li omnidiali pane,
e pardona a nus nusen ofensos,
kom anke nus pardona a nusen ofensantes,
e non dukte nus en tentatione,
ma liberisa nus fro malu. Amen.
glosa:
Na parenta in Urani; na volu;
tu nima gene revero.
Tu krati veni; tu tende gene akti
epi Geo homo in Urani Place;
don a na nu-di na di-pane;
e Tu pardo na plu mali akti.
Metro na pardo mu; qui akti mali de na.
E ne dirige na a plu moli ofere;
sed libe na ab mali. Amen.
interlingua:
Nostre Patre, qui es in le celos,
que tu nomine sia sanctificate;
que tu regno veni;
que tu voluntate sia facite
super le terra como etiam in le celo.
Da nos hodie nostre pan quotidian,
e pardona a nos nostre debitas
como nos pardona a nostre debitores,
e non duce nos in tentation,
sed libera nos del mal. Amen.
klingon:
vavma' QI'tu'Daq, quvjaj ponglIj:
ghoSjaj wo'lIj, qaSjaj Dochmey DaneHbogh
tera'Daq QI'tu'Daq je.
DaHjaj maHvaD DaHjaj Soj yInobneS,
'ej yemmeymaj tIbIneSQo'
maHvaD yembogh nuvpu' DIbIjbe'moH.
ghotlhu'moHneSQo', 'ach mIghghachvo' ghotoDneS.
reH SoHvaD wo', HoS je, batlh je.
Hozzászólások:
Eddig 110 komment érkezett (
)
1.
irbisz
2010. 05. 30. 19:03
Nagyon okos dolognak tartom az eszperantót!
Sajnálatos, hogy a „világnyelvek” úgy beívódtak a tudományba, közéletbe, hogy kiszorították az eszperantót.
Az eszperantónak – talán módosítva bizonyos mértékben – kellene az igazi VILÁGNYELVNEK lenni!
2.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 30. 19:20
1.
Ugye csak viccelsz? Egész írásom lényege, leírom most külön: NE TANULJ SOHA ESZPERANTÓUL!
3.
Nefelejcs
2010. 05. 30. 19:34
SZia Maxi, én is okos dolognak tartottam világéletemben az eszperantót, most alaposan elbízonytalanítottál, több olyan dolgot is említve, ami szöges ellentétben áll az eddig általam tanultakkal, ismertekkel. (pl: minden nyelv egyformán nehéz)
Hogy az eszperantóból kiragadva (nem tudom, hogy egyáltalán beleszólhatok-e: nagyanyám beszélt és én is elkezdtem tanulni, de ezelőtt vagy 25 éve, és nem sokra jutottam vele) találsz olyan példákat, amelyeket nem "logikusak", az nekem teljesen természetes. Nyilván, perfekcionizmusodból adódóan elvárnád, hogy egy kreált nyelv tökéletes legyen - ezt értem. Viszont nem találsz egy nyelvet sem, ahol minden mindig logikus lenne. Én naponta találkozom a francia ilyen következetlen, franciát tanulókat elkeserítő meglepetéseivel. Néha a fejemet fogom...a magyart így soha nem tanultam, de biztos vagyok benne, hogy minden nyelv tele van ezekkel a "hibákkal" (azért a franciát utálom a legjobban)
Már ennyi a jeruzsálemi idő?? :D
4.
Nefelejcs
2010. 05. 30. 19:36
Ja, és beletörődtem (ahogy a franciák nem), hogy az angol a világnyelv. Az eszperantónak vége, akár tetszik ez nekünk, akár nem.
5.
Nefelejcs
2010. 05. 30. 19:39
Te, én belenéztem a grönlandi kormmány honlapjába :) Olyan hosszú szavakat nem találtam, mint amiket vártam, de meglepően sok a dupla betű. El nem tudom képzelni, hogyan lehet ezt kiejteni....
6.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 30. 19:40
3.
Ha nemzetközi nyelvet csinálunk, akkor alapvető szakmai megfontolásoknak mégiscsak meg kell felelni. Nem elég a jóakarat.
A természetes nyelv azért természetes nyelv, mert változik. Ezzel semmi gond.
7.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 30. 19:44
5.
Eddig MINDEN nemzetközi nyelv spontán módon alakult ki.
Mondjuk az eddigi leghosszabb életű nemzteközi nyelv az akkád volt, a nemzetközi diplomácia nyelve 2 évezreden keresztül az i. e. 2. és 3. évezredben. Eredetileg természetes nyelv, majd kihalt, de megmaradt mint nemzetközi holt nyelv. Kb. mint később a latin, de hosszabb ideig, s jóval korábban.
Az angol meg alig 60-70 éve kezdte el pályafutását.
8.
Nefelejcs
2010. 05. 30. 19:52
Ezzel mit akarsz mondani, hogy várjuk ki, medddig lesz vezető nyelv? Tudod, meddig élek én?
:D
9.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 30. 19:55
8.
Jelenleg az angol a nemzetközi nyelv, használni kell és kész...
10.
gordius
2010. 05. 30. 22:03
nincs kedved a holt nyelvekről írni?
11.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 30. 22:50
10.
Túl sok van belőlük, nem gondolod?
12.
Noorzai (látogató)
2010. 05. 31. 0:21
Követelem a cigányok negatív diszkriminációjának megszüntetését!
13.
rodosto
2010. 05. 31. 1:33
Lenyűgöző tudás. Nem akarsz egy nyelvet konstruálni? Szerintem menne.
14.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 31. 14:50
12.
Minden nyelvésznek eszébe jut ez szórakozásból, de minek.
Mondjuk van egy olyan őrült ötletem, hogy meg kellene alkotni a világ LEGBONYOLULTABB nyelvét, mely tartalmazza az összes nyelv összes nyelvtani kategóriáját, mindet együtt! :-)
15.
irbisz
2010. 05. 31. 14:58
2-re:
Kedves Maxwal!
Szokásodhoz híven, az írásod hosszú, precíz, és részletes.
Mivel én csak addig jutottam el az olvasásodban, ahol felvetetted a problémát, természetesen minősítettem – és jónak tartottam (tartom) - az eszperantót, azaz: egy nemzetségtől független VILÁGNYELVET, amit mindenki beszélne.
Ezt a világnyelvet aztán lehetne fejleszteni, módosítani az élet igényei, fejlődése szerint.
16.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 05. 31. 15:37
14.
Értem az álláspontodat, csak nem értek vele egyet.
Ami pedig a már megcsinált nyelv fejlesztését illeti, ebben az eszperantistákkal értek egyet. Gondold csak el mi lenne az egészből. Megtanulod az x mesterséges nyelvet, majd fejlesztik, s már nem tudod, s nem is tudsz azzal a kommunikálni esetleg azzal, aki már a fejlesztett változatot tanulta. Aztán 5 év, ezalatt sok fejlesztés, s már ő sem tud kommunikálni azzal, aki meg a legújabb változatot tanulta. S így tovább. Abszurdum.
Ez volt az eszperantisták logikája is, s ebben igazuk volt. Ha már létrejött egy közösség, akkor a nyelv fejlesztésével csak a közösséget romboljuk szét.
Kezdetben kell JÓL megcsinálni és propagálni. Ma már azonban egy esetleges nemzetközi mesterséges nyelvnek esélye sincs, mert komoly emberek azonnal az eszperantóra gondolnak, s mosolyognak csak.
A másik kérdés meg az, hogy végülis KELL-E EGYÁLTALÁN egy nemzetközi mesterséges nyelv. Szerintem pl. nem kell. De ha kellene is, az eszperantónak semmiképpen sme lenne szabad annak lennie.
17.
Ertl István (látogató)
2010. 05. 31. 22:53
"Az egyik ilyen híres eset Soros (eredetileg Schwartz) Tivadar magyar-zsidó, nemzetközileg elismert eszperantista aktivista, aki gyermekéhez kizárólag eszperantó nyelven beszélt annak születésétől. A gyermek neve Soros György, az ismert amerikai-magyar üzletember."
Ez konkrétan nem igaz. Soros valóban tud eszperantóul, gyerekkorában tanulta, de nem születésétől fogva.
Most csak ennyit, még igyekszem visszatérni a cikkre.
18.
burmann (látogató)
2010. 06. 01. 0:55
Követelem a cigányok negatív diszkriminációjának megszüntetését!
19.
alomlato
2010. 06. 01. 4:06
Jó, nagyon érdekes, voltak fogalmaim főként az eszpereantóval kapcsolatban. Nekem szükségem lenne egy könnyen tanulható nyelvre, mert eddig egyiket sem sikerült tisztességesen megtanulnom...:(
20.
Sokanon (látogató)
2010. 06. 01. 5:15
Követelem a cigányok negatív diszkriminációjának megszüntetését!
21.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 01. 9:09
16.
hubpages.com/hub/George-Soros
22.
nevemsenki (látogató)
2010. 06. 01. 9:48
"Mint ez közismert, nem foglalkozom sem aktuálpolitikával"
már a mondandód elején hazudsz. tele van a nol a gyűlölködő beírásaiddal.
többek között:
"nem értek egyet magyarország szuverenitásával, de szerencsére már megszűnőben van"
23.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 01. 10:05
19.
Mi ebbe a gyűlölködés, kiskamasz?
24.
sos7
2010. 06. 01. 17:38
És abban hiszel, hogy újból egy közös nyelv lesz majd, mint Bábel előtt?
25.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 01. 18:03
21.
Nem hiszem. Minek lenne? Az emberiség csak jobban széttelepül majd.
26.
HorSan (látogató)
2010. 06. 01. 21:22
alomlato-nak:
Ebben az esetben javaslom első kísérletként az eszperantót. Látogass ide: www.lenu.net
A jobb felső sarokban válaszd a magyar nyelvet, nézegesd a menüt, válassz ki egy tanfolyamot, végezz el 4-5 leckét. Az előmeneteledet hasonlítsd össze valamelyik tanult nyelvben azonos idő alatt elért eredményeddel. Ezután döntsd el, érdemes-e tovább foglakozni vele.
27.
wacha balázs (látogató)
2010. 06. 01. 23:47
Szerintem korántsem dilettáns alkotás az eszperantó. 1900 körül, aztán a harmincas években jelentősen fejlődött, napjainkban megint rohamosan fejlődik.
Az eszperantó beszélőinek (a második nyelvként használt nyelv sajátosságaival és belső szükségleteivel kapcsolatosan) sajátos tapasztalataik vannak - a külső megfigyelők ebből még keveset figyeltek meg alaposan. A nyelvtervezet közösségi
használatúvá (működő nyelvvé) válása külön figyelmet érdemlő (nyelvi és szociológiai törvényszerűségeket felmutató) folyamat. Ez legjobban az eszperantó esetében tanulmányozható, bár persze nem kizárólagosan, mint a Szerző is tudja..
Egyáltalán nem értem, hogy miért olyan szörnyű az -n végződés?
Az egyetlen dolog, amit el tudnék képzelni, hogy a cikkíró szerint egy ilyen nyelvnek csupa nyilt szótagból kellene állnia, de egy ilyen elvárás nagyon beszűkítené a beemelhető szótövek számát is (nemcsak a végződésekét) : egy ilyen, csupa nyilt szótagot tartalmazó nyelv az európaiak számára biztos, hogy nehezebb volna, mint az eszperantó, amely igen sok (változatos hangkombinációkat felmutató európai (latin francia, olasz, német) eredetű morfémát, szótövet, szót tartalmaz. Vagy pl. a *sendenta* ('fogatlan'), vento ('szél'). sen ('nélkül') szavakban szép az n, akár egy sóban két helyen is, és csak a tárgy szerepre utaló morfémaként nevetséges?
Vagy nem az a probléma, hogy -n-ről van szó, csak az, hogy a tárgynak egyáltalán van
végződése? Tény, hogy vagy a szórendet kell megkötni, vagy alakilag kell a tárgyat és az alanyt megkülönböztethetővé tenni.
Gondolom, a cikk írója, aki dolgozatot írt a témáról ismeri Antal László szintén negatív
véleményét , amely azonban mégis sokkal árnyaltabb, mint a Szerzőé.
(A világnyelv, Gondolat, Budapest, 1964). .Lehet, hogy Kalocsay Kálmán vagy Szerdahelyi István stb. munkáit nem tartja mérvadónak a szerzők esetleges elfogultsága okán (bár más nyelveket is sokszor olyanok tanulmányoznak, akik kedvelik is őket), de kiváncsi vagyok, mit szól Cseresnési László összefoglalásához:
Cseresnyési László: Jelnyelvek és mesterséges nyelvek, In: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004: 229-230).-
28.
