TERMÉSZETJÁRÓ LEXIKON

Abaliget (Nyugati-Mecsek, 209 m): a Nyugati-Mecsek északi részén épült falu; vas­út­­állomása a falutól 4 km re, a Budapest-Pécs vasútvo­na­lon van. Az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja az Aba, bolgár-török eredetű atya jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Oklevélben 1332-ben fordul elő először. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. században épült újjá német és magyar jobbágyokkal, akik állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A pécsi káptalan birtoka volt. Ma lakóinak száma: 605 (2009). A telepü­lé­sen kem­ping található, valamint mesterséges ta­vak  csónakázási illetve horgászási lehe­tő­ség­gel. Látnivalói.: Cseppkőbarlang, Denevér múzeum, Denevér tanösvény, 1796-ban barokk stílusban épült templom és Pajta múzeum, ahol régi mezőgazdasági eszközök láthatók. A K jelzés a falu közelében halad el.

Abaligeti-cseppkőbarlang; Nagy Paplika (Nyugati-Mecsek): Elő üregét a falu plébánosa boros pincének használta, ezért népies elnevezése a „paplika”. Az 1750 m hosszúságú barlang a Mecsek leghosszabb és legismertebb barlangja. Védetté nyilvánítása 1941-ben megtörtént, 1982 óta fokozottan védett földtani, hidrológiai, tudománytörténeti és idegenforgalmi értéke miatt. 500 m-es szakasza kiépített és vezetővel lá­to­gatható. Patak folyik benne végig, cseppkövekben szegényes, kivéve a Nagytermet, de szép sziklaalakzatokban bővelkedik. Levegőjének át­lag­hő­mér­­­séklete 12,6 ^oC, páratartama 97%-os: légúti megbetegedések kezelésére alkalmas, gyógy­hatású barlanggá nyil­vá­ní­tot­ták. 2000-ben fel­újí­tot­ták a vi­­­lágítást, a járdákat és a korlá­tokat. A Duna-Dráva Nem­­­zeti Park Igazgatóság ke­­ze­­­lésében van. A K, S, K■ és K+ jelzés halad erre.

Andorlaki-vadászház (Közép-Mecsek): A Hármas-bükk területrészen a magasfeszültségű távvezeték közelében található. Közelében ered az Andorlaki-forrás. Nevét Kolossváry Andorról (1863-1941) kapta, aki a székesegyházi uradalom erdőgazdasági vezetője, erdészeti szakíró, a Sikondai Gyógyfürdő létesítője volt.

Antalkép (Keleti-Mecsek) egy erdőrész elnevezése a Dóri-út közelében. Itt a 20. század elején egy fán Szent Antal képe függött. A környékbeliek szerint Michler Antal levágta, ezért elesett a II. világháborúban. A képet századunkban pótolták. A Z+ jelzésű turistaút mentén található.

Arany-hegy (Közép-Mecsek, 282 m): Pécs északnyugati részén fekvő Donátus központi része. A délies lejtőin kiváló minőségű borokat adó szőlők teremtek. Nevének eredete: aranyat érő – értékes terület. Ma egyre jobban beépülő, családi házas, kertes terület.

Árpádtető (Közép-Mecsek, 390 m) Hágó jellegű hegyi átjáró, amelyben fontos közlekedési út vezet Komló és Sásd felé.  A hely árpát termő szántóföld és legelő volt, innen az elnevezése. A K jelzés vezet erre, amiről a KO ágazik le az Árpádtetői-forráshoz. Az er­dé­szet központ épületeit, valamint a MECSEXTRÉM-PARKOT találjuk itt. A területen működik a Mecseki Erdészeti Zrt. Erdei Iskolája.

Bába-kút (Nyugati-Mecsek): Abaliget északi részén egy hely elnevezése. A domb aljában lévő réten kútja volt a helyi bábaasszonynak. Régen itt a bábaság egy családban öröklődött.

Babás-szerkövek (Nyugati-Mecsek): Kővágószőlős fe­lett, a Jakab-hegy déli olda­lán található. Magyarországon kőzettani szempontból egyedülálló morfológiai formák jöttek létre a konglomerátum felszíni előfordulásainak egyes szakaszain. (Konglomerátum =össze­­­cemen­tálódott kova­sa­vas kvarc és földpát, amely kemény, szilárd, fagyálló kőzet.) A lazább anyagokat a víz és a szél elhordta, ezért az időtálló tömbök furcsa alakú sziklaalakzatként emelkednek ki környezetükből. Ez a konglomerátum vonal kb. egy kilométer hosszan nyúlik a Jakab-hegy délnyugati oldalán. A Babás-szerkövek neve a pogány korból maradt fenn, Baba-mama istenasszony tiszteletének emléke, a szerkő jelentése áldozati hely, szentkő. Kiala­ku­lásuk­­hoz monda fűződik.  A K▲, K+ és P▲ jelzés halad erre.

Babina (Keleti-Mecsek) Magyarürögtől keletre eső szőlőhegy neve. Ószláv szó, jelentése asszonyé. Az itt termő jó bor, ismert a környéken. A P+ jelzésen.

Baglyas-hegy (Keleti-Me­csek, 407 m): Zobákpusz­tá­tól északra található magaslat, amely DK irányban a Hidasi-há­ton folytatódik. Egy farönkökből épített romos kunyhó áll a K+ jelzés mellett.

Bakonyai-erdészház A Nyugati-Mecsekben, a Bakonyai-elágazásnál található, a P jelzés közelében. Az 1930-as években épült, 1981-ben leégett. Régi neve: Hubertusz-tanya. A Mecseki Erdészeti Zrt. tulajdonában lévő, felújított és megnagyobbított épület mai bérlője a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. Korábban üdülőként is működött.

Balinca (Keleti-Mecsek): a Somlyó északi oldalában lévő hely neve. Ószláv eredetű, jelentése: nedves, mocsaras, taknyos.

Balincai-vadászház (Keleti-Mecsek). A Vörösfenyő-kulcsosháztól keletre, kb. 800 m-re található, a SO jelzésen. Az L-alakú ház 1956-ban épült kőből és téglából egy korábbi mélyfúrási munkaterületen. A Mecseki Erdészeti Zrt. tulajdona.

Balog fája (Nyugati-Mecsek): A Herma-hegy délkeleti nyergében van egy öreg tölgyfa. Mellette fából készült emlékoszlop áll, pihenőpad és asztal. Megközelíthető a Csokonay-kút mögött meredeken a gerincre vezető úton. (Vagy a Petőczpusztáról az út melletti depótól jobbra indulva, az erdészeti úton haladva, az út végén találjuk a pihenőt.) Valamikor ezen a területen legelő volt és itt deleltették az állatokat. Ennél az öreg lombos fánál pihent meg rendszeresen egy Balog nevű pásztor. A pihenőt 2007-ben Golubics István erdész és Baumann József készítette az erdészet támogatásával.

Balog Károly út (Közép-Me­csek): a Kardoss út északi végétől a Dömörkapuig ve­zető séta­út. Balog Károly (1848–1918) jogász, a Me­csek Egye­sület alelnöke, majd elnöke volt. Ő avatta fel a Misina-tető első kilátóját 1908-ban. P jelzés.

Bánffay Simon út (Közép-Mecsek): a Roboz pihenőtől a Misina-gerincig vezető, 1305 m hosszú sétaút. Bánffay Simon (1819-1902) közjegyző, lapszerkesztő, megyei főügyész, a Mecsek Egyesület megalapításának egyik szorgalmazója, majd alelnöke volt. S D jelzés.

Bános (Közép-Mecsek, 270 m): az Orfűi-tótól északra fekvő kis falu. Már a középkorban is említik Bálványos néven, ez a név rövidült később Bánosra.  Határában nagy kiterjedésű egyházi szőlő volt, amit a filoxéra elpusztított.  A szőlő helyét erdővel telepítették be. Az orfűi üdülőkörzethez tartozik. A S jelzésű turista­út ve­zet rajta keresztül.

Bányászpark (Közép-Mecsek): Komlón a város központtól északra létesített emlékhely, amely a bányában elhunyt szénbányászoknak állít emléket. A szép panorámájú parkot kellemes sétaút hálózza be.

Bányász út (Közép-Mecsek): a Pécsi Parkerdőben a Tubicai oldalban, a Rotary körsé­tánnyal, illetve a Mecsek-háti mű­úttal csaknem párhuza­mos, a Lapisra vezető sétaút. P+ jelzés.

Baranya Megyei Ter­mé­szet­barát Szövetség: a Baranya me­gyei ter­mé­szet­-
barát szer­ve­­ze­tek szö­vetsége, a Ma­gyar Ter­­mé­szet­barát Szö­vet­ség tag­­­szervezete. 1998 óta mű­kö­dik önálló jogi sze­mé­lyi­ségű, közhasznú tár­sa­dal­mi szer­­vezetként. Fő tevékenysége az egyesületek érdekvédelme, a turista utak karbantartása, festése és nyílt túrák szervezése.  Székhelye: 7621 Pécs, Tímár u. 21.

Baranyai természetjárók panteonja (Közép-Mecsek): A Büdös-kúti kulcsosháznál, a Feri-forrással szemben, két sziklatömbön el­hunyt természet­já­rók nevei olvashatók fekete gránittáblákon. 

Bargyag (Keleti-Mecsek, 489 m): a Farkas-ároktól északra található csúcs.
A bargyag ószláv szó, jelentése zászló, amely valami stratégiai helyre utalhatott.

Barna-kő: (Keleti-Mecsek): a Sín-gödör bejáratával szem­ben, az Egregyi-völgyben, az országút nyugati felén álló szik­la­­­tömb. A környezetében található mészkő szürkés, sárgásfehér színű, gyakran tartalmaz ősmaradványokat és tűzkövet. Tömegébe nyomult később az alsó-kréta láva, amely kisebb fokú ércesedést is okozott. A középkorban a területen már bányákat is nyitottak az ásványok kinyeréséhez. Egyik ilyen helyszín az "Aranytáró", amelyet egyesek barlangnak gondolnak. Feltehető, hogy a Barna-kőhöz kötődik az az okirat, amelyben Mátyás király Janus Pannonius püspöknek engedélyt adott aranybányászatra. Szakirodalomból ismert, hogy Grósz Károly pesti geológus 1920-21-ben itt aranyat próbált kitermelni, de a vállalkozása hamar abbamaradt. A Z jelzésen közelíthető meg.

Bertalan-kápolna (Közép-Mecsek): Felsőgyükésben, szőlők között álló ká­pol­­na. Helyén 1332-ben az Ágos­ton rendiek zárdája és temploma állott, amely a török időkben elpusztult. A mos­tani kápolnát egy itt élő remete kezdeményezésére, az első temp­lom köveiből építették 1749-ben, késő barokk stílusban. A török kiűzése után bosnyák katolikusok jöttek Pécs környékére és Gyükésben telepedtek le, szőlőműveléssel foglalkoztak. Nekik épült a templom. Szent Bertalan a szőlőhegyek védőszentje. Műemlék védelem alatt áll az eredeti barokk főoltár is. Régen híres búcsújáró hely volt. Ma a Gyükésiek Öntevékeny Köre szervez kulturális, közösségi programokat e helyen.

Bertalan-szikla (Közép-Mecsek 404 m) Pécs felett a Misina-Tubes gerincének DK-i kiszögellése, meredek, leszakadó mészkő sziklafal. Oldalában tavasszal gyönyörű védett virágok nyílnak. Itt áll a Flóra pihenő.

Betyártanya (Keleti-Mecsek, 425 m): Puszta­bá­nyán, a vadászház közelében, a fenyőerdő szélén állt egy ro­man­tikus, fából készült kis kétszemélyes kul­csos­ház. Mellette tűzrakó­hely, padok, asztalok. 1996-ban lebontották, helyette kissé távolabb téglából épült fel az új ház.

Bika-domb (Nyugati-Mecsek): A Patacs közelében lévő domb, a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt állt a pásztor háza és a tenyészbika istálló. A falusiak ide vezették  teheneiket.

Blokk-ház vagy Cédula-ház  (Nyugat Mecsek) A Szúadó-nyeregben található kis ház, a K és K+ utak találkozásánál. A székesegyházi uradalmi időkben az erdész itt adott blokkot, azaz jegyet a fát szállító fuvarosoknak. Ma csak esőbeállónak használható.

Boda (Nyugati-Mecsek) a Mecsek déli lábánál fekvő kis falu. A neve a hun eredetű Buda szóból ered. A település közelében a Vár-hegyen egy földvár állt, sáncai ma is láthatók. A középkorban plébániával rendelkező, tehát jelentős hely volt, a székesegyházi főesperességhez tartozott. Folyamatosan lakott a török időkben is. A 18. században a Preuner, majd az Esterházy család birtoka. 2010-ben lakóinak száma: 464 fő. 1996-ban a horgásztó mellé 3 hektáros területen emlékparkot alakítottak ki, hidat, székely faházat, szökőkutat létesítettek és 7 fát ültettek a Hét vezér emlékére. A településen átvezet a Sárga túra.

Bodai-őrház (Nyugati-Mecsek) Cserdi és Boda között, a Bodai-erdőben található, a S turistaúttól nyugatra kb. 700 m-re. Egykor a Keresztesi-erdő kerületvezetőjének őrhelye volt. A közelmúltban felújították, magánkézben van. A közeli patak (Aszai-árok) valamikor több vízimalmot hajtott, egy malomépület lejjebb funkcióját elvesztve még látható.

Bodai-vadászház (Nyugati-Mecsek) Bodától északnyugatra a Só-hegyre vezető úton közelíthető meg. A két szobából és egy konyhából álló házat szántó vesz körül. Udvarán asztalok, padok vannak néhány tuja és fenyő társaságában. 1997 óta a Szentlőrinci „Pagony” Vadásztársaság kezelésében áll.

Bodó-hegy (Nyugati-Mecsek, 311 m): az Abaligeti-bar­lan­got magában rejtő hegy, tetején óriási töbrökkel, (víz­nye­lők­kel). A K jelzés fut végig a gerincen.

Budafa (Közép-Mecsek): Mán­­fa községgel összeépült tele­­­pülés, 1949-ben egyesültek. Vízgyűjtő terület, köz­elében van a Sugói-rét, ahol a Rákos-völgy és a Nagy-forrás-völgy találkozik. A Z jelzés innen indul.

Budafai kőfejtő (Közép- Mecsek): a Rákos-völgy déli mel­lékvölgyében található, ma már elhagyott kőbánya. Itt jól faragható homokkövet bányásztak, ebből épültek a pécsi Bazilika tornyai és a Dóm téri obeliszkek.

Budafai-erdészház (Közép-Mecsek) a Z jelzésű turistaút mentén található. Az egykori erdészház átépítve, bekerítve magánlakás.

Bükkösd (Nyugati-Mecsek) neve viszonylag későn, 1448-ban bukkan fel írott forrásokban. A  bükkös, bükkerdő jelentésű főnévből alakult ki. A mai település három falu egyesülésével jött létre: Gorica, Megyefa és Bükkösd. A török hódoltság végére mindhárom egykori falu területe lakatlan pusztává vált, az 1700-as években magyarok, majd németek építették újjá. A 18. századtól a Horváth, a Petrovszky, majd a Jeszenszky családok birtokolták. Lakóinak száma: 1160.

Cifra-malom, vagy Dóczy-malom (Közép-Me­csek): a pécs-kaposvári műút men­tén, Mánfától nyugatra lévő útkanyarnál álló régi malomépület, mellette er­dész­ház. A Dél-dunán­túli Piros Túra egyik bélyegző­helye.

Cigány emlékmű (Nyugati-Mecsek): A Sás-völgy nyugati végén a P■ jelzésű turistaút mentén található. Két fából készült faragott kopjafából és egy kerékből áll. A táblán a felirat: "Állíttatta a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a cigánytelep lebontásának 25. évfordulójára. Hetvehely, 2005. augusztus." Az emlékművet Mórácz Sándor abaligeti fafaragó készítette.

Cigányság emlékoszlopa (Nyugati-Mecsek): Golgotától északra a Bakonyára vezető út mentén, a volt Tótvári-akna közelében található fa emlékoszlop.  Felirata: "A Tótvári cigányság emlékére." Középen archív fotó volt, a hátulján  a kerék szimbólum látható. Az emlékoszlopot Várnai József kővágószőlősi lakos készítette 2008-ban.

Cigány-hegy (Keleti-Me­csek; 524 m): a Kis­új­bá­nya fe­­lett északnyugatra emelkedő kúp, raj­­ta a Buzás Endre terve alapján 1978-ban épített kilátóval, (felújították és megmagasították 2007-ben.) Innen gyönyörű kilátás nyílik a környező erdő borította hegyekre és völgyekre. A S és a ZD vezet erre.

