Egy korrupt NAV-tisztviselő lehallgatása vezette el a Nemzeti Védelmi Szolgálatot a Magyar Végrehajtói Kar elnökéhez, majd rajta keresztül Völner Pál államtitkárhoz, akivel Schadl György szoros kapcsolatban állt, és rengeteget beszéltek egymással – derül ki a hét hónapon át zajló titkos felderítés irataiból, amelynek néhány fontos részletét sikerült megismernünk. A lehallgatási anyagban Schadl többször megemlíti a "gazdáját", akivel külföldön találkozgatott, ám az iratokból nem derül ki, ki lehet a rejtélyes figura. Az ügy dokumentumait sokáig titkosan kezelték, de nemrég feloldották a titkosítások alól.
Gazdám – a hvg.hu információi szerint a lehallgatási anyagban így nevezte a Magyar Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György azt a titokzatos embert, akivel időnként külföldön találkozott. Noha a lehallgatási anyagokból nem derül ki, ki lehet a Schadl által "gazdájának” nevezett rejtélyes figura, az biztos, hogy nem Völner Pál államtitkár.
A végrehajtói kar elnöke Völnerrel – a lehallgatási anyagok hvg.hu által megismert részletei szerint – rendszeresen és sokat beszélgetett telefonon. Így hát nem csoda, hogy bár az államtitkár lehallgatására nem kért a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) engedélyt, erre nem is szorult rá, hiszen Schadl mobiltelefonjának a lehallgatása felért egy aranybányával. Schadl volt az, akinek fecsegése miatt az idei év egyik legnagyobb korrupciós botrányának gyanúsítottjai egytől egyig képbe kerültek.
Schadl György
A titkos felderítés során született dokumentumok, amelyek tartalmát a hvg.hu megismerte, arról árulkodnak, hogy az ügyben a kiindulópont egy korrupt adóhatósági középvezető volt, az ő telefonjának a lehallgatását kezdte el idén áprilisban az NVSZ. A NAV-os férfi azért került a belső elhárítás látókörébe, mert a gyanú szerint költségvetési csalási ügyekben érintett embereket szolgált ki, magyarul: kenőpénzért cserébe elintézte, hogy az adóhatósági ügyükből ne legyen semmi. A NAV-os tisztviselő lehallgatása során került képbe Schadl György. Ezután fordultak rá az NVSZ felderítői Schadlra, akinél hamar rájöhettek, hogy jóval nagyobb “ügyintéző”, mint a NAV-nál dolgozó célszemélyük.
Schadl ugyanis a lehallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint mindenféle ügyeket intézett vagy próbált intézni telefonon, az egészen nagypályás mutyiktól a nagyobb cégek felszámolásán át az olyan pitiáner ügyekig, mint amikor valakinek egy sikeres egyetemi vizsgát igyekezett “megoldani”. Mindezt telefonon. De akadt olyan is, hogy építési hatósági ügyben járt közbe. Gyakorlatilag nem volt olyan ügy, legyen az nagy vagy kicsi, aminél Schadl ne abban gondolkozott volna, hogy éppen kit kell vagy lehet megkenni pénzzel. Úgy tűnt, hogy ebben a közegben meglehetősen otthonosan mozgott.
Miközben Schadl György telefonját hallgatták, kiderült, hogy egyik állandó kapcsolata Varga Judit igazságügy-miniszter helyettese, Völner Pál államtitkár. A kari elnök megfigyelése során nemcsak a végrehajtói körökben tapasztalható korrupcióról értesült az NVSZ, de bőven akadtak más témák is. Az iratok tanúsága szerint egy adott pillanatban egyébként még lehetősége is lett volna a hatóságnak tetten érnie Schadlt, amikor a titkos felderítés egyik anyaga szerint a kenőpénz egy üveg borban cserélt gazdát. Ekkor azonban nem léptek a hatóságok, hanem tovább folytatták a felderítést.
Schadl és Völner rengeteget beszélgetett egymással telefonon – kendőzetlenül, még a bűnözők körében használatos virágnyelvet is mellőzve. Pintér Sándor belügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a botrány kirobbanása után azt mondta, hogy nem tud “több ezer oldalas lehallgatási anyagokról meg egyebekről” (amiről éppen előtte a hvg.hu írt), ami azért érdekes, mert a hvg.hu információi szerint a szóban forgó ülés idején is tekintélyes mennyiségű, "négyadriányi" anyag keletkezett a Völnert is érintő büntetőügyben. (Az Adria irattartó alapján nevezik így az iratok "mértékegységét" a nyomozók, egy ilyen irattartóban 500 oldalnyi dokumentum is elfér.) Ez az iratmennyiség részben NVSZ-es lehallgatási jegyzőkönyvekből, részben ügyészségi dokumentumokból áll, utóbbiak részét képezik a gyanúsítottak vallomásai éppúgy, mint a végrehajtóknál tartott és egyéb ingatlanokban tartott házkutatási jegyzőkönyvek.
A titkos felderítés tehát idén nyáron már javában zajlott, így Schadlon keresztül éppen akkor is hallgatta Völnert az NVSZ, amikor a Pegasus-botrány kirobbant. Az a Pegasus-ügy, amelyben kiderült, hogy a lehallgatásokra vonatkozó engedélyeket Varga Judit felhatalmazása alapján a helyettese, Völner Pál írta alá. Az NVSZ végül ősszel tett feljelentést az ügyészségen, ezután kezdődött a nyílt nyomozás. Schadl Györgyöt november közepén kapcsolták le, nem sokkal később pedig sorra vették őrizetbe a végrehajtókat is. Ekkor kezdődtek a házkutatások, amelynek során a nyomozók olyan dokumentumokat, köztük Excel-táblázatokat foglaltak le, amelyek a gyanújukat erősítették és igazolták azokat az információkat, amelyeket a lehallgatások alapján szereztek a felderítők. Ezeket a dokumentumokat az ügyészek – a titkos felderítés során megszerzett információk alapján – a házkutatások során már célzottan keresték.