Abelardo (látogató)
2010. 06. 01. 23:48
A blogbejegyzés nem teljesen dilettáns, de teljesen elfogult, bár ezt nem vallja be őszintén. A szerző az eszperantó nyelvet és az eszperantóul beszélők közösségét meglehetősen felületesen ismeri, nyilván sohasem vette magának a fáradságot, hogy rövid idő alatt megtanulja a nyelvet, mert fél attól, hogy megtapasztalná, hogy tényleg sokkal könnyebb dolga lenne, mint az ún. nemzeti nyelvekkel. Miközben nyelvészeti fogalmakkal operál, sőt, magát nyelvésznek is titulálja, nincs fogalma a mesterséges (pl. számítógépes) és a tervezett (pl. ivrit, eszperantó) nyelvek közötti különbségről. Alapjában nem sokkal több egy félművelt anglomán eszperantó-ellenes kirohanásánál, ennyi figyelmet is érdemel csupán. Láttunk már ilyet, ettől még az eszperantó nyelv tovább virágzik, él, működik, az eszperantóul beszélők közössége köszöni jól van. Ha a szerző tényleg Izraelben él, akkor naponta kellene tapasztalnia egy másik tervezett nyelv, az ivrit, vagy újhéber életképességét, és idejét szánhatná arra is, hogy összehasonlítsa a két modern nyelvet és beszélő közösséget nyelvszociológiai szempontból, az sokkal érdekesebb lenne, mint dilettánskodnia.
29.
Abelardo (látogató)
2010. 06. 01. 23:50
Bocs, csak egy gyors helyesbítés: a horsan által említett oldal helyesen - www.lernu.net
30.
wacha balázs (látogató)
2010. 06. 01. 23:53
Szerintem korántsem dilettáns alkotás az eszperantó. 1900 körül, aztán a harmincas években jelentősen fejlődött, napjainkban megint rohamosan fejlődik.
Az eszperantó beszélőinek (a második nyelvként használt nyelv sajátosságaival és belső szükségleteivel kapcsolatosan) sajátos tapasztalataik vannak - a külső megfigyelők ebből még keveset figyeltek meg alaposan. A nyelvtervezet közösségi
használatúvá (működő nyelvvé) válása külön figyelmet érdemlő (nyelvi és szociológiai törvényszerűségeket felmutató) folyamat. Ez legjobban az eszperantó esetében tanulmányozható, bár persze nem kizárólagosan, mint a Szerző is tudja..
Egyáltalán nem értem, hogy miért olyan szörnyű az -n végződés?
Az egyetlen dolog, amit el tudnék képzelni, hogy a cikkíró szerint egy ilyen nyelvnek csupa nyilt szótagból kellene állnia, de egy ilyen elvárás nagyon beszűkítené a beemelhető szótövek számát is (nemcsak a végződésekét) : egy ilyen, csupa nyilt szótagot tartalmazó nyelv az európaiak számára biztos, hogy nehezebb volna, mint az eszperantó, amely igen sok - változatos hangkombinációkat felmutató - európai (latin francia, olasz, német) eredetű morfémát, szótövet, szót tartalmaz. Vagy pl. a *sendenta* ('fogatlan'), vento ('szél'). sen ('nélkül') szavakban szép az n, akár egy szóban két helyen is, és csak a tárgy szerepre utaló morfémaként nevetséges?
Vagy nem az a probléma, hogy -n-ről van szó, csak az, hogy a tárgynak egyáltalán van
végződése? Tény, hogy vagy a szórendet kell megkötni, vagy alakilag kell a tárgyat és az alanyt megkülönböztethetővé tenni.
Gondolom, a cikk írója, aki dolgozatot írt a témáról ismeri Antal László szintén negatív
véleményét , amely azonban mégis sokkal árnyaltabb, mint a Szerzőé.
(A világnyelv, Gondolat, Budapest, 1964). .Lehet, hogy Kalocsay Kálmán vagy Szerdahelyi István stb. munkáit nem tartja mérvadónak a szerzők esetleges elfogultsága okán (bár más nyelveket is sokszor olyanok tanulmányoznak, akik kedvelik is őket), de kiváncsi vagyok, mit szól Cseresnési László összefoglalásához:
Cseresnyési László: Jelnyelvek és mesterséges nyelvek, In: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004: 229-230).-
31.
HorSan (látogató)
2010. 06. 02. 8:53
Köszönöm a helyesbítést. Valóban a gépelési hiba rossz oldalra visz. Egyébként nem csak a lernu.net oldallal lehet próbálkozni, Ha beírod a keresőbe az "esperanto" szót 44 millió, ha az "eszperantó" szót 200 ezer találat közül válogathatsz.
32.
Dr. Molnár Lajos (látogató)
2010. 06. 02. 11:15
A szerzőnek sok tekintetben igaza van, sajnos. Lehetne egy kicsit árnyaltabb, hiszen az írása elfogultan eszperantó-ellenesre sikeredett.
Jómagam 1960-ban, az egyetem nyári szünetében, egy hónap alatt (egy nap - egy lecke alapon) áttanulmányoztam/megtanultam Baghy Gyula Eszperantó nyelvkönyvét. Szeptemberben nagy lelkesedéssel beszéltem erről az egyetem - általam nagyon tisztelt és szeretett - vezető idegennyelvi lektorával. Ő a lelkesedésemet majdnem szóról-szóra ugyanazzal az érvrendszerrel hűtötte le, mint amellyel a szerző harcol az eszperantó ellen. (Igazából nem is értem, miért kell egy halott nyelv ellen ilyen lelkesen küzdeni?...) Hatására 5 éven át nem foglalkoztam az eszperantóval.
1965-ben azonban - első munkahelyemen - találkoztam az akkor már súlyosan beteg Baghy Gyulával, így lettem a világhírű eszperantista költő utolsó tanítványa.
Azóta tudom, hogy - következetlenségei ellenére - az eszperantó minden szinten a nemzeti nyelvek elsajátításához szükséges idő egytizede-egyötöde alatt megtanulható, hogy igen jelentős mértékben megkönnyíti az utána tanult, indoeurópai, nemzeti nyelvek tanulását, hogy nyelvi egyenjogúságot biztosít, hogy általa nagyszerű emberek százaival ismerkedtem meg mintegy negyven országból, hogy ezek a barátaim mindig segitettek, amikor az országukban jártam. Egyszóval: - az eszperantó megváltoztatta az egész életemet.
Megér egy hónapnyi tanulást az eszperantó. Utána mindenki formálja ki a saját véleményét...
Egy nemzeti nyelv nemzetközi használatával minden más nemzethez tartozó ember gyakorlatilag csak másodosztályú nyelvhasználó lehet...
Ld. még a www.egalite.hu c. honlapot...
33.
Apáti Kovács Béla (látogató)
2010. 06. 02. 12:32
A szerző sok mindenről írt. Sok időt és energiát fektetett a munkájába. Nyelvészeti dolgokba most nem szeretnék belemenni. Egyről azonban megfeledkezett. Nem tett említést, hogy a nyelvtanulás milyen fárasztó munka. Sokak képtelenek, vagy talán idejük és lehetőségük sincs tökéletesen megtanulni egy idegen nyelvet. Nem mindenki nyelvzseni. Annak idején én is így voltam. Sokáig azt hittem soha sem leszek képes egy idegen nyelvet elsajátítani. Iskolában bukdácsoltam orosz nyelvből. A német is megizzasztott. Már majdnem feladtam, amikor jött az eszperantó, csodák csodája sikerült megtanulnom, sőt hamarosan gyakorlatban is tudtam használni. Ezek után valami olyan dolog történt, mint amikor az ember áttör egy falat és feltárul előtte egy gyönyörű világ. Önbizalmam lett. Lám - lám én is képes vagyok megtanulni egy nyelvet. Vettem a bátorságot, aránylag elfogadhatóan megtanultam németül és románul, sőt még a lengyel nyelvvel is kacérkodtam.
Én ebben látom az eszperantó erejét,és ebből a szemszögből kellene a jövőben megközelíteni. Nem kellene annyi butaságot terjeszteni róla, mint némelyik honfitársunk teszi. Kíváncsi lennék ők mely világnyelvet beszélik tökéletesen?
34.
Horváth Szilveszter (látogató)
2010. 06. 02. 13:12
Üdv!
Tényleg, ha ez annyira halott dolog, akkor miért kell ennyire alaposan bírálni, küzdeni ellene? Mindazonáltal van egy-két dolog, amivel akár egyet is lehet érteni, ilyen pl. az eu-ra végződő szavak kérdése, vagy való igaz, hogy pl. spanyol anyanyelvűek számára probléma, ha egy nyelvben s és sz hang is található.Ugyanakkor ha a szerző ismerné az eszperantót, tudná, hogy a kemény h hang csak kevés szóban fordul elő, és a magyarok számára legföljebb akkor probléma, ha a szó elején áll, de e szavak száma egészen minimális, a "kórus" szón kívül most nem is jut eszembe másik. A Bach, vagy a pech szavak ejtése megegyezik a kemény h-val.
Egy nyelv nem egyenlő a nyelvet használók közösségével.A szerző egyáltalán nem egyedi, hanem sokkal inkább átlagos, vagy szokványos abban a tekintetben, hogy gyakorta a kivulálló nyelvészek, vagy nyelvészkedők a nyelvet használókat is megpróbálják valamiképpen sematizálni és leegyszerűsítve bemutatni,abból az abszolút téves logikai kiindulási pontból, hogy aki ilyen leegyszerűsített bégetést megtanul idegen nyelvként, bizonyára csak egy primitív idióta, vagy egy világhatalmi törekvésű zsidó lehet. Ez nyilvánvalóan nem igaz, és a rasszizmushoz egyáltalán nem szükséges tény, vagy alany, elég a rasszista meggyőződés, vagy igény, ahogy az ismert vicc is tartja. ("van rá igény")
Jacques Tati, egyik kedvenc filmrendezőm egyszer azt mondta, hogy a túl szabályos geometriai formák agressziót jelentenek. Amikor az eszperantón a tökéletességet, vagy a győzelmet ( "miért nem győzi már le az angolt") kérik számon, ez mindig eszembe jut.
Tényleg, miért csúnya az n, mint akuzativus? A t mennyivel szebb????Ez így egy marhaság.
Horváth Szilveszter
35.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 13:21
24.
"Szerintem korántsem dilettáns alkotás az eszperantó. 1900 körül, aztán a harmincas években jelentősen fejlődött, napjainkban megint rohamosan fejlődik."
Az alapok rosszak, ez a lényeg. A másik pedig a tény, hogy az eszperantizmus ma maga is tudja, hogy elbukott ami az eredeti célokat illeti.
"Egyáltalán nem értem, hogy miért olyan szörnyű az -n végződés?
Az egyetlen dolog, amit el tudnék képzelni, hogy a cikkíró szerint egy ilyen nyelvnek csupa nyilt szótagból kellene állnia, de egy ilyen elvárás nagyon beszűkítené a beemelhető szótövek számát is (nemcsak a végződésekét) : egy ilyen, csupa nyilt szótagot tartalmazó nyelv az európaiak számára biztos, hogy nehezebb volna, mint az eszperantó, amely igen sok (változatos hangkombinációkat felmutató európai (latin francia, olasz, német) eredetű morfémát, szótövet, szót tartalmaz. Vagy pl. a *sendenta* ('fogatlan'), vento ('szél'). sen ('nélkül') szavakban szép az n, akár egy sóban két helyen is, és csak a tárgy szerepre utaló morfémaként nevetséges?"
Azt hiszem kár tagadni, hogy az eszperantó elsősorban latin-szláv keverék ami a hangzást illeti.
"Vagy nem az a probléma, hogy -n-ről van szó, csak az, hogy a tárgynak egyáltalán van
végződése? Tény, hogy vagy a szórendet kell megkötni, vagy alakilag kell a tárgyat és az alanyt megkülönböztethetővé tenni."
A tárgyat meg lehet különböztetni még sokféle módon, pl. egy eléje illesztett előljárószóval.
36.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 13:29
25.
"A blogbejegyzés nem teljesen dilettáns, de teljesen elfogult, bár ezt nem vallja be őszintén."
Egyáltalán nem vagyok elfogult. Nem vagyok kiánrándult ex-eszperantista, ha erre gondolsz...
"A szerző az eszperantó nyelvet és az eszperantóul beszélők közösségét meglehetősen felületesen ismeri, nyilván sohasem vette magának a fáradságot, hogy rövid idő alatt megtanulja a nyelvet, mert fél attól, hogy megtapasztalná, hogy tényleg sokkal könnyebb dolga lenne, mint az ún. nemzeti nyelvekkel."
Ismerem elegendő mértékben a nyelvet. Nem kell egy jelenséget tökéletesen ismerni ahhoz, hogy véleményt lehessen mondani róla.
"Miközben nyelvészeti fogalmakkal operál, sőt, magát nyelvésznek is titulálja, nincs fogalma a mesterséges (pl. számítógépes) és a tervezett (pl. ivrit, eszperantó) nyelvek közötti különbségről."
Többféle teminológia van. S ne akaszkodjunk ebbe bele, mert nem ez a lényeg.
"Alapjában nem sokkal több egy félművelt anglomán eszperantó-ellenes kirohanásánál, ennyi figyelmet is érdemel csupán."