Cinke-tanyai emlékkő (Nyugati-Mecsek): A Vörös-hegyen  a volt Cinke-tanya emlékére  2003-ban a Mecsek Egyesület egy komlói andezit tömböt állított. Itt állt az erdészet által épített, ma már leomlott fa kunyhó, amelyet négy természet szerető barát gyakran látogatott. A tömbben fekete gránittáblán a négy barát neve és képei láthatóak: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség évenként emléktúrát szervez ide Baranyai Aurél, ill. a négy barát tiszteletére. Az emlékkőhöz a K jelzésről a KL jelzés vezet be.

Csalán-hegy (Keleti-Mecsek, 536 m) az Óbányai-völgy északnyugati oldalának gerinckúpja. A helyiek szerint egy török korból származó mészégető maradványa található a P jelzett turistaút mellett.

Csepegő-árok (Keleti-Mecsek) Vékénytől déli irányban húzódó vadregényes völgy. Benne található a Csöpögő-forrás, érdekes mohos sziklaalakzatokkal. A mederben egy magas sziklaoldalban egy kis Szűz Mária szobor van, amelyet Brandt Gyula fogadalomból helyezett ide, mivel felesége súlyos betegségből felgyógyult. Tovább egy szép vízesés is látható. A Z+ jelzésű turistaút vezet végig rajta.

Csepegő-szikla (Keleti-Mecsek) az Óbányai-völgyben, a K jelzésen, a Ferde vízesés közelében található érdekes természeti képződmény. A mohos, nedves sziklákon, állandó vízcsöpögéssel, mésztufa rakódik le, olyan mint egy pici cseppkőbarlang.

Csengő-hegy (Keleti-Mecsek, 492 m) Zobákpusztától északkeletre, a Takanyó-völgy felett emelkedő magaslat. Régi neve Héró-hegy. A Z+ jelzés halad erre.

Csengő-lak (Keleti-Mecsek) Zobákpuszta és Pusztabánya között, a Csengő-hegy oldalában található, az aszfaltúttól kb. 200 m-re. A kis teraszos, romantikus erdei házikó 1950 körül épült. Ma már rossz állapotban van, korábban a Mecsek legkisebb, egyszemélyes kulcsosházaként működött.

Cserkút (Nyugati-Mecsek, 240 m) a Jakab-hegy déli lábánál elterülő Árpád-kori település. Neve arra utal, hogy cserfákkal körülvett kútnál, forrásnál épült a falu. Első említése 1291-ből származik, a pécsi káptalan birtoka volt. A török időkben is lakott. Mindig magyarok lakták. 1953-ban uránbányászat kezdődött a közelében, ami mára már megszűnt. Baranya jelentős műemléke a 12. században épült kis temploma. Értékes, szép freskóit érdemes megtekinteni. A KD és a P jelzések vezetnek a faluba.

Cserma-alja parkerdő (Közép-Mecsek) helyi jelentőségű természetvédelmi terület Sikonda közelében. A hegyoldalon az erdő helyén volt a mánfai legelő  az 1950-es évekig. Kb. 60 db 200-300 éves hagyásfa, famatuzsálem áll itt: kocsányos és csertölgy, bükk, vadkörte, szilfa és gyertyán. Arborétum jellegű parkerdő, ismertető táblákkal, asztallal, padokkal.

Csokonay Sándor (1898-1983) testnevelő tanár, természetjáró volt. Nevéhez fűződik a Mecsek számos forrásának kiépítése és turista létesítmények helyreállítása. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség évenként túrát szervez az emlékére.

Csurgó (Keleti-Mecsek) a Hidasi-völgy északi oldalán a K és S jelzések mentén egy oldalvölgy torkolatánál, 6 m magas, mohaszőnyeggel borított mésztufagáton lecsurgó szép vízesés, csodálatos látvány. A forrás tőle 40-50 m-re található. Felette néhány szép ős bükk látható.

Csörgey Titusz emlék (Közép-Mecsek) a neves ornitológus tiszteletére állított, Lapison található emlékkő. Csörgey Titusz (1875-1951) a Madártani Intézet  elnöke volt.

Csúcstelep (Nyugati Mecsek) Bánostól északkeleti, szőlővel beültetett domb elnevezése. Régen a domb tetején cigányok laktak.

Daindol (Nyugati-Mecsek): Pécs egyik városrésze a Mecsek oldalban. Völgyekkel tagolt terület, (Kis-, Közép- és Nagy-Daindol), ahol régen szőlőművelés folyt. Neve a szláv doljin = völgy és a német Tal = völgy szavak összetételéből alakult ki.

Darnó-hegy (Nyugati-Mecsek): A Magyarürüg feletti hegy régi elnevezése, amelyen lőtér volt. Itt állt egykor a "Darázscsípte" emlékmű, amely ma már csak romjaiban látható. 1928-ban, szolgálat közben Fűzi József honvédet ezen a helyen megcsípte egy darázs és a csípésbe belehalt.

Dél-dunántúli Piros Túra: három megyén (Tolna, Bara­­­nya, Somogy) átvezető, Szek­szárdt­ól Siófokig tartó, piros sáv jelzésű túraútvonal (és túra­mozgalom), melynek hossza 318,5 km. A Mecse­­ken átvezető szakasza 67,2 km hosszú, Mecseknádasdtól Bükkösdig tart.

Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség: Baranya, Somogy és Tolna megye természetbarát szövet­ségei által 2000. augusztus 22-én létrehozott közhasznú tár­sadalmi szervezet. Régió­központ: Pécs.

Dobogó (Keleti-Mecsek, 594 m): Kisújbányától északra lévő hegy. Csúcsán, Baranya és Tolna megye határán, Tolna megye legmagasabb pontját 2000-ben felállított kopjafa jelzi. Délkeleti szegélyén található a Szószék sziklatömbje.

Dombay-tó (Keleti-Mecsek): kis mesterséges tó a Zengő oldalában, Pécsváradtól délnyugatra, a Z+ jelzés mentén. Névadója Dombay János (1900-1951) régész, a Pécsi Régészeti Múzeum igazgatója volt. A tó környékén hétvégi házak állnak. A tótól északra, a Dombay-forrás fölött régi vízimalom épületét látjuk, amely ma gyermektábor.

Donátus (Közép-Mecsek) a város északi részén hegyoldali terület. Évszázadok óta kiváló minőségű bort adó szőlőt termesztenek itt. Ma egyre több a családi ház épül területén. Nevét az itt álló kápolna után kapta, (a mostani 1937-ben épült), amelynek védőszentje Szent Donát.

Dóri út (Keleti-Mecsek): a Réka-völgytől délre, a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen, széles, erdei kocsiút. Dóri László erdészről nevezték el, akit egy orvvadász agyonlőtt. Nyugati magaslatán áll a 2001-ben épült Szép Ilonka kilátó. Része a Skóciai Szent Margit emlékútnak.

Dögkút-tető (Keleti-Me­csek): Kisújbányától északra ta­lál­ható magaslat, szép tisztással és több turista út találkozásával.

Dömörkapu (Közép-Mecsek, 402 m): a Misina délkeleti lejtő­pi­henője. Nevének eredete: oszmán-török "demirkapi", amely megerősített kapu, sziklás bejárat jelentésű. Autó­busz ­­forduló, büfé, a mecseki gyermekvasút egyik vég­állo­mása, a Vi­dám­park bejárata és a Ptacek-pihenő található itt. Turistautak kereszteződési helye.

Dömörkapui-turistaház (Közép-Mecsek): Az épületet a Mecsek Egyesület építette 1931-ben Hoffmann László mérnök tervei alapján. A korabeli igé­nyek­nek mindenben megfelelő tu­rista­házként és a város pol­gárai által kedvelt ven­déglő­ként működött. A leromlott állagú épületet az 1980-as években átalakították, ma Hotel Mediterrán.

Döngölt-árok (Keleti-Me­­csek): Óbányától dél­­nyu­­gati irányba vezető meredek, szép völgy, a Z+ jelzésű turista­út vezet végig rajta.

Duna Dráva Nemzeti Park: 1996-ban hozták létre a Dráva és az Al-Duna menti  természeti érté­kek védelmére. A Duna Dráva Nemzeti Park Igaz­gató­­ság (Pécs, Tettye tér 9.) ter­­­mészetvédelmi kezelési feladata Baranya, Tolna és So­mogy megye nagy részére terjed ki, a nem­zeti park területére, a tájvédelmi kör­ze­tek­re és termé­szet­vé­del­mi, valamint Natura 2000-es területekre.

Éger-tető (Nyugati-Mecsek): Éger-völgytől nyugatra húzódó hegyoldali lapos pihenő, ahol korábban ifjúsági tábor is működött. Kedvelt kirándulóhely, erdei bútorokkal, játékokkal és kilátóval. Közelében kis tó található, melyet a tófenéken lévő gyenge hozamú forrás táplál.

Éger-völgy (Nyugati-Me­csek): a Jakab-hegy keleti lábá­nál Magyarürögről induló 3,5 km hosszú völgy. A környéken található sok égerfa a névadója. Igen ked­velt kirándulóhely. A völgy patakjának vizét 1975-ben gáttal felfogták és kis mes­­ter­­­sé­ges tavat létesítettek. Kialakított tűzrakó, esőház, padok, asztalok teszik kom­for­tossá. A völgyben a K+ jelzés vezet végig.

Erdei-kereszt (Közép-Mecsek): A Lapis és a Zsidó-hegy között vezető S sáv jelzésen, az út mellett álló fakereszt. Unferdorben József favágó emlékére állították 1928-ban, aki itt favágáskor halálos balesetet szenvedett. 

Erdész emlékmű (Közép-Mecsek): Lapison, a volt lapi­si vadászház helyén  a honfoglalás 1100. év­for­du­lóján emelt em­lék­mű, mely a Mecsek hét­féle jel­lemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kris­tá­lyos mészkő, rózsa­kris­tá­lyos mészkő, vörös ho­mok­kő, andezit, fonolít) épült, jel­ké­pezve a honfoglaló hét tör­zset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyar­mat, Tarján, Jenő, Kér, Ke­szi). Dr. Tóth Aladár er­dész ter­vez­te.

Erdész-emléktábla (Közép-Mecsek): a Misina alatti busz­for­dulónál és erdei parkolónál elhelyezett em­lék­táb­la, 2001-ben állították.

Erdő-háza, volt Sás-völgyi erdészház (Nyugati-Mecsek) Hetvehelytől kb. 2 km-re keletre a Sás-völgyben található, a P jelzésen. A ház az 1950-es években épült vörös homokkőből, erdei munkások használták munkásszállásként. A Mecseki Erdészeti Zrt. 2010-re teljesen felújította, azóta az Árpádtetői Erdei Iskola szálláshelye. Egy impozáns esőbeállót is készítettek. A háztól több körtúra indul.

Eszperantó-emlékkő: Az abaligeti Denevér Múzeum előtt a tóval szemben található. Felső részén egy ötágú csillag van. A márványtábla felirata: "Eszperantista természetbarátok 10. nemzetközi találkozója emlékére állította 1977-ben a Magyar Természetbarát Szövetség - a Magyar Eszperantó Szövetség."

Erzsébet királyné emlékfája (Közép-Mecsek): Komlón a mecsekfalui temetőben helyi védelem alatt álló kislevelű hársfa, a P jelzés mentén. 1899-ben ültették.

Ezeréves gesztenyefa (Kö­zép-Mecsek): Lásd: Gesztenyés.

Farkas-árok (Keleti-Me­csek): a Dögkút-tetőtől Vár­alja felé vezető romantikus völgy neve. A K+ jelzésen végig gyalogolva több forrást láthatunk: Lendület-forrás, Amália-forrás, Vadvirág-forrás, Kalán Miska-kútja és Jágerok-kútja.

Fellbach sétaút (Közép-Me­csek): a Kardoss úti-kul­csos­házat a Tettyével össze­kötő Z jelzésű séta­út. Pécs testvérvárosáról, a né­met­országi Fellbachról ne­vez­ték el 1993-ban, a fel­ava­tá­sán a fellbachi termé­szet­já­rók is részt vettek.

Ferde-vízesés (Keleti-Me­csek): az Óbányai-völgyben, a K jelzésen  található érdekes geológiai képződ­mény, a völgy leglátványosabb zúgója. Jól látszanak a vulkáni erők hatására felbillent pados mészkőrétegek, amelyeken a víz aláhull. Tündérlépcsőnek is nevezik.

Fodorgyöpi-kunyhó (Keleti-Mecsek): Zengővárkony határában, a Fodorgyöp elnevezésű erdőtömbben álló erdőőr kunyhó. A K+ jelzésen érhető el. 1978-ban felújították.

Francia-emlékmű (Közép-Mecsek, 340 m): egy kiugró szikla szélén áll a Hotel Kikelet közelében. Zsolnay Miklós épít­tet­te a napóleoni háborúk so­rán Pécsett ápolt és itt elhunyt francia katonák em­lé­ké­re. Az emlékmű, amelyet Pilch Andor tervezett, egy 16 m magas csonkagúla, tetején sas szoborral. 1908-ban avatták fel. Innen csodálatosan szép kilátás nyílik Pécs városára.

Gesztenyés (Keleti-Mecsek): Zen­gő­várkony határában ta­lál­ható védett szelídgesz­te­nyés. Itt van eltemetve, vég­aka­ra­tá­nak megfelelően Rocken­bauer Pál (1933-1987), aki természetjáró, televíziós szerkesztő, a természetfilmezés megteremtője volt. Sírja a termé­szet­barátok zarán­dok­he­lyévé vált. A Baranya Megyei Természetbarát Szövetség évenként túrát szervez az emlékére. A K + és P + jelzés vezet erre.

Gesztenyés (Közép-Mecsk) Pécsbányateleptől északra lévő terület, amely szelíd gesztenyefákkal van beültetve.  Sajnos mára a fákat megtámadta egy kéregrákosodást okozó gombafaj és sok kiszáradt. Helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A legidősebb példányok kora meghaladja az 500 évet, sőt a régi vendéglő, ma kultúrház udvarán egy állítólag ezeréves fa állt. Csonkja ma is látható. A Mecsek Egyesület 2004-ben emlékkövet állított mellé. A fáról kapta Pécsbányatelep északi része az Ezeréves nevet. Az itt lévő házak a szénbánya tisztviselőinek épültek a 20. század elején.

Gilice-tető (Közép-Mecsek) Árpád-tető és a Tripammer-fa közt a Mecsekháti műúttól északra elterülő rövid hegyhát. A szabolcsiak szerint valamikor római őrtorony állt a hegyen. A Zsolnay gyár edényei számára itt és a közelében miocén korú agyagot, agyagmárgát bányásztak. A geológiai szakirodalom Budafai Formáció. idősebb részletét jelentő Komlói Agyagmárga Tagozatba sorolja az itt található agyag, agyagmárga rétegeket.

Gyarmathy Miklós kereszt (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány Jakab-hegy felé eső, délnyugati részén ta­lál­ható fakereszt. Gyar­­mathy Miklós a mecseki turista­­­­lé­te­sít­mények fejlesz­tője volt. A keresztet a Pécsi Rotary Klub állította 1930-ban.

Gyuri út (Közép-Mecsek): Pécsett, a Tettye utcától a Tettye térig vezető, 1905-ben épült, 350 m hosszú utat ne­vez­ték el így Reéh Györgyről (1865-1932), aki városi taná­csos, a Mecsek Egye­sület igaz­gatója volt. A "Tettye  kiskirályának" is hívták, mert a Tettye rendezésével és gondozásával sokat foglalkozott.

Harács-mező (Keleti-Mecsek): Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve. Valamikor vadászház állt itt. A P és Z+ jelzések itt metszik egymást.

Hármasbükk (Közép-Mecsek) Koszonya-tető közelében lévő hegy neve. Elnevezése onnan ered, hogy ezen a hegyen állt egy öreg bükkfa, amely három falu (Vasas, Somogy és Budafa) határát jelezte.

Hármas-hegy (Keleti-Me­csek, 603 m): a Keleti-Me­csek második legmaga­sabb, mély völgyekkel határolt, tölgyerdővel borított hegye, Hosszúhe­tény­től észak­­­­­­ra. Felépítésében alsó-jura időszaki márga és homokkő változatok az uralkodóak. Nevét az egy sorban elhelyezkedő három csúcsáról kapta. A középsőn meteorológiai állo­­­más található.

Hármas-kereszt: Az Abaligetet Orfűvel összekötő út mentén álló kereszt neve. Valamikor három kereszt állt itt kápolnával. Ma csak egy kereszt van, mellette emléktáblát és padot helyeztek el.

Hárs-tető (Keleti-Mecsek, 545 m): Püspökszentlászlótól északra, a Diós-kút fölött emel­kedő magaslat. A Z jelzés vezet erre.

Hasmányi templomrom (Közép-Mecsek): Komlón a kórház feletti erdőben a lakóházak közelében található Árpád-kori templom romja. Az elpusztult Hasmány falu kora gótikus kőtemploma volt, melynek déli oldalán kosáríves boltozatú kapuja épen megmaradt. A bányász útról fekete romjelzés vezet ide.

