LISZT ÉV 2011

(Letölthető pdf fájl)

A 2009-es nagysikerű Haydn Év, valamint az idei Erkel- és Mahler- évforduló eseménysorozatainak nyomában, a Hungarofest Klassz Zenei Irodája 2011-ben a Liszt Év hazai rendezvényeinek megszervezésére, s a bicentenárium nemzetközi eseményeinek koordinálására vállalkozik.

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója most módot kínál számunkra, hogy még jobban megismerhessük a XIX. századi Európát lenyűgöző reprezentatív személyiséget, a magyarságát és európai látókörét, művészi elmélyültségét és világfias eleganciáját, zajosan ünnepelt virtuozitását és meghitten vallásos devócióját egyszerre ámultató férfiút. A gazdag életű muzsikust, akinek egyéniségén és művein keresztül nemcsak a korabeli zenei élet, de a XIX. századi magyar és európai kultúra és társadalom megannyi más területe is elénk tárulhat. Az emlékév programjai éppenséggel Liszt Ferenc emberi és művészi alkatának, személyiségének sokrétűségét kívánják bemutatni, hogy e komplexitás érzékeltetése révén egyszerre kerüljünk közelebb a bicentenáriumán ünnepelt komponistához és szerteágazó működésének társadalmi és társasági, tárgyi és szellemi környezetéhez.

Ilyesformán csoportosulnak majd a változatos programok és rendezvények Liszt minden ízében nagystílű egyéniségének egy-egy aspektusa, művészi tevékenységének egy-egy jellegzetes vonása, főiránya köré. Bemutatva a felvilágosult, fesztelenül kozmopolita európai polgárt, aki otthonosan mozgott a világ majd’ minden szegletében, s aki szülőhazájába látogatva, majd tartósan Pestre telepedve is a szalonokban csiszolódott, művelt és sokfelé forgott, öntudatos polgárművész európai modelljét képviselte. A katolicizmus felé forduló muzsikust, aki a római egyházzene új reformját tűzte ki céljául, nagyszabású oratóriumok és misék írásával gazdagította a vallásos zene műnemét, s aki a kisebb papi rendek felvétele után, 1865-ben abbéruhát öltött. A nagyvonalú, jótékonyságra és segítségre mindig kapható Lisztet, akinek Bayreuth legalább annyit köszönhet, mint a mi Zeneakadémiánk, s aki az 1838-as nagy pesti árvíz áldozatainak éppúgy önzetlenül a segítségére sietett, mint kollégáinak, az 1849-ben időlegesen száműzetésbe kényszerült nagy, ám nehéz természetű pályatársnak, Richard Wagnernek vagy épp az alkotásra bátorított Bedrich Smetanának.

A rendezvénysorozat programjában külön hely jut majd a korának nagyságaival érintkező, velük rendszeresen (bár ingadozó helyesírással) leveleket váltó Lisztnek, a kutatás és elméletalkotás tevékenységétől sem idegenkedő művésznek, aki a legelső könyvet írta elhunyt baráti riválisáról, Frédéric Chopinről, s aki a cigányzenéről kiadott munkájának téziseivel heves vitákat robbantott ki Magyarországon. Szó esik majd a tudását továbbadó zenepedagógusról, aki jószerint saját pesti lakásában indította meg a Zeneakadémia működését, s akinek zongoraóráiról olyan pianisták kerültek ki, mint Thomán István, a nagy tradíciót utóbb Bartók Bélára és Dohnányi Ernőre örökítő tanáregyéniség.

S természetesen Liszt, a boszorkányos játékú virtuóz is főszerephez fog jutni az emlékév során: a csodagyermekből csodafelnőtté érő zongorista, a pianistákat személyes bravúrdarabjaival máig versenyre késztető muzsikus, a kultikus tisztelettel övezett, ereklyevadászok tömege által kísért sztár, aki ősz hajkoronájával és papi öltözetében éppúgy szenvedélyes rajongást váltott ki a hölgyközönségből, mint a párizsi szalonok vonzó, diabolikus sihedereként.