Anglomán? Hol? Kirohanás? Hol?
"Láttunk már ilyet, ettől még az eszperantó nyelv tovább virágzik, él, működik, az eszperantóul beszélők közössége köszöni jól van."
A tények mást mutatnak... De ez nem is lényeges. Az eszperantizmus ma egy turisztikai klubmozgalom saját tolvajnyelvvel. Nekem semmi kifogások ellenük. Mindenkinek az a hobbija amit akar. Van aki gyufából felépíti a Parlamentet, más ül órákig a parton egy bottal és nem is szeret halat enni, más pornóképeket gyűjt, megint más meg klingonul vagy eszperantóul szaval... szabadság van, semmi gond.
" Ha a szerző tényleg Izraelben él, akkor naponta kellene tapasztalnia egy másik tervezett nyelv, az ivrit, vagy újhéber életképességét"
Nem élek Izraelben. Héberül alig néhány szót tudok, s lassan tudok olvasni, ezzel ki is merült tudásom. Eszperantóul jobban tudok... :-) Természetesen persze ismerem az újhéber történetét, azonban ez egyrészt nem mesterséges nyelv, azaz nem jobban mesterséges, mint bármely más nyelv, másrészről egy ország nemzeti nyelve.
37.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 13:46
29.
"Baghy Gyula Eszperantó nyelvkönyvét"
Én is olvastam, még a felét meg is tanultam régebben. Mondjuk, nekem az előnyöm az, hogy az eszperantó szövegeket elég jól megértem a spanyol és a latin alapján...
"Azóta tudom, hogy - következetlenségei ellenére - az eszperantó minden szinten a nemzeti nyelvek elsajátításához szükséges idő egytizede-egyötöde alatt megtanulható"
Lehet, egy jó alapszintet elérni eszperant-ul az 2-3 hét, angolul meg 2-3 hónap, de minek? MINEK? Minek egy olyan nyelvet tanulni, mely egy klubmozgalmon kívül TELJESEN használhatatlan. Ha az ember be akar lépni ebbe a klubba, akkor oké, de egyébként ÉRTELMETLEN.
"igen jelentős mértékben megkönnyíti az utána tanult, indoeurópai, nemzeti nyelvek tanulását"
Minden nyelv tanulása megkönnyíti további nyelvek tanulását! Viszont első idegen nyelvnek akkor már érdemes egy HASZNÁLHATÓ nyelvet választani, mert kell a tanulónak a sikerélmény is.
"hogy nyelvi egyenjogúságot biztosít"
Ez nem szempont. A mai TÉNYLEGES nemzetközi nyelv, az angol, olyan formában lett nemzetközi, ami de facto az angol egyszerűsített változata.
Egyszer vitázgattam egy kanadai, angol anyanyelvű, nagyon aktív eszperantistával. Ő azt mondta érvként az eszperantóra, hogy neki kínszenvedás látni nap mint nap egymilliárdnyi ember a világban mivé silányítja az ő anyanyelvét, az angolt... :-)))
"általa nagyszerű emberek százaival ismerkedtem meg mintegy negyven országból"
Igen, ez jellemző minden klubmozgalomra, missziós vallásra, szektára, pártra, stb. Ugyanígy nagyszerű embereik százait ismerted volna meg, ha pl. mormon vagy Amway-tag lettél volna, vagy tagja valamilyen hobbicsoport nemzteközi szövetségének.
"Egyszóval: - az eszperantó megváltoztatta az egész életemet."
Oké, ezzel semmi gond. Neked tetszik a klubmozgalom, így tagja vagy. Semmi baj. De ez sehogy sem bizonyítja az eszperantizmus alapvető igazát.
'"Megér egy hónapnyi tanulást az eszperantó."
Nem ér meg ennyit. Az angol jó alapszinthez kell 2-3 hónap, alig 2-3-szor több, s a tanuló munkájában, szorakozásban hatalmas hasznát veszi a tudásának az élet legkülönbözőbb területein.
"Egy nemzeti nyelv nemzetközi használatával minden más nemzethez tartozó ember gyakorlatilag csak másodosztályú nyelvhasználó lehet..."
Nem, mint ezt leírtam, A mai nemzetközi nyelv de facto a NEMZETKÖZI ANGOL, ami az angolnak egy semleges és egyszerűsített változata.
38.
Maci Laci
2010. 06. 02. 14:05
A cikkben annyi butaság van, hogy nincs felesleges kapacitásom mindre válaszolni egyenként, csupán egyet emelek ki.
Felveti, hogy a képzők használata során a képzett szó egybe eshet egy másik - nem képzett - szóval. Ez olyan óvodás álprobléma, hogy a szerző nyelvész mivoltát el sem hiszem. Nem létezik normális nyelv azonos alakú szavak és egybeesések nélkül. Az is teljesen normális, hogy egy szónak több jelentéstartománya van.
Nem csoda, hogy az eszperantó az egyetlen römegesen elterjedő TERVEZETT (és nem mesterséges) nyelv.
A kombinációs lehetőségek pedig éppen könnyebbé teszik a nyelvet, nem nehezebbé.
Aki megtanulta, az TUDJA, hogy más nyelveknél lényegesen gyorsabban tanulható, aki meg nem tanulta meg, az vagy elhiszi, vagy nem. Nincs helyi értéke a véleményének.
A szerző menjen fel az Ipernityre, és konzultáljon a világ minden tájáról származó, legkülönbözőbb anyanyelvű eszperantistákkal.
Az előttem kommentelő Wacha Balázs CSAKUGYAN nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. Vigyázó szemetek rá vessétek!
39.
Maci Laci
2010. 06. 02. 14:13
"Megér egy hónapnyi tanulást az eszperantó."
Nem ér meg ennyit. Az angol jó alapszinthez kell 2-3 hónap, "
Szerintem fogalmad sincs egy alapfokú nyelvvizsga követelményeiről. Nem ismerek embert, akinek 1-2 év tanulásnál hamarabb ment volna az alapfok, de sokat, akinek jóval hosszabb idő alatt.
Kár állást foglalnod általad ismeretlen területen. Egyébként, ha tudsz eszperantóul, térjünk át rá, majd megvizsgáljuk, mi az, ami neked olyan nagyon nehéz benne.
40.
Tokodi Péter (látogató)
2010. 06. 02. 15:06
Kedves Maxval bircaman!
Anélkül, hogy túlzott nyelvművelésbe esnék, vagy az extrém nyelvi purizmus hibájába, hadd tegyem szóvá, hogy Hol? kérdésre az "elöl", s ugyanígy az "elöljárószó" rövid ö; és hogy a "megszüntet" (szemben a "megszűnikkel") rövid ü.
Egyébként érdeklődéssel olvastam ezt a blogbejegyzését is (mert volt már korábban is alkalmam belekóstolni az eszperantóba), meg az ikes ragozásról írt másik posztját szintén. Mindkettő megerősített abban, hogy ne írjak blogot. Félek attól, hogy ha hamarjában írásba foglalom a gondolataimat, nem lesz alkalmam elégszer ellenőrizni és kiértékelni azokat, és úgy fog látszani, magabiztosabb vagyok annál, mint amennyire művelt.
41.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 15:18
"Anélkül, hogy túlzott nyelvművelésbe esnék, vagy az extrém nyelvi purizmus hibájába, hadd tegyem szóvá, hogy Hol? kérdésre az "elöl", s ugyanígy az "elöljárószó" rövid ö; és hogy a "megszüntet" (szemben a "megszűnikkel") rövid ü."
A kommentekben nem ihazán ellenőrzöm magamat, s gyosran írok, sok hibával. Az interneten ez megszokott dolog. Ami viszont a bejegyzések szövegét illeti, igyekszem hibátlan lenni, bár lehet, hogy ott is vannak hibák.
"Egyébként érdeklődéssel olvastam ezt a blogbejegyzését is (mert volt már korábban is alkalmam belekóstolni az eszperantóba), meg az ikes ragozásról írt másik posztját szintén. Mindkettő megerősített abban, hogy ne írjak blogot. Félek attól, hogy ha hamarjában írásba foglalom a gondolataimat, nem lesz alkalmam elégszer ellenőrizni és kiértékelni azokat, és úgy fog látszani, magabiztosabb vagyok annál, mint amennyire művelt."
Mindenki maga dönt. Nekem érdekes szórakozás egyes gondolatokat leírni. Blogot egyébként nem írok.
42.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 15:24
36.
"Szerintem fogalmad sincs egy alapfokú nyelvvizsga követelményeiről."
Ez lehet, hogy igaz, mivel van ugyan 6 nyelvvizsgám, de csupa felső- és középfok...
"Nem ismerek embert, akinek 1-2 év tanulásnál hamarabb ment volna az alapfok, de sokat, akinek jóval hosszabb idő alatt."
1-2 évvel aki nem tud eljutni középfokra, az értelmi fogyatékos szerintem... :-)
"Egyébként, ha tudsz eszperantóul, térjünk át rá, majd megvizsgáljuk, mi az, ami neked olyan nagyon nehéz benne."
Eszperantó szintem passzív. Talán menne a középfokú vizsga kis 1-hetes készülés után, de nem csinálom, mert minek? (Az írásbeli BIZTOSAN menne, a szóbeli határeset inkább.) Egyébként nygodtan válaszolhatsz eszperantóul, mert meg fogom érteni 90 %-ban, de én inkább nem írnék ezen a nyelven, mert csak kényszer esetén hasnzálok olyan nyelvet, melyben nem vagyok eléggé magabiztos.
43.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 15:29
35.
"Felveti, hogy a képzők használata során a képzett szó egybe eshet egy másik - nem képzett - szóval. Ez olyan óvodás álprobléma, hogy a szerző nyelvész mivoltát el sem hiszem. Nem létezik normális nyelv azonos alakú szavak és egybeesések nélkül. Az is teljesen normális, hogy egy szónak több jelentéstartománya van."
Egy mesterséges nyelv esetében ez NEM normális, mert hiszen pont azért csinálnak mesterséges nyelvet, hogy könnyebb és logikusabb legyen a természetes nyelveknél.
"Nem csoda, hogy az eszperantó az egyetlen römegesen elterjedő TERVEZETT (és nem mesterséges) nyelv."
Kérdés, hogy mit értünk tömeges alatt. Ha azt, hogy az eszperantó a legelterjedtebb mesterséges nyelv, akkor ez igaz.
"A kombinációs lehetőségek pedig éppen könnyebbé teszik a nyelvet, nem nehezebbé."
Ezt vitatnám.
"Aki megtanulta, az TUDJA, hogy más nyelveknél lényegesen gyorsabban tanulható, aki meg nem tanulta meg, az vagy elhiszi, vagy nem. Nincs helyi értéke a véleményének."
Ez teljesen lényegtelen. A lényeg: NEM ÉRDEMES tanulni.
"A szerző menjen fel az Ipernityre, és konzultáljon a világ minden tájáról származó, legkülönbözőbb anyanyelvű eszperantistákkal."
Nem vagyok eszperantista, minek tenném ezt?
"Az előttem kommentelő Wacha Balázs CSAKUGYAN nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa."
Igen, észleltem. Na és?
44.
Hamis Pista (látogató)
2010. 06. 02. 16:46
Ez a szöveg csakis egy erösen feltűnésre vágyó fétudású személytöl származhat. Sajnos az eszperantisták között is vannak ilyenek, kiknek nagyzási mániájuk nem kapott kielégülést, s utánna annak fodulnak ellene ambibe azelött túlzottan is hittek. Ezt a mehanizmus a pszihológiában már régen ismerjük. Ezeken az embereken a realizmus terápiájával kellene segíteni. De beképzeltségük miatt nehéz közelükbe jutni.
De ezért nem az eszperantó, és mégkevésbé Zamenhof a hibás, melyek ellentétében akarják ezek a frusztrált idioták kiábrándulásukat levezetni. A Zamenhof fenomént megértéséhez, több szükséges mint egy kicsit eszperantót megtanulni, meg a klsszikus (már magán is túlhaladt) klaszikus lingvisztikába felületesen beleolvasni.
Ide nemhogy csak féltudás nem elég, hanem még egy egyoldalú tudós klaszikus tudása sem elegendő. Hogy ehhez a témához valaki kompetensen hozzá tudjon szólni, minimum 3 nyelvet perfekten kell beszénie, de ha Zamenhofot akarja kritizálni akkor 10-nél sem állhat meg.
Manapság a fiatal tudósok, akik ezzel a témával foglalkoznak, nem csak a klaszikus lingvisztikával vannak meghatározva, hanem (egyesek több fakultás doktorai is) szociológiával, szociálpszihológiával és politológiával is foglalkoznak. Mert ide egy olyan dimenzió is hozzátartozik amihez az eddigi történelmünkben nem volt példa tapasztalatra.