Haszé-tető (Keleti-Mecsek) Márévártól délnyugatra lévő hegy neve. A név eredete: olyan meredek, mint egy háztető, vagy a török kincstári birtokot nevezték hász-nak. A Z sáv jelzés vezet erre.

Havi-hegyi kápolna (Közép-Mecsek, 247 m): Pécs minden pontjáról jól láthatóan jellegzetes fehér foltként tűnik ki a természeti környezetéből. A ma szépen res­tau­rált kápolnát a pestis járvány meg­­szűn­­­te után hálaadásként a 17. század végén építették. Az építő­­­anyagot em­beri erővel hordták fel a miocén korú mészkőből álló meredek oldalú hegygerincre. Az oltáron Havas Boldogasszony képe, amely egy római kegykép másolata, Zichy Gyula püspök ajándékozta a templomnak. Búcsújáró hely.

Herman Ottó-tó (Nyugati-Mecsek): az orfűi tórendszer har­madik tava, Tekeres köz­ség­től északra. A kitűnő természettudósról, Herman Ottóról (1835-1914) nevezték el. A gát mellett egy kiemelt helyen áll a szobra. Halrezer­vá­tum, természetvédelmi terü­let. A nádfoltokban vízi madarak fészkelnek. Nyugati oldalán a S+ jelzésű út vezet.

Hetyey Sámuel: (1845-1903) Pécs 77. püspöke, 1897-ben nevezték ki. A püspükszentlászlói püspöki nyaralót felújíttatta és díszkertet létesített. Az előtte lévő forrás az ő nevét viseli.

Hetvehely (Nyugati-Me­csek): a pécs-budapesti vas­út­­vonal mentén fekvő Árpád-kori település. Neve a hétfő és a hely főnevek összetételéből keletkezett és arra utal, hogy itt hétfőn tartották a vásárt. A török időkben elnéptelenedett. Későn népesedett be újra németekkel, magyarokkal és horvátokkal. Ma lakóinak száma: 449 (2009). Híres a plébánia mögötti 13. századi gótikus stílusú kápolnája. Látnivalói még az elpusztult védett madarak emlékének kopjafája és a Gábor-kilátó, amelyet 2002-ben építettek Makovecz Imre terve alapján. A Nyugati-Mecsekbe vezető túrák kiindulópontja lehet. A faluból indul a K▲ jelzésű turistaút, mely a Nyáras-völgyön át a Jakab-hegyre vezet.

Hidasi-völgy (Keleti-Mecsek): Zobákpusztától észak­­ra, a magyaregregyi völgy­be torkolló, a Keleti Mecsek egyik legszebb, hangulatos völgye. Mindkét oldala meredek, az alján több forrásból (Hidasi-, Lajos-, Pius-, Wein György-, Betyár-forrás) eredő patak kanyarog. Közepe táján a látvá­nyos Csurgó vízesésben gyö­nyör­ködhetünk. Régen a patakon átívelő kis fahidakon vezetett az út, innen ered a neve. A K jelzés vezet végig a völgyön.

Hodács (Keleti-Mecsek) Márévártól északra eső hely neve, a hód név származéka. Királyi hódvadászok falva lehetett itt.

Horoghinta (Keleti-Mecsek): A Zengő déli oldalának egy részét nevezik így. Régen az emberek a nagy gödrökön úgy mentek át, hogy öreg fákra horgot akasztottak és áthintázták magukat a túlsó oldalra.

Horzsa Sándor emléktúra (Keleti-Mecsek): a komlói Hétdomb Természetjáró Egyesület szervezésében minden év márciusában rendezik meg. Horzsa Sándor ízig-vérig igazi pedagógus volt. 1986-ban bekövetkezett haláláig teljes szívvel és lélekkel munkálkodott azon, hogy a diákokat bevezesse a természet gyönyörű világába és megszerettesse velük. Egész évben gyalogos, kerékpáros kirándulásokat és táborokat szervezett. A Hidasi-völgyben lévő egykori kis ház volt a kedvenc helyük. Minden kirándulás élmény és ismeretszerzési lehetőség volt vele.

Horvát Adolf Olivér emlékkő (Nyugati-Mecsek): a Vörös-hegy déli oldalán a K elágazásától délre Z▲ jelzésen kb. 200 m-re található. Egy romantikus mészkő sziklába helyezett tábla, melyet 2007-ben a Mecsek Egyesület állított. Dr. Horvát Adolf Olivér (1907-2006) szerzetes tanár, a Mecsek és környékének leghíresebb botanikusa volt. A Szövetség évenként túrát szervez emlékére.

Hosszúhetény (Keleti-Me­csek): a nevének meg­fe­le­lően több kilométer hosszan elterülő község a Zengő és a Hármas-hegy lábánál. A Hetény hon­­fog­­lalás kori személynév, vagy népcsoport neve.  A falu a középkorban a pécsváradi apátság birtokához tartozott, itt éltek a védelmet biztosító katonák. A 18. században németek költöztek be. Lakóinak száma: 3400 fő. Látnivalói: Tájház, Üvegmúzeum, Borbélymúzeum, Bocz Gyula szobrai. A faluból indul a Z■ jelzés Püspökszentlászlóra, valamint a SD a Zengőre.

Hotel Mediterrán (Közép-Mecsek): a volt Dömörkapui turistaház átalakításával épí­tett szálloda.

Hotel Kikelet (Közép-Me­csek): a Pécs városra te­kintő hegyoldalban 1936-ban Bauhaus stílusban épült, szép fekvésű szálloda, a modern építészet városképileg is jelentős épülete. A szobák előtt nagy, délre nyíló terasz van.

Huszár-gödri-vadászház (Nyugat-Mecsek): Mecsekjánositól északra a Huszár-gödörben található. Ma már magánlakás. Mellette kis tó van.

Husztóti-vadászház, Léber-vadászház (Nyugati-Mecsek): Kishajmástól délre, a Puszta-völgy és a Rokonyiga közötti területrészeken található. Husztóthoz tartozik, de a kishajmási temető felől a vasút melletti földúton közelíthető meg. 1980-ban építette a vadász társaság. A fából épült vadászház, amelyet igényes park vesz körül, jól illeszkedik a husztóti 130 éves tölgy- és bükkerdők ölelésébe.

Irma út (Közép-Mecsek): 1491 m hosszú, a Tettyétől a Dö­mör-kapuhoz vezető turista­út. 1905-ben készítette a Mecsek Egyesület. Név­adója Hamedli Gyula fény­képész felesége. A S jelzés vezet erre.

Istenáldás-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól Pécs­bányatelep irányába hú­zó­­dó völgy. A hely neve azzal kapcsolatos, hogy itt bukkantak először szénre a pécsiek és az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert.

Isten-kúti (Csurgó-dűlői) me­ne­dék­ház (Közép-Me­csek): Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja építtette, 1928. szeptem­ber 8-án volt az avatása. So­káig hangulatos ven­déglő­ként üzemelt, majd 1980-ban bezárták. A me­ne­dékház ud­va­rában fakadt a Béke-forrás. A házat és a forrást 1996-ban lebontották, ma magántu­lajdonú ház áll a helyén.

István Király Szálloda (Keleti-Mecsek): a pécsváradi vár 1950-es években történt műemléki feltárása és felújítása után az egyik épületrészben turistaszállás létesült, amit később szállodává alakítottak át.

Jakab-hegy (Nyugati-Me­csek, 602 m): Pécs közelében emelkedik a  Nyugati-Mecsek legmagasabb csúcsa. A hegy meredek déli oldalát jellegzetes színű, vörös permi homokkő alkotja, amelyből a víz és a szél munkája különleges szirteket, kőtornyokat formált: a Babás-szerköveket és a Zsongor-követ, melyekhez a néphagyomány több mondát kapcsolt. A mediterrán hangulatú sziklás, erdős magaslatot különleges növénytársulások és változatos állatvilág gazdagítja. A Jakab-hegy és környéke a Mecsek természetvédelmileg és kultúrtörténetileg egyik legértékesebb vidéke.

Jakab-hegyi földsánc (Nyugati-Mecsek): A hegy platóján a késő bronzkorban az urnamezős kultúra népe létesített telepet. Ennek helyén épült fel a kora vaskorban a Kárpát-medence legnagyobb földvára. Ma is láthatók a 4-6 m magas, kőből és földből összehordott sáncok. A nagy sánc területe kb. 550 x 800 méter, délnyugati részéhez kapcsolódik a kisebbik, 500 x 250 méteres területű. A Jakab-hegyi telep a Dél-Dunántúl legfontosabb hatalmi központja lehetett, a korai vaskori fémművesség és a kereskedelem központja. Lakói a kora vaskori Hallstatti kultúra népe volt, ők emelték a földvár hatalmas sáncait Kr.e. 750 körül. Ők tekinthetők a későbbi pannon és illír népesség ősének. Később Kr.e. 350 körül a kelták foglalták el a fennsíkot és megerősítették a sáncokat. (Avarok nem éltek itt.)

Jakab-hegyi halomsírok (Nyugati-Mecsek): A fennsík észak-nyugati részén található sírmező, a földsánc által védett nép temetkezési helye. Ez kb. 300 halomból áll. A halottakat elégették. A halotti máglya helyén ásták meg a sekély sírgödröt, ebbe helyezték el az urnát és ételt-italt tartalmazó edényeket. Kb. 30 halmot tártak fel. Találtak bronz, vas és arany ékszereket, fegyvereket, lószerszámokat és egyéb használati tárgyakat. Az itt talált vaskések a Kárpát-medence legkorábbi vastárgyai. A sírok felett kőből készült sírkamra vagy kőpakolás volt és  kőgyűrű vette körül. Az eddig feltárt halmok a katonai arisztokrácia temetkezései lehetnek.

Jakab-hegyi pálos kolostor (Nyugati-mecsek): A Jakab-hegyen az Árpád-korban volt egy falu. Ennek félköríves szentélyű, nyugati karzattal ellátott templomát és templom körüli temetőjét feltárták a régészek. E templom Szent Jakab titulusáról nyerhette a hegy a nevét. 1225-ben Bertalan pécsi püspök itt gyűjtötte össze a Mecsekben élő remetéket és kolostort épített számukra. 1250-ben Boldog Özséb egyesítette a pilisi remeték Szent Kereszt kolostorát és a Jakab-hegyi kolostort és megalapította az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat.  1334-ben a pálosok a rablók zaklatásai miatt kénytelenek voltak elhagyni házukat és a hegy lábához, Patacsra költöztek. Hamarosan azonban visszaköltöztek a hegyre. 1543-ban a szerzetesek a törökök elől menekülve hagyták el rendházukat, amely a következő két évszázadban elhagyatottan romosodott. 1736-ban Fonyó Sándor nagyprépost rendbe hozatta a templomot. és egy jelentős, emeletes kolostort építtetett világi remeték számára. A terület közepén egy magas gáttal övezett, feltehetően középkori, vagy akár őskori eredetű mesterséges tó helyezkedik el. Amikor II. József 1780-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, a Jakab-hegyi házat is elhagyták az ott élők. A terület teljesen lakatlanná vált, a falak egy részét elhordták, és a maradékok pedig lassan leomlottak. A régészeti feltárások és az első romkonzerválási munkák 1976-ban indultak meg, de hamarosan megszakadtak. 2006-2007-ben újabb hitelesítő ásatásra és romkonzerválásra került sor

Jakab-hegyi erdészház (Nyugati-Mecsek): Az 1800-as évek végén, a kolostorro­mok közelében egy erdészház állt, ahol a kirándulók ételt-italt vá­­sárolhattak. Ezt a szol­gál­tatást 1929-ben be­szün­tették. A II. világ­há­ború­ban a házat lerombolták.

Jánosi Engel Adolf kastély (Közép-Mecsek): a Komlóhoz tartozó Jánosipusztán 1900-ban épült  gazdasági épületekkel. Jánosi Engel Adolf (1820-1903) nevéhez fűződik a komlói szénbányászat elindulása. A kastély sokáig csecsemőotthon volt, jelenleg kihasználatlan és rossz állapotban van, felújításra vár.

Jánosipuszta (Közép-Me­csek): A Batthyányi uradalomban egy nagy birkahodály volt itt. Az 1800-as években néhány magyar és német család telepedett le a Komlóhoz tartozó kis településre. A P, Z+ jelzés érinti.

Jószerencsét-vadászház (Kö­zép-Mecsek. Az Erzsébet út mellett, a Jószerencsét-forrás közelében, a P+ jelzésen áll. Az egyszobás ház mellett nyitott esőbeálló található. A Pécsi Jószerencsét Vadásztársaság építette, az Árpádtetői Erdészet és a Szarvasnóta Vadásztársaság 2002-ben újította fel.

Jószerencsét vadászház (Keleti-Mecsek): A Baranyai-hegyháton Mecsekpölöskétől északra, a Z sáv jelzésű turistaút mellett lévő kis vadászház. amelyhez egy konyha, egy szoba és egy kis előtér tartozik. Mellette egy nagy tölgyfa áll. A házat a vadászok ma is használják és gondozzák. Nevét onnan kapta, hogy valamikor a Jószerencsét-vadásztársaság kezelésében állt.

Józsefháza (Közép-Mecsek): az István-aknára vezető út mentén található erdészház. Nevét a valamikor itt lakó József nevű erdészről kapta.

Jubileumi-kereszt (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegy déli oldalán, a Babás-szerkövek legnyugatibb sziklaalakzatán áll. Csáki Benjámin kővágószőlősi plébános kezdeményezésére állították fel 1934-ben. Popilla Mihály cserkúti kőfaragó munkája. Helybeli fuvarosok darabokban vitték fel a helyszínre. A kereszt azt jelképezi, hogy Jézus széttárja karját a falu felett. Felirat a kereszten: "Megváltásunk 1000 éves jubileuma emlékére."

Kanta-vár romjai (Közép-Mecsek, 400 m): a Misinától északra fekvő csúcson lévő középkori épület romja. Körben várárok határolja és egy négyszögletes torony alapfalai láthatók. Írott források nincsenek róla. Valószínűleg a pécsi kántorkanonoknak szolgált mentsvárul a 13-15. században. Szép mondája van.  Kö­zelében talál­ható a foglalt Kantavári-forrás. A P jelzésről a PL vezet hozzá.

Kanta-vári kőbánya (Közép-Mecsek): a Kantavári-for­rástól észak­nyu­gatra fekvő fel­ha­gyott kőbánya. Geo­ló­giai ér­­de­­kesség: triász kori bitu­­me­­nes márgás  mészkő talál­ható itt. Felhasználhatósága korlátozott, mert igen mállékony.

Kárász (Keleti-Mecsek): szép fekvésű Árpád-kori község a pécs-szászvári műút mentén. Első említése 1246-ból származik, a pécsi püspökség birtoka volt. Első temploma 1300 körül épült, Szent Erzsébet tiszteletére. A régi kőanyagok felhasználásával a mai templom az 1850-es években készült el. Európa hírű ma­­dárodú készítő műhely műkö­dött itt 1904-től év­ti­ze­de­kig, Kühnel Márton ve­ze­té­sé­vel. Kun Lajos plébános kezdeményezésére a két világháború között népszerű nyaralófalu volt. A Táj­ház­ban helytör­téneti gyűj­te­mény látható. Itt működik a Keleti-Mecsek Tourinform iroda A faluból indul a S jelzés a Vörösfenyő-kulcsosház felé.

Kardoss Kálmán: (1839-1916) országgyűlési képviselő, majd Baranya megye és Pécs főispánja volt. Hivatali működésének több mint tíz éve alatt sok intézményt létesített. A Mecsek Egyesület első ­­­el­­nöke. Ősrégi nemesi család sarja. Hidasi birtokán született, ott is temették el, Tiszteletére emlékszobát rendeztek be 2009-ben.

Kardoss út (Közép-Mecsek): a Mecsek első turistaútja, a Mecsek-kaputól a Roboz pihenőig vezet, 1026 méter hosszú, 1891-ben építették. A S▲ és Z+ jelzések haladnak erre.

Kecske-hát: Azért hívják így, mert olyan az alakja, mint a kecske háta.

1. (Keleti-Mecsek): Az Antalképtől keletre, a Templom-hegy irányában húzódó hegyhát, oldalában halad a Dóri-út.

2. (Közép-Mecsek): Vágot­pusz­tát a Nagy-mély-völggyel összekötő gerinc. A P+ vezet végig rajta.

Keresztkunyhó (Közép-Mecsek): a Mecsek-háti műút mellett a Lapis és Árpád-tető között lévő kereszt környékét nevezik így, itt régen a favágók kis kunyhója állt. A kőkeresztnél, amelyet 1928-ban ál­­lít­­­­­­tatott fel Rábay Gyula (1892-1968), a városi erdőhivatal vezetője, ma pihenőhely található ismertető táblával, szalonnasütővel, esőbeállóval. A vele szemben lévő erdészházat 1950-ben építették, előtte a Mecsek leg­szebb vörösfenyő sora lát­­ható. A P jelzés a közelében halad.  

Kisbattyáni-vadászház (Keleti-Mecsek) A Battyán-hegyen az 1950-es években vályogból épült, fehérre meszelt kis ház. Mellette pad és asztal található. A P jelzésű turistaút mellett.