László Ferenc

További információk a Liszt Év 2011 programsorozatról: www.liszt-2011.hu

Liszt Év 2011 programjai

LISZT ÉV 2011

(Letölthető pdf fájl)

A 2009-es nagysikerű Haydn Év, valamint az idei Erkel- és Mahler- évforduló eseménysorozatainak nyomában, a Hungarofest Klassz Zenei Irodája 2011-ben a Liszt Év hazai rendezvényeinek megszervezésére, s a bicentenárium nemzetközi eseményeinek koordinálására vállalkozik.

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója most módot kínál számunkra, hogy még jobban megismerhessük a XIX. századi Európát lenyűgöző reprezentatív személyiséget, a magyarságát és európai látókörét, művészi elmélyültségét és világfias eleganciáját, zajosan ünnepelt virtuozitását és meghitten vallásos devócióját egyszerre ámultató férfiút. A gazdag életű muzsikust, akinek egyéniségén és művein keresztül nemcsak a korabeli zenei élet, de a XIX. századi magyar és európai kultúra és társadalom megannyi más területe is elénk tárulhat. Az emlékév programjai éppenséggel Liszt Ferenc emberi és művészi alkatának, személyiségének sokrétűségét kívánják bemutatni, hogy e komplexitás érzékeltetése révén egyszerre kerüljünk közelebb a bicentenáriumán ünnepelt komponistához és szerteágazó működésének társadalmi és társasági, tárgyi és szellemi környezetéhez.

Ilyesformán csoportosulnak majd a változatos programok és rendezvények Liszt minden ízében nagystílű egyéniségének egy-egy aspektusa, művészi tevékenységének egy-egy jellegzetes vonása, főiránya köré. Bemutatva a felvilágosult, fesztelenül kozmopolita európai polgárt, aki otthonosan mozgott a világ majd’ minden szegletében, s aki szülőhazájába látogatva, majd tartósan Pestre telepedve is a szalonokban csiszolódott, művelt és sokfelé forgott, öntudatos polgárművész európai modelljét képviselte. A katolicizmus felé forduló muzsikust, aki a római egyházzene új reformját tűzte ki céljául, nagyszabású oratóriumok és misék írásával gazdagította a vallásos zene műnemét, s aki a kisebb papi rendek felvétele után, 1865-ben abbéruhát öltött. A nagyvonalú, jótékonyságra és segítségre mindig kapható Lisztet, akinek Bayreuth legalább annyit köszönhet, mint a mi Zeneakadémiánk, s aki az 1838-as nagy pesti árvíz áldozatainak éppúgy önzetlenül a segítségére sietett, mint kollégáinak, az 1849-ben időlegesen száműzetésbe kényszerült nagy, ám nehéz természetű pályatársnak, Richard Wagnernek vagy épp az alkotásra bátorított Bedrich Smetanának.

A rendezvénysorozat programjában külön hely jut majd a korának nagyságaival érintkező, velük rendszeresen (bár ingadozó helyesírással) leveleket váltó Lisztnek, a kutatás és elméletalkotás tevékenységétől sem idegenkedő művésznek, aki a legelső könyvet írta elhunyt baráti riválisáról, Frédéric Chopinről, s aki a cigányzenéről kiadott munkájának téziseivel heves vitákat robbantott ki Magyarországon. Szó esik majd a tudását továbbadó zenepedagógusról, aki jószerint saját pesti lakásában indította meg a Zeneakadémia működését, s akinek zongoraóráiról olyan pianisták kerültek ki, mint Thomán István, a nagy tradíciót utóbb Bartók Bélára és Dohnányi Ernőre örökítő tanáregyéniség.

S természetesen Liszt, a boszorkányos játékú virtuóz is főszerephez fog jutni az emlékév során: a csodagyermekből csodafelnőtté érő zongorista, a pianistákat személyes bravúrdarabjaival máig versenyre késztető muzsikus, a kultikus tisztelettel övezett, ereklyevadászok tömege által kísért sztár, aki ősz hajkoronájával és papi öltözetében éppúgy szenvedélyes rajongást váltott ki a hölgyközönségből, mint a párizsi szalonok vonzó, diabolikus sihedereként.

László Ferenc

További információk a Liszt Év 2011 programsorozatról: www.liszt-2011.hu

Liszt Év 2011 programjai