Ez az úgynevezhető; köziség. Amit jelenünkben a globalizáció folyamatában mindig jobban van alkalmunk tapasztalni és megfigyelni. Habár az eddigi adatok ezen a téren még tudományos kijelentésekhez nem elegendők, ebben a folyamatban, ezek az új (nem klaszikus) tudósok felfigyelnek azokra a tapasztalatokra amelyek eszperantó körökben már több mit 120 éve történik. S nekik erröl egész más a véleményük mint a még mindig dialektikus ellentétekben gondolkodó klaszikus nyelvészeknek.
eu-gen
45.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 16:56
41.
Egyetértek: aki nem beszél anyanyelvi szinten eszperantóul, nem tagja a mozgalomnak minimum 25 éves és nincs legalább 2 Nobel-díja, annak kuss a neve az eszperantóval kapcsolatban! Éljen a Szent Zöld Csillag!
:-))))))))))))
46.
dura (látogató)
2010. 06. 02. 18:44
Arany-drága bogaram!
Az eszperantó első sorban a barátság nyelve!
Ha meghallgatod ezt a számot, akkor Orbán Józsitól megtudhatod, hogy "barát nélkül ...."
www.youtube.com/watch?v=OTvPzJ0Rj4Q
A felsorolásodból kimaradt a "semleges"!!!
Ha annyi pénzt tolnának az eszperantó nyelvbe, mint mondjuk az angolba, akkor szerinted ki tanulna angolul??? Pedig az angol nyelv sem tökéletes, nézz csak utána!!
Szerinted az angol nyelv semleges?? A Juszt László fia, miért tudott az USA-ban diplomázni, pedig a papa csak "Bulgáriában" diplomázott !!!?? És szerinted ki tudott "anno" Bulgáriában diplomázni??
Tudod Monte Cuccoli is azt mondta, a háborúhoz 3 dologra van szükség: pénz, pénz, pénz. Így van ez a nyelvoktatással is!
47.
Molnár László (látogató)
2010. 06. 02. 19:25
1968 óta használom az eszperantó nyelvet a mindennapi munkámban.Igen sokat segített tanulmányaimban is.A világ legkölönbözőbb részein élőkkel voltam és vagyok kapcsolatban ma is,akik mindenféle ismeret megszerzésében segítettek és ma is segítenek.
Ha újra kezdhetném,csak és kizárólag az eszperantót tanulnám meg legelőször édes anyanyelvem,a magyar után,hogy később a többi idegen nyelv elsajátítása is konnyebben,gyorsabban és a legkisebb költséggel történjék.
Válaszoljon őszintén magának!
1.Valamennyi létező nyelvet megtanulhatja az ember életében? Igen Nem
2.Célszerű volna mindenkinek tudni egy közös nyelvet? Igen Nem
3.Bármely nemzeti nyelv kiemelése más anynyelvűek számára hátrányos,
ezért nem lehet közös nyelv I Igen Nem
4.Az eszperantó nem nemzeti nyelv,amely bizonyitotta életképességét,használhatóságát
az élet bármely területén.Az eszperantót választaná? IGEN Nem
48.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 19:42
43.
"Ha annyi pénzt tolnának az eszperantó nyelvbe, mint mondjuk az angolba, akkor szerinted ki tanulna angolul?"
Nem kellett tolni bele semmit, az internet ügyesen elterjesztette a nyelvet imgyenesen. Előtte meg a zeneipar.
"Pedig az angol nyelv sem tökéletes, nézz csak utána!!"
Az angol az egy természetes nyelv. Miért lenne tökéletes?
"Szerinted az angol nyelv semleges?"
A nemzetközi angol erősen közelít a semlegesség felé.
"A Juszt László fia, miért tudott az USA-ban diplomázni, pedig a papa csak "Bulgáriában" diplomázott !!!??"
Pénz vagy ösztöndíj.
"És szerinted ki tudott "anno" Bulgáriában diplomázni??"
Aki kiment pl. a csereprogram keretében. Nem volt ez olyan nehéz.
49.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 02. 19:46
44.
"1968 óta használom az eszperantó nyelvet a mindennapi munkámban.Igen sokat segített tanulmányaimban is.A világ legkölönbözőbb részein élőkkel voltam és vagyok kapcsolatban ma is,akik mindenféle ismeret megszerzésében segítettek és ma is segítenek."
Tehát eszperantista vagy, ez a hobbid. Ebben nincs semmi gond.
"Ha újra kezdhetném,csak és kizárólag az eszperantót tanulnám meg legelőször édes anyanyelvem,a magyar után,hogy később a többi idegen nyelv elsajátítása is konnyebben,gyorsabban és a legkisebb költséggel történjék."
Bármely idegen nyelv segíti további idegen nyelvek tanulását. Más részről meg nem értelek: előszöt azt mondod, hogy az eszperantó segíti más nyelvek megtanulását, majd pedig azt mondod, hogy neked nem kell más nyelv...
"Válaszoljon őszintén magának!"
Oké!
"1.Valamennyi létező nyelvet megtanulhatja az ember életében? Igen Nem"
Nem. Minek tenné?
"2.Célszerű volna mindenkinek tudni egy közös nyelvet? Igen Nem"
Igen.
"3.Bármely nemzeti nyelv kiemelése más anynyelvűek számára hátrányos,
ezért nem lehet közös nyelv I Igen Nem"
Előny természetesen egy anyanyelvű számára, ha az ő anyanyelve a nemzetközi nyelv. Viszont ebből nem következik, hogy az nem lehet a közös nyelv.
"4.Az eszperantó nem nemzeti nyelv,amely bizonyitotta életképességét,használhatóságát
az élet bármely területén.Az eszperantót választaná? IGEN Nem"
Nem választanám, mert nem bizonyított semmit.
50.
Honda (látogató)
2010. 06. 03. 16:34
Az eszperantó nyelv egy tervnyelv. A legtöbben beszélik ma is. Az említett 3 millió ember helyett nagyjából mostanra néhány milliónyian max. 2 millió ember. Több ezer anyanyelvi beszélője van. Szerintem lehetett volna könnyebb tervnyelvet is tervezni. Ma már erre képesek lennénk. A kérdés minek, ha nem fogják az emberek beszélni. De azért megpróbálható. Könnyebb és logikusabb a novial és a glosa nyelvek képzési rendszere, ami tény! Sajnos ezeket nem beszélik annyian, mert nem ismerik annyian. Valóban látok logikát abban, hogy egy nagyon könnyű nyelvet elsajátítson mindenki és zt beszélje, de sajnos gyakorlatilag ezt nem lehet ma kivitelezni. A létező nyelvek maga az angol is egyszerűsödni fog a jövőben ahogy a többi megmaradó nyelv is. Vagyis közelíteni az eszperantó, novial, és glosa nyelvek egyszerűségéhez. Néhány világnyelv marad így a világban pl.: angol,spanyol stb. Ez a természetes folyamat a világban. Egyébként azt mondják, hogy a spanyol nyelv gyorsabban terjed az angolnál és 2050 után átveszi majd az angol nyelv szerepét. Az angol anyanyelvűek száma csökken, miközben a világban a nyelvük a legelterjedtebb, csak úgy esik szét nyelvekre ahogy a latin esett különböző nyelvekre. Vajon egységes marad-e az angol? És az -ed múlt idő jele a legalapvetőbb szavakra is kiterjed majd? Esetleg majd I ised Ai izid lesz a voltam? Az élő nyelvek fejlődnek és változnak valamint egyszerűsödnek. Boldog jövőt kívánunk azoknak akiknek csak egyetlen nyelvet kell majd megtanulniuk.
51.
Molnár László (látogató)
2010. 06. 03. 18:09
Mindenkit tisztelekés mindenkinek a véleményét tiszteletben tartom.Ez erkölcsi norma számomra,ami nem jelenti azonban a megalapozatlan,tudománytalan vélemények,nézetek elfogadását.
Tehát:
1Minden nemzeti nyelv elvileg lehet közös nyelv,de bármelyik nemzeti nyelvnek a többi
elé vagy fölé helyezése hátrányos megkülönböztetéssel,azaz diszkriminációval
jár.,mert sérti a nyelvek egyenrangúságának elvét.Ezt leginkább az angol esetében
tapasztaljuk ma. tapasztaljuk ma az angol esetében.
2.Az eszperantó élő nyelv.Írja be a keresőbe a szót,és tájékozódhat,meggyőződhet erről.
Csupán néhány konkrétumot említek:
Vannak nemzetközi eszperantó kongresszusok,tanácskozások,táborok,internetes
portálok,szakmai folyóíratok,rádióadások,CD-k,sőt munkavállalási lehetőségek.
A tanulni kívánt nyelv választásában tévhitek,baráti tanácsok,szokások,divatok stb.ma is meghatározó szerepet játszanak és kevésbé ismertek a tények,valós körülmények
42 évvel ezelőtt én választottam az eszperantót.Kezdetben hobbiként foglalkoztam vele,tanításától kezdve hivatássá vált számomra.
52.
Bundesfrau (látogató)
2010. 06. 04. 21:09
Szakmámból adódóan nagyon sok emberrel találkozom, s sajnos összességében elmondható, hogy nagy többségben, ha valahogyan szóba kerül közöttünk a nemzetközi nyelv, olyan 70%-ban csak hasonló vélekedéssel találkozom, mint amit a blogbejegyzés szerzője képvisel.
A legnagyobb probléma ezekkel az emberekkel az, hogy tudatlanságukat teljes pőreségében hagyják megnyilvánulni, hiszen valóban nem veszik a fáradtságot, hogy utánanézzenek, informálódjanak, miről is formálnak ilyen lesújtó véleményt.
A mai fiatalságnak véleményem szerint még a korábbi évtizedeknél is nagyobb szüksége lenne az eszperantóra. Az eszperantó világos, logikus, s a népszerű nemzeti nyelveknél lényegesen egyszerűbb is, de téved, aki azt gondolja, hogy emiatt szegényebb lenne. Napjainkban, ebben a rohanó világban nincs az embernek elegendő ideje például a nyelvtanulásra sem. Márpedig manapság az az ember, aki nem beszél egyetlen másik nyelvet sem az anyanyelvén kívül, nemigen tud boldogulni. Milyen jó is lenne, ha az egységes nyelv újra az eszperantó lenne, amit még talán ebben a felgyorsult világban sem lenne lehetetlen rövid idő alatt elsajátítani.
Csak egy eklatáns példa:
Japánban egy gyárigazgató megelégelte, hogy dolgozói oly nehezen tudják megtanulni az angolt, így gondolt egyet és bevezette a kollektív eszperantó oktatást. A várakozásoknak megfelelően ezt követően rohamosan nőtt a nyelvtudók száma és, mivel az angol üzletfelek között is akadt eszperantista, gyorsan megköthetőek voltak az üzletek, ráadásul a főnök távollétében is lehetett tárgyalni. A japán gyár példája később sokakat indított arra az országban, hogy eszperantóul tanuljanak.
Ebből is látszik, hogy mennyivel célszerűbb ezt a nyelvet választani.
Tapasztalatom szerint az angol nyelvet csak nagyon kevesek tudják rövid idő alatt megtanulni – amely természetesen még mindig lényegesen több ráfordítást igényel az eszperantónál –, éppen ezért kellene egy olyan nyelv, mint az eszperantó, amelyhez nem kell nyelvésznek, nyelvzseninek, de még csak különösen képzettnek sem lenni, hogy elsajátíthassuk. Ráadásul, hogy főként a magyarországi angol nyelvoktatási rendszerek mekkora csődöt mondanak, arról még további hosszadalmas fejtegetésekbe lehetne bocsátkozni.
Én ettől most eltekintenék, csupán annyit fűznék a felsoroltakhoz és fel nem soroltakhoz hozzá, hogy nem vagyok az angol nyelv ellensége, már csak azért sem, mert naponta használom és 4 éves koromtól beszélem. Mindazonáltal tudom, hogyha édesanyám már abban a fiatal életkorban el nem kezdte volna az előképzettségemet a nyelvből, az iskola nem lett volna rá képes. Érdekes módon legtöbb osztálytársam az általános iskolai 8 év alatt sem jutott el olyan szintre, hogy akár csak az alapfokú angol nyelvvizsgát is vállalhatta volna.
A blogbejegyzés szerzője könnyen dobálózik olyan jelzőkkel, mint például, hogy "fogyatékos" az, aki 1-2 éven belül nem fejleszt egy nyelvet középfokra.
Mondanám neki, hogy menjen be akkor egy mai általános- vagy középiskolába (ne valamelyik felkapott sztárintézménybe, hanem egy átlagos, "mezei" oktatási intézménybe) és saját maga lásson "csodát", hogy a fiatalok többsége még azon az egy idegen nyelven is milyen nehezen tudja kifejezni magát, amit ma legtöbbször iskolai szinten oktatnak, akár közel egy évtizednyi nyelvtanulás után is. Nekem még ez nincs olyan messze, így pontosan tudom, hogy nem légből kapott argumentum vagy kitaláció mindez.