Kiss József (1858-1939): Pécsett volt tanár, majd fő­reál iskolai igazgató. Úgy gyalogosan, mind kerékpáron minden szabadidejét a szeretett Mecsekén töltötte. Útjairól élménybeszámolókat tartott szóban és írásban. 1926-ban megírta Pécs és Mecsek részletes kalauza című munkát, evvel ő lett a Mecsek turista irodalmának megalapítója. A Mecsek Egye­sü­let négy évtizeden át hallatlan agilitású főtitkára és 1934-től pedig a Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke lett.

Kiss József-kilátó: a Pécs városa fölé emelkedő, 534 m ma­gas Misina-tetőn, a jelenlegi Misina étterem helyén állt kilátó, melyet 1908. szeptember 13-án avat­tak fel. Kiss Józsefről  nevez­­ték el, elismerve ezzel a Mecsek érdekében végzett munkáját. Az új tv- és kilátótorony építésekor le­bon­tot­ták; a bejárata feletti feliratot, amely Zsolnay gyárban készült, a TV-torony kilátó­szint­jének falában helyezték el.

Kis-kaszáló (Keleti-Mecsek). Két ilyen nevű hely van:

1. A Somos-hegy olda­­­lában, a Somosi-kút  tisztása a P+, S+ jelzésen.

2. A Csengő-hegytől északnyugatra található kis erdei tisztás, a KD és S+ találkozásánál.

Kis-mély-völgy (Közép-Mecsek): az Abaligeti útból nyíló, a Remete-rét felé húzódó völgy. A keskeny völgytalpat határoló meredek oldalak miatt kapta a nevét. A torkolat beépített, aztán erdős. Két forrás is található benne. A P+ jelzés vezet a völgyben.

Kis-rét (Közép-Mecsek, 400 m): a Misina északkeleti ol­­da­­lá­­ban található gyepes földkatlan, amelyet szelíd gesztenyefák és idős tölgyek vesznek körül. Kedvelt ki­­rándulóhely eső­be­állóval, tűzrakó­hellyel, asztalokkal és padokkal. Közelében találjuk a Hideg-kút nevű forrást. A P, Z+ jelzéseken juthatunk el ide.

Kis-tóti-völgy (Keleti-Mecsek): Püspökszentlászlótól Pusztabánya felé vezető völgy K▲ jelzéssel. A völgyben találjuk a Bába-kút és a Daragói-Nagy-forrás nevű zárt forrásokat, (mind­­két forrás vizét Hosszú­­­­hetény vízhálózatába kap­­csol­­­­ták).

Kis-Tubes (Közép-Mecsek, 581 m): a Misina-Tubes gerincének köztes kúpja, Régi neve: Tubica. Mészkőből és betonból készült kilátó áll itt. A S jelzésen érhető el.

Kisújbánya  (Keleti-Mecsek, 420 m).(Neuglashütte)  A "magyar Svájcnak" is nevezett üdülőfalu a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, egy festői szépségű medencében fekszik. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik. A 18. században létesült, német üvegmesterek alapították. Az üveghuta 1762-1784 között működött itt. A falu bajor és morva lakói a huta bezárása után elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek és fa mezőgazdasági eszközök készítésével foglalkoztak. 1828-ban 389 lakosa volt. A falu út hiányában az 1970-es évek elejére elsorvadt és az őslakosság elvándorlásra kényszerült. A község 52 házát, amelyek a völgy oldalában elszórtan, nagy kertekkel körülvéve állnak, városiak vásárolták meg üdülőnek, de néhányan állandóan itt is laknak. A falun patak folyik keresztül, több forrás is található. Látnivalói: a szép környezetben álló,  Szent Márton tiszteletére 1794-ben épült templom, Borsi-Lakatos László szobrászművész szoborparkja a falu központjában, Bakó László szobrászművész Szent Márton faszobra a falu Cigány-hegy felőli bejáratánál. A faluba vezet a K, K jelzés.

Kisújbányai-vadászház (Keleti-Mecsek): Kisújbánya nyugati felén, a faluban, illetve annak közelében álló ház Tóth Imre kezelésében.

Kocsidi-vadászház (Keleti-Mecsek): Zengővárkonytól északra, a K+ jelzésen, a P▲ kiindulópontján található. Téglából és vályogból épült cseréptetővel ellátott kis ház. Kocsid egy középkori elpusztult falu volt a környéken.

Komló (Közép-Mecsek) Baranya megye második legnagyobb városa a Mecsek gyönyörű zöld ölében, a Kaszánya patak forrásvidékén. Az egykori falu létezéséről egy 1256. évi oklevél tudósít, amely ekkor a pécsváradi bencés apátság birtoka volt. Egy 1554-ből származó török összeírás (defter) szerint a faluban 10 magyar család élt. Kis település volt a kőszénbányászat elindulása előtt. Jánosi Engel Adolf 1898-ban nyitotta meg az első igazán jövedelmező függőlegesen mélybe hatoló aknát, majd egyre fokozódott a szén kitermelése. 1950 után szo­­cia­­­­lista bánya­­várossá lett, la­­kos­­­­sága mint­­­egy 30 ezer főre duzzadt. Lakóinak száma az utóbbi években fokozatosan csökken, jelenleg (2010-eben) 25.519 lakója van. Komlót a bányászat tette várossá és éltette a bányaüzemek egymást követő bezárásáig. A P+, Z+ fut át a városon.

Komlói arborétum (Közép-Mecsek): Komlón, a Bányász-park felett a Berek utca közelében található az 1950-es években létesített arborétum. Kis patak folyik benne végig, egy kiépített forrása is van. Az arborétum csendje kellemes kikapcsolódást nyújt az arra járóknak. Szabadon látogatható.

Komlós-völgy (Keleti-Mecsek): a Zengő keleti oldalá­ban húzódó rövid völgy.

Komlós-völgyi vadászház (Keleti-Mecsek): Pécsváradtól északra található a Somogyi út Komlós-völgyének hajtűkanyarjában. A P+ jelzés a ház mellett vezet. 1975-ben Scholtz Péter erdőmérnök tervezte és Ilijin Petar vajdasági ácsmester építette. A ház kőből épült, vörös pala teteje van. Hangulatos erdei pihenő.

Koromszó (Keleti-Mecsek) egy elpusztult falu, Máza mellett. A név előtagja égetéses erdőirtásra utal, az utótag "aszó" jelentése völgy. 2003-ban indult el itt egy Árpád-kori kolostor feltárása, Patton Gábor régész munkájával. Ennek eddigi eredményei szerint egy igen nagyméretű, háromhajós bazilikás elrendezésű templom alapfalait sikerült kiásni, amelyet a Csák nemzetségből való, később itteni birtokai után "Koromszói" névvel illetett nemesi család épített. A 14. század közepéig bizonyosan laktak benne bencés, vagy pedig ciszterci szerzetesek. Az ásatás során több kegyúri sír is a felszínre került.

Korsoma-rét (Keleti-Mecsek): Püspök­szent­lász­lótól keletre, az arborétum kö­ze­lében levő rét.

Koszonya-tető (Közép-Mecsek): Komlótól délkeletre elterülő lapos hegytető, ha­tal­mas áramelosztó teleppel. A Z jelzés halad el mellette.

Kovácsszénája: (Nyugati-Mecsek): Szép természeti környezetben elhelyezkedő mecseki aprófalu, a Nyugati-Mecsek és a Zselic határán, ősi halmazos településszerkezettel. Első említése 1290-ben fordul elő. A 14. században plébániával rendelkező, jelentős hely. A török hódoltság alatt nem néptelenedett el, az itt élő magyar lakosság alig változott. Az 50-es években népessége fogyott, néhány házat üdülőnek vásároltak meg.  A falu melletti több mint 1 km hosszú tó a horgászok kedvelt helye, az orfűi tórendszer negyedik tagja. Látnivalói: Magyarok Nagyasszonya kápolna, harangláb, Árpád-kori kőbánya, fotógaléria és a Ravasz-kút elnevezésű forrás. A faluból indul a SO jelzés, mely az Orfűről érkező S+ jelzéshez csatlakozik.

Kozári-erdészház (Közép-Mecsek): a Letics-parrag keleti oldalán, a Mecsek-háti műút mellett található épület. Er­dész­ház volt, ma magán­­­­tu­­laj­­don­­ban van. Közelében van a Tripammer-fa (erdei pi­henő­­­­­hely) és az Andor-forrás, ahon­nan a ház a vizet kapta.

Kőház (Nyugati-Mecsek): Bakonyától északra a P jelzés közelében, földutak találkozásánál található. A jelenleg csak "Kőház" néven ismert kis vadászház,  1920-ban a szerb megszállás alatt a magyar katonák őrhelyének épült. Az 1970-es években Mecseki Mihály és társai felújították. Ezért az erdészet a közelében található forrást Miska-forrásnak nevezte el. Jelenleg a hetvehelyi vadászok használják.

Kőlyuki-barlang (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgy és a Zsidó-völgy találko­­­­­­zá­­sá­­nál, egy hatalmas mészkőszikla hasadékában lévő, már az 1920-as évek­­­­­­ben feltárt barlang. Nem lá­­to­gat­­­­­­­­­­­­ható. 1987-ig a komlói vízellátást szolgálva termé­­­­­­szetes víztározónak hasz­­­­nálták. Az orfűi Vízfő-forrás vizét vízvezetéken juttat­­­­ták el a Vágoti-gerincig, ahol termé­­sze­­tes víznyelőbe engedve jutott el az iható víz a bar­­lang­­ba. Innen elvezették Kom­­ló­­ra a dunai víz­­ve­­ze­­ték elkészültéig.  A P, Z jelzések mentén találjuk meg.

Körtvélyesi-völgy (Nyugati-Mecsek): Orfűtől délnyugatra húzódó szép erdei völgy. Jelzett út nem vezet erre. A völgyben ered a foglalt Pipás-forrás, és ettől északra a Bögrés-kút. A völgy a nevét onnan kapta, hogy régen itt sok vadkörtefa állt.

Köszvényesi-vadászház (Keleti-Mecsek): a Baranyai-hegyhát közelében Kisvaszar és Kisbattyán között a Z jelzésen a Köszvényesi-réten találjuk. Innen indul ki a Z+ jelzés Alsómocsolád felé. A két világháború között épült erdészeti szolgálati lakásnak. Később vadásztársasági kezelésbe került, majd egy német vadász megvásárolta. Régebben mellette csemetekert volt.

Kővágószőlős (Nyugati-Mecsek, 257 m): a Jakab-hegy déli lejtőpihenőjére települt község. A korai magyar középkortól, a Szent Istváni alapítású pécsi püspökséghez tartozott. A község egyik szembetűnő jellegzetessége a hegyoldalban kitermelt vörös homokkő, amelyet a házak építésében használtak fel. A falu elnevezése a 11. századi szőlőműves és szőlővel, borral adózó szolgáló néptől származik. A kővágó jelzőt a kőbányász és kőfaragó mesterségek  nyomán kapta. Ma 1356-an lakják. A falu jellegzetes építménye a plébánia templom és barokk plébániahivatal. A 12. század óta áll a 35 m magas templomtorony, amelyhez 1763 és 1772 között késő barokk stílusú, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomot építettek. A berendezési tárgyai is műemléki védettséget élveznek. Látnivalói még: Bányászati Múzeum és Helytörténeti kiállítás.

Kővágótöttös (Nyugati-Mecsek) a Jakab-hegy déli oldalára települt község. A "Töttös" nevet az Árpád-korban személynévként használták. A helység legkorábban írott emléke az 1332-1335-ös évekből maradt fenn. Ekkor a pécsi káptalan birtoka. A lakosság a 20. század közepéig mezőgazdaságból élt. Az 1957-es évektől az uránbányászat sok munkásnak adott jó megélhetési lehetőséget. Jelenleg a község 350 lélekszámú. A település fő ékessége a 12. században épült román kori kis templom. Az évek során többször átépítették, de az 1980-as években való restaurálás során a középkori jellegzetességei bemutatásra kerültek. A falutól északra találhatók a Tót-vár földsáncai.

Köves-tető: négy ilyen nevű hely van a Mecseken.

1. (Közép-Mecsek, 463 m): Béta-akna közelében, a K jelzésen, (szálloda, étterem).

2. (Közép-Mecsek, 339 m): Komló, Kakasteleptől keletre;

3. (Keleti-Mecsek, 461 m): a Sín-gödör és a Vár-völgy között;

4. (Keleti-Mecsek, 475 m): Óbányától délnyugatra.

Köves-tetői felhagyott fonolitbánya  (Közép Mecsek) A K sáv jelzésű út mellett, a hoteltől nyugatra található. A Mecsekjánosi Bazalt Formációhoz tartozó fonolit, valójában bazalt. Keletkezésének ideje: alsó kréta. Üde állapotban kékesszürke, igen kemény, szubvulkánikus kőzet, másik neve: csengőkő. Hazánkban a felszínen csak a Mecsekben található, másik nagy területű előfordulása a Szászvár felett magasodó Szamár-hegy. A pécs-bátaszéki vasút építésekor kezdték meg itteni kitermelését, amelyet az 1960-as évek végéig végeztek. Napjainkban a felhagyott kőfejtőben inkább már csak a fonolit kifakult, töredezett és mállott részletei találhatók.

Lakkeri fenyves (Keleti-Mecsek): a Cigány-hegy és a Balázs-orma közötti ültetett fenyves erdő neve, a volt tulajdonosáról. Itt van a kisújbányai és a pusztabányai műutak elágazása, erdészeti melegedőház és padok.  A K+ jelzés vezet erre.

Lámpás-völgy (Közép-Mecsek): Kanta-várnál kez­dő­dő völgy, amely Al­só­gyü­kés­­be, a külszíni szénfejtés­­­­hez vezet. Nevét onnan kapta, hogy régen a bá­nyá­szok lám­­­­­­pás­­­­sal a kezükben mentek mun­­kára, illetve munkából haza.

Lapis (Közép-Mecsek, 530 m): a Tubes északi oldalának lejtő­­pihenője, a Mecsek-háti köves­út és több jelzett turista­út találkozása. Itt látható az Erdész em­lékmű (millenniu­mi emlékmű), a Csörgey Titusz-emlékkő, egy erdei fakereszt, va­la­mint egy kőből készült madáretető-itató, amely az 1930-as évek­­ben létre­hozott madár­védő telep emlé­­­­ke.

Lapisi kereszt (Közép-Mecsek): Lapison, a műutak ke­­­reszteződésében álló fakereszt. Az eredeti keresztet Rábay Gyula a Városi Erdőhivatal vezetője állította 1928-ban. Baumann József 2003-ban új keresztet készített.

Lapisi római őrtorony (Közép-Mecsek)  Lapistól Vágotig a római Sopianae-ból észak felé vezető út mellett a 4. században őrtornyok épültek. Az egyik, amit a pécsiek Castrumnak neveznek (a castrum  katonai tábort jelent), a műút mellett, Lapistól 400 m-re, a S és a Z+ jelzés találkozásának közelében állt. 1938-ban tárták fel, de a műút építésekor a maradványainak nagy része elpusztult.

Lapisi-vadászház (Közép-Mecsek): egykor a Lapison állt vadászház, melyet 1907-ben a város se­gít­ségével a Mecsek Egye­­­­sület újjáépített. 1908-ban verandát építettek hozzá, hogy az arra járó turisták megpi­henhessenek. Az épület 1956-ban, az orosz katonák ágyúgolyóitól megsemmisült, ma a helyén áll az Erdész emlékmű.

Leány-kő (Keleti-Mecsek): Magyaregregytől nyugatra, több patak találkozásánál, egy hangulatos völgyben lévő szikla, amely a monda szerint egy pásztor és pásztorlány megkövesedett alakja, akik a szülők átka miatt váltak kővé. Nem vezet oda jelzett út.

Legény-sír (Keleti-Mecsek): a Kecske-hát 492 m-es magassági pontja közelében, az erdőben található sír. Itt húzódott az I. világháborút követő szerb megszállás alatt a demarkációs vonal. Szegedi László 19 éves szigetvári fiatalember sírja ez, aki menyasszonyát látogatta meg a megszállt területen, és a felszólításra nem állt meg, lelőtték. A várkonyi bírónak elrendelték, hogy ott temesse el az erdőben. A P▲ jelzésen érhető el.

Letics-parrag (Boróka-tető) (Közép-Mecsek): Pécsbánya­te­lep felett húzódó kelet-nyugati gerinc, 483 m magas háromszögelési ponttal. Köze­lé­ben talál­ható a Fehérkúti-kul­csos­ház. A Z+, ZO jelzés vezet át rajta.

Lóri-völgy (Közép-Mecsek): Vá­­­got­­­­puszta nyugati oldalában hú­­­zódó, hangulatos, sziklás  völgy, amely az alatta lévő barlangok beszakadásával alakult ki. Az idősebb turisták "lóré"-nak nevezik, amely keskeny vágányú, lóvontatású gazdasági vasutat jelent. Két erdei házat és egy vasas ízű forrást találunk itt. A Z, S■ jelzésen jutunk oda.