Ám novemberben még teljes titokban zajlott az ekkor már ügyészségi nyomozás. A titkosítás egyetlen célja az lehetett, hogy ne kerüljön nyilvánosságra az ügy, bár az ügyészség a nyomozás érdekeire hivatkozva titkosított mindent. Csakhogy elsősorban a Fidesszel szimpatizáló végrehajtói körökben így is gyorsan elterjedt Schadl és a többiek őrizetbe vételének híre, ezért csak idő kérdése volt, hogy az újságírók mikor kezdenek el kérdezősködni a hatóságoknál. Ettől kezdve már nem lett volna értelme titkolózni.
Információnk szerint az őrizetbe vett végrehajtók közül egy ember beismerő vallomást tett, ő került bűnügyi felügyeletbe. De bilincs kattant Schadl sofőrjének a kezén is, aki az ügyészek szerint a pénzfutár szerepét töltötte be. Úgy tudjuk, az ügyészek a többi gyanúsítottnak is tettek célzásokat arra, hogy ha beismerő vallomást tesznek, akkor kiengedik őket.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar épülete
A gyanúsított végrehajtók között akadnak, akik azzal védekeznek, hogy ők maguk is meglepődtek, amikor megtudták, hogy elnyerték a pozíciót, de csak később szembesültek azzal, hogy egy végrehajtói irodát üzemeltetni és fenntartani komoly összeg. Ekkor Schadl felajánlotta a segítségét és “kölcsönt” adott nekik, a neki juttatott pénzek tehát afféle törlesztések. Azok, akik ezzel védekeznek, arra építik fel a védekezésüket, hogy egy kész helyzetbe csöppentek és nem volt más választásuk.
Schaldnak mindenesetre nem lesz könnyű dolga, mert az ügyben nemcsak magát és az alatta lévőket kell majd megvédenie, de arra is ügyelnie kell, hogy a felsőbb kapcsolatait se mártsa be. Már ha egyáltalán kíváncsiak lesznek a nyomozók arra, hogy Völneren kívül kikkel üzletelt még.
Úgy tudjuk, a titkos felderítés során nagyjából körvonalazódott, hogy az érintett körben ki a leggyengébb láncszem, így már az őrizetbe vételek előtt született egy vallomás, ami elég erős ütőkártya lehet az ügyészség kezében. Ezt a vallomást egy olyan személy tette, aki – ha eljut az eljárás a vádemelésig, majd onnan bírósági szakba – az ügy koronatanújává válhat. Persze ez még odébb van.
Ahogy a hvg.hu korábban megírta, a botrány kirobbanása után az ügyészségen már azon dolgoztak, hogy a bűnügyi titkosítását feloldják, ez mára meg is történt, az ügy dokumentumai már nem minősített adatok. Az NVSZ belső működését ismerő forrásaink ugyanakkor kételkednek abban, hogy Pintérnek belügyminiszterként ne lett volna tudomása Völner érintettségéről a nyár folyamán. Azért is vélekednek így sokan, mert az Igazságügyi Minisztérium eleve nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ezért ha az NVSZ-nél (vagy bármely más szolgálatnál) a tárca egyik legmagasabb pozíciójában lévő személy egy korrupciógyanús ügyben képbe kerül, akkor automatikusan megszólal a vészcsengő, és az elhárításnak egyszerűen jeleznie kell ezt a legmagasabb szinten. Ilyen esetekben a szolgálatok vezetői – ha formálisan nem is, de informálisan mindenképpen – jelzik ezt az őket felügyelő vagy irányító politikusnak. Ezért Pintér egy ilyen ügyben elméletileg megkerülhetetlen szereplő.
Forrásaink szerint az is életszerűtlen, hogy Varga Judit miniszter ősszel ne tudott volna arról, mibe keveredett Völner. Ez magyarázza meg azt is, hogy október 1-től már miért nem Völner, hanem egy új hatóság, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felügyeli az önálló bírósági végrehajtói kar működését. A lehallgatási anyagban Varga Judit neve egyébként nem bukkan fel, de Schadl említést tett a "miniszter asszonyról".
Völner Pál
Az iratokból nem derül ki, hogy az NVSZ utánajárt-e, ki lehet az a személy, akit Schadl titokzatos módon a “gazdájaként” emleget, pedig ez kulcskérdés lehet abban, volt-e Völnernél jóval befolyásosabb politikai kapcsolata a Végrehajtói Kar elnökének. Az ügyet jól ismerő bennfentesek szerint a “gazdám”, akire Schadl a lehallgatási anyagokban is utal, egy olyan, Völnernél jóval befolyásosabb kormányzati politikus, akiről házon belül azt beszélik, hogy nem ápol túl jó viszonyt Pintér Sándor belügyminiszterrel.
Éppen ez az oka annak, hogy bennfentesek egy, a kormányzaton belül zajló belviszály egyik melléktermékének tulajdonítják a Völner-ügy kipattanását, de persze ez utóbbi vélekedés egyelőre pusztán teória. Mindenesetre, ha igaz, hogy egy belső villongás is hozzájárult Völner bukásához, akkor az sincs kizárva, hogy a belviszály még jobban eszkalálódik majd, újabb meglepetéseket okozva a NER háza tájékán.
Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, támogassatok bennünket! Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk számotokra!