És itt kerül előtérbe meggyőződésem szerint az eszperantó. A legtöbb fiatal nem csak azért ér el rossz eredményeket példának okáért az angolban, mert nincs ún. "nyelvérzéke". Nagyon sok esetben éppen a rossz tanítási módszerek vezetnek ahhoz, hogy egy idő után a nebuló elkönyveli magában, hogy ő már sohasem fog jól tudni angolul, így aztán nem is tanulja, még annyira sem, mint előtte és megelégszik azzal, ha a bukást sikerül elkerülnie.
Ugyanakkor, amikor ugyanezek a diákok szembesülnek vele, hogy az eszperantóval mennyivel kevesebb energiával, mennyivel jobb eredményt érhetnek el, a nyelvtanulási kedv visszatér. A sikeretlenség szertefoszlik és a tanuló önbecsülése, magabiztossága is nő – akkor is, ha korábban azt is plántálták el benne, hogy ő már sosem fog megtanulni jól egy idegen nyelven, s akkor is, ha azt megelőzően azért nem mert megszólalni egy idegen nyelven az utcán, mert félt, hogy rosszul használja azt.
Az eszperantónak ez a legfőbb előnye és ezért lehetne a jövő nyelve a XXI. században szerintem.
Nem mellékesen én is éppen annyi nyelvet beszélek, mint amennyit a szóban forgó iromány szerzője (igaz, a hatból hármat "csak" társalgási szinten), mégsem érzem úgy, hogy az eszperantó tudásával kevesebb lennék vagy felesleges lett volna annak idején időt fordítanom a megtanulására.
A legnagyobb probléma az ilyen jellegű írásokkal az, hogy a műveletlen, képzetlen embereket nagyon könnyen befolyásolni tudják. Amihez nem kell tudás, ami után nem szükséges utánanézni, azt az ilyen embertömeg szívesen elhiszi, majd később, mintha saját gondolata lenne, holdként visszatükrözi. Éppen azt tartom ártalmasnak az ilyen írások publikálásában, hogy a fiatalságot is befolyásolják negatívan, akik pedig a jövő "eszperantista-rétegét" alkothatnák, egyszóval az utánpótlást. Ha egy fiatal, tizenéves elolvas egy ilyen cikket, mire jut? Az eszperantó felesleges, "hülyeség", nem érdemes tanulni. Egyszóval kártékony hatása onnantól kezdve a bulvármédiumokéval megegyező.
Mindazonáltal nagyon hasznosnak tartom a kommenteket. Én elolvastam őket és ez alapján a következő kép bontakozott ki előttem: vannak az eszperantista kommentekők, akik logikus érvekkel argumentálnak az eszperantó mellett és van a szerző, aki ugyanazt szajkózza, csak legfeljebb más kifejezésekkel. Az én szememben az írás létjogosultsága, relevanciája, reális volta e percben meg is szűnt. (Ha valaha fennállt volna is ennek lehetősége.) De, úgy érzem, ezek (a kommentek) legalább talán ellensúlyozhatják mindazt, ami a blogbejegyzésből elénk tárul.
53.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 05. 9:10
Azért kissé vicces, hogy jönnek egymás után a fanatikus, magukból kivetkőzött eszperantisták, s általuk nem is ismert személyemet támadják, népmeséket adnak elő, de a cikk állításait semmiben nem cáfolják...
54.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 05. 14:39
47.
"Egyébként azt mondják, hogy a spanyol nyelv gyorsabban terjed az angolnál és 2050 után átveszi majd az angol nyelv szerepét."
Lehet, majd meglátjuk. Én egyébként jobban szeretem a spanyolt az angolnál, szóval örülnék neki. Egyébként az anyenyelvi beszélők számát illetően már most is második a spanyol, s az angol "csak" harmadik.
" Az angol anyanyelvűek száma csökken, miközben a világban a nyelvük a legelterjedtebb, csak úgy esik szét nyelvekre ahogy a latin esett különböző nyelvekre. Vajon egységes marad-e az angol?"
Biztosan egységes marad. Mert manapság a nyelvjárások eltünőben vannak a globalizáció miatt.
55.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 05. 14:42
48.
" Vannak nemzetközi eszperantó kongresszusok,tanácskozások,táborok,internetes
portálok,szakmai folyóíratok,rádióadások,CD-k,sőt munkavállalási lehetőségek."
Az eszperantista mozgalmon belül biztos vannak munkalehetőségek, ezt nem kétlem. De ez érv szerinted?
"42 évvel ezelőtt én választottam az eszperantót.Kezdetben hobbiként foglalkoztam vele,tanításától kezdve hivatássá vált számomra."
Oké, te ezzel keresel pénzt, neked bejött, gratulálok, hogy hobiddal tud pénzt keresni. Ez nagyszerű lehetőség és boldog helyzet. De a te egyéni speciális helyzetedből levonni általános következtetést kissé túlzó, nem?
56.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 05. 14:50
49.
Bár írásod minősíthetetlen színvonalú, azért a többi ezernyi olvasó miatt válaszolok részben.
"Szakmámból adódóan nagyon sok emberrel találkozom, s sajnos összességében elmondható, hogy nagy többségben, ha valahogyan szóba kerül közöttünk a nemzetközi nyelv, olyan 70%-ban csak hasonló vélekedéssel találkozom, mint amit a blogbejegyzés szerzője képvisel."
Ez a józan ész jele. Nem kell nyelvésznek vagy - mint esetemben - ex-nyelvésznek lenni, hogy az ember a "paraszti" józan esze alapján meglássa mi a valóság.
"Ugyanakkor, amikor ugyanezek a diákok szembesülnek vele, hogy az eszperantóval mennyivel kevesebb energiával, mennyivel jobb eredményt érhetnek el"
Elérhetnek, de felesleges... Az eszperantó időpocsékolás. Akinek úgyis kevés ideje van idegen nyelvre, tanuljon valami HASZNOS nyelvet inkább, s ne használhatatlan, hasozntalan tolvajnyelvet...
"Ha egy fiatal, tizenéves elolvas egy ilyen cikket, mire jut? Az eszperantó felesleges, "hülyeség", nem érdemes tanulni."
Igen, pont ez a célom. Az eszperantót valóban NEM ÉRDEMES tanulni.
57.
Bundesfrau (látogató)
2010. 06. 05. 17:28
Több ezernyi olvasó? Remélhetőleg a több tucat is csak fikció, kényszerképzelgés.
Hadd ne egy magadfajta ítélje már meg, mi a minősíthetetlen és mi, ami nem az!
A további vitatkozást befejeztem. Fegyvertelen emberrel nem próbálok meg szellemi párbajt vívni.
58.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 05. 19:59
54.
Pedig én szoktam megítélni, hogy nekem mi a véleményem. Még akkor is, ha ez esetleg érvénytelen a Fanatikus Vagdalkozó Eszperantista Kézikönyve szerint...
59.
Anjo (látogató)
2010. 06. 06. 1:36
Hát én 26 éves eszperantista aktivításom alatt ilyet még nem olvastam az Eszperantó Nemzetközi ÉLŐ nyelvről! Sok eszperantista társam már kifejtette véleményét az irományról - én már csak ezt tudom írni - mert az Eszperantóról, minden ami nem igaz az ebben megtalálható. Soha nem fogom elfogadni, hogy bárki is aki ír a nyelv megalkotójáról, olyan hangnemben írjon róla, hogy az minden eszperantistának sértő legyen. Soha nem veszem tudomásul, hogy az eszperantisták politizáltak volna olyan értelemben, hogy bármilyen pártbeliek lettek volna. Privát véleménye a mindenkori politikáról eszperantistáknak, nem eszperantistáknak igen is lehet. Magáról az Eszperantóról: van kultúrája mint bármely más élő nyelvnek; tudomásul kéne venni, hogy irodalmi remekművek lettek eszperantóra fordítva; rengeteg eszperantó nyelvű dal hallható még a YouTub-on is. Én magam is eszperantista énekesnő is vagyok; eszperantó színház is működik; a külömböző tudományokban is elterjedt az Eszperantó és még sorolhatnám a hasznosságát. Köszönöm, hogy ezt a reagálást is figyelmesen elolvassa az a személy, aki az irományt elkövette.
60.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 06. 14:51
"a külömböző tudományokban is elterjedt az Eszperantó"
például?
61.
Dr. Molnár Lajos (látogató)
2010. 06. 07. 12:36
Kedves maxval bircaman!
Másodszor - és azt hiszem, utoljára - bátorkodom hozzászólni az eszperantó nyelvet és világmozgalmat élesen és kérlelhetetlenül támadó írásaihoz.
Meg kell állapítanom, hogy - álnevével ellentétben - Ön nem rendelkezik egy "birkaember" türelmével... Erre utal, hogy bundesfrau szép, okos, higgadt hozzászólását lazán "minősíthetetlen színvonalú"-nak tartja, súlyosan sértve ezzel egy másik értemiségi embert. A "fanatikus, magukból kivetkőzött eszperantisták", továbbá az "amikor nem állnak kábítószer hatása alatt" (vagy valami hasonló...) bizony sok embert sért. "Aki nyelvet sért, embert bánt." (Fábry)
Felmerül bennem a gondolat, hogy Ön esetleg a British Council fizetett ügynöke lehet.
Nagy-Britanniának ugyanis - az angol nyelvi hegemónia miatt - évente kb. 10-20 miiliárd euró jövedelme származik pusztán az angol nyelv tanításából, szótárak, hanganyagok, nyelvkönyvek kiadásából, angol anyanyelvű nyelvtanárok külföldi foglalkoztatásából, stb. stb. És akkor még nem beszéltünk azokról az előnyökről, melyeket egy angol anyanyelvű ember élvez. Ők az új NYELVI VILÁGREND nemesurai. Nekünk éveket kell töltenünk az életünkből idegen nyelvek tanulásával, nekik ez veleszületett képesség. A magyar fiatal az érettségi idején, 18 éves koráig kb. 2000 órányi időt töltött már el az angol nyelv tanulásával. Egy ugyanilyen korú, angol fiatal 18 éven át szakadatlanul angol nyelven beszélt, írt, olvasott, angol nyelvű beszédet és dalokat hallgatott.
Akkor ki fog jobban tudni angolul?
Így azután nyelvi egyenjogúságról többé szó sem lehet.
Ön - valószínűleg - azt mondja: - Nyelvi egyenjogúság soha nem volt, nincs és nem is lesz. Ez nem igaz. Amikor a latin nyelv megszünt birodalmi nyelv lenni, még hoszú évszázadokon át megmaradt, mint a tudomány és a római katolikus egyház közös, semleges, anyanyelvként senki által nem használt nyelve.
Ha közös, nemzetközi nyelvként csak az angol és a latin között lehetne választani, - én a latint választanám. Szerencsére létezik "a demokrácia latinja" , az eszperantó.
Ön az eszperantó ellen küzd, én az eszperantóért.
Sajnos, lehet, hogy Ön győz, hiszen sokkal könnyebb egyet legyinteni, és nem tölteni egy hónapot az életünkből az eszperantó tanulásával...
Azoknak, akik önállóan szeretnének az eszperantó kérdésében véleményt alkotni, ismételten ajánlom www.egalite.hu c., soknyelvű honlapunkat. A magyar zászlóra kattintva a baloldalt megjelenő menűben két írás kiválasztását javasolom. Az egyik címe "Tizenkét érv az eszperantó ellen és mellett", a másiké "Nyílt levél". Az egyiket egy magyar egyetemi tanár írta, aki több nemzetközi szervezetben képviselte hazánkat, a másikat pedig egy sonyelvű, ENSZ-UNESCO-tolmács és psychológus.
"Audiatur et altera pars..."
62.
Zsófia (látogató)
2010. 06. 07. 14:38
1. Az eszperantó nyelv.
2. Az eszperantó HASZNÁLHATÓ nyelv, sokak anyanyelve is.
3. Az eszperantót az tanulja (pl. lernu.net) és használja, aki csak akarja.
4. Az eszperantót ÉRDEMES TANULNIA BÁRKINEK, és használnia mindenütt, ahol MÁR TÖMEGEK HASZNÁLJÁK (google.com, eszperanto.hu, esperanto.net, stb.)
5. SOK SIKERT MINDEN ESZPERANTÓ-TANULÓNAK!
63.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 08. 14:23
58.
"az eszperantó nyelvet és világmozgalmat élesen és kérlelhetetlenül támadó írásaihoz"
A mozgalmat nem támadom. Hobbinak tekintem. MIndenkinek joga van hobbira.
"Felmerül bennem a gondolat, hogy Ön esetleg a British Council fizetett ügynöke lehet."
Na, most aztán alaposan lelepleződtem... :-)
"Akkor ki fog jobban tudni angolul?"
Az angol anyanyelvű jobban beszél angolul, mint a nem-angol anyanyelvű. Na és?
"Sajnos, lehet, hogy Ön győz, hiszen sokkal könnyebb egyet legyinteni, és nem tölteni egy hónapot az életünkből az eszperantó tanulásával..."