Lóri-erdészház (Nyugati-Mecsek): Orfűtől keletre a Lóri-réten a Z és S■ jelzések mentén áll. Valószínűleg egy kis falu volt itt a középkorban. A régóta itt álló házat az 1970-es évek végétől a Pécsi Porcelángyár KISZ szervezete üdülővé alakította át. Később kulcsosház lett Az erdészet 2008-ban teljesen felújította, azóta erdészház. Az udvarát alacsony kis fakerítéssel látták el.

Lóri-vadászház (Nyugati-Mecsek): A Lóri-rét szélén, a Z sáv jelzésről bevezető ZO jelzésen közelíthető meg. A "Pécsi Jószerencsét Vadásztársaság" építette. Most az Árpádtetői Erdészet kezelésében van, és a hazai vadászok használják. A Hosszúcser Vadászegylet 2008-ban a ház falán egy nagyméretű feketegránit emléktáblát helyezett el a Közép-Mecsek igaz vadászai emlékére. A ház közelében ered a vasas ízű Lóri-forrás.

Madarak és fák napja: A természetvédelmi törvény szerint minden év május 10.-e a Madarak és Fák Napja. A Mecsekben elő­ször 1932-ben a Mecsek Egyesület rendezte meg, mely­nek madárvédő osztálya már 1930-ban 530 madárodút helye­zett ki az erdőbe.

Magyaregregy (Keleti-Mecsek, 210 m): a Keleti-Mecsek északnyugati szélén fekvő köz­­ség, a zobákpuszta-szászvári országút mellett. A falu elnevezése az egyik vélemény szerint az égerfa régebbi alakjából "gy" képzővel alakult. A másik névfejtés szerint viszont Egregy az államalapítás korának egyik történeti alakja volt. A középkorban a falu részben a pécsi püspökségé, részben nemesi családok birtoka. A török időkben is lakott volt, mindig többségben magyarok lakták. Magyaregregy külterületén 18 középkori elpusztult faluról tudunk. Lakói mezőgazdaságból, favágásból, majd bányászatból éltek. Lakóinak száma 752. Érdemes megnézni az Arnold-házat, amelyben eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az 1930-as évekből származó mészárszék és konyha, valamint helytörténeti kiállítás. Búcsújáró hely a Magyaregregyi Szentkút.  Köze­lé­­ben van a Máré-vár. A P+ jelzés a falun megy át.

Magyaregregyi Szentkút (Keleti-Mecsek) Története úgy kezdődött, hogy az 1800-as évek közepén egy vak kislány megmosta a szemét a Torma-völgyi forrás vízében, és újra látott. A hír gyorsan elterjedt és sokan jöttek ide, főleg a szembajosok kerestek itt gyógyulást. 1857-ben Girk püspök már jegyzőkönyvet vetetett fel az itt történt csodás imameghallgatásokról. Előbb egy kis fakápolna épült fel, majd ezt egy kőből épült követte. Kedvelt búcsújáróhellyé vált. A mai kegytemplom 1948-ban lett kész, oltárán ott áll a fehér ruhás egregyi Kisboldogasszony. arcán kedves mosollyal, széttárt karokkal.

Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE): 1873-ban Tátrafüreden alakult meg Döller Antal vezetésével. Tevékenységi területe kizáró­lag a Magas-Tátra volt, menedékházakat és utakat építettek. Szittnya osztálya (egy hegyről nevezték el) Selme­cbányán jött létre 1882-ben, vezetője Téry Ödön volt. Budapesti osztálya 1888-ban alakult meg. Az Erdélyi Kárpát Egyesület ma is működik.

Magyarok kunyhója (Közép-Mecsek) a P és Z sávjelzések kereszteződésétől kb. 60 méterre állt egy kis faház. 1920-ban a szerb megszállás idején a magyar határőrök melegedő kunyhója volt. Helyén, Baumann József és Várnai József egy kopjafát állított a történelmi idők emlékére. Mellette a ház alapján pihenőpad található.

Magyar Természetbarát Szö­vetség (MTSZ): a ma­gyar­országi természetbarát szer­­ve­zetek szövetsége. Több­­­­­szöri átalakulás után 1987 óta működik jelenlegi for­má­jában, önálló szövet­ség­ként. Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet, mely tevékenységét több szak­ágban folytatja (gyalogtúra, víztúra, bar­­lan­gász, hegymászó, ke­rék­­páros, sítúra, ifjúsági, ter­mé­szet­vé­de­lem).

Magyar Természetbarát Szö­vetség jelvénye:  piros-fehér-zölddel szegélyezett fehér körmező alsó egyharmadán zölddel rajzolt, egymással kezet fogó két kéz, a bal oldali kontúros, a jobb oldali teli zöld, felettük stilizált hegyvidék, a hegyvidék fölött 3 stilizált piros alpesi rózsa feje, a rajzolat alsó részén zöld betűkkel a szövetség neve.

Magyar Turista Egyesület (MTE): az első országos turista egyesület, 1891-ben alakult meg Eötvös Loránd vezetésével, 152 taggal. 1907. június 29-30-án Pécsett tartotta vándor­gyű­­­lését.

Magyarürög (Nyugati-Me­­csek, 190 m): a Jakab-hegy keleti lábánál lévő tele­pülés, 1949 óta Pécshez tar­­to­zik. A neve valószínűleg onnan ered, hogy a Jakab-hegyi kolostor megépítése előtt a hely közelében a remeték hegyüregekben laktak. A községet Irugh néven már 1225-ben említik, mint pécsi püspöki birtokot. A temetőben lévő  12. századi román stílusú, a 17. században barokk stílusban átépített, félköríves szentélyű Nagyboldogasszony temploma műemlék védelem alatt áll.

Makár-hegy: Pécs nyugati részén található, ma már a város részét képező, észak és nyugat felé meredek oldalú 271 m magas domb. Makár János (?-1704) ezredesről nevezték el, aki a törökök alól felszabadító keresztény hadak előőrsének vezetője volt, és saját elhatározásából megtámadta a török Pécset (1686. október 22-én) jelentős rombolást okozva. Pécs leghíresebb, fehér bort termő szőlőhegye volt, ma már a folyamatos beépítések miatt a szőlőterület jelentősen lecsökkent. A hegy tetején valamikor földvár volt és egy kisebb kőből épített erődítmény.

Malom-hegy (Közép-Mecsek, 330 m): a Nagy-mély-völgytől keletre eső magaslat. Északnyugati sarká­nál áll a Ciframalom.

Mandulás (Közép-Mecsek): a Misina déli lejtőpihenőjén, a Me­csek-­háti műút leága­zá­sá­nál, a kemping mellett levő tisztás. Elnevezése a déli lejtőkön jellemző, mediterrán jellegű mandulafa erdőtől ered. A régi neve: Cingolány-rét. A mecseki tor­na­pálya kiindulópontja, vala­mint erdei játszótér és büfé található itt. A P jelzésű turistaút vezet oda.

Mária-kápolna (Keleti-Mecsek): Püspökszentlászlón, az arborétum felett álló kis erdei kápolna, zarándokhely. „Zengő Csillagának” is nevezik. Piétáját a szászvári születésű, tehetséges szobrászművész Kiss György (1852-1916) fehér márványból faragta. Megközelíthető a Zengő felé haladó S jelzésről leágazó SO jelzésen.

Mária-kép 1.(Közép-Mecsek): a Bánffay Simon úton, az állatkert kerítése mellett található kép, melyet Scholtz Gyula sörgyáros 1900-ban ajánlott fel. A ma látható kép a régi felújított változata. A S▲ jelzésen található meg.

Mária-kép 2. (Keleti-Mecsek): A Vár-völgyi Mária-kútnál, a P jelzésen egy bükkfán elhelyezett kovácsoltvas tartóban látható kis Mária-kép. Az eredeti kép eltűnt, az új képet Baumann József helyezte el a tartóba.

Mária-kép 3. (Keleti-Mecsek): Jelenleg Püspökszentlászlón a SO jelzésen, az arborétum feletti Mária-kápolnánál áll. A kép eredetileg a vár-völgyi Mária-kútnál állt, de azt sajnos kidöntötték. A képoszlopot Baumann József állította.

Mánfa (Közép-Mecsek, 203 m): a pécs-komlói műút men­­tén lévő, Árpád-kori község. A település birtokosai a Bátmonostori-, Kisvárdai családok voltak, majd a pécsi püspökségé lett. A török időkben is lakott hely volt, de a hódoltság végén csak 12 lakost számoltak össze a településen. Lakói évszázadok óta főként bányászatból éltek, először a falu határában lévő jól faragható homokkövet fejtették, majd a környék szénbányái adtak munkát  1950-ben hozzácsatolták Budafát, majd 1958-ban Komlóhoz csatolták. 1991-ben népszavazással szakadt el Komlótól. A Budafával egybeépült falu lakóinak száma: 331. Látnivalója a megye egyik legismertebb műemlék temploma. Közelében van a Kőlyuki- barlang. A P+ és Z+ jelzés vezet át a falun.

Mánfai templom (Közép-Mecsek): A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt műemlék templom festői völgyben, a településtől nyugatra található. A 12.  században román stílusú kis méretű, egyhajós templom épült, (maradványa: a déli kapu és lőrésszerű ablakok). A 13. században bővítették, és a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony készült és fallal vették körül. A 14-15. századi újabb, immár gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és  az északi fal támpilléréit. A hagyomány szerint a középkori település odébb költözött, a templom viszont túlélte a török idők pusztítását is, ám környékét visszavette a természet. Úgy találtak rá, hogy a rengetegbe tévedt, és szarvával a harangkötélbe akadt bika "harangozva" hívta fel rá a figyelmet.

Máré-vár (Keleti-Mecsek, 354 m): Magyaregregytől délre, a Vár-völgy fö­lötti hegy­­­­­­­csúcson helyre­állí­tott várrom. Először 1316-ban említik az oklevelek, amikor Károly Róbert király Bogár Istvánnak adományozta hadi érdemeiért. Későbbi tulajdonosai: Gunyafi Domonkos és István, Bátmonostori Vesszős és Töttös, majd a Várday család. Várday Ferenc a humanista műveltségű főpap reneszánsz palotává varázsolta a szabálytalan ötszögű erődítményt a 16. század elején Bakics Pál szerb vajda erőszakkal szerezte meg. A törökök elfoglalták és 72 fős őrséget tartottak itt. A 17 század végén, mint romot említik. Még egy utolsó ostromot azonban meg kell érnie 1956-ban: ekkor a Várvölgyből egy orosz tank a romok mögött meghúzódó "Mecseki láthatatlanokra" tüzelt. Tábla emlékeztet az itt meghalt két szabadságharcosra. 1960-ban kezdték meg a vár feltárását és helyreállítását. Benne ré­gé­sze­ti és a környék állatait, növényeit bemutató kiállítás van, amely télen nem látogat­ható

Máté-part (Keleti-Mecsek): a Csengő-hegytől észak­­­­nyu­­­gat­­ra a Hidasi-völgyig terjedő terület neve.

Máza (Keleti-Mecsek)  a Völgység-patak legyezőszerűen kiszélesedő síkján húzódó település. Máza egy honfoglalás idején élt személy volt. Az Árpád-korban mézzel és mézsörrel adózó királyi szolgáltató népek lakták. A török hódoltság idején is folyamatosan lakott volt. A 18. századtól a pécsi püspökség birtoka, ezután a környező községekből németek települtek be. Lakói a 19. század elejétől a hagyományos földművelés mellett, szénfuvarozással foglalkoztak, majd szénbányában dolgoztak. A települést 1974-ben Szászvárral egyesítették, Mázaszászvár néven. A két község 1991. január 1-je óta ismét önálló. Lakóinak száma: 1337 (2006). Közelében a koromszói apátság  régészeti ásatását tekinthetjük meg. A Z+ jelzés halad át a falun.

Mecsek-csúcs (Közép-Me­csek, 534 m): a Misina-tető régi neve.

Mecsek Egyesület: az első pécsi természetjáró és védő egyesület, 1891. április 30-án alakult meg. Működése céljául Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal történő össze­kötését, jelzését, kilátók, menedékházak építését és a Mecsek szépí­tését tűzte ki célul. Első ve­ze­tősége az alábbi össze­té­te­lű volt:

Elnök: Kardoss Kálmán, főispán; alelnökök: Bánffay Simon, közjegyző, Zsolnay Vilmos, gyáros; titkár: Kiss József, főreál iskolai tanár; igazgató: Vaszary Gyula, rendőrkapi­tány; pénztáros: Stern Károly, ügyvéd. 1945-ben az egyesületet feloszlatták. 1993. április 30-án újjáalakult. Az egyesület honlapja a www.mecsekegyesulet.hu oldalon érhető el.

Mecsek-háti műút (Közép-Mecsek): a Mandulástól induló, a Tubes oldalán Lapi­sig, majd onnan a vízválasztó kelet-nyugati gerincén haladó aszfalt­út, mely Árpád-tető kö­zelében ér ki a pécs-kaposvári országútra.

Mecsekjánosi geológiai feltárás (Közép-Mecsek): A Mecsekjánosiból Kisbattyánba vezető út feletti domboldalban országos jelentőségű, természeti területen található földtani alapszelvény, szubvulkáni kőzet együttes látható, amelyet Mecsekjánosi Bazalt Formáció egyik tagjaként említ a földtani szakirodalom. Előtte a műúton vezet a P jelzés.

Mecsek-kapu (Közép-Mecsek): a Hunyadi János út szer­­pentinjének kezdetén található árkádos, bástyás építmény. 1936-ban épült, Kőszeghy Gyula tervei alapján, jelképesen a Mecsek hegység bejárata. 2001-2002-ben felújították. A Z+, S▲ jelzés indul innen.

Mecseknádasd (Keleti-Mecsek, 190 m): a megye keleti részén, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet területén található, közel 2000 fős község, a Pécset és Budapestet össze­­­kö­­tő 6-os főközlekedési út men­­tén. A hegyek közt eredő,  bővizű Öreg- vagy Rák-patak a lapos részeken kiterjedt nádas-zsombékos területeket hozott létre. Erre utal a neve. A település a pécsváradi apátság alapítólevelében említett két Nádas falu egyike. A török hódoltság alatt a magyar őslakóság a környék védettebb falvaiba költözött. Helyükre 1718-ban német telepesek érkeztek. A II. világháborúig lakóssága teljesen német volt. A faluképet tágas, fésűs beépítésű, több szobás, tornácos, csonkakonty-tetős épületek sora alkotja. A településszerkezet érdekessége a 3 nagy pincesor. Egykor minden házhoz tartozott egy pince is, melynek tulajdonosai az utcák háztulajdonosainak sorrendjében követték egymást itt is. A pécsi püspök kedvelt birtokát a hódoltság után 1950-ig Püspöknádasdnak nevezték. Látnivalói: a 13. században épített Szent István kápolna, középkori freskótöredékekkel, Klimó György pécsi püspök által 1753-ban épített barokk püspöki nyaraló, a barokk plébánia templom, ahol Skóciai Szent Margít ereklyéjét, festményét és szobrát őrzik és a Német Nemzetiségi Tájház.  A környékén két rom is található: a Réka-vár és a Vár-hegyen (Schlossberg) lévő templomrom. A P jelzés áthalad a falun.

Mecsekrákos (Nyugati-Mecsek): Az orfűi üdülőterület központi települése a Pécsi-tó mellett. Itt van a Polgármesteri Hivatal, több étterem és panzió. A Toplica nevű, langyos vizű forrás, a település ivóvízrendszerébe van kötve. Látnivalói: Kemencés Udvar és tájház, Szent Márton kápolna, Malom Múzeum, Vízfő-forrás. A S sáv jelzés vezet a faluba.

Mecsekszakál (Nyugati-Mecsek): 1975-től az orfűi üdülőterülethez tartozó kis település a Pécsi-tó keleti részén, a hegy­ol­dal­ban. A 14. század elején említik először, Zacal néven. A török időkben elnéptelenedett, németek telepítették újra.

Mecsekszentkút (Nyugati-Mecsek). Lásd: Szentkút.

Mecsek turistatérkép: a Mecsek első turistatérképe 1896-ban jelent meg, a Mecsek Egyesület rendelésére, a Bécsi Katonai Intézet készítette. Méret­ará­nya 1:75 000 volt. A Me­csek turistatérkép legújabb (1:40 000 méretarányú) ki­adá­sa 2011-ben jelenik meg. Spirálos változatban forgalomban van a Mecsek, Villányi-hegység turistakalauz is, melyet legutóbb 2006-ban adtak ki.

Mecseki körsétány (Közép-Mecsek). Lásd: Rotary út.

Mecseki turistaút-jelzések: A Mecsek Egyesület 1891-től kez­dte meg a mecseki turista­utak kiépítését és jel­zések­kel való ellátását. 1912-ig különböző színekkel je­­lez­­ték az utakat, ábrák nél­­kül. 1913-ra olyan sok jel­­zett út volt, hogy a szín­jel­zés­ről át­tér­tek a fehér alapra festett szám­jelzésre. Ilyen szám­jel­zé­ses turistautak Ma­gyar­or­szá­gon csak a Mecseken voltak. 1940-ben kb. 300 km jelzett turistaút volt, a Nyugati-Mecseken 1-31, a Keleti-Mecsekben 1-22 számjelzéssel. Ma már ismét az országosan alkal­ma­­zott, szab­­vány­­nak meg­­fe­le­­lően szín­­­jelzésekkel találkozunk. 2001-2-ben 217 km hosszan. a szab­­vány­­hoz való igazítás miatt, a jelzé­­sek megváltoz­tak. 2008-ra befejeződött a forrásokhoz vezető útvonalak kijelölése is. Jelenleg kb. 800 km hosszan vezetnek jelzett utak a Mecseken.

Mecseki zöld túra: 2001-ben a jelzésváltozások során az ad­­digi három, egymástól kü­lön álló, zöld sáv jelzésű út­­­vo­nal összekapcsolásával kialakított, jelvényszerző turistaútvonal, mely 101,1 km hosszan vezet vé­gig a Mecsek tájain.

Mecsextrem-park (Közép-Mecsek): Pécs határában Árpádtetőnél található színvonalasan megépített erdei kalandpark. 2006-ban nyitotta meg a Mecseki Erdészeti Zrt.

Melegmányi-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól északra vezető szép, mésztufa­gátak­kal, vízesések­kel, kis tavacskákkal bővelkedő patak völgye. A középkorban Melegmál nevű falu volt itt. A régi mál, mán, mány szó napsütötte hegyoldalt jelent. Foglalt for­rásai az Anyák-kútja és a Melegmányi-forrás. Az utóbbi mellett látható a Mecsek legnagyobb vízesése. A P+ jelzésen vezet végig rajta.

Melegmányi-vízesés: (Közép-Mecsek) a Mecsek legnagyobb mésztufa-lépcsős vízesése,  mintegy 6 m magas gátsoron a víz szétterülve folyik le. Az Anyák-kútjából érkező, oldott mészben gazdag karszt vízből a meredek mederszakaszokon kicsapódik a mésztartalom. A köveken, faágakon, leveleken kéregszerű bevonatot képez, ami lassan lyukacsos szerkeztű kővé áll össze, édesvízi mésztufa képződik.

Mélyvölgyi kőfülke (barlang) (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgyben, a Kánya-forrástól nyugatra ta­­lál­­ható barlang. 1930-ban, Oza­­­nich Gyula bányamérnök ve­­­­ze­té­sé­vel tárták fel 34 m hosszan. Ma már beomlott. Ősember le­le­tek­ről neve­­ze­­­tes. A P, KO jelzés halad el erre.

Mézes-rét (Keleti-Mecsek): a zobákpuszta-bonyhádi műút mellett, Magyaregregy előtt ta­lál­ható kis rét autóspihe­nő­vel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.

Miklós-vár (Keleti-Mecsek): a Máré-vártól keletre emelkedő magaslat. A monda szerint egykor vár állt rajta, de ennek semmilyen nyoma nincs.

Miléva út (Közép-Mecsek): a Tettye fennsíkról a sziklák felett, a Francia-emlékműhöz vezető sétaút Z■ jelzéssel, mely 1922-ben készült el. Duka Miléváról, az építtető feleségéről nevezték el.

Misina-tető (Közép-Mecsek, 534 m): Pécs fölött magasodó triász mészkőtömeg, régi neve Mecsek-csúcs.  Itt áll az 1973-ben épített, 176 m magas TV-torony, televíziós sugárzást átjátszó adótorony. A 82 m-es magasságában lévő körpanorámás presszóját és kilátóját sokan látogatják. Szép kilátás nyílik innen a városra, a környező hegyvonulatokra, és tiszta időben nagy távol­sá­gok­ra (Badacsony, Duna, Papuk hegység stb.) is ellátni. Az új torony szom­széd­sá­gá­­ban, tőle nyugatra állt va­­­lamikor a Kiss József-kilátó. A tető közelében a P▲, S, S▲ jelzések haladnak el.

Miske-tető (Keleti-Mecsek): Kisújbányát nyugatról határo­­­ló hegyhát, nagy legelő. A S jelzés vezet át rajta.

Mócs Szaniszló, dr. (1862-1904): ciszterci szerzetes, főgim­­náziumi tanár volt, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja. Emlékét a Szaniszló pihenő és a Sza­nisz­ló út őrzi.

Nádasdi Törökvár (Keleti-Mecsek) a Bagoly csárda feletti Vár-hegyen (Schlossbergen) található. Az oklevelek nem szólnak arról, hogy a török előtt volt-e ott valami erődítmény. Régészeti feltárás során egy 14. századi nagy méretű, háromhajós templom maradványai kerültek elő. Evlia Cselebi török utazó 1664-ben leírást közöl a török várról: A mandula alakú dombon, palánkkal körülvéve 40 deszkatetejű ház, egy fürdő, fogadó, iskola és egy dzsámi állt. Száz török várkatona állomásozott itt. A töröktől való visszafoglalás után már csak romként említik. Néhány évvel ezelőtt a középkori templomromot konzerválták és a közelében egy kilátót építettek. P sáv jelzés vezet erre.

                                                                                                                                                              Nagy-kaszáló (Nyugati-Mecsek): a Szuadó-völgy és a Száraz-kút közötti terület, a Z▲ jelzésű út mel­lett.

Nagy-mély-völgy (Közép-Me­­csek): a Mecsek-háti mű­úttól, a Keresztkunyhó közelében, északi irányba in­­duló, meredek oldalú, a Közép-Mecsek egyik legszebb völgye. A völgyfőnél fakad a mindig bővizű Kánya-forrás, mellette esőházat és padokat találunk. Kis mésztufa lépcsőkön, sziklákon zubogó patak folyik benne. Foglalt forrásai: Mariska-, Kánya-, Sziklás-, Cserkész-, Bikfa-forrás. Kőlyuktól kiszélesedik a völgy. A P jelzés és részben a Z jelzés halad  benne.

Nagy-tó (Nyugati-Mecsek): lapos, vizenyős terület a pécs-abaligeti műút orfűi elágazásától nyugatra.

Németdöglés (Keleti-Me­­csek): a Somos-hegy nyugati ol­­da­­lán a Vár-völgyig húzódó mély vízmosás, völgy. Elnevezése onnan ered, hogy a német telepesek rossz fu­­va­­rosok voltak és meg­­­­rakott sze­­­kereikkel gyak­­ran fel­bo­rul­­tak itt. A P+ jelzés vezet erre.

Nendtvich Andor: (1867-1951) Pécs város pol­gár­mestere, a Mecsek Egye­sület elnöke, királyi tanácsos volt. Róla ne­vez­ték el 1931-ben a Dö­mör-­kapui menedékházat.

Niké-szobor (Közép-Mecsek): a Mecsek-kaputól nyugatra, a szerpentin úton felfelé haladva látható Makrisz Aga­mem­non, hazánkban élt görög származású szobrász­mű­­­­vész alkotása, a győzelem szárnyas istenasszonyát, Szamotrakéi Nikét ábrázolja. 1975-ben avatták fel, eredetileg a felszabadulás emlékére állítódott, ma a kivívott szabadság jelképévé vált.  

Nyárádi-kunyhó (Keleti-Mecsek): A Keleti-Mecsekben Szászvártól északra, a S, P+, Z+, S■, SO jelzésű turistautak találkozásánál található a Kecskeháton, a Vörösfenyő kulcsosház mellett. Nyárád elpusztult irtásfalu volt, több oklevélben is szerepel. A Szászvári Bányász Sportkör működteti, 18 fő elhelyezése alkalmas.

Nyáras-völgy (Nyugati-Mecsek): a Virágos-völgy foly­tatásában, a Herma-hegy északi lábától Hetvehely felé húzódó völgy, K▲ jelzéssel ellátva. Nyáros (Nyárás) néven itt a középkorban falu állt, a török alól felszabadító háború idején néptelenedett el. A völgyben, illetve annak közelében található a Vacak-forrás, Szúnyog-forrás, Szarvas-kút és a Nyáras-forrás.

Nyáras-völgyi-vadászház (Nyugati-Mecsek): Hetvehelytől keletre, a Nyáras-völgyben a hasonlónevű forrás mellett található. A K▲ jelzés vezet errefelé.  A fenyőfák tövében álló ház előtt asztalok, padok, szalonansütő van, mellette szép rét.

Óbánya (Keleti-Mecsek, 264 m) (Altglashütte): a Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgyében fekvő egyutcás falu. A fésűs beépítésű település legtöbb lakóháza oldaltornácos hagyományos német parasztház. 1711-12-ben Nesselrode Ferenc pécsi püspök itt egy üveghutát építtetett, és német munkásokat hozatott a működtetéséhez. Legjelentősebb üvegkészítő mester és bérlő Johann Gasteiger volt. Kb. 20 ember élt itt, akik sík és öblös üvegeket készítettek. Mivel a környéken elfogyott a fa, 1761-ben átköltözött az üvegkészítés Kisújbányára.  A kis falu tovább élt, a század végére újabb németek telepedtek le, már 120-an lakták. A silány, köves talaj miatt többen háziipart is űztek. A 20. század elejétől lett híres a fazekassága. Látnivalója a Falumúzeum és megtekinthető két ma is dolgozó fazekas műhelye (Teimel József és Keszler István). Lakóinak száma: 140 (2004). A falu nyugati végénél kez­dődik az Óbányai-völgy vad­­re­­gényes szakasza. A völgy bejáratánál két pisztrángos tó van. A településen végigvezet a K jelzés, keresztezi a Z+ jelzés és innen indul a K■ jelzés.

Óbányai-völgy (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól Kisúj­­bányáig húzódó völgy K jelzéssel ellátva, Óbánya és Kisújbánya között  a Keleti-Mecsek páratlan szép­ségű völgye, amely fokozottan védett terület. A mészkőlépcsőkön csobogó kis patak, vagy a Csepegő-szikla, amely egy kis cseppkőbarlang, vagy a Ferde-vízesés, amelyet a vulkáni erők hoztak létre, az üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésük útján: mind gyönyörű látványosság. Óbányáról sétálva a szűk szurdok-völgyben, szembe tűnő, hogy baloldalon, a hűvös klímát igénylő szép hatalmas bükkfák láthatók, míg a jobboldalon inkább kocsánytalan tölgyek és csertölgyek az uralkodó fafajok, amelyek a melegebb, több napot kapó, élőhelyet szeretik

Ól-völgy (Keleti-Mecsek) a Vörösfenyő-kulcsosháztól Szászvárig húzódó széles völgy. Elnevezése onnan ered, hogy itt voltak régen a falu állattartó szállásai, óljai.

Ól-völgyi-ház (Keleti-Mecsek): Szászvártól délre, a régi bányatelep közelében a P+ jelzés mellett található ház. Eredetileg lóistállónak épült, majd vadászházként üzemelt. Jelenleg a Szászvári Nyugdíjas Klub pihenőháza.

Orfű (Nyugati-Mecsek): a kö­zépkorban erdővel övezett kis hegyi falu volt. Az 1960-as évek elejétől Palkó Sándor pécsi tanácselnök kezdeményezésére mes­ter­sé­ges tórendszert (Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó) alakítottak ki. Mellette lévő öt kis falu (Orfü, Te­ke­res, Bános, Mecsek­sza­kál, Mecsekrákos) üdülőkörzetté egyesült.

Ötös-úti-kunyhó (Keleti-Mecsek): a Z és Z+ jelzésű turistautak csomópontjában található, szép környezetű, erdei kisház.. Vadászlaknak is szokták nevezni.

Páfrányos (Közép-Mecsek): a Z jelzésen a Petnyák-völgy kis tisztása, amelyet saspáfrány (és csalán) borít. A déli oldalon van a Barátság-forrás, melynek vizéből szép mésztufa lépcsők alakultak ki.

Pap-rét (Keleti-Mecsek): a Hármas-hegy északkeleti oldalán elterülő nagy rét, nevét onnan kapta, hogy a hosszúhetényi plébános kaszálója volt. A K■ jelzés vezet erre.

Páprágy-völgy (Nyugati-Mecsek) Patacstól a Jakab-hegy irányában húzódó völgy. Az Avar-kút található benne, ahová a ZO jelzett út vezet. Neve a páfrányos erdő szóból ered.

Pásztor-forrás melletti vadász ház (Keleti-Mecsek): a Vár-völgy keleti-végén a Pásztor-forrás mellett, a P jelzésen található. A nagy tisztás kedvelt kirándulóhely, több pad, asztal, tűzrakóhely és esőbeálló szolgálja a kényelmet. Keleti sarkában áll a kőből épült, esőbeállóval megtoldott kis épület.

Patacs (Nyugati-Mecsek): Tagolt hegylábi területen fekvő, egykor önálló, Árpád-kori falu, a pécsváradi apátsághoz tartozott. 1955-ben Pécshez csatolták, ma már a várossal egybeépült település. Határában jó szőlő és gyümölcstermő területek fekszenek. Szent Márton templomának szentélye a 13. századi pálos templom maradványa. Innen indul a Jakab-hegyre a P▲ jelzés.

Patacsi-mező (Nyugati-Mecsek): a Szuadó-nyereg másik neve. Itt áll a Blokkház. Kurta rétnek is hívták. A K, K+ jelzés metszi itt egymást.

Pécs és vidéke vezető­könyv: ezzel a címmel jelent meg 1892-ben az első úti­ka­lauz a Me­csekről. A könyvet Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára írta és szerkesztette.

Pécsvárad (Keleti-Mecsek, 259 m): nagy múltú kisváros a Zengő lábánál. Géza fejedelem udvarházából 998-ban Szent István bencés apátságot alapított. 42 falut és 1136 szolgálónépet rendelve hozzá. Első apátja Asztrik volt. A Szent Benedek monostor szerzetesei fontos szerepet töltöttek be a középkorban: térítettek, oktattak, gyógyítottak, okleveleket készítettek. A megvakított Béla herceget 1125-től három évig itt rejtegették. Ma is látható a Szent István korából való kápolna, freskómaradványokkal. A monostort többször átépítették. A vártorony az 1490-es években épült. A szerzetesek a török közeledtére elhagyták az épületet. A 18. században Zinzerdorf Fülöp apát barokk stílusban helyreállította az épületet. 1778-ban Mária Terézia közalapítványi uradalommá tette a monostori birtokokat és úgy rendelte. hogy bevételei a budai egyetem fenntartását szolgálják. Ma a várban múzeum és az István Király Szálloda működik. Látnivalói még: a temetőben lévő 12. századbeli kápolna, az 1767-ben épült barokk plébánia templom, romantikus stílusú városháza, és több múzeum. A városból indul a K+, P+, S, Z+ jelzés.

Pécs Városi Természetbarát Szövetség: A Pécs városi termé­­szetbarát egyesületek 1998-tól önálló jogi sze­mélyiségű, közhasznú tár­sa­dal­mi szervezetként mű­ködő szö­­­vet­sége, a Ma­gyar Ter­mé­szet­­barát Szö­vetség tag­szer­ve­zete.

Petőczpuszta (Nyugati-Mecsek) Első említése 1827-ből való, amikor a pécsi káptalani uradalom telepe volt. Erdészház, uradalmi épületek és néhány zsellérház állt itt német lakókkal. Itt volt a Víganvár csárda, amely "vígan várta" vendégeit. Az uránbánya légaknájának építésekor a házakat lebontották. A régi település emlékét egy kis harangláb őrzi.

Petőczpusztai vadászház (Nyugati-Mecsek): Petőczpusztához közel áll egy 1900- as évek elején fenyőrönkökből épített kis vadászház. Ma a Mecseki Erdészeti Zrt. tulajdona.

Pusztabánya (Keleti-Me­csek, 425 m): a Hidasi-völgytól dél-keletre eső fennsík, nagy tisztással. A Keleti-Mecsek üveghutái közül az utolsó, 1784 és 1805 között itt működött, "Öveg Bánya" néven. A hutamester és az itt dolgozó, német és morva munkások többsége itt is lakott. Az üvegkészítés megszűntetése után nem alakult ki falu.  A huta ma­rad­ványait feltár­ták, ma szabadon megtekinthetők. 2009-ben egy faragott követ állítottak fel emlékére. A Betyártanya nevű kul­csos­ház, egy vadász­ház, Szatyor Győző faragott Életfája, asztalok, padok található itt. A K▲, Z, Z+ jelzés vezet erre.

Pusztabányai vadászház (Keleti-Mecsek): Pusztabányán található, a Z, Z+, K▲ jelzéseken érhető el. A Mecseki Erdészeti Zrt. tulajdona.