"Én" már győztem. Az eszperantó manapság csupán egy vicces kis hobbi, egy furcsa világ-turistamozgalom tolvajnyelve.
"Azoknak, akik önállóan szeretnének az eszperantó kérdésében véleményt alkotni, ismételten ajánlom www.egalite.hu c., soknyelvű honlapunkat."
Én már a múlt héten megnéztem. Érdekes honlap. Persze mondanivalójával sajnos nem értek egyet, de jó honlap.
64.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 08. 14:27
59.
"1. Az eszperantó nyelv."
Igen. Na és?
"2. Az eszperantó HASZNÁLHATÓ nyelv, sokak anyanyelve is."
Használható az eszperantista mozgalmon belül, azon kívül teljesen hasznavehetetlen. Sokak anyanyelve? Egyes fanatikus eszperantista szülők valóban csúnyán elbántak gyermekükkel, megfosztva azokat egy igazi anyanyelvtől... de hát ez pszichiátriai ügy inkább...
"3. Az eszperantót az tanulja (pl. lernu.net) és használja, aki csak akarja."
Na és?
"4. Az eszperantót ÉRDEMES TANULNIA BÁRKINEK, és használnia mindenütt, ahol MÁR TÖMEGEK HASZNÁLJÁK (google.com, eszperanto.hu, esperanto.net, stb.)"
Megnéztem a google.com-ot. Tényleg szintíszta eszperantó nyelven van. Hogy én ezt eddig nem tudtam! :-)))
"5. SOK SIKERT MINDEN ESZPERANTÓ-TANULÓNAK!"
S a klingont tanulóknak is. Őket se diszkrimináljuk!
65.
Zsófia (látogató)
2010. 06. 09. 2:18
Szerintem ön tényleg nem tudja, hogy a google kezelőfelülete igenis létezik eszperantó nyelven és csak az nem találja meg, aki leragad az angolnál. Gyengébbek kedvéért:
www.google.com/webhp?hl=eo
Szóval erre is HASZNÁLHATÓ AZ ESZPERANTÓ.
Sőt lehet eszperantó szavakat is beírni oda, INFORMÁCIÓT KERESNI ÉS KAPNI eszperantó nyelven. Az eszperantó mozgalomtól teljesen függetlenül. Vagy a google kereső is csak egy vicces kis hobbi?
A klingont ne diszkrimináljuk. Kérem, most kezdje el azt is ugyanolyan hévvel és indulattal kivesézni és kritizálni mint az eszperantót.
66.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 09. 14:38
62.
"Szerintem ön tényleg nem tudja, hogy a google kezelőfelülete igenis létezik eszperantó nyelven és csak az nem találja meg, aki leragad az angolnál. Gyengébbek kedvéért:
www.google.com/webhp?hl=eo"
Így igen. De a www.google.com az nem eszperantó nyelvű.
"A klingont ne diszkrimináljuk. Kérem, most kezdje el azt is ugyanolyan hévvel és indulattal kivesézni és kritizálni mint az eszperantót."
Minek? A klingon nem állít magáról olyasmit, ami ne lenne igaz. Magát egy rajongói klub nyelvének tekinti, s nem "nemzetközi nyelvnek". Az eszperantóval sem lenne gond, ha nem próbálna agyat mosni csúsztatásaival...
67.
egybari (látogató)
2010. 06. 09. 22:45
Drága BIRKAman! Boldog vagyok, hogy egy nagytudású, rendkívül széles látókörű ((bár a látókört illetően kétségeim vannak, mert lehet hogy Kínáig vagy Brazíliáig nem terjed, ahol ugyebár az ANGOL mint VILÁGNYELV azt hiszem kb annyira sem használható, mint NYUGAT-ról nézve kedélyes kis piknikországunkban, azaz a KÖZNÉP (mert az is van ám!)) vajmi keveset ért belőle)TUDÓS elemzését és szellemes reagálásait olvashattam a világnyelvelvekről. Örülök, hogy ÖN egy mindenki és minden fölött álló LÉNY, tökéletes és bizonyára még szép is. Csak ne lenne ennyire beképzelt :-((! Intelligens értelmiségi ember NEM dicsekszik a nyelvvizsgáival, nem kritizál sértőn másokat (akár hobbi, akár más miatt), ha nincs ellenérve, nem ír vagy mond otrombaságokat !
68.
egybari (látogató)
2010. 06. 09. 22:49
NEM vagyok eszperantista
69.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 10. 9:25
64.
Köszönöm a meleg, elismerő szavakat.
70.
egy NEM eszperantista (látogató)
2010. 06. 14. 11:25
Sziasztok!
Egy történetet szeretnék megosztani veletek.
Pár napja a barátnőmet kísértem Rigó utcába nyelvvizsgázni. Angolt tanult kb. úgy már 4 éve, keményen magántanárnál. Rengeteg időt, energiát és pénzt fektetett bele. 32 pontot sikerült összebeszélgetnie a bizottság előtt. Míg vártam rá, beszédbe elegyedtem egy egyetemista fiúval (csak mellékesen jegyzem meg, nagyon dögös volt), 2 hete tanul eszperantóul, igaz éjjel-nappal. Ő 42 pontot kapott. Gondoltam biztosan azért, mert mindenkit átengedtek, és voltam olyan kíváncsi és szemtelen, de megnéztem a kifüggesztett eredményeket. A fiú volt a legjobb, és többen végeztek 30 pont alatt.
Gondolkodóba estem.... Nekem is kell egy nyelvvizsga a rajztanári diplomámhoz. Nem akarok 4 évet tanulni. Olvasva az írásokat úgy gondolom, azért az eszperantót is meg kell tanulni, na de nem mindegy mennyi idő alatt.
Azt mondta a barátnőm: tanulj angolt, azt használni is tudod majd.
Azt mondta az apám: tanulj eszperantót, az kevesebbe kerül.
Sokadik honlap átböngészése után, olvastam a nyelvről, jót és rosszat is, de végre döntöttem. Eszperantót tanulók, az gyorsabb, olcsóbb, kevesebb fájdalommal jár.
És hát ha jobban belegondolok, nekem teljesen mindegy melyik nyelvet fogom villámgyorsan elfelejteni, a nyelvvizsga után festegetés közben.
Úgyhogy kedves Bloger, tudom-tudom nem vagy az. De akkor miért írsz blogot?
Ne szídd a nyelvet, mert az egy remek kiskapu, nekünk lusta diákoknak.
Kedves Eszperantisták, csak kitartás, ne adják fel, vannak még rajtam kívül is nagyon sokan, akik ugyan nem eszperantisták, és nyelvet sem akarnak tanulni, de muszáj.
És ki tudja talán belőlünk lesz a jövő eszperantistája, ha az tényleg olyan jó hobbi.
puszi Mindenkinek
71.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 14. 12:11
67.
Ha a cél csak a nyelvvizsga, akkor én is az eszperantót ajánlom... :-)
72.
nugát
2010. 06. 29. 12:48
Miért ír valaki olyan dologról cikket, amiről fogalma sincs? A cikk hemzseg a hülyeségektől...
73.
nugát
2010. 06. 29. 13:08
Azt nem értem, hogy ha ilyen okos ez a dilettantus bircaman és tudja, milyennek kell lennie egy jó nemzetközi nyelvnek, akkor miért nem csinál egyet? Elismerem, sokkal könnyebb hülyeségeket írni olyanról, amit nem ismerünk, na de mégis...
74.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 30. 8:31
69.
Hol vannak a hibák?
75.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 06. 30. 8:31
70.
Már van nemzetközi nyelv, az angol. Minek még egy?
76.
Akitlosz (látogató)
2010. 06. 30. 20:20
Tegyük fel, hogy egy nemzetközi mesterséges nyelv bevezetése okos és hasznos dolog. Lenne.
Jó, de ugyan miért pont az eszperantó a felsorolt 9 nyelv közül?
Pláne itt Európában az EU-ban. Miért nem mondjuk az interlingua? Azt jóval könnyebben megértik az európaiak.
S kiküszöbölné azt a helyzetet, hogy éppen az eszperantó miatt nem halad ilyen közös nyelv bevezetése felé a világ, vagy legalább az EU.
Az angol világnyelvsége az angoloknak biztos jó, de a többieknek miért?
Nem tettek, nem tesznek ők annyit Európáért, hogy az ő nyelvüket preferálni kellene.
Nekem a hozzászólásokból is az a sztereotípia tűnik ki, hogy mesterséges közös nyelv = eszperantó, s ez már lassan nem segíti, hanem éppen akadályozza az idea sikerét.
Miért is ne lehetne egy másik nyelvet választani erre a szerepre?
Pláne először csak az EU-n belül.
Az interlingua szerintem sokkal kisebb ellenállásba ütközne.
Véleményetek?
77.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 07. 05. 9:38
73.
Az interlingua profi módon megcsinált nyelv, ez tény. De a fő kérdés: minek?
78.
Zöldy Róbert (látogató)
2010. 07. 25. 16:49
Kedves MaxVal!
A cikk rendkívül tendenciózus. Propagandacikk az angol mellett.
Összetéveszted a cikkben a szezont a fazonnal. Számon kéred, hogy nem tökéletes az eszperantó, pedig ezt nem is állította senki. Viszont meg sem említed az előnyeit.
Olyan "hibákat" sorolsz fel, amik a nemzeti nyelvekben, így az angolban is hemzsegnek, meg sem említed, hogy egy csomó "hiba", nehézség, ami a nemzeti nyelvekben létezik, az eszperantóban nincs, vagy minimális.
Az angolt nevetséges nemzetközi nyelvnek nevezni, mert hogy lehet nemzetközi nyelv az, ami egy kisebbség anyanyelve? Persze, amíg az erő mellette áll, addig bárminek lehet nevezni. És mi lesz akkor, ha Amerika elveszíti vezető szerepét és az utána következő nagyhatalom nyelve váltja az angolt? (Hasonlóan ahhoz, hogy egy ideig a francia számított "világnyelvnek"). Egy kicsit sem bosszantó, hogy vannak kiválasztottak, akik születésüktől kezdve a "nemzetközi nyelven" beszélnek, ezért mindenféle kiváltságokkal bírnak, és vannak a másodrangúak, akinek ezt tanulniuk kell? (Bár Lomb Kató szinkrontolmács írta valahol, hogy az angol tanulásában az első 10 év könnyű :D)
A cikk hemzseg a marhaságoktól, néhány példa a teljesség igénye nélkül:
A nemzeti nyelveket is jóakaratú dilettánsok tartják fenn és terjesztik: akik beszélik....
Írod, hogy az eszperantó a mintapéldája a szakmailag abszurd módon felépített nyelvnek. Az eszperantó használhatósága, ereje, ezek szerint a "szakma" értéktelenségét bizonyítja...
A hangtanon való gúnyolódás is gyenge, ha minden nyelv hangkészletének a közös részét vennénk, könnyen lehet, hogy az üres halmazt kapnánk. Vitatni persze lehet Zamenhof választásait, de részletkérdésnek érzem. Azért ő a nyelv kezdeményezője, mert így választott. Az eszperantó hangtan kb. 1 db A4-es oldalon elfér, az angoléról könyveket írnak (mindegyikről, merthogy több angol van). Na ne mondd már nekem, hogy az előbbi a nehezebb! Ilyenkor mindig a középiskolai angoltanárom jut eszembe, aki mondta, hogy az USA egyik déli államában járva, fogalma sem volt, mit beszél neki a rendőr...
A nyelvben szereplő kétféle h hangról szóló rész hülyeség, hiszen a kemény h-t már kinőtte a nyelv, nem használjuk. Lehet kellene kicsit tájékozódni, mielőtt cikket ír az ember... Az eszperantó ereje éppen az, hogy a nyelv kezdeményezője csak egy apró részét határozta meg, és a publikálás óta a használók fejlesztik a nyelvet, mint a nemzeti nyelvek esetében. Egyébként ezért nem működik a többi tervezet, mert azok függenek a kitalálótól.
A szóképzés nehézségeire felhozott példák marhaságok, az ott leírtak egyrészt a nemzeti nyelvekben sokkal többször fordulnak elő, másrészt ha elő is fordulnak az eszperantóban is, gondot gyakorlatilag nem okoznak. Ha tudsz olyan nyelvet csinálni, amiben ilyenek nincsenek, akkor itt a lehetőség, várjuk! :D
Az igeragozás könnyű az eszperantóban, szemfényvesztés, ahogy a latin nehézségéhez hasonlítottad.
Az eszperantót bíráló nyelvi megjegyzéseid a nemzeti nyelvekre még inkább illenek, ezért javaslom a nemzeti nyelveket mostantól dilettantó maximus-oknak nevezni! :D
Burkoltan a magyarságot (is) rajongói klubnak nevezed: himnusz, zászló, saját ünnep. :@ Ez azért már mindennek a teteje! Költözz Amerikába és beszéld a "nemzetközi nyelvedet" ott! :D
Mindezek fényében a cikk nagyon tanulságos, csak fordított előjellel. Mintapéldánya a rosszindulatnak, a szobatudósok tevékenységének, az át nem gondolt érveléseknek, álérveknek, logikai hibáknak. A cikkben leírtak ahhoz hasonlítanak, mint amikor találnak egy addig ismeretlen fajú állatot és a "természettudósok" bizonygatják elméleti fejtegetésekre hivatkozva, hogy márpedig ilyen állatfaj nem létezik! :D
Légy szíves, a jövőben minden írásodat csak és kizárólag a "nemzetközi nyelveden" publikáld!
Tisztelettel
Zöldy Róbert
79.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 07. 26. 14:57
"A cikk rendkívül tendenciózus. Propagandacikk az angol mellett."
Propaganda? Dehogy.
"Számon kéred, hogy nem tökéletes az eszperantó, pedig ezt nem is állította senki. "
Dehogynem, folyamatosan ezt kürtöli az eszperantista propaganda.
"Olyan "hibákat" sorolsz fel, amik a nemzeti nyelvekben, így az angolban is hemzsegnek"
Természetes nyelvekben nincsenek "hibák".
"Az angolt nevetséges nemzetközi nyelvnek nevezni"
Mert az. Az angol a nemzetközi nyelv, rajta lehet a legsikeresebben kommunikálni avilág bármely pontján. Kialakult.
"mert hogy lehet nemzetközi nyelv az, ami egy kisebbség anyanyelve?"
Hol az ellentmondás?
"Persze, amíg az erő mellette áll, addig bárminek lehet nevezni."
A Szovjetúnió mellett is hatalmas erő állt, mégsem lett az orosz nemzetközi nyelv. Jelentős erő van Japán és Kína mögött is, mégsem nemzetközi nyelv a kínai vagy a japán.
"És mi lesz akkor, ha Amerika elveszíti vezető szerepét és az utána következő nagyhatalom nyelve váltja az angolt?"
A dolgok nem örökkévalóak. Ha az angol nem lesz majd nemzetközi nyelv, lesz egy másik.
"Egy kicsit sem bosszantó, hogy vannak kiválasztottak, akik születésüktől kezdve a "nemzetközi nyelven" beszélnek, ezért mindenféle kiváltságokkal bírnak, és vannak a másodrangúak, akinek ezt tanulniuk kell?"
Nem bosszantó. Mert a nemzetközi angol eleve csökkentett szókincsű a "normál" angolhoz képest. A nemzetközi angol nem arra van, hogy szépirodalmat írjunk rajta vagy tisztelegve a brit/amerikai zászló előtt himnuszokra fakadjunk. Hanem arra, hogy KOMMUNIKÁLJUNK rajta.
"A cikk hemzseg a marhaságoktól, néhány példa a teljesség igénye nélkül:
Lássuk!
"A nemzeti nyelveket is jóakaratú dilettánsok tartják fenn és terjesztik: akik beszélik...."
A természetes nyelvek TERMÉSZETES NYELVEK, így nem beszélhetünk dilettánsokról.
"Írod, hogy az eszperantó a mintapéldája a szakmailag abszurd módon felépített nyelvnek. Az eszperantó használhatósága, ereje, ezek szerint a "szakma" értéktelenségét bizonyítja..."
Használható mint tolvajnyelv az eszperantista mozgalmon belül. Azon kívül teljesen haszontalan.
"A hangtanon való gúnyolódás is gyenge, ha minden nyelv hangkészletének a közös részét vennénk, könnyen lehet, hogy az üres halmazt kapnánk."
Ez nem jelenti az, hogy direkt ritka hangokat kell tenni egy nemzetközi nyelvbe.
"Vitatni persze lehet Zamenhof választásait, de részletkérdésnek érzem."
A nyelv hangtani részletkérdés? :-)
"Azért ő a nyelv kezdeményezője, mert így választott."
Oké. Ő így tett. Az emberek nem azzal válaszoltak, hogy elutasították spontánul ezt a förmedvényt.
"Na ne mondd már nekem, hogy az előbbi a nehezebb! Ilyenkor mindig a középiskolai angoltanárom jut eszembe, aki mondta, hogy az USA egyik déli államában járva, fogalma sem volt, mit beszél neki a rendőr..."
Nem tudott jól angolul a tanárod... nem volt gyakorlata. Ő csak a brit irodalmi nyelvet ismerte. Van ilyen.
"A nyelvben szereplő kétféle h hangról szóló rész hülyeség, hiszen a kemény h-t már kinőtte a nyelv, nem használjuk."
Tény marad ennek ellenére, hogy eredetileg benn volt.
"Az eszperantó ereje éppen az"
Nincs ereje. A nyelvet SEHOL nem használják az eszperantista mozgalmon kívül.
"A szóképzés nehézségeire felhozott példák marhaságok, az ott leírtak egyrészt a nemzeti nyelvekben sokkal többször fordulnak elő"
Ez megint nem érv. EGy természetes nyelvben bármi előfordulhat, de ez nem indok, hogy egy mesterséges nyelvben - amit állítólag azért csináltak, hogy logikusabb legyen - ugyanez halmozottan meglegyen.
"Ha tudsz olyan nyelvet csinálni, amiben ilyenek nincsenek, akkor itt a lehetőség, várjuk!"
Már itt az angol, ami egy nemzteközi nyelvvé nőtte ki magát. Nincs miért újat csinálni, mikor már van nemzetközi nyelvünk.
80.
Zöldy Róbert (látogató)
2010. 07. 27. 1:38
Kedves MaxVal!
A megjegyzéseket köszönöm, magukért beszélnek. Akinek pl. egy nemzeti nyelv a nemzetközi nyelv, és ebben semmi ellentmondást nem lát, avval nem tudok mit kezdeni, nincs hozzá szakképesítésem. :D
Felfogásodra nézve legbeszédesebb az, amire nem reagáltál. :)
Remélem, sokáig fennmarad a blog, mementóként a gondolkodó embereknek! Ilyen kis terjedelemben, ennyi érveléstechnikai hiba, tárgyi tévedés, csúsztatás, belemagyarázás, félreértés, önellentmondás kevés helyen található!
Üdvözlettel
Zöldy Róbert
81.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 07. 31. 13:52
80.
Olyan sok az ellentmondás, a csúsztatás, tévedés a bejegyzésemben, hogy te egyetlen egyre sem tudtál rámutatni... :-)))
82.
foltmacska (látogató)
2010. 08. 19. 1:11
Tisztelt maxval bircaman!
Tanulságos az írásod, bár egyúttal destruktív is. Elolvasgattam az érdekes hozzászólásokat, amelyek elgondolkodtatóak.
A magam részéről az Eszperantó mellé állok, amelynek elsajátítása több, mint csupán egy mesterségesen megtervezett nyelv használata, hiszen általa minőségében másféle határok nyílnak meg, nem pusztán az országhatárok értelmében, hanem egy őszintébb emberi kézfogás valósulhat meg.
Az angol nyelv változatainak jelenlegi térhódítása egy történelmi folyamat, sok egyéb hozadékával együtt. Majd le fog csengeni, bár sokaknak ez meggyarapítja büdzséjének a bevételi oldalát.
Az emberek tömegeit be lehet terelni olyan akolba, ahol a tejelésért cserébe még a vágóhídra is elszállítják. Azonban van egy fantasztikus tulajdonsága az embereknek, mégpedig az, hogy idealisták és érzékenyek a jó dolgok megvalósítására, és ilyen ébren álmodó cselekvők közül kerülnek ki az eszperantisták is.
Az Eszperantó szóban az "Espero" a Reményt jelenti. Ne foszd meg a Reménytől embertársainkat!
83.
Kóbvor Lajos (látogató)
2010. 09. 25. 17:14
Bizonnyára ismerős név.Nemere István. Író és műfordító.Őt idézem a követketőkben!:"
Mint író és mint a társadalma,a politikát kellő távolságból figyelő ember a legteljesebb
mértékben egyetértek Révész Sándor íróval (Az illúziók illúziója május 11) Magam negy-
ven éve beszélem az eszperantót, és használom is az élet minden területén. Számosa
könyvemet eszperantóúl vagy ebből való fordírtásban adták ki három kontinensen.
Mióta a nemzetközi írószövetság, a PEN is irodalmi myelvnek ismerte el at eszperan-
tót, tudható hogy a legmagasabb művészi fokon éppúgy művelhető mint a tudományok
vagy a mindennapi élet szintjén. Egyszerre sírok és nevetek, ha szóba kerűl az eszpe-
rantó. Az EU-valkapcsolatban pedig különösen. Mikor veszik már észre az illetékesek,
hogy a közös költségvetés 30%-a jelenleg a sok nyelv miatti többletkiadásokra negy el?
At angol nem megoldás, mert egyrészt mint nyel nem alkalmas a nemzetközi szerep-
re (eltérés az irott és kiejtett forma között, földrajzi régiók szerinti egymástól távoli kiej-
tési módok, roppant nehéz nyelvtana miatt, másrészt igazságtalan előnt nyujt annak a
kb.450 millió -nem több- embernek,aki anyanyelvként használja. Hatalmas üzlet az
angolt beszélők és oktatók számára, hogy a saját anyanyelvükez kényszerítsék rá a má-
sik pár száz millióra. Ideje lenne már észrevenni, hogy a világ lakósságának 94%-a
úgysem fogja megtanulni a 6% nyelvét. Minden percben 200 gyerek születik, de ebből
186 olyan országban, ahol sosem fognak angolul beszélni. Így paradox,de igaz módon
az angolúl beszélők aránya a világ néőességéhez képest óráról órára fogy.
Sírok és nebvetek egyszerre, mert olyan bolond világban élünk,amikor idestova 120
éve kezünben van a megoldás, egy nyelv, amit zseniálisan építettek fel., miközben nem
rontottak rajta semmit, és még hangzása is olaszos, szépen csengő. A nyelvérzékkel
egyátalám nem rendelkezők is hat-nyolc hónap alatt megtanulhatják.. Folyt következik! :
84.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 09. 25. 18:07
/én is negyven év e használom már..Kezdetkor 3 hét mulva más levet irtam/
De folytassuk Neme István beszámoóját:
Akiknek könnyebben meg azoknak négy-öt hnap is elég. Nevetek hát,mert ln már
tudok eszperantróúl,és eljutottam a világ számos tájára. Ezt beszélve megismertem ázsiai filozófustól: CIA-ügynökig sokféle embert.Vallottam szerelmet, részt vettem
eszperantó nyelvű gyüléseken., szerpeltem szinpadon,rásióban, televízióban, voltam kongresszusokon, szakmai konfrenciákon, művészi fesztiválokon,sőt tudósok között
is, ahol mindenki ezt beszélte a nepálitól az argentinig, svédtől japánig. Nevetek,
amikor olvasoka statisztikai adatokat, hogy Magyarországon a harmadik-negsedik
nyelv az államvizsgákon, megelőzve a franciát is.
Közben a másik szemem sír, mert látom hogy a világon sokfelé mindezt nem tudják. Ázsiaiak, afrikaiak,európaiak milliói gyötrődnek sok éven át angol tanfolyamokon
és még senki sem mondta meg nekik, hogy van egy sokkal egyszerűbb,sokkal prtakti-
kusabb nyelv is, amit mindenki megtanulhatna pár hónap alatt. Nem tudják, hogy az
Unióban is van eszpertantó lobbi, amelyben--ki hitte volna-- az angolul beszékők viszik a prímet és az uniós képviselők 20%-a évről ávre aláirja az eszperantót támogatók lis-
táját. Ha bevezetnék, majdnem azonnal elbucsuzhatnánk a soknyelvűség gondjától
és hihetetlen költségeitől."
(Népszabadság,2004 május 28)
85.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 09. 27. 18:18
82.
Kézfogás? Aki kezet akar fogni, az menjen néptánccsoportba.
Aki meg ébren álmodik, az forduljon orvozhoz
Az angol le fog csengeni? Biztosan, s majd lesz helyette egy másik EMBERI nyelv.
86.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 09. 27. 18:21
83.
Az angol teljesen alkalmas. Miért? Mert spontán módon érte el helyzetét. S amikor angolról beszélünk, a nemzetközi angolról beszélünk, s nem Shakespeare-ről és versírásról.
Az angolul tudók száma EMELKEDIK, mert egyre nagyobb mértékben ez a leginkább tanított idegen nyelv.
87.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 09. 27. 18:23
84.
Neked az eszperantó a hobbid. Ezzel semmi gond. De, ugye, nem gondolod, hogy néhány százezer ember hobbimozgalma alapot képez a nemzetközi nyelv kérdésében? Mert nemzetközi nyelv MÁR VAN: az angol. Ha repülőtéren kérdezni akarsz valamit, vonaton menterendre vagy kiváncsi, el akarsz adni valami más országban, milyen nyelvet használsz?
88.
Radics Judit (látogató)
2010. 10. 01. 16:58
Tisztelt maxval bircaman!
Nos, az Ön írásának címe lenyűgöző, mindent magában foglal, ami egy valamire való cím sajátja, vagyis többek közt lényegre törően mutatja be az alatta helyet foglaló szöveg tartalmi mondanivalóját!
Tehát valóban ősbutaságok tárháza amit olvashat a nagyközönség, mégis köszönöm, mert ha valaki veszi a fáradságot és végigolvassa a kommenteket megbizonyosodhat arról, hogy az eszperantót tanulók, tanítók és használók tábora erős és összetartó "Klubot" takar, amihez jó tartozni.
Márpedig ez minden valamire való szerveződés célja, nemde?! Én úgy gondolom, hogy a lavina, ami az Ön írása nyomán útnak indult itt, az eszperantó melletti érvek tárháza, és talán nincs is másutt ilyen hévvel nyilatkozó csapat, ami persze jó és hasznos! Az ember igenis álljon ki amellett, amit szeret, aminek a barátait, munkáját netán szerelmét vagy egész családját köszönheti. Ennyit a mozgalomról!
A nyelv természetesen tartalmaz hibákat és kivételeket, mint bármelyik másik, de ezeknek felismerése csupán azt bizonyítja, hogy változtatható. A hibákat javítják ugyan, de mindig lesznek újabbak és újabbak, no de nem ez jellemző az élő és változó nyelvekre?!
Természetesen Önnek megvan és meg is lehet a véleménye, persze azt mindenki tudja, hogy mi a közös a véleményben és bizonyos emberi testrészekben... Ön mégis nyilvánosság elé tárta a sajátját, ha tehát nem tetszik a többi ember, adott esetben elismert nyelvészek és irodalmárok reakciója, helyreigazítása, az Égre kérem, próbáljon meg értelmiségiként reagálni, vagy figyelmen kívül hagyni azokat. Aki nem Önt minősíti azt Ön se minősítse! A munkáját pedig azért olvashatjuk az interneten, mert széles rétegeknek szánta azokat, így ha nem szereti a kritikát szüntesse meg az oldalt!
Egy költői kérdést engedjen még meg! Vajon miért van, hogy nem olvastam az Ön írásával egyetértő és azt méltató véleményt?!
További hasznos munkát valamint a feltétlen ragaszkodás és szeretet megismerését kívánom Önnek ebben a felszínes világban!
Radics Judit
89.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 02. 12:07
88.
Ez a legolvasottabb cikkem. Bizonyítja ez, hogy az eszperantista turistamozgalom hívei összetartó kis közösség. Dehát ezt eddig is tudtuk...
Sértőnek szánt hozzászólásodon jót nevettem. Egész hozzászólásodban egyetlen mondatod sem cáfolt semmit abból, amit leírtam.
További kellemes részvételt a hobbimozgalomban. Mint mondtam, nem ellenzem az eszperantó hobbit. Van aki ül aparton órákig és bámulja a vizet, más gyufából felépíti a Parlamentet, megint más pornófilmeket gyűjt, más térképeket nézeget, stb... és olyan is van, aki kitalált, hasznavehetetlen nyelven beszélget... Mindezzel semmi gond, mindenkinek joga van hobbira.
Velem egyetértő vélemény? Hát olvasgatni kellene nyelvészeket esetleg...
90.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 10. 07. 20:46
Valamikor régesrégen az emberek már nem üvöltöttek egymásnak,
hanem füstjelekkel küldték el üzenetüket .
Később valahol kitalálták,hogy ha krikszkrakszokkat rajzolnak
(betüket irnak) akkor beszédüket küldhetik el.
Így már könyveket is irtak.
Majd jött egy Morze nevű ember aki talán hobbyból
. . . - - - . . . püttyökbe rejtette a szavakat és ígyküldte el..
Igaz , jeleinek hobby ostobaságát azzal bizonyíthatták,
hogy lám a Titanik elsüjedt!
Majd Bell már saját hangját suttogta bele egy vékony drótba./!/
Micsoda érthetetlen misztikus dolognak tünt!
Aztán Marconinak már drót sem kellett...!
Most meg reptereken, pályauvarokon ezzel sem bajlódnak
Nincs próbléma a nyelvekkel sem!
Kis táblákon (azoknak is akik esetleg már olvasni nem tudnak)
piktogramokkal jelzik a teendőket (ezek egy részér magyarul
KRESZ tábláknak nevezik.) Ja meg ezek a jelek sem elegek.
akkor ismét üvöltenek...!
The proofofthe pudding is in the esting !
La provo de la puding' estas,ke oni manĝas ĝin!
Sapienti sat!
91.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 10. 10. 12:35
ki volt az a birkaember,aíki belebarmolt
az én irásomba???!!!
Kis táblákon (azoknak akik már ismét olvasni sem tudnak)
piktogeamokkal jelzik a teendőket
= ezek egy részér magyarúl KRESZ tábláknak nevezik
The proofefthe puding is in the esting.
Sapienti sat !!!
92.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 10. 10. 12:40
Sapienti SAT! /Latinúl!/
93.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 10. 10. 12:45
ni az ?! számitógéped latinúl em tud irni???!
nem Szol-t irtam, hanem Sat magyar fonetikával: szat
94.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 10. 15. 15:43
Javaslom tidsztánlátásért megnyitni:
Google:: DR.Dudich Endre /nevét
aztán elolvasni a vele kászűlt riportot:
Nordhungara Informilo
95.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 15. 16:09
90.
Igen, csak amikor valami konkrétumot akarsz kérdezni, akkor a világnyelven teszed ezt, angolul.
96.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 15. 16:10
94.
Nem találom. Adj linket.
Egyébként jellemző, hogy még az idézett eszperantista kiadvány is kétnyelvű...
97.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 10. 15. 18:00
Dilettantó után a negyedik.... !
.igen angolul is tudud,sőt még több nyelven is...
angolul magas tudományos szinten is....
és majd olvashatod ,hogy mi a véleménye az eszperantóról...
igen, az eszperantó is latin betüket használ,mondhatnánk
azt is hogy lám angolt !!!
98.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 16. 9:07
97.
Nem értelek, bocs...
99.
Kóbor Lajos (látogató)
2010. 10. 18. 15:36
Dr.Dudich Ernővel készül interju megtalálható:
Google:eszperantó az egyház új latinja
NORDHUNGARA INFORMO
100.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 10. 19. 7:46
99.
Link?
101.
capor_ (látogató)
2011. 02. 22. 20:50
Érdekes mind a cikket mind pedig a hozzászólásokat olvasni.
Nem vagyok nagy szakértő, de érzésem szerint a nemzeti nyelvekben kódolva van az adott kultúra is (nyomokban legalábbis). Ha ilyen szempontból nézzük, akkor bizony jó lenne egy "kultúrasemleges" nemzetközi nyelv. Márha az ilyen megvalósítható...
Ugyanakkor én ezt a szempontot magasról lesz@rom (sőt igazán élvezem amikor a nyelven keresztül egyre jobban megismerek egy nemzetet), és a szerzővel értek egyet. Ha nincs rá igény akkor minek? Ha van rá igény akkor meg kialakul és elterjed spontán mint a többi nyelv is.
Tanuljatok matekot, fizikát, C++ stb. Ezek a "nyelvek" tényleg nemzetköziek :P
102.
Martinus - Nuntiulus N. (látogató)
2011. 05. 09. 21:20
A cikk kitűnő, az eszperantó menjen a levesbe.
Európa egyetlen, közvetlen, legitim nyelve a latin. Én szerintem - ha mindenféle utilitarizmustól eltekintünk - egy olyan nyelv, amely nem csak a piperkőc (francia), vagy a nyelvi vulgarizmust (angol) távol tartja, hanem képes az európai indentitásba szerves részeként működni.
A "holt" nyelv vádja érthető, azonban ez mind nyelvészetileg (mivel nem haltak ki a római családok) s mind a latinság részéről (mert ez az esztétika magas foka) megcáfolható, ugyanis ez képes volt változatlanul, csak a szókincsben fejlődni. Még ha valaki belehal a monoton nyelvtan tanulásába, az a végén minden átkát, ha az ősi metódusok és a mai nyelvoktatás felfedezéseinek szintéziseként tanítják, visszavonja, ugyanis minden hétköznapi embert beleviszi a nyelv magas szintű kiművelésére, és más úton ez a tapasztalat - már ha az illető szeretné tanulni és törekszik annak megtanulása érdekében - elérhetetlen . Persze azért nem tudják sokan elfogadni ezt az állítást, mert a rómaiaktól csak Vergiliust és Horatiust idézik, a reneszánsz kornak pedig csak a nemzeti nyelvű irományait elemzik, s Janus Pannonius, s esetleg a Gesta Hungarorumon kívül szinte a latin magyarországi műveltség, mely összekötötte a Magyar Királyságban élő nemzeteket, nincs kikutatva, többségük - mivel érdektelenek a magyar klasszikusokkal szemben - az antikváriumok és az OSZK polcain süppednek. És ez 800 év (!!!) irodalma, az egyetemes irodalomról pedig nem is beszélve. S ezek többsége a nemzeti klasszikusokkal egyenértékű tekintélyben, számban pedig messze felülmúlja.
Ezeket az értékeket kezdik felfedezni Nyugaton, Magyarországon. Miután az egyéneket a latin legfőbb értékei szerint kiművelik (nem a poroszos módszerrel, hanem a humanista és a modern oktatási alapelvek szintézisében), jöhet a többi nemzeti nyelv ízlés szerint.
Furcsának hangzanak e szavak, ezért érdemes elolvasni Dr. Wilfried Stroh professzor Meghalt a latin, éljen a latin! című bestsellerré vált kiváló opusza révén nyerhetünk ebbe betekintést.
103.
árja (látogató)
2011. 05. 22. 9:32
Az angol vs. spanyolról: Temesi Ferenc írása jut eszembe, a nyolcvanas évek végén "turistáskodott" N.Y-ban és környékén, közepes english tudással is egész jól elvolt, aztán majd két évtizeddel később ismét oda utazott,s láss csodát: "utcai szinten" már a nagy almában sem sokat ért vele, mert a "köznép java" a latino-t beszélte ott is. (Gondolom a hot dog árus, szobalány, rendőr-postás-vasutas, stb...)
Persze a tudományos és üzleti élet nyelve még mindig az angol, de az irodalom - ha a latin amerikaik így nyomulnak (Borgestől Marquezen, Coelhon át Llosáig) - előbb utóbb a spanyol-portugál "anyanyelven" fog szólni világszerte is!
És akkor még meg sem említettem a két igazi világnyelvet - amit milliárdok beszélnak "anyanyelvként" -a kínait és a hindit.
Ja, nem vagyok nyelvész, nem is érdekel különösebben a téma,magyarul és németül azért beszélek, mert ez a szüléim anyanyelve, a szanszkritot meg azért tanulom,mert a világhálón egy csomó csinos,tanult hindu csajnál be lehet vágódni egy kis "klasszikus" hindusztáni tudással(az angolt ugyan ők is jól beszélik, de már "uncsi" arrafelé....)
104.
Mária, a barbár (látogató)
2011. 05. 26. 20:27
Na várj csak, Nuntiulus Noster, a cikk írója mindjárt annyira el fogja látni a latin nyelv bajá is, hogy ijedtében szörnyethal. Ugyanis ő eldöntötte, hogy semmilyen nyelv nem alkalmas nemzetközi használatra, hanem csak az, amit jelenleg is használnak, más nyelveket pedig teljesen fölösleges, hiába bíztatnak új barátok szerzésével, békés nemzetközi közösséggel, eredeti nyelvű, örökbecsű olvasmányokkal. Kár rá szót vesztegetni.
Mária, a barbár alias Szalakóta
105.
Mária, a barbár (látogató)
2011. 05. 26. 20:29
Javítás:
bajá=baját
...más nyelveket meg teljesen felesleges - tanulni
106.
Martinus - Nuntiulus N. (látogató)
2011. 05. 28. 18:58
Mária a barbár: A latin már megszokta. ;-)
107.
Apáti Kovács Béla (látogató)
2011. 06. 28. 0:02
Eszperantót mégis csak beszélik és használják, még ha a szerző annyi ostobaságot is írt le a nyelvről.
108.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 10. 11. 13:32
102.
Egyetértek.
Ha már egy nem élő nyelvet tanulunk, tanuljunk latint, görögöt (ógörögöt vagy biblikus görögöt), s hébert, bár ez utóbbi ma már feltámadt.
109.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 10. 11. 13:35
103.
A kínai és a hindi nem világnyelv. A világnyelv szó nem azt jelenti, hogy sokan beszélik. bircaman2.nolblog.hu/archives/2010/05/19/hivatalosnyelvek/
110.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 10. 11. 13:36
107.
Nem olvastad a cikket?
SOsem tagadtam, hogy az eszperantisták beszélnek eszperantóul. A lényeg: egyetlen nem-eszperantista sem tud eszperantóul. Kb. mintha angolul csak angoi nyelvűek beszélnének.