Püspökszentlászló (Keleti-Mecsek, 360 m): Hosszúhe­­tény­­hez tartozó, attól mintegy 3-4 km-re északra fekvő kis község, a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Nevének eredetét a néphagyomány Szent László királyhoz köti. A király bölényvadászat közben nagy vihar elől itt talált menedéket. Hálából kápolnát építtetett, mellé falu települt. A török időkben elnéptelenedett, a 18. század elején németek telepítették újra.  Ma üdül­­őfalu, hétvégi házakkal, vendégházakkal. Gyönyörű természeti környezete és történelmi hangulata népszerű kirándulóhellyé tette. Itt üzemel a Bazsarózsa kul­cso­s­ház és a jezsuita alapítású Ifjúsági Életrendezés Háza. Látnivalói: a volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ), az arborétum, a Mária kápolna, a Ferenc kápolna és a Szent László szobor, amelyet Csukás Zoltán pécsi bádogosmester rézlemezekből alkotott 1903-ban. Mondás szerint a faluban csak egyik oldalán sütik a palacsintát, (mert az utcájának csak az egyik oldalán vannak házak). A K■, S, Z■ jelzés vezet erre.

Püspökszentlászlói arboré­tum (Keleti-Mecsek): a püs­­pök­szentlászlói kastély park­ja, amelyben Hetyey Sámuel püs­pök 1898-ban arborétumot hozott létre hat holdas terü­leten.  Zengő északi lejtőjéhez simuló kis völgy párás levegője kedvez a kb. 25 fajta fenyő és 80 fajta egyéb növény fejlődésének. Az arborétum bejelentéssel láto­gat­ható.

Püspökszentlászlói kápolna és püspöki kastély (Keleti-Mecsek): A német betelepedés után a régi kápolna már csak rom volt, a ferencesek 1725-ben helyreállították. 1797-ben Ester­házy Pál László pécsi püspök át­épít­tette a kis templomot, (zsindely kupolával és Szent Lászlót ábrázoló oltárképpel), és mellé egy klasszicizáló, késő barokk kastélyt is emel­te­tett. Hetyey Sámuel püspök 1898-ban restauráltatta az épületet és arborétumot telepített a kertjében. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök tataroztatta az épület­együttest, és mesterséges tóval és szökőkúttal gazdagította a kertet. Rövid ideig itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Ma egy­házi továbbképző köz­pont­ként működik.

Rábay-fa (Közép-Mecsek): Rábay Gyula: (1892-1968) erdőmérnök, a városi Erdőhivatal vezetője volt.  A Mecsek Egyesülettel együttműködve szorgalmazta és segítette a turistautak kialakítását, turistalétesítmények készítését és a Mecsek-háti műút kivitelezését.  1941-ben a Mecsek Egyesület addigi munkájáért tiszteletbeli tagjává választotta. Emlékét őrzi a Keresztkunyhó és a Kantavár között álló öreg tölgyfa, a Rábay-fa.

Réka-vár (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy el­ága­zásában lévő kúpon található vár­ma­rad­ványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A hagyo­mány szerint itt szü­letett Skóciai Szent Mar­git, Szent István kirá­ly unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL.

Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a völgyben foly­dogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-ma­lom­nál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne.

Rákos-völgy (Közép-Mecsek): Mánfától keletre húzódó vizenyős völgy, melyen végig­ha­ladva a Z sáv jelzésen a Koszonya-tetőre jutunk, A Bugyogó-forrás található benne.

Rákos-völgy (Nyugati-Me­csek): a Jakab-hegytől északkelet irány­ba húzódó völgy, amely a Szuadó-völgybe torkollik. A völgyet a P, Z jelzés keresztezi.

Rauch János (1865-1934) városi főmérnök, a Mecsek Egye­sület alelnöke volt. Ő tervezte, és róla nevezték el az 1910-ben épült tubesi János-kilátót

Remete-barlang (Nyugati-Mecsek): A Jakab-hegyen a Zsongor-kő közelében található. Érdekes morfológiai képződmény, mert homokkőben igen ritkán keletkeznek barlangok. Nagysága csupán néhány négyzetméter volt. Részben emberi eredetű, Kárpáti Gábor régész szerint valószínűleg a vadászó ősember leshelye lehetett. 2006-ben beomlott.

Remete-rét (Közép-Mecsek, 417 m): erdei tisztás, hágó, a pécs-abaligei országút vezet át rajta, kedvenc kirándulóhely. Török Antal pálos szerze­tesről kapta a nevét, aki a 18. században a kö­zeli Szentkúton élt, és gyakran járt ide el­mél­kedni. Vala­mikor a réten  teknő­­vájó cigányok földbe ásott kunyhóik előtt végez­ték munkájukat. Szép formájú esőbeálló, padok, asztalok, tűzrakóhely található itt.  A hely egyben turistaútvonalak találkozási pontja is.

Reuter Camilló (1920-1987) erdőmérnök, természetvédő, helytörténész, egyetemi tanár, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Elévülhetetlen érdemei vannak a Dél-Dunántúl természetvédelmi értékeinek megmentésében. Több mint 150 cikke, tanulmánya jelent meg.

Rikájó (Keleti-Mecsek): a Vár-völgyben, a Mária-kút közelében lévő terület, amelyen a néphagyomány szerint boszorkányok táncolnak és rikoltoznak. A P jelzés vezet erre.

Rockenbauer Pál (1933-1987) televíziós rendező. Legismertebb mun­kái az Or­­szágos Kék Túrát be­mu­ta­tó Másfél millió lé­pés Ma­gyarországon és a Dunántúlról szóló Még egymil­lió lépés Magyar­országon filmsorozat. Ezekben feltárja hazánk és a gyalogtúrázás szépségeit. Rockenbauer Pált halála után - végakaratának meg­fe­le­lően - a zen­gő­vár­konyi sze­líd­gesz­te­nyés­ben temették el, ahol sírja a természetjárók za­rán­dokhelye lett. Nevét túra­mozgalom őrzi.

Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék Túra: az Írott-kőtől Szekszárdig tartó, a Dunántúlon végig­ve­zető, 565 km hosszú, kék sáv­val jelzett túraútvonal. Me­­­cseki szakasza Abaliget vasút­­­­állomástól Apátvarasd­telepig tart.

Rotary kör­sétány (Közép-Mecsek): A Rotary Clubot 1905-ben üzletemberek alapították Amerikában, hamarosan nemzetközi szervezetté vált. Elvük a tisztességes, becsületes üzlet és segítség a rászorulókon. A pécsi Rotary Club 1928-ban alakult, a mai tagok 70. évfordulóján emlékkövet állítottak az alapítók tiszteletére. Az önmagába visszatérő sétautat, amely a Tubes-hegy tömbjét állandó szintet tartva, kb. 500 m ma­gas­ság­ban kerüli meg, 1930-ban építették. Az út északi oldalán bükkös, a déli oldalán karsztbokor erdő, keleti és nyugati oldalán pedig tölgyesek találhatók. A Mecseki Erdészeti Zrt. faismertető táblákat helyezett ki az út mellé. Nyugati részén ta­lál­ható a Gyarmathy-kereszt és a Rotary-emlékkő.. A S körséta jelzés vezet körbe ezen az útvonalon

Sáfrányréti-vadászház (Keleti-Mecsek): Magyaregregy és Szalatnak között a Sáfrány-réten található. Jelzett út nem vezet a házhoz. 1934-ben épült téglából, vakolatlan, de rendkívül esztétikus kivitelben, erdészeti szolgálati lakásnak és vadászháznak használták. Ma magántulajdonban van.

Sárga túra (Nyugati-Mecsek): A Mecsek és Zselic határától, a Bükkösdi-vasútállomástól indul és 15 km-en keresztül vezet a Mecsek nyugati peremvidékén. A Markó-csárdánál éri el az Ormánság határát és 36 km-en vezet a síkvidéki tájon, egészen Mailáthpusztáig. A teljes útszakasz 2009-ben alakult ki.

Sárkány-szakadék (Nyugati-Mecsek): Orfű falu déli végén, a Szuadó-völgy mély, sziklás, szakadékos torkolata. A Jakab-hegyről és a Vörös-hegyről lezúduló vizek mély árkot szakítottak ki a talajból. Mintha sárkányok hányták volna össze, a kb. 500 méter hosszan félelmetes, mohos sziklagörgetegeket, sziklafülkéket és meredek szegélysziklákat láthatunk. Általában száraz a medre. A szakadék természetvédelmi terület, a Sárkány-forrásig ve­­zet benne jelzett út (ZO).

Sasfészek (Nyugati-Mecsek): Sasfészek (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegy déli oldalában ta­lálható függőleges homokkő sziklafal, ami régen kőbánya volt. A Jakab-hegyi homokkőből ablak és ajtókereteket, sírköveket, útszéli kereszteket, sőt malomköveket is készítettek a hegy déli lábánál meghúzódó falvak lakói, a "kővágók". 1949 novemberében egy kis repülőgép szerencsétlenül járt itt a közelben. Innen nyugatra 500 méterre az ottani kőbánya oldalába ütközött . A Budapestről Pécsre tartó járat nem tudott leszállni a nagy, több rétegű köd miatt. Visszafordult, de a sziklafalnak ütközött és kigyulladt. A személyzet 5 tagja és egy utas meghalt, csak egy ember maradt életben. A P▲ jelzésen kapaszkodhatunk fel ide.

Sás-völgy (Nyugati-Mecsek): Hetvehelytől keletre húzódó hosszú völgy neve. A völgyben széles kocsiút vezet, melyen a P■ jelzés halad. A Sás-völgyi erdészháztól nyugatra 1 km-re egy romtemplom maradványai láthatók. A helyet Öregtemplomnak is nevezik. Feltételezések szerint a középkori, elpusztult Ercék (Erszék) falu temploma lehetett. A völgy Hetvehely felőli végénél fakad a Cigány-forrás.

Sikonda (Közép-Mecsek, 197 m): A fürdő- és üdülőhely Kom­lótól 4 km-re. észak-déli irányú szép völgyben fekszik, amelyet két oldalról dombra felfutó erdő szegélyez. 1928-ban szénbányászati próbafúrás során váratlanul meleg víz tört fel. Gyógyhatású: alkalikus litium és szénsav tartalmú, mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas. Szanatóriumot, éttermet, horgásztavakat, üdülőket, gyermek és ifjúsági táborokat és hétvégi házakat találunk itt. 2004-ben Wellness-fürdőt alakítottak ki. A Sikondai-erdőben fakad a jó vizű Laura-forrás. A P, Z jelzés vezet erre.

Sín-gödör (Keleti-Mecsek): a Zobákpusztát Bonyháddal össze­­kötő műútról, a 13,4 kilo­­méterkőnél, a Barna-kővel szemben, keleti irányba induló völgy.. A középkorban Fonyászó nevű falu volt a torkolatánál, (ez a név két régi magyar szóból áll: fene=vad, aszó=völgy.). A meredek oldalú völgyben kanyargó patak látványa csodálatos, de a benne vezető PO jelzésű út nehezen járható. Felső vé­gén találjuk a Szederindás-kutat.

Skóciai Szent Margit (1045?-1093) Réka-várban született, Szent István Ágnes nevű lánya és Angliából menekült Edward herceg házasságából. A család

1059-ben Angliába költözött, majd Skóciába. Itt Margitot feleségül vette III. Malcolm király. Margit sokat tett a skót állam kialakulásáért és a katolikus vallás elterjesztéséért. Mintaképe volt a tökéletes anyának (8 gyermeke született), a hűséges feleségnek, népének jótevője, a szegények segítője volt. Kultúrát vitt a királyi udvarba, korházakat, menedékhelyeket építtetett. 1251-ben szentté avatták.

Somlyó (Keleti-Mecsek, 572 m): a Dobogótól északra talál­ható vulkáni-hegy. A magaslat tetején a mai napig látható egy vulkáni kráter (kürtő) maradványa, melynek bemélyedése körül szétszórtan sziklák helyezkednek el.

Somos (Keleti-Mecsek, 510 m): A magyaregregyi Vár-völgytől északra található magaslat, rajta egymás mellett két darab mérnöki háromszögelési pont. A hegy keleti felén szétszórtan mészkődarabok hevernek, ez a hegy vulkáni tevékenysége során szóródott szanaszét. A hegycsúcs közvetlen közelében, illetve annak északi oldalán hatalmas töredezett sziklákat találunk.

Sós-hegy (Közép-Mecsek, 486 m): a Lapis mellett ta­lál­ható magaslat. Rajta Buzás Endre tervei alapján 1988-ban épült, római őrtoronyra emlékeztető kő­ki­látó. Szép kilátás nyílik róla a Jakab-hegyre és a város nyugati részére. A Z+, Z▲ jelzés vezet ide.

Stein-malom (Keleti-Me­csek): az Óbányai-völgy és a Halász-patak völgyének ta­lál­ko­zásánál lévő volt vízi­malom, felette a hegyormon vannak a Réka-vár romjai. Mellette található a Skóciai Szent Margit emlékkereszt. A K, P+, Z jelzés halad erre.

Stiglicfogdosó (Közép-Mecsek): a Lapistól északra, a Mecsek-háti műút ka­nyar­jától észak-nyugatra eső terület. Az elnevezés onnan ered, hogy régebben sok bogyót termő bokor nőtt itt és elszaporodtak a stiglicek, azaz tengelicek. A madarászok elfogták és eladták a bányászoknak, akik kedvelték a kalickákba tartott madarakat. A Z jelzés vezet mellette a Darázs-kút felé.

Sugói-rét (Közép-Mecsek): Mánfától keletre, a Nagy-forrás-völgy és a Rákos-völgy találkozásánál elterülő tisztás, ahol kis vadászház és padok vannak.. A Z jelzés vezet ide.

Szabó Pál Zoltán (1901-1965): geográfus, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, egyetemi magántanár, a Mecsek Egyesület fő­tit­kára volt. Fő kutatási területe a morfológia, hidrológia és a karsztkutatás. Számos munkája közül jelentős a Mecsek hegy­ség formációinak isme­rete című tudományos értekezés.

Szamár-hegy (Keleti-Mecsek, 564 m): A Szászvártől délre 5 km-re eső vulkanikus eredetű hegy két egymástól távolabbi magaslatból áll. A hegyet alkotó kőzet a fonolit (hangkő), melynek ismert előfordulása a Mecsekben a Köves-tető környéke. A hegy nyugati kúján magassági pont áll.

Szaniszló út (Közép-Mecsek): A 1904-ben készült, a Szaniszló pi­he­nő­től a Tettyére vezető 1500 m hosszú sétaút, mely­nek végén 122 lépcsőn kell lefelé halad­nunk.

Száraz-kúti pihenő (Nyugati-Me­csek): a pécs-aba­li­geti műút mellett, a Lóriba ve­zető er­dé­szeti aszfaltút el­ága­zá­sá­val szemben ta­­lál­ható tisztás neve, amely egy valaha használt kút em­lé­két őrzi. Egykor erdé­szeti cé­dulaház is állt itt. Az erdészet az autós és kerékpáros kirándulóknak pihenőhelyet alakított ki.

Szászvár (Keleti-Mecsek): a Hegyhát határán, a Völgység-patak melletti település, amelyen áthalad a hosszúhetény-bonyhádi országút. Első említése 1332-ből való, a pécsi püspök birtoka volt. A 15. században már mezőváros, több iparossal és vásárnappal. A török elfoglalása után nahije, igazgatási központ. A 19. század elejétől a feketeszén bányászat fellendítette a település életét. Vára a 15. században épült, valószínűleg a Korógyi család közreműködésével. Feltárása folyamatban van. Eddig is sok értékes, gótikus falmaradványt találtak. Nem látogatható. Temploma 1772-79 között épült barokk stílusban. Látnivalói: Bányászati Múzeum, Borház, Kiss György (1852-1916) itt született híres szobrászművész alkotásairól készült foto galéria.  A település autóbuszmegállójából indul ki a P+ jelzés a Vörösefenyő kulcsosházhoz.

Szászvári-vadászház (Keleti-Mecsek): Szászvártól délre, a P+ jelzésen az út mellett találjuk a házat. Régen melegedő- és mérlegház volt, 1996-ban magántulajdonba került.

Szentegyház (Nyugati-Mecsek): Bánostól keletre található hely elnevezése. A török hódoltság előtt egy kis falu állt itt templommal.  Sok csontot, követ forgat ki az eke és előkerült a templom szenteltvíztartója is.

Szentkút (Mecsekszentkút) (Közép-Mecsek): Már a török idők előtt is búcsújáró hely volt, állítólag a pécsi török basa szembaja is elmúlt a vízétől. 1718-tól Radanay pécsi püspök a pálosokra bízta a zarándokhely gondozását, akik feljegyzéseket készítettek a gyógyulásokról, és az ide érkező emberekről. Kápolna és kis rendház is épült, aminek ma már romjai sem láthatók. Az 1930-as évek végén a kút fölé harangtornyot emeltek és a falmélyedésbe festett szobrokat és gyertyatartókat tettek. A település a 19. század végén alakult ki. 1950 óta Pécshez tartozik. Sok hétvégi házzal és kerttel bővült. A P jelzés vezet erre.

Szigriszt-kereszt (Közép-Mecsek): A Bánffay Simon út felső végén, a Misina- csúcs déli oldalán, a S▲ jelzés mellett 1904-ben homokkőből faragott keresztet állított Szig­riszt Lajos (1957-1946) tisztviselő a Mecsek Egye­sü­let tagja. Mellette pihenő­pa­dokat találunk.

Szószék (Keleti-Mecsek, 586 m): a Dobogó délkeleti szegélyén található sziklatömb. Az ördög prédiklószékének is szokták nevezni, mert a monda szerint régen egy nagy bika üvöltött ezen a helyen, és hangja a közeli völgyekig is elhallatszott. A sziklafalban, egy beépített márványtáblán a Szószék felirat olvasható.

Szörnye-völgy (Nyugati-Mecsek): Magyarürögtől észak­­­nyugatra, a Farkas-for­­rás­­tól a Jakab-hegy felé induló völgy. Az Apacsok-kútja található benne, jelzett turistaútja nincs.

Szuadó-nyereg (Patacsi-mező) (Nyugati-Mecsek): a Vörös-hegyet a Jakab-hegytől elválasztó, kelet-nyugati irányú nyereg. Kurta-rétnek is hívták. Itt áll a Blokk-ház, asztalok, padok. Közelében, tőle északra található a Tixi-forrás. A K, K+ jelzés keresztezi itt egymást.

Szuadó-völgy (Nyugati-Mecsek): A Szuadó-nyeregtől Orfű felé húzódó szép völgy, neve az aszó (völgy) + ódó (oldal) szóösszetételből alakulhatott ki. Sok foglalt forrás és több barlang található benne. A K+ jelzés vezet erre.

Szunyola (Nyugati-Mecsek): a Patacsi-mezőtől keletre fek­vő terület elnevezése.

Szürke-rét (Keleti-Mecsek): a Hidasi-völgy szép tisztása Pusztabányától északra. Nevét egyesek szerint onnan kapta, hogy a ezt a területet korán ellepi a dér és a fagy. A másik változat szerint itt faszénégető boksák működtek és ezért a rét és az erdő talaja ma is szürke színű. A K jelzés vezet erre.

Takanyó-völgy (Keleti-Mecsek): Zobákpusztától északra, a Hármas-hegy északi lábánál fekvő völgy, itt találjuk a Takanyó-forrást. A völgyben vezet a S+ jelzés.

Templom-hegyi-kunyhó (Keleti-Mecsek): A Mecseknádasd határában, a Templom-hegy dél-nyugatin oldalában az erdészeti út mellett található. Jelzett út nem vezet erre. Jelenleg a házat nem használják.

Tekeres (Nyugati-Mecsek): az orfűi üdülő­körzet talán legszebb települése, Herman Ottó-tó közelében. Nevét a mellette folyó patakról nyerte, amely kanyargós, tekergős volt.  A pécsi káptalan ősi birtoka volt, de elnéptelenedett és német ajkú lakók telepítették újra. Az egy utcás falucskában számos német paraszt-polgár házat láthatunk. A S+ jelzés vezet erre.

Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE): 1910-ben Bu­dapesten megalakult az orszá­­gos munkás ter­mé­szetjáró egyesület. Pécsi cso­portját 1911. már­­­cius 19-én alakí­­tot­­ták meg. Évenként több túrát szerveztek, 1928-ban adományokból felépítették az Istenkúti turistaházat. A Bel­ügy­mi­­nisz­térium 1944-ben a TTE-t felosz­latta, de egy évvel később újjá alakult. 1953-ban Fehér-kúton építettek egy menedékházat. Az 1950-es évek első feléig működött.

Tettye (Közép-Mecsek): Pécs ÉK-re lévő lépcsős hegyoldali terület. Központi része síkra egyengetett, egy régi kőbánya udvara, az innen kitermelt kőanyagból a római kortól kezdve építkeztek a város lakói. Kedvelt sétahely, gondozott park, játszótér. Szath­máry György pécsi püspök 1505-1521 között reneszánsz stílusban épült nyaralójának romjai láthatók. Az épület téglalap alaprajzú, zárt udvarú, emeletes volt. A török időkben der­vis­kolostorként (tekke) használták, valószínűleg innen ered a hely elnevezése. A tér DNY-i sarkán, a védett Pintér-kertben található a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság épülete. A S, Z■ jelzés indul innen.

Tettye-forrás: a város életében nagy szerepet játszó, bővizű karsztforrás. A vízből kiváló mésztufa 100 m hosszú és jelentős tömböket alkotott, ebben van a Mésztufa-Barlang. A 15. századtól Pécs ipari városrésze a patakja mellé települt,  23 malom és kalló működött, vizét tímárok, vargák, pokrócosok, használták. 1892 óta a város ivóvíz hálózatába van kötve.

Tettyei kőkereszt (Havi-hegyi kereszt) (Közép-Mecsek): a Tettye felett a Havi-hegyen ma álló kereszt Rétfalvi Sándor pécsi szob­rász­művész alkotása. A nép ajkán élő legenda szerint egy fiatal pap, akinek meg­tet­szett egy leány, leug­rott a meredek szikláról.

Tettyei Mésztufa-barlang (Közép-Mecsek): A Tettyei Mésztufa-barlang ritka,  egyedülálló geológiai képződmény, amely részben a természet, részben az ember munkája nyomán nyerte el mai formáját. Egykor ezek a földalatti üregek lakóhelyként szolgáltak. Az 1900-as évek elején népszerű volt az akkor "pokol kapujaként" emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy félelmetes sárkánnyal. Ez a misztikus, földalatti üregrendszer 2008-tól interaktív kiállítással várja a látogatókat a Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében.

Tölgyes út (Közép-Mecsek): a Rábay-fától a Tripammer-fáig nagyjából egy szintben vezető erdei út elnevezése. Az úton a Z+ jelzés vezet.

Török-mészégető (Keleti-Mecsek): Az Óbánya feletti gerincen a P jelzés mentén található egy mészkemence, korát a török korból eredeztetik.

Tripammer Károly: (1872-1926)  főerdőmérnök Pécs első erdőmestere, városi erdőtiszt. Nevéhez fűződik a mecseki erdőgazdaság kezdeti, talán legnehezebb időszaka. Ő valósította meg a mecseki irtások helyén az első előnevelő csemetekerteket. Sokat tett a Mecsek erdészeti, és turistaútjainak, kiépítéséért. Az Országos Erdészeti Egyesület tagja volt. Ő tervezte 1903-ban a Mecseknádasdi községi malmot is. Életének 55-ik évében hunyt el.  Az emlékére bekerített és táblával ellátott öreg kocsányos tölgy a hetvenes évek elején egy viharban derékba tört, és elpusztult. Az emlék tovább örökítésére az erdészet ,egy a régi közelében álló kocsányos tölgyet jelölt ki. Fakerítéssel körbe vette, és egy emlékoszlopot helyezett el  Tripammer-fa felirattal.

Tubes (Közép-Mecsek, 612 m): a Közép-Mecsek legma­ga­sabb mészkő hegye. Neve a magyar tuba (vadgalamb) szóból származik.  A S jelzés vezet fel ide. A Mecsek Egyesület 1910-ben terméskőből kilátótornyot épített a csúcsra, amelyet János-kilátónak neveztek el Rauch Jánosról. 1981-ben le kellett bontani rossz állapota miatt. Kovács Szabó János kezdeményezésére egy alapítvány jött létre egy új kilátó építéséért, amelynek avatása 2001 szept, 15.-én volt.

Vadász-emlékkő (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány lapisi kanyarjában lévő, 2000-ben felállított emlékkő. Felirata: "Az ember fáj a Földnek" /Vörösmarty/.

Vadásztacskó sírja (Nyugati-Mecsek): A Gubacsos-kulcsosháztól nem messze nyugatra, közel a sárga sávjelzésű turistaúthoz, jobbra egy nagy töbör túlsó végénél látható, színes kerámialapokkal borítva. Előtte egy alumínium táblán a következő szöveg olvasható: "Itt alussza örök álmát az a vadász tacskó, aki gazdáinak sok örömet, vadászélményt szerzett. Hű kis kutyaszíve 1976. III. 8-án dobbant utoljára. Élt hat évet."

Vágotpuszta (Közép-Me­­csek, 403 m): Baranya megye leg­ma­ga­sab­ban fekvő, 10 házból álló tele­pülése. 1790 körül egy csárda létesült itt, a közlekedési út mellett. Rövidesen néhány magyar és német család is letelepedett. Mára lakói elköltöztek, néhány házat megvettek és gondoznak. Közepén jó vizű, 60 m mély kút és egy harangláb található. Az 1956-os forradalom leverése után a Mecseki Láthatatlanok nevű csoport itt alakította ki egyik főhadiszállását, emléküket egy kopjafa és emléktábla őrzi. A S, Z, ZO jelzés vezet erre.

Vágyom-völgy (Keleti-Mecsek): Magyaregregytől nyugatra található vadregényes szurdokerdővel borított völgy. Érdekes a völgy kőzetrétegeinek váltakozása, így felszínen van a homokkő, márga, mészkő és különböző agyagpalák is. A völgy keleti végén áll a Leány-kő nevű szikla. Jelzett út nem vezet a völgyben.

Váralja (Keleti-Mecsek, 164 m): a Keleti-Mecsek észak­ke­­le­­ti részén, a Völgység-patak partján lévő, Tolna megyéhez tartozó te­lepülés. A falu első említése 1402-ből való, besenyők lakták. A török hódoltság után sárközi református magyarok és németek költöztek be. Népművészetük, népviseletük a sárközihez hasonló, de mégis egyedi. 1793-1941-ig kőszénbányászattal sok ember foglalkozott. Látnivalók: Református templom, Népművészeti Ház, Bányamúzeum. Határában parkerdő és horgásztavak találhatók. A faluból indul a Farkas-árok felé a K+ jelzésű turistaútvonal.

Váraljai-vár (Keleti-Mecsek, 233 m) A falu határának legmagasabb pontján, a Vár-fő-hegyen állt egy  kis vár. A környékbeliek Törökvárnak mondják és mondákat mesélnek sok kincsről és alagútról. Miklósi Zsuzsanna régész végzett feltáró ásatásokat 1994-95-ben. Az ovális hegytetőn egy kerítőfal maradványait, egy lakótorony és gazdasági létesítmények alapjait találta. A leletek alapján megállapította, hogy a 13. században épült a kisméretű vár, egy földesúr családjának és vagyonának védelmére szolgált. Építtetője, tulajdonosa ismeretlen, okleveles említés nincs róla. Pusztulását ellenséges támadás és tűz okozta. Érdemes felmászni rá.

Váraljai-vadászház (Keleti-Mecsek): A Farkas-árokban a parkerdőtől nem messze találjuk a házat a K+ jelzésen. Valamikor erdészeti istálló volt, az 1970-es évektől működik vadászházként. Az épületet 1997-től a Mecseki Erdészeti Zrt. kezeli.

Vár-völgy (Keleti-Mecsek): a pécs-szászvár-bonyhádi országúttól Magyaregregytől délre, a 16. kilométerkőnél leágazó, délkelet felé a Dögkút-tetőig vezető völgy. Az erdészeti aszfaltút mellett geológiai tanösvény tábláival ismerkedhetünk meg.  A P jelzés több forráshoz vezet: Textiles-forrás, Gergely-Éva-forrás, Iharos-kút, Mária-kút és a völgyfőnél egy szép tisztáson a Pásztor-forrás.

Várvölgyi sorompóház (Keleti-Mecsek): A Máré-vári feljárónál épült sorompóház. A S+ jelzés a ház mögött halad el. Anyaga kőből és téglából készült. Egyhelyiséges, esőbeállóval egybeépítve. A Mecseki Erdészeti Zrt. tulajdonában van.

Városi Parkerdő (Közép-Mecsek): Pécs város fölött, a Remete-réttől a Tettyéig ter­jedő, a Tubes-Misina-Dömör­-kapu-Tettye vonaltól délre eső terület. Pécs városa 1905-től parkerdőként kezeli. Helyi jelentőségű ter­mé­szet­vé­delmi terület. Turistautak sokasága vezet benne.

Vásáros-út (Nyugat-Mecsek) a Mecseken keresztülvágó, a korábbi évszázadokban jelentős forgalmat lebonyolító szekérút. A Nyugati-Mecsek északi oldalán fekvő falvak kézművesei, földművesei ezen hordták árúikat a pécsi piacra. Ennek egy szakaszát nevezik a turisták Vásáros-útnak, a Z+ turista utat, amely Orfűtől délre, a Körtvélyesi-völgy nyugati szélén fut a volt Petőcz aknáig

Vékény (Keleti-Mecsek) A Keleti-Mecsek legkisebb, szelíd lankák között megbújó települése. Névadója Velek, aki a honfoglalás után, a kalandozások egyik főalakja, seregvezér volt. A középkorban egy kisbirtokos család tulajdona. Látnivaló: Tóth malom, egy 200 éves vízimalom, ipari műemlék.

Virágos-völgy (Nyugati-Mecsek): Kővágószőlőstől északra, a Nyáras-völgy déli részének neve. A K▲ jelzésű út halad benne. A völgy foglalt forrásai a Csokonay-kút, Csepegő-forrás, Lenke-forrás és a Kiss Lajos-forrás.

Zengő (Keleti-Mecsek, 682 m): a Mecsek hegység leg­ma­ga­sabb hegycsúcsa, Pécs­vá­rad fölött emelkedik. Régi neve: Vashegy. A hegy erdei néha zúgnak, a monda szerint azért, mert együtt sírnak azzal az asszonnyal, aki a talált kincs miatt elhagyta gyermekét.  Felmászhatunk itt egy geodéziai toronyra, szép körpanoráma tárul elénk a Keleti Mecsekről. A hegycsúcson egy vár falmaradványai is láthatók. Mély sziklába vágott árok övezi, egy lakótorony alapjait találták meg. A 13. században épült, írásos említés nincs róla. Valószínűleg a pécsváradi bencés apátság mentsvára volt. A K▲, S, S▲ jelzés vezet fel a hegyre.

Zengő-kő: a Zengő északi lejtőjén, az erdészeti műút mellett található emlékkő, melyet a pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskola, Zengő természetjáró csoportja helyezett el 1997-ben. Közelében egy modern vonalú esőbeálló épült.

Zengővárkony (Keleti-Mecsek): ősi település a Zengő tövében a K+, P+ jelzésen. A várkony szó avar eredetű személynév. A pécsváradi apátság birtoka volt, lakói nemes jobbágyok voltak. Szelídgesztenyéséről és népművészetéről híres, (Lukács-napi leányvásár). Látnivalói: 1787-ben épült református templom, Fülep Lajos emlékszoba (a neves művészettörténész  a falu református lelkipásztora volt 1927-1948 között), Tojás Múzeum, Szalma Kincstár, tájház. A falu határában találjuk azt a védett szelídgesztenyést, ahol Rockenbauer Pál is nyugszik. Sírját emlékkő jelzi.

Zobákpuszta (Keleti-Me­csek, 350 m): A Hármas-hegy lábánál, szép környezetben fekvő, Komlóhoz tartozó kis település. Neve szláv eredetű személynévből keletkezett. Egyetlen utcája 16 házból áll. A 13. században keletkezett irtásfalu. Szállás lehetőség: Vargánya tanya. Áthalad a településen a K, K■, S+ jelzés.

Zobákpusztai sorompóház (Keleti-Mecsek): Zobákpusztától néhány száz méterre az erdészeti műút mellett, jobb oldalon szépen faragott, kőből készített sorompóház áll. Jelzett út itt nem vezet. A Mecseki Erdészeti Zrt. tulajdonában van.

Zsidó-völgy (Közép-Me­csek): a Vágoti-gerinc keleti oldalában északi irányba, a Kő­lyu­kig húzódó vízszegény, töbrös, karsztos völgy. Ne­­he­­zen járható. A Z jel­zés vezet benne végig.

Zsongor-kő (Nyugati-Mecsek, 540 m): A Jakab-hegy déli lejtőjén nagy magasságú, közel függőleges, természetes, vörös homokkő, oszlopszerű, lapos tetejű szikla­alak­zatok vannak. Ennek egyikén található a Mecsek egyik leg­­szebb ki­­lá­tó­­­­­­pontja. Vas­­kor­­­lát­­­ját 1892-ben helyezte el a Mecsek Egyesület és a lép­­­­­csőit is ekkor alakították ki.  Zsongor tö­rök nyelven sólymot jelent. Ne­­vé­hez a török időkhöz kap­­­cso­­ló­dó monda fűződik. A K jelzés felette megy el.

Felhasznált irodalom:

Pécs Lexikon, 2010

A Mecsek természetjáró kalauza, 2002

Patton Gábor: Horgosok, források nyomán

Mecsek Egyesület évkönyvei

Falvak honlapjai

Összeállította: Lakatosné Novotny Sarolta, Biki Endre Gábor, Baumann József
2